Világ, 1924. június (15. évfolyam, 106-128. szám)
1924-06-03 / 107. szám
8 1924 junius S. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET A színházak keddi műsora: OPERA: Tannhanser. (7). NEMZETI: Vén gazember (V18). VÁROSI: Álarcosbál (V28). VÍG: Antónia (8). RENAISSANCE: A zöld lift (8). FŐVÁROSI: Szegény Jonathán (8). KIRÁLY : Huncut a láng (%8). MAGYAR: Froufrou (V28). BELVÁROSI: Mihályiné két lánya (%8). BLAHA LUJZA: Gyere be rózsám (%8). ANDRÁSSY ÚTI: Függöny stb. (9/,9). TERÉZKÖRÚTI: Nagy Endre, Salamon (VIÖ). MARGITSZIGETI SZÍNPAD: A rák (9). ■tett ' Pariifal első magyar előadása , Anatole Francé, a költő-filozófus, Coignard abbéja mondja : „Bizonyos, hogy napjainkban az Illat, vagy a Divina Commedia egyetlenegy ■órát sem fogják fel abban az értelemben, mely azokhoz eredetileg tapadt Élni annyit tesz, mint átalakulni, és írott gondolataink posthumus élete sem szabadul fel e törvény alól..És a Parsifal-kommentárok könyvtáránál mi sem igazolhatja jobban M. Jerome Coigstard tételét. Negyvenkét évvel a bayreuthi bemutató után a magyar premier sem indok a lezárt és újra felnyitott viták, problémák bolygatására és félöregség vagy nagyképűség lenne, ha a napilap krónikása ebből az alkalomból nyúlna évtizedek sokat és szélesen tárgyalt Parsifal-kérdéseihez. Most pedig a szellemi és erkölcsi átértékelések korában hiábavaló is. Hiszen egy új világban, vízözön között más ember hallgatja drámai dikcióit, más idegrendszer méri a zene méltóságosan lassú hömpölygését. Wagner azt hitte, hogy kategórikusan és örök időkre rögzíti műve tartalmát, mikor címlapjára írta: Liebe, Glaube, Hoffen. És tíz év úttalan útjain, parttalan hullámain mi maradt más az emberi nyelv misztikus ködbe veszett három legszebb szavából, mint sóvárgás a megváltó Szeretet, Hit és Remény után. A nagy bayreuthi apostol utolsó emberi és művészi megnyilvánulása, etikai hitvallása, testamentuma. Partijai hatalmas drámái oratórium, a szeretettel megváltás misztériumának Ünnepi játéka. Szövege csak úgy, mint zenéje szintézis eredménye és magába olvasztja, összeaűríti a germán költő egész életművét Lohengrin, Tannhouse, Tristan, Erzsébet, Venus, Ortrud vonulnak az úrvacsorához és a titokzatos Grál csodatevő kelyhének bíborfényében magasztosulnak az isteni élet, a krisztusi szeretet szimbólumává. Parsifal műfaját áhitatos ünnepi színjátéknak nevezi a szerző és hangulatszférájába csak azt engedi, ki imádkozni tud. Itt a Gesamtkunst esztétikai gyönyörködtetés fölött a metafizika légkörébe szárnyal és magával viszi az átszellemült embert. Hogy mi Parsifalnak, ennek a megkeresztelkedett Siegfriednek útja ama nagypéntek reggeli ihlettől, legendán át a drámai költeményig és a Festspielhaus első előadásáig, hogy mi a világirodalomban elfoglalt helye, rangja, honnan fakadnak forrásai, hol vannak buddhista, schopenhaueri, újszövetségi hatásai, mi a viszonya a Tetralógiához, Mesterdalnokokhozés Wagner többi művéhez, milyen a szerkezettechnikája, invenció-mérlege, hangszerelő művészete, megannyi tanulmánytárgy, melyek mellett nekünk csak elhaladnunk lehet és nem érinthetjük a wagnerizmus evolúciójának különböző fázisait, a modern zene látszögéből különböző értékeléseit. Feladatunk az első magyar nyelvű előadás ismertetése. Az Operaház hosszú idő óta nagy gonddal készült a rendkívüli feladat megoldására és bár nálunk már a „felszabadulás" első napján, 1914 január elsején, a Népoperában német nyelven előadták Wagner féltve őrzött mesterművét, a színház ambicionálta, hogy az övé legyen a teljes művészi értékű tulajdonképpeni bemutató. Az elért eredmény valóban kivételes jelentőséget ad a vasárnapi estnek és a magyar kultúra ünnepi dátumává avatja. Két kiváló művész, a nagy magyar karmester, Kerner István és az univerzális tehetségű rendező, Márkus László, kezében a vezetés és az ő zenei és színpadi közvetítésükben kapjuk a művet. Kerner István karmesteri pálcájához különösen illik a nyugodt, széles pátosz, a bayreuthi tradíció, a nagyvonalú, kérlelhetetlenül céltudatos vezetés. Szuverén hatalommal és bámulatos biztonsággal uralkodik a kolosszális partitúra minden ütemén. Nagyszerű hivatottsága, tekintélye az előadás legerősebb oszlopa. Márkus László díszletei és rendezésiszándékai sok vitára fognak alkalmat adni és a dogmatikusokkal, ortodox wagneriánusokkal éles harca lesz. Azt mondja ugyan, hogy semmiféle hagyománytól el nem tért és csak más eszközökkel igyekszik kifejezni, amit minden más rendezővel Wagner vezérkönyve közöl, de biztos, hogy ezt az állítást sokan fogják kétségbevonni. Mi az ő pártján állunk és elismerjük, hogy a reprodukáló művész határok közé szorított, de swagneri korlátok között is létező szabadságát nem lépte túl és örömmel üdvözöljük, mint a talentum adta bátorság minden megnyilvánulását, mint kivitelében érdekes, művészi és hatásos munkát. Márkus a valóság és a legenda között közömbös teret akar hagyni és ezért keretezi be szélesen színpadát. Az aranysíkok elé jobbról és balról három-három stilizált óriási oltárgyertyát helyez, mivel egyrészt az előadás liturgikus színezetét óhajtja kifejezni, másrészt a lángok világítási hatásait a szimbólumok illusztrálására használja. A Grál és Klingsor ellenséges két világát színben és a mozgások stílusában különíti el ; az első és harmadik fölvonás sötétkék-arany és rózsás harmóniájával szemben a második fölvonás sárga-vörös ragyogása; a kimért és szertartásos mozgásokkal szemben táncok és közvetlen taglejtések próbálják kifejezni a két pólus lelki divergálását Az erdőrészletnek gótikus jelleget ad, a Grál-terembe monumentalitást visz, Klingsor lovagvárét leegyszerűsíti, a virágoskert színpompás bujaságát a legmodernebb eszközökkel keresi és a harmadik felvonás első képében a cinquecento hangulatát adja. De zenei és színpadi vezetők mellett minden közreműködő méltóan veheti ki részét az előadás erkölcsi sikeréből. A címszerepben Székelyhidy Ferenc ad mélyen átgondolt és finoman kidolgozott alakítást, mely különösen zenei részében kiválóan stílusos és ízléses. Haselbeek Olga éles kontúrokkal rajzolja, hatalmas dinamikával győzi Kundry sokoldalú és nagyigényes szerepét, Vencelt Béla szelíd, jóságos Garnemanza, Szemere Árpád megható Amfortusa, Szende Ferenc jól karakterizált Klingsora, Neg Dávid megbízható Thutelje kitűnő erősségei az előadásnak. A kisebb szereplőket, Komáromy Pált, Goda Gizellát, Halász Gittát, Marschalkó Rózsit, Tihanyi Vilmát, Pallay Margitot, Bodor Karolát, Haynál Elmét, Kiss Edithet is teljes elismerés illeti és őszinte dicséret a remekelő orchestert, a jól bevált énekkart és az érdemes előkészítőket, Liechtenberg Emilt, Roubalt, Berget, Kéméndyt, Oláht. Utoljára, de nem utolsó sorban emlékezünk meg Lányi Viktor bravúros fordításáról, melyben a régebbi Kereszty István-fordításnak csak egyes kis részleteit tartotta meg és gyönyörűen ültette át újra az egész szövegkönyvet. Végül a külsőségekről kellene beszámolni, arról, hogy a színház nem telt meg egészen, hogy a tapsokat (a Kémért ünneplő lelkes ovációt kivéve) bayreuthi példa szerint mellőzték. Délután ötkor kezdődött az előadás és fél tizenkettő volt, amikor elhagytuk a színházat, hívők és kétkedők, rajongók és lépe- lődők seregében. De mind fölött, mint a Grál, ott fénylett Wagner lángelméje. (p. L) (*) Darvas LIi a Vígszínházban. Eredetileg kötött megállapodásának kiszélesítésével Darvas Lili az egész jövő színházi évre a Vígszínházhoz szerződött le, azzal a kikötéssel, hogy a szezon folyamán joga van egy szerepet egyik külföldi színpadon eljátszani. A szerződés aláírásával Darvas Lili megvált a Magyar Színháztól, ahol megkezdte színésznői pályáját és több, mint három évet töltött. (*) Kosáry Emma esti nyolcvan dollár fellépti díjat kért. A Királyszínház tudvalévően Fedák Sárinak ajánlotta föl, hogy játssza el címszerepét a Marica grófnőnek, amely ősszel kerülne Budapesten bemutatásra. Fedák Sári, tekintettel amerikai lekötöttségére, nem adhatott az ajánlatra végleges választ, hanem azt amerikai impresszáriójától tette függővé. A Newyorkba küldött táviratra mindeddig még válasz nem érkezett és így a Királyszínház óvatosságból, — amennyiben Fedák Sári a szerepet nem vállalhatná — tárgyalásokat kezdett Kosárg Emmával is, aki most Bécsben játssza a Marica grófnő címszerepét. Kosárg Emma azonnal hajlandó volt a szerep eljátszására, de a tárgyalások során meglepő anyagi igényeket támasztott. Esténként nyolcvan dollár fellépti díjat kért, ami mai értékben csaknem nyolc millió koronának felel meg. Ezt az összeget még megközelítően sem tudni megfizetni sem a Királyszínház, sem más budapesti színház, mert egy operettelőadásnak olyan nagy költségei vannak, hogy a főszereplő fizetése csak kis hányadát teheti az összes költségeknek. Ilyen módon a Király Színház már el is ejtette Kosáry Emma felléptetésének tervét. (*) Az Antónia ötvenedszer. Zajos, ünnepi előadás volt ma este a Vígszínházban, ahol ötvenedszer játszották el Lengyel Menyhért nagy sikerű vígjátékát, az Antóniát. Mostanában rossz idők járnak a színházakra, de az Antónia a kánikulával, s a gazdasági annomáliákkal is dacolva érte el mai jubileumát, melyhez estéről-estére zsúfolt nézőtér vezette. A jubiláris elődás közönsége természetesen még fokozottab lelkesedéssel honorálta mindazt, amit Lengyel Menyhért színpada nyújt és egész este tüntetve ünnepelte Fedák Sárit, aki a címszerepben a siker szinte példátlan tempóját diktálta a darabnak, s az előadásnak, melynek többi szereplői elsősorban Hegedűs Gyula, Lukács Pál, Gál Franciska, Sarkadi és Zátony az erősségei és egyben biztosítékai a további jubileumoknak. A közönség a szerzővel együtt a siker színész részeseit is szüntelen tapssal invitálta a függöny elé. (*) Vaszary Piroska — a Vígszínház tagja. Vaszary Piroska, a kiválóan tehetséges, fiatal kémikus színésznő, aki tavaly megkapta a Adított-díjat és legutóbb a Szépség-ben szerzett sok tapsot, ma aláírta szerződését a Vígszínházzal, és így kivált az Unió-színházak tagjai közül, pedig itt a kabarészínpadon is hiányozni fog. VILÁG A Városi Színház ügyében tartott ankét eredménytelenül végződött A Városi Színnház és a Blaha Lujza Színház cseréje ügyében ma délután ültek össze ankétre az érdekeltek, hogy véglegesen megállapodjanak a csere feltételeiben. Az állam tudvalévően a Blaha Lujza Színházért hajlandó átengedni az Uniónak a Városi Színház és az Andrássy úti Színház további bérletit, az átruházáshoz azonban még néhány fontos kikötést szabott és könnyen lehetséges, hogy az egész csere ezeken a kikötéseken fog meghiúsulni. A ma délután öt órakor kezdődött ankéten részt vett a kultuszminisztérium részéről Kertész K. Róbert államtitkár, Kisfaludy miniszteri tanácsos és Ernyei Károly, a Pesti Hazai Takarékpénztár vezérigazgatója, mint a kultuszminisztérium pénzügyi tanácsadója, az állami színházak részről Wlassics Gyula báró főigazgató és Hevesi Sándor igazgató, az Uniószínházak részéről pedig Faludi Jenő dr. vezérigazgató. A tanácskozásnak, az általános elvi megállapodások után, három ütközőpontja volt, mégpedig először a Városi Színház bérletének meghosszabbítása, másodszor az operai előadások, harmadszor pedig az operai vendégjátékok kérdése. Az állam ugyanis még csak két évre bérli a Városi Színházat a fővárostól és úgy erre az időre, mint a további évekre a bérletátruházás a fővárostól függ. Az államnak az ankéten jelenlévő megbízottai kijelentették, hogy a hoszszabb időre szóló bérletátruházást egyelőre garantálni nem tudják, viszont azt a feltételt szabták, hogy az Uniónak a Városi Színházban operai előadásokat tartania nem szabad és ugyancsak tilos külföldi operai vendégművészeket felléptetnie. Ezzel szemben az Unió ragaszkodik a hosszabb időre szóló bérletátruházás mellett ahhoz, hogy operai előadásokat tartson és külföldi operaegyütteseket vendégszerepeltessen a Városi Színházban. Ezekben a kérdésekben nem jött létre megegyezés, mert mind a két fél mereven ragaszkodott álláspontjához és így az ankét eredménytelenül végződött. Könnyen lehetséges, hogy az egész színházcsere emiatt meghiúsul és ebben az esetben az állami Kamaraszínházat mégis az Andrássy úti Színházhoz helyeznék el. (*) Reinhardt társulata június végén a Vígszínházban vendégszerepel. A Vígszínház már hosszabb ideje Reinhardt Miksával folytat vendégjátékra vonatkozó tárgyalásokat, amelyek befejezéshez közelednek. Reinhardt — a tárgyalások eddigi állása szerint — a Josefstedter Theater együttesével június utolsó hetében kezdi meg budapesti vendégjátékát a Vígszínházban. Az előadások során a színpad két nagy klasszikusának, Shakespeare-nek és Molikre-nek néhány darabját játsszák el és ezeken kívül bemutatnak egy-két modern darabot is, amelyek a Josefstedter Theater-ben kerültek színre. (*) A Vidám Színpad vidéki körútja. Szombaton tartotta ebben a szezonban utolsó előadását a Vidám Színpad, amelynek társulata már megkezdte két hétre tervezett körútját az ország nagyobb városaiban. A társulat tagjai között vannak Baross Géza, Békeffy László, Kondor Ibolya és Komjáthi Károly zeneszerző. (*) Növendékhangverseny. Konitz Gézáné, énektanárnő helyes rendszerrel és gonddal képezett tanítványai vizsgájukon kitűnő sikerrel mutatkoztak be a nyilvánosságnak. (*) A Fedora olasz nyelven kerül színre a bécsi Operaházban. Mint Bécsből írják, holnap, kedden este a bécsi Operaházban a Fe- flóra előadásán Capuzzo, a római Theatro Costanzi tenoristája vendégszerepel. A többi szerepet a bécsi Operaház tagjai éneklik, de a színház, hogy az előadás ne legyen kevert nyelvű, úgy osztotta ki a szerepeket, hogy ezen az estén csak azokat lépteti föl, akik szerepüket nemcsak németül, hanem olaszul is tudják, így Fedora szerepét Jeritza Mária fogja énekelni — olaszul először — és az egész előadás, a vendégművészre való tekintettel, olasz nyelv is lesz. (*) A bécsi Operaház sikere Londonban. A Bécsi Operaház társulata, amely most tudvalévően a londoni Coventgarden Operaban vendégszerepel, nagy sikert aratott A rózsagavallér ■lőndásával. Mint Londonból írják, a lapok legnagyobb elismeréssel írnak Strauss Richard ■ operájáról és a bécsi énekesekről, akik közül különösen Lehmann asszony, Richard Mayr és Elisabeth Schumann tetszettek a londoni közönségnek. A zenekart Brúnó Walter dirigálta. Filmszínházak műsora ___ József körút és Üllői út sarok TÓ KMVK Aszútól 0 felv. CORVIN Telefon: József 89-83 A Tengeri rablók között NZÍVH 11/ Anatol 9 felv. „ . J\£j Tengeri rablók között _____________ _________________8 ésl°_________________________(»v@, mo/,io) KERT ***“ SÜSiétot T Wv. KVTT'AT Toréi körút 41. Telefon: 71-62 MOZI Emberáldozat 5 felv. IVI UbrAT Utazás a föld körtU Tel.: 26—4K Divatrevü MOZI ___________________ _*■ 10) (fél 4, fél 6, fél 8, M I KJ) Telefon: Józsefl21—35 ■ ■ vmn Á Tvrr A CARMEN- Banghal-1 grízét* 6 felv. URANIA Lady Hamilton MOZGÓ Burleexkek _________________ (5, V,B, 10,10) ___________________ ______________________ (5-től) Dobány és Nyár ueca sarok. Nepssinhir ucca 81. KAMARA A “aLaSTiiS*” ELDORÁDÓ Azapokaapels nagy lovasa Tel.: Jóan 140-27 l/AV.T. «, 10.) MOZGÓ R°d°If° s *«- ‘2 W». . •. • Nyílott , , ________ (fél évtés) Ida A Corvin Színház Td-Mozi Arthur Lchnitzler világhírű színműve ANATOL Egy lélekmentő tragikomédiája 5 felv.m seha nem látott szenzációs szereposzt Glória Swanson Wallace Reid Bebe Daniels Eliot Dexter Ágnes Ayres Monte Blue Wanda Hawley Theodor Kossoff Azonkívül: Tengeri rablók között Amerikai slágerburleszk 2 felvonásban. Főszerepben: Harold Lloyd „Ő“ Híradók Előadások kezdetei Corvin Szinsz: Tó Mert: Ősz és 9 órakor. 8 és 10 órakor (*) Ma A zöld lift a Renaissance Színházban* (*) Berky Lili, Gózon Gyula és Heltai Andor A rák című vígjátékban a Sziget-Színpadon. (*) Szent Péter esernyője. A Magyar Szín- hír. legközelebb felújítja a Szent Péter esernyője című 3 felvonásos színművet, melyet Martos Ferenc is Bakonyi Károly írtak Mikszáth Kálmán hasonló című regényéből amely az 1907-ben drámai színházként megnyíló Magyar Színháznak volt nagysikerű újdonsága. A nagy érdeklődéssel várt reprízt Vágó Béla rendezi, teljesen új díszleteit Básthy István tervezte. A női főszerepeket Blaha Gitta, Blahdné unokája, akinek ez lesz első színpadi szereplése, T. Halmy Margit, Vaszary Piroska, Simon Marcsa és T. Oláh Bőske játsszák. A férfi szerepek Z. Molnár, Abonyi, Toronyi, Körmendy, Pártot, Stella kezeiben vannak. (*) Sarkadi Aladár mint Hófehérke (azelőtt Swinceweiss) a Sziget-Színpadon. (*) Haraszthy Mid Zsigon István tréfájába* a Sziget-Színpadon. (*) Mély Gerő humoros magánjelenete a Sziget-Színpadon. (*) A Szegény Jonathán szenzációs sikere a tegnapi előadáson is sűrű tapsviharban, újrázásban és számtalan kihívásban nyilatkozott meg. A közönség elragadtatással fogadta Malöcker csodaszép melódiáit, Péchy Erzsi,’ Biller Irén, Nádor, Halmay, Ferenczy, Ujváry nagyszerű alakításait. Külön látványosság a karneválkép káprázatos színpompája. A Szegény Jonathán előadása minden este nyolc órakor kezdődik. (*) Kara Sims táncol a Sziget-Színpadon. (*) Kőváry Gyula saját vígjátékában a Sziget-Színpadon. (*) Szász Ila Fedák Sárit és másokat karrikirozta a Sziget-Színpadon. (*) Szentiványi Kálmán konferál a Sziget- Színpadon. (*) R. Szentpál Olga évzáró előadása. R. Szentpál Olga iskolája szombaton tartotta évzáró előadását a Vigadó nagytermében. Az est első részét szépen komponált csoportgyakorlatok és tanulmányok töltötték ki. A műsor második része pedig az előrehaladott növendékek saját maguk komponálta táncaikból állt. A mindvégig érdekes előadásnak nagy sikora volt. (*) Kertész Endre mint úszóbajnok a Sziget-Színpadon. (*) Pipafüst, Parasztfilozófia muzsikaszóba* a Sziget-Színpadon. (*) Regrevíeh Mariette a Sziget-Színpadon. (*) Sziget-Színpad az alsó Margitszigeted cst£ 9 órakor. aANsvzRSBrm (*) A Szekeres-zeneiskola tegnap esti hangversenye ismét beigazolta azt a jó hírnevet, melyet nemcsak az iskola, hanem neves vezetője, Szekeres Ferenc is reprezentált. A tökéletes program legkiemelkedőbb nevei: Láger, Lőm, Novotny, Balku, Lesnyák, Rózsa, Schiller, Zimmermann. Kitűntek még Jung, Csendes, Hengl, Reiszmann, Schwarz. VILÁG BUDAPEST, TI. ANDRÁSST-ÚT BT. 81 Fiasorkesko: Felette sirkesalBt PDBmx LAJOS DR. FELCKT StrA KIADÓTULAJDONOS: „VILÁG" RÉSZVÉNYTÁRSASágA Felette kiadó: PAJOR MÁTYÁS tengett. Tftdtőn ! Főszerkesztő: SÍ—53. SzerkartMgIMA Kiadóhvatai: 11—M. Nyomdatelefon, ellen 1216 ám után 92—70. Előfizetési árak Szagyarorszdgov Havonta 40.000 korona, negyedévre 120.000 korona. Egyes számára köznapokon 2000 korona, vasárnap és ünnepnapokon 3000 korona. Ausztriában hétköznapokon 2000, vasár- és ünnepnapokon 2500 o. kona Jugoszláviában hétköznap 5, vasárnap és ünnepnapokon 6 dinár. Hirdetését: dűszabís szarint vétetnek fel Budapesten a „Világ" kiadóhivatalában, azonkívül Blochnez I., Első Jörtekor, Benki és Társa, Győry és Nagy, Klausenstein & Vogler rt., Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon, és Társa, Jeepold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz Jósset, Sikray, Moss* Rudolf, Eckstein Berdit, Egervár* 1.