Világ, 1924. augusztus (15. évfolyam, 156-180. szám)

1924-08-24 / 174. szám

u augusztus 5?. VILÁG semhogy az ő gazdasági és vasúti politiká­juknak reánk hatása ne lenne, ha csak erő­szakosan el nem zárkózunk előle. Ném­etország gazdasági felszabadulása vonzó hely az érvényesülést kereső angol és főleg amerikai tőkék számára, amelyek ott­hon a minimális nyereséggel kénytelenek megelégedni, míg az európai fellendülésben való részvételük esetén sokkal nagyobb ha­szonra tehetnek szert. Ha Németország a gazdasági szabadság elvére helyezkedik, ak­kor ezek a tőkék bőségesen fogják táplálni a tíz évi háború okozta vérszegény erőket. Ak­kor a sok természetes erővel rendelkező német gazdaság hamarosan új életre kap és ennek gyors hatását fogjuk érezni mi is. A hatás elsősorban általánosságban nyil­vánul és pedig abban, amit már fentebb is hangsúlyoztunk, hogy egyik állam jóléte emeli a másiknak a jólétét és a tömegek jó­léte fokozza a szomszéd tömegek életstandard­­jének az emelkedését, a másik hatás pedig a tőke természetében rejlik. A tőke nem szentimentáliskodik, nem ismer országhatárt és megy tovább mindenütt, ahol érvényesü­lési lehetőségei vannak. Amerika tőlünk messzire van, de közel van Németországhoz és az az amerikai tőke, amelyik eljut Német­országba, hogy ott érvényesülést keressen, átalakulva német tőkévé, hamarosan meg fog találni bennünket is, hogy a mi vérsze­gény gazdaságunkban is bebizonyítsa a vér­átültetés orvosi tudományának a helyes­ségét. De és ezt nem lehet elég sokszor hangsú­lyoznunk, a tőke nem szentimentális, de nem tűri a gazdasági vastörvényekkel ellen­tétes atmoszférát. Közép- és Nyugateurópá­­ban és minket érdeklőleg elsősorban Magyar­­országon, mindaz a gazdasági hatás, amelyet tehát a londoni egyezménytől várunk mi, de vár Anglia és Franciaország is, nem Közép­­európa iránti szánalomból, hanem saját jól felfogott érdekében, csak akkor érvényesül­het, ha itt és ott a népek belátják, hogy egy­másra vannak utalva, ha belátják azt, hogy a gazdasági korlátozások nacionalista jel­szavakba burkolva a tömegek érdekeit sértik, kevesek rovására, ha a reakció nem győze­delmeskedik vagy elbukik, a Themzétől a Fekete-tengerig. Jóllakott soviniszták odadörgik a homo occonomicus­oknak, hogy inkább koplalunk, nem kell gazdasági fellendülés, mi irredenta politikát akarunk és közben nem tudják, hogy ez a legjobb irredenta politika és na­cionalista szempontból is legközelebb áll a Kossuth Lajos hirdette politikához. —sz. tP' r ' ____. Kukoricából és cukorrépából a tavalyinak másfélszerese terem. A csapadékos időjárás, bár helyenként a cséplési munkákat kissé hát­ráltatta, az összes kapásnövények, kerti vele­mények és takarmányfélék fejlődésére lét­­nő hatással volt, úgyhogy ezek a növények további kedvező időjárás mellett csaknem mindenütt jó termést ígérnek. A tengeri a csapadék következtében erőtel­jesen fejlődött. Állandó meleg időjárásra volna szükség, hogy jól beérjen. A terméskilátások ezidőszerint általában jóknak, sőt egyes helye­ken kitűnőknek mondhatók. Rovarkárokat csak Csanád vármegye egyes helyeiről jelentettek. A statisztikai hivatal adatai szerint a folyó évben tengerivel bevetett terület 1,736.362 katasztrális hold, mely területen holdanként 10.73 q, vagyis összesen mintegy 18,611.000 méter mázsa ten­geri termés várható. A múlt évben 1,729.304 kát. hold bevetett területen összesen 12,509.418 g tengeri termett. A cukorrépa fejlődése az esőkre erőteljesen haladt előre. A múlt évi 8,635.888 métermázsás terméssel szemben az idén 12,451.500 g cukor­répára van kilátás. A kerti véleményekre az eső kedvezően ha­tott, a termés általában jó. A rétek és legelők az ősök után sokat javultak, úgyhogy a legelső állatoknak elegendő táplálékot adnak. A megmaradt szőlők általában rohamosan fejlődnek, úgyhogy egyes helyeken az idei szü­­rét előrel­áthatóan korábban lesz, mint más években. A szőlőmoly és lisztharmat újabb pusztítása szórványosan észlelhető. A termés a közepesnél jóval alulinak ígérkezik. A bor ára némi emelkedés után literenként minőség sze­rint 8—18.000 korona között váltakozik. A ke­reslet megélénkült, míg a kínálat meglehetősen tartózkodó. Megszűnt a Textilpan­aszbizottság. A textil­behozatali engedélyek kiadásával kapcsolato­san az érdekeltségek részéről tömeges pana­szokkal lepték el az egyes minisztériumokat, ami arra indította a kereskedelmi kormányt, hogy ez év februárjában a panaszok felülbírá­lására a Kereskedelmi és Iparkamara kebelé­ben v. úgynevezett, „Panaszbizottságot" hívja életbe. A Panaszbizottság hónapokon keresztül nagy tömeget tárgyalt le s az érdekeltség köré­ben működésével bizonyos megnyugvást te­remtett. A kereskedelmi kormány most a Ka­marához intézett leiratával a­ Panaszbizottságot takarékossági szempontból, megszűntette. A kosztpénz olcsó. A kosztpénzpiac ma is üzletiben és csak prompt pénz volt elhelyez­hető igen kis mértékben 0,­Vs százalékos ka­matozással. Árumintavásár itt, árumintavásár ott (A Világ tudósítójától.) Az utóbbi évek­ben gombamódra szaporodtak el az áru­mintavásárok. Alig van már város, ahol ne rendeznének „árumintavásárt", s ma már nemcsak a nagyobb városokban, hanem ki­sebb községekben is fölfedezték az áru­mintavásárok „közgazdasági fontosságát". Pedig ezekből az árumintavásárokból csakis annak a testületnek, vagy annak a pár em­bernek van haszna, amely, vagy akik eze­ket a vásárokat rendezik. Az árumintavásárok a háborús évek alatt szaporodtak el. Azelőtt a híres lipcsei vá­sáron kívül alig rendeztek vásárokat, s csak később­ fedezték fel az egyes nagyobb keres­kedelmi és ipari gócpontokon az áruminta­­vásárok fontosságát. Ezek az utóbbi vásá­rok azonban alig sikerültek és nem egy he­lyen azután be is szüntették azokat. Csak körül kell néznünk és láthatunk árumintavásárt Bécsben, Pozsonyban, Buda­pesten, Kolozsvárott, Zágrábban, Bukarest­ben, legutóbb Kispesten, most pedig készül Szegeden, sőt Orosházán is. A legérdeke­sebb volt ezek közül a kispesti. Úgy látszik, a kispestiek nem bíznak a budapesti áru­mintavásárokban, s azért ,,az egész Balkán figyelmét a kispesti árumintavásárra szán­dékozták irányítani". Pedig az áruminta­­vásárok a többi háborús intézményekkel egyetemben megszűntek jelentőseknek lenni. Tudvalevő ugyanis, hogy a nemrég rende­zett vásárok mind fiaskóval végződtek , már t. i. a vásáron résztvevő kiállítókra nézve s ma már úgy áll a dolog, hogy érdemes és jelentősebb ipari vállalat alig vesz részt még az u. n. „nagyobb" árumintavásáro­kon sem, nemhogy résztvenne kisebb, ki­zárólag helyi értékű, inkább kisebb kiállí­tásoknak nevezhető vásárokon. Ezeket azért tartottuk szükségesnek el­mondani, mert ma kezeinkbe került egy körlevél, amely szerint G. Ehernfreu az „Első Dunai Árumintavásár“-ra invitálja be a magyar kereskedőket és iparosokat. A prospektus szerint szeptember hó első nap­jaiban G. Ehrenfreu saját bérelt hajót in­dít Budapestről, amely Bajától Sulináig 52 állomáson fogja nemcsak bemutatni, hanem mindjárt el is adni a magyar vásár anya­gait és ugyanakkor rövid utánszállításra rendeléseket is fog felvenni. Az út 12 hétig fog tartani. A prospektus szerint a hajón minden lesz, ami drága és jó, kezdve a kísérettől a­­ rádióig; utóbbinak az lesz a hivatása, hogy a kiállító 10 perc alatt értesüljön arról a nagyszabású üzletről, amit a hajón kötöttek. A dunai vásáron való részvétel — úgy látszik — kissé drága. A prospektus szerint egy vagonnak megfelelő 2.50H8 terület díja hetenként 1,200.000 korona, fél vágón 700.000, negyed vagon 400.000 korona. A kirándulás 12 hétig tart, tehát a gyárosnak 12X1,200.000 , 14,400.000 koronát kellene fizetni egy vágón áruért. Azt hisszük, kissé drága mulatság lesz, pláne ha tekintetbe vesszük a mai súlyos közgazdasági és pénz­ügyi viszonyokat. Ma alig-alig akad cég, amely ilyen teljesen bizonytalan kísérletre csak térdíjként 14.400.000 koronát tudna áldozni, hiszen tudjuk, hogy a térdíjon fe­lül még milyen horribilis költségek szokták a kiállítókat terhelni. Az bizonyos, hogy ez az Első Dunai Áru­­mintavásár nem lehet magyar vállalkozás, mert hiszen élén ,,G. Ehrentreu, London“-i Cég szerepel,­ s ha nem magyar vállalkozás, hogyan képzeli kizárólag a magyar keres­kedőik és iparosok érdekeit képviselni. m. g. Négyszáz korona a tégla. Az építőipari anya­gok piacán teljes a pangás, a téglapiacok túl­nyomó része szünetel, ennek ellenére az árak folyton csökkennek és­­ im már négyszáz koro­náért kapható a tégla, amikor az irányár­­ hat­száznegyven korona. Bankfiókok helyzete. A „nagy" konjunktúra idején tudvalevőleg százmilliókat is fizettek egyes sarok üzlethelyiségekért a nagybankok, hogy ott fiókokat rendezzenek be. De nem­csak a nagybankok tülekedtek ilyen helyisé­gekért, hanem újonnan alakult intézetek is, amelyek némely esetben egész alaptőkéjüket ilyen helyiségre áldozták. Az időközben be­állott szomorú viszonyok a fiókokat teljes ü­zlettelenségre kárhoztatták, úgy hogy ma már nem egy bankfiók kapható, s nem egy ilyen fiókból ismét vendéglő, vagy kávéház­­ lesz.­ így az Alkotmány utca és Vilmos császár út sarkán volt Schuler-vendéglőt nagy összegért­ megvet­ték, ott az illető kisbank milliókat­­ölt bele az átalakításokba s most ismét a vendéglő lesz. De nemcsak ezek a kisbankok fiókjai szűnnek meg, hanem a nagybankok közül nem így fog­lalkozik azzal a gondolattal, hogy részben meg­szüntetik fiókjaikat. Ilyen fióknak havi bud­­getje ugyanis többszáz millióra rúg, ezt pedig a mai viszonyok között megkeresni nem lehet, tehát inkább feloszlatják a fiókokat. Fémárak: Ezüst egykoronás 3050—3750, két­­koronás 7300—7500, forintos 15.100—15.400, ötkoronás 28.900—29.400, arany húszkoronás 330—335.000, színarany 50—51.000, színezüst 1380—1400, platina 220—230.000 korona. TŐZSDENAPTÁR Tőzsde­napok Prorongációs nap Fizetési nap Aug. 4. n­ettő Aug. 5. kedd Aug. 6. szerda Aug. 8. péntek Aug. 8. péntek Aug. 21. Aug. 11. hétfő Aug. 12. kedd Aug. 11. csütörtök Aug. 14. csütörtök Aug. 28. Aug. 18. hétfő Aug. 19. kedd Aug. 22 péntek Aug. 22. péntek­ Aug. 25. hétfő Aug 20. kedd Aug. 27. szerda Aug. 29. péntek Aug. 29. péntek- Üzlettelen a magánforgalom Ma a tőzsdei értékekben üzleti tevékeny­ség alig fejlődött ki. Névleges árfolyamok is csak néhány vezetőpapírra állapíthatók meg. Előfordult árfolyamok ezer koro­nákban : Magyar Hitel 578, Osztrák Hitel 190, Ke­reskedelmi Bank 1280, Pesti Hazai 3775, Általános Takarék 142, Viktória gőz 230, Transdanubia 70, Salgó 590, Ganz—Danu­bius 2250, őstermelő 235, Lámpa 155, Ma­gyar Cukor 2700. A MAGYAR KORONA ÉS A BUDAPESTI KIFIZETÉS A KÜLFÖLDI PÉNZPIACOKON A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: A heti létminimum. Ezen a héten, amint azt Gál Benő, a Szakszervezeti Tanács ada­tai alapján kimutatja, a munkáscsalád heti ellátásául szolgáló létminimumban csökke­nés következett be. Amíg a heti létminimum augusztus 16-án még 832.599.25 koronát igényelt, addig 23-án reggel már csak 827.397.99 koronára volt szükség, hogy a család heti ellátásához szükséges legfonto­sabb árucikkeket beszerezhesse. A heti ár­csökkenés tehát 0,62 százalék. Az olcsóbbo­dás a főzelékárunál, a lisztnél és kenyérnél mutatkozott, míg a hús- és zsiradékáru a múlt heti állagon maradt. A július 31-iki 827.069,76 koronás létminimummal szemben az elmúlt hét végén azonban még mindig mutatkozik 0,03 százalékos drágulás. Ebben az esztendőben a drágulás 237,6 százalék, míg az élelmiszerdrágulásnál 239,8 százalé­kos drágulás mutatkozik. Az elmúlt héten mutatkozó árcsökkenés, sőt az augusztus havi árcsökkenés azonban még mindig mu­tatja a háztartás ellátásának a megkönnyíté­sét, mert Gál adatai szerint augusztus 23-án még mindig 582.364,69 koronával több pénz kell a család heti ellátásához, mint kellett ez évi január 1-én, holott az átlagos heti bé­rek összege ez idő alatt csupán 307.789,87 koronával emelkedett, ami azt jelenti, hogy a bérek és a létminimum összegszerű emel­kedése között még mindig mutatkozik egy 50 százalékos hiány a bérek és fizetések ro­vására és így az 1924-ik évi drágulás is rend­kívüli módon csökkentette a fixfizetéses al­kalmazottak életszínvonalát és ezzel azok ellentállóképességét. A háború kezdete óta a drágulás a 19.386-szorosra emelkedett, míg a bérek és fizetések emelkedése csupán 13.012,6-szoros lett. Ezer koronának a belső vásárlóértéke augusztus 23-án reggel 5,15 békefillér, vagyis egymillió koronáért augusz­tus 23-án ez adatok szerint annyit lehetett vásárolni, mint 1914-ben 51 békekorona és 58 fillérért. Meghosszabbították a német—olasz keres­kedelmi egyességet. Rómából jelentik. A Né­metország és Olaszország közt fennálló ideig­lenes kereskedelmi szerződés érvényét, amely augusztus 28-án lejárt volna, május 1-ig meg­hosszabbították. Valuta Deviza Pénz Áru Pénz Áru Becs______ 1.0830 1.0690 1.0830 1.0800 Berlin__-,__,__,_ — ,­Prága------— 2283.— 2302.-2303.— 2316.— Belgrád — _ 926.— 949.— 946.— 954.— Szófia_____ 5­ 9.— 553.— 654.— * 657. — B­ukarest-.. — 356.— 359.— 356.— 359.— V­arsó_ _ _ ___—— Milánó _ — 3390.-3415.— 3390.— 3410.— Paris______ 4115.— 4115.-4115.— 4145.­Brüsszel _ _ 3792.— 8821.— 3822.— 3841.­Zürich _ _ 14295.-1444­0.— 14395.— 14470.­London _ _ 342000.— 346000.-346000.— 347000­­New-York _ 78300.— 76360.— 76800 — 76200 Amsterdam _ 29495.-29750.— 29795.— 29950.— Kopenhága _ 12250.— 12380.— 12450.— 125­15.— Stockholm _ 20190.-20350.— 20440.— 20550.— Krisztiánia __ 10450.— 10630.— 10650.— 10705.— Napóleon— — * * A zürichi devizajegyzés Megnyitás Zárlat Legutóbbi zárlat Budapest__ __ 0.0009*/. 0.0069*/. 0.0009 Berlin ___ ___ 127.­126.50 126.560 Bécs _ ____ 0.017510 0.0076V1 0.007490 Osztrá­k bankjegy —.— —.— —.— 102.­1­02 50 102.­Belgrád ____ 6.60 6.55 6.60p Bukarest — _ —— 2.45 Prága — — _ I0.—p 16.05 16.­Milánó —. _ _ 23.550 23.56 23.60p Paris —-----------28 60 0 23.60 28.86á London _ _ _ 2397-á 2307.50 2400.- á New-York ____ 533.62*/.á 533.50 682.75p Amsterdam _ ... 207.­á 207.— 207.—p Kopenhága _ _ SO.COp gC.50 86,50 Vasárnap A behozatali szabad lista első komoly kibővítése (A Világ tudósítójától.) A hivatalos lap mai száma közli a behozatali tilalmak megszünte­téséről szóló harmadik rendeletet, amelynek megjelenését a Világ nemrégiben már jelezte. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a sza­badlista legújabb kibővítése sokkal h­atároozt­­tabb lépést jelent a normális külkereskedelmi forgalom felé, mint az eddigi két tapogatódzó kísérlet, így a bőr- és a bőrfeldolgozó iparnak csaknem minden cikke felszabadult a tilalom alól. Ugyancsak megszűnt a tilalom a kala­pokra. A vas- és gépipar nem egy igen fontos cikke szintén szbadlistára került. Ez az rfj ren­delet tehát már nem pusztán kirakatrendelet, mint előzői, hanem valóban fontos vonatkozá­sokban jelenti a gazdasági élet felszabadulását. Más kérdés természetesen az, hogy a felsza­badított cikkekre nézve életbelépő új autonóm vámtarifa magas vámtételei nem jelentik-e a behozatal megdrágítását? A bőröknél például, ahol elég jelentős behozatali kontingensek vol­tak eddigelé, amelyeknek keretén belül a régi vámtarifa olcsóbb vámjai mellett lehetett im­portálni, az import felszabadítása a jelentéke­nyen magasabb vámok egyidejű életbeléptetése mellett nem igen fog hozzájárulni a bőrellátás olcsóbbításához. Emlékezetes az, hogy­ az új vámtarifa éppen a bőriparban tartalmaz a régi helyzettel szemben jelentékeny emeléseket, melyek az addigi helyzettel szemben hat­­hétszeres emelést jelentettek. A cipőnél például életbe fog lépni a páronként öt és fél arany­­koronás vám, antilop- és lakkcipőnél pláne a hat koronás vám, amelyek mindenesetre lehe­tővé teszik azt, hogy az érdekelt iparok simán, zökkenő nélkül kerüljenek be a szabadforga­lom áramlatába. Hogy azonban az árnívó szem­pontjából ez kihatással lesz-e, az ma még, addig, míg az autonóm vámtételek a kereske­delmi szerződések módosításai nélkül érvénye­sülnek, legalább is kétséges. Az új szabadlista egyik legfontosabb elvi je­lentősége, hogy ezzel lekerült a tilalmi rend­szerről a valutavédelem fügefalevele. A felsza­badított cikkek között számos olyan cikk sze­repel, amelyek már régen, elsősorban valuta­védelmi szempontból kerültek tilalom alá, így női kalapok, luxuscipők, arany- és ezüst­papiros, szalagáruk, bőröndös áruk, stb. Amikor tehát fényűzési cikkek behozatala sza­baddá vált, akkor a megmaradt behozatali ti­lalmak indokolásaként valutavédelmi szem­pontra többé hivatkozni nem lehet. A lista összeállítása azt látszik mutatni, hogy a kormány megszüntette a behozatali ti­lalmakat, amelyek az elkövetkezendő kereske­delmi szerződéses tárgyalásoknál nem lesznek rekompenzációs anyagul kihasználhatók. Erre mutat a felszabadított áruk sorozata egyrészt és a fel nem szabadítottaké másrészt. A kor­mány úgy látszik meggyőződött arról, hogy például a bőr- és bőráru tilalmak elejtése fejé-­­ ben Ausztria részéről áldozatokra nem szá­míthat. A behozatali szabadlista kibővítésének fon­tosabb cikkei a következők: etainsav, kocsi­kenőcs, ételecet, füstölt hering, sózott, füstölt és szárított halak, elkészített halak hordóban, kávépótló, halkonzerv, gyermektápliszt, leves­készítmények, kiszabott ládarészek, fehér­szurok, sörfőző-szurok, gyantacement, aszfalt­­kockák és kövezőlapok. Minden anyagból való bársony és bársony­­szerű szövetek és szalagáruk, valamint paszo­­mánt és gombkötő áruk. Pamuttömítések, da­­maszt-, nemez- és nemezáruk, kalapkúp ne­mezből, kalap, borítás áruk, durva lábterítők és gyékények, kátrányos papírlemez, vegyé­szeti papíros, arany- és ezüstpapíros, k­aucsuk­­oldat, kaucsukpép, ruganyos szövetek, kötött­szövött- és paszományáruk, ruganyos szöve­tekből készült ruházati cikkek. Marhabőr, lóbőr, borjúbőr, bakkecske- és gödölyebőr, mindennemű fénymázozott bori Bőröndösáruk bőrből. Mindennemű cipészáruk, műszaki cikkek bőrből. Parafakövek, aszbeszt cementpala, aszbeszt fonadékok, köszörülő- és csiszolóanyagok, tűzálló téglák, fal- és padozattáblák, épülethez való díszítmények. Csövek lemezből, marók, dörzsáruk, gyalu­­v­asak, vésők, vágók, fúrók, szerszámok (a fel­szabadított 460. tétel alá tartoznak mindazok a gépek is, amelyek 20 kilogramnál kisebbek), írótollak, rugók, pénztárak, vasbútorok, sar­kantyú, leont­áruk, fr.gépek, számológépek. Hamuzsír, kalcium-karbid, glicerin, tisztított naftalín, csizmamáz, olajfirnisz, fénymáz­­firnisz. A felszabadított cikkekre nézve az autonóm vámtarifa tételei lépnek életbe a tizenhétezer­szeres átszámítási kulcs mellett. Ideiglenesen azonban továbbra is érvényben maradnak a vámfélpénz-jegyzékek tekintetében fennálló be­­sorozások a félkész cérnagombokra, a papíros­­fonálból szólt ritkás szigetelőszalag, lágy gyapjúlemez, szalmakalapkúp, kettős fúró­csövek és átépítés végett behozott írógépekre. A budapesti kereskedők és iparosok a po­zsonyi Nemzetközi Dunavásáron. A pozsonyi és prágai lapok meleg hangon emlékeznek meg a budapesti kereskedők és iparosok közeli po­zsonyi látogatásáról, amelytől a két állam kö­zötti barátságos gazdasági kapcsolatok meg­erősítését várják. A kirándulók Márton Gyula, a Kamara alelnökének vezetésével, 27-én reggel indulnak Budapestről. Jelentkezéseket még legkésőbb hétfő délig elfogad a Magyar Ke­reskedelmi Csarnok titkári hivatala (V., Perczel Mór utca 1., II. em.). Drágul a dollár. A dollár erős érdeklődés középpontjában áll és az árfolyama mérsé­kelten ugyan, de emelkedést mutat. Általában a valutapiac szilárd és a többi külföldi fizető eszközök árfolyamai is emelkedtek.A P^7iptf!jPfPQfP kaphatók kész és mérték után űri és női felsőruhák, sző- Schwarcz Andor UvlJvi§i&§lvdl a vetek vásznak és fehérneműek kedvező fizetési eltételek melle úri ÖS női MSZatöD, Baross UnCa 9

Next