Világ, 1926. március (17. évfolyam, 42-66. szám)
1926-03-30 / 65. szám
0 1926 március 30. VILÁG Börtönbe került Vas István — mert kicsi volt a keze — Beismerek én mindent kérem — mondotta Vas István volt államvasúti segédtiszt ernyedt hangon Fayl Ivor dr. táblabíró előtt —, csak azt csodálom, hogy csak annyit követtem el... Vas István nemrégiben még elmaradhatatlan jelensége volt a cselédveszekedéstől hangos, izgalmaktól fűtött járásbírósági folyosóknak. Kezdetben mint egy zugügyvéd fölhajtója, később pedig, amikor „megbízóját" az Ügyvédi Kamara fölfüggesztette, a segédtiszt önállósította magát, hóna alá kapott egy Edvi Illés-féle Büntetőjogot és — kinevezte magát ügyvédnek. A zugügyvédtől tíz-tizenötezer koronát kapott egy akvizícióért és mennyi sok munka kellett, hogy ezt a pénzt kiérdemelje ... Leselkedni, ólálkodni és azután odamenni egy járatlan, könnyenhívő emberhez és ajánlani a védőt, a megbízóját V. Miksa dr. ügyvédet, aki „megment minden bajtól, megóv minden veszélytől". De a mostoha sors még ezt a keresetforrást is eldugaszolta. V. Miksa dr.-t az Ügyvédi Kamara megfosztotta a gyakorlattól — éppen ilyenféle esetek miatt és akkor Vas Istvánnak új foglalkozás után kellett néznie. Az ügynökből ügyvéd lett, itt is, ott is fölvett negyedmilliótól félmillióig terjedő összegeket. Ígért mindent, amit csak kívántak, azután pedig egy óvatlan pillanatban eltűnt a láthatárról. Többnyire úgy tette ezt, hogy „ügyfelét'' — természetesen a pénz fölvétele után —, eltitte az igazságügyminisztérium elé és megkérte, hogy várjon rá, mert neki nagyon fontos ügye van egy államtitkárnál, vagy egyenesen a miniszternél. Az illető pedig hiába várta Vas Istvánt, mert az igazságügyminisztérium épülete nagyon alkalmas a Vers-féle akciók befejezésére: nem csak egy kijárata van és Vas mindig a másik kapun távozott... Fayl Ivor dr. téblabíró elé így került Vas István államvasúti segédtiszt többrendbeli csalással vádolva. Nem tagadott, beismert minilen; a nagy darab ember szinte remegett, amikor elmondotta, hogy nyolc évvel ezelőtt menekülnie kellett lakóhelyéről. Magyarországon nem kapott lakást, öt évig vagonokban élt feleségével és két gyerekével. Megpróbálkozott mindennel. Elment havat lapátolni — elbocsátották, mert kicsi a keze. — Tessék nézni, méltóságos uram — mulatjam—, ilyen kézzel hogyan tudok én havat hányni. Vékonyak az ujjaim, hiszen világéletemben másfelé törekedtem, mint erre a munkára. De csináltam. Tehetek róla, hogy elküldték. Éhezett, fagyoskodott a családom. Bányamunkásnak álltam be. Ott is az lett a hiba. Kicsi a kezem, vetették a szememre és elbocsátottak ... Újra éheztünk, meghaltak a gyerekeim, még a temetésükre se tudtam pénzt szerezni. Pedig, de hogyan is szerettem volna dolgozni. Akármit. Mit bántam én... És csuklik a hangja: — fia lehetett volna, — tör ki belőle a fölbuggyanó sírás. — Akkor ismerkedtem meg az ügyvéd úrral. Dolgoztam neki. Látottam, futottam, hogy majd kiszakadt a lelkem. A sors azonban itt se hagyott békén. Az ügyvéddel valami baj történt. Nem működhetett tovább. Hát mit csinálhattam? Hónom alá vettem azt a könyvet, szereztem egy j ócska ügyvédi táskát, beletettem pár ív telekt papirost és... és... hát megtettem azokat a dolgokat ... A tanúk kerülnek sorra. Egyszerű, szegényebb emberek. Sajnálják Vas Istvánt, nem kérik a megbüntetését, csak a pénzüket adja vissza. Azután jön az ítélet. Hétrendbeli csalás miatt k kéthónapi börtön és egymillió korona pénzbüntetés. Enyhítő körülmény a teljes beismerése és végtelen nagy nyomora, súlyosbító, hogy szegény embereket károsított meg. Két és fél hónapot kitöltöttnek vett a bíróság. Tehát négy és fél hónap múltán kiszabadul majd Vas István volt államvasúti segédtiszt, hogy tovább folytassa a harcot az élettel, amelyet kis kézzel nem lehet két vállra fektetni. (t.) UGYE? Sok silány cipőt vett már TM Ha jót akar, vegyen 'VER-KO' cipőt Felülmúlhatatlan minőség! Női drapp és kroko cipők------------------- 298 ezertől Női bagaria és serre trotter cipők------ 265 ezertől Férfi cipők komoly divatos színekben és formákban „ferreRo” cipők Múzeum körút 33. (A múzeummal szemben) Te. J. 152-82 Fizessen elő a VILÁG-ra és ingyen biztosította lakását száz millióra tűzkár ellen ! HÍREK Naptár 1010 március 30 A világtörténe T8110 császárné bukása szgy a neve, s ezért azok, akik hallottak róla, is javarészt elfelejtették, nem is szólván azokról, akik sohasem hallottak róla. Pedig főleg a női problémák és a nő logiális helyzetének ismerői nagyon kellene, hogy számontartsák őt magát és a szerepét, mert ez a szerep a maga viszonylataiban talán fontosabb és jelentékenyebb volt, mint például az első női polgármesteré, akit Angliában megválasztottak, mint a sur Tragette-ek harcának első nagy diadalát, vagy az első női képviselőé, aki a norvég parlamentbe bevonult, s akinek első megjelenését a képviselőház elnöke és a miniszterelnök szónoklattal üdvözölték. Tajtu császárné egy más világban és bizonyos értelemben a női jognak és a női érvényesülésnek mindezeknél nagyobb előharcosa volt, mert abban a világban, ahol ő élt, mint általában keleten és délen, a nő született rabszolga, akinek a háztartáson és a családon kívül semmiféle szerepe nincs a férfi életében. A vallás, évezredes hagyomány és szokás rendeli és parancsolja így. Tajtu császárné mindezekkel a súlyos terhelésekkel szemben a maga nagyon jelentékeny birodalmában, Abesszíniában, a Hadesz országában, sokkal jelentékenyebb és súlyosabb szerepet kapott, mint akár az angol polgármesterasszonyt, akár a storthingbeli képviselőhölgy. Menelik császár felesége volt és hatalomban az utóda. Tulajdonképpeni pályája ott kezdődött, amikor Menelik még csak a soai törzsfőnök fia volt. A törzsfőnök meghalt és Abeszszinia akkori uralkodója, Theodor császár, holmi nagyobb arányú politikai gondolattal, amely az európai politikában sem ismeretlen, úgy akarta megszüntetni a soai törzs függetlenségét és önállóságát, hogy az ifjú törzsfőnököt, Meneliket, elvitette az udvarába és tíz esztendeig ott tartotta. Kárpótlásul viszont feleségül adta hozzá egyik leányát, Tajtut. Vannak, akik úgy tudják, hogy éppen Tajtu hercegnő volt az, aki a tíz esztendeje nyugodtan tűrő Meneliket arra ösztökélte, hogy egy szép napon feleségestől, háznépestől együtt megszökött. Haza szökött a soai törzshöz és elfoglalta atyja fejedelmi székét. Miskor pedig az utána következő császár, Johannes, rákényszerítette, hogy a fenhatóságát elismerje, Menelik, állítólag ugyancsak Tajju ösztökélésére, az olaszokkal kötött szövetséget. Egészen valószínű azonkívül, hogy császári élettársa jelölte ki számára a végső célt, Abesszínia császári trónját. Nem ismeretlenek európaiak számára sem a későbbi események, amikor Menelik császár az olaszokat is megunta és nemcsak megunta, hanem meg is verte őket és így megszabadult attól a terhes fenhatóságtól, amely kellemes volt a számára addig, amíg a császári trónt sikerült megszereznie, de útjában volt további terveiben, hogy végleges rendet teremtsen a maga portájáig Ez azonban sohasem sikerült neki és ebben is Tajtu császárné volt a hibás és az a szokatlanul nagy szerep, amely ebben a keleti világban nő létére jutott neki. Meneliknek sikerült lázadó törzseit rendbeszedni és úgynevezett konszolidációt teremteni országában, de alighogy ezt elérte, a harc és a küzdelem a saját házában folytatódott. Fia nem lévén, lányának fiát jelölte ki a trónra. Tajtu császárné pedig, számolva Menelik súlyos betegségével és munkaképtelenségével, magához ragadta a hatalmat. Sába királynő és a Cleopatrák utódjának tartották és ezt a szerepet jól játszotta egészen 1910 március harmincadikáig, amikor a hivatalos trónörökös pártja került fölül, megunták azt, hogy az újkori Sába királynő akarata legyen az egyetlen akarat az országban, őrizet alá helyezték és ott is halt meg. Érdekes jelensége az időnek, hogy azokban az országokban, ahol a nő tulajdonképpen még mellékes szerepet sem szokott játszani, évezredek hagyománya szerint, egyszerre két helyen is keresztültöri ezeket a gátakat két erős nő egyénisége. Az egyik Tajtu császárné volt, a másik Czu-Hszi, Kína nagyasszonya. — Személyi hír: Vicomte Jaques Davignon, a Budapestre újonnan kinevezett belga állandó ügyvivő, a mai napon nyújtotta át a megbízólevelét Walkó Lajosnak, a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott kereskedelemügyi miniszternek. — Pest vármegye nem engedi át a budakeszi erdő közigazgatását a fővárosnak. A fővárosnak Budakeszi község határában 1094 katasztrális hold erdősége van. A tanács közelmúltban lépéseket tett, hogy ezeket az erdőségeket közigazgatásilag is Budapesthez csatolják, miután ez időszerint Budakeszi község intézi ezeknek a területeknek a közigazgatását. Pest vármegye törvényhatósága azonban megtagadta a kérés teljesítését azzal, hogy az erdőségeknek közigazgatásilag Budapesthez történő csatolása anyagilag károsítaná Budakeszit. Ellenben hozzájárultak ahhoz, hogy a csillagvizsgáló környékén levő hat hold Budapesthez csatoltassék. Házassági Káldor György dr., a Pester Lloyd belső munkatársa és Bitter Mária házasságot kötöttek. Bálin Szigfrid Frigyes, a Magyar Kereskedelmi Csarnok főtitkára és Schwarcz Iby házasságot kötöttek. (Minden külön értesités helyett.) — Hogy meg ne kapja az influenzát, szopogasson Anacot-pasztillált — Akadémiát alapít Görögország. Platón akadémiájáról nevezték el mindenütt a világon a tudós társaságokat, mégis mindeddig az időig csak az új Görögországban nem volt olyan tudományos társaság, amely az Akadémia címet viselte volna. Most azután a görög kormány rendeletet adott ki, amellyel tudományos akadémiát állít fel. Az új görög akadémiának harminckilenc rendes tagja lesz. — Glück Frigyes oroszlánszobrot ajándékozott a fővárosnak. Glück Frigyes törvényhatósági bizottsági tag, az ismert mocettás, újra nagyértékű műalkotást ajándékozott a fővárosnak. A budai Guggerhegyen ugyanis egy oroszlánalakú szikla volt, amelyet Glück Frigyes Markup nevű szobrásszal saját költségén szoborrá faragtatott s így a szikla most gyönyörű ülő oroszlánalakot ábrázol. A guggerhegyi erdőben művészi kivitelű erdei kőpadot is készíttetett. A két értékes műalkotást Glück Frigyes a fővárosnak adományozta. A „sétálás" idejét beszámítják a szolgálati időbe. Az utóbbi esztendők alatt nem egyszer fordult elő, hogy a hivatalba lépő miniszter különböző okokból nem kívánta igénybe venni minisztériuma egyes tisztviselőinek szolgálatát. Nem bízott rájuk feladatokat, nem adott részükre munkát, úgyszólván teljesen kikapcsolta őket addig ellátott munkakörükből, végül is bizonytalan időre szabadságolta vagy — ahogyan a minisztériumokban mondják — „sétálni küldte" őket. Az illető tisztviselő erre hosszabb-rövidebb ideig „sétált", közben rendesen felvette a fizetését, végül egy szép napon az illető tisztviselőt nyugdíjállományba helyezték. A közigazgatási bíróság Wlassics Gyula báró elnökletével érdekes elvi döntést hozott nemrég egy ily „sétára küldött" tisztviselő ügyében. Az illető főtisztviselő fontos munkakört látott el a minisztériumban. Személyét a minisztérium fegyelmi bírósága a kommün utáni fegyelmi vizsgálatok során tökéletesen tisztázta. A miniszter az illető tisztviselőt mindamellett „sétálni küldte" és az három évig sétált, amikor azután nyugdíjazták. Szolgálati idejébe a kényszerű sétával töltött három évből csupán egy esztendőt volt hajlandó betudni a miniszter. Ez az ügy került fellebbezés útján a közigazgatási bíróság elé, amely ítéletében legelőbb is megállapította, hogy az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak szabadságolásának feltételeit — a bírák és ügyészek kivételével — sem törvény, sem törvényes rendelet nem szabályozza. Az alkalmazott kérelem nélkül szabadságolható ugyan, de csak akkor, ha létszámapasztási állományba helyezik. A panaszos esetében — mondja a közigazgatási bíróság ítéletében — ezeknek az előfeltételeknek egyike sem forog fenn, világos tehát, hogy a panaszost az érvényben lévő jogszabályok szerint szabadságolása tartama alatt tényleges szolgálatban lévőnek kell tekinteni, mert nem saját akaratától függött, hogy teendőit ellássa, hanem teendői teljesítésében a miniszteri intézkedés gátolta meg. Márpedig a tényleges szolgálatban töltött idő a nyugdíj megállapításánál teljes egészében figyelembe veendő. A közigazgatási bíróság ilymodern helyt adott a fellebbezésnek és a három évi „sétaidő” teljes egészében beszámítandónak mondotta ki az illető tisztviselő szolgálati idejébe. — A nagy cigány ügy. Három héttel ezelőtt kezdte el a pécsi törvényszék annak a monstrepernek a tárgyalását, amelyet jogászi körökben a nagy cigány ügy néven ismernek. Az ügyészség egyesítette ugyanis mindazokat a bűnügyeket, amelyeket az utóbbi esztendőkben Baranya, Somogy és Tolna vármegyékben cigányok követtek el. Ezen az alapon 121 cigány ellen emeltek vádat lopás, rablás, betörés, útonállás és hasonló bűnügyek cílén. A három hét óta folyó tárgyaláson a tanúk és a beidézett sértettek száma háromszázon felül volt. A múlt hét végén már végeztek a védőbeszédekkel és a vádbeszédekkel is, mely utóbbiak során az ügyész számtalan vádlott elleni vádat bizonyíték híján kénytelen volt elejteni. Ma azután ítéletet hirdetett a törvényszék 28 vádlott ügyében, a többiek elleni vádat elejtették vagy pedig a vádlottakat felmentették. Az elítéltek közül legsúlyosabban Jakovics Tódor Ferencet büntették meg, akit huszonkét bűncselekmény miatt 12 évi fegyházbüntetésre és 10 évi mellékbüntetésre ítéltek. A többi elítélt büntetése egyhavi fogház- és nyolcévi fegyházbüntetés között mozog. — A vásárcsarnokok és nyiltpiacok élelmiszerárai. Marhahús: rostélyos és felsál 22—14, borjúhús comb 32—52, vésés 24—44, sertéskaraj 36—48, comb 32—38, oldalas 24—36, szalonna olvasztanivaló 24—26, háj és zsír 27—30, tyúk darabja élő 45—80, kacsa tisztított 38—46, liba kilója 38—46, tojás darabja 1100—1500, élő ponty kilója 25—45, élő harcsa 50—80, tej literje 4600—5200, teavaj 78—90, vöröshagyma makói 1500—2200, kelkáposzta 6—12, paraj 14—20, burgonya 1000—2000, savanyított káposzta 4000, narancs 1—4000, mák 26—32, dió 10—16, bab 3—7000, lencse 8—16, borsó 9—14, pékkenyér fehér 6900—7800, félbarna 5400— 6500. A forgalom a piacokon közepes, a vásárcsarnokokban élénk. Az árak változatlanok. RICCIONE SAVIOLI ÉS WIENER HOTEL családi penzió, nagyszerű fekvés, 100 szoba folyóvizei, fürdőszobák lawntennisz, sport és zene, autóbusz a vasútnál, telejon, nemzetközi konyha. Penzióárak: április, május, június, szeptember és októberben 250 fő, júliában és augusztusban 45-60 líra. Magyar levelezés Kean Egy családban két öngyilkosság (A Világ tudósítójától.) A Szent Gellért-szobor tövében szombaton este egy fiatal asszonyt holtan találtak. Eleinte azt hitték, hogy gyilkosság történt, később azonban a rendőri bizottság megállapította, hogy öngyilkosság esete forog fenn. Amikor az ismeretlen asszony holttestére ráakadtak, ugyanakkor a főkapitányság közi ponti ügyeletén özv. Landau Sándorné bejelentette, hogy huszonkét éves lánya, Rózsi, Kreibich Manó üzletvezető felesége, eltűnt Teleki tér 8. számú házban lévő lakásáról és hátrahagyott levelében bejelentette, hogy öngyilkosságot Joös vet el. A gellérthegyi halottban később fölismerték Kreibich Manónét. Kreibichné a férjével nem a legjobb viszonyban élt, egy alkalommal otthagyta a férjét és visszaköltözött édesanyjának a Teleki tér 8. számú házban lévő lakásába. Később kibékültek és az asszony visszaköltözött a férjéhez. Az élete azonban nem változott meg, ezért a fiatal asszony elhatározta, hogy Csehszlovákiába utazik, ottlakó rokonaihoz. Szombaton délben Kreibichné meglátogatta édesanyját és közben egy levelet csúsztatott a díványra, amelyet Landauné leánya távozása után észrevett. A levélben a következő volt: „Drága anyám, bocsáss meg, hogy ilyen nagy bánatot okozok neked, de azt hiszem, az utolsó." Kreibichné a férjének is levelet írt, amelyben közli, hogy nem bírja ezt a küzdelmes, siralmas életet és ezért öngyilkos lesz. Este azután a Geilért-szobor előtt rátaláltak a huszonkét éves fiatal asszony holttestére. A Landau-családban ez a második öngyilkosság. Tavaly a legkisebbik leány, Teri, szintén levelet írt, amelyben közölte, hogy nem bírja tovább az életet és azóta nyoma veszett, Kreibichné, a legidősebb Landau-leány, szintén önkezével vetett véget az életének. — A sakkvilágból. A senneringi nemzetközi sakkverseny utolsó fordulóján az Aljechine—a Spielmann-játszana dönti el az elsőség kérdését. Amennyiben Aljechine a nyerésre álló Tarlakouter-játszmában nyert pontot jegyez, úgy a francia bajnok a Spielmann elleni nyerés esetén egyedül első. Döntetlen esetén a német nagymester fél ponttal első. A harmadik díj jelöltje Widmar dr., aki utolsó ellenfelét is előreláthatólag leveri. Negyedik díjnyertes Tartakower dr. lesz. Ötödik, hatodik és hetedik díj sorsát Grünfeld (legutóbb Yatest megverte) és Tarrasch dr. (Davidson ellen nyert) és Rubinstein (Michel ellen nyert) döntik el egymás között. Nyolcadik és kilencedik díjra Réti Richárd (Gilg ellen nyert), Vajda Árpád (Janowski ellen nyert) és Janowski pályáznak. A mesterek állása az utolsó előtti fordulón: Spielmann 12 és fél, Aljechine 11 (1), Widmar 11, Tartakower 10 és fél (1), Tarrasch 9 és fél, Rubinstein és Grünfeld 9, Réti 8 és fél, Treybal 8, Vajda és Janowski 7 és fél, Yates 6 és fél, Davidson 5 és fél, Kmoch 5, Michel 4 és fél, Roselli 1. — Április végén megnyílnak a dunai uszodák. A szociálpolitikai ügyosztály intézkedésére már megkezdték a dunai uszodák felállítását. Az Erzsébet híd pesti oldalán lévő uszoda már el is készült. A Gellért téren, az Országház előtt és Óbudán most kezdik meg a három ingyenuszoda építését, valamint a Ferenc József-rakpart mentén a második fizetőuszoda felállítását. Az uszodákat április hónapban a főváros már meg is nyitja. A MFTR közhírré teszi, hogy a személyszállítással egybekötött teherjáratokat a Tiszán az egyidejűleg kiadott menetrend szerint a folyó évben akként indítja meg, hogy az első menet Szegedről—Csongrádra, valamint Csongrádra!—Szolnokra és vissza április hó 3-án, Csongrádról—Szegedre pedig április 1-én lesz. — Rádió tanfolyam. A m. kir. áll. Mechanikai és Elektromos Szakiskola május havában rádiótanfolyamot rendez olyan jelentkezők számára, kik a rádió-ismereteket rövid idő alatt (6 hét) akarják elsajátítani. A tanfolyam felöleli a szükséges mechanikai és elektrotechnikai előismereteket és a speciális rádió-szakismereteket. A délelőtti órákban a gyakorlatokat, a délutáni órákban az elméleti előadásokat tartják. Miután a tanfolyamon előzetes jelentkezés szükséges, a jelentkezők, kiktől az intézet semminemű okmányt, vagy előképzettséget nem kíván, április 24-ig írásban vagy szóbelileg jelentsék részvételüket s május 3-ig fizessék be a tanfolyam tandíját 370.000 koronát az igazgatóság címére. Budapest, VIII., Tavaszmező utca 15. Tel.: József 29 93. — 1926 március 30. Kedd. Róm. kat.: Kerény út. Protestáns: Zalán. A Nap kél 5 óra 45 perckor, nyugszik 18 óra 25 perckor. A hold kél 18 óra 26 perckor, nyugszik 6 óra 36 perckor. Miniszterek fogadnak: Földművelésügyi miniszter 12 óra után, honvédelmi miniszter 12 óra után, pénzügyminiszter 5 óra után. Nyitvalévő múzeumok: Nemzeti Múzeum régiségtára 9—IV 13. Akadémia Széchenyi-szoba 10—12. Iparművészeti Múzeum 9—1/22. Mezőgazdasági Múzeum 10—1. Ráth György Múzeum 9—1/12. Szépművészeti Múzeum régi tárlata 10—V2. Nyitvalévő könyvtárak: Városi Nyilvános Könyvtár 9—7. Akadémia könyvtára 3—7. Egyetemi Könyvtár 9—7. Nemzeti Múzeum könyvtára 9—4. Erzsébet Népakadémia könyvtára 5—8. Iparművészeti Múzeum könyvtára 9—l/12 és 3—8. Jendy Dávid kiállítása a Nemzeti Szatonban egész nap. Tavaszi Idény az Adrián. HOTEL. „ MIKIMARE“ Crikvenica (Jugoszlávia) Szobák teljes penzióval, világítás- és fürdődijakkal 110.060 koronától. Meleg tengi fürdők. Tessék Illusztrált prospektust kérett