Világ, 1926. március (17. évfolyam, 42-66. szám)

1926-03-30 / 65. szám

0 1926 március 30. VILÁG Börtönbe került Vas István — mert kicsi volt a keze — Beismerek én mindent kérem — mondotta Vas István volt állam­vasúti segédtiszt ernyedt hangon Fayl Ivor dr. táblabíró előtt —, csak azt csodálom, hogy csak annyit követtem el... Vas István nemrégiben még elmaradhatatlan jelensége volt a cselédveszekedéstől hangos, iz­galmaktól fűtött járásbírósági folyosóknak. Kez­detben mint egy zugügyvéd fölhajtója, később pedig, amikor „megbízóját" az Ügyvédi Kamara fölfüggesztette, a segédtiszt önállósította magát, hóna alá kapott egy Edvi Illés-féle Büntetőjog­ot és — kinevezte magát ügyvédnek. A zugügyvédtől tíz-tizenötezer koronát kapott egy akvizícióért és mennyi sok munka kellett, hogy ezt a pénzt kiérdemelje ... Leselkedni, ólál­kodni és azután odamenni egy járatlan, könnyen­­hívő emberhez és ajánlani a védőt, a megbízóját V. Miksa dr. ügyvédet, aki „megment minden bajtól, megóv minden veszélytől". De a mostoha sors még ezt a keresetforrást is eldugaszolta. V. Miksa dr.-t az Ügyvédi Kamara megfosztotta a gyakorlattól — éppen ilyenféle esetek miatt és akkor Vas Istvánnak új foglalko­zás után kellett néznie. Az ügynökből ügyvéd lett, itt is, ott is fölvett negyedmilliótól félmillióig terjedő összegeket. Ígért mindent, amit csak kívántak, azután pedig egy óvatlan pillanatban eltűnt a láthatárról. Többnyire úgy tette ezt, hogy „ügyfelét'' — ter­mészetesen a pénz fölvétele után —, eltitte az igazságügym­­inisztérium elé és megkérte, hogy várjon rá, mert neki nagyon fontos ügye van egy államtitkárnál, vagy egyenesen a miniszter­nél. Az illető pedig hiába várta Vas Istvánt, mert az igazságügymini­sztérium épülete nagyon alkal­mas a Vers-féle akciók befejezésére: nem csak egy kijárata van és Vas mindig­­ a másik kapun távozott... Fayl Ivor dr. téblabíró elé így került Vas István államvasúti segédtiszt többrendbeli csa­lással vádolva. Nem tagadott, beismert minilen­; a nagy darab ember szinte remegett, amikor el­­m­ondotta, hogy nyolc évvel ezelőtt menekülnie kellett lakóhelyéről. Magyarországon nem kapott lakást, öt évig vagonokban élt feleségével és két gyerekével. Megpróbálkozott mindennel. Elment havat lapátolni — elbocsátották, mert kicsi a keze. — Tessék nézni, méltóságos uram — mulatja­m—, ilyen kézzel hogyan tudok én havat hányni. Vékonyak az ujjaim, hiszen világéletemben más­felé törekedtem, mint erre a munkára. De csi­náltam. Tehetek róla, hogy elküldték. Éhezett, fagyoskodott a családom. Bányamunkásnak áll­tam be. Ott is az lett a hiba. Kicsi a kezem, ve­tették a szememre és elbocsátottak ... Újra éheztünk, meghaltak a gyerekeim, még a teme­tésükre se tudtam pénzt szerezni. Pedig, de hogyan is szerettem volna dolgozni. Akármit. Mit bántam én... És csuklik a hangja: — fia lehetett volna, — tör ki belőle a föl­buggyanó sírás. — Akkor ismerkedtem meg az ügyvéd úrral. Dolgoztam neki. Látottam, futottam, hogy majd kiszakadt a lelkem. A sors azonban itt se hagyott békén. Az ügyvéddel valami baj történt. Nem működhetett tovább. Hát mit csinálhattam? Hónom alá vettem azt a könyvet, szereztem egy j ócska ügyvédi táskát, beletettem pár ív telek­t papirost és... és... hát megtettem azokat a dol­gokat ... A tanúk kerülnek sorra. Egyszerű, szegényebb emberek. Sajnálják Vas Istvánt, nem kérik a megbüntetését, csak a pénzüket adja vissza. Azután jön az ítélet. Hétrendbeli csalás miatt k kéthónapi börtön és egymillió korona pénzbün­tetés. Enyhítő körülmény a teljes beismerése és végtelen nagy nyomora, súlyosbító, hogy szegény embereket károsított meg. Két és fél hónapot ki­töltöttnek vett a bíróság. Tehát négy és fél hónap múltán kiszabadul majd Vas István volt állam­vasúti segédtiszt, hogy tovább folytassa a harcot az élettel, amelyet kis kézzel nem lehet két vállra fektetni. (­t­.) UGYE? Sok silány cipőt vett már TM Ha jót akar, vegyen 'VER-KO' cipőt Felülmúlhatatlan minőség! Női drapp és kroko cipők------------------- 298 ezertől Női bagaria és serre trotter cipők------ 265 ezertől Férfi cipők komoly divatos színekben és formákban „­ferreRo” cipők Múzeum körút 33. (A múzeummal szemben) Te­. J. 152-82 Fizessen elő a VILÁ­G-ra és ingyen biztosította lakását száz millióra tűzkár ellen ! H­ÍREK Naptár 1010 március 30 A világtörténe­ T8110 császárné bukása sz­gy a neve, s ezért azok, akik hallottak róla, is javarészt elfelejtették, nem is szólván azok­ról, akik sohasem hallottak róla. Pedig főleg a női problémák és a nő l­ogiális helyzetének ismerői nagyon kellene, hogy számontartsák őt magát és a szerepét, mert ez a szerep a maga viszonylataiban talán fontosabb és jelentéke­nyebb volt, mint például az első női polgármes­teré, akit Angliában megválasztottak, mint a sur Tragette-ek harcának első nagy diadalát, vagy az első női képviselőé, aki a norvég parlamentbe bevonult, s akinek első megjelenését a kép­viselőház elnöke és a miniszterelnök szónoklat­tal üdvözölték. Tajtu császárné egy más világban és bizo­nyos értelemben a női jognak és a női érvénye­sülésnek mindezeknél nagyobb előharcosa volt, mert abban a világban, ahol ő élt, mint általá­­ban keleten és délen, a nő született rabszolga, akinek a háztartáson és a családon kívül sem­miféle szerepe nincs a férfi életében. A vallás, évezredes hagyomány és szokás rendeli és pa­rancsolja így. Tajtu császárné mindezekkel a súlyos terhelésekkel szemben a maga nagyon jelentékeny birodalmában, Abesszíniában, a Hadesz országában, sokkal jelentékenyebb és súlyosabb szerepet kapott, mint akár az angol polgármesterasszonyt, akár a storthingbeli kép­viselőhölgy. Menelik császár felesége volt és hatalomban az utóda. Tulajdonképpeni pályája ott kezdő­dött, amikor Menelik még csak a soai törzs­­főnök fia volt. A törzsfőnök meghalt és Abesz­­szinia akkori uralkodója, Theodor császár, holmi nagyobb arányú politikai gondolattal, amely az európai politikában sem ismeretlen, úgy akarta megszüntetni a soai törzs független­ségét és önállóságát, hogy az ifjú törzsfőnököt, Meneliket, elvitette az udvarába és tíz esztendeig ott tartotta. Kárpótlásul viszont feleségül adta hozzá egyik leányát, Tajtut. Vannak, akik úgy tudják, hogy éppen Tajtu hercegnő volt az, aki a tíz esztendeje nyugod­tan tűrő Meneliket arra ösztökélte, hogy egy szép napon feleségestől, háznépestől együtt meg­szökött. Haza szökött a soai törzshöz és elfog­lalta atyja fejedelmi székét. Miskor pedig az utána következő császár, Johannes, rákénysze­­rítette, hogy a fenhatóságát elismerje, Menelik, állítólag ugyancsak Tajju ösztökélésére, az ola­szokkal kötött szövetséget. Egészen valószínű azonkívül, hogy császári élettársa jelölte ki szá­mára a végső célt, Abesszínia császári trónját. Nem ismeretlenek európaiak számára sem a későbbi események, amikor Menelik császár az olaszokat is megunta és nemcsak megunta, ha­nem meg is verte őket és így megszabadult attól a terhes fenhatóságtól, amely kellemes volt a számára addig, amíg a császári trónt sikerült megszereznie, de útjában volt további terveiben, hogy végleges rendet teremtsen a maga portá­jáig Ez azonban sohasem sikerült neki és ebben is Tajtu császárné volt a hibás és az a szokat­lanul nagy szerep, amely ebben a keleti világban nő létére jutott neki. Meneliknek sikerült lázadó törzseit rendbe­szedni és úgynevezett konszolidációt teremteni országában, de alighogy ezt elérte, a harc és a küzdelem a saját házában folytatódott. Fia nem lévén, lányának fiát jelölte ki a trónra. Tajtu császárné pedig, számolva Menelik súlyos betegségével és munkaképtelenségével, magához ragadta a hatalmat. Sába királynő és a Cleopat­­rák utódjának tartották és ezt a szerepet jól ját­szotta egészen 1910 március harmincadikáig, amikor a hivatalos trónörökös pártja került fölül, megunták azt, hogy az újkori Sába ki­rálynő akarata legyen az egyetlen akarat az or­szágban, őrizet alá helyezték és ott is halt meg. Érdekes jelensége az időnek, hogy azokban az országokban, ahol a nő tulajdonképpen még mellékes szerepet sem szokott játszani, évezre­dek hagyománya szerint, egyszerre két helyen is keresztültöri ezeket a gátakat két erős nő egyénisége. Az egyik Tajtu császárné volt, a másik Czu-Hszi, Kína nagyasszonya. — Személyi hír: Vicomte Jaques Davignon, a Budapestre újonnan kinevezett belga állandó ügyvivő, a mai napon nyújtotta át a megbízó­levelét Walkó Lajosnak, a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott kereskedelem­ügyi miniszternek. — Pest vármegye nem engedi át a budakeszi erdő közigazgatását a fővárosnak. A fővárosnak Budakeszi község határában 1094 katasztrális hold erdősége van. A tanács közelmúltban lé­péseket tett, hogy ezeket az erdőségeket köz­igazgatásilag is Budapesthez csatolják, miután ez időszerint Budakeszi község intézi ezeknek a területeknek a közigazgatását. Pest vármegye törvényhatósága azonban megtagadta a kérés teljesítését azzal, hogy az erdőségeknek köz­igazgatásilag Budapesthez történő csatolása anyagilag károsítaná Budakeszit. Ellenben hoz­zájárultak ahhoz, hogy a csillagvizsgáló kör­nyékén levő hat hold Budapesthez csatoltas­­sék.­­ Házassági­ Káldor György dr., a Pester Lloyd belső munkatársa és Bitter Mária házas­ságot kötöttek. Bálin Szigfrid Frigyes, a Magyar Kereske­delmi Csarnok főtitkára és Schwarcz Iby há­zasságot kötöttek. (Minden külön értesités he­lyett.) — Hogy meg ne kapja az influenzát, szo­pogasson Anacot-pasztillált — Akadémiát alapít Görögország. Platón akadémiájáról nevezték el mindenütt a vi­lágon a tudós társaságokat, mégis mind­eddig az időig csak az új Görögországban nem volt olyan tudományos társaság, amely az Akadémia címet viselte volna. Most azután a görög kormány rendeletet adott ki, amellyel tudományos akadémiát állít fel. Az új görög akadémiának harmincki­lenc rendes tagja lesz. — Glü­ck Frigyes oroszlánszobrot ajándéko­zott a fővárosnak. Glück Frigyes törvényható­sági bizottsági tag, az ismert mocettás, újra nagyértékű műalkotást ajándékozott a főváros­nak. A budai Guggerhegyen ugyanis egy orosz­lánalakú szikla volt, amelyet Glück Frigyes Markup nevű szobrásszal saját költségén szo­borrá faragtatott s így a szikla most gyönyörű ülő oroszlánalakot ábrázol. A guggerhegyi erdő­ben művészi kivitelű erdei kőpadot is készítte­tett. A két értékes műalkotást Glück Frigyes a fővárosnak adományozta.­­ A „sétálás" idejét beszámítják a szolgálati időbe. Az utóbbi esztendők alatt nem egyszer fordult elő, hogy a h­ivatalba lépő miniszter különböző okokból nem kívánta igénybe venni minisztériuma egyes tisztviselőinek szolgálatát. Nem bízott rájuk feladatokat, nem adott ré­szükre munkát, úgyszólván teljesen kikap­csolta őket addig ellátott munkakörükből, vé­gül is bizonytalan időre szabadságolta vagy — ahogyan a minisztériumokban mondják — „sétálni küldte" őket. Az illető tisztviselő erre hosszabb-rövidebb ideig „sétált", közben ren­desen felvette a fizetését, végül egy szép na­pon az illető tisztviselőt nyugdíjállományba helyezték. A közigazgatási bíróság Wlassics Gyula báró elnökletével érdekes elvi döntést hozott nemrég egy ily „sétára küldött" tiszt­viselő ügyében. Az illető főtisztviselő fontos munkakört látott el a minisztériumban. Szemé­lyét a minisztérium fegyelmi bírósága a kom­­mün utáni fegyelmi vizsgálatok során tökéle­tesen tisztázta. A miniszter az illető tisztvise­lőt mindamellett „sétálni küldte" és az három évig sétált, amikor azután nyugdíjazták. Szol­gálati idejébe a kényszerű sétával töltött há­rom évből csupán egy esztendőt volt hajlandó betudni a miniszter. Ez az ügy került felleb­bezés útján a közigazgatási bíróság elé, amely ítéletében legelőbb is megállapította, hogy az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak sza­badságolásának feltételeit — a bírák és ügyé­szek kivételével — sem törvény, sem törvényes rendelet nem szabályozza. Az alkalmazott ké­relem nélkül szabadságolható ugyan, de csak akkor, ha létszámapasztási állományba helye­zik. A panaszos esetében — mondja a köz­igazgatási bíróság ítéletében — ezeknek az előfeltételeknek egyike sem forog fenn, vilá­gos tehát, hogy a panaszost az érvényben lévő jogszabályok szerint szabadságolása tartama alatt tényleges szolgálatban lévőnek kell tekin­teni, mert nem saját akaratától függött, hogy teendőit ellássa, hanem teendői teljesítésében a miniszteri intézkedés gátolta meg. Már­pe­dig a tényleges szolgálatban töltött idő a nyugdíj megállapításánál teljes egészében figyelembe veendő. A közigazgatási bíróság ily­­modern helyt adott a fellebbezésnek és a há­rom évi „sétaidő” teljes egészében beszám­í­­tandónak mondotta ki az illető tisztviselő szol­gálati idejébe. — A nagy cigány ügy. Három héttel ezelőtt kezdte el a pécsi törvényszék annak a monstre­­pernek a tárgyalását, amelyet jogászi körök­ben a nagy cigány ügy néven ismernek. Az ügyészség egyesítette ugyanis mindazokat a bűnügyeket, amelyeket az utóbbi esztendőkben Baranya, Somogy és Tolna vármegyékben cigá­nyok követtek el. Ezen az alapon 121 cigány ellen emeltek vádat lopás, rablás, betörés, úton­­állás és hasonló bűnügyek cílén. A három hét óta folyó tárgyaláson a tanúk és a beidézett sértettek száma háromszázon felül volt. A múlt hét végén már végeztek a védőbeszédekkel és a vádbeszédekkel is, mely utóbbiak során az ügyész számtalan vádlott elleni vádat bizonyí­ték híján kénytelen volt elejteni. Ma azután ítéletet hirdetett a törvényszék 28 vádlott ügyé­ben, a többiek elleni vádat elejtették vagy pedig a vádlottakat felmentették. Az elítéltek közül legsúlyosabban Jakovics Tódor Ferencet büntették meg, akit huszonkét bűncselekmény miatt 12 évi fegyházbüntetésre és 10 évi mel­lékbüntetésre ítéltek. A többi elítélt büntetése egyhavi fogház- és nyolcévi fegyházbüntetés között mozog. — A vásárcsarnokok és nyiltpiacok élelmi­szerárai. Marhahús: rostélyos és felsál 22—14, borjúhús comb 32—52, vésés 24—44, sertéskaraj 36—48, comb 32—38, oldalas 24—36, szalonna olvasztanivaló 24—26, háj és­ zsír 27—30, tyúk darabja élő 45—80, kacsa tisztított 38—46, liba kilója 38—46, tojás darabja 1100—1500, élő ponty kilója 25—45, élő harcsa 50—80, tej literje 4600—5200, teavaj 78—90, vöröshagyma makói 1500—2200, kelkáposzta 6—12, paraj 14—20, burgonya 1000—2000, savanyított ká­poszta 4000, narancs 1—4000, mák 26—32, dió 10—16, bab 3—7000, lencse 8—16, borsó 9—14, pékkenyér fehér 6900—7800, félbarna 5400— 6500. A forgalom a piacokon közepes, a vásár­­csarnokokban élénk. Az árak változatlanok. RICCIONE SAVIOLI ÉS WIENER HOTEL családi penzió, nagyszerű fekvés, 100 szoba folyóvizei, fürdőszobák lawntennisz, sport és zene, autóbusz a vasútnál, telejon, nemzetközi konyha. Penzióárak: áp­rilis, május, június, szeptember és októberben 250 fő, júliában és augusztusban 45-60 líra. Magyar levelezés Kean Egy családban két öngyilkosság (A Világ tudósítójától.) A Szent Gellért-szobor tövében szombaton este egy fiatal asszonyt hol­­tan találtak. Eleinte azt hitték, hogy gyilkosság történt, később azonban a rendőri bizottság megállapította, hogy öngyilkosság esete forog fenn. Amikor az ismeretlen asszony holttestére ráakadtak, ugyanakkor a főkapitányság közi ponti ügyeletén özv. Landau Sándorné bejelen­tette, hogy huszonkét éves lánya, Rózsi, Kreibich Manó üzletvezető felesége, eltűnt Teleki tér 8. számú házban lévő lakásáról és hátrahagyott levelében bejelentette, hogy öngyilkosságot Joös vet el. A gellérthegyi halottban később fölismer­ték Kreibich Manónét. Kreibichné a férjével nem a legjobb viszony­ban élt, egy alkalommal otthagyta a férjét és visszaköltözött édesanyjának a Teleki tér 8. számú házban lévő lakásába. Később kibékül­tek és az asszony visszaköltözött a férjéhez. Az élete azonban nem változott meg, ezért a fiatal asszony elhatározta, hogy Csehszlovákiába uta­zik, ottlakó rokonaihoz. Szombaton délben Kreibichné meglátogatta édesanyját és közben egy levelet csúsztatott a díványra, amelyet Lan­­dauné leánya távozása után észrevett. A levél­ben a következő volt: „Drága anyám, bocsáss meg, hogy ilyen nagy bánatot okozok neked, de azt hiszem, az utolsó." Kreibichné a férjének is levelet írt, amelyben közli, hogy nem bírja ezt a küzdelmes, siralmas életet és ezért öngyilkos lesz. Este azután a Geilért-szobor előtt rátaláltak a huszonkét éves fiatal asszony holttestére. A Landau-családban ez a második öngyilkos­ság. Tavaly a legkisebbik leány, Teri, szintén levelet írt, amelyben közölte, hogy nem bírja tovább az életet és azóta nyoma veszett, Kreibichné, a legidősebb Landau-leány, szintén önkezével vetett véget az életének. — A sakk­világból. A sen­neringi nemzetközi sakkve­rseny utolsó fordulóján az Aljechine—a Spielmann-játszana dönti el az elsőség kérdését. Amennyiben Aljechine a nyerésre álló Tarla­­kouter-játszmában nyert pontot jegyez, úgy a francia bajnok a Spielmann elleni nyerés ese­tén egyedül első. Döntetlen esetén a német nagy­mester fél ponttal első. A harmadik díj je­löltje Widmar dr., aki utolsó ellenfelét is előre­láthatólag leveri. Negyedik díjnyertes Tarta­­kower dr. lesz. Ötödik, hatodik és hetedik díj sorsát Grünfeld (legutóbb Yatest megverte) és Tarrasch dr. (Davidson ellen nyert) és Rubin­­stein (Michel ellen nyert) döntik el egymás kö­zött. Nyolcadik és kilencedik díjra Réti Ri­­chárd (Gilg ellen nyert), Vajda Árpád (Ja­­nowski ellen nyert) és Janowski pályáznak. A mesterek állása az utolsó előtti fordulón: Spielmann 12 és fél, Aljechine 11 (1), Widmar 11, Tartakower 10 és fél (1), Tarrasch 9 és fél, Rubinstein és Grünfeld 9, Réti 8 és fél, Treybal 8, Vajda és Janowski 7 és fél, Yates 6 és fél, Davidson 5 és fél, Kmoch 5, Michel 4 és fél, Roselli 1. — Április végén megnyílnak a dunai uszo­dák. A szociálpolitikai ügyosztály intézkedé­sére már megkezdték a dunai uszodák felállí­tását. Az Erzsébet híd pesti oldalán lévő uszoda már el is készült. A Gellért téren, az Országház előtt és Óbudán most kezdik­ meg a három ingyenuszoda építését, valamint a Fe­renc József-rakpart mentén a második fizető­­uszoda felállítását. Az uszodákat április hó­napban a főváros már meg is nyitja.­­ A MFTR közhírré teszi, hogy a személy­szállítással egybekötött teherjáratokat a Ti­szán az egyidejűleg kiadott menetrend szerint a folyó évben akként indítja meg, hogy az első menet Szegedről—Csongrádra, valamint Csongrádra!—Szolnokra és vissza április hó 3-án, Csongrádról—Szegedre pedig április 1-én lesz. — Rádió tanfolyam. A m. kir. áll. Mechanikai és Elektromos Szakiskola május havában rádió­­tanfolyamot rendez olyan jelentkezők számára, kik a rádió-ismereteket rövid idő alat­t (6 hét)­ akarják elsajátítani. A tanfolyam felöleli a szükséges mechanikai és elektrotechnikai elő­ismereteket és a speciális rádió-szakismereteket. A délelőtti órákban a gyakorlatokat, a délutáni órákban az elméleti előadásokat tartják. Mi­után a tanfolyamon előzetes jelentkezés szük­séges, a jelentkezők, kiktől az intézet semmi­nemű okmányt, vagy előképzettséget nem kí­ván, április 24-ig írásban vagy szóbelileg jelent­sék részvételüket s május 3-ig fizessék be a tan­folyam tandíját 370.000 koronát az igazgatóság címére. Budapest, VIII., Tavaszmező utca 15. Tel.: József 29 93. — 1926 március 30. Kedd. Róm. kat.: Kerény út. Protestáns: Zalán. A Nap kél 5 óra 45 perc­kor, nyugszik 18 óra 25 perckor. A hold kél 18 óra 26 perckor, nyugszik 6 óra 36 perckor. Miniszterek fogadnak: Földművelésügyi minisz­ter 12 óra után, honvédelmi miniszter 12 óra után, pénzügyminiszter 5 óra után. Nyitvalévő múzeumok: Nemzeti Múzeum régiségtára 9—I­V 13. Akadémia Széchenyi-szoba 10—12. Ipar­­művészeti Múzeum 9—1/22. Mezőgazdasági Mú­zeum 10—1. Ráth György Múzeum 9—1/12. Szépművészeti Múzeum régi tárlata 10—V­2. Nyitvalévő könyvtárak: Városi Nyilvános Könyvtár 9—7. Akadémia könyvtára 3—7. Egyetemi Könyvtár 9—7. Nemzeti Múzeum könyvtára 9—4. Erzsébet Népakadémia könyv­tára 5—8. Iparművészeti Múzeum könyvtára 9—l/12 és 3—8. Jendy Dávid kiállítása a Nem­zeti Szatonban egész nap. Tavaszi Idény az Adrián. HOTEL. „ MIKIMARE“ Crikvenica (Jugoszlávia) Szobák teljes penzióval, világítás- és fürdődijakkal 110.060 koronától. Meleg teng­­i fürdők. Tessék Illusztrált prospektust kérett

Next