Világ, 1924. szeptember (15. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-17 / 193. szám
0 1924 szeptember 17. VILÁG Politikai képek Romániából Bukarest, szeptember. (A Világ tudósítójától.) A parlamenti vakáció még legalább másfél hónapig tart Romániában. Ezt az időt itt csak a nagy forróság és a politikai hallucinációk töltik ki. Az ország gazdasági intézőinek külföldi utazásairól szólnak a hallucinációk. Ma arról beszélnek, hogy Vintila Bratianu Londonban köti meg a külföldi kölcsönt, holnap arról, hogy kölcsönről szó sem lehet: a pénzügyminiszter nem kölcsönt keres a csatornán túl, hanem Párizsban tárgyal egy francia petróleumcsoporttal, amely legelőnyösebb ajánlatokkal kísérli Románia pénzügyi Bismarckját, így megy ez már a nyár eleje óta. És így is tart a parlament megnyitásáig. Ez Bukarest politikai élete a nagy, agyat szorongató forróságban. Felkerestem a bukarest úgynevezett ifjabb politikusok egyik legmarkánsabb alakját. Két napot töltött el a fővárosban, megszakítván nyaralását barladi birtokán. A híres Capsa kávéház előtt találkoztunk és másnap délelőtt a legmodernebb könyvekkel, a világ minden részéből való folyóiratokkal teli könyvtárszobájában magyarázta el nézeteit az ország belső helyzetéről és fejtette ki megállapításait a jövő fejlődési lehetőségei felől. Dr. Lupu Costache az a fiatal politikus, akivel az alábbi beszélgetés lefolyt. Azzal kezdte, hogy ő mindig germanofil volt a háború alatt s bár sok kellemetlenség is rte emiatt, ha a háború eredményére nézve koncepciója kudarcot is vallott, ő még mindig nyugatról várja a világosságot. Lupu Costachenak apja liberálispárti volt, szintén germanofil és ép ezért volt a legutóbbi Marghiloman-kormánynak belügyi államtitkára, fiával politikailag éles ellentétben állott. Mert szabadgondolkozó fia a szocialista párt politikai programja szerint akarta megoldani Románia állami problémáját. A fiatal Lupu Costache 1918 decemberében, a bukaresti munkászendülés idején, ott volt a harcosok közt. Lefogták, elítélték és megülte jó darab idén a többiekkel együtt a kiszabott büntetést. Az idő óta sok minden történt. Apja majd egy éve elhalt, a börtönviselt szocialista ma a barladi terjedelmes dominium korlátlan ura ... Kik vezessék Romániát? Lupu Costache dr. így analizálta előttem Románia belpolitikai helyzetét. — Romániában, mai gazdasági felületének megfelelően, csak a következő politikai pártoknak van létjogosultságuk. A kisburzsoázia és a parasztság pártjának, a radikálispártnak, a jobbpártiak, a fagykapitalisták koncepciójának megfelelő liberálispártnak, a nemzetközi nagytőke pártjának. És a szocialista pártnak. — Ennek a megállapításnak létjogosultságát — folytatja Lupu Costache — így magyarázom meg. Ma Romániának parlamenti életében négy nagyobb politikai párt szerepel, úgymint a liberális párt, mely ma kormányon van, a Jorgapárt, az Avarescu-párt, az erdélyi eredetű nemzeti pár, amely nemrégiben a Take Ionescu pártjával egyesült és a parasztpárt. A szocialistáknak egyetlen mandátumuk van, a képviselőházban, ezeknek politikai szerepe egyenlő a nullával. És kijelenthetem, hogy a meglevő pártok vezetői nem egyebek, mint a régi politikai pártok etikettjeinek maradványai. Csak személyi ambíciókból verik át ők a haladottabb politikai áramlatok új formuláit, de lényegében megmaradtak a régi ideáloknál, így az összes ellenzéki vezérek is respektálják Jonel Bratianut, a jelenlegi miniszterelnököt és jövő terveiket az Uralkodó jóakaratától teszik függővé. Románia a világháború előtt — Hogy megértsük a fenti megállapítást — folytatja Lupu Costache — hasonlítsuk össze a Világháború előtti Románia helyzetét a mostanival. A háború előtti Romániának csak egyetlen produktív osztálya volt. Produktív osztályon azt értem, amelyik saját osztályának érdekében vezeti az ország gazdasági életét. Közömbös, hogy számuk nagyobb-e vagy kisebb. Ez a produktív osztály a régi Romániában a nagybirtokos osztály volt. Ezt az osztályt reprezentálta a régi két párt : a liberális- és a konzervatívpárt. Ez a két párt, bár elnevezésük más volt, ugyanannak az osztálynak volt reprezentánsa, a nagybirtokosokénak. Nem egyszer a konzervatívpárt volt a haladottabb törekvések megvalósítója és a liberális párt jelentette elég sokszor a reakciót. Ennek az osztálynak politikája volt befelé az extenzíven gazdálkodó nagy agrárizmus támogatása. Kifelé pedig azt célozta, hogy a gazdasági viszonyt azokkal az államokkal kell fentartani, amelyek vásároltak tőlünk, vagy eladtak nekünk. Szövetséges politikánkat ez az elv vezette. Az új Románia gazdasági élete Egy kis szünet után így folyik tovább a beszélgetés : — A világháború óta az ország gazdasági életének felületét a következő három körülmény erősen megváltoztatta. Ezek : 1. A földbirtok reformja, amely a földnélküli parasztokat földhöz juttatja. 2. A lej értéktelenedése. 3. Az ország területének megnagyobbodása, ami nemcsak új gazdasági forrásokat nyitott, hanem ipart is szerzett az országnak és pedig fejlett ipart. Ma már e tényezők miatt nincs nagybirtokosság az országban, ma már nem ez a produktív osztály, hanem a középbirtokosok, a különféle kategóriákba tartozó tőkések, a paraszti birtokosok, városi telektulajdonosok, kereskedők és iparosok. Ezek az osztályok az elhatározóak az ország termelésében. A termelésnek rájuk nézve szükséges előfeltételeit nem biztosíthatja a nagy földbirtokosok programja. Így például a kis- és középbirtokosok nem folytathatják az extenzív gazdálkodást. Akár akarják, akár nem, intenzív gazdálkodásra, a farmrendszerre kell, hogy áttérjenek. — De, — itt következik most a Lupu Costache konklúziója, — az ország gazdasági felületének átalakulását nem követte még a szociális felépítmény átalakulása. Ezért van, hogy az új produktív osztályokat olyanok képviselik, akik a régi rend feudális ideológiájának exponensei. Innen erednek azok a zavarok, és elégedetlenségek, amelyeknek ma áldozatai vagyunk. Ezért sínylik ma még a produktív osztályok a kormány és bürokrácia felülről jövő önkényét és az ipari és mezőgazdasági lumpenprisetnkiátus túlzott követeléseit. Új pártokra van szükség A beszélgetés legérdekesebb részéhez élünk, a jövő teendőinek konkretizálásához . — Ezeknek az osztályoknak kell politikailag szervezkedniük és belépniök az aktív politikai életbe. Az egyes osztályok soraiból kerüljenek ki a vezetők. Ha ez hamarosan be nem következik, nagy kárát vallanak. Ezeknek az osztályoknak munkája, a produktív osztályok politikai harca teremtheti csak meg Románia számára a gazdasági és kulturális haladást, az alkotmányosságot, az igazi polgári forradalom eredményeit. Ezeknek az új produktív osztályoknak programja lenne a legteljesebb demokrácia befelé, amely a termelési feltételeknek legjobb kifejlődését biztosítaná. Kifelé pedig ez a politika bizsíthatja jó szomszédainkkal a legbékésebb összeköttetést. De ezek az osztályok biztosítanák, meg vagyok erről győződve, az etikai kisebbségekkel szemben a legmegértőbb politikát, mert megszüntetnék a faji és vallási különbség mai káros kihalását. Most egy konkrét kérdésre térünk át, a mai kormány életének lehetőségeire és a várható eredményekre. — Hiszem, hogy a jelenlegi kormány nem él már soká, — válaszol Lupu Costache, — megbuktathatja a külföld, de a belpolitika is. A külföld pénzügyi álláspontjának kihatása, vagy belülről mindazoknak az elégedetlen elemeknek tömörülése, akiket a kormánynak csak a pártpolitika érdekeit szolgáló pénzügyi politikája keserített el. Nincs nagy illúzióm, akármelyik más pártból alakuljon is ki az új kormány. Éspedig azért, mert mint fentebb is jeleztem, ezeknek a pártoknak vezetői mind csak volt liberálisok. Az új produktív osztályok politikai szervezetéből kialakult kormány hozhat csak változást, az ország sorsára elhatározót. De rövid időn belül is bekövetkezik, mert az ország gazdasági erői kiparancsolják. Ezekkel a megállapításokkal ért véget jó egyórás beszélgetésünk a barladi uradalom urával, aki mint szocialista, munkabeszüntetésből folyólag börtönt is ülteményben a kincstár a felelős, és éppen ezért kérte a bíróságot: kötelezze a kincstárt, hogy az özvegyeknek megfelelő életjáradékot fizessen. A per főtárgyalásán azután a törvényszék végzést hozott, amely szerint a felperesek kötelesek holttányilvánítási közokirattal igazolni, hogy férjeik csakugyan nincsenek már életben, mert — a végzés szerint — erre vonatkozólag semmiféle elfogadható bizonyítékot nem tudtak fölmutatni. Györki dr. ekkor a kiadandó okirat ügyében illetékes kaposvári, illetve kecskeméti járásbírósághoz fordult, kérve a horlányi csámítás kimondását. A kecskeméti járásbíróság a napokban kiadott végzésében kimondotta, hogy Szegedi Lajos kecskeméti lakos „elhalálozása megállapíttatott". Amikor azután a most beadott sürgetésre a kaposvári járásbíróság is kiadja majd megállapítását Latinka Sándor és Szalma István „elhalálozásáról", a törvényszék újra kitűzi főtárgyalásra az ügyet, és ítélkezik: kapnak-e valamit az özvegyek azért, amiért férjeiket öt évvel ezelőtt „ismeretlen tettesek" meggyilkolták. F. L. ---------- --------------------------------- Kártérítési per a Kincstár ellen Mrosn ember meggyilkolása miatt (A Világ tudósítójától.) A proletárdiktatúra bukása utáni véres napok egyik eseményének következményeként különös és szokatlan esetben fog — valószínűen már a közeli időben — ítéletet mondani a törvényszék, özvegy Latinka Sándorné és özvegy Szalma Istvánné kaposvári, valamint özvegy Szegedi Lajosné kecskeméti asszonyok a kincstár ellen kártérítési pert indítottak, amelynek előzménye a kártérítési kereset szerint a következő : Férjeiket a kommün bukása után kommunista bűncselekmény gyanúja címén letartóztatták és részben a kaposvári, részben a kecskeméti ügyészség fogházába szállították. A kaposvári fogházban azután 1919 szeptemberében több vidéki küldöttség jelent meg és követelték a kommunisták kiszolgáltatását, sőt megtörtént néha, hogy egyes felelőtlen egyének behatoltak a cellákba és ott bántalmazták a foglyokat. Az illetékes hatóság ekkor a további hasonló események elkerülése céljából elrendelte a letartóztatottaknak Siófokra való szállítását. 1919 szeptember 16-án meg is jelent egy járőr a fogházban, amely szekérre rakta a foglyokat, köztük Latinkát és Szalmát és útnak indult velük Siófok felé. Megjegyzik itt a felperesek, hogy Kaposvár és Siófok között közvetlen vonatösszeköttetés van. Amikor azután a szekér az országúton Magyaratód és Igár községek között haladt, mintegy százhúsz főnyi fegyveres csapat rontott a bentülőkre és a kaposvári fogház volt foglyait elhurcolta. Az utánuk való kutatás teljesen sikertelen maradt, semmi hír sem érkezett felőlük. A harmadik felperes férje, Szegedi Lajos pedig a kecskeméti fogházba került. A kecskeméti Szent Bertalan-éjszakán azután őt is elhurcolták innen 1919 november 19-én — ismeretlen helyre. Azóta holttestét se találta meg özvegye. A három özvegyasszony évekkel ezelőtt megbízást adott Györki Imre dr. nemzetgyűlési képviselőnek, hogy indítsa meg a kártérítési pert a kincstár ellen. Györki dr. keresetében hivatkozott arra, hogy a fogházban elhelyezett emberek életéért a hatóság — tehát végeredBalassa József dr.-nak, a magyar nyelv nagytudású klinikusának Helyes magyarság című talpraesett könyvét árusítja mostani olcsóakciójában a Világ könyvosztálya. Az új magyar könyvpiacon alig akad ennyire tanulságos és — mulatságos könyv, hiszen — úgy mondhatni — folytonosan torz tükröt tart az olvasó elébe, a régi szanszkrit bölcsesség tat twam asi (ez vagy tel) formájában, amikor minduntalan rátapint azokra a szerintorokra és szóbűnökre, amelyekben mindannyian vétkesek vagyunk. Ha az ember Balassa dr. könyvét olvassa, akkor alkothat magának csak igazi képet a helytelen magyarság színálló demokráciájáról, amely nemre, fajra és felekezetre való igazán minden tekintet nélkül halássza ki a nyelvhasználat katlanából pont éppen a legnémetebb gennanizmusokat és ától cettig helytelen szófüzeseket. Mert ne tessék hinni, hogy a zsargonauta szókincs kizárólag a „liberális" elemek és sajtó előjoga. Sőt éppen ezekben a körökben akad néha olyan tősgyökeresen magyar író, mint például a néhai Kagál elnöke, Ágai Adolf, akinek szókincsét most gyűjtötte egybe szorgalmatos hangyamunkával Lou Immánuel, a szegedi rabbi. Ágai az az író, aki sohasem volt tétlen, de sohasem maradt veszteg; az írásait nem diktálta stenográfnak, hanem kengyelírónak; s a szobájában nem pianinó, hanem fia-zongora állott, ha állott. Hitelesei között éppen ragyogó nyelvi készségével tűnt ki, bár nem tartozott a maradiakhoz, hanem inkább funbadt politikát vitt. A természetet úgy elevenítette meg, mint kortársai közül egy se, hiszen az ő magyar egén termett a felhősörény, az ő őszi erdeiben dúskált buján a harsogó szín, s amikor a lába alatt megcsörrent a száraz avar, fejét elkábította a nyirkos lomb érdes illata. Ma talán a legfajvédőbb sajtó se tudna ilyen nyelvet teremteni és — Móra Feri kivételével — nincs ma tán egyetlen olyan élő író, aki annyira a szívéből keltezné a magyar nyelvet, mint a Borsszem Jankó néhai szerkesztője. Valljuk be, a mai magyar sajtó — intra et extra — meglehetősen barbárul bánik a magyar nyelvvel s ennek a bánásmódnak a szimbóluma az innen és túlnan, sőt egészen felül is nagy keletnek örvendő leépítés. Made in Germanyt Annyit mindenki tud, hogy a német Abbauen fordítása ez a szó, de arra már nem igen gondolnak a használói, hogy a német szó gyökere csak átvitt értelemben jelent építést, s hogy az Abbau szónak magának semmi köze sincs az építkezéshez, mert akkor az antonym (ellentett értelmű) Anbauen szónak is felépítést kellene jelentenie, holott az befektetést, üzembehozást, megművelést, magvetést, szóval megmunkálást jelent. Hiszen, ha az Abbau leépítést jelentene, akkor a Bauer szó is „építészt" mondana, az angol neighbour (szomszéd) is „közel-építőt" jelentene, a magyar pór és a hollandul boer, valamint a román bojár szó is mind csupa „pallért" vagy „építőmestert" írna körül. A Bau szó csak átvitt, másodlagos értelmében került bele az építkezési szavak rokonságába, a Bude és a bódé mellé, míg az ősi értelmében az ősfölddel, az őstermészettel — tehát az építkezésnek éppen az ellentétével — tartja a komaságot, hiszen a hindu bhúmi (föld), bhúti (lét), meg a görög fysis (természet) az igazi vérrokonai, nem pedig az építőmester. Balassa dr. könyve tehát igen helyesen követeli a leépítés halálát, s helyette a lebontás, lecsökkenés, vagy lefaragás életrekeltését. Nyugat könyvtára kapható összes füzetek 5 díszes, eredeti vászonkötésű kötetben, tokban. A legszebb ajándékmű 200.000.—i (Ebből a kiadásból összesen 10 példányunk van. Az egyes kötetek címei ezek : Magyar elbeszélők, Külföldi elbeszélők, Dráma és vers, Tanulmányok, Versek. A kötetek tartalmából kiemeljük : Ady: Vallomások és tanulmányok, Maeterlinck : Kék madár; továbbá Bang, Renan, Schnitzler, Wedekind, Babits, Hatvany, Kaffka Margit, Móricz Zsigmond munkáit összesen 24 mű, 5 közelibe kötve.) Nyugat Könyvtár, (más csoportosítás) I. kötet, kötve.................................... 40.000.—. Tartalma: Ady: Vallomások és tanulmányok; Csokonay : Az özvegy Karnyóné skét szeleburdiak; Fogazzaro: Szétfoszlott saillek, őfelsége látogatása; Kaffka Margit: Tallózó évek; Renan: Az akropoloszi ima, Zsidó faj, zsidó vallás, Henriette néném; Capus: A kalandor; Móricz Zsigmond: Tragédia. II. kötet, kötve................................ 40.000— Tartalma: Gyűjtemény Ady verseiből; Schnitzler: Az élet szava; von Kleist: O... Marquise; Babits: Két kritika; Tersánszky Józsi Jenő: A tavasz napja sütötte.. .; Radó: A politikai Robinson. Franciaönyvkészletünket állandóan kiegészítjük a legújabban megjelent könyvekkel. Újabban érkeztek: Margueritte : Le Couple 47.000.—■ Henriot: Aricie Brun 47.000.— Valéry: Variété 47.000— de la Vausiére: Anthologie poétique du XX. siècle, 2. volumes 84.000— Régebbi, tudományos irányú könyveinkből ezek kaphatók: Braun Róbert dr., Régi is új milliomosok Amerikában 24.005.— Garnegie, Napjaink problémái 20.000.— Gorkij, Maxim, Forradalom és kultúra 14.000— Huszadik Század tetszés szerint való próbakötetjei 15.000.— Kant, Immánuel, Az örök béke (Babits-fordítás) 7.000.— Keynes, J. M., A béke gazdasági következményei 24.000— Madzsar József, Az ember származása és a származástan vázlata 7.000.— Schmidt, Harry, A relativitás tanának világszemlélete 18.000.— Spencer, Herbert, A katonai és iparostársadalmak szociológiája 7.005.— Szeberényi Lajos Zs., A parasztkérdés külföldön és hazánkban 12.000— Szeberényi Lajos Zs. dr., Tömegmozgalmak az alföldi parasztvárosokban 6.000— Szinyei Emlékkönyv (fő képpel) 24.000.— Tagore, Rabiadra Nath, Az élet megismerése 20.000.— Régibb, szépirodalmi könyveinkből ezek kaphatók— Ady: Muskétás tanár úr 3.000— Andrejev Leonid: Ribakov Pál és a nők 1.500— Bang Hermann: Négy ördög 1.500— Bang Hermann : A pincér 1.500.— Benard : Csendes férj 4.000.— Bíró Lajos: Álarcok (színjáték négy felvonásban) 7.000— Biró Lajos: A bazini zsidók (tört. regény) 20.000— Bíró Lajos: A szerelem iskolája 1.500— Bródy Sándor: A szerelem élettana (stúdiumok) 15.000.— Chateaubriand: Az utolsó Abencerrago 1.500.— Déry Tibor: A két nővér 1.500.— Ewets: A berlini csodatévő leány 5.000— Franco Anatole: Nyársforgató Jakab meséi 5.000.— Hatvany Lajos: Gyalu grófnő (Igáz történet régi időkből) , 1.500.—* Kabos Ede: Egy óra története 1.500.— Karinthy Frigyes : Holnap reggel 3.000.—• Karinthy Frigyes: Két mosoly (tárcák) 9.000.— Krúdy Gyula: Nagy kópé (regény) 5.000.— Krúdy Gyula: őszi versenyek 1.500— Molnn: A kis Friedemann úr 1.500— Régnier : Hazajáró múlt 3.000— Salten: Frohgemuth Olga 5.000— Schnitzler: A hűtlen feleség 1.500— Swift: Pamflettek 1.500.— Szép Ernő: Vőlegény (három felvonás) 5.000.—* Szép Ernő: Az Isten is János (2. kiadás) 1.500.— Wallace H. G.: Szellemek párbaja 1.600— Hírsxlvm: „Leépítés“ Új tudományos irányú könyveink: Ezelőtt Most Korona Kálmán: Ethika 49.000 20.000 Leidenfrost: Bevezetés az élettudományba 28.000 15.000 Nagy: Bevezetés a szociológiába 28.000 15.000 Havas: Az értéktőzsde 28.000 15.000 Szelényi: A neveléstan alapvonalai 28.000 15.000 Zoványi: A felvilágosodás története 42.000 15.000 Balassa: Helyes magyarság 35.000 15.000 Braun: A népmese 49.000 15.000 Schmidt: Az ind filozófia 35.000 15.000 Ferenczi: A magyar vámpolitika alapvetése 21.000 10.000 Steiner dr.: A föld mágneses jelenségei 36.000 Szemere: A jelenkori filozófia főbb irányai 30.000 Ady Endre munkái, a víz hgyott kiadásból. Fűzve Kötve Korona Vér és arany 36.000 48.000 Az Illés szekerén 36.000 48.000 Szeretném, ha szeretnének 36.000 48.000 Minden titkok verseiből 36.000 48.000 így is történhetik 36.000 48.000 Hatvany Lajos Ady-könyveit sikerült megszereznünk: Hatvany: Ady világa (Isten könyve) I. Találkozás Istennel 10.000.— II. Viadal Istennel 15.000— szerda