Világ, 1923. augusztus (14. évfolyam, 171-195. szám)
1923-08-07 / 176. szám
4___1923 augusztus 7. írón er ír tájékozódást szerezzen arra vonatkozólag, mi lenne Jugoszlávia álláspontja hatalomrajutása esetén. Balla ezután rámutatott arra, hogy egy Gömbös-kormány könnyebbülást jelenthet a kis entente-ra nézve, mert Gömbös Gyula — minthogy az ő kezében vannak az irredenta szervek van leginkább abban a helyzetben, hogy ezeket a szerveket leszerelje. Vállalja, hogy az irrendenta, militarista mozgalmakban teljes csendet teremt, a titkos alakulatokat megszünteti. Másfelől ismert közjogi fölfogásánál fogva személyénél föltétlen garanciáját nyújtja minden Habsburg-propaganda és minden esetleges restaurációs kísérlet leggyökeresebb elfojtásának és megakadályozásának. Az államforma tekintetében egyébként nem zárkózna el a köztársaság valamely formájától sem. Ezek után azt kérdezte Baza Aladár , a Magyar Hírlap információja szerint —, hogy hajlandó-e ezen biztosítékok ellenében Jugoszlávia, illetve a kimzentenie egy külföldi kölcsön tekintetében kedvező álláspontot elfoglalni, hajlandó-e továbbá a határkiigazító bizottság által Magyarországnak ítélt területrészek átengedése tekintetében a Gömbös-kormány javára dönteni ? A lap azzal végzi cikkét, hogy Milosevics követ azonnal jelentést küldött Belgrádba, ahol az nagy meglepetést keltett, mert jugoszláv államkörök Gömböst a magyar militarizmus megszemélyesítőjeként, a különböző állítólagos alakulatok vezére és az irredenta jelszavak leghangosabb hirdetője gyanánt ismerték. A külföldi kölcsön kérdésében nyilvánított kívánsága tekintetében is bizonyos ellentmondást láttak a , kifejezésre juttatott kívánság és a magyar parlamentben és sajtóban Gömbös Gyula és párthívei által hangoztatott álláspont között. A Balla Aladár által közvetített orientációra tehát Belgrádból visszautasító válasz érkezett, a tárgyalások megszakadtak, a sinajai konferencián pedig éppen Avicsics jugoszláv külügyminiszter volt az, aki a legmerevebb álláspontot elfoglalta. A cikkre vonatkozóan Gömbös Gyula ma egy nyilatkozatban a következőket mondta : — Balla Aladár két hét előtti tárgyalásairól semmit sem tudok. Balla Aladárt kell megkérdezni, de facto tárgyalt-e Milosevicscsel a sinaiai konferenciával kapcsolatosan és hogy milyen alapon . Ballával legutóbb vagy két hónappal ezelőtt beszéltem, amidőn is arról értesített, hogy bizonyos magyar politikai körök engem az entante és a kisentente előtt nem , minden tendencia nélkül úgy állítanak be, mint aki a háborúra uszított és háborúra törekszem. — Miután háborúra nem uszítok és miután a reálpolitika alapján állva háborúra sem törekedhetek, mert ez őrültség volna, megtettem a kellő ellenintézkedéseket, amelyek hivatva voltak ellensúlyozni azt a beállítást, amely a fajvédelmi mozgalmat külpolitikailag diszkreditálni és hamis megvilágításba akarja helyezni. Az egészet tendenciózus beállításnak tekintem, amely abból a célból történt, hogy egyrészt diszkreditáljanak, másrészt pedig, hogy éket verjenek közém és a royalisták közé, holott mindenki tudja, hogy magam is royalista vagyok és eszem ágában sincs köztársasági formát támogatni. Továbbá ellentéteket akarnak támasztani a Habsburg-kérdés felvetésével köztem és a legitimizmus hívei között. A kérdés politikai tendenciája teljesen világos és egyelőre nem foglalkozom többet vele. Eredeti jegyzésű, hadikölcsönnel is tehet adót fizetni A pénzügyi bizottság ma délelőtt részleteiben tárgyalta az új adójavaslatot. Az ülésen a kormány részéről Káltay Tibor és Bod János miniszterek vettek részt. Wolff Károly azt kérte, hogy az árvák vagyonát alacsonyabb szorzószám alapján adóztassák meg. Ugron Gábor általában alacsonyabb szorzószámot kíván és szintén követelte az árvák vagyonánál az adók csökkentését. A javaslatot a bizottság nem fogadta el. Sándor Pál arra kérte a pénzügyminisztert, hogy jövedelem- és vagyonadót hadikölcsönnel is lehessen fizetni. Utalt arra, hogy joguk van ehhez a megkönnyítéshez azoknak, akik a hadikölcsönök kibocsátása alkalmával hazafias áldozatot hoztak és vagyonuk egy részét hadikölcsönbe fektették. Kállay Tibor pénzügyminiszter Sándor Pál indítványát magává tette azzal a megszorítással, hogy vagyon- és jövedelemadót csakis eredeti jegyzésű hadikölcsönnel lehessen fizetni. Ezután elhatározta a bizottság, hogy a már befizetett adót valorizáltnak tekinti, mégpedig olyan módon, hogy akik 1922, illetve 1923. évi adóuukat június 30-ig befizették, azoknál az 1922-re befizetett összeg kétszeresét, az 1923-ra befizetett összeg háromszorosát fogják beszámítani. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy az új törvény életbe léptetésétől kezdve a késedelmi adósok havi 10 százalék büntetést fizetnek. Elfogadta a bizottság azt a javaslatot, hogy a bor- és húsfogasztás adóját engedjék át a városoknak, amelyek azt saját hatáskörüknél emelhetik. Szeptember 1-től kezdve törölték a bortermelési adót. Az adókivetések ellen való jogorvoslat kérdésében úgy döntött a bizottság, hogy aki fellebbez, az a kivetett adó 60 százalékát köteles befizetni, a másik 40 százalék fizetését elhalaszthatja addig, amíg ügyét elintézik és csak a 60 százalékon felüli többlet után fizet 10 százalék késedelmi kamatot. Ezután a pénzügyminiszter a következő új szakaszt illesztette be a javaslatba : , Utasítsa a nemzeti ülés a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjék azoknak az adózóknak megfelelő megadóztatásáról, akik 1921—22, illetőleg 1923. éveiben váltak adókötelessé, továbbá, akiknek jövedelme, illetőleg vagyona 1922- 23. években új jövedelmi források megnyitásával, vagy új vagyontárgyak megszerzése által, vagy egyéb okokból ötszörös, illetve húszszorosan nagyobb arányban emelkedett. Utasítja továbbá a pénzügyminisztert, hogy az 1924. évre járó jövedelmi és vagyonadó kivetésére nézve ez év október végéig törvényjavaslatot terjesszen elő. Az új adóztatásoknál az 500 aranykoronánál kisebb jövedelmek adómentesek legyenek. A többi szakaszt a bizottság vita nélkül elfogadta. Délután 5 órakor a pénzügyi bizottság folytatta értekezletét, amelyen ez alkalommal az ellenzéket csak Haller István képviselte. Vass József dr. népjóléti miniszter ismertette az építkezések alkalmával adható adóügyi kedvezményekről szóló törvényjavaslatot. Elsőnek Haller István szólt hozzá a kérdéshez és sokalta a 60 százalékos hitelt, mert véleménye szerint a bekövetkezendő infláció alapján erősen fenyeget a korona leromlása, amire el is az államot veszteségek érhetik. Különben is a bankok erre a segítségre nem szorulnak rá. Bíró Pál véleménye szerint a kölcsön lehet rossz üzlet is, mert számítani kell a korona esetleges javulásával, amikor majd éppen az állam által nyújtott hitel súlyosan érinti az építőket. Paupera Ferenc úgy látja, hogy az állam nagyon ügyesen áthárítja kötelezettségeit a bankokra. Vass József dr. népjóléti miniszter válaszában kifejtette, hogy az állam az építkezés kérdését csak ily módon oldhatja meg, mert saját vállalkozásában nem tudná a tervezetet ilyen kedvezményes áron végrehajtani, lévén az állami építkezés a legdrágább és a leglassúbb. Több felszólalás után ismét Haller István kért szót. Kérte, hogy a népjóléti miniszter nagyobb megkötöttséget biztosítson az új építkezéseknél, nehogy bekövetkezzék az az eset, hogy a bankok különböző ürügyek alatt ismerőseiknek, vagy rokonságnak adják ki a lakásokat és nem a Budapesten lakó hivatalnokaiknak. Kéri, hogy az állam vegyen nagyobb részt az építkezésben, és hogy a 60 százalékos kölcsönt magánosoknak is adja meg. Végül a népjóléti miniszter rövid válaszában kifejtette, hogy a megszorításokat ebben a kérdésben addig vitte, ameddig a körülmények engedték. A javaslatot a bizottság úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. VILÁG ..., 7. iud-jacgi Bisaas Kedd MNDENNAPI LEXIKON Customs of the ancion Egyptians I, II 27—28). Az aranylánc felvétele jelzi a testületi bíróság tárgyalásának megnyitását. A bírák előtt kizárva az ország törvényeinek nyolc könyve. A bírák, mint a modern esküdtek, csupán a ténykedést (quaestio facti) döntik el : bűnös-e vádlott vagy sem ? A büntetés aztán már apróra minősítve meg van szabva a törvénykönyvekben. A vádat és védelmet írásban nyújtják be. A viszontvád és védelem (replika) szintén írásos. Tilos az igazság elferdítése (rabulisztika) , még tilosabb a bíró befolyásolásának még megkísérlése is. Ha az elnök a vádlott elébe tartja az Igazság képét, a felmentés megtörtént (Diodoros I., 75—78). Midőn valaki meghalt s múmiává balzsamozták, az eljárás folyamán a kivett belső részeket szekrénykébe zárva a Nílusba vetették. A bedobás pillanatában felhangzik az elhunytért való és a „Napisten“-hez intézett ima, melynek meglévő s az egyiptológia által immár kibetűzölt, megállapított szövegéből megtudhatni főbb pontjaiban az ó-egyiptomi bűnöket és erényeket, midőn a halott nevében elmormolják , mit is tett és mit nem tett a megboldogult . Például szüleit tisztelte, embertársát meg nem ölte, nem sikkasztott. „Amit pedig evésben, ivásban tilost műveltem, mindezt nem magam cselekedtem, de a has az okozója". A hitszegés büntetése a halál. Az atyagyilkos hivatalos kínzás után eleven tűzhalált szenved. Meglepő az ó-egyiptomiak tiszta emberfogalmára, hogy szabad embert és rabszolgát egyképpen sújt, még halállal is. Aki embertársa bántalmazását, meggyilkolását látta és módja ellenére meg nem gátolta, szintén halállal sújtották. Ha meg nem akadályozhatta valaki a bűntényt, tartozott a bűnöst feljelenteni, menekültében kifürkészni, ha ennyit sem tett , büntése korbács és 3 napi elcsukás étel-ital megvonásával. A gyenr-" Tikos anya, egyéb bünhődésen kívül, köteles a csecsemő hulláját 3 nap és 3 éjjel karjaiban tartani. A szabad- 63 rabnő gyermeke egyképpen becses. A gyermektartás évi díja, mai pénzünkre átszámítva , a 20 drachma, 16 békebeli korona. A hamis tanú, hamis följelentő büntetése rettenetes. Az egyiptomiak legsűrűbb, szinte bűnöző jellegű eltévelyedése : a lopás kimeríthetetlen fortéllyal űzik e bűnt. Tolvajcéheikről Diodoros sok érdekest beszél, Herodotos is. (Rhampsinit kincses házának kifosztása, stb.) Bámulatosan kedvező a nők helyzete Ó Egyiptomban: nem rabnő, mint Keleten és még valójában Görögországban is. Mód szerint lehet valaki többnejű, mégis a tökéletesség formája az egynejűség, melyre különben csak a papokat kötelezték. A hölgyek lehetnek királynők, papnők. Társadalmi mozgásuk szabad, akárcsak manapság. A férfi fogad engedelmességet leendő idejének. Erőszaktétel büntetése: megrériaflamítás, viszont a csábító nőt orrcsontotással sújtják. A harcos rendnél a becstelenség megállapítása szörnyűbb sors volt a halálnál. A hadititok árulójának nyelvét vágják ki. Pénz-, mérleg-, okirathamisító mindkét kezét veszti. A kereskedelmi törvények szerint a kamathalmazat a tőke kétszeresén, bármennyi idő alatt is, nem terjedhet túl. A hitelező az adós személyét nem bánthatja! Álmélkodnunk kell azonban két dolgon: Ozirisz és Ízisz isteneik hihregését követve, az egyiptomi nőül vehette saját testvériágát, testvérnénjét. Különösen a fáraók udvarában vált e különös szokásrendszerré, megelőzve gyakorlatban azok kényszerfeltevését, akik az emberiséget egyetlen teljesen fejlettnek teremtett emberpártól származtatják, hisz a továbbszaporodás módja ez állásponton is csak testvérek frigye útján volt lehetséges. A másik különös dolog, hogy Asychis királytól származó állítólagos engedély alapján , bárki zálogszerű kölcsönt vehetett fel atyja múmiájára, de ha a fiú apja holttestét még saját életében ki nem váltotta, végtisztességben nem részesülhetett. (H. L. dr.) KÖVET: A görög kormány most nevezte ki Lagubisz személyében budapesti és bécsi követét. A követek az egyes államoknak külföldi képviselői. Az aacheni kongresszus óta (1818) négy követségi osztályt különböztetünk meg. Az elsőbe tartoznak a világi nagykövetek és a pápai nagykövetek, ezeknek állását jellemzi, hogy ők az elfogadó állam fejénél vannak akkreditálva és nemcsak államukat, hanem az állmfő személyét is képviselik. A második osztályba tartoznak a meghatalmazott miniszterek, a rendes és rendkívüli követek. Ide tartoznak az internunciusok is : a pápának kisebb államokba f kldött követei. Ezek szintén az elfogadó állam fejénél vannak akkreditálva, de képviseleti jellegük nincs. A harmadik osztályba tartoznak azok a miniszterrezidensek, akik az elfogadó állam fejénél vannak akkreditálva, a negyedik osztályba tartoznak a külügyminisztériumnál akkreditált miniszterrezidensek, a közönséges rezidensek és Keleten a konzulok. A követeket immunitás illeti meg, amelyen a sérthetetlenséget, exterritorialitást, igazságszolgáltatási jogot és a vallás szabad gyakorlatának jogát értik. Az igazságszolgáltatási jog ma nagyon szűkkörű, egészében csak Keleten van meg, azonban ott is a konzulok gyakorolják. A követ működése megbízólevele átadásával kezdődik és akkor szűnik meg, ha a küldő és elfogadó állam között háború tör ki, ha visszahívják, kiutasítják, vagy ha a követ maga szünteti meg az érintkezést. Ha a diplomáciai érintkezés a két állam között ideiglenesen nem látszik célszerűnek, ezáltal a követ működése nem szűnik meg, csak szünetel. AZ ECSEDI LÁP, mely néhány nap előtt ismét kigyuladt, Magyarország egyik legnagyobb mocsara. Szatmár vármegye nyugati részében fekszik és Kismajténytól Nagyecsedig húzódik. A mocsarat a Saraszna szétterülő vize alkotta. Hossza a XVIII. század közepén még ötven kilométer, szélessége 30 kilométer volt. Mária Terézia alatt fogtak szabályozásához és azóta a láp nagysága egyre csökkent. Az ecsedi láp területén fű, nád, égerfa, fűz és rekettye termett, egyik nagyobb tisztása kerek tavat alkotott. A környék lakói a láp kákájából méhkasokat és gyékényt fonnak és ezekkel kereskednek. Az 1895-ben megkezdett rendszeres ármentesítés és belvízlevezetés végrehajtása után az ecsedi láplágyrésze már földmívelés alá került. A legutóbbi nagy tűz 1903 október nyolcadikán ütött ki az ecsedi lápon és mintegy 1030 hektár termlben pusztított. A mentési munkálatokat körülárkolással végezték s két hét alatt sikerült a tüzet lokalizálni. Az ecsedi láp egyik szigetén fekszik Ecsed vára, amelyet 1325-ben építettek. Háromszáz évig volt a Báthoryak birtokában, majd sok gazdát változtatott. A Thököly és Rákóczi felkelés idején nagyobb szerepet játszott. I. Lipót parancsára lerombolták, de II. Rákóczi Ferenc egy francia mérnök tervei szerint 1707-ben országos költséggel újjáépíttette. A vár a szatmári béke után a király birtokába jutott. 1718-ban az udvari haditanács rendeletére újra bontani kezdték és szép, művészien faragott köveit a szomszédos községekbe hordták szét építőanyagnak. A puszta várat a nép képzelete, amely az ecsedi láp környékén kiválóan hajlik a babonára, boszorkányokkal népesítette be. Ó-EGYIPTOM BÜNTETŐJOGA. Büntetőtörvénykönyvünk , anyagi és alaki reformjának tervezete alkalmából, a közigazgatási és bírói hatáskört teljesen elkülönítő vezérgondolat kapcsán , utaltunk a honfoglalás előtt való ősmagyar adatra (kharkasz és gylas), melyet VII. Konstantinos, a Bíborban született görög császár jegyzett fel rólunk 952-ben. Nem érdektelenek ebből az alkalomból Ó-Egyiptom büntetőjogának intézkedései sem, melyek során meglepetéssel olvashatjuk, hogy a közigazgatás és a másodfokú ítélkezés már ott is széjjelválasztott intézmény, sőt megtaláljuk az esküdtszék alapvonalait is, különbséget a fényes jogi kérdés között (quaestio juris et quaestio facti). A fáraó az igazságszolgáltatásba nem avatkozik. A törvényszéket a papok alkotják, melyhez a Hik-től, vagyis a kerületi momosok főnökök végzései ellen fellebbezhetni. A Hik-hivatalok egyesítik a teljes katonai, rendőri, polgári hatalmat. A nomosok így oszlottak meg : 10 Alsó-Egyiptomra, 16 Középés 10 Felső-Egyiptomra esik. A kerületi rendőrigazgató kötelessége: gondoskodás az utcák, csatornák, középületek fentartásáról, a születési- és halálesetek feljegyzése; adók kivetése és behajtása; adatfelvétel a kerület minden lakosának keresetmódjáról, esetleg iparáról. (L. Heridotos II. 177. és Diodoros I. 77.) A törvények feltalálója Thot-isten. Ez után, mint emberi törvényhozók nevezetesek : Mneves, Sasychis, majd Sesostris (II. Ramses), a nagy hódító király, mint a haditörvények szerzője; a kereskedelmi törvények Bocchoris király műve; végül Amasis szintén jeleskedik a jogalkotás terén. Biró csak a papi rendből való lehetett, és pedig Heliopolisz, Thébe, Memfisz városok szolgáltatták a bírói testületet egyenként tíz-tíz bírót, összesen harminc tag. A legkiválóbbat elnökké választják s helyébe a város új bírót küld. A legfőbb bíróiszék tehát 31 személyből áll. Fizetést az állampénztárból nyernek. Az elnök nyakában aranylánc díszül az igazságosság (Thmes, görögül Themis) képével Wilkinson: Manners and A nagy konjunktúra váltotta fel az Egyesült Államokban a súlyos ipari krízist, vagy amerikai szóval: nagy „boom“ követte a válságot, csak éppen a konjunktúra ellenére is ott ül Amerika fölött a bizonytalanság nyomása. Senki nem tudja, meddig fog tartani a konjunktúra, és a rendelések minden kis apadásánál már a nagy összeomlás jeleit keresik. Amerika ideges és talán jogosan ideges, mert a boom-nak ezúttal nincsenek szilárd alapjai. Viszont ez a bizonytalan konjunktúra amerikai méretű. 1921-ben 294 millió méter mázsa vasércet dolgozott fel az Egyesült Államok, 1922-ben pedig több, mint 490 millió métermázsát. 1923 öt első hónapjában Amerika behozatala 137 millió dollárral volt nagyobb, mint a kivitel, pedig 1921 öt első hónapjában a kivitel haladta meg 938 millió dollárral az importot, és tavaly is nagy aktívummal zárult az öt hónap mérlege . .. A külkereskedelmi mérleg látszólagos rosszabbodása azonban szintén csak a konjunktúra fokmérője. Tavaly áprilisban 27.000 métermázsa vasércet importált Amerika, idén pedig 1.714.000 métermázsát, mert az amerikai vasérstermelés nem tudta fedezni az acélipar szükségletét. Sőt idén áprilisban 779.000 méter mázsa rúdvasat és acélt is importált az Egyesült ál Homok a nehézipar táplálására. Az igaz, hogy a lokomotívok kivitele 72 százalékkal, az elektromos gépeké meg éppen 80 százalékkal csökkent a termelés erős fokozódásának idején, de ez csak azt jelenti, hogy az amerikai piac szükséglete kötötte le a termelés túlnyomóan nagy részét. A boom másik hatása a munkabérek megnövekedése. Tavaly áprilistól idén áprilisig 20,6 dollárról 27,6 dollárra emelkedett például a vasmunkások átlagos heti keresete. Ez magyar pénzben egy egész hónapra számítva jóval több kétmillió koronánál. Kétmillió korona pályadíj A Világ mindenkor ott tartja a kezét a közélet pulzusán , aggódó figyelemmel lesi annak hol lassúbb, hol lázasabb érvelését. És nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk: a lap tízesztendős múltjában nem volt, ma sincs a napnak egyetlen órája se, amikor más gondolat tölthetne el bennünket, mint az, hogy a magunk szerény eszközeihez mérten iparkodjunk a magyar kultúrát, a magyarság boldogulását, népünk szabadságát, anyagi és elmei haladását szolgálni. A magyar gondolatnak ebből a — nézetünk szerint — helyes, bár, nem lármás, hanem inkább alázatos, inkább tettre kész szolgálatából fogant meg az az elhatározásunk is, hogy tíz darab, egyenként 200.000 koronás pályadíjat, amely a korona netán való további romlása esetén lehetőleg a pénzérték szerint igazodik, tűzzünk ki, részben a legégetőbb problémák megbeszélésére, részben művészibb értékek ápolására. Tízszer kétszázezer koronát, tehát még a mai viszonyok között is elég jelentős öszszeget fizetünk a pályázaton résztvevő tíz legjobb tárcacikkért az alant felsorolandó témakörökből : 1. energetika, löbbtermelés, az ország rekonstrukiója ; 2. természettudomány-élettan; 3. természettudomány-anyagtan ; 1. metapszichika; 4. néplédektan, néprajz vagy földrajz ; 6. szociológia-statisztika (esetleg monografikus formában) ; 7. a pénz (szerepe a mai életben, problémái) ; 8. történelem, politika, külpolitika: 1). szépirodalom, művészet, zene; 10. szabad választású téma Egy-egy pályázó munka nem terjedhet 4—5 tárcahasábnál többre. A pályázat fakultatív , tehát a pályázó tetszése szerint megnevezheti magát, vagy jeligés levelet küldhet be. A pályázat 1923 augusztus 31-én délben jár le s eredményét szeptember hó folyamán tesszük közzé. A díjjal nem nyert tárcákért — közlésük esetén — a Világnál szokásos honoráriumot fizetünk. A díjat csak abszolút értékű munkálatnak adjuk ki. Az el nem fogadott tárcák visszaküldésére nem vállalkozunk. A beküldőket arra kérjük, hogy kéziratokon (kívül) jelezzék, hányadik csoportban kívánnak pályázni. Pályázatunkat kimondottan felülhelyezzük minden kicsinyes pártkereten s kizárólag a magyarság egyetemes emberi szempontjait tűzzük ki pályázatunk élére. Abban a meggyőződésben élünk, hogy a magyarság ma nem ér rá pártoséit játszani, hanem mindenkinek, akinek koncepciója, elgondolása, tudása és akaratereje van, össze kell fognia. Kutatóink, tudósaink, akik eddig talán elzárkóztak a nagyobb nyilvánosság elől, ma, amikor oly nehéz a szakfolyóiratok sorsa, bizonyára örömmel veszik, ha összefoglaló eredményeik közlésére tér nyílik s ezzel is dokumentálhatják, hogy a magyarság élő részének tudják magukat és tudományukat. Az egyetlen kritérium, amelyet felálltünk az, hogy a pályázó írás művészi előadásban, érdekes formában, értékes anyagot tárjon az olvasó elébe. Bizton hisszük, hogy pályázatunk egy újabb téglát jelent az ország újjáépülésére. A Világ szerkesztősége.