Világ, 1924. augusztus (15. évfolyam, 156-180. szám)
1924-08-24 / 174. szám
u augusztus 5?. VILÁG semhogy az ő gazdasági és vasúti politikájuknak reánk hatása ne lenne, ha csak erőszakosan el nem zárkózunk előle. Németország gazdasági felszabadulása vonzó hely az érvényesülést kereső angol és főleg amerikai tőkék számára, amelyek otthon a minimális nyereséggel kénytelenek megelégedni, míg az európai fellendülésben való részvételük esetén sokkal nagyobb haszonra tehetnek szert. Ha Németország a gazdasági szabadság elvére helyezkedik, akkor ezek a tőkék bőségesen fogják táplálni a tíz évi háború okozta vérszegény erőket. Akkor a sok természetes erővel rendelkező német gazdaság hamarosan új életre kap és ennek gyors hatását fogjuk érezni mi is. A hatás elsősorban általánosságban nyilvánul és pedig abban, amit már fentebb is hangsúlyoztunk, hogy egyik állam jóléte emeli a másiknak a jólétét és a tömegek jóléte fokozza a szomszéd tömegek életstandardjének az emelkedését, a másik hatás pedig a tőke természetében rejlik. A tőke nem szentimentáliskodik, nem ismer országhatárt és megy tovább mindenütt, ahol érvényesülési lehetőségei vannak. Amerika tőlünk messzire van, de közel van Németországhoz és az az amerikai tőke, amelyik eljut Németországba, hogy ott érvényesülést keressen, átalakulva német tőkévé, hamarosan meg fog találni bennünket is, hogy a mi vérszegény gazdaságunkban is bebizonyítsa a vérátültetés orvosi tudományának a helyességét. De és ezt nem lehet elég sokszor hangsúlyoznunk, a tőke nem szentimentális, de nem tűri a gazdasági vastörvényekkel ellentétes atmoszférát. Közép- és Nyugateurópában és minket érdeklőleg elsősorban Magyarországon, mindaz a gazdasági hatás, amelyet tehát a londoni egyezménytől várunk mi, de vár Anglia és Franciaország is, nem Középeurópa iránti szánalomból, hanem saját jól felfogott érdekében, csak akkor érvényesülhet, ha itt és ott a népek belátják, hogy egymásra vannak utalva, ha belátják azt, hogy a gazdasági korlátozások nacionalista jelszavakba burkolva a tömegek érdekeit sértik, kevesek rovására, ha a reakció nem győzedelmeskedik vagy elbukik, a Themzétől a Fekete-tengerig. Jóllakott soviniszták odadörgik a homo occonomicusoknak, hogy inkább koplalunk, nem kell gazdasági fellendülés, mi irredenta politikát akarunk és közben nem tudják, hogy ez a legjobb irredenta politika és nacionalista szempontból is legközelebb áll a Kossuth Lajos hirdette politikához. —sz. tP' r ' ____. Kukoricából és cukorrépából a tavalyinak másfélszerese terem. A csapadékos időjárás, bár helyenként a cséplési munkákat kissé hátráltatta, az összes kapásnövények, kerti velemények és takarmányfélék fejlődésére létnő hatással volt, úgyhogy ezek a növények további kedvező időjárás mellett csaknem mindenütt jó termést ígérnek. A tengeri a csapadék következtében erőteljesen fejlődött. Állandó meleg időjárásra volna szükség, hogy jól beérjen. A terméskilátások ezidőszerint általában jóknak, sőt egyes helyeken kitűnőknek mondhatók. Rovarkárokat csak Csanád vármegye egyes helyeiről jelentettek. A statisztikai hivatal adatai szerint a folyó évben tengerivel bevetett terület 1,736.362 katasztrális hold, mely területen holdanként 10.73 q, vagyis összesen mintegy 18,611.000 méter mázsa tengeri termés várható. A múlt évben 1,729.304 kát. hold bevetett területen összesen 12,509.418 g tengeri termett. A cukorrépa fejlődése az esőkre erőteljesen haladt előre. A múlt évi 8,635.888 métermázsás terméssel szemben az idén 12,451.500 g cukorrépára van kilátás. A kerti véleményekre az eső kedvezően hatott, a termés általában jó. A rétek és legelők az ősök után sokat javultak, úgyhogy a legelső állatoknak elegendő táplálékot adnak. A megmaradt szőlők általában rohamosan fejlődnek, úgyhogy egyes helyeken az idei szürét előreláthatóan korábban lesz, mint más években. A szőlőmoly és lisztharmat újabb pusztítása szórványosan észlelhető. A termés a közepesnél jóval alulinak ígérkezik. A bor ára némi emelkedés után literenként minőség szerint 8—18.000 korona között váltakozik. A kereslet megélénkült, míg a kínálat meglehetősen tartózkodó. Megszűnt a Textilpanaszbizottság. A textilbehozatali engedélyek kiadásával kapcsolatosan az érdekeltségek részéről tömeges panaszokkal lepték el az egyes minisztériumokat, ami arra indította a kereskedelmi kormányt, hogy ez év februárjában a panaszok felülbírálására a Kereskedelmi és Iparkamara kebelében v. úgynevezett, „Panaszbizottságot" hívja életbe. A Panaszbizottság hónapokon keresztül nagy tömeget tárgyalt le s az érdekeltség körében működésével bizonyos megnyugvást teremtett. A kereskedelmi kormány most a Kamarához intézett leiratával a Panaszbizottságot takarékossági szempontból, megszűntette. A kosztpénz olcsó. A kosztpénzpiac ma is üzletiben és csak prompt pénz volt elhelyezhető igen kis mértékben 0,Vs százalékos kamatozással. Árumintavásár itt, árumintavásár ott (A Világ tudósítójától.) Az utóbbi években gombamódra szaporodtak el az árumintavásárok. Alig van már város, ahol ne rendeznének „árumintavásárt", s ma már nemcsak a nagyobb városokban, hanem kisebb községekben is fölfedezték az árumintavásárok „közgazdasági fontosságát". Pedig ezekből az árumintavásárokból csakis annak a testületnek, vagy annak a pár embernek van haszna, amely, vagy akik ezeket a vásárokat rendezik. Az árumintavásárok a háborús évek alatt szaporodtak el. Azelőtt a híres lipcsei vásáron kívül alig rendeztek vásárokat, s csak később fedezték fel az egyes nagyobb kereskedelmi és ipari gócpontokon az árumintavásárok fontosságát. Ezek az utóbbi vásárok azonban alig sikerültek és nem egy helyen azután be is szüntették azokat. Csak körül kell néznünk és láthatunk árumintavásárt Bécsben, Pozsonyban, Budapesten, Kolozsvárott, Zágrábban, Bukarestben, legutóbb Kispesten, most pedig készül Szegeden, sőt Orosházán is. A legérdekesebb volt ezek közül a kispesti. Úgy látszik, a kispestiek nem bíznak a budapesti árumintavásárokban, s azért ,,az egész Balkán figyelmét a kispesti árumintavásárra szándékozták irányítani". Pedig az árumintavásárok a többi háborús intézményekkel egyetemben megszűntek jelentőseknek lenni. Tudvalevő ugyanis, hogy a nemrég rendezett vásárok mind fiaskóval végződtek , már t. i. a vásáron résztvevő kiállítókra nézve s ma már úgy áll a dolog, hogy érdemes és jelentősebb ipari vállalat alig vesz részt még az u. n. „nagyobb" árumintavásárokon sem, nemhogy résztvenne kisebb, kizárólag helyi értékű, inkább kisebb kiállításoknak nevezhető vásárokon. Ezeket azért tartottuk szükségesnek elmondani, mert ma kezeinkbe került egy körlevél, amely szerint G. Ehernfreu az „Első Dunai Árumintavásár“-ra invitálja be a magyar kereskedőket és iparosokat. A prospektus szerint szeptember hó első napjaiban G. Ehrenfreu saját bérelt hajót indít Budapestről, amely Bajától Sulináig 52 állomáson fogja nemcsak bemutatni, hanem mindjárt el is adni a magyar vásár anyagait és ugyanakkor rövid utánszállításra rendeléseket is fog felvenni. Az út 12 hétig fog tartani. A prospektus szerint a hajón minden lesz, ami drága és jó, kezdve a kísérettől a rádióig; utóbbinak az lesz a hivatása, hogy a kiállító 10 perc alatt értesüljön arról a nagyszabású üzletről, amit a hajón kötöttek. A dunai vásáron való részvétel — úgy látszik — kissé drága. A prospektus szerint egy vagonnak megfelelő 2.50H8 terület díja hetenként 1,200.000 korona, fél vágón 700.000, negyed vagon 400.000 korona. A kirándulás 12 hétig tart, tehát a gyárosnak 12X1,200.000 , 14,400.000 koronát kellene fizetni egy vágón áruért. Azt hisszük, kissé drága mulatság lesz, pláne ha tekintetbe vesszük a mai súlyos közgazdasági és pénzügyi viszonyokat. Ma alig-alig akad cég, amely ilyen teljesen bizonytalan kísérletre csak térdíjként 14.400.000 koronát tudna áldozni, hiszen tudjuk, hogy a térdíjon felül még milyen horribilis költségek szokták a kiállítókat terhelni. Az bizonyos, hogy ez az Első Dunai Árumintavásár nem lehet magyar vállalkozás, mert hiszen élén ,,G. Ehrentreu, London“-i Cég szerepel, s ha nem magyar vállalkozás, hogyan képzeli kizárólag a magyar kereskedőik és iparosok érdekeit képviselni. m. g. Négyszáz korona a tégla. Az építőipari anyagok piacán teljes a pangás, a téglapiacok túlnyomó része szünetel, ennek ellenére az árak folyton csökkennek és im már négyszáz koronáért kapható a tégla, amikor az irányár hatszáznegyven korona. Bankfiókok helyzete. A „nagy" konjunktúra idején tudvalevőleg százmilliókat is fizettek egyes sarok üzlethelyiségekért a nagybankok, hogy ott fiókokat rendezzenek be. De nemcsak a nagybankok tülekedtek ilyen helyiségekért, hanem újonnan alakult intézetek is, amelyek némely esetben egész alaptőkéjüket ilyen helyiségre áldozták. Az időközben beállott szomorú viszonyok a fiókokat teljes üzlettelenségre kárhoztatták, úgy hogy ma már nem egy bankfiók kapható, s nem egy ilyen fiókból ismét vendéglő, vagy kávéház lesz. így az Alkotmány utca és Vilmos császár út sarkán volt Schuler-vendéglőt nagy összegért megvették, ott az illető kisbank milliókatölt bele az átalakításokba s most ismét a vendéglő lesz. De nemcsak ezek a kisbankok fiókjai szűnnek meg, hanem a nagybankok közül nem így foglalkozik azzal a gondolattal, hogy részben megszüntetik fiókjaikat. Ilyen fióknak havi budgetje ugyanis többszáz millióra rúg, ezt pedig a mai viszonyok között megkeresni nem lehet, tehát inkább feloszlatják a fiókokat. Fémárak: Ezüst egykoronás 3050—3750, kétkoronás 7300—7500, forintos 15.100—15.400, ötkoronás 28.900—29.400, arany húszkoronás 330—335.000, színarany 50—51.000, színezüst 1380—1400, platina 220—230.000 korona. TŐZSDENAPTÁR Tőzsdenapok Prorongációs nap Fizetési nap Aug. 4. nettő Aug. 5. kedd Aug. 6. szerda Aug. 8. péntek Aug. 8. péntek Aug. 21. Aug. 11. hétfő Aug. 12. kedd Aug. 11. csütörtök Aug. 14. csütörtök Aug. 28. Aug. 18. hétfő Aug. 19. kedd Aug. 22 péntek Aug. 22. péntek Aug. 25. hétfő Aug 20. kedd Aug. 27. szerda Aug. 29. péntek Aug. 29. péntek- Üzlettelen a magánforgalom Ma a tőzsdei értékekben üzleti tevékenység alig fejlődött ki. Névleges árfolyamok is csak néhány vezetőpapírra állapíthatók meg. Előfordult árfolyamok ezer koronákban : Magyar Hitel 578, Osztrák Hitel 190, Kereskedelmi Bank 1280, Pesti Hazai 3775, Általános Takarék 142, Viktória gőz 230, Transdanubia 70, Salgó 590, Ganz—Danubius 2250, őstermelő 235, Lámpa 155, Magyar Cukor 2700. A MAGYAR KORONA ÉS A BUDAPESTI KIFIZETÉS A KÜLFÖLDI PÉNZPIACOKON A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: A heti létminimum. Ezen a héten, amint azt Gál Benő, a Szakszervezeti Tanács adatai alapján kimutatja, a munkáscsalád heti ellátásául szolgáló létminimumban csökkenés következett be. Amíg a heti létminimum augusztus 16-án még 832.599.25 koronát igényelt, addig 23-án reggel már csak 827.397.99 koronára volt szükség, hogy a család heti ellátásához szükséges legfontosabb árucikkeket beszerezhesse. A heti árcsökkenés tehát 0,62 százalék. Az olcsóbbodás a főzelékárunál, a lisztnél és kenyérnél mutatkozott, míg a hús- és zsiradékáru a múlt heti állagon maradt. A július 31-iki 827.069,76 koronás létminimummal szemben az elmúlt hét végén azonban még mindig mutatkozik 0,03 százalékos drágulás. Ebben az esztendőben a drágulás 237,6 százalék, míg az élelmiszerdrágulásnál 239,8 százalékos drágulás mutatkozik. Az elmúlt héten mutatkozó árcsökkenés, sőt az augusztus havi árcsökkenés azonban még mindig mutatja a háztartás ellátásának a megkönnyítését, mert Gál adatai szerint augusztus 23-án még mindig 582.364,69 koronával több pénz kell a család heti ellátásához, mint kellett ez évi január 1-én, holott az átlagos heti bérek összege ez idő alatt csupán 307.789,87 koronával emelkedett, ami azt jelenti, hogy a bérek és a létminimum összegszerű emelkedése között még mindig mutatkozik egy 50 százalékos hiány a bérek és fizetések rovására és így az 1924-ik évi drágulás is rendkívüli módon csökkentette a fixfizetéses alkalmazottak életszínvonalát és ezzel azok ellentállóképességét. A háború kezdete óta a drágulás a 19.386-szorosra emelkedett, míg a bérek és fizetések emelkedése csupán 13.012,6-szoros lett. Ezer koronának a belső vásárlóértéke augusztus 23-án reggel 5,15 békefillér, vagyis egymillió koronáért augusztus 23-án ez adatok szerint annyit lehetett vásárolni, mint 1914-ben 51 békekorona és 58 fillérért. Meghosszabbították a német—olasz kereskedelmi egyességet. Rómából jelentik. A Németország és Olaszország közt fennálló ideiglenes kereskedelmi szerződés érvényét, amely augusztus 28-án lejárt volna, május 1-ig meghosszabbították. Valuta Deviza Pénz Áru Pénz Áru Becs______ 1.0830 1.0690 1.0830 1.0800 Berlin__-,__,__,_ — ,Prága------— 2283.— 2302.-2303.— 2316.— Belgrád — _ 926.— 949.— 946.— 954.— Szófia_____ 5 9.— 553.— 654.— * 657. — Bukarest-.. — 356.— 359.— 356.— 359.— Varsó_ _ _ ___—— Milánó _ — 3390.-3415.— 3390.— 3410.— Paris______ 4115.— 4115.-4115.— 4145.Brüsszel _ _ 3792.— 8821.— 3822.— 3841.Zürich _ _ 14295.-14440.— 14395.— 14470.London _ _ 342000.— 346000.-346000.— 347000New-York _ 78300.— 76360.— 76800 — 76200 Amsterdam _ 29495.-29750.— 29795.— 29950.— Kopenhága _ 12250.— 12380.— 12450.— 12515.— Stockholm _ 20190.-20350.— 20440.— 20550.— Krisztiánia __ 10450.— 10630.— 10650.— 10705.— Napóleon— — * * A zürichi devizajegyzés Megnyitás Zárlat Legutóbbi zárlat Budapest__ __ 0.0009*/. 0.0069*/. 0.0009 Berlin ___ ___ 127.126.50 126.560 Bécs _ ____ 0.017510 0.0076V1 0.007490 Osztrák bankjegy —.— —.— —.— 102.102 50 102.Belgrád ____ 6.60 6.55 6.60p Bukarest — _ —— 2.45 Prága — — _ I0.—p 16.05 16.Milánó —. _ _ 23.550 23.56 23.60p Paris —-----------28 60 0 23.60 28.86á London _ _ _ 2397-á 2307.50 2400.- á New-York ____ 533.62*/.á 533.50 682.75p Amsterdam _ ... 207.á 207.— 207.—p Kopenhága _ _ SO.COp gC.50 86,50 Vasárnap A behozatali szabad lista első komoly kibővítése (A Világ tudósítójától.) A hivatalos lap mai száma közli a behozatali tilalmak megszüntetéséről szóló harmadik rendeletet, amelynek megjelenését a Világ nemrégiben már jelezte. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a szabadlista legújabb kibővítése sokkal határoozttabb lépést jelent a normális külkereskedelmi forgalom felé, mint az eddigi két tapogatódzó kísérlet, így a bőr- és a bőrfeldolgozó iparnak csaknem minden cikke felszabadult a tilalom alól. Ugyancsak megszűnt a tilalom a kalapokra. A vas- és gépipar nem egy igen fontos cikke szintén szbadlistára került. Ez az rfj rendelet tehát már nem pusztán kirakatrendelet, mint előzői, hanem valóban fontos vonatkozásokban jelenti a gazdasági élet felszabadulását. Más kérdés természetesen az, hogy a felszabadított cikkekre nézve életbelépő új autonóm vámtarifa magas vámtételei nem jelentik-e a behozatal megdrágítását? A bőröknél például, ahol elég jelentős behozatali kontingensek voltak eddigelé, amelyeknek keretén belül a régi vámtarifa olcsóbb vámjai mellett lehetett importálni, az import felszabadítása a jelentékenyen magasabb vámok egyidejű életbeléptetése mellett nem igen fog hozzájárulni a bőrellátás olcsóbbításához. Emlékezetes az, hogy az új vámtarifa éppen a bőriparban tartalmaz a régi helyzettel szemben jelentékeny emeléseket, melyek az addigi helyzettel szemben hathétszeres emelést jelentettek. A cipőnél például életbe fog lépni a páronként öt és fél aranykoronás vám, antilop- és lakkcipőnél pláne a hat koronás vám, amelyek mindenesetre lehetővé teszik azt, hogy az érdekelt iparok simán, zökkenő nélkül kerüljenek be a szabadforgalom áramlatába. Hogy azonban az árnívó szempontjából ez kihatással lesz-e, az ma még, addig, míg az autonóm vámtételek a kereskedelmi szerződések módosításai nélkül érvényesülnek, legalább is kétséges. Az új szabadlista egyik legfontosabb elvi jelentősége, hogy ezzel lekerült a tilalmi rendszerről a valutavédelem fügefalevele. A felszabadított cikkek között számos olyan cikk szerepel, amelyek már régen, elsősorban valutavédelmi szempontból kerültek tilalom alá, így női kalapok, luxuscipők, arany- és ezüstpapiros, szalagáruk, bőröndös áruk, stb. Amikor tehát fényűzési cikkek behozatala szabaddá vált, akkor a megmaradt behozatali tilalmak indokolásaként valutavédelmi szempontra többé hivatkozni nem lehet. A lista összeállítása azt látszik mutatni, hogy a kormány megszüntette a behozatali tilalmakat, amelyek az elkövetkezendő kereskedelmi szerződéses tárgyalásoknál nem lesznek rekompenzációs anyagul kihasználhatók. Erre mutat a felszabadított áruk sorozata egyrészt és a fel nem szabadítottaké másrészt. A kormány úgy látszik meggyőződött arról, hogy például a bőr- és bőráru tilalmak elejtése fejé- ben Ausztria részéről áldozatokra nem számíthat. A behozatali szabadlista kibővítésének fontosabb cikkei a következők: etainsav, kocsikenőcs, ételecet, füstölt hering, sózott, füstölt és szárított halak, elkészített halak hordóban, kávépótló, halkonzerv, gyermektápliszt, leveskészítmények, kiszabott ládarészek, fehérszurok, sörfőző-szurok, gyantacement, aszfaltkockák és kövezőlapok. Minden anyagból való bársony és bársonyszerű szövetek és szalagáruk, valamint paszománt és gombkötő áruk. Pamuttömítések, damaszt-, nemez- és nemezáruk, kalapkúp nemezből, kalap, borítás áruk, durva lábterítők és gyékények, kátrányos papírlemez, vegyészeti papíros, arany- és ezüstpapíros, kaucsukoldat, kaucsukpép, ruganyos szövetek, kötöttszövött- és paszományáruk, ruganyos szövetekből készült ruházati cikkek. Marhabőr, lóbőr, borjúbőr, bakkecske- és gödölyebőr, mindennemű fénymázozott bori Bőröndösáruk bőrből. Mindennemű cipészáruk, műszaki cikkek bőrből. Parafakövek, aszbeszt cementpala, aszbeszt fonadékok, köszörülő- és csiszolóanyagok, tűzálló téglák, fal- és padozattáblák, épülethez való díszítmények. Csövek lemezből, marók, dörzsáruk, gyaluvasak, vésők, vágók, fúrók, szerszámok (a felszabadított 460. tétel alá tartoznak mindazok a gépek is, amelyek 20 kilogramnál kisebbek), írótollak, rugók, pénztárak, vasbútorok, sarkantyú, leontáruk, fr.gépek, számológépek. Hamuzsír, kalcium-karbid, glicerin, tisztított naftalín, csizmamáz, olajfirnisz, fénymázfirnisz. A felszabadított cikkekre nézve az autonóm vámtarifa tételei lépnek életbe a tizenhétezerszeres átszámítási kulcs mellett. Ideiglenesen azonban továbbra is érvényben maradnak a vámfélpénz-jegyzékek tekintetében fennálló besorozások a félkész cérnagombokra, a papírosfonálból szólt ritkás szigetelőszalag, lágy gyapjúlemez, szalmakalapkúp, kettős fúrócsövek és átépítés végett behozott írógépekre. A budapesti kereskedők és iparosok a pozsonyi Nemzetközi Dunavásáron. A pozsonyi és prágai lapok meleg hangon emlékeznek meg a budapesti kereskedők és iparosok közeli pozsonyi látogatásáról, amelytől a két állam közötti barátságos gazdasági kapcsolatok megerősítését várják. A kirándulók Márton Gyula, a Kamara alelnökének vezetésével, 27-én reggel indulnak Budapestről. Jelentkezéseket még legkésőbb hétfő délig elfogad a Magyar Kereskedelmi Csarnok titkári hivatala (V., Perczel Mór utca 1., II. em.). Drágul a dollár. A dollár erős érdeklődés középpontjában áll és az árfolyama mérsékelten ugyan, de emelkedést mutat. Általában a valutapiac szilárd és a többi külföldi fizető eszközök árfolyamai is emelkedtek.A P^7iptf!jPfPQfP kaphatók kész és mérték után űri és női felsőruhák, sző- Schwarcz Andor UvlJvi§i&§lvdl a vetek vásznak és fehérneműek kedvező fizetési eltételek melle úri ÖS női MSZatöD, Baross UnCa 9