Világ, 1925. május (16. évfolyam, 98-122. szám)
1925-05-10 / 105. szám
Vasárnap ’k. Gömöry Vilma és Kelemen Mária teljesítik kötelességüket a bemutatott dráma és az együttes szép vállalkozása iránt. Az előadást Berzeviczy Albert vezette be, s aki ismertette a dráma keletkezését, helyét a királydrámák között és azokat a történelmi eseményeket, melyektől a költő a Holinshed krónikáját követve, csak kevéssé tért el. Az érdekes és értékes fejtegetést a Nemzeti Színház közönsége sokáig tartó, lelkes tapssal honorálta. Relle Pál: (*) A denevér az Operában. A denevér szombati előadásán már elmaradt a „jótékony“ divatrevü, de ehelyett Orlovszky herceg szalonjának érdekes vendége volt. Márkus-Szoyer Ilike, a kilencéves koloratúrénekesnő, ki múlt hónapban Berlinben is sikerrel szerepelt, énekelt néhány betétet és aratott általános nagy tetszést. A kis csodagyermeknek, kinek hazai fellépéseiről már az ősszel őszinte dicsérettel megemlékeztünk, orgánuma még erősödött, mióta utoljára hallottuk és kitűnően megtöltötte az Operaház nézőterét. A többiek a múlt heti repríz szereplői voltak: Alpár Gitta, Relle Gabi, Dömötör Ilona, Gábor József, Ocskay Kornél, Dalnoky, csupán Palotai/ 'Árpád volt új, ki jól illeszkedett az együttesbe. Az előadást élénken, lendületesen Pető Imre vezette. (*) A Blaha Lujza-Színház francia operettje. Aferini vendégjátéka után új francia operettet mutat be a Blaha Lujza-Színház. A darab eredeti címe Troublez moi, szerzői Yves Mirande és Raoul Moretti, főszerepeit Harmat Hilda, Nádor Jenő, Boross Géza, Radó Teri és Rozsnyói Ilona játsszák. (*) Az Unió-színházat ítélettel kötelezték egy darab előadására. Szokatlan per indult meg a budapesti törvényszéken Födy Károly dr. tanácselnöknél. A polgári perben Verő György a felperes, aki Palágyi Róbert dr. ügyvédje útján megperelte az Unió-színházak részvénytársaság alperest és arra kérte a bíróságot, hogy ítélettel kötelezze az Uniót arra, hogy a Pesti nóta című darabját még ez évben adják elő, és ha e kötelezettségének a színház eleget nem tenne, akkor százmillió kártérítés megfizetésére marasztalja a törvényszék a színházat. Verő György a keresetlevelében előadta, hogy az Unió-színházak igazgatósága megrendelte nála ezt a Pesti nóta című színdarabot. E megrendelés folytán ő elkészítette a művet, benyújtotta a színházhoz, ott el is fogadták, azonban a Színház vezetőség hosszabb idő óta nem akarja előadni a Pesti nóta című operettet. A törvényszék a mai napra tűzte ki ennek az ügynek a tárgyalását Az alperes színház képviseletében Szalay Emil dr. jelent meg, aki azzal védekkezett, hogy a színháznak nem kötelessége a darab előadása, nem is lehet egy színházat sem kötelezni arra, hogy valamely színdarabot előadjon, még akkor sem, ha azt elfogadta. Legfeljebb kártérítésben marasztalhatja el a bíróság a színházat, de semmiképpen sem kötelezheti ítélettel az operett előadására. A törvényszék elrendelte a tárgyaláson jelen volt Beöthy László kihallgatását is, aki az Unió-színházak rt. elnöke. Beöthy László kihallgatása során beismerte, hogy az Unió megrendelésére írta Verő György a szóbanforgó darabot, azt is elismerte, hogy a Pesti nóta operettet el is fogadták, de az előadás kérdése nem tartozik az elnöki ügykörbe, az a vezérigazgató dolga. Fődy Károly dr. tanácselnök a kihallgatás és a peres felek jogi képviselőinek előterjesztése után berekesztette a tárgyalást és kihirdette a következő ítéletet. A királyi törvényszék arra kötelezi az alperesként szereplő Unió-színházak részvénytársaságot, hogy Verő György Pesti háza című operettjét még 1925. év folyamán adassa elő. Az ítélet megokolása szerint kétségtelen, hogy a színház megrendelte és előadásra elfogadta a darabot és ebben a tényében kétségtelenül benne van az a kötelezettség is, hogy a darabot tényleg elő is adja. A százmillió koronás kártérítési kötelezettséget a törvényszék nem állapította meg, a kereset e részét elutasította, mert kétféle marasztalás ugyanazon ügyben nem foghat helyt. (*) A Waterlooi csata Berlinben. A Világ bécsi tudósítója jelenti : A Deutsches Volkstheaterben ma adták elő először Lengyel Menyhértnek a Waterlooi csata című darabját, Hans Liebstöckl fordításában. A darab rendzését maga a színház igazgatója, Beer Rudolf dr. vette a kezébe. A főszerepet Max Pallenberg játszotta, kitűnő alakításban, ami igen nagy mértékben hozzájárult a darab sikeréhez. A közönség a második felvonás végén Lengyelt Pallenberggel együtt többször hívta a függöny elé. A darabot igen jól fogadták. (*) Egy kabaré mérlege. A Terézkörúti Színpad Részvénytársaság, mely május 18-án tartja évi közgyűlését, most teszi közzé mérlegét. Ez a mérleg azt mutatja, hogy Salamon Béla és Nagy Endre kitűnő kabaréja egész szép forgalmat csinált a múlt esztendőben és nem dolgozott deficittel. A színház jegy- és egyéb bevételei 3085 millió koronára rúgtak; személyzeti fizetésekre 1660 milliót költött a színház; az üzemi kiadások 117 milliót tettek ki, a nyereség pedig 71132.196 korona volt, ami a Százmilliós alaptőkének 7,83 százaléka. Ha a 5.085.465.396 koronányi jegybevételt elosztjuk A játéknapok számával, kiderül, hogy tavaly átlagosan 10.281.851 korona volt a kabaré napi bevétele. A Testőr Londonban VILÁG ma május 10. 19 A londoni lapok jelentése szerint az angol főváros egyik legelőkelőbb drámai színháza, a Saint James Theatre játékrendjére tűzte Molnár Ferenc Testőrét, és megkezdi a próbákat Molnár Ferenc vígjátékából, hiszen az egyébként is hosszú londoni szezon idén az újabb wembleyi kiállítás folytán a nyár derekáig fog tartani. A Testőr londoni premierjére alighanem a newyorki repríz kivételes sikere adott okot. A Testőr néhány esztendős pihenés után most az ősszel került színre újból New Yorkban, és azóta még hétről hétre nyolcszor játsszák, mint a szezon egyik legnagyobb sikerét. Molnár Ferenc tehát valószínűleg látni fogja a Testőr londoni előadását, ha július hetedikén eleget tesz a Penn Club meghívásának, és megtartja felolvasását a magyar irodalomról az angol írók legelőkelőbb társaskörében. A londoni előadás számára, mint az angol lapok jelentik, Seymour Hicks új fordítást készített, és így nem az amerikai fordítás kerül színre a Saint James Theatre-ben. A színésznő szerepét Miss Madge Titheredge vállalta el, London egyik leghíresebb primadonnája. Mint érdekes új jelenségről, számot kell adnunk arról, hogy ezúttal a Magyar Távirati Iroda sem tartotta fölöslegesnek a Saint James Theatre premierjének bejelentését, mivel idáig a hivatalos magyar diplomácia, és a félivatalos magyar orgánumok kötelességüknek tartották, hogy ne vegyenek tudomást az olyan irodalmi és művészeti sikerekről, amelyek Magyarország felé fordították London és New York figyelmét. London felé utazva Molnár kénytelen lesz megállani Párizsban, mert a francia írók egy diner keretében szeretnének megismerkedni híres magyar kollégájukkal. Tavaly, mikor Molnár néhány hetet töltött Párizsban, Robert de Flers már szerette volna felhasználni az alkalmat arra, hogy felújítsa a kapcsokat Molnár Ferenc és a francia irodalmi körök között, de Molnár kitért minden nyilvános szereplés elől, és így Flers terve nem valósulhatott meg. (*) Polgári bíróság dönti el, hogy Orska Mária a Renaissance-ban lép-e föl, vagy a Fővárosi Operettszínházban. Május 15-én kell megkezdenie Geyer Sigfried bécsi társulatának vendégjátékait Budapesten, természetesen a társulat élén Orska Máriával, akinek fellépései adják meg az egész vendégjáték értékét és érdekességét. Közöltük már, hogy a vendégjátékok miatt pörösködés indult meg a Fővárosi Operettszínház és a Renaissance-Színház között, mert a Renaissance-Színháznak elsőbbségi joga van Orska Mária fellépéseire. Ettől a pertól azonban függetlenül, a Renaissance Színház külön pert indított Orska Mária ellen és tekintettel az ügy sürgősségére, a polgári bíróság még május 15-ike, előtt le fogja tárgyalni a pert. Orska Mária legkésőbb május 14-én érkezik Budapestre, hogy jelen lehessen a tárgyaláson, és amennyiben a polgári bíróság úgy ítél, hogy Orska köteles respektálni a Renaissance-Színházzal kötött megállapodását, akkor a vendégjátékok nem a Fővárosi Operettszínházban, hanem a Renaissance-Színházban lesznek. (*) A Nemzeti Színház e heti előadásai. Shakespeare: II. Richárd király című tragédiája a szombati bemutató után ezen a héten szerdán és vasárnap este szerepel a műsoron. Csütörtökön Ibsen, Solness építőmestere a szezonban először megy a Nemzeti Színházban. A női főszerepben Tőkés Anna lép fel mint vendég. Pénteken az Egy magyar nábob, szombaton A vén gazember, jövő kedden Constantin abbé teszi változatossá a műsort. Az ember tragédiája jövő hétfői előadásán Bakó, Hettyey és Nagy Adorján játsszák a főszerepeket. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal Herczeg Ferenc nagysikerű vígjátéka, a Gyurkovics lányok kerül színre, mely hosszabb idő óta nem szerepelt műsoron. (*) Gy. Márkus Lili második olasz turnéja. Ebben az esztendőben másodszor járta végig Gy. Márkus Lili, a kitűnő magyar zongoraművésznő Olaszország városait, amelyek közül különösen Rómában, Milanóban, Nápolyban, Firenzében, Bolognában és Velencében értékelte a közönség kiválóan kultúrált és bravúros lendületű zongorajátékát. (*) Nyomdaipari kiállítás. A Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyesülete kebelében létesített és a Főnökegyesület által támogatott nyomdaipari továbbképző szaktanfolyamok könyvművészeti és tipográfiai vázlatkészítő osztályai évzáró kiállítást rendeznek május 10-én délelőtti 9 órától déli 2-ig a Gutenberg- Otthon Kölcseyuccai, Sándortéri és bérkocsisuccai helyiségeiben. (*) A Tavaszi Tárlat A Műcsarnok’ tavaszi kiállítását szombaton déli 12 órakor Horthy Miklós kormányzó nyitja meg. A kiállítás rendkívüli gazdagságban foglalja magába Munkácsy Mihálynak több nagyszabású művét, László Fülöpnek 50 kiváló alkotását és Pentelei Molnár Jánosnak majdnem 100 jeles alkotását. Ezenkívül a múlt évben elhunyt kiváló építőművésznek, Petz Samunak egész építész-művészeti munkásságát. Azonkívül Hűvös Lászlónak 24 szoborművét. A tárlat hivatalos megnyitása után másnap, vasárnap délelőtt 10 órakor nyílik meg a tárlat a nagyközönség számára. A kiállító művészek számára szerdán, május 13-án van a filniszező nap. A sajtó bemutató napja csütörtökön, május 14-én és pénteken, május 11-én van. A színház mai formájában nem versenyezhet a mozival — mondja Róbert Jenő (A Világ tudósítójától.) Tegnap Budapestre érkezett Róbert Jenő, az ismert magyar származású berlini színházigazgató, akinek színházait sem kímélte meg az a gazdasági krízis, amely ma Berlinben, Bécsben és Budapesten csaknem egyformán pusztít. Ezekről a színházgazdasági aktuális kérdésekről és még sok egyébről mondott Róbert Jenő érdekes adatokat a Világ munkatársának. Le kell szállítani a helyárakat — A színházi válság — kezdte — elsősorban annak a kornak a következménye, amelyben vagyunk, tehát nem egyedülálló egy országban sem és nem is lokalizálható. Hiszen tulajdonképpen Amerikából indult ki, mégpedig azon a héten, amelyen márólholnapra harminchárom százalékkal esett le a színházak bevétele. Amerikában ugyanis minden héten összkimutatást csinálnak a színházak kasszájáról, ez a kimutatás pedig napról napra szomorúbb képet tár fel. Pedig Amerikának egy okkal kevesebbje van a válságra, ez az ok pedig az, ami a kontinensen talán igen lényeges megindítója volt a katasztrófának: a gazdasági helyzet. Amerika erre nem hivatkozhatik, a színházak mégis rosszul mennek ott is — vagy legalább is érezhetően rosszabbul, mint a krízis előtt. Mi okozta tehát mégis a bajt? Megmondom. A mozi.— Kérem, én színházigazgató vagyok, de le nem tagadhatom : a színház mai formájában nem versenyezhet a mozival. Miért ? Egyszerűen azért, mert a mozi olcsóbb, illetve olcsóbb tud lenni. Tegyük még hozzá: a közönség kevesebb pénzért többet lát. Egy előadás keretében kiszolgálhatják minden szórakozási igényüket. Kapnak szép tájakat, bohózatot, drámát, izgalmat, balettet, artistaprodukciókat, zenét, mindent. Hová fog ez vezetni? Nem tudom, de meggyőződéssel állítom, hogy a mai érelemben vett színház megszűnt és egy új színháznak kell a helyébe lépnie. Ilyesféle kísérlet a revü is, amely nem az egyetlen lehetőség, de mégis, Berlin négy revüje még tud közönséget hozni. — Hogyan lehet tehát orvosolni a bajt ? — Csak egy módon. Gazdasági úton. Érthetőbben : fokozni kell a bevételeket és csökkenteni a kiadásokat. Az érdekes pedig az, hogy a bevételek fokozását csak egyféleképpen érhetjük el : le kell szállítani a helyárakat. Olyan helyárakat kell kérni, amiket a közönség meg is tud fizetni. Nálunk egy jó hely ma is belekerül öt dollár értékbe, ezt a közönség, hiába, nem bírja el. Igaz, lejjebb már mi sem mehetünk, főleg az adók miatt. Iser, akit, mint tudjuk, már nem is szokás expresszionistának nevzni, benyújtott nekem egy darabot. Elolvastam, nagyon tetszett, elfogadtam. Később Kaiser elkérte a darabot átdolgozásra, meg is csinálta és kihozott belőle valami kaotikus expresszió-, iista darabot. Ez a Frauenopfer története, amit magyarul Asszonyáldozat címen játszott a Renaissance Színház. — És a mai fiatalok? Németek, franciák, amerikaiak, — magyarok? — Magyarokon kezdem, — sajnos, há- már végzek is velük. Ezalatt pedig azt értem, hogy nem ismerem a legfiatalabbakat. Hol vannak? Az új drámaírók? A magyar ügynökségek állandóan küldenek nekem magyar darabokat, amiket csak Németországban lehet előadni. Nos? Ezeket nem lehet ott se. De ugyanezt mondhatom a német drámára is. Kimerült, kifogyott az igazi német dráma. Aztán nagy ugrásokkal szalad végig még mindenen. — A legjobb a színház Oroszországban* — mondja. — Aztán Németország jön, utána a franciák. — A legérdekesebb író ma az amerikai O’Neil. ■— A Szőrös majom óriási siker volt. — Lenormand drámája, amely magyarul Névtelenek címen került színre — nem volt siker. — Érdekes, a berlini kritika azt írta, hogy a francia név egy magyar író álneve. — Sutton Vane darabja, az Outward Bound, amely hallom, a jövő héten jön a Nemzetiben, a szezon legnagyobb sikere. Szünet. És megint O‘Neil. ■— O‘Neil olyan, mint a húsz év előtti Hauptmann. És még mindig beszél írókról, s.'részekről, darabokról, fáradhatatlanul, ugyan csak egy igazi, vérbeli művészember beszélhet a színházról — amely üzlet is. (*) Magyar Művészet. A magyar művészeti kultúra terén jelentős eredmény a Szinyei Merse Pál-társaság megbízásából az Athenaeum kiadásában megjelent nagy illusztrált művészeti folyóirat, a Magyar Művészet első száma, mely hatvan oldalon, 41 festménynek és szobornak bemutatásával hivatva van a legnagyobb feltűnést kelteni. A folyóirat ez első számában Petrovics Elek Mányoky Rákóczi-képéről ír, az eredeti festményről készült reprodukcióval. Lyka Károly a Kisfaludy Társaságban tartott székfoglaló előadását közli. Elek Artúr a Szépművészeti Múzeum újabb szerzeményeit ismerteti. Ybl Ervin pedig Stróbl Alajos képmás szobrait jellemzi ugyancsak illusztrációk kíséretében. A művészeti hírek rovatában Molnár Gézának a Szinyei-lakomán tartott serlegbeszéde és Vaszary Jánosnak a KUT-társaságban tartott előadását találjuk. A közlemények sorát gazdag irodalmi rovat zárja be. A füzet illusztrációs anyaga felöleli az idei művészeti évad legsikerültebb kiállításainak képben való bemutatását. A legközelebbi szám Munkácsy Mihály emlékének lesz szentelve, közölve, mint értesülünk, Munkácsynak néhány mindeddig ismeretlen nagyérdekű festményét. (*) A Kamaraszínház heti műsora, Charles Vildrac nagysikerű vígjátéka, a Kitartás, melyben a főszerepeket Kiss, Uray, Rózsahegyi, Kiss Irén és Radó Mária játsszák, ezen a héten szerdán és vasárnap este kerül színre. Schöpflin Aladár Vége a szép nyárnak című színműve kedden, csütörtökön és vasárnap délután szerepel a műsoron. Szombaton Váradi Arankával és Ódry Árpáddal a főszerepekben Az árnyék, jövő kedden Az első látogatás és Boubouroche teszik változatossá a heti műsort. (*) Magyar parasztmenyegző Londonban* Londonban a London Pavillon nagy táncrevüt mutatott be Táncra fel! címmel. A revü utolsóelőtti jelenete egy magyar parasztmenyegzőt ábrázolt. A rendkívül színgazdag jelenet általános tetszést aratott. A jelmezeket és a díszleteket Faragó Géza, magyar festőművész tervezte. (*) Ma, vasárnap este a szenzációs sikerű Dolly kerül színre a Városi Színházban. (*) A Vígszínház jövő hetének eseménye Szenes Béla új bohózatának, a Csirkefogónak szombati bemutatója. A legnagyobb érdeklődés előzi meg a kiváló szerző legújabb alkotását, amelyben a Vígszínház legkitűnőbb erői játszanak. A premierig minden este a színház legutóbbi nagy sikere, a Fanny és a cselédkérdés kerül színre. Vasárnap délután az Ezüstlakodalmat adják mérsékelt helyárakkal. (*) Kérdeze meg ismerősét, szomszédját, barátját, rokonát, hogy tetszett neki a Dolly a Városi Színházban. A star-rendszerről — Természetesen a helyárakat csak úgy lehet leszállítani, ha a kiadásokat is leszállítjuk. Nálunk az első lépés az volt, hogy megszüntették a horribilis star-gázsikat. A star-rendszer a háború alatt kezdődött. Azelőtt csak a darabokat hirdették a színházak, azután az egyiknek eszébe jutott, hogy a darab címe alá odaírta, hogy: In der Hauptrolle Moissi, vagy Bassermann. Később már előbb jött a színész, azután a darab, így nemsokára a színész, a szar került előtérbe — amit versengve kellett megfizetni. De ugyanez fokozta a reklámozás költségeit is. — Pallenberg hatalmas művészete nem szorul értékelésre. Amíg a színház ment és a billiós-trilliós számú pénzek megmérésében szinte megzavarodott az ember agya, akkor még lehetett Pallenberg egy felléptét négyszáz dollárral honorálni. Ennyit kapott Pallenberg nálam, de be kell látnia mindenkinek, hogy ennek a kultusza ma jogtalan és igazságtalan. Ezért vágtunk bele, bárhogy is sajgóst eleinte, az érzékeny húsba: leépítettük a star-rendszert. Persze nagy duzzogások, sztrájkkal való fenyegetések voltak, végül mégis belátták, hogy másként mindannyian felfordulunk. — Berlinben ma egy bizottság állapítja meg annak a szárnak a fizetését, aki napi ötven márkánál többet akar. Kimondottuk egyben, hogy egy fellépésért háromszáz márkánál többet senki sem kaphat. Ennek a bizottságnak három tagja van, elnöke én vagyok, tagjai: Arthur Wolff és Martin Zieckler. A bizottság a legtöbb esetben megtalálja a békés kompromisszumot. Bassermann egy kicsit még ma is haragszik, vidéken vendégszerepel, de majd csak visszajön Berlinbe, hozzám, mert tőlem ment el. Egyszóval elsősorban az egészségtelen szarrendszert kell megszüntetni. Irányok, írók, darabok Aztán a színpadi irodalomról esik szó. — Expresszionizmus — mondja — nincs. Nem is volt. Ami volt, most már világosan látható — tehetségtelen divat. Sőt. Nem is volt divat. Ma már ott is meghalt, ahol még legtovább tartotta magát, a festészetben. Hiszen voltak tehetséges művelői is, ezek azok ma is, de ezek úgy sose voltak expresszionistának nevezni, benyújtott netöbbiek. Én mondom ezt, aki sokszor adtam színházaimban teret nekik. Mint érdekességet mesélhetem el, hogy Georg Kai Könnyen szabadul e bajoktól, ha az idegrendszert erősítő, a szervezetet üdítő és a munkaképességet fokozó Ovomattinet rendszeresen használja. Egy csésze tejben 3 kávéskanál Ovomattine táplálja az idegszöveteket, felfrissíti a szellemi és testi energiákat, mentesít az izgalmaktól. Ára dobozonként 37.400 és 64.600 korona forgalmi adóval együtt . Mintát és ismertetést ingyen küld a Dr. Wandel gyógyszer- és tápénergyár Rt Budapest 100. postahivatali