Világ, 1924. június (15. évfolyam, 106-128. szám)

1924-06-03 / 107. szám

8 1924 juniu­s S. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET A színházak keddi műsora: OPERA: Tannhanser. (7). NEMZETI: Vén gazember (V18). VÁROSI: Álarcosbál (V28). VÍG: Antónia (8). RENAISSANCE: A zöld lift (8). FŐVÁROSI: Szegény Jonathán (8). KIRÁLY : Huncut a láng (%8). MAGYAR: Froufrou (V28). BELVÁROSI: Mihályiné két lánya (%8). BLAHA LUJZA: Gyere be rózsám (%8). ANDRÁSSY ÚTI: Függöny stb. (9/,9). TERÉZKÖRÚTI: Nagy Endre, Salamon (VIÖ). MARGITSZIGETI SZÍNPAD: A rák (9). ■tett ' Pariifal első magyar előadása , Anatole Francé, a költő-filozófus, Coignard abbéja mondja : „Bizonyos, hogy napjainkban az Illat, vagy a Divina Commedia egyetlenegy ■órát sem fogják fel abban az értelemben, mely azokhoz eredetileg tapadt Élni annyit tesz, mint átalakulni, és írott gondolataink posthumus­ élete sem szabadul fel e törvény alól..És a Parsifal-kommentárok könyvtárá­nál mi sem igazolhatja jobban M. Jerome Coig­­stard tételét.­­ Negyvenkét évvel a bayreuthi bemutató után a magyar premier sem indok a lezárt és újra felnyitott viták, problémák bolygatására és fél­­öregség vagy nagyképűség lenne, ha a napilap krónikása ebből az alkalomból nyúlna évtize­dek sokat és szélesen tárgyalt Parsifal-kérdései­­hez. Most pedig a szellemi és erkölcsi átértéke­lések korában hiábavaló is. Hiszen egy új vi­lágban, vízözön között más ember hallgatja drámai dikcióit, más idegrendszer méri a zene méltóságosan lassú hömpölygését. Wagner azt hitte, hogy kategórikusan és örök időkre rög­zíti műve tartalmát, mikor címlapjára írta: Liebe, Glaube, Hoffen. És tíz év úttalan útjain, parttalan hullámain mi maradt más az emberi nyelv misztikus ködbe veszett három legszebb szavából, mint sóvárgás a megváltó Szeretet, Hit és Remény után.­­ A nagy bayreuthi apostol utolsó emberi és művészi megnyilvánulása, etikai hitvallása, testamentuma. Partijai hatalmas drámái ora­tórium, a szeretettel megváltás misztériumának Ünnepi játéka. Szövege csak úgy, mint zenéje szintézis eredménye és magába olvasztja, össze­­aűríti a germán költő egész életművét Lohen­­grin, Tannhouse, Tristan, Erzsébet, Venus, Or­­trud vonulnak az úrvacsorához és a titokzatos Grál csodatevő kelyhének bíborfényében ma­gasztosulnak az isteni élet, a krisztusi szeretet szimbólumává. Parsifal műfaját áhitatos ünnepi színjátéknak nevezi a szerző és hangulatszférá­jába csak azt engedi, ki imádkozni tud. Itt a Gesamtkunst esztétikai gyönyörködtetés fölött a metafizika légkörébe szárnyal és magával viszi az átszellemült embert. Hogy mi Parsifalnak, ennek a megk­eresztel­­k­edett Siegfriednek útja ama nagypéntek reg­geli ihlettől, legendán át a drámai költeményig és a Festspielhaus első előadásáig, hogy mi a világirodalomban elfoglalt helye, rangja, hon­nan fakadnak forrásai, hol vannak buddhista, schopenhaueri, újszövetségi hatásai, mi a viszonya a Tetralógiá­hoz, Mesterdalnokok­hoz­­és Wagner többi művéhez, milyen a szerkezet­­technikája, invenció-mérlege, hangszerelő mű­vészete, megannyi tanulmánytárgy, melyek mel­lett nekünk csak elhaladnunk lehet és nem érinthetjük­ a wagnerizmus evolúciójának kü­lönböző fázisait, a modern zene látszögéből kü­lönböző értékeléseit. Feladatunk az első magyar nyelvű előadás ismertetése. Az Operaház hosszú idő óta nagy gonddal készült a rendkívüli feladat megoldására és bár nálunk már a „felszabadulás" első napján, 1914 január elsején, a Népoperában német nyelven előadták Wagner féltve őrzött mesterművét, a színház ambicionálta, hogy az övé legyen a tel­jes művészi értékű tulajdonképpeni bemutató. Az elért eredmény valóban kivételes jelentősé­get ad a vasárnapi estnek és a magyar kultúra ünnepi dátumává avatja. Két kiváló művész, a­ nagy magyar karmester, Kerner István és az univerzális tehetségű rendező, Márkus László, kezében a vezetés és az ő zenei és színpadi közvetítésükben kapjuk a művet. Kerner István karmesteri pálcájához különö­sen illik a nyugodt, széles pátosz, a bayreuthi tradíció, a nagyvonalú, kérlelhetetlenül céltu­datos vezetés. Szuverén hatalommal és bámu­latos biztonsággal uralkodik a kolosszális par­titúra minden ütemén. Nagyszerű hivatottsága, tekintélye az előadás legerősebb oszlopa. Márkus László díszletei és rendezési­­szán­dékai sok vitára fognak alkalmat adni és a dogmatikusokkal, ortodox wagneriánusokkal éles harca lesz. Azt mondja ugyan, hogy sem­miféle hagyománytól el nem tért és csak más eszközökkel igyekszik kifejezni, amit minden más rendezővel Wagner vezérkönyve közöl, de biztos, hogy ezt az állítást sokan fogják kétségbevonni. Mi az ő pártján állunk és elismerjük, hogy a reprodukáló művész hatá­rok közé szorított, de swagneri korlátok között is létező szabadságát nem lépte túl és öröm­mel üdvözöljük, mint a talentum adta bátorság minden megnyilvánulását, mint kivitelében ér­dekes, művészi és hatásos munkát. Márkus a valóság és a legenda között közömbös teret akar hagyni és ezért keretezi be szélesen szín­padát. Az aranysíkok elé jobbról és balról három-három stilizált óriási oltárgyertyát he­lyez, mivel egyrészt az előadás liturgikus szí­nezetét óhajtja kifejezni, másrészt a lángok világítási hatásait a szimbólumok illusztrálá­sára használja. A Grál és Klingsor ellenséges két világát színben és a mozgások stílusában különíti el ; az első és harmadik fölvonás sötétkék-arany és rózsás harmóniájával szemben a második fölvonás sárga-vörös ragyogása; a kimért és szertartásos mozgásokkal szemben táncok és közvetlen taglejtések próbálják kifejezni a két pólus lelki divergálását Az erdőrészletnek gótikus jelleget ad, a Grál-terembe monu­mentalitást visz, Klingsor lovagvárét leegysze­rűsíti, a virágoskert színpompás bujaságát a legmodernebb eszközökkel keresi és a harma­dik felvonás első képében a cinquecento han­gulatát adja. De zenei és színpadi vezetők mellett minden közreműködő méltóan veheti ki részét az előadás erkölcsi sikeréből. A cím­szerepben Székelyhidy Ferenc ad mélyen át­gondolt és finoman kidolgozott alakítást, mely különösen zenei részében kiválóan stílusos és ízléses. Haselbeek Olga éles kontúrokkal raj­zolja, hatalmas dinamikával győzi Kundry sokoldalú és nagyigényes szerepét, Vencelt Béla szelíd, jóságos Garnemanza, Szemere Árpád megható Amfortusa, Szende Ferenc jól karak­­terizált Klingsora, Neg Dávid megbízható Th­u­­telje kitűnő erősségei az előadásnak. A kisebb szereplőket, Komáromy Pált, Goda Gizellát, Halász Gittát, Marschalkó Rózsit, Tihanyi Vil­mát, Pallay Margitot, Bodor Karolát, Haynál Elmét, Kiss Edithet is teljes elismerés illeti és őszinte dicséret a remekelő orchestert, a jól bevált énekkart és az érdemes előkészítőket, Liechtenberg Emilt, Roubalt, Berget, Kéméndyt, Oláht. Utoljára, de nem utolsó sorban emlékezünk meg Lányi Viktor bravúros fordításáról, mely­ben a régebbi Kereszty István-fordításnak­ csak egyes kis részleteit tartotta meg és gyönyörűen ültette át újra az egész szövegkönyvet. Végül a külsőségekről kellene beszámolni, arról, hogy a színház nem telt meg egészen, hogy a tapsokat (a Kémért ünneplő lelkes ovációt kivéve) bayreuthi példa szerint mel­lőzték. Délután ötkor kezdődött az előadás és fél tizenkettő volt, amikor elhagytuk a szín­házat, hívők és kétkedők, rajongók és lépe- lődők seregében. De mind fölött, mint a Grál, ott fénylett Wagner lángelméje. (p. L) (*) Darvas LIi a Vígszínházban. Eredetileg kötött megállapodásának kiszélesítésével Dar­vas Lili az egész jövő színházi évre a Vígszín­házhoz szerződött le, azzal a kikötéssel, hogy a szezon folyamán joga van egy szerepet egyik külföldi színpadon eljátszani. A szerződés alá­írásával Darvas Lili megvált a Magyar Színház­­tól, ahol megkezdte színésznői pályáját és több, min­t három évet töltött. (*) Kosáry Emma esti nyolcvan dollár fel­lépti díjat kért. A Királyszínház tudvalévően Fedák Sárinak ajánlotta föl, hogy játssza el címszerepét a Marica grófnő­nek, amely ősszel kerülne Budapesten bemutatásra. Fedák Sári, tekintettel amerikai lekötöttségére, nem adha­tott az ajánlatra végleges választ, hanem azt amerikai impresszáriójától tette függővé. A Newyorkba küldött táviratra mindeddig még válasz nem érkezett és így a Királyszínház óvatosságból, — amennyiben Fedák Sári a sze­­repet nem vállalhatná — tárgyalásokat kezdett Kosárg Emmával is, aki most Bécsben játssza a Marica grófnő címszerepét. Kosárg Emma azonnal hajlandó volt a szerep eljátszására, de a tárgyalások során meglepő anyagi igényeket támasztott. Esténként nyolcvan dollár fellépti díjat kért, ami mai értékben csaknem nyolc millió koronának felel meg. Ezt az összeget még megközelítően sem tudni megfizetni sem a Királyszínház, sem más budapesti színház, mert egy operettelőadásnak olyan nagy költ­­ségei vannak, hogy a főszereplő fizetése csak kis hányadát teheti az összes költségeknek. Ilyen­ módon a Király­ Színház már el is ejtette Ko­sáry Emma felléptetésének tervét. (*) Az Antónia ötvenedszer. Zajos, ünnepi előadás volt ma este a Vígszínházban, ahol öt­­venedszer játszották el Lengyel Menyhért nagy­ sikerű vígjátékát, az Antóniát. Mostanában rossz idők járnak a színházakra, de az Antónia a kánikulával, s a gazdasági annomáliákkal is dacolva érte el mai jubileumát, melyhez esté­­ről-estére zsúfolt nézőtér vezette. A jubiláris elődás közönsége természetesen még fokozot­­tab lelkesedéssel honorálta mindazt, amit Len­­gyel Menyhért színpada nyújt és egész este tün­­tetve ünnepelte Fedák Sárit, aki a címszerepben a siker szinte példátlan tempóját diktálta a darabnak, s az előadásnak­, melynek többi sze­­replői elsősorban Hegedűs Gyula, Lukács Pál, Gál Franciska, Sarkadi és Zátony az erősségei és egyben biztosítékai a további jubileu­moknak. A közönség a szerzővel együtt a siker színész­ részeseit is szüntelen tapssal invitálta a függöny elé. (*) Vaszary Piroska — a Vígszínház tagja. Vaszary Piroska, a kiválóan tehetséges, fiatal kémikus színésznő, aki tavaly megkapta a Adított-díjat és legutóbb a Szépség-ben szerzett sok tapsot, ma aláírta sze­rződé­sét a Vígszín­­házzal, és így kivált az Unió-színházak tagjai­­ közül, pedig itt a kabaré­színpadon is hiá­nyozni fog. VILÁG A Városi Színház ügyében tartott ankét eredménytelenül végződött A Városi Színnház és a Blaha Lujza­ Színház cseréje ügyében ma délután ültek össze an­kétre az érdekeltek, hogy véglegesen megálla­podjanak a csere feltételeiben. Az állam tudva­lévően a Blaha Lujza­ Színházért hajlandó át­engedni az Uniónak a Városi Színház és az Andrássy úti Színház további bérletit, az át­ruházáshoz azonban még néhány fontos ki­kötést szabott és könnyen lehetséges, hogy az egész csere ezeken a kikötéseken fog meg­­hiúsulni. A ma délután öt órakor kezdődött ankéten részt vett a kultuszminisztérium részéről Ker­tész K. Róbert államtitkár, Kisfaludy minisz­teri tanácsos és Ernyei Károly, a Pesti Hazai Takarékpénztár vezérigazgatója, mint a kul­tuszminisztérium pénzügyi tanácsadója, az ál­lami színházak részről Wlassics Gyula báró fő­igazgató és Hevesi Sándor igazgató, az Unió­színházak­ részéről pedig Faludi Jenő dr. ve­­zérigazgató. A tanácskozásnak, az általános elvi megállapodások után, három ütköző­pontja volt, még­pedig először a Városi Szín­ház bérletének meghosszabbítása, másodszor az operai előadások, harmadszor pedig az operai vendégjátékok kérdése. Az állam ugyanis még csak két évre bérli a Városi Színházat a fővárostól és úgy erre az időre, mint a további évekre a bérletátruházás a fővárostól függ. Az államnak az ankéten je­lenlévő megbízottai kijelentették, hogy a hosz­­szabb időre szóló bérletátruházást egyelőre ga­rantálni nem tudják, viszont azt a feltételt szabták, hogy az Uniónak a Városi Színházban operai előadásokat tartania nem szabad és ugyancsak tilos külföldi operai vendégművé­szeket felléptetnie. Ezzel szemben az Unió ra­gaszkodik a hosszabb időre szóló bérletátru­­házás mellett ahhoz, hogy operai előadásokat tartson és külföldi opera­együtteseket vendég­­szerepeltessen a Városi Színházban. Ezekben a kérdésekben nem jött létre meg­­egyezés, mert mind a két fél mereven ragasz­kodott álláspontjához és így az ankét ered­ménytelenül végződött. Könnyen lehetséges, hogy az egész színházcsere emiatt meghiúsul és ebben az esetben az állami Kamaraszínhá­zat mégis az Andrássy úti Színházhoz helyez­­nék el. (*) Reinhardt társulata június végén a Víg­színházban vendégszerepel. A Vígszínház már hosszabb ideje Reinhardt Miksával folytat ven­dégjátékra vonatkozó tárgyalásokat, amelyek befejezéshez közelednek. Reinhardt — a tár­gyalások eddigi állása szerint —­ a Josefstedter Theater együttesével június utolsó hetében kezdi meg budapesti vendégjátékát a Vígszín­házban. Az előadások során a színpad két nagy klasszikusának, Shakespeare-nek és Molikre-nek néhány darabját játsszák el és ezeken kívül bemutatnak egy-két modern darabot is, ame­lyek a Josefstedter Theater-ben kerültek színre. (*) A Vidám Színpad vidéki körútja. Szomba­ton tartotta ebben a szezonban utolsó előadását a Vidám Színpad, amelynek társulata már meg­­kezdte két hétre tervezett körútját az ország nagyobb városaiban. A társulat tagjai között vannak Baross Géza, Békeffy László, Kondor Ibolya és Komjáthi Károly zeneszerző. (*) Növendékhangverseny. Konitz Gézáné, énektanárnő helyes rendszerrel és gonddal ké­pezett tanítványai vizsgájukon kitűnő sikerrel mutatkoztak be a nyilvánosságnak. (*) A Fedora olasz nyelven kerül színre a bécsi Operaházban. Mint Bécsből írják, hol­nap, kedden este a bécsi Operaházban a Fe- flóra előadásán Capuzzo, a római Theatro Costanzi tenoristája vendégszerepel. A többi szerepet a bécsi Operaház tagjai éneklik, de a színház, hogy az előadás ne legyen kevert nyelvű, úgy osztotta ki a szerepeket, hogy ezen az estén csak azokat lépteti föl, akik sze­repüket nemcsak németül, hanem olaszul is tudják, így Fedora szerepét Jeritza Mária fogja énekelni — olaszul először — és az egész előadás, a vendégművészre való tekintettel, olasz nyelv is lesz. (*) A bécsi Operaház sikere Londonban. A Bécsi Operaház társulata, amely most tudvalé­vően a londoni Coventgarden Opera­ban vend­­égszerepel, nagy sikert aratott A rózsagavallér ■lőndásával. Mint Londonból írják, a lapok l­egnagyobb elismeréssel írnak Strauss Richard ■ operájáról és a bécsi énekesekről, akik közül különösen Lehmann asszony, Richard Mayr és Elisabeth Schumann tetszettek a londoni köz­­­önségnek­. A zenekart Brúnó Walter dirigálta. Filmszínházak műsora ___ József körút és Üllői út sarok TÓ KMVK­ Aszútól 0 felv. CORVIN Telefon: József 89-83 A Tengeri rablók között NZÍVH 11/ Anatol 9 felv. „ . J\£j Tengeri rablók között _____________ _________________8 ésl°_________________________(»v@, m­o/,io) K­ERT ***“ SÜSiétot T Wv. KVTT'AT Toréi körút 41. Telefon: 71-62 MOZI Emberáldozat 5 felv. IV­I UbrAT Utazás a föld körtU Tel.: 26—4K Divatrevü MOZI ___________________ _*■ 10) (fél 4, fél 6, fél 8, M I KJ) Telefon: Józsefl21—35 ■ ■ vmn Á Tvrr A CARMEN- Banghal-1 grízét* 6 felv. URANIA Lady Hamilton MOZGÓ Burleexkek _________________ (5, V,B, 10,10) ___________________ ______________________ (5-től) Dobány és Nyár ueca sarok. Nepssinhir ucca 81. KAMARA A “aLaSTiiS*” ELDORÁDÓ Az­­apokaapels nagy lovasa Tel.: Jóan 140-27 l/AV.T. «, 10.) MOZGÓ R°d°If° s *«- ‘2 W». . •. • Nyílott , , ________ (fél évtés) Ida A Corvin Színház Td-Mozi Arthur Lchnitzler világhírű színműve ANATOL Egy lélekmentő tragikomédiája 5 felv.­m seha nem látott szenzációs szereposzt Glória Swanson Wallace Reid Bebe Daniels Eliot Dexter Ágnes Ayres Monte Blue Wanda Hawley Theodor Kossoff Azonkívül: Tengeri rablók között Amerikai slágerburleszk 2 felvonásban. Főszerepben: Harold Lloyd „Ő“ Híradók Előadások kezdetei Corvin Szinsz: Tó Mert: Ősz és 9 órakor. 8 és 10 órakor (*) Ma A zöld lift a Renaissance­ Színházban* (*) Berky Lili, Gózon Gyula és Heltai An­­dor A rák című vígjátékban a Sziget-Szín­padon. (*) Szent Péter esernyője. A Magyar Sz­ín-­ hír. legközelebb felújítja a Szent Péter eser­nyője című 3 felvonásos színművet, melyet Martos Ferenc is Bakonyi Károly írtak Mik­száth Kálmán hasonló című regényéből­­­ amely az 1907-ben drámai színházként meg­nyíló Magyar Színháznak volt nagysikerű új­donsága. A nagy érdeklődéssel várt reprízt Vágó Béla rendezi, teljesen új díszleteit Básthy István tervezte. A női főszerepeket Blaha Gitta, Blahdné unokája, akinek ez lesz első színpadi szereplése, T. Halmy Margit, Vaszary Piroska, Simon Marcsa és T. Oláh Bőske játsszák. A férfi szerepek Z. Molnár, Abonyi, Toronyi, Körmendy, Pártot, Stella ke­zeiben vannak. (*) Sarkadi Aladár mint Hófehérke (azelőtt Swinceweiss) a Sziget-Színpadon. (*) Haraszthy Mid Zsigon István tréfájába* a Sziget-Színpadon. (*) Mély Gerő humoros magánjelenete a Sziget-Színpadon. (*) A Szegény Jonathán szenzációs sikere a tegnapi előadáson is sűrű tapsviharban, újrázásban és számtalan kihívásban nyilatko­zott meg. A közönség elragadtatással fogadta­­ Malöcker csodaszép melódiáit, Péchy Erzsi,’­ Biller Irén, Nádor, Halmay, Ferenczy, Ujváry nagyszerű alakításait. Külön látványosság a karneválkép káprázatos színpompája. A Sze­gény Jonathán előadása minden este nyolc órakor kezdődik. (*) Kara Sims táncol a Sziget-Színpadon. (*) Kőváry Gyula saját vígjátékában a Szi­get-Színpadon. (*) Szász Ila Fedák Sárit és másokat karri­­kirozta a Sziget-Színpadon. (*) Szentiványi Kálmán konferál a Sziget- Színpadon. (*) R. Szentpál Olga évzáró előadása. R. Szentpál Olga iskolája szombaton tartotta év­záró előadását a Vigadó nagytermében. Az est első részét szépen komponált csoportgyakor­latok és tanulmányok töltötték ki. A műsor második része pedig az előrehaladott növendé­kek saját maguk komponálta táncaikból állt. A­ mindvégig érdekes előadásnak nagy sikora volt. (*) Kertész Endre mint úszóbajnok a Sziget-Színpadon. (*) Pipafüst, Parasztfilozófia muzsikaszóba* a Sziget-Színpadon. (*) Regrevíeh Mariette a Sziget-Színpadon. (*) Sziget-Színpad az alsó Margitszigeted cst£ 9 órakor. aANsvzRSBrm (*) A Szekeres-zeneiskola tegnap esti hang­versenye ismét beigazolta azt a jó hírnevet, melyet nemcsak az iskola, hanem neves veze­tője, Szekeres Ferenc is reprezentált. A töké­letes program legkiemelkedőbb nevei: Láger, Lőm­­, Novotny, Balku, Lesnyák, Rózsa, Schil­ler, Zimmermann. Kitűntek még Jung, Csen­des, Hengl, Reiszmann, Schwarz. VILÁG BUDAPEST, TI. ANDRÁSST-ÚT BT. 81 Fiasorkesk­o: Felette sirkesalBt PDBmx LAJOS DR. FELCKT StrA KIADÓTULAJDONOS: „VILÁG" RÉSZVÉNYT­ÁRS­ASágA Felette kiadó: PAJOR MÁTYÁS tengett. Tftdtőn ! Főszerkesztő: SÍ—53. SzerkartMg­­­IMA Kiadóhvatai: 11—M. Ny­omdatelefon, ellen­ 1216 ám után 92—70. Előfizetési árak Szagyarorszdgov Havonta 40.000 korona, negyedévre 120.000 korona. Egyes szám­ára köznapokon 2000 korona, vasárnap és ünnepnapokon 3000 korona. Ausztriában hétköznapokon 2000, vasár- és ünnepnapo­kon 2500 o. k­­ona Jugoszláviában hétköznap 5, vasár­nap és ünnepnapokon 6 dinár. Hirdetését: dűszabís szarint vétetnek fel Budapesten a „Világ" kiadóhivatalában, azonkívül Blochnez I., Első Jö­rtekor, Benki és Tár­sa, Győry és Nagy, Klausenstein & Vogler rt., Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon, és Társa, J­eepold Gyula, Leopold Cornél, Schwar­z Jó­­sset, Sikray, Moss* Rudolf, Eckstein Berdit, Egervár* 1.

Next