Világ, 1924. szeptember (15. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-17 / 193. szám

0 1924 szeptember 17. VILÁG Politikai képek Romániából Bukarest, szeptember.­­ (A Világ tudósítójától.) A parlamenti vakáció m­ég legalább másfél hónapig tart Romániában. Ezt az időt itt csak a nagy forróság és a politikai halluci­nációk töltik ki. Az ország gazdasági in­tézőinek külföldi utazásairól szólnak a halluci­­nációk. Ma arról beszélnek, hogy Vintila Bra­­tianu Londonban köti meg a külföldi kölcsönt, holnap arról, hogy kölcsönről szó sem lehet: a pénzügyminiszter nem kölcsönt keres a csator­nán túl, hanem Párizsban tárgyal egy francia petróleum­csoporttal, amely legelőnyösebb aján­latokkal kísérli Románia pénzügyi Bismarckját, így megy ez már a nyár eleje óta. És így is tart a parlament megnyitásáig. Ez Bukarest poli­tikai élete a nagy, agyat szorongató forró­ságban. Felkerestem a bukarest úgynevezett ifjabb politikusok egyik legmarkánsabb alakját. Két napot töltött el a fővárosban, megszakítván nya­ralását barladi birtokán. A híres Capsa kávéház előtt találkoztunk és másnap délelőtt a legmo­dernebb könyvekkel, a világ minden részéből való folyóiratokkal teli könyvtárszobájában ma­gyarázta el nézeteit az ország belső helyzetéről és fejtette ki megállapításait a jövő fejlődési le­hetőségei felől. Dr. Lupu Costache az a fiatal politikus, akivel az alábbi beszélgetés lefolyt. Azzal kezdte, hogy ő mindig germanofil volt a háború alatt s bár sok kellemetlenség is rte emiatt, ha a háború eredményére nézve koncepciója kudarcot is val­lott, ő még mindig nyugatról várja a világos­ságot. Lupu Costachenak apja liberálispárti volt, szintén germanofil és ép ezért volt a legutóbbi Marghiloman-kormánynak belügyi államtitkára, fiával politikailag éles ellentétben állott. Mert szabadgondolkozó fia a szocialista párt politikai programja szerint akarta megoldani Románia állami problémáját. A fiatal Lupu Costache 1918 decemberében, a bukaresti munkászendülés ide­jén, ott volt a harcosok közt. Lefogták, elítélték és megülte jó darab idén a többiekkel együtt a kiszabott büntetést. Az idő óta sok minden tör­tént. Apja majd egy éve elhalt, a börtönviselt szocialista ma a barladi terjedelmes dominium korlátlan ura ... Kik vezessék Romániát? Lupu Costache dr. így analizálta előttem Ro­mánia belpolitikai helyzetét. — Romániában, mai gazdasági felületének megfelelően, csak a következő politikai pártok­nak van létjogosultságuk. A kisburzsoázia és a parasztság pártjának, a radikálispártnak, a jobb­­párti­ak, a f­agykapitalisták koncepciójának megfelelő liberálispártnak, a nemzetközi nagy­tőke pártjának. És a szocialista pártnak. — Ennek a megállapításnak létjogosultságát — folytatja Lupu Costache — így magyarázom meg. Ma Romániának parlamenti életében négy nagyobb politikai párt szerepel, úgymint a libe­rális párt, mely ma kormányon van, a Jorga­­párt, az Avarescu-párt, az erdélyi eredetű nem­zeti pár, amely nemrégiben a Take Ionescu pártjával egyesült és a parasztpárt. A szocialis­táknak egyetlen mandátumuk van, a képviselő­házban, ezeknek politikai szerepe egyenlő a nullá­val. És kijelenthetem, hogy a meglevő pártok vezetői nem egyebek, mint a régi politikai pár­tok etikettjeinek maradványai. Csak személyi ambíciókból verik át ők a haladottabb politikai áramlatok új formuláit, de lényegében meg­maradtak a régi ideáloknál, így az összes ellen­zéki vezérek is respektálják Jonel Bratianut, a je­lenlegi miniszterelnököt és jövő terveiket az Uralkodó jóakaratától teszik függővé. Románia a világháború előtt — Hogy megértsük a fenti megállapítást — folytatja Lupu Costache — hasonlítsuk össze a Világháború előtti Románia helyzetét a mostani­val. A háború előtti Romániának csak egyetlen produktív osztálya volt. Produktív osztályon azt értem, amelyik saját osztályának érdekében ve­zeti az ország gazdasági életét. Közömbös, hogy számuk nagyobb-e vagy kisebb. Ez a produktív osztály a régi Romániában a nagybirtokos osz­tály volt. Ezt az osztályt reprezentálta a régi két párt : a liberális- és a konzervatívpárt. Ez a két párt, bár el­nevezésük más volt, ugyanannak az osztálynak volt reprezentánsa, a nagybirtoko­sokénak. Nem egyszer a konzervatívpárt volt a haladottabb törekvések megvalósítója és a li­­berális párt jelentette elég sokszor a reakciót.­­ Ennek az osztálynak politikája volt befelé az extenzíven gazdálkodó nagy agrárizmus tá­mogatása. Kifelé pedig azt célozta, hogy a gazdasági viszonyt azokkal az államokkal kell fentartani, amelyek vásároltak tőlünk, vagy eladtak nekünk. Szövetséges politikánkat ez az elv vezette. Az új Románia gazdasági élete Egy kis szünet után így folyik tovább a be­szélgetés : — A világháború óta az ország gazdasági éle­tének felületét a következő három körülmény erősen megváltoztatta. Ezek : 1. A földbirtok re­formja, amely a földnélküli parasztokat föld­höz juttatja. 2. A lej értéktelenedése. 3. Az or­szág területének megnagyobbodása, ami nem­csak új gazdasági forrásokat nyitott, hanem ipart is szerzett az országnak és pedig fejlett ipart. Ma már e tényezők miatt nincs nagy­birtokosság az országban, ma már nem ez a produktív osztály, hanem a középbirtokosok, a különféle kategóriákba tartozó tőkések, a pa­raszti birtokosok, városi telektulajdonosok, ke­reskedők és iparosok. Ezek az osztályok az el­­határozóak az ország termelésében. A terme­lésnek rájuk nézve szükséges előfeltételeit nem biztosíthatja a nagy földbirtokosok programja. Így például a kis- és középbirtokosok nem foly­tathatják az extenzív gazdálkodást. Akár akar­­ják, akár nem, intenzív gazdálkodásra, a farm­­rendszerre kell, hogy áttérjenek. — De, — itt következik most a Lupu Cos­tache konklúziója, — az ország gazdasági felü­letének átalakulását nem követte még a szociá­lis felépítmény átalakulása. Ezért van, hogy az új produktív osztályokat olyanok képviselik, akik a régi rend feudális ideológiájának expo­nensei. Innen erednek azok a zavarok, és elége­detlenségek, amelyeknek ma áldozatai vagyunk. Ezért sínylik ma még a produktív osztályok a kormány és bürokrácia felülről jövő önkényét és az ipari és mezőgazdasági lumpenpr­isetn­­kiátus túlzott követeléseit. Új pártokra van szükség A beszélgetés legérdekesebb részéhez élünk, a jövő teendőinek konkretizálásához . — Ezeknek az osztályoknak kell politikailag szervezkedniük és belépniök az aktív politikai életbe. Az egyes osztályok soraiból kerüljenek ki a vezetők. Ha ez hamarosan be nem követ­kezik, nagy kárát vallanak. Ezeknek az osztá­lyoknak munkája, a produktív osztá­lyok politikai harca teremtheti csak meg Romá­nia számára a gazdasági és kulturális haladást, az alkotmányosságot, az igazi polgári forrada­lom eredményeit.­­ Ezeknek az új produktív osztályoknak pro­gramja lenne a legteljesebb demokrácia befelé, amely a termelési feltételeknek legjobb kifejlő­dését biztosítaná. Kifelé pedig ez a politika biz­­síthatja jó szomszédainkkal a legbékésebb össze­köttetést. De ezek az osztályok biztosítanák, meg vagyok erről győződve, az etikai kisebbsé­gekkel szemben a legmegértőbb politikát, mert megszüntetnék a faji és vallási különbség mai káros kihalását. Most egy konkrét kérdésre térünk át, a mai kormány életének lehetőségeire és a várható eredményekre. — Hiszem, hogy a jelenlegi kormány nem él már soká, — válaszol Lupu Costache, — meg­buktathatja a külföld, de a belpolitika is. A kül­föld pénzügyi álláspontjának kihatása, vagy be­lülről mindazoknak az elégedetlen elemeknek tömörülése, akiket a kormánynak csak a párt­­politika érdekeit szolgáló pénzügyi politikája keserített el. Nincs nagy illúzióm, akármelyik más pártból alakuljon is ki az új kormány. És­pedig azért, mert mint fentebb is jeleztem, ezeknek a pártoknak vezetői mind csak volt liberálisok. Az új produktív osztályok politikai szervezetéből kialakult kormány hozhat csak változást, az ország sorsára elhatározót. De rö­vid időn belül is bekövetkezik, mert az ország gazdasági erői kiparancsolják. Ezekkel a megállapításokkal ért véget jó egy­órás beszélgetésünk a barladi uradalom urával, aki mint szocialista, munkabeszüntetésből folyólag börtönt is ülte­ményben a kincstár a felelős, és éppen ezért kérte a bíróságot: kötelezze a kincstárt, hogy az özvegyeknek megfelelő élet­járadékot fizessen. A per főtárgyalásán azután a törvényszék végzést hozott, amely szerint a felperesek kö­telesek holttányilvánítási közokirattal iga­zolni, hogy férjeik csakugyan nincsenek már életben, mert — a végzés szerint — erre vonatkozólag semmiféle elfogadható bizonyíté­kot nem tudtak fölmutatni. Györki dr. ekkor a kiadandó okirat ügyében illetékes kaposvári, illetve kecskeméti járás­bírósághoz fordult, kérve a horl­ányi cs­ámítás kimondását. A kecskeméti járásbíróság a na­pokban kiadott végzésében kimondotta, hogy Szegedi Lajos kecskeméti lakos „elhalálozása megállapíttatott". Amikor azután a most beadott sürgetésre a kaposvári járásbíróság is kiadja majd meg­állapítását Latinka Sándor és Szalma István „elhalálozásáról", a törvényszék újra kitűzi fő­­tárgyalásra az ügyet, és ítélkezik: kapnak-e valamit az özvegyek azért, amiért férjeiket öt évvel ez­előtt „ismeretlen tettesek" meggyilkol­ták. F. L. ---------- ---------------------------------­ Kártérítési per a Kincstár ellen Mrosn emb­er m­eggyilk­olása miatt (A Világ tudósítójától.) A proletárdiktatúra bukása utáni véres napok egyik eseményének következményeként különös és szokatlan eset­ben fog — valószínűen már a közeli időben — ítéletet mondani a törvényszék, özvegy La­tinka Sándorné és özvegy Szalma Istvánné ka­posvári, valamint özvegy Szegedi Lajosné kecs­keméti asszonyok a kincstár ellen kártérítési pert indítottak, amelynek előzménye a kár­térítési kereset szerint a következő : Férjeiket a kommün bukása után kommu­nista bűncselekmény gyanúja címén letartóz­tatták és részben a kaposvári, részben a kecs­keméti ügyészség fogházába szállíto­t­ták. A ka­posvári fogházban azután 1919 szeptemberében több vidéki küldöttség jelent meg és követel­ték a kommunisták kiszolgáltatását, sőt meg­történt néha, hogy egyes felelőtlen egyének behatoltak a cellákba és ott bántalmazták a foglyokat. Az illetékes hatóság ekkor a további ha­sonló események elkerülése céljából elrendelte a letartóztatottaknak Siófokra való szállítását. 1919 szeptember 16-án meg is jelent egy járőr a fogházban, amely szekérre rakta a foglyo­kat, köztük Latinkát és Szalmát és útnak in­dult velük Siófok felé. Megjegyzik itt a fel­­peresek, hogy Kaposvár és Siófok között köz­vetlen vonatösszeköttetés van. Amikor azután a szekér az országúton Magyaratód és Igár községek között haladt, mintegy százhúsz főnyi fegyveres csapat rontott a bentülőkre és a kaposvári fogház volt foglyait elhurcolta. Az utánuk való kutatás teljesen sikertelen maradt, semmi hír sem érkezett felőlük. A harmadik felperes férje, Szegedi Lajos pe­dig a kecskeméti fogházba került. A kecske­méti Szent Bertalan-éjszakán azután őt is el­hurcolták innen 1919 november 19-én — ismeretlen helyre. Azóta holttestét se találta meg özvegye. A három özvegyasszony évekkel ezelőtt meg­bízást adott Györki Imre dr. nemzetgyűlési képviselőnek, hogy indítsa meg a kártérítési pert a kincstár ellen. Györki dr. keresetében hivatkozott arra, hogy a fogházban elhelyezett emberek életéért a hatóság — tehát végered­Balassa József dr.-nak, a magyar nyelv nagy­­tudású klinikusának Helyes magyarság című talpraesett könyvét árusítja mostani olcsó­akciójában a Világ könyvosztálya. Az új ma­gyar könyvpiacon alig akad ennyire tanulsá­gos és — mulatságos könyv, hiszen — úgy mondhatni — folytonosan torz tükröt tart az olvasó elébe, a régi szanszkrit bölcsesség tat twam asi (ez vagy tel) formájában, amikor minduntalan rátapint azokra a szerintorokra és szóbűnökre, amelyekben mindannyian vét­kesek vagyunk. Ha az ember Balassa dr. könyvét olvassa, akkor alkothat magának csak igazi képet a helytelen magyarság színálló demokráciájáról, amely nemre, fajra és felekezetre való igazán minden tekintet nélkül halássza ki a nyelv­­használat katlanából pont éppen a legnémetebb gennanizmusokat és ától cettig helytelen szó­­füzeseket. Mert ne tessék hinni, hogy a zsargonauta szókincs kizárólag a „liberális" elemek és sajtó előjoga. Sőt éppen ezekben a körökben akad néha olyan tősgyökeresen magyar író, mint például a néhai Kagál elnöke, Ágai Adolf, akinek szókincsét most gyűjtötte egybe szor­galmatos hangyamunkával Lou­ Immánuel, a szegedi rabbi. Ágai az az író, aki sohasem volt tétlen, de sohasem maradt veszteg; az írásait nem diktálta stenográfnak, hanem kengyel­­írónak; s a szobájában nem pianinó, hanem fia-zongora állott, ha állott. Hit­elesei között éppen ragyogó nyelvi készségével tűnt ki, bár nem tartozott a maradiakhoz, hanem inkább funbadt­ politikát vitt. A természetet úgy eleve­nítette meg, mint kortársai közül egy se, hi­szen az ő magyar egén termett a felhősörény, az ő őszi erdeiben dúskált buján a harsogó szín, s amikor a lába alatt megcsörrent a szá­raz avar, fejét elkábította a nyirkos lomb ér­des illata. Ma talán a legfajvédőbb sajtó se tudna ilyen nyelvet teremteni és — Móra Feri kivételével — nincs ma tán egyetlen olyan élő író, aki annyira a szívéből keltezné a magyar nyelvet, mint a Borsszem Jankó néhai szerkesztője. Valljuk be, a mai magyar sajtó — intra et extra — meglehetősen barbárul bánik a ma­gyar nyelvvel s ennek a bánásmódnak a szim­bóluma az innen és túlnan, sőt egészen felül is nagy keletnek örvendő leépítés. Made in Germanyt Annyit mindenki tud, hogy a német Ab­­bauen fordítása ez a szó, de arra már nem igen gondolnak a használói, hogy a német szó gyökere csak átvitt értelemben jelent építést, s hogy az Abbau szónak magának semmi köze sincs az építkezéshez, mert akkor az antonym (ellentett értelmű) Anbauen szónak is felépí­tést kellene jelentenie, holott az befektetést, üzembehozást, megművelést, magvetést, szóval megmunkálást jelent. Hiszen, ha az Abbau le­építést jelentene, akkor a Bauer szó is „épí­tészt" mondana, az angol neighbour (szom­széd) is „közel-építőt" jelentene, a magyar pór és a hollandul boer, valamint a román bojár szó is mind csupa „pallért" vagy „építőmes­tert" írna körül. A Bau szó csak átvitt, másodlagos értelmé­ben került bele az építkezési szavak rokonsá­gába, a Bude és a bódé mellé, míg az ősi ér­telmében az ősfölddel, az őstermészettel — tehát az építkezésnek éppen az ellentétével — tartja a komaságot, hiszen a hindu bhúmi (föld), bhúti (lét), meg a görög fysis (termé­szet) az igazi vérrokonai, nem pedig az építő­mester. Balassa dr. könyve tehát igen helyesen kö­veteli a leépítés halálát, s helyette a lebontás, lecsökkenés, vagy lefaragás életrekeltését. Nyugat könyvtár­a kapható összes füzetek 5 díszes, eredeti vászonkötésű kötetben, tok­ban. A legszebb ajándékmű 200.000.—i (Ebből a kiadásból összesen 10 példányunk van. Az egyes kötetek címei ezek : Magyar elbeszé­lők, Külföldi elbeszélők, Dráma és vers, Tanul­mányok, Versek. A kötetek tartalmából ki­emeljük : Ady: Vallomások és tanulmányok, Maeterlinck : Kék madár; továbbá Bang, Renan, Schnitzler, Wedekind, Babits, Hatvany, Kaffka Margit, Móricz Zsigmond munkáit összesen 24 mű, 5 közelibe kötve.) Nyugat Könyvtár, (más csoportosítás) I. kötet, kötve.................................... 40.000.—. Tartalma: Ady: Vallomások és tanulmá­nyok; Csok­onay : Az özvegy Karnyóné s­­két szeleburdiak; Fogazzaro: Szétfoszlott sail­­lek, őfelsége látogatása; Kaffka Margit: Tallózó évek; Renan: Az akropoloszi ima, Zsidó faj, zsidó vallás, Henriette néném; Capus: A kalandor; Móricz Zsigmond: Tragédia. II. kötet, kötve................................ 40.000— Tartalma: Gyűjtemény Ady verseiből; Schnitzler: Az élet szava; von Kleist: O... Marquise; Babits: Két kritika; Tersánszky Józsi Jenő: A tavasz napja sütötte.. .; Radó: A politikai Robinson. Francia­­­önyvkészletünket állandóan kiegé­­szítjük a legújabban megjelent könyvekkel. Újabban érkeztek: Margueritte : Le Couple 47.000.—■ Henriot: Aricie Brun 47.000.— Valéry: Variété 47.000— de la Vau­siére: Anthologie poétique du XX. siècle, 2. volumes 84.000— Régebbi, tudományos irányú könyveinkből ezek kaphatók: Braun Róbert dr., Régi is új millio­mosok Amerikában 24.00­5.— Garnegie, Napjaink problémái 20.000.— Gorkij, Maxim, Forradalom és kultúra 14.000— Huszadik Század tetszés szerint való próbakötetjei 15.000.— Kant, Immánuel, Az örök béke (Ba­­bits-fordítás) 7.000.— Keynes, J. M., A béke gazdasági kö­vetkezményei 24.000— Madzsar József, Az ember származása és a származástan vázlata 7.000.— Schmidt, Harry, A relativitás tanának világszemlélete 18.000.— Spencer, Herbert, A katonai és iparos­társadalmak szociológiája 7.00­5.— Szeberényi Lajos Zs., A parasztkérdés külföldön és hazánkban 12.000— Szeberényi Lajos Zs. dr., Tömegmoz­galmak az alföldi parasztvárosok­ban 6.000— Szinyei­ Emlékkönyv (fő képpel) 24.000.— Tagore, Rabiadra Nath, Az élet meg­ismerése 20.000.— Régibb, szépirodalmi könyveinkből ezek kaphatók— Ady: Muskétás tanár úr 3.000— Andrejev Leonid: Ribakov Pál és a nők 1.500— Bang Hermann: Négy ördög­­ 1.500— Bang Hermann : A pincér 1.500.— Benard : Csendes férj 4.000.— Bíró Lajos: Álarcok (színjáték négy felvonásban) 7.000— Biró Lajos: A bazini zsidók (tört. regény) 20.000— Bíró Lajos: A szerelem iskolája 1.500— Bródy Sándor: A szerelem élettana (stúdiumok) 15.000.— Chateaubriand: Az utolsó Abencerrago 1.500.— Déry Tibor: A két nővér 1.500.— Ewets: A berlini csodatévő leány 5.000— Franco Anatole: Nyársforgató Jakab meséi 5.000.— Hatvany Lajos: Gyalu grófnő (Igáz történet régi időkből) , 1.500.—* Kabos Ede: Egy óra története 1.500.— Karinthy Frigyes : Holnap reggel 3.000.—• Karinthy Frigyes: Két mosoly (tárcák) 9.000.— Krúdy Gyula: Nagy kópé (regény) 5.000.— Krúdy Gyula: őszi versenyek 1.500— Molnn: A kis Friedemann úr 1.500— Régnier : Hazajáró múlt 3.000— Salten: Frohgemuth Olga 5.000— Schnitzler: A hűtlen feleség 1.500— Swift: Pamflettek 1.500.— Szép Ernő: Vőlegény (három felvonás) 5.000.—* Szép Ernő: Az Isten is János (2. ki­adás) 1.500.— Wallace H. G.: Szellemek párbaja 1.600— Hírsxlvm: „Leépítés“ Új tudományos irányú könyveink: Ezelőtt Most Korona Kálmán: Ethika 49.000 20.000 Leidenfrost: Bevezetés az élet­­tudományba 28.000 15.000 Nagy: Bevezetés a szociológiába 28.000 15.000 Havas: Az értéktőzsde 28.000 15.000 Szelényi: A neveléstan alap­vonalai 28.000 15.000 Zoványi: A felvilágosodás tör­ténete 42.000 15.000 Balassa: Helyes magyarság 35.000 15.000 Braun: A népmese 49.000 15.000 Schmidt: Az ind filozófia 35.000 15.000 Ferenczi: A magyar vámpoli­tika alapvetése 21.000 10.000 Steiner dr.: A föld mágneses jelenségei 36.000 Szemere: A jelenkori filozófia főbb irányai 30.000 Ady Endre munkái, a víz h­gyott kiadásból. Fűzve Kötve Korona Vér és arany 36.000 48.000 Az Illés szekerén 36.000 48.000 Szeretném, ha szeretnének 36.000 48.000 Minden titkok verseiből 36.000 48.000 így is történhetik 36.000 48.000 Hatvany Lajos Ady-könyveit sikerült megszereznünk: Hatvany: Ady világa (Isten könyve) I. Találkozás Istennel 10.000.— II. Viadal Istennel 15.000— szerda

Next