Világ, 1945. május (1-14. szám)

1945-05-22 / 7. szám

rven. A BUTASÁGRÓL írta Hűvös Cornél A jobboldal­iság nagy peré­ben már régesrégen elhang­zottak a vádbeszédek: mind­­annyia­n, akik figyeltük s szenvedélyesen szerettük az elmúlt eleztendők demokra­­t­ikus világsajtóját, jól tudjuk ezt. Tudjuk ezért vagy más­fél évtizede már, hogy a nem­­zetiszocialista szemlélet etikai mértékkel mérve gonosz, poli­tikai tekintetben kíméletlenül imperiailisztkus s a közgazda­ság terén végső eredményben romboló hatású. Ám van még egy oldala a problémának, amelyről vajmi keveset szól­tak hozzánk: a pszichológiai, vagy talán m­­ég helyesebben a pszichopedológiai szempont. A jobboldali ember ugyanis minden egyéb noesztula­jdom­­sága mellett elsősorban buta volt, döbbenetesen és értelmet­lenül buta, mert hitt a győ­zelemben. Igen, írjuk le, mert ma már végre leírhatjuk, sőt, köteles­ségünk is leírni: számájukra ez a valóban kórosnak nevezhető butaság volt az elmúlt eszten­dők kultúrtörténetének legdöb­benetesebb élménye. Gyilkol­tak, romboltak, s eltiporták mindazt, amiért jó volt élni. De erre még találtunk magya­rázatot. A humanista csak szo­morún bólintott, s elemezni akarván, így szólt: nos, igen, gonosz az ember, lelke bonyo­lult labirintusában, lenn, mé­lyen, lenn, valahol az altudat árnyékbaborult régióiban ott lapul a ragadozó­­­a la béte humaine. Most mindössze az történt, hogy őrültek és betyá­rok maroknyi maffiája ismét felismerte ezt a régi tapaszta­lati tényt és rejtekhelyéről előcsalogatta a fenevadat Nem lepődtünk meg különösen, hi­szen tudtuk azt is, hogy az »éternelle Allemagne« nyugta­lanul lobogó tüze hány rész érzelgős szentimentalizmusra és hány rész hideg kíméletlen­ségre bomlik szét a történelem spektrumában. S mert már ar­ról is hallottunk, hogy a szer­vezetlen tömegek milyen ma­zochista készséggel kínálják fel magukat a kényúrnak. Nem csodálkoztunk tehát, mert ami történt rossz volt ugyan, de nem újszerű. De a butaság — amelyről pedig szomorkásan mosolygó nagy mesterünk, Erasmus Ro­­terdamus oly sokat mondott­­— ez a humáné stubitia vá­ratlanul ért bennünket. Mi­sként a gyemnek, amely tágra­­nyílt szemmel észleli egy na­pon, hogy a nagyok mégsem olyan mindent tudók, mert itt­­ott ostobán handabandáz­­na­k, sejtelmes jövendöléseik­ben csúfosan csalatkoznak, so­kat hazudnak s nem egyszer illetlenül is viselkednek, te­hát voltaképpen nem is oly fölényesen felnőttek, úgy mi is, az ostobaságnak e szörnyű haláltáncában száz és száz il­lúziót vesztettünk. Először volt az ígéret: [Ausztria integritását tiszte­letben fogjuk tartani. S jött az AnschlusSiS. »Nun hat das Reich­­kéine irgendwie get rie­ten territorial er» Forderungen mehr in Europa«. Ám egy­szerre csak németajkú polgá­rokat vermeik és terhes németi anyákat rugdosnak az Érc­­hiegység táján. Szudéta-ügy. De többet nem kívánunk. ’»Wir wallen ja­ger _ keine Tschedhen haben!« Hirtelen azonban fegyverek merednek Prágából a Birodalom felé: Csehország megszállása kö­vetkezik. Most azonban már igazán nincs sem­mi, de semmi kívánságunk. Vagy talán m­é­­gis. Hisz Danzignál ismét felbukkant az összerugdosott német anya sápadt kísértete. S kitör minden idők legbor­zalmasabb háborúja. Ám a jobboldali ember to­vábbra is felejt és továbbra is hisz Az első esztendő valóban — Churchill szavajárása sze­rint — »spectacular success­« eket hoz: Lengyelország, Dá­nia, Norvégia, Hollandia, Bel­gium, Franciaország — France la Doul­e. Mily könnyű most hinni az ostobáknak! Amerika el fog késni. És jön majd az invázió. Bizonyosan most jön. London már lángokban áll. Egyszóval jön. Vagy nem jön? Különben ne is figyeljünk oda, itt a balkáni intermezzo, s vé­gül, hajrá, neki a Szovjetunió­nak. »Dieser Feind ist bereits geschlagen und wird sich nie wieder erheben — Wir werden Stalingrad nehmen und auch behalten, worauf Sie sich ver­lassen können!« Különben is Rommel, a Szuez-csatorna felé tart: készül már a nagy kéz­fogó az­ Afrikakorps, a kauká­zusi erők és az Indián keresz­tülgázoló japánok között. Most azonban valami különös dolog történik. Paulus lehajtott fővel fogságba vonul, s El-Alamein­­nél eldördülnek a brit ütegek. Hiszel még, jobboldali em­ber? Igen, hiszek, il'Duce ha sempre raggione — Führer, befehle, wir folgen Dir!« Tu­nisz elesik. De áll az Európa­­erőd. Az invázió — nem a né­met, erről már nem beszélünk, hanem az angolszász — tech­nikailag megoldhatatlan. Az Atlantikwall miatt. Mégis meg­oldották? Bizonyára csapda. S itt a Volga-vonal, a Don-vonal, a Dnyepr-vonal, a Dnyeszter­­vonal, a Kárpát-vonal, a Tisza­­vonal, a Duna-vonal és Buda­pest, a szép, a halálraítélt Bu­dapest. Meg a sok-sok titkos fegyver. »London liegt unver­ändert im Feuer unserer Ver­geltungswaffen«. Kecskemétet kiürítjük, mert a­­Wehrmacht fagyasztani fog. Van, aki látta ezt a jeges lehelletű halált J­obboldali ember, hiszen még? Igen, hiszek, mert a Bi­rodalom egyszerűen nem ve­szítheti el a háborút. Állnak még a tirpli­s hegyek, meg a bajor Alpok, áll még Berchtes­gaden és a Berghof... A­ most lezárult kataklizmust ezért nem csupán a politiku­sok, a közgazdák, a stratégák és a történelemírók ügye, ha­nem egyúttal a pszichiáterek félelmetesen nagy problémája is. Tudjuk jól, hogy a ráncolt­­homlokú kutatók, ugyanúgy, mint régen, most is elmerül­nek majd a termelés és fo­gyasztás, a kereslet és a kínálat, az indexszámok, a geopolitikai és tőkeáramlási erővonalak, meg a más effélék bonyolult pókhálójában.’ Ám legyen. De mindezeken felül gondoljunk csökönyösen arra is, hogy a hiszékenység és a balgaság döbbenetes tragédiája volt ez, a vakoké, a megbabonázott, félművelt, középszerű embe­reké.­­ A butaságé. Arany, ezfü­st, ékszer vétel, eladás ___ DfLBalmoczin« WINTERMANTEL TERIJE Budapest, VII., Rákóczi­ út 10,1, em. 2. A P.D.P. HÍREI (Párthelyiség: Andrássy­ út 43. Országos szervezet: I. emelet. Budapesti szervezet: I. emelet.) Teleki Géza kultuszminisz­ter a PDP mai pártnapján délután 4 órai kezdettel tájé­koztatást a­d az időszerű poli­tikai kérdéseikről. A Polgári Demokrata Párt fel­kéri az igazolóbizottságokban mű­ködő tagjait, hogy május 24-én, csütörtökön délután 6 órakor fon­­tos megbeszélés céljából a párt központi helyiségében (VI., And­rássy­ út 43. L­era.) megjelenni szíveskedj­enek. ÍRÓGÉP sokszorosítógép javítás, vétel­i eladás. KELE JÁNOS, VI., Podmaniczky­ utca 17. VILÁG „Teljes demokráciát követelünk, nem pedig csak fürdetését“ Teleki Géza gróf és Eródy Ernő beszéde a P. D. P. csongrádi nagygyűlésén Pünkösd első napján a Pol­gári Demokrata Párt Csong­rádon nagygyűlést tartott. A kora délelőtti órákban már sű­rű sorokban özönlött a közön­ség a Kossuth-térre, hogy résztvegyenek a párt első vi­déki nagygyűlésén. Városbeli és környékbeli iparosok, keres­kedők, munkások, földmívesek, kubikosok nagy tapssal és él­jenzéssel fogadták a gyűlés két fővárosi szónokát, Teleki Géza gróf kultuszminisztert és Eródy Ernő dr. nemzetgyűlési képviselőt. Ioanovics Ferenc, a párt he­lyi vezetője nyitotta meg a gyűlést. Utána Teleki Géza gróf, a párt országos elnöke emelkedett szólásra. — A Polgári Demokrata Pártnak — kezdte beszédét — az a hivatása, hogy a polgárság érdekeit min­denhol és mindenkor meg­védje.Akarattal­­ választottuk a zászlóbontás helyéül Csongrá­­dot, ezt a tősgyökeres magyar várost, mely az Alföld szívé­ben fekszik. Az Alföld képezi a­­ magyarság gyökerét, ereje képviseli a magyarság erejét, munkája hirdeti a magyarság munkáját. — A győzedelmes Vörös Hadsereget illeti meg elsősor­ban részünkről a köszönet, hogy hozzásegítettek bennün­ket a német iga lerázásához. De köszönettel tartozunk mindazoknak a nemzeteknek is, melyek a szabadságért harcoltak és véreztek. És kö­szönet illeti mindazokat a magyarokat is, akik helyükön maradtak, akik nem dőltek be a németek hitegetésének, ha­nem munkahelyükön kitar­tottak. — Hívei vagyunk a szomszéd népekkel való barátságos együttélésnek; a magyar mindig tudott igaz barát lenni, most úgy vélem, elérkezett annak az ideje, hogy őszinte barátságban él­hetünk együtt szomszédaink­kal. Országainkat sok pusztítás érte, de most nincs ideje a sóhajtozásnak, hanem a romo­kon hozzá kell látni az újjá­építő és javító munkához. Ma szükség van politikai, gazda­sági, szociális és kulturális újjáépítésre s ebben a nemzet­­mentes munkában mindenki­nek részt kell venni, aki ma­gyar földön él és magyarnak vallja magát. —­ A Polgári Demokrata Párt kormánytámogató pár­tok egyike — mondotta be­széde további részében a mi­niszter. — Mint ilyen párt, minden erejét az építésre for­dítja és hirdeti programjában az emberi szabadságjogokat, a létjogot, a személyes sza­badság jogát, vélemény- és sajtószabadságot, a vallás- és lekiismereti szabadságot, a le­véltitok jogát, becsületjogot, házjogot, a vagyonbiztonság jogát, az iparforgalom sza­badságát és a nemzetiségi jo­got. Lelkiismereten nyugvó, szabad s titkos választójogot hirdetünk és követelünk. — Teljes demokráciát köve­telünk, — mondotta ezután a miniszter — a demokrácia va­lódi tiszta értelmezését és al­­kalmazását — nem pedig csak hirdetését. Követeljük és min­den erőnket latba vetjük, hogy országunkban mielőbb rend legyen, ne egymás izgatása, hanem, az igaz együttműködés legyen az irányító eszme. A magyarig a szomszéd népek­kel barátságban akar élni, a magyar jelleg megóvásával, de nem sovinizmusban akarja helyét megtalálni Európa sza­bad népei sorában. — A föld az alapja az élet­nek, — a jó földreform nem­csak szükséges,­­hanem egye­nesen követelmény volt, most, mikor ezt végrehajtották, megkezdődhet az újjáépítés. — Gazdaságpolitikánk alapja nem lehet más, mint a vagyonbiztonság és az ipar­forgalom sza­badsága. A földreform után a földben rejlő nemzeti tőke, az ipari termelésbe és kereskedelembe kell, hogy átvonuljon. Ezután Teleki Géza gróf a nevelés problémájáról szólt s többek között ezeket mon­dotta: — Ahogy a föld megműve­lésre szorul, éppen úgy van ez a lélekkel is. Egyik fő kö­telességünknek tartjuk, hogy a vidéket megfelelő népisko­lákkal, népkönyvtárakkal, óvodákkal, napközi otthonok­­kal lássuk el, a a vidék nép­oktatása semiben se szenved­jen hátrányt a fővároséval, vagy a nagyobb városokéval szemben. Hirdetjük, hog­y a munkás előtt, ha tehetséges, én úgy megnyílhasson a fel­sőbb iskola kapuja, mint az­előtt, aki alsóbbik­ iskolákból kerül oda. Hirdetem, hogy a munkás, ha tehetséges, épúgy részt vehessen az ország irá­nyításában, mint bármelyik iskolázott ember. Ma nehéz új kultúrát építeni, de a ne­hézséget, az akadályokat át kell küszöbölni és ökölbe­ szo­rított kézzel kell hozzálátni a szellemi újjáépítéshez. Erre főleg a történelemoktatásban van nagy szükség, ahol köve­telünk minden olyan gyűlöl­ködés kiirtását, mely az em­bert az emberrel, népet a né­pekkel állít szembe. Az ipari és kereskedelmi élettel kapcsolatban ezeket mondta a Polgári Demokrata Párt elnöke: •—_ A párt fő alapelvének tartja az iparforgalom sza­badságát. Az iparosnak és a kereskedőnek legyen módja, hogy olyan arányban vehes­sen részt az ország gazdasági irányításában és életében, mint ahogyan azt munkája után megérdemli. Ma minő­ségi termelésen van a hang­súly.­­ A Polgári Demokrata Párt nem kíván más pártok­tól embereket, az a célja, hogy zászlaja alá tömörítse a dol­gozó polgárságot, azoknak ér­dekét minden körülmények között megvédje és hirdesse a polgári társa­dalom szükségességét. Ter­elei Géza beszédét igen nagy tetszéssel fogadta, a kö­zönség­ hosszasan éljenezték a minisztert, aki után Brődy Ernő dr., a párt alelnöke szó­lalt fel. — Élni és dolgozni akarunk — kezdte beszédét Brődy Ernő — testvéri szeretettel köszöntjük a munkásságot, a földműveseket s ígérjük, mi polgárok is kivesszük részün­ket az emberi élet minden munkájából. Küzdünk azért, hogy szabad Magyarországon, szabad magyar emberek él­hessenek.­­ Követeljük a legszélesebb önkormányzatot, a nép kormá­nyozza önmagát. Hívei va­gyunk a tisztességes és sza­bad versenynek, de követel­jük, hogy a termelő és fo­gyasztó közé befurakodottak (feketézők — szólt közbe a közönség) tűnjenek el, a párt minden erejével fel-­­­lép a kereskedelem és kis- i ipar érdekében, mert ez a társadalmi réteg is a nemzet alapját képezi a munkással együtt. Igen nagy tetszésnyilvání­tás közben jelentette be, hogy a párt a legrövidebb időn be­­lül javaslatot nyújt be az il­letékes hatóságokhoz a pol­gárbiztosítás ügyében.­­ A munkásnak ott van az OTI, a tisztviselőnek a MABI és az OTBA, de a polgárnak nincs semmi néven nevezendő biztosító intézménye. Ezt a hibát a legrövidebb időn belül korrigálni kell. A párt a legfontosabb köteles­ségei egyikének tartja a pol­gári biztosítás mielőbbi létre­hozását. Mi szeretjük hazán­kat, — mondotta befejezésül — de ezt ne szóval, hanem tettekkel hirdessük. Papp Róbert dr., szegedi nemzetgyűlési képviselő volt a következő felszólaló, aki be­szédében kifejtette, hogy vál­lalni kell az új magyar élet énekében a munkát és verí­téket. Kalmár Gyula dr., a kiskunfélegyházi pártszervezet nevében köszöntötte az orszá­gos vezetőséget. A nagysikerű népgyűlés után Teleki Géza miniszter és Eródy Ernő képviselő Szeged­re látogattak át, ahol még az­nap este a szegedi pártveze­tőség tiszteletükre vacsorát­­adott. Ünnep másodnapján a szegedi Polgári Demokrata Párt vezetőségülésén vettek részt, ahol Teleki Géza ismer­tette a párt országos program­ját és rövid beszédben beszá­molt a jelenlegi politikai hely­zetről. Később Valentino Ágos­ton dr. igazságügyminiszter­­rel résztvett az egyetemi ifjú­ság békeünnepségén, melyen rövid beszédet is intézett az if­júsá­gi­,Dr. Teleki Géza az ifjúsági ün­nepély után az egyetemet lá­togatta meg, ahol időszerű kérdéseket tárgyalt meg, majd a koraesti órákban visszaér­kezett a fővárosba. * „Fenta“ csodakenőccsel védekezz a járványok ellen! Biztos hatású szer­rüh­esség, viszketegség, tetvek ellen. Egyedárusító: Braun, Aggteleki*u. 4. üzlet. Ára 15 P. Viszonteladóknak árengedmény 1945 május 22 . Mozik műsora ADY : a mákvirág (amerikai 3 Ritz Brother*. 2. 4. 6.) BETHLENI San Francisko, Jeanette MacDo­­nald, Clark Gable, Spencer Tracy (3. 5. 7 vas.­s ünnepnap 11 órakor is.) HIRADÓi Budapest ostroma Orosz Világ, íródó- Emlékszik ? 11. rész. (Tolnay—Bilicsi) Donald kacsa mint rendőr Előadások reggel 9-től este 9-ig folytatólag. KAMARAi Alipang (amerikai.) Gary Cooper. Szabad májas­­ riportja. (*/, 12, 2, 4, 6.) SCALA i Asszony és a nép (francia.) Madelalpe Sologne Erich v. Stroheim. Sandv. felhőkar­oló. Misca Auer. (*/* 12, 2,4, 6.) TINÓDI i La Conga. Mickey Roony, Judy Gar­land. (3, 5, 7, vas. és Ünnepnap 11 órakor is.) (IRÓNIA ) Lenin októbere (orosz.) V. Scsukir (1,3,5,7.)

Next