Világ, 1924. október (15. évfolyam, 205-231. szám)
1924-10-01 / 205. szám
4 mal október T. VILÁG csajt a perrendtartás alapján esetleg foganatosítandó fegyelmi eljárás útján fogják elintézni. A miniszterelnök, résztvesz Kállay Tamás beszámolóján Kállay Tamás nemzetgyűlési képviselő ke-enpcsei beszámolóját, az eredeti tervtől eltérően, október 12-én tartja meg. A beszámolón jelen lesz Bethlen István gróf miniszterelnök. Propper Sándor a nemzetgyűlésen szóváteszi a rendőrtámadást A szociáldemokrata párt Vezetősége kedden délután foglalkozott a vasárnapi népgyűlésen történtekkel és a rendőrségnek a népgyűlés befejezése után tanúsított föllépésével. A pártvezetőség a hozzá beérkezett jelentésekből és a helyszínen szerzett sajt tapasztalataiból is megállapítja, hogy az impozáns népgtsülés programszerűen folyt le. A Vasmunkásotthon udvarán megjelent és az utcára kiszorult munkások és polgárok nagy tömege nyugodtan hallgatta meg az előadót, a gyűlés befejezése után az udvarban a Marseillaise éneklésébe kezdett és nyugodtan vonult ki az udvarról. A Vasmunkásotthon előtt az udvarból kitóduló tömeg a járda két oldalán helyezkedett el, hogy a közlekedés számára szabadon hagyja az úttestet. A tömeggel együtt hazainduló Propper Sándor nemzetgyűlési képviselő több munkással együtt az úttest közepén megállt és ügyelt arra, hogy a szétoszló tömeg nyugodtan elvonulhasson. A tömeg egy része körülvette Proppert és a vállára emelte, aki ekkor arra kérte a munkásokat, hogy nyugodtan vonuljanak haza. A rendőrség, amely az egész városrészt megszállta, különösen erős készültségi jel vonult ki a gyűlés színhelyére és nagy ingerültséggel nézte a gyűlésrőlhazainduló tömeget. Az egyik lovasrendőr minden különösebb ok nélkül ráugratott a gyalogjárón haladó tömegre; ezt a rendőrt a rendőrtanácsos maga is észrevette és figyelmeztetés után a rendőrt helyére parancsolta. De alig néhány perc alatt elvesztette önuralmát és ellenkező parancsot adott ki. A lovasrendőrök a járdára ugrattak, a fölháborodott és meglepett tömeg rémülten igyekezett menekülni, ám az Aréna úton akkor odaérkező gyalogos-rendőrosztag kardost rántott, az Aréna útra betóduló tömeg közé futott és kardjával irtó kaszabolást vitt véghez. A rendőrség föllépése fölháborított mindenkit A szociáldemokrata párt a legélesebben tiltakozik a brutalitás ellen, amelyre annál kevésbé volt szükség, mert a gyűlésen résztvett tömeg békésen és nyugodtan elvonult volna, megfelelően a gyűlés elnöksége felkérésének. A pártvezetőség a határozatával egyidejűleg felkérő Propper Sándor szociáldemokrata képviselőt, hogy a rendőrség vasárnapi magtartásét a nemzetgyűlésben is szóvátegye. Városok dollárkölcsöne A városoknak mintegy 1200 milliárd koronát kitevő kölcsönre volna szükségük, amelynek megszerzése ügyében már több ízben folytak tárgyalások a városok kongresszusának keretében. Az 1200 milliárdos kölcsönt 22 város venné igénybe és nagyrészt a már régen szükségessé vált beruházásokra fordítanák. Nemrégen egy amerikai pénzcsoport tett ajánlatot a kölcsönt kereső városoknak. Az amerikaiak kellő biztosíték mellett mintegy 10 millió dollárt hajlandók a városok rendelkezésére bocsátani. A városok kongresszusának vezetősége a napokban tárgyalt erről a külföldi ajánlatról Bod János ésValkó Lajos miniszterekkel, akik mindenben helyeselték a városok hitelszerzési akcióját. A városok kongresszusa most körleveleket küld szét az érdekelt városoknak és ezen megjelölik azokat a feltételeket, amelyek mellett az amerikai kölcsön lebonyolítható volna. A Kossuth-párt angyalföldi szervezetének taggyűlése A Kossuth-párt angyalföldi szervezete ma este Német György elnöklete alatt taggyűlést tartott. A központ képviseletében Kollmann Dezső dr. tiszteletbeli elnök jelent meg, akinek indítványára elhatározták, hogy október 12-én szervező népgyűlést tartanak a Szent László úton, amelyen a párt képviselőtagjai megjelennek és ismertetni fogják a párt felfogását és a kormány felelősségét a mindjobban fokozódó nyomorral szemben. Elhatározták továbbá azt is, hogy a népgyűlés után társasvacsorát rendeznek, amelynek keretében a 48-as vértanúk emlékét fogják ünnepelni. Vasárnap tiltakozó népgyűlést tartanak a szociáldemokraták A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége október 5-én, vasárnap, délelőtt 10 órakor, tiltakozó népgyűlést tart, amelynek napirendje: 1. Tiltakozás a rendőri és csendőri bántalmazások ellen. 2. A gazdasági és politikai helyzet és a munkanélküliség. A gyűlésen, értesülésünk szerint, felszólal a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának valamennyi Budapesten időző tagja. Magyarország az entente engedélyével hét meteorológiai repülőgépet rendel (A Világ tudósítójától.) A légi közlekedésnek tudvalévően egyik fontos kiegészítő kelléke a meteorológiai szolgálat. A paotának feltétlenül ismernie kell annak az útvonalnak légköri viszonyait, amelyet berepülni készül. Éppen ezért a külföldi repülőállomások állandó meteorológiai megfigyeléseket végeznek és észleleteiket időrőlidőre, gyakran rádió útján köztik a szomszédos repülőállomásokkal, illetve a már útban lévő gépek pilótáival. A meteorológiai megfigyeléseket eleinte sárkányokkal, kis léggömbökkel és később nagyobb léggömbökkel végezték. Utóbbiakkal feljutottak ugyan 2000—2500 méter magasságba, de ezek a léggömbök legjobb esetben is csak igen primitív műszerekkel voltak fölszerelve, így terelődött rá a figyelem az aviatikának a meteorológia szolgálatában való felhasználására. Míg a léggömbök primitív műszerei nagyrészt veszendőbe mentek, addig a repülőgépen felszálló meteorológus közvetlenül, illetve személyesen végzett méréseivel kitűnő eredményeket érhet el. A repülőgépre a legkomplikáltabb műszereket is rá lehet szerelni, anélkül, hogy azokat a pusztulás veszélye fenyegetné és az ily módon felszerelt gépek valóságos norológiai állomást pótolnak. Az ilyen gépek alkalmazása Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban igen jól bevált. A repülés 11.145 méteres magassági rekordját Ladi Lecointe francia pilóta állította fel, ami amellett bizonyít, hogy a meteorológiai megfigyelések immár tíz kilométeres magasságig történhetnek, ami az eredményeket nagyban fokozza. Ismeretes, hogy az entente előírása szerint a mi repülőgépeink csak 4000 méter magasságig emelkedhetnek és így Magyarországon eddig szó sem lehetett modern aerológiáról. Éppen ezért a kormány legutóbb azzal a kéréssel fordult a nagykövetek tanácsához, hogy legalább két olyan meteorológiai célra szolgáló repülőgép beszerzését engedélyezze, amelyek emelkedési határa nincsen korlátozva. Az entente hozzájárulása már meg is érkezett a kereskedelmi minisztérium légügyi hivatalához, de kiköti az entente, hogy a két gép csak külföldi gyárban rendelhető meg. A magyar kormány mindezideig nem rendelte meg a két repülőgépet. Az ilyen gépen a pilótán kívül a meteorológus számára is építenek helyet, és lesz a gépen barométer, thermométer, higrométer, mesterséges légzőkészülék, stb. Az utóbbira azért van szükség, mert a magasabb régiókban oly ritka a levegő, hogy azt a szervezet nem bírja ki mesterséges légzőkíszülték nélkül. A készülék egy oxigén-palackból áll, amelyből csőrön keresztül áramlik az oxigén a gépben ülők zárt sisakjába. Mesterséges csőr repülőgéppel Az aviatikának és meteorológiának közös kapcsolatai néhány érdekes és gyakorlati szempontból jelentőségteljes eredményt hoztak létre. Ezek között leginkább említésre méltó a mesterséges csőcsinálás. A kérdés egyelőre még kísérleti stádiumban van, de a modern mezőgazdák nagy eredményeket várnak tőle. Egy francia pilótameteorológus szerint elegendő, ha a repülőgép bizonyos természetű felhők között néhány ügyes fordulatot végez, s ha ilymódon sikerül megbontani a felhők egyensúlyát, eső állhat elő. Amerikában viszont elektromossággal telített homokot hintettek le a felhők közé és ily módon idéztek elő esőt. A nagyszerű technikai felkészültséggel és tudással dolgozó német ipar hősiesen és sok leleményességgel küzd. A világ legnagyobb Zeppelinjét maga az entente rendelte meg legutóbb Németországban és a legnagyobb repülőgépet is németek csinálják. 1920 szeptember 26-án gördült ki a staakeni (Berlin melletti) Zeppelin-művek hangárjából a német repülőipar egyik büszke alkotása , a frohrbach dr. által szerkesztett egyfedelű gépóriás, amely 18 utasnak és 4 főből álló kezelőszemélyzetnek a befogadására épült. A gépet az entente parancsára, a nagykövetek tanácsa által megállapított rendszabályok értelmében 1922. év őszén széjjelrombolták, annak ellenére, hogy a gép egész szerkezete és berendezése a polgári légiforgalom céljára készült. A Rohrbach-féle gép duraluminiumból készült és fesztávolsága 31 méter volt. Óránkénti sebessége 225 kilométert tett ki és így a leggyorsabb utasszállító gépek egyike volt. Így például a london—berlini út megtételére négy órára lett volna szüksége. A németek „repülő csónakja Míg a staakeni Zeppelin-művek az entente előírásaihoz alkalmazkodó gépeket gyártanak, addig a testvérvállalat semleges területen — Dániában — zavartalanul folytatja a Staakenben megkezdett munkát, az óriásgépek gyártását A Kopenhágában felállított gyárban most készült az első gép, amelynek fesztávolsága 29 méter, üres súlya 8800 kilogram, órámkénti sebessége 190 kilométer, emelkedési képessége pedig 30 perc alatt 3500 méter. Ez a gép azonban nemcsak szárazföldi, hanem vízi gép, amelyet szakkörökben repülő csónak"-nak hívnak. A német gyárak közül nem ez az eső, amely külföldön helyezkedett el, így pl. a Fokker-művek már régen Hollandiában dolgoznak. A Domlergyár, amely fémből való gépeket készít, az olaszországi Piziba költözködött. Itt készítették többek között az Amundsen északianki expedíciójánál használt gépeket is, míg a Fokker-művek legutóbb Oroszországtól kaptak több száz gépre megrendelést. V. J. A rendőrbíró ajtaja előtt (A Világ tudósítójától.) Sorban bejutnak nemsokára abba a szobába, ahol talán a sorsukról döntenek. De előbb várnak órákhosszat, aiért órákkal korábban érkeztek. A sarokban álldogál az öregasszony, aki már sorra mindenkinek elpanaszolta, hogy mi bajta, de senki nem törődik vele, mert mindenkit a maga dolga foglalkoztat és az öregasszony gonosztevőnek látszik. — A cukor... a cukor... a cukor — motyogja az öreg. Hogy mi van a cukorral, senki sem tudja és a kocsis, aki nekihajtott egy biciklistának, gúnyosan rávigyorog: — Tán bizony ingyen osztogatta a cukrot? Mi? — Dehogy osztogattam ingyen. Azért aztán nem büntetnének meg. A vejemmel volt a cukor, aki azt mondta, hogy tegyem el a cukort. A vejem honnan vette a cukrot? Erre válaszoljon! A cukor hozzám került, eltettem a a cukrot, de gonosz ember az a kövér sínváltogató kalauz. A lányomat kihívta és a vejem is ott volt és a vejem is beszélt. A vejem azt mondta a kalauznak, ne tegye be többet a házba a lábát. A kalauz pofonvágta, nagy dulakodás támadt, de ez nem volna baj, hanem a cukor... Mi volt a cukorral? Honnan vette a vejem? — Én felmentem magát, öreganyám — röhögött a kocsis. — Így volt a cukorral, esküszöm. Így volt.. — Majd odabenn mondja ezt. — Mondom én, mondom ... A cukor... A cifracipős leány arcán most nincs festék. Komolyan hallgatja az öregasszony előadását és úgy tesz, mintha megértené, ő nem szól egy szót se arról, hogy mit tett. Erkölcsös és szigorú úrinőnek akar látszani, de csakhamar összesúg egy lihegve érkező kócos fiatalemberrel és dühösen kifakad: — Most is fejen vágnám a gazembert. Benn a rendőrbíró tárgyal és valahányszor nyílik az ajtó, mindannyian összerezzennek és feszülten bekémlelnek a tárgyalási szobába. Mindenki félrehúzódik a piszkos, toprongyos bénától. Fiatal legény, most pelyhedzik a bajusza, szeme fehérje sárga, mint a citrom. Nyöszörögve mászkál a folyosón, mankója kopog a kövezeten, esze ágában sínes, hogy szánalmat keltsen maga iránt és mégse sajnálja senki. Piszkos, gyűrött papírlapokat kotor elő a zsebéből és mintha valami fontos okmányok volnának, szorgalmasan tanulmányozza. Valaki meglöki. A falnak esik és megrökönyödve bámul a kövér, tagbaszakadt emberre, akit ismer is valahonnan. De nem mer egy szót se szólni. A termetes ember rákiált: — Jétit áll az útba? A béna hallgat. — Hallja, mit áll az útba? Majd megtanítom becsületre! Csavargói A béna hallgat és visszagyűri a zsebébe írásait. — Mit dug el? Mutassa! — mozdul rá az ember. A béna szó nélkül odaadja neki a gyűrött papírlapokat. Az ember meg se nézi és a sarokba dobja. — Most rajtaveszít, csavargó! Örüljön, hogy nem löktem ki. Az ember most a többiek felé fordul és dühösen kifakad a béna fiú ellen. — Egy teljes álló hétig aludt a lépcsőházban, a nyolcadik napon csíptem rajta. A gazembert úgy kilöktem, hogy a lába se érte a földet. A rendőr aztán elvitte. A béna siránkozva megszólalt — Árva fiú vagyok én. Se apám, se anyám. — Hát ki tehet arról? — Árva fiú vagyok. Nyomorék vagyok. — Mi a foglalkozása? — kérdézi •at'''Kiszakadt házmester, aki kidobta. — Nincs foglalkozásom . . . — Hát mért nincs. — Árva fiú vagyok én. — Miből él? Koldul? A béna hallgat. — Kenyéradományból él? A béna nem szól. — Mit csinál hát? A béna megszólal: — Árva fiú vagyok én. Se apám, se anyám. A cifraruhás lány nézi a bénát és megszólal: — Még ezt is fejen vágtam volna. Pedig ez béna. A béna ijedten ránéz, a falhoz lapulva összehúzódik és rettegve nézeget maga körül. Mindenkiben ellenséget lát, mert mindenki egészséges, csak ő béna. De a bénaságáról nem beszél, csak ez az ő nagy baja: — Árva fiú vagyok én. A kocsit vigyorogva rákiált: — Csavargó maga, nem árva fiú. Én is vagyok olyan árva, mint maga és mégse vagyok csavargó. A házmester ránéz a kocsisra és helyeslően bólongat neki. Mindenki a bénát nézi, mintha szét akarnák tépni undorodásukban. Most mindenki elfelejti a maga baját, nem néz senki a rendőrbíró ajtajára csak a bénára, aki a legförtelmesebb mindannyiuk között, aki jelenlétével megbecsteleníti őket, akit szeretnének kidobni innen, mert gyenge, ocsmány és nincs se apja, se anyja. A béna még mindig a falhoz lapul lehorgasztott fejjel, a zsebében kotorász, de már nem talál papírrongyokat. Elvették az olvasmányát és most nem tud menekülni a sok fürkésző tekintet elől, ellenségei körülfogják. MtfMMSW SSI egyedül van, és nincs egyetlen érve az egyedüllét ellen, nincs egyetlen mentsége arra, hogy béna. Csak újra és újra szétnyílik sárga, egészségtelen szája. — Árva fiú vagyok én. Most kinyílik a rendőrbíró szobájának az ajtaja. Valakit szólítanak. A béna megmenekült. És most felnyüzsögnek az ácsorgók, a bénát hagyják. Mindenki a maga bajára gondol és a zűrzavarból kihallatszik néhány szó. — A cukor... a cukor... fejen vágtam... A lóvét megfogtam ... Úgy volt,, hogy megütött... Részeg volt... Hogy került a fejemhez a cukor?... És a béna még mindig nem tud egyebet mondani: — Árva fiú vagyok én. Se apám, se anyám... (...) A felvilágosítást etikailag kell megalapozni (A Világ tudósítójától.) Ma délután öt órakor Johann Büsching dr. bautzeni főorvos a Magyarországi Nőegyesületek Országos Szövetségének meghívására a Vármegyeház nagytermében előadást tartott korunk szexuáletikai problémáiról. A szépszámú — túlnyomóan hölgyekből álló — közönség nagy figyelemmel hallgatta végig a tartalmas és érdekes előadást. Szükség van-e némi felvilágosításra? — vetette fel a kérdést Büsching dr. Nemrégiben egy lipcsei orvos egy huszonkétéves leánnyal beszélt, akiről kiderült, hogy semmit sem tud a nemi bajok létezéséről. Ha egy ilyen nagy és fejlett kultúrájú városban előfordulhat ilyesmi, akkor valószínű, hogy vidéken, különösen falvakban, sokkal nagyobb a tájékozatlanok száma. Ez in concreto lehet nagyon örvendetes, de nagy általánosságban veszélyes. A pusztán racionalista felvilágosításnak nem híve, mert ez többet árt, mint használ. A felvilágosítást etikailag kell megalapozni. Húsz-harminc évvel ezelőtt még lehetett valaki azon az állásponton, hogy boldogok azok, akik ezekről a bajokról semmit sem tudnak. Ha van kulturális haladás, aminthogy tagadhatatlanul van, a szexuális élet területére is ki kell annak terjednie. Sajnos, az erkölcsi kultúra haladása nem tart lépést a technikai kultúra fejlődésével. Nékám professzor, akivel Büsching dr. ma erről a kérdésről tárgyalt, annak a nézetének adott kifejezést, hogy a néhány évvel ezelőtt Budapesten rendezett szexualetikai kurzusok igen jó hatást gyakoroltak. Egy kiváló lipcsei professzor, aki különben nem híve a tudományok népszerűsítésének, hasonló állásponton van. A venereás betegségben szenvedőkkel szemben nincs jogosultsága a durva bánásmódnak, de azért az ilyen bajokban szenvedőket nem lehet és nem szabad teljesen fölmenteni a felelősség alól. Ma a venerikus bajok elterjedése olyan mérveket öltött, hogy bizonyosan elpusztulunk, ha nem védekezünk ellene kellő eréllyel. A társadalom alapja a család, ezt az alapot támadja meg ez kór gyökerében. A probléma szorosan összefügg a halandóság és az elmebaj kérdésével. Franciaország példája ijesztő, de egyben tanulságos is. Ott minden eszközzel küzdenek az elnépjelenetés ellen, de hiába, mert a családok meg vannak fertőzve. Franciaország a népszaporodás stagnációját területek annektálásával akarja ellensúlyozni. Németországban ma a komoly elemek nem gondolnak háborúra Franciaország ellen, mert tudják, hogy egy sokkal nehezebb háborúban, a nemi betegségek ellen folytatott nehéz küzdelemben kell győzniök. Ez a kérdés elsősorban az anyák és a leendő anyák szempontjából bír fontossággal, nekik kell elöljárniok a felvilágosításban és a védekezésben. Egyszers mindenkorra le kell számolni azzal a könnyelműséggel, amely a venerikus bajok tárgyalásánál még ma is divatozik. Óriási pusztításokat végeznek a venerikus bajok a családi életben, éppen azért elsőrendűen fontos ügy a házasságkötés előtti orvosi vizsgálat kérdése. Rettenetes könnyelműség a szülőktől, ha a leányukhoz közeledő fiatalembertől nem kérdezik meg őszintén, hogy korábban nem volt-e beteg. A leghelyesebb az, ám mindkét fél lelkiismeretes orvos által kiállított bizonyítványnyal igazolja egészséges voltát. Hosszasan tárgyalja a venerikus bajok természetét és lefolyását. A legsúlyosabb ilyen természetű betegség veszélyét növeli az a körülmény, hogy hosszú időn át nem jár fájdalommal, holott a fájdalom a szervezet jelzőkészüléke, amely veszélyt jelez. A lues a legértékesebb szerveket, az érzékszerveket és idegrendszert támadja meg. Legnagyobb baj az, hogy ez emberek nem mennek azonnal orvoshoz. Különösen a nők tartózkodók ebben a tekintetben és eltitkolják bajukat. A háború óriási pusztítást végzett a nemi élet terén, mert erősen megnövelte a prostitúciót és olyanféle állapotokat eredményezett, amelyek már közel járnak a promiszkuitáshoz. Megdöbbenéssel értesült arról, hogy Budapesten jómódú családok női alkalmazottakat vesznek fel azzal a gondolattal, hogy a férfi családtagok kényelmét előmozdítsák. Ez a felfogás a legnagyobb mértékben immorális és antiszociális. Meglátogatta a budapesti rendőrség erkölcsrendészeti osztályát és nem zárkózhatik el annak megállapításától, hogy ez intézmény nálunk sem felel meg mindenben hivatásának, mert a körülmények olyanok, hogy a hatósági ellenőrzés csak egy aránylag szűk körre terjed. Amit tegnap vallottunk, azt mondják ma s azt írjuk holnap is: a Világ tántorít tátiknál és hajthatatlanul halad az útján, a tisztesség és becsület útján. Szerda