Világ, 1924. szeptember (15. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-20 / 196. szám

$ HT21 szeptember 20. VILÁG ­ Újabb két sírboltot fedeztek föl Egyip­tn­ban. A Reuter-iroda kairói levelezője­letékes helyen arról értesül, hogy a pkikarai lépcsős­ piramis alatt két sírboltot edeztek föl, amelyek a harmadik dinasztia 'k­orából származnak és régészeti szempont­ból nagyjelentőségűek, mert érdekes tájé­­k­oz­tat­ást nyújtanak az egyiptomi építészet kezdejéről. — Evangélikus közgyűlés Nyíregyházán. A víregyházai ünnepségek fényét emelte a tiszai ■­g. hv. ev. egyházkerületnek itt tartott gyűlése, mely Geduly Henrik püspök és Zetenka Lajos ,úrjai bíró, törvényszéki elnök, egyházkerületi felügyelő elnöklete alatt gyűlt össze. Zetenka Lajos dr. elnöki megnyitóbeszédében felölelte mindazokat a nagy fontosságú problémákat, meyek az egyházat leginkább foglalkoztatják. Élesen rávilágított azokra a nehézségekre és bonyodalmakra, melyeiket a kiadott kormány­rendeletek és törvényhozási intézkedések idéz­nek elő és nem mindig egyeztethetők össze az egyházi autonómiával, anyagi tekintetben pe­dig az egyház intézményeit létalapjukban ve­szélyeztetik. Utal arra a lehetőségre, melyben az egyház az államtól különválva önerej­élből kell, hogy megvalósítsa kulturális céljait. Az egy­házi élet homlokterében álló kérdések kö­zött az egyházi alkotmány új alapokra helye­zését tartja elsőrendűnek, azonban addig, míg a politikai és egyházi belső helyzet megfelelő nyugvópontra nem jut, nem látja elérkezettnek az időt a korszakalkotó reformok létesítésére. Addig a mostani keretek között kell teljes erő­vel­ az egyház kulturális hivatását szolgálni. Ez­után Geduly Henrik püspök bevezető szavaiban megemlékezett Nyíregyháza város alapításának évfordulójáról, mely szorosan egybeesik a nyír­egyházi ág. ev. egyházközség megalapításával. Az egyház kulturális életében legkiemelkedőbb mozzanatként örömmel jelentette a pécsi egye­temhez szervesen hozzákapcsolódó soproni ág. eV. teológiai fakultás megnyílását. Ezzel szem­ben sajnálattal kellett jelentenie, hogy az ál­lamsegélyek még mindig valorizálatlanok, cél­jukat már egyáltalán ne­m szolgálják . Így az oktató- és lelkész-személyzet ellátása tekinteté­ben az egyház a legnehezebb helyzet előtt áll ■ fokozottan reá van utalva az egyháztagok áldozatkészségére. A beszámoló után Dras­­si­czy Pál evangélikus teológiai tanár, ki 32 évi szolgálat után nyugalomba vonul, szép be­széd­ben vett búcsút pályájától, megköszönve azt a bizalmat és elismerést, amiben az egy­házkerület és közgyűlése részesítette. ■— Olasz ügyvédek a teljes sajtószabad­ságért. Turinból jelentik: Az olasz ügyvé­dek kongresszusa elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a teljes sajtószabadság elvének visszaállítását követeli. — Az első női teológiai hallgatók. A magyar egyetemek jogi, orvosi és bölcsészeti fakultásai nyíltak meg egymásután a női hallgatók előtt, a teológiai kar azonban egész mostanáig zárva maradt előttük, míg végre a debreceni egyetem őszi szemeszterére beiktatták az első rendes női teológiai hallgatót, Szabó Irént. A református teológiai karra való beiktatását a református egyetemes konvent legújabb szabályzata tette lehetővé. A konvent ugyanis megengedte, hogy a teológiai fakultásnak nők is rendes hallgatói tegyenek és a nők éppenúgy vizsgázhassanak, mint a férfihallgatók, azonban a nőket a vizsga nem képesíti papi tisztség betöltésére, csak arra, hogy polgári iskolákban vallástanítók lehessenek, vagy pedig, ha leteszik a vallás­tanári vizsgát, akkor középiskolákban is mű­ködhessenek. A budapesti református teológián már az egyetemes konvent határozata előtt is fogadtak be egy nőhallgatót, Novák Irmát, aki jelenleg Jugoszláviában teljesít missziós szol­­gálatot. Az első nő azonban, akit teljes egye­temi polgárjoggal fogadtak be a református hittudományi karra, Szabó Irén, aki most írat­kozott be a debreceni református egyetemre.­­ Fölmentették Németországot a Lusita­­illáért való kártérítés alól. Washingtonból je­lentik : A német—amerikai kártérítő bizottság megállapította, hogy a tizenkét amerikai élet­­biztosító társaság nem teheti felelőssé Német­országot azokért a veszteségekért, amelyet a Dúsítania elsüllyesztésekor vízbefiílt 18 egyén hozzátartozói követelnek. Az ítélet szerint a veszteségre támaszkodó igénylések jogi szem­pontból nem írhatók Németország háborús cselekvésének terhére. A Lipótvárosi továbbképző középiskolát vég­zett leányok részére jelenleg Lipót körút 9., IV. S. Érdeklődés hétköznapon d. e. 11—1-ig, délután 4—8-ig. •— Fogalom lett a „Liliom" teavaj ! — Arany-, ezüstbeváltó rt. jelenti, hogy brit- traffit- és ékszerbeváltás naponta 9—5 között eszközölhető. Vjm­megye utca 7. — Cáfolják a bolgár zavargások hírét. Szó­fiából jelentik : A külföldi sajtó bizonyos részé­ben elterjedt hinekkel szemben Bulgáriában tel­jes a nyugalom s csak egyes helyeken bontják meg a rendet a banditák. Az a híresztelés, hogy Szófia körül és a vidéken harcok dúlnak, tel­jesen légből kapott. Alexandrov halála mélysé­ges megütközést keltett, de semmiféle pánikra sem adott okot. Azok a rosszakaratú jelentések, hogy Protogorov ellentétbe került volna Alexan­­drovval s támogatta volna a macedón szervez­kedés úgynevezett föderációs irányát, egyálta­lán nem felelnek meg a valóságnak. Illetékes és jól értesült helyen kijelentik, hogy a két ma­cedón vezér között teljes és tökéletes egyetértés volt. Azokból a leveleikből, amelyeket Alexan­­drov gyilkosainak felbujtóinál találtak, egyre világosabb lesz, hogy igen széleskörű összeeskü­vésről van szó, amely nemcsak a macedón szer­vezkedés, de egész Bulgária ellen irányult. Va­lótlan az a hír is, hogy a gyilkosokat meglin­­cselték volna Szófiában, mert a merénylők ön­ként jelentkeztek a rendőrségen, bár állig fel voltak fegyverkezve. Ezzel is igazolni akarták a közvélemény előtt, hogy politikai bűntény történt, amelyet, a macedón szervezet törvény­széke rendelt el. — A sakk­világból. A Magyar Munkás Sakk- Kör Bodonyi-emlékversenyén mintegy 47 ver­senyző vette föl a küzdelmet. A hailoi csoport­­verseny két első helyezettje kerül a döntőbe. — Az idő. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint az országban csöndes szép idő uralko­dik. Jóslat: Változás nem várható. — Halálozás. A Magyar Tudományos Aka­démia portásának, Pados Istvánnak a fia, Pa­dos Imre, szeptember 19-én, 20 éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. Strausz Zsigmond nyug­­tanító sírkövét 1924 szeptember 21-én (vasárnap) délelőtt 11 óra­kor avatják föl a rákoskeresztúri szr. temető­ben. (17. szakasz, 27. sor, 22. sír.)­­ Megkóstolta-e már a Mcinl-cég „Tree Stars“ pörköltkávé-különlegességét? Egy próbavásárlás meggyőzi önt a Mcinl-cég ezen új különleges­ségének páratlan minőségéről.­­ A középosztály legolcsóbb bevásárlási forrása Koszor divatház (IV., Kossuth Lajos u. 9.) szuterénje. Minőség, kivitel elsőrangú, az árak tetemesen vannak leszállítva. Lásd mai hirdetését. Ha tárai és nincs munkakedve, egy csésze jó babkávé felüdtít, a szív működését élénkíti, a vérkeringést gyorsítja és munkakedve visszatér. Azon­ban a kávé jó minősége fon­tos és azt teljesen pótlék nélkül élvezzük ! Meinl Gyula 1.4. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZEI A színházak szombati műsora: OPERA: Lohengrin (7). NEMZETI: A szökött katona (7). VÁROSI: Cár és ács (7). VÍG: Bunbury (V28). FŐVÁROSI: A drótostót (*/j8). KIRÁLY: Árvácska (V18). MAGYAR: Sasfiók (*/i8). BELVÁROSI: Charly (*/j8). BLAKA LUJZA: I love you, stb. (‘/ifi- APOLLÓI: Vonósnégyes, Egy úr két kutyával, Tavasz ébredése (8). TERÉZKÖRÚTI: Az igazgató úr unja a nőket, Rex stb. (VI9.) VIDÁM SZÍNPAD: Békeffy-kabaré (S). BUDAI: Karonin Anna f/28). BUDAPESTI: Tűz a határon (V*8). ROYAL-ORFEUM: Új nemzetközi variett-m­ű­sor (‘/*8). A drótostót szepriz a Fővárosi Operettszínházban Budapest régi, szép emlékét idézte ma a Fő­városi Operettszínház, amikor színpadára hozta A drótostót-ot, Lehár egyik legrégibb és legme­­lodikusabb operettjét. Alig néhány évtized klasszikussá nemesítette a partitúrát, melynek vidám-bús dallamai, kedveskedő és drámát os­tromló ritmusai egykor betöltötték a pesti uccát és a pesti szíveket. Az elmúlt idők a tekintély finom patinájával vonták be ezt a muzsikát, mely pajzán kedvével, meleg forrásának tiszta patalizásával a népszerűség régi medre mellett ma nyilván új utakat is talál a közönséghez. A hála, mellyel a röpríz közönsége kedves ze­nei emlékeinek megelevenítését fogadta, áradt az előadás felé is, melynek központja Rátkai Márton. Pfefferkomn szerepének budapesti kres­­lója már rég lelépett az élet színpadáról és fe­ledhetetlen alakítását megszépítette és megna­gyította az idő. Ezzel megküzdeni nehéz, ami csak olyan kivételes művésznek sikerülhet, amilyen Rátkai Márton. Táncos kedélyét, ka­­rakterizáló képességét, operettfeletti komoly színművészetét és egész szívét viszi Rátkai Már­ton súlyos feladatába, melyet a közönség ál­landó derültsége és sokszor őszinte elérzékenye­­dése közben oldott meg. Partnere, mint Zsuzsika, Bitler Irén, néhány hónapi pihenés után felfrissülve, modorosságait elhagyva, jólesően leegyszerűsödve és megerő­södött hanggal jött vissza a színpadra, ahol ma végig kedves, sokszor finom és sohasem rikító alakítását a közönség meleg elismerése fogadta. A másik női főszerepben Hajdú Ella rokonszen­ves, szép alakítása és csillogó hangja biztosít­ják az előadás színvonalát, melynek új erőssége Halmos János, az a lágy, behízelgő, fiatal és nagy tenor, akit már régen keres a magyar operett. Az együttes sikerének támaszai a többi szerepben még Ujváry Lajos, Kompáthy Gyula, Dénes György és Győző Lajos, a rendezés ízlé­séért Szabolcs Ernőt, a zenei rész betanításáért pedig az új karmestert, Kossovich Pált illeti el­ismerés. A színigazgatók nem fogadták el a fordítók feltételeit A Színpadi Szerzők Egyesülete a múlt szezon folyamán mozgalmat indított, hogy a fordítási munkákat érdemesen fizessék a színházak. A fordítókat ugyanis a legkülönfélébb és érthe­tetlenül önkényes taksák szerint honorálták és az a honorárium, amit a fordító egy darab átdolgozásáért kapott, nevetséges arányban ál­lott — és áll — azzal az összeggel, amit a mű szerzőjének tartozik fizetni a színház. Kirívó anomáliája ez a szerzői tiszteletdíj-fizetéseknek annál is inkább, mert ma a fordítók jórészt nem is fordítják, hanem átdolgozzák a darabo­kat. Mindezek ellenére a színdarabfordítások honoráriuma sokszor még azt a mértéket sem ü­ti meg, amellyel általában a regényfordítások értékét mérik. A Színpadi Szerzők Egyesüle­tébe tömörült fordítók akciójának az állam színházainál meg is lett a kellő eredménye, amennyiben Wlassics Gyula báró főigazgató már a múlt szezonban elfogadta a fordítók első követelését, még­pedig azt, hogy a fordítók a fordított darab után percentes tant­emet kér­nek. Ezt a feltételt elvben a magánszínházak is elfogadták, de volt a fordítók követeléseinek egy olyan pontja, amelyet visszautasítottak. Ez a pont talán a leglényegesebb, mert ezzel kí­vánják rendezni a fordítók azt a vitás kérdést, hogy a fordító milyen összeget kapjon akkor, amikor a lefordított darabot készen átnyújtja a színháznak. A fordító nem vállalhatja annak a következményeit, ha a színház a darabot hosszú­ ideig fekteti, vagy pedig egyáltalán nem hozza ki. Ezért a fordítók bizonyos számú elő­adások tant­omgaranciáját kérték a színházak­tól. Erről memorandumot is szerkesztettek, amelyet átnyújtottak a Színigazgatók Szövet­ségének. Most érkezett meg a Színigazgatók Szövetségének hivatalos átirata Beöthy László elnök aláírásával, és ebben az átiratban a szín­­igazgatók közük a Szerzőik Egyesületével, hogy tank­émgaranciát a fordítónak nem ad­hatnak. A Szerzők Egyesülete a napokban fog határozni, hogy milyen álláspontot foglal el, il­letve milyen irányban fogja folytatni a tárgya­lásokat a színigazgatókkal. Mint értesülünk, a Szerzők Egyesülete nagy koncessziókba nem fog belemenni, annál inkább sem, mert úgy vélik, hogy a fordítói díjak emelésével egy má­sik morális célhoz is közelebb kerülnek. A kül­földi darabok ugyanis sok esetben annak kö­szönhetik nagy propagálásukat, hogy jóval ol­csóbbak, mint a magyar szerzők művei, ezt a differenciát pedig a legjobb esetben a fordítá­sok alacsony honorálásának köszönhetik. (*) Az Operaház jubiláris előadása. Az Opera­ház e hó 27-én üli meg fennállásának negyve­nedik esztendejét és ez alkalommal az 1884-iki­­ megnyitó előadásnak megfelelő műsorral ün­­­­nepli a négy évtized jubileumát. Előadják Köl­­i­csey—Erkel Himnuszát, azután a Bánk bán című opera első felvonását, majd a Hunyadi­­nyitányt, végül Lohengrin első felvonását. A Himnuszt Máder Rezső, a Bánk bánt Szikla Adolf, a Hunyadi-nyitányt Kerner István, a Lohengrint Tittel Bernát vezényli. Az előadás magánszereplői: Goda, Budanovics, Haselbeck, Bellé, Ocskay, Szende, Farkas, Székelyhidy dr., Palló, Kálmán, Ney Bernát, Záborszky. Az elő­adás jegyeit a nagyközönség részére a rendes módon árusítják. Az igazgatóság szívesen látja vendégül mindazokat a még élő művészeket, akik a Magyar Királyi Operaház megnyitása­kor az intézmény tagjai voltak. (*) Hedda Gabler. A Nemzeti Színház ma este ismét műsorára tűzte Ibsen: Hedda Gab­­ler-jét, amelynek címszerepét a tavalyi repríz óta Váradi Aranka játssza, értékes és komoly művészi eszközöket. Partnerei is: Ódai, Li­geti Juliska, Nagy Adorján, Gál, a régiek vol­tak. Új szereplője az előadásnak csak Rákosi Szidi asszony, aki először játszotta Tesmann kisasszonyt, az öreg nagynénit, s új színekkel tudta gazdaggá tenni a darabnak ezt a legmeg­­hatób­b figuráját. Értékes alakítással gazdago­ A legnagyobb szak­üzlet az országban! Ilii Bszlaly Misii lilweL­ ipn­ipon MICHELIN PNEll Szilárd Béla Lázár acea 14. Telefon 131—28. ’ SAIJAMOJti BÉLA a Terézkörúti Színpadon 'K­Jefce t'A —'■£ (*) A „Csókoljon meg!“ főpróbája a Re­­naissance Színházban. Régen, talán már évek óta nem hallottunk annyi kacagást színházban, mint a Csókoljon meg! esti főpróbáján és meg kell állapítanunk, hogy ezt a kacagást Tristan Bernard-ék és a fordító Heltai Jenő a legmaga­sabb rendű eszközökkel érték el. A szellemes vígjáték legszellemesebb szereplői: Somlay Ar­túr, Simonyi Mária, Makláry, Bérczy Ernő, Harsányi és Nagy Gyula. K JE Hí­sz E Civ­ic 15 I. II. V. a Terézkörúti Színpadon (*) A kis Jaszkó Cia már csak kétszer játssza el a Pintyőké­t a Budai Színkörben. Vasárnap délután és hétfőn, 22-én este. OCSMAY KORNÉLI Dl. V. a Terézkörúti Színpadon. (*) A „Névtelen asszonyát, Bisson híres színművét adja vasárnap este a Budai Színkör P. Márkus Emíliával, a Nemzeti Színház mű­vésznőjével a címszerepben. Az illusztris mű­vésznő egy év óta nem játszatta a Névtelen asszony parádés szerepét Budapesten és a Budai Színkör közönségének ünnepnapja lesz, mikor őt e szerepben viszontláthatja. A nagy­hatású színmű többi főszerepeit Erdődy Laia Bársony, Sebestyén Mihály, Benkő, Somody, Pallós, Tamás Benő játszik. Mr.gí©*» Dl. v. a Terézkörúti Színpadon. (*) „Vonósnégyes", „Tavasz ébredése" „1 új 2 kutyával", „Nagy János adója", az Apolló Színház nagysikerű új műsorának négy szín­darabján két és fél órán át szakadatlanul ka­cag a közönség. Sólyom Janka, Radó Sándor és Fritz Ödön kitűnő magánszámai és Kőváry Gyula ötletes konferansza egészítik ki a mű­sort. Mérsékelt helyárak. (Jegyrendelő telefon: József 150—01.) Szark­issy Rézsi, Kereki Juliska Maly Gerii, B Jankovicza Magda, Ujváry stb. a Békéül kabaréba* Vidám S­ánpad ttfapomézst voria 17. Tc!.*.?en 17—97 !• f .k­. Szombat dott a színház Ibsen-előadásának kitűnő es­­sembleja. A közönség az új szereplőt, a régiek­­kel együtt, nagy melegséggel fogadta. (*) A Tanítónő felújítása. A Vígszínház leg­­közelebb reprízre tűzi ki a Tanítónőt. A színműi felújításával akar áldozni a színház Bródiff Sándor emlékének. A tanítónő és a pap szere­pét most is Varsányi Irén és Hegedűs Gyula játssza, akik hajdan sikerre vitték­ a Vígszín­háznak ezt a műsordarabját. Nagy István sze­repét új szereplő, Lukács Pál alakítja a repe­rszen. A darabot Bárdi Ödön rendezi. (*) Hangversenyek vigalmi adója. A vigalmi adóról szóló szabályrendelet értelmében a hangversenyjegyek vigalmi adóját időnként a főváros tanácsa állapítja meg. A tanács tegnapi ülésén foglalkozott ezzel az üggyel s az új ér­tékhatárokat a következőképpen állapította, meg: 3 aranykoronás értékű jegy után és 3 aranykoronáig 10 százalék, 3—7 aranykoronáig 15 százalék és 7 aranykoronán felül 20 százalék vigalmi adó fizetendő. (*) Az Operaház jövő heti műsora. Az Operaházban jövő héten Manon, Tannhäuser, Faust, Thais, Álarcosbál szerepel műsoron. (*) A Vígszínházban szombaton mutatják be Wilde Oszkár vígjátékát, a Bunbury-t. Fősze­replők : Góthné Kertész Ella, Gazsi Mariska, Gaál Franciska, Róth Klári, Góth Sándor, Lu­kács Pál, Rajnai­ Gábor. A Bunbury-t hétfőn adják másodszor. Vasárnap a Cseresznyés­­kert­et ismétlik. (*) A szezon drámai eseménye Darvas Lili „Sasfiók‘‘-ja. (*) A Párizsi lány délután. A Fővárosi Ope­rettszínházban vasárnap délután a Párizsi lány-t adják. Mérsékelt helyárak. (*) Vi8 órakor kezdődnek hétfőtől kezdve a Renaissance Színház előadásai. (*) Békebeli színpad, békebeli nézőtér, béke­beli siker az Árvácska a Király­ Színházban. A ragyogó operett főszereplői Kiss Ferenc, Bo­rosa Géza, Vaály Ilona, Somogyi Nusi, Latabár, Szirmai, Rozsnyai. (*) Fél nyolckor kezdődik a Drótostót elő­adása. A Fővárosi Operettszínházban az elő­adások ezentúl fél nyolc órakor kezdődnek. 3 kacaghat a Békefii kabaréban a főváros ló'?'.Jó,több színháza Helyárak 25.000-ttfl 80.000 koronáig. Szőlők, d­arabok, tréfák, konferanszok. Nagymező ucca 17. Tel. 17—97. Előadás 9 órakor (*) A „Helleraui iskola" táncestélye jövő héten, kedden és szerdán este 10'/s órakor a Renaissance Színházban. (*) Karcnin Anna — a Budai Színkörben. Tolsztoj nagyszerű Karcnin Anna-ja kerül színre szombat este a Budai Színkörben. A címszerepet P. Greguss Margit művésznő játssza. Partnere Wronszky gróf szerepében a Nemzeti Színház ifjú tagja, Harasztos Gusztáv tesz. Rajtuk kívül az előadásban a budai drá­mai együttes összes jelentékeny erői részt­­vesznek.

Next