Világ, 1945. május (1-14. szám)
1945-05-22 / 7. szám
rven. A BUTASÁGRÓL írta Hűvös Cornél A jobboldaliság nagy perében már régesrégen elhangzottak a vádbeszédek: mindannyian, akik figyeltük s szenvedélyesen szerettük az elmúlt eleztendők demokratikus világsajtóját, jól tudjuk ezt. Tudjuk ezért vagy másfél évtizede már, hogy a nemzetiszocialista szemlélet etikai mértékkel mérve gonosz, politikai tekintetben kíméletlenül imperiailisztkus s a közgazdaság terén végső eredményben romboló hatású. Ám van még egy oldala a problémának, amelyről vajmi keveset szóltak hozzánk: a pszichológiai, vagy talán még helyesebben a pszichopedológiai szempont. A jobboldali ember ugyanis minden egyéb noesztulajdomsága mellett elsősorban buta volt, döbbenetesen és értelmetlenül buta, mert hitt a győzelemben. Igen, írjuk le, mert ma már végre leírhatjuk, sőt, kötelességünk is leírni: számájukra ez a valóban kórosnak nevezhető butaság volt az elmúlt esztendők kultúrtörténetének legdöbbenetesebb élménye. Gyilkoltak, romboltak, s eltiporták mindazt, amiért jó volt élni. De erre még találtunk magyarázatot. A humanista csak szomorún bólintott, s elemezni akarván, így szólt: nos, igen, gonosz az ember, lelke bonyolult labirintusában, lenn, mélyen, lenn, valahol az altudat árnyékbaborult régióiban ott lapul a ragadozóa la béte humaine. Most mindössze az történt, hogy őrültek és betyárok maroknyi maffiája ismét felismerte ezt a régi tapasztalati tényt és rejtekhelyéről előcsalogatta a fenevadat Nem lepődtünk meg különösen, hiszen tudtuk azt is, hogy az »éternelle Allemagne« nyugtalanul lobogó tüze hány rész érzelgős szentimentalizmusra és hány rész hideg kíméletlenségre bomlik szét a történelem spektrumában. S mert már arról is hallottunk, hogy a szervezetlen tömegek milyen mazochista készséggel kínálják fel magukat a kényúrnak. Nem csodálkoztunk tehát, mert ami történt rossz volt ugyan, de nem újszerű. De a butaság — amelyről pedig szomorkásan mosolygó nagy mesterünk, Erasmus Roterdamus oly sokat mondott— ez a humáné stubitia váratlanul ért bennünket. Misként a gyemnek, amely tágranyílt szemmel észleli egy napon, hogy a nagyok mégsem olyan mindent tudók, mert ittott ostobán handabandáznak, sejtelmes jövendöléseikben csúfosan csalatkoznak, sokat hazudnak s nem egyszer illetlenül is viselkednek, tehát voltaképpen nem is oly fölényesen felnőttek, úgy mi is, az ostobaságnak e szörnyű haláltáncában száz és száz illúziót vesztettünk. Először volt az ígéret: [Ausztria integritását tiszteletben fogjuk tartani. S jött az AnschlusSiS. »Nun hat das Reichkéine irgendwie get rieten territorial er» Forderungen mehr in Europa«. Ám egyszerre csak németajkú polgárokat vermeik és terhes németi anyákat rugdosnak az Érchiegység táján. Szudéta-ügy. De többet nem kívánunk. ’»Wir wallen jager _ keine Tschedhen haben!« Hirtelen azonban fegyverek merednek Prágából a Birodalom felé: Csehország megszállása következik. Most azonban már igazán nincs semmi, de semmi kívánságunk. Vagy talán mégis. Hisz Danzignál ismét felbukkant az összerugdosott német anya sápadt kísértete. S kitör minden idők legborzalmasabb háborúja. Ám a jobboldali ember továbbra is felejt és továbbra is hisz Az első esztendő valóban — Churchill szavajárása szerint — »spectacular success« eket hoz: Lengyelország, Dánia, Norvégia, Hollandia, Belgium, Franciaország — France la Doule. Mily könnyű most hinni az ostobáknak! Amerika el fog késni. És jön majd az invázió. Bizonyosan most jön. London már lángokban áll. Egyszóval jön. Vagy nem jön? Különben ne is figyeljünk oda, itt a balkáni intermezzo, s végül, hajrá, neki a Szovjetuniónak. »Dieser Feind ist bereits geschlagen und wird sich nie wieder erheben — Wir werden Stalingrad nehmen und auch behalten, worauf Sie sich verlassen können!« Különben is Rommel, a Szuez-csatorna felé tart: készül már a nagy kézfogó az Afrikakorps, a kaukázusi erők és az Indián keresztülgázoló japánok között. Most azonban valami különös dolog történik. Paulus lehajtott fővel fogságba vonul, s El-Alameinnél eldördülnek a brit ütegek. Hiszel még, jobboldali ember? Igen, hiszek, il'Duce ha sempre raggione — Führer, befehle, wir folgen Dir!« Tunisz elesik. De áll az Európaerőd. Az invázió — nem a német, erről már nem beszélünk, hanem az angolszász — technikailag megoldhatatlan. Az Atlantikwall miatt. Mégis megoldották? Bizonyára csapda. S itt a Volga-vonal, a Don-vonal, a Dnyepr-vonal, a Dnyesztervonal, a Kárpát-vonal, a Tiszavonal, a Duna-vonal és Budapest, a szép, a halálraítélt Budapest. Meg a sok-sok titkos fegyver. »London liegt unverändert im Feuer unserer Vergeltungswaffen«. Kecskemétet kiürítjük, mert aWehrmacht fagyasztani fog. Van, aki látta ezt a jeges lehelletű halált Jobboldali ember, hiszen még? Igen, hiszek, mert a Birodalom egyszerűen nem veszítheti el a háborút. Állnak még a tirplis hegyek, meg a bajor Alpok, áll még Berchtesgaden és a Berghof... A most lezárult kataklizmust ezért nem csupán a politikusok, a közgazdák, a stratégák és a történelemírók ügye, hanem egyúttal a pszichiáterek félelmetesen nagy problémája is. Tudjuk jól, hogy a ráncolthomlokú kutatók, ugyanúgy, mint régen, most is elmerülnek majd a termelés és fogyasztás, a kereslet és a kínálat, az indexszámok, a geopolitikai és tőkeáramlási erővonalak, meg a más effélék bonyolult pókhálójában.’ Ám legyen. De mindezeken felül gondoljunk csökönyösen arra is, hogy a hiszékenység és a balgaság döbbenetes tragédiája volt ez, a vakoké, a megbabonázott, félművelt, középszerű embereké. A butaságé. Arany, ezfüst, ékszer vétel, eladás ___ DfLBalmoczin« WINTERMANTEL TERIJE Budapest, VII., Rákóczi út 10,1, em. 2. A P.D.P. HÍREI (Párthelyiség: Andrássy út 43. Országos szervezet: I. emelet. Budapesti szervezet: I. emelet.) Teleki Géza kultuszminiszter a PDP mai pártnapján délután 4 órai kezdettel tájékoztatást ad az időszerű politikai kérdéseikről. A Polgári Demokrata Párt felkéri az igazolóbizottságokban működő tagjait, hogy május 24-én, csütörtökön délután 6 órakor fontos megbeszélés céljából a párt központi helyiségében (VI., Andrássy út 43. Lera.) megjelenni szíveskedjenek. ÍRÓGÉP sokszorosítógép javítás, vételi eladás. KELE JÁNOS, VI., Podmaniczky utca 17. VILÁG „Teljes demokráciát követelünk, nem pedig csak fürdetését“ Teleki Géza gróf és Eródy Ernő beszéde a P. D. P. csongrádi nagygyűlésén Pünkösd első napján a Polgári Demokrata Párt Csongrádon nagygyűlést tartott. A kora délelőtti órákban már sűrű sorokban özönlött a közönség a Kossuth-térre, hogy résztvegyenek a párt első vidéki nagygyűlésén. Városbeli és környékbeli iparosok, kereskedők, munkások, földmívesek, kubikosok nagy tapssal és éljenzéssel fogadták a gyűlés két fővárosi szónokát, Teleki Géza gróf kultuszminisztert és Eródy Ernő dr. nemzetgyűlési képviselőt. Ioanovics Ferenc, a párt helyi vezetője nyitotta meg a gyűlést. Utána Teleki Géza gróf, a párt országos elnöke emelkedett szólásra. — A Polgári Demokrata Pártnak — kezdte beszédét — az a hivatása, hogy a polgárság érdekeit mindenhol és mindenkor megvédje.Akarattal választottuk a zászlóbontás helyéül Csongrádot, ezt a tősgyökeres magyar várost, mely az Alföld szívében fekszik. Az Alföld képezi a magyarság gyökerét, ereje képviseli a magyarság erejét, munkája hirdeti a magyarság munkáját. — A győzedelmes Vörös Hadsereget illeti meg elsősorban részünkről a köszönet, hogy hozzásegítettek bennünket a német iga lerázásához. De köszönettel tartozunk mindazoknak a nemzeteknek is, melyek a szabadságért harcoltak és véreztek. És köszönet illeti mindazokat a magyarokat is, akik helyükön maradtak, akik nem dőltek be a németek hitegetésének, hanem munkahelyükön kitartottak. — Hívei vagyunk a szomszéd népekkel való barátságos együttélésnek; a magyar mindig tudott igaz barát lenni, most úgy vélem, elérkezett annak az ideje, hogy őszinte barátságban élhetünk együtt szomszédainkkal. Országainkat sok pusztítás érte, de most nincs ideje a sóhajtozásnak, hanem a romokon hozzá kell látni az újjáépítő és javító munkához. Ma szükség van politikai, gazdasági, szociális és kulturális újjáépítésre s ebben a nemzetmentes munkában mindenkinek részt kell venni, aki magyar földön él és magyarnak vallja magát. — A Polgári Demokrata Párt kormánytámogató pártok egyike — mondotta beszéde további részében a miniszter. — Mint ilyen párt, minden erejét az építésre fordítja és hirdeti programjában az emberi szabadságjogokat, a létjogot, a személyes szabadság jogát, vélemény- és sajtószabadságot, a vallás- és lekiismereti szabadságot, a levéltitok jogát, becsületjogot, házjogot, a vagyonbiztonság jogát, az iparforgalom szabadságát és a nemzetiségi jogot. Lelkiismereten nyugvó, szabad s titkos választójogot hirdetünk és követelünk. — Teljes demokráciát követelünk, — mondotta ezután a miniszter — a demokrácia valódi tiszta értelmezését és alkalmazását — nem pedig csak hirdetését. Követeljük és minden erőnket latba vetjük, hogy országunkban mielőbb rend legyen, ne egymás izgatása, hanem, az igaz együttműködés legyen az irányító eszme. A magyarig a szomszéd népekkel barátságban akar élni, a magyar jelleg megóvásával, de nem sovinizmusban akarja helyét megtalálni Európa szabad népei sorában. — A föld az alapja az életnek, — a jó földreform nemcsak szükséges,hanem egyenesen követelmény volt, most, mikor ezt végrehajtották, megkezdődhet az újjáépítés. — Gazdaságpolitikánk alapja nem lehet más, mint a vagyonbiztonság és az iparforgalom szabadsága. A földreform után a földben rejlő nemzeti tőke, az ipari termelésbe és kereskedelembe kell, hogy átvonuljon. Ezután Teleki Géza gróf a nevelés problémájáról szólt s többek között ezeket mondotta: — Ahogy a föld megművelésre szorul, éppen úgy van ez a lélekkel is. Egyik fő kötelességünknek tartjuk, hogy a vidéket megfelelő népiskolákkal, népkönyvtárakkal, óvodákkal, napközi otthonokkal lássuk el, a a vidék népoktatása semiben se szenvedjen hátrányt a fővároséval, vagy a nagyobb városokéval szemben. Hirdetjük, hogy a munkás előtt, ha tehetséges, én úgy megnyílhasson a felsőbb iskola kapuja, mint azelőtt, aki alsóbbik iskolákból kerül oda. Hirdetem, hogy a munkás, ha tehetséges, épúgy részt vehessen az ország irányításában, mint bármelyik iskolázott ember. Ma nehéz új kultúrát építeni, de a nehézséget, az akadályokat át kell küszöbölni és ökölbe szorított kézzel kell hozzálátni a szellemi újjáépítéshez. Erre főleg a történelemoktatásban van nagy szükség, ahol követelünk minden olyan gyűlölködés kiirtását, mely az embert az emberrel, népet a népekkel állít szembe. Az ipari és kereskedelmi élettel kapcsolatban ezeket mondta a Polgári Demokrata Párt elnöke: •—_ A párt fő alapelvének tartja az iparforgalom szabadságát. Az iparosnak és a kereskedőnek legyen módja, hogy olyan arányban vehessen részt az ország gazdasági irányításában és életében, mint ahogyan azt munkája után megérdemli. Ma minőségi termelésen van a hangsúly. A Polgári Demokrata Párt nem kíván más pártoktól embereket, az a célja, hogy zászlaja alá tömörítse a dolgozó polgárságot, azoknak érdekét minden körülmények között megvédje és hirdesse a polgári társadalom szükségességét. Terelei Géza beszédét igen nagy tetszéssel fogadta, a közönség hosszasan éljenezték a minisztert, aki után Brődy Ernő dr., a párt alelnöke szólalt fel. — Élni és dolgozni akarunk — kezdte beszédét Brődy Ernő — testvéri szeretettel köszöntjük a munkásságot, a földműveseket s ígérjük, mi polgárok is kivesszük részünket az emberi élet minden munkájából. Küzdünk azért, hogy szabad Magyarországon, szabad magyar emberek élhessenek. Követeljük a legszélesebb önkormányzatot, a nép kormányozza önmagát. Hívei vagyunk a tisztességes és szabad versenynek, de követeljük, hogy a termelő és fogyasztó közé befurakodottak (feketézők — szólt közbe a közönség) tűnjenek el, a párt minden erejével fel-lép a kereskedelem és kis- i ipar érdekében, mert ez a társadalmi réteg is a nemzet alapját képezi a munkással együtt. Igen nagy tetszésnyilvánítás közben jelentette be, hogy a párt a legrövidebb időn belül javaslatot nyújt be az illetékes hatóságokhoz a polgárbiztosítás ügyében. A munkásnak ott van az OTI, a tisztviselőnek a MABI és az OTBA, de a polgárnak nincs semmi néven nevezendő biztosító intézménye. Ezt a hibát a legrövidebb időn belül korrigálni kell. A párt a legfontosabb kötelességei egyikének tartja a polgári biztosítás mielőbbi létrehozását. Mi szeretjük hazánkat, — mondotta befejezésül — de ezt ne szóval, hanem tettekkel hirdessük. Papp Róbert dr., szegedi nemzetgyűlési képviselő volt a következő felszólaló, aki beszédében kifejtette, hogy vállalni kell az új magyar élet énekében a munkát és verítéket. Kalmár Gyula dr., a kiskunfélegyházi pártszervezet nevében köszöntötte az országos vezetőséget. A nagysikerű népgyűlés után Teleki Géza miniszter és Eródy Ernő képviselő Szegedre látogattak át, ahol még aznap este a szegedi pártvezetőség tiszteletükre vacsorátadott. Ünnep másodnapján a szegedi Polgári Demokrata Párt vezetőségülésén vettek részt, ahol Teleki Géza ismertette a párt országos programját és rövid beszédben beszámolt a jelenlegi politikai helyzetről. Később Valentino Ágoston dr. igazságügyminiszterrel résztvett az egyetemi ifjúság békeünnepségén, melyen rövid beszédet is intézett az ifjúsági,Dr. Teleki Géza az ifjúsági ünnepély után az egyetemet látogatta meg, ahol időszerű kérdéseket tárgyalt meg, majd a koraesti órákban visszaérkezett a fővárosba. * „Fenta“ csodakenőccsel védekezz a járványok ellen! Biztos hatású szerrühesség, viszketegség, tetvek ellen. Egyedárusító: Braun, Aggteleki*u. 4. üzlet. Ára 15 P. Viszonteladóknak árengedmény 1945 május 22 . Mozik műsora ADY : a mákvirág (amerikai 3 Ritz Brother*. 2. 4. 6.) BETHLENI San Francisko, Jeanette MacDonald, Clark Gable, Spencer Tracy (3. 5. 7 vas.s ünnepnap 11 órakor is.) HIRADÓi Budapest ostroma Orosz Világ, íródó- Emlékszik ? 11. rész. (Tolnay—Bilicsi) Donald kacsa mint rendőr Előadások reggel 9-től este 9-ig folytatólag. KAMARAi Alipang (amerikai.) Gary Cooper. Szabad májas riportja. (*/, 12, 2, 4, 6.) SCALA i Asszony és a nép (francia.) Madelalpe Sologne Erich v. Stroheim. Sandv. felhőkaroló. Misca Auer. (*/* 12, 2,4, 6.) TINÓDI i La Conga. Mickey Roony, Judy Garland. (3, 5, 7, vas. és Ünnepnap 11 órakor is.) (IRÓNIA ) Lenin októbere (orosz.) V. Scsukir (1,3,5,7.)