Világ, 1923. augusztus (14. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-19 / 186. szám

2 1923 augusztus 19. hoz képest ma 3.000.000 milliárd bankjegyforgalom fedné a szükségletet, sőt több, mint 3.000.000 milliárd. A német elszegényedés számbavételével talán arra az eredményre lehet jutni, hogy a békeévek fizetési eszközeinek fele is elég most a gazdasági élet vérkeringésének fenntartására, noha itt másfelől azt kell mérlegelni, hogy a hitelüzletek teljesen eltűntek, egész vonalon a haladéktalan készpénzfizetés érvényesül, és aki most jobb kezét kinyújtja az áru felé, annak balkezéből nem szabad hiányoznia az árú, kifizetéséhez szükséges bankjegymennyiségnek, ez tehát az elszegényedés ellenére is jelentékenyen fokozza a pénzszükségletet. Az 1.500.000 milliárd mindenkép az alsó határa annak a bankjegy mennyiségnek, amely mellett zökkenés nélkül lehet Németországban lebonyolítani a gazdasági forgalmat, ezzel szemben az egész német bankjegyforgalom a legutóbb közzétett kimutatás szerint nem volt több 63.000 milliárdnál, tehát alig négy százalékát tette a szükségletnek. 1.500.000 milliárd helyett 63.000 milliárd, ez mutatja, mit jelentett és mit jelent a fizetési eszközök hiánya Németországban. A német Szocialista párt most hadüzenetet küldött a birodalmi bank elnökének, Havensteinnek és a bank alelnökének, Glasenappnak, azzal fenyegetve meg őket, hogy három napon belül összehívatják a birodalmi gyűlést és ott kimondatják a bank autonómiájának felfüggesztését, ha az elnök és az alelnök odáig nem mondanak le. Az új német kormány szintén szívesen szabadulna Havensteintől, aki most a közvélemény szemében felelős a marka összeomlásáért, és főleg felelős a pénzinségért, de a birodalmi bank szabályai szerint csak a közgyűlés mozdíthatja el helyükről az elnököt és az alelnököt, márpedig , a közgyűlés összehívása nehézkes és hosszadalmas folyamat. Havenstein és helyettese idáig nem vették tudomásul azokat a gyengéd figyelmeztetéseket, amelyek az önkéntes távozást tanácsolták nekik, nyilván azért nem, mert hibának tartanák Németország szempontjából a birodalmi bank idáig követeit, politikájának megváltoztatását. A szocialista párt ultimátuma azonban talán nem fog, eredmény nélkül maradni. Alighanem alaptalan a szocialista pártnak az a vádja, amely kiéheztetési taktikának nevezi Havenstein eljárását. Az bizonyos, hogy a birodalmi bank csak igen kevéssé honorálta a magángazdaság hiteligényeit, és elsősorban a deficit hézagainak betömésére, továbbá a ruhr-vidéki passzió ellenállás költségei fél fedezésére kellettek azok a bankjegyek, amelyek július, elsejétől augusztus hetedikéig- közel négyszeresére szaporították a birodalmi bank kimutatásában a jegyforgalom összegét. A szigorú és rideg takarékosság gyakorlásánál Havenstein aligha gondolt arra, hogy a bankjegymennyiség gátak közé szorítása alátámaszthatja a márka árfolyamát, hiszen a kvantitás-elmélet végleg megbukott a valutapolitika területén, és arról nem lehet többé komolyan beszélni, hogy a bankjegyszaporítás idézte fel a márka elértéktelenedését akkor, amikor a márka mai értékelésének a legalább 1,500.000 milliárdos forgalom felelne meg s ehelyett a bankjegy forgalom nem éri el a 63.000 milliárdót. Havenstein talán inkább attól tartott, hogy a hamis csőd vádját erősíti meg a német pénzügyi politikával szemben, ha még szélesebb rést nyit a bankjegyszaporulatnak, és az állam igényeinek kielégítésén felül teljesen honorálja a magángazdaság igényeit. Ha a sorrend más lett volna és a német bankjegyforgalom éles tempóban szaporodik a márka leromlása előtt, akkor Párisban nyilván teljes nyomatékkal hangoztatták volna azt a tételt, hogy a birodalmi bank a márka leromlásának siettetése végett hoz forgalomba a szükségleten felül bankjegyeket. Havenstein gondolatmenetében lehetett és volt logika, de az eredmény mégis az volt, hogy Németországban egy héten át nem volt pénz, mert aki azt hitte, hogy nyolc nap élelmezési szükségleteire tart elég bankjegyet odahaza, az reggel arra ébredt, hogy egy fél kiló vaj árát őrzi a fiókjában., Havenstein nem számított arra, hogy a német állami üzemeknél 731.000 márkára fog felszökni a szakmunkások órabére. ■ Ez a 731.000 márkás órabér nagyjából kiegyenlítené a márka leromlását akkor, ha a munkaadók kifizethetnék munkásaikat, de 731.000 márka még nem is olyan régen két dollár volt, tehát a német viszonyokhoz mérten komoly összeg, és így a munkaadók nem tudtak szombatra minden munkásuk számára negyvennyolcszor 731.000 márkát készenlétben tartani. Mához egy hétre talán már jelentékenyen enyhülni fog a pénzinség a napnkint nyomatott 46.000 milliárddal . . . A német gazdasági életnek ez a két-három hete pedig igen tanulságos anyaggal szolgál a közgazdaságtannak, amely így megfigyelhette a modern gazdasági életet a pénztelenség légüres terében. Hiszen a modern gazdasági élet számára a pénz a levegőt jelenti, azt az atmoszférát, amely nélkül nem lehet életet feltételezni. Most, amikor a tényleges bankjegyforgalom lecsökkent a szükségletnek négy százalékáig, ez majdnem a pénztelenség vacuumját hozta meg. A kísérlet igen érdekes, csak éppen egy hatvanmilliós nép VILÁG isssaas Vasárnap vergődött és vergődik a légüres térben, kísérleti nyúl gyanánt. Ha pedig Németország fölött elmúlnak a pénztelenség hetei is, kisebb-nagyobb megrázkódtatásokkal, de az összeomlás bekövetkezése nélkül, akkor ezt az tette lehetővé, és az magyarázza meg, hogy a pénz nem volt pénz többé . . . Voltak idők, amikor a pénz a minden szinbóluma volt, és ma bizonyos pénznemek a tehetetlenség szimbólumaiválettek. Buenos Ayres utcáin kisfiúk árulják a tízezer márkás bankjegyeket egy centért, és noha a tízezer márkás már régen nem éri meg az egy centet, a kisfiúk egész szép forgalmat csinálnak, mert a Buenos Airesbe vetődött argentínai farmerek szívesen vásárolják azokat a színes cédulákat, amelyek egyszer több, mint kétezer dollár értéket képviseltek, és ma már régen nem érti meg az egy centet. Budapest új lakáspolitikája Írta : Bródy Ernő dr. A szociálpolitika nagy kérdésétlegjobban a lakásüggyel lehet felderíteni. Alakáskérdés állása fényszóró tűzével világítja meg a szociálpolitika legfőbb területét. A családi állapotnak megfelelő lakás az otthon, egészség, erkölcs alapja. A szűk, zsúfolt hajlék a társadalmi és fizikai betegségek fészke. Ebből származik, a szociális kérdés sokféle ágazata, mely egy életen keresztül, mint sötét felhő kíséri a létért küzdők sokaságát. A népesedési mozgalom szorosan összefügg a lakásüggyel. A budapesti lakásviszonyok döntő súllyal folynak be a természetes szaporodás menetébe. A viszonyok rosszabbodása folytán csökken a születési arányszám és jelentkezik a meddő Budapest. A lakás fontos tényezővé vált a házasságnál. Ma sokan házasodnak lakás végett, benősülnek a lakásba. A házasság folytán bekövetkező összeköltözések gyorsan váltanak ki súrlódásokat sa házasságkötések növekedésével lépést tart a válóperek száma is. A lakásnak legsúlyosabb szerepe van közegészségi szempontból. Az emberekkel túlhalmozott lakásban hamarabb elterjed a betegség ragálya. A tüdővész gyorsan pusztít a kis lakásban, melyben sokan élnek együtt. Mióta a higiénikus élet előnyeit felismerték a szociálpolitikának megadott irányavan : menekülés a bérkaszárnyákból, ki a levegőre, a napfényre Terjeszkedni a város határain, kertes lakásokban, kis családi házakban. Elérhetetlen ábránd tv. Budanetiek? A nagy városok az utolsó itven év alatt érték el fejlődésük a mai fókát. A lakosságnak hatalmas arányokban való hirtelen beözönlése legtöbbször váratlanul érte a nagy központokat, viszont az uj népelem kereslete megteremtette a kínálatot és így a dolog, természete szerint haladás és fejlődés járt a szaporulat nyomán. Damaschke, a német „Bodenreform“ apostola kérdezi egy művében, hogy miért nem nőnek a földből egymásután a házak akkor, mikor oly nagy kereslet van irántuk . Ha más téren igényelnek valamely árut és az nélkülözhetetlen, vagy divatos lett, tőke és munka keszeggel adta rá magát annak a fajtának termelésére. Mikor a kerékpárnak divatja támadt, egyik kerékpár-gyár keletkezett a másik után. Mikor a villanyos világítást kezdték bevezetni, az elektrotechnikai üzemek sokasodtak meg. Bár tehát nagy kereslet van lakások iránt s van megfelelő tőke, munkás és anyag (Németországban!) — csak egy tényező hiányzik, melyet nem lehet tetszés szerint szaporítani és ez a — telek s ami vele jár, a telekspekuláció, mely mindig a legkedvezőtlenebb viszonyokra vár, hogy azokat legkedvezőbben tudja kihasználni a maga javára. Budapesten a telek nem okoz nehézséget. Budapest olyan területen, fekszik, mint London. A főváros területe — kerek számban — 20.000 hektár. Ebből a beltelekre esik 2500, a kültelekre 17.500 hektár — a fenmaradó rész a Duna medrét alkotja. Budapest fővárosnak ebből a területből van 11 millió négyszögöl telke. A főváros tulajdonában lévő összes telkek száma 1800, közötte 100.000 négyszögöles telektömbök. Mikor a békében nagy mértékben jelentkezett a lakásínség, Budapestnek volt szíve és esze hatósági feladatnak tekinteni a lakásépítést. Az építkezés hiányában a legnagyobb katasztrófa szakadt volna a városra. A főváros 1909-től három éven keresztül 6000 lakást épített. Magánházakban bérelt iskoláinak elhelyezésére emelt új iskolát körülbelül 1000 tanteremmel. Épített népszállót, melynek fő célja volt az ágybérlő-rendszer kiküszöbölése. Népházat a munkanélküliek foglalkoztatására, a keresetképtelenek ellátására, a felügyeletnélküli gyermekek gondozására. E népház egyben népművelődési központ, népkonyha ésmunkásétkező. Műhelyházak oly kisiparosok részére, kik eddig sötét pincében vagy lakásuk szobájában dolgoztak. A műhelyekben villamos áram a motoroknak. A cenzusos választójog alapján választott, felerészben virilistákból álló törvényhatósági bizottság tette ezt, melynek zöme háziurakból állt ! A város nagyszabású telekpolitikát kezdett. Vásárolt telkeket, mert előrelátható volt a megnőtt város jövő követelményeivel szemben. Szociális s pénzügyi szempontból az lett a vezérelv, hogy nem szabad a telekvétellel addig várni, míg a beépítés ideje bekövetkezik, hanem a városnak előre kell gondoskodni a jövőről és a telek értékemelkedésének hasznát a köznek kell kapnia. A háború végét szakította e korszak szociális szárnyalásának. A háború alatt és után még sokkal nagyobbra nőtt a lakáskérdés jelentősége. Elkezdődtek (és még ma sem értek véget!) a rekvirálások, kieszelték a lakáshivatalt, megszületett a vagonlakó. Budapest új törvényhatósági bizottságára várt a hivatás, hogy a háború előtti kornak szociális érzéstől áthatott munkáját tovább folytassa. " A városházi többség azonban csak szólamokat tartott raktáron. Miután a kisebbség szakértőit kizárta a szakbizottságokból, a közgyűlésen a nagy politikát keverte be a tanácskozásba és ■ hatalmi tobzódásainak sorozata oda lyukadt ki, hogy az ellenzéknek vegye el kedvét a vitától, a munkától, magától a megjelenéstől Nincs mentsége és magyarázata annak a ténynek, hogy a városházi többség három évi uralma alatt a lakásügyben semmit nem tett, még azt sem, amit kezdettől fogva ígért, hogy tudniillik tenni fog valamit. A telek-ügyben egy lépéssel tovább ment. Nem ígérte, de megtette, hogy a telek értékadóta eltörölte. Mindig az volt nézetem, hogy a bankóprést meg kell indítani produktív célra, befektetésre, építésre. Az építés munkaalkalmat teremt, fellendíti a kereskedelmet és ipart, ellenszere a munkanélküliségnek, helyreállítja a megromlott gazdasági vérkeringést. Az építőipar Budapest speciális ipara, amelynek közel egy évtizede nincs munkája ! A munkanélküli jövedelem orgiái közben a városnak lett volna feladata a munkának alkalmat és megbecsülést szerezni. A bankjegyek ügyében az állam jogosult eljárni, de az ország első törvényhatóságának egyhangú fellépése konkrét esetben, munkát és alkotást kérve, nem maradhatott volna hatás nélkül ! Van oly tér azonban, ahol a város önálló tényező. Budapest főváros és város legnagyobb telektulajdonosa. Hányszor kértem, hogy írják össze a"telkeket és hozzák nyilvánosságra , állapítsák meg a könnyítéseket, melyekkel magánosoknak lehetővé teszik a jutányos telekszerzést. Milyen előnyöket adnak közhasznú társulásoknak ? Nem történt semmi. A városnak elemi kötelessége az, hogyha már nem tud építeni másoknak, a maga hivatalait helyezze ki a magánlakásokból. És ily óriási telektulajdon mellett életre keltse a magánépítkezést. De sem építeni magának, sem megkönynyíteni az építkezést másnak, magánlakás elfoglalni közhivatallal, a telkeket parlagon hevertetni, a város belsejében idom tájan, rozoga középületeket tűrni, melyeknek árából a periférián tágas, szellős műveket lehetne teremteni, nem rendezni, razziát a düledező folyosók és lépcsőházak között, melyek leszakadással fenyegetnek kivonni magát a város legnagyobb problémájának megoldása alól, mely a polgárságot és munkásságot családi, erkölcsi, társadalmi, fizikai létében legközvetlenebbül érinti — ez a budapesti városházi többség új lakáspolitikája ! Szünet előtt A jövő hét elején, tíz napos szünet után, újból összeül a Ház, hogy a nyári szünet előtt a még hátralevő és elintézésre váró törvényjavaslatokkal végezzen. Az adóvalori- ' zációról szóló törvényjavaslat tárgyalásának befejezése, azután pedig a tisztviselők létszámcsökkentéséről, a lakásépítésről szóló javaslat, a bértörvényjavaslatok és még egykét kisebb jelentőségű javaslat van hátra a nemzetgyűlés szünet előtti munkájából, ezeknek a javaslatoknak megszavazása után a Ház megkezdi meglehetősen eltolódott nyári’ '* szünetét. • Kormánypárti körökben általában egy ,, hétre teszik a nemzetgyűlés még hátralevő ülésezéseinek idejét, nem lehetetlen azonban, hogy az elkövetkező napok parlamenti eseményei újabb és erőteljes viharokat fognak támasztani, ami maga után vonhatja a parlamentnek további együttmaradását. A tisztviselői javaslat is nagyobb vitát fog provokálni, de értesüléseink szerint a fajvédő cső- , port is újabb erőteljes attakot szándékozik indítani a kormány ellen, mégpedig az ö*tízes hátralevő javaslatok, főleg az e**,tési javaslat tárgyalása alkalmával. A támadás alaphangja ugyanaz marad, mint volt az eddigi támadásoké: a kormány— szerintük —., pankofil politikája ellen fog irányulni és erősen kifogásolni fogják azt a körülményt, hogy az építkezési akcióval kapcsolatban ,a kormány a pénzintézeteknek nagy előnyöket nyújt, anélkül, hogy maga tulajdonosává vál, nek az új épületeknek. A támadások azonban nem maradnak meg ennek keretei között, , hanem természetesen át fognak terjedni apolitikai élet egyéb vonatkozásaira is, amiynek előjelét napról-napra lehet látni a fajvédő csoportokhoz közel álló sajtóorgánumokban. Az egységes párt ezeknek az előre látható támadásoknak nem tulajdonít túlságos jelentőséget, amit bizonyít az a körülmény is, hogy a miniszterelnök ma megkezdette kéthetes szabadságát. Mint a Magyar Távirati iroda jelenti, gróf Bethlen István miniszterelnök ma este kéthetes szabadságra Balatonföldvárra utazik, távollétében Daruváry Géza külügyminiszter fogja helyettesíteni. A miniszterelnök valószínűleg meg fog jelennia népszövetségnek szeptember első napjai-ban Genfben tartandó ülésezésén. Franciaország lováéra is ragaszkodik a garanciákhioz Berlinben a munkadók és szakszervezetek - képviselői szakmára való tekintet, nélkül tilta- - kozást bocsátottak ki a közlekedési zár meg- -hosszabbítása ellen. Tiltakozásukban rámutat- - nak arra, hogy ez az intézkedés éheztetéssel. fenyegeti a lakosságot, annál is inkább, mert az élelmezési válságot súlyosbítja az, hogy a legnagyobb készleteket francia és belga csapatok veszik el. A rettentő következményekért a felelősség egyedül a francia politikát terheli.. Németországban egyébként egyes helyeken még nem állt helyre a teljes nyugalom. Dal-Stelnben Wengeritsch kommunista vezér gyűlésre hívta egybe a bányászokat. A rendőrség, beavatkozására a tömeg kővel és fegyverrel támadta meg a csapatokat. Hárman meghaltak , és nyolcan megsebesültek. A gazdasági mozgalmak is egyre tartanak. A Ruhr-kérdés diplomáciai részéhez tartozik, hogy a legutóbbi angol jegyzékre adott választ pénteken, küldték el Brüsszelbe. A belgák, hír szerint, egészen független választ adnak Londonnak és ezt a jegyzék elküldése előtt tudomására adják a francia kormánynak. A jegyzék előreláthatólag elég rövid lesz és csak a Belgiumot érdeklő pontokra terjeszkedik ki. A francia jegyzék viszont alaposan és minden kétséget szétoszlató világossággal fogja tárgyalni azt a kérdést, hogy milyen magatartást tanúsítana Franciaország a Ruhr-vidéken át passzívellenállás esetén. Ha a németek felhagynak ezzel, akkor a francia megszállást nyomban megváltoztatnák, csökkentenék a megszálló csapatok számát. Sőt azt sem elleneznék, hogy az eltoloncolt német vasutasok újból elfoglalják helyüket. Az Echo de Paris különben arról számol be, hogy Baldwini miniszterelnök Párizsba utazik és ez alkalommal találkozni óhajt Poincaréval. A francia jegyzék, melyet valószínűleg hétfőn küldenek el Londonba, ki fogja jelenteni, hogy Franciaország kész visszavonni csapatait a Ruhrvidékről, ha Britannia rá tudja venni Németországot, hogy 200 millió font sterlinget fizessen és ezért teljes értékű biztosítékokat nyújtson. Az Angliának adandó válasz azonban még mindig nem végleges. A párizsi lapok közül, hogy Poincaré elhatározta, hogy a válasz formáját még most, az utolsó átdolgozás után is meg fogja változtatni és pedig olyformán, hogy a tényleges javaslatokat tartalmazó rész meg fogja előzni a kritizáló részt Miket a Petit Parisienben azt írja, hogy Franciaország és Anglia közt oly nagyok a nézeteltérések, hogy megegyezést csak nehezen lesz tehetséges létrehozni. Anglia jegyzékében megtámadja a Ruhr-megszállás jogosságát a francia jegyzék ezzel szemben meg fogja magyarázni, hogy mely okokból nem egyezhet bele Franciaország e kérdés tárgyalásába. Egy második kérdés a Ruhr-vidék esetleges kiürítésének időpontja. Anglia azt kívánja, hogy a Truhr-vidéket még a jóvátételi adósság teljes egészében való kifizetése előtt kiürítsék. Franciaország és Belgium azonban e pontban nyilatkozataik által megkötötték magukat és újabb garanciák nélkül álláspontjukon utat nem változtathatnak. — A létminimum augusztus 18-án. Július 31-étől augusztus 18-áig, reggel 8 óráig, az öttagú család heti létminimuma 34.181.91 koronával, azaz 32.68%-kal emelkedett és heti 139.097 koronát tett ki. Gaál Benő számításai szerint az öttagú családnak a létminimuma augusztus 10-étől 18-áig heti 12.051.78 koronával emelkedett. Ez az emelkedés pontosan 9.18%-ot tesz ki. .Ha csupán Gálnak a 71.400 kalóriatartalmú nyers élelmiszeradatát vesszük figyelembe, ennél a mennyiségnél augusztus 18-áig 33.72%, 10-étől 18-áig pedig 8.64% volt az emelkedés és ha a család csupán ezt a nyers mennyiséget akarná megvásárolni, akkor ennek a beszerzéséhez heti 72.365 K-ra lenne szüksége. Gál számítása szerint július 31-én egy ezer koronásnak a vásárló értéke 40.6 békendlérre volt egyenlő, augusztus 10-én már csak 33.6, 14-én 31.9 és augusztus 18-án reggel csupán 30.6 békefillérrel. Augusztus 16-án a munkáscsalád összszükséglete a békebeli ár 3259.7-szeresére emelkedett, élelmiszerszükséglete ellenben a 4320-szorosára. Augusztus 18-áig a zsír elérte a békebeli ár 8815.7-szeresét, a tiopikás hetibére az 1523,6-szorosát, a tisztvelő fizetése pedig a békebeli fizetések 1080-szorosát. Szerkesztőségi telefon: . 5800 Kiadóhivatal: .... 81-90