Világ, 1923. december (14. évfolyam, 272-294. szám)
1923-12-01 / 272. szám
— 1923 december 1. Az állami bevételek egy részének kiépítése körül nem akad majd túlságosan sok dolga a népszövetség megbízottjának. Így például a dohányáruk nagy része már fölötte áll az osztrák paritásnak, tehát meghaladta azt az ir-színvonalat, amelyhez Ausztriában csak a szanálás kapcsán ért el. De ha már itt volna a népszövetségi megbízott, legalább tanács formájában, bizonyára kifogásolná a dohányáruknak állítólag tervbe vett újabb emelését, hiszen az áremelés kétségkívül megindít majd egy újabb vehemens drágasági hullámot, és ezáltal belülről támadja meg a koronarontják A magyar Trambul-cigaretta a budapesti kifizetés bécsi árfolyama szerint már ma is 1400 osztrák korona, tehát kétszer annyiba kerül, mint" egy jó minőségű osztrák cigaretta. A pénzügyi szanálás ilyen egyoldalú formája alighanem jóval többet árt a korona értékének, mint amennyit ártana a felsőbb helyről ilyen szempontokból kifogásolt tőzsdei szilárdság... Valószínűleg nem fogja kívánni a népszövetségi megbízott a MÁV bevételeinek emelését sem, hiszen a MÁV egyes relációkban a békeparitás húszezerszeresét számítja a nyersvasért, a béketarifa tízezerszeresét-tizenötezerszeresét a külföldi szénért, és eljutott a béketarifa tízezerszereséhez az elsőrendű élelmiszerek egyikénél-másikánál is. Mivel a MÁV alighanem a Devizaközpontnál szerzi be devizaszükségletét, azt lehet mondani, hogy a MÁV egyes bevételei az aranyparitás háromszorosán és más bevételei az aranyparitás hatszorosán állanak, legalább a közönségre hárított terhek szempontjából, akkor, amikor az osztrák államvasutak a legtöbb relációban még mindig számbavehetően az aranyparitás alatt vannak. Attól tehát aligha kell tartani, hogy a népszövetségi megbízott újabb tarifaemeléseket fog a MÁV- tól követelni. Túlzott aggodalmakat kár volna hangoztatni a népszövetségi megbízott által gyakorolt ellenőrzés miatt, hiszen ez az ellenőrzés csak szigorúan megszabott korlátok között mozoghat. Előbb megtörténik majd a kétoldalú szerződések kötésének formái közt a magyar szanálási terv kiépítése, a magyar kormány és a népszövetségi szakemberek megállapodásai szerint , és a népszövetségi megbízott csak azt ellenőrizheti, hogy a kormány és a nemzetgyűlés állják-e a vállalt kötelezettségeiket. Hiszen a szanálás részleteire nézve aláírt jegyzőkönyveket az osztrák precedens szerint majd ratifikálnia kell a nemzetgyűlésnek is. A nemzetgyűlésen bizonyára lesznek oppozíciós hangok a ratifikálással szemben, de ez nem jelent majd újságot a népszövetség számára. Az osztrák kölcsönnel kapcsolatosan aláírt jegyzőkönyvek ratifikálását az osztrák nemzeti tanácsban mereven és élesen ellenezte a szocialista párt, tehát egy olyan párt, amely mandátumainak száma szerint igen közel járt Seipel prelátus pártjához, a keresztényszocialistákhoz. A kölcsönnel kapcsolatos külföldi beavatkozás azért volt súlyos sérelem az osztrák szocialisták számára, mert úgy látták, hogy a szanálás a népszövetség által kikötött feltételek mellett a munkaadói érdekeket támasztja alá a munkások érdekeivel szemben. De ezek az aggodalmak jogosulatlanoknak bizonyultak, és például az index-rendszer eltörlésének a közalkalmazottaknál nem voltak hátrányos következményei az osztrák hivatalnoki osztályra nézve, hiszen a külföldi kölcsön csakugyan meghozta az osztrák korona, és az osztrák árak stabilizálódását. És néhány nap előtt Otto Bauer már befejezett történeti tény gyanánt beszélt a külföldi kölcsönről, feladva az annakidején használt ellenséges hangot. Tovább folyt a harc uram körül Pallavicini György volt ma az első szónok, aki alig tíz percig váratta meg a következő felszólalót, Kaas Albert bárót. Az ülésterem a két beszéd alatt meglehetősen üres maradt és csak Gömbös Gyula felszólalására leltek meg a padsorok, mert mindenki azt várta, hogy a fajvédők vezére új momentumokat fog felvonultatni Klávi védelmére, azonban ez nem következett be. Gömbös inkább a kormánypárt belső ügyeivel foglalkozott. Minduntalan megzavarták beszédében a liberális ellenzék közbeszólásai, amelyekben a tavalyi választások irányítása felől intéztek hozzá kellemetlen kérdéseket. Nagy Emil gondoskodott arról, hogy ne múljon el a mai nap sem miniszteri felszólalás nélkül, de semmi lényegeset nem mondott beszédében, csak a Házat siettette, hogy lehetőleg még ma fejezzék be a vitát. A szocialisták egyik legképzettebb embere, Györki Imre dr. szólótt az igazságügyminiszter után, azonban az ő beszéde alatt nem igen maradt bent kormánypárti képviselő, pedig érdemes lett volna végighallgatniuk Györki súlyos mondanivalóit. Szakáts Andor halkan és szürkén boncolgatta az ügy jogi részeit, de beszéde végére ismét megtelt a terem, mert a következő felszólalót, Rakovszky Istvánt, mindenki hallani akarta. Húsz perc választotta csak el Rakovszkyt az ülés végétől, de ezalatt a húsz perc alatt, amíg ő beszélt, valami egészen más levegő töltötte meg a termet, az ember szinte úgy érezte, mintha nem is a magyar, hanem az angol parlamentben ülne. Finom és választékos volt minden mondata, nem hiába tanulta meg békében a parlamentarizmus törvényeit. Pallavicini és Kaas Albert Szeilovszky Béla elnök háromnegyed tizenegy előtt nyitotta meg az ülést. Az elnöki bejelentések után Mikovényi Jenő előadó jelenti be, hogy I.endvai István megbízólevelét a benyújtott petíció folytán áttették a bíráló bizottsághoz, miután a mandátum I.endvai István névre szólt, viszont Lehner István jelent meg vele a Házban. Ezután az Ulain-ügy tárgyalására tértek át. Pallavicini György őrgróf az első felszólaló, aki kijelenti, hogy fölösleges mentelmi jogról beszélni, mert ennek gyakorlati értelme nincsen. Megsértették Rakovszky István, Andrássy Gyula, Szmrecsányi György, Beniczky Ödön és Huszár Elemér mentelmi jogát, a nemzetgyűlés meg is állapította a mentelmi jog sérelmét és mégsem történt semmi. Ulain Ferencet tőle ugyanúgy szabadkőműves múltja, mint szabadkirályválasztó felfogása élesen elválasztja, mindazonáltal a kisebbségi véleményt fogadja el, amely megállapítja a mentelmi jog sérelmét, mert ha nem tenné, az még jobban aláásná ennek az amúgy is különös eredetű nemzetgyűlésnek a tekintélyét. Ulain Ferenc fogvatartása elhibázott dolog, mert tettenérésről nem is lehetbeszélni. Kéri a miniszterelnököt, aki amúgy is sok csorbát ejtett az ország tekintélyén, hogy ne engedje az országot balkáni nívóra süllyedni, ne engedje a mentelmi jog semmibevevését és vigyázzon, nehogy az utolsó szálak is elszakadjanak, melyek az elrabolt területeken élő véreinkkel fűznek össze. Nánássy Andor szólott ezután személyes kérdésben, aki Szilágyi Lajos tegnapi megjegyzésére válaszolva kijelenti, hogy őt csak egy alantas közigazgatási tisztviselő durva vagy pedig ostoba ténykedése alapján helyezték a politikailag megbízhatatlanok listájára. Kaas Albert báró szólott ezután és hosszasan fejtegette a mentelmi jog jelentőségét. Nem szabad elfelejteni, hogy négy év alatt mennyit haladt előre az ország külpolitikai tekintetben is. Nagy különbség van a mai állapotok és a között az idő között, amikor még négy entente-generát is parancsolt Budapesten és Glerk avatkozott bele belügyeinkbe. Lendvai István : Azóta a cseh örömünnepre Jár külügyminiszterünk. Kaas Albert báró felolvassa a büntetőtörvénykönyv vonatkozó szakaszait és megállapítja belőlük, hogy nem államfogház, hanem háromtól öt évig terjedő fegyházbüntetés jár azért, amivel Ulain Ferencet vádolják. Nem fogadja el a kisebbségi indítványt, de a mentelmi bizottság indítványát sem, mert nem tartja szükségesnek, hogy a Házat azonnal összehívják, ha valamelyik képviselő mentelmi jogát megsértik. Gömbös a diktatúráról Gömbös Gyula emelkedett ezután szólásra és kijelenti, hogy senki sem vállalhatja a belügyminiszter tegnapi felszólalásában foglaltakat. Rakovszky Iván belügyminiszter : Olvassa el a Szózat tegnapi cikkét! Lendvai István : Nem csinálunk kalandokat. Gömbös Gyula (Lendvai felé): Most én beszélek. (Zajos derültség a Ház minden oldalán.) Ezután elmondta, hogy Beck Lajos tegnap csöndesen több ízben is azon kijelentést tette, mintha Usain az ő megbizottja lett volna. Mikor feléje fordulva ezt megkérdezte tőle, már nem igyekezett annyira hangsúlyozni. Megállapítja, a belügyminiszterrel szemben, hogy a puccistákkal nem azonosítja magát. Visszautasítja az ilyen állításokat, mert már a betyárbecsülés is megköveteli, hogy akikkel együtt harcol az ember, azokkal szemben ilyen kifejezéseket ne használjon. Mentelmi vitákban ebben a Házban mindig a politikai momentum dominált. Vigyázni kell azonban arra, nehogy a bíróság ellenkező megállapításokra jusson, mint a nemzetgyűlés s így a Ház tekintélyét csorbítsa. Létay Ernő : Nincsen ennek tekintélye. Gömbös Gyula : Ezt nem merné állítani, mert a nemzetgyűlés a nemzet törvényes képviselete. Horváth Zoltán : Csak tiszta választás után lehet az. Nagy Ernő : Törvénytelen gyermek nem lehet törvényes. Gömbös Gyula : Úgy látja, hogy a keresztények újból csak marionettek, akiket az ellenzékkel együtt a színfalak mögül egymásra uszítanak és akikkel a kormány sakkot játszik. Nagyon sajnálja, hogy a fajvédelmi mozgalom úgynevezett szabadcsapatai önálló akcióin a vállalkoznak. (Közbeszólás a baloldalról: Bombát vetnek a saját szakállukra.) Ne akarjanak ezek külön utakon járni, hanem bízzák magukat azokra, akik vállalják a felelősséget. A parlamentet alkalmatlannak találja arra, hogy a bekövetkező nagy átalakulásnál a nemzetet képviselje. Már most kell gondolkozni azon, hogy milyen intézmény helyettesíthetné a nemzetgyűlést. Nem beszél diktatúráról, mert annak csak akkor híve, ha káosz van. Olyankor egy embernek az akaratát rá kell kényszeríteni a tömegekre. Rothensteín Mór : Mint például a választásokon. Gömbös Gyula : Nem híve áruink a diktatúrának, amely a szuronyok hegyére támaszkodik, mert csak az a helyes diktatúra, amely a lelkek harmóniáján alapszik. Fölkiáltások az ellenzéken : Demokrácia kell, nem diktatúra ! Farkas István : Minden diktatúra a kisebbség terrorja. Gömbös Gyula (a szocialisták felé) : Ez más diktatúra lesz, mint a maguké volt ! Viharos zaj és tiltakozás a szocialistáknál : Nem a mi diktatúránk volt! Propper Sándor : Az ön választási diktatúrája a telkekből sarjadzott ? Gömbös Gyula: Ellenséges gyűrűben élünk, amelyből kibontakozás egyelőre nincs, tehát a nyugtalan lelkek keresik a kivezető utat. (Felkiáltások: Ekrazistal!) Ennek örülni kell, mert ezekre is szükség lesz. Lendvai István valamit közbeszól. Gömbös Gyula feléje fordul, rámutat a jobb- és baloldalra és azt mondja: Ezekkel is beszéljek, azokkal is vitázzak és még veletek is? Gömbös Gyula: Kifogásolja, hogy a fajvédők gyűléseit a leglehetetlenebb kifogások alatt nem engedélyezik. (Felkiáltások a szocialistáknál: Amikor a hóhért akasztják) Gömbös Gyula : Klebelsberg csurgói beszédével kezd foglalkozni, amelyben őket kalan VILÁG dor- és katasztrófapolitikusoknak nevezte. Rothenskein Mór: Ilyen igazságokat mondott? Gömbös Gyula: Megállapítja, hogy Klebelsberg Kunónak még elintézetlen ügye van a Ház előtt. Ha módjában lett volna Csurgón ezt elmondani, bizonyosra veszi, hogy más lefolyása lett volna az ülésnek. Folytatja a kormány programtalanságának kritizálását, mire az elnök figyelmezteti, hogy csak a tárgyhoz szóljon. Bethlen István gróf miniszterelnök: Beszélhet bátran! Gömbös ezután a Ház engedélyét kéri ahhoz, hogy eltérjen a tárgytól, amit meg is kap. Majd kijelenti, hogy hozzájárul Usain kiadatásához, de fölösleges fogvatartani, mert úgysem fog megszökni. Ha megszökne, felajánlja, hogy őt csukják be helyette. (Derültség a Ház minden oldalán.) Gömbös Gyula: Ha a kormány valóban akarja a treuga dcit, akkor ne követeljen egyoldalú áldozatokat az ellenzék részéről, hanem maga is járuljon hozzá annak sikeréhez. Az egész Usain-ügyben politikai hajszít lát, éppen ezért nem fogadhatja el sem a mentelmi bizottság jelentését, még kevésbé Kaas Albert indítványát. Nagy Emil kéri a vita gyors befejezését Nagy Emil igazságügyminiszter emelkedik ezután szólásra és arra kéri a Házat, hogy az Usain-ügyet lehetőleg még a mai nap folyamán tárgyalják le, mert az ügyészség addig a vádiratot nem készítheti el. Politikai szempontból sem lehet senkinek érdeke a mentelmi ügy kihúzása. Lényegileg nem kíván a kérdéssel foglalkozni, mert annak további kifejtése a bíróságra tartozik. Csupán azokkal a támadásokkal kíván foglalkozni, amelyek amiatt érté, hogy az ügyet nem a statáriális, hanem a rendes bíróság elé utasították. Erre vonatkozólag kijelenti, hogy őt ebben a kérdésben sem vezették politikai szempontok, mint ahogy egyetlen igazságügyminiszteri ténykedésénél sem tart magára nézve kötelezőnek semmiféle politikai szempontokat, még a pártszempontokat sem. Természetesen ő is hibázott, hiszen csak ember, de legalább is megpróbál objektív lenni, mert szomorú dolog volna, ha az igazságügy legfőbb őre szubjektív szempontoktól vezettetné magát. Az Ulain-ügyet behatóan tanulmányozták a hatóságok is és szakértői értekezletet hívtak össze ebben a kérdésben, amely úgy határozott, hogy’ az ügy a rendes büntetőbíróság elé tartozik. Hogy azután az ügy fegyház-, vagy államfogházbüntetést von-e maga után, az teljesen a bíróságok dolga. Támadták amiatt is, hogy mért adták ki ebben az ügyben az ismert kommünikét. Ennek az volt a célja, hogy a bizonyos tekintetben téves híreket komoly és megbízható adatokkal oszlassák el. Még egyszer kéri a nemzetgyűlést, hogy az ügyet lehetőleg még a mai nap folyamán intézzék el. Igazságügyi határidüüztetek ... Györki Imre : I nagy hibának "Hartja, hogy az igazságügyminiszter az ügyet elvonta a szalariális bíróságtól, mert így az mellékvágányra terelődött. Kaas Albert báró beszédével foglalkozik, amelyben ő a magyar és az angol viszonyokat hasonlította össze. Figyelmezteti Kaas Albertet, hogy ezeknél a párhuzamvonásoknál sohasem szabad elfelejteni, hogy mennyire különbözik egymástól a két ország atmoszférája, hiszen Angliában teljes az állampolgári szabadság. Egyetért Gömbös Gyulának azzal a felfogásával, hogy a kormánynak lehetővé kell tennie minden politikai irányzat szabad mozgását és azzal is, hogy az ország többsége nincsen a kormány mögött és ezért új választások kiírása szükséges. Csodálkozik azonban azon, hogy a legutóbbi választások alkalmával Gömbös nem ezeket az elveket vallotta. Az egész Ulain-ügyet a rendőrségen barátságos tanácskozásszerűen kezelték, figyelmeztették a résztvevőket, sőt tudomása van arról is, hogy egy egységespárti képviselő mondotta lilámnak, hogy vigyázzon magára, mert figyelik. Majd a különböző atrocitásokról kezd beszélni, és elmondja, hogy kilenc bombamerénylet volt az utolsó években Magyarországon, de egyetlenegynek sem sikerült kinyomozni a tetteseit. Ezen nem is szabad csodálkozni, azok után, hogy a belügyi államtitkár Szegeden a választások idején azon a jogcímen követelte azoknak a zavargóknak a szabadonbocsátását, akik a Bárczy-párt üléseit megzavarták, hogy ,,ő is úgy cselekedett volna fiatal korában". A kormány fölöslegesnek tartotta a komoly eljárás megindítását mindaddig, amíg csak ellenzéki politikusok és zsidók ellen irányultak azok és csak akkor kezdtek erélyesen a nyomozáshoz, amikor egy idegen állam követsége ellen követtek el merényletet. Sem a Három kapus, sem Csocsó bácsi, sem más hasonló ügyben nem történt semmi és ahol történt valami és megindult a bírói eljárás, a főtárgyalást még azokban sem tűzték ki. A miniszterelnök az egységes párt vacsoráján, nyilván borozgatás közben, azt mondotta, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy a lelki betegekkel leszámoljanak. Eddig csak azt tudta, hogy a gabonatőzsdén vannak határidőüzletek, de most úgy látszik, bevezették az igazságügyi határidő-üzletet is. Kimondja, hogy a Szemere Körben az egyik értekezleten szó volt arról, hogy bevonják Friedrich Istvánt, a magyar puccsisták atyamesterét is. Rupert Rezső: Friedrich nem véreskezű ember, őre nem volt szükség. Friedrich István: Nagyon csodálkozom, belügyminiszter úr, hogy nem fogtak el. Pedig én már régen becsomagoltam mindent. Györki Imre: Ulain Ferenc kiadatásához hozzájárul, azonban a szociáldemokrata párttal együtt tartózkodni fog a szavazástól a mentelmi jog sérelmére vonatkozólag, mert ő sem lát tisztán ebben a kérdésben. Szakács Andor a következő szónok, aki rá is mutat arra, hogy a vádtanács túllépje hatási körét, amikor a letartóztatás kérdésében ha tározott,és törvénysértést követett el, mert az 1817. évi XII. törvénycikk17. §-a értelmében , egyedül a nemzetgyűlés van hivatva a képviselők fogvatartása, annak megszüntetése, vagy meghosszabbítása tárgyában határozni. Az a véleménye, hogy a kormány Ulain letartóztatásával a mentelmi jogot nem sértette meg, de tényleg veszélyes akciót hiúsított meg, amely siker esetén belső felfordulást, esetleg polgárháborút is idézhetett volna föl. Az azonban már helytelen volt, hogy a kormány nem hívatta azonnal össze a nemzetgyűlést és ebben a kérdésben a Ház elnökségét is felelősség terheli. Éppen ezért indítványozza, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a mentelmi jogot Ulain letartóztatásával nem sértették meg, másodszor, hogy a nemzetgyűlést haladéktalanul hívják össze hasonló esetben, harmadszor a Ház függessze föl Ulain mentelmi jogát, negyedszer pedig, miután nem tartja indokoltnak Ulain fogvatartását, az igazságügyminiszter haladéktalanul intézkedjék Ulain szabadonbocsátása iránt. Rakovszky István Szakáts Indítványét fogadja el Rakovszky István egyetért Szakáts indítványának minden pontjával. Jóllehet, minden oka megvolna rá, hogy Ulain Ferencet, akit nagy személyi antipátia választ el tőle, eszerint is kezelje, mégis küzdenie kell az ellen, hogy az egyik legfontosabb alkotmánybiztosítékon essek csorba az ilyen eljárással. Határozottan megállapítható Ulain mentelmi jogának megsértése azáltal, hogy elfogták és fogvatartják ma is. Egyenesen megdöbbentette a belügyminiszternek az az okfejtése, amely szerint nem szükséges, hogy tudomására hozzák az érdekeltnek, hogy letartóztatták, hanem elegendő az is, ha valaki állandóan mellette van. Eszerint az érvelés szerint nem tudja, hogy ebben a pillanatban, ő nincsen-e letartóztatva. (Közbeszólás : Állandóan ott ül mellette Szilágyi Lajos !) Szükségesnek tartotta figyelmeztetni a belügyminisztert erre, mert alkalmat akar adni neki téves felfogásának helyesbítésére. Huszár Elemér : Majd rektifikálja az igazságügy miniszter úr ! Friedrich István : Szokott tapintatával ! Rakovszky István : A mentelmi jog mesértlésével szemben a magyar törvényhozás mindig érzékeny volt, még igen hatalmas uralkodókkal szemben is. Kuna P. András : Mert Habsburgokkal állottak szemben ! Rakovszky István: Kuna P. András, igen tisztelt képviselő úr, mikor még a lepsényi néplapba írogatott, még sokkal erősebb Habsburgpárti volt. Friedrich István: Tettenérték’ Kuna P.-t közbeszóláson. Rakovszky István : .A mentelmi jogot még soha oly gyakran és oly durván meg nem sértették, mint az utolsó négy évben. Beniczkyt és Szmrecsányit annak idején a kormányzó szárnysegédének a parancsára tartóztatták le a mentelmi jog félrerúgásával. (Közbeszólás: Vállalja-e ezért a felelősséget a miniszterelnök úr?) Bethlen István gróf : Nem a szárnysegéd pap roncsolta ! . .Rj Poidl Gyula: És a szocialista képviselők mentelmi sérelmei? Rakovszky István: Az igen tisztelt szocialista képviselő urak egészen külön, privilegizált helyzetben vannak, amely teljesen beillik a mai jogegyenlőség korszakába. Neubauer Ferenc: A szociáldemokraták soha*sem dobják kenyérrel vissza ellenségeiket! Peidl Gyula: Nem hagyjuk magunkat ugratni a forradalmi főispán úrtól . Neubauer Ferenc: A szociáldemokraták tiszteletéből ültem a főispáni székben. Rakovszky István: A szociáldemokrata párt határozata úgy szól, hogy tartózkodni fognak a mentelmi jog megsértésének tárgyában való szavazástól, mert nem látnak tisztán ebben a kérdésben. Kijelenti, hogy ő sem lát ebben tisztán, de éppen ezért azt ajánlja nekik, hogy ha a két rossz közül kell választani, akkor a kisebbiket válasszák és fogadják el Szakáts Andor indítványát. Talán fölösleges is hangsúlyoznia, hogy nem azonosítja magát a legtávolabbról sem Usain tettével, sőt azt a legnagyobb mértékben elítéli, mert azért, hogy külföldi fegyverek segítségével akarta felborítani a helyzetet, azért nemcsak a bíróság előtt, hanem minden józan ítélőképességű ember előtt is felelnie kell Ulainnak. Sem személyi, sem tárgyi szimpátia nem vezeti ebben a kérdésben, nem nézi, hogy politikai ellenfélről vagy barátról van-e szó, csupán azt vizsgálja, hogy igazságtalanság történt-e vagy sem. Éppen ezért elfogadja Szakáts Andor javaslatát és csatlakozik a kisebbségi véleményhez, amely azt mondja, hogy Ulain mentelmi jogát megsértették. Az elnök ezután a vitát felfüggeszti és napirendi indítványt tesz, mely szerint a nemzetgyűlés holnap délelőtt tíz órakor tartja legközelebbi ülését a mai napirenddel. Szombat Nagy Emil igazságügy-miniszter négy törvényjavaslata Még néhány nappal ezelőtt volt arról szó, hogy Nagy Emil igazságügyminiszter és Klebelsberg Kunó gróf csakás- és közoktatásügyi miniszter Prágába fognak utazni, ahol Bénes Ede Cseh külügyminiszterrel fontos, tárcájuk körébe vágó kérdéseket fognak letárgyalni. El az utazás, értesülésünk szerint, egyelőre elmarad, s legkorábban is csak december végi felé kerülhet rá egyáltalán a sor, mivel időközben Benes Ede külügyminiszter Genfbe fog utazni, ahol Bethlen István gróffal fog találkozni. Nagy Emil igazságügyminiszter a ma esti minisztertanácson négy törvényjavaslatot terjesztett elő, és ezekre vonatkozólag a következőket mondotta: — Négy javaslatot terjesztek a minisztertanács elé, ezek közül az első öt büntető novella, amely a büntetőjogot és a perrendtartást öleli föl. A másik a polgári perrendtartást külön módosító novella. Ezután beterjesztek egy javaslatot a szállodások felelősségéről, akik nem győzik fizetni az elveszett tárgyakért a kártérítést. Utolsó javaslatom a mezőgazdasági kauciók fizetésére vonatkozik. ÍRJ