Világ, 1945. július (39-64. szám)

1945-07-10 / 46. szám

­ MŰVÉSZET-IRODALOM Keszthely — a magyar Salzburg Ellentétek, egyeztető tárgyalások az Operaház és Hévíz között A Világ közölte elsőnek a hírt, hogy a budapesti Operaház a keszthelyi Festetics kastély, park, Hévízfürdő és 3000 hold adomá­nyozását kéri az államtól. Ez­zel a — széles rétegekben, különösen pedig a zenei és irodalmi körökben — nagy ér­deklődéssel fogadott hírrel kap­csolatban Hévíz község Nemzeti Bizottsága most tájékoztatásként az alábbiakat közli szerkesztősé­günkkel: — Hévíz község, melynek kö­rülbelül 260 holdnyi földingat­lanát az igénylők között már felosztották, az elmúlt három év­tized alatt nagy kockázatok és áldozatok árán teljesen a saját erejéből 4000 fürdővendég egy­idejű befogadására alkalmas villatelepet létesített. Ezzel szem­ben maga a hévízi fürdőüzem semmit sem fejlődött és ma is közép­kori állapotban van. Ennek oka pedig éppen az, hogy a jövedelmet a hercegség ugyan­úgy, mint az állami Operaház kí­vánja tenni, pénzügyi helyzetének szanálására fordította. Márpedig ha az Operaház kérelmének be­­nyújtása előtt megtekintette vol­na a hévízi fürdőüzemet, bizonyá­ra kihagyta volna számításából azt a valószínűtlen lehetőséget, hogy nehéz pénzügyi helyzetét az üzem jövedelméből szanálja, Hévízfürdő üzeme ugyanis a háború folytán úgyszólván teljesen megsemmisült, berendezésének nagy részét súlyos befektetés árán lehet csak pótol­ni. Évtizedekig minden jövedel­met a fürdő korszerűsítésére és fejlesztésére kell fordítani, amel­­y­nek az érdekében még hosszúlejá­­r­­zatú k­ölcsön felvételére is szük­­­ség mutatkozik.. — Hévizfürdő idegenforgalmá­nak nagymérvű emelkedése — közli tovább a községi Nemzeti Bizottság — kizárólag a község és lakosságának érdeme. Mivel a község lakossága évtizedek óta kizárólag az idegenforgalomból él, sorsa szorosan összefügg a fürdőüzem fejlődésével és nem lehet kétséges, hogy annak tulaj­­donjogára — az igényjogosultság bejelentésének elsőségénél fogva, meg azért is, mert jelenleg is ellenőrzőként kezeli az üzemet — Hévíz község a legjogosultabb. A község lakossága bízik a kor­mány kedvező döntésében, amely­­lyel lehetővé tenné, hogy a köz­ség a fürdőü­zemet — annak jöve­delmének felhasználásával — mi­előbb korszerűsítse, világviszony­latban is figyelemreméltó szín­vonalra emelje és amellett a szék­­es munkásrétegeknek is lehető­séget nyújthasson az olcsó nya­ralásra és gyógyulásra. A Hévíz község egyébként a maga részéről a legmesszebb­menő támogatásban kívánja ré­szesíteni az Oparaháznak azt a tervét, hogy a keszthelyi kastély parkjában szabadtéri játékokat rendezzen, de ugyanakkor el­várja, hogy az ingatlanra vonat­kozó régebben szerzett jogait az Operaház elismeri, sőt támogatja. Mit mond az Opera? Az érdekes ügy fejleményeivel kapcsolatban a következő felvi­lágosítást kaptuk a® Operaház vezetőségétől: — A keszthelyi kastélyt a park­kal és Héviz fürdővel együtt va­lóban a legalkalmasabb helynek tartjuk arra a célra, hogy a nyá­ri évadokra nemzetközi zenei és irodalmi központot létesítsünk ott. Nemzetközi közönségre csak olyan helyen számíthatunk, ahol üdülésre és szórakozásra is meg­vannak a lehetőségek. Példa erre Salzburg, ahol a bécsi Operaház és Reinhardt együttes munkája, valamint a városnak és környé­kének csodálatos fekvése a világ minden tájáról idevonzotta a ter­mészet és művészet rajongóinak tízezreit. A keszthelyi Festetics-kastély és park lenne tehát a színhelye a zenei és irodalmi rendezéseknek; ezeknek keretéül szolgálna a Ba­laton környékének természeti szépsége fürdési, vitorlázási és horgászási lehetőségeivel egye­temben; Hévizfürdő pedig, mely egyedül áll egész Európában, gyógyulást adhatna a világ­háború sokszázezer bel- és kül­földi reuma-, isiász- és köszvény­­betegének, természetesen — bele­értve és elsősorban — a magyar munkásságnak is. — Ezenkívül — mondják az Operánál — ha megkapjuk, amit kértünk, igyekszünk megvalósí­tani azt a tervünket, hogy a Helikon mintájára itt gyűjtsük össze a magyar szellemi élet elitjét,­­amelynek nemcsak a megérdemelt pihenőidejét, hanem a szükséges működési, illetve alkotási lehető­ségét is biztosítani kívánjuk. Jól tudjuk, hogy a magyar zeneszer­zők alkotó munka helyett jórészt teékeadásban és különféle zenei bérmunkában kénytelenek idejü­ket elfecsérelni,­ ­ máskülönben éhen halná­nak. A magyar zeneírók ügye mégsem a humánum kérdése csupán, nem is fényűzési probléma csak, ha­nem többé-kevésbbé kisipari kér­dés is, tekintettel arra, hogy a kiadásra váró zeneművek máso­lókat, nyomdákat, kiadókat, stb., tehát egész iparágat vagy ipar­ágakat foglalkoztathatnának.­­ Az Operaház, amely az or­szág legnagyobb létszámú művé­szi testülete, és zenekarával ma­gában foglalja a közel százesz­tendős Filharmóniai Társaságot is, a kért alapból zeneszerzőket és írókat kíván foglalkoztatni. A munka idejére gondtalan meg­élhetést akar biztosítani részük­re, lehetővé téve ezáltal, hogy kizárólag a zeneszerzésnek és írásnak éljenek. Meg kell ragad­nunk az alkalmat, hogy az Ope­­raház, a rádió, a Filharmóniai Társaság, az irodalom és az egész magyar művészi élet új al­kotásokkal gazdagodhassák. Végső cél: a művészetek összességét, a zenét, a drámát, a táncot, a képzőművészetet egy keretbe foglalni. Vasárnap egyébként az Opera­ház, valamint az Üzemi Bizott­ság küldöttsége Keszthelyre és Hévízre utazott, ahol beható tár­gyalásokat kezd a megyei és vá­rosi vezetőkkel. A tárgyalások célja: a helyi és nagyjelentőségű országos érdekek összeegyezte­tése s a felmerült ellentétek ki­küszöbölése révén megkönnyíteni az illetékes tényezők döntését. Reméljük, ez sikerülni is fog. 4 1945 július 10 _________■_____________ __________________________Ke'Sd Autómotorok 4, 6 és 8 hengeresek, seb. váltóval, eladók- KOVÁCSY, Pattlay Ede­n. is. 9—1­4*. Színházak keddi műsora OFEHA: Diwelesdáé, » Magiar-Szov­­jet Művelődési Társaság ünnepi estje: A kékszakállú herceg vára: Romeo és Jú­lia (6). NEMZETI: X.vizi szünet. KA­MARA: Viharos alkonyat (6). VÍG: Éjjeli menedékhely (Év6). MŰVÉSZ: A nagy út (V*8). BELVÁROSI: Játék a kastélyban (6). FŐV. OPERETT: Maya OIS). SZ­ABAD: Koldusopera (*). PÓ­DIUM: Balra át! (‘/s6). MEDGYASZAY: Timosa (S). UJ SZÍNHÁZ (Rózsa­ u. 50). Pitypalaty (*«6). MÁRKUS PARK: Vannak még férfiak (St. ARIZONA IRODALMI VARIETÉ: Megnyitó mű­sor (»nö). VIDÁM (Rottenbiller-u. s»l: Arreal a humor felé (2). NÉP­VARIETÉ: TUlamrevíi (0. PDV. NAGYCIRKUSZ: JsMissspt nar arsttor (Vj-4 et 8). Szabó Ervin-klub alakult Azok alapítják, akik Szabó Er­vinnek, a kitűnő magyar marxis­tának szellemében óhajtanak to­vább dolgozni elméleti és gyakor­lati síkon egyformán. Azt terve­zik az alapítók, hogy ezt a tudo­mányos kutató, nevelő és eszme­terjesztő szervet pártpolitikai cé­loktól távol, a haladás szolgála­tába állítsák. Az alapítók jórészt még személyesen ismerték a ma­gyar haladó politikának ezt a kitűnő tanító- és nevelőm­esterét, akinek vonzó egyénisége, magas­fokú emberszeretete s kiváló munkássága minden idők haladó elméinek példát mutat. A szindi­­kalista Szabó Ervin tudvalevőleg nemcsak a fizikai munkásság mozgalmának volt szellemi ve­zére, hanem a polgári radikaliz­mushoz is bensőséges szálak fűz­ték, hiszen »Élet és tudomány» címen éppen a Világ számára szerkesztett ragyogó tanulmány­sorozatokat, mint ahogy a lap szellemi irányításában is aktív részt vállalt. Magyar Könyvnapok: július 12,13,14 Ritka bőséggel jelentkezik az idei könyvnapokra a most ala­kult Szikra Irodalmi, Lapkiadó és Nyomdai Részvénytársaság. Mielőtt a vállalat kiadványait részletesen ismertetnénk, néhány jelentősebb műre hívjuk fel már ezúttal a könyvbarátok figyelmét. A magyar szellemi élet kiváló­ságai nyújtják át új műveiket a Szikra útján a magyar olvasók­nak. Rákosi Mátyás a politikai irodalom egy remekével, Vas Zol­tán múltjának, szenvedéseinek naplójával, Révai József perdöntő Ady-könyvével, Darvas József élő kényszerű írásával Budapest­ről, az ingoványra épült város­ról, Molnár Erik nagyszabású történelmi munkájával, Andics Erzsébet dr. lényegbevágó poli­tikai tanulmányával, Lippai Imre érdekfeszítő és a beavatott szem­tanú hitelességével megírt mun­kájával Jugoszlávia újjászületé­séről, Gergő Zoltán hézagpótló közgazdasági kötetével képviseli a megújhodott irodalmat a szabad magyar könyv ünnepi sereg­szemléjén. Midőn fenti köteteket az olva­sók figyelmébe ajánljuk, meg vagyunk győződve róla, hogy ezzel a magyar szellemi újjáépí­tés érdekeit szolgáljuk. "(X) SPORT A szombati és vasárnapi sportesemények Labdarúgás: FTC—NSC KM (3:0), EMTK—Vasas 4:2 (1:1), Kispest—B. Barátság 6:2 (2:1), Újpest—Z. MADISZ 5:3 (4:1), MTK—Ganz 3:1 (2:1), Csepel— MA­VAG 2:0 (2:0). Vasárnap az eredmények így alakultak: FTC— NSC 9:0 (4:0), Vasas—EMTK 3:1 (2:0), B. Barátság—Kispest 3:3 (3:1), Újpest—Z. MADISZ 7:1 (1:0), MTK—Ganz 1:1 (1:1), Cse­pel—MÁ­VAG 8:0 (4:0). A szombati úszóversenyen Szat­mári 1:00.8 mp alatt úszta a 100 méteres gyorsat. Vízilabdában a Vasas 5:4 (3:1) arányban győzte le az FTC-t. ÚT­K—MTK 4:1 (1:1). Budapest ökölvívóbajnokai let­tek: légsúlyban Fogarasi, har­matsúlyban Karényi, pehelysúly­ban Fehér, könnyűsúlyban Vajda, váltósúlyban Monfera, középsúly­ban Torma II., félnehézsúlyban Liszauer, nehézsúlyban Kövesi. A CsMTK ket ék­páros verseny­ét­­többezer főnyi közönség tekin­tette meg. Az 1000 m-es lóver­senyt Zsellér nyerte Hálás és­­Hagy Béla előtt. Az EMTK versenyén Kulitzy­ 40 21 m-rel győzött a diszkosz­­vetésben. A 100 m-t Csányi 15.4 mp-cel nyerte. A Postás 25 km-es futóversenyén Mucsi 1­ó 38.30 mp alat előzte meg Kisst. Ma este V­ 8 órakor folytatód­nak az elénk érdeklődéssel kísért pankrációs versenyek. Új erdélyi történet Az utolsó magyar nyelvű erdélyi történet 1866-ban jelent meg Szilágyi tollából. Makkai László »Erdélyi történet«-ét még 1944- ben nyomták, de csak most került könyvárusi forgalomba. Makkai megkísérli itt az erdélyi történe­lem szintézisét adni. A legrégibb időktől 1866-ig írta meg Erdély történetét. Kár, hogy nem foly­tatta ezt egészen Erdélynek Ro­mániához való csatolásáig, mert így bizonyos ellentmondást vé­lünk felfedezni. Ha a középkor folyamán, amikor Erdély az or­szág szerves része volt, lehetett e föld külön történetét megírni, akkor az 1866-iki visszatérés után is meg lehetett volna ezt tenni és ebben az esetben sokkal tel­jesebb képet kaptunk volna. A munka középkori része igen jól sikerült. Látszik, hogy a szerző előtanulmányai inkább erre a korra vonatkoznak. Erdély népei­nek megtelepedése, a gazdasági és szociális viszonyoknak a rajza a könyv legjobb része. Az újkori történet egy részén azonban lát­szik a kérdések kidolgozatlan volta. De ez nem annyira a szer­zőnek, mint inkább az előmunká­latok hiányának tulajdonítható. _ (P. J.) Két lírai verskötet fekszik előt­tünk, Fedor Ágnesnek, a kitün­­­tően újságírónak Sárga nárcisz és Barát Endrének, több sikeres regény és verskötet szerzőjének­­-Nem üthetett vissza című köny­vei. Már a címek is elárulják, hogy két társadalmi kiszorított­­ságra ítélt, kínlódásokkal, testi és lelki szenvedésekkel, véres köny­nyekkel kikövezett évek termése a kötetek tartalma. Fodor Ágnes minden verse fölött egy újság­­idézet az utóbbi évekből, mely mögött a halál alatomossága set­tenkedett, öt borzalmas, állandó szorongásokkal teli év, amelynek minden napja újabb megalázta­tást és kínzást jelentett. Rend­kívül kifinomodott érzelmi kul­túra és a váratlan meglepő kép­zettársítások jellemzik Fedor Ág­nes dalamos rímekben, könnyedén ömlő líráját. Műveltségével és a lélek mélyén állandóan foszfo­­reszkáló optimizmusával mértéket tudott ázrtani, sohasem siklik át a gyűlölködésbe, alaphangja min­­dig az emberbarát­ szeretet biz­tonságán játszik. Barát Endre verseinek olvasásakor úgy érez­zük, hogy indulatai már-már szét­­­feszítéssel fenyegetik a formát, de a lefojtott humanista ösztön az utolsó pillanatban mégis hely­rebillenti az egyensúlyt és a ki­taszítottság és f­egy­vert­elenség tehetetlenségének robbanó, vá­doló fenyegetése zárt keretben oldódik fel. (D. M.) Csütörtöktől minden este: Rántott csirke. Ezt a vonzó menüt a Sport­csarnok (Néparéna) nyújtja a pesti kö­zönségnek, amikor bemutatja Halász Rudolf és Leinczy Tál «Rántott csirke« című vidám, nyári revüjét. Főszereplők: Dayka Margit, Sárdy János, Honthy, Csortos, Tolnay Klári, Ráday, Latabár, Bordy Bella, Alfonzo és egy sereg szép, fiatal seb­észnő. (X) A még Magyarországon tartózkodó, bármilyen címen deportált francia, belga, holland állampolgárok, hazaszál­lításuk érdekében haladéktalanul je­lentkezzenek Budapest, Szentkirályi­ utca 26. sz. alatt.­­ Az utolsó vonat július 15-e körül indul. Bergsmann Árpád hazaérkezett és cipőszalon­jában VII., Kazinczy­ utca 52. se. t. vevőinek és barátainak rendelkezésére áll. Svábhegyi Majesik­ szálló volt házfelügyelője felkéri a m.­ér tavaszán ott dolgozó maszkokat, valamint az i­ r. hitköz­ség által kiküldött asszo­nyokat, igazolása céljá­ból adják le címüket. Szumoga Vilmos: IX., Mester­ utca 65. bőrfestékgyár és a városi üzeme jú­lius 15-től augusztus 1-ig, szabadságolások miatt ZÁRVA. Kérjük tisztelt Vevőinket, hogy ezt előjegyezni szíves­kedjenek. ÍRÓGÉP SZÁMOLÓGÉP vétel, csere, eladás. Win­­ternit* DIXI irógépszak­­ü­zlet, Podmaniczky-u. 1. BALLON­ ­SOv.vLHTM;iNÁD0R-U.13 DIADAL BOY új címe NÉPSZINHÁZ-UTCA 6. „DUNHIL­L“ gyártmányokat részünk, (wallwitz, IV., Páknai-u. 9. (Bejárat Városkai-u. 16. udvarban.) Lakások, öröklakások lakrészek, szobák kiadók. Nagy Erzsébet forg. iro­da, IV., Váci-utca 52. III. ,4.________________(713) RÓZSADOMBI 2 szobás összkomf. ép SIRALO­MAT ELCSERÉLNÉM 1 szoba, hallásra bárhol, ugyanott is. Törökvész­ét 9/A. (715) ártaspáa ▼ennék, garderoce-szek­­rényt, asztalt 6 székkel. Király-utca 308. IV. 1. 608-ig. Elcserélném ép, összk. közp. füt. A szoba hallos lakásomat (V. ker., Fü­rst L.­utca elején) hasonló KÉT SZOBA HALLOSRA. »Közeli előnyben a New­­­York hirdetőbe, Szent István-körút 20. szám. Ki tud Róna Jenő abo­nyi orvosról, akit 1M júniusában Kecskemétről Auschwitzba hurcoltak el. Értesítést kér Tovaea Je­­nőné, AMI. Higanyt vesz GROSS­­ József-körút 38. (.15) Lemez és Mértékipar Lebovits Testvérek, Bu­dapest, Ill., Árpád fe­­jedelem­ útja 85. ideig­lenes irodája V. Csáky­ utca 40 útján ismét forgalomba hozza: különféle ipari és kereskedelmi MÉ­RŐESZKÖZ, famérce, acéltekercs mérce, mér­nöki és földmérósanlag stb. gyártmányait vi­szonteladói részére. Betegtolókocsi jó állapotban eladó. Ház­­i megbizott, IX. Ráday­­utca 4. sz. (703) Teherautó indul Debrecenbe a napok­ban. Jelentkezés: Tótth, Bérkocsis­ utca 21. D. u. (703) Ékszereit aranyát, ezüstjét leg­jobban nálam értéke­sítheti. Neumann József ékezermötvely, Klau­zál-tér 2. «. PIACI CIPŐSSÁTOR, aranybánya, kimerülés miatt, joggal együtt át­adó. »40— ft.Cöfe jeligére kiadóiba. (tel) Uj cím! György Imre pap­írfeldolgozó Deák Ferenc-u.15 Levélpapír legolcsóbb beszerzési f for­­rása. Cigarettapapír el­adás nagyban. Fióküzlet és üzem: Rózsa-u. 96. ARANY, ezüst, bril., óra I vétel legmagasabb áron | Kovács Györgyvé, ékszerész I (Fischer Mór utóda) I Marz-tér 8 (volt Berlini-tér) I Permiméi Tersek. Hibásai is. MÉ­­DEE, ÚTI , Nyir­ u. 35—37 Szabásznőt angol-franciát felvesz Zsoldosné szalonja, Ka­tona József­ utca 7. szám. 1 darab ellenáramú készülék gőzről vizre 500.000 ka­lória óránkénti teljesít­­ményre, önt. vas, bántás, beépített vörösréz fütö­­csökigyóval eladó. Bő­vebbet Harmincad­ u. 6. (722) VESZÜNK Dakasházalt 0.4—0.8-ig, kézi szerszámokat, patro­nokat műszerészpadhoz, A­cetont. Meavergyár, TX., Liliom­ utca 40. (697) ÜGYVÉD budapestivel társulna, elvégezné az iroda összes ügyvédi teendőit is. »Ü­gyvéd T19« jeligére a kiadóba. GÉPSZÍJAT ma mm-ig vásár­ol mjfe. Ásványör Wi, V., Koháry­­utca 4. D. a. 4-tőL (W*2) ÖRÖKLAKÁS. Böszörmé­nyi­ úti 2 szoba hallos, beköltözhető, foo.pen­t-ért eladó. Szabadság-tér*# 2 tanba hallos. 300000 P. Családi básatat keresek megvételre- SIMAJTYI ANTAL, V., Alkotmány­­utca 31. II. 6. Oit) Vilmos es.-és 37- Bt f. 2 nagy utcai szobányit, irodának, üzemnek alkal­mas, elcserélem. II. Itt eladó régi Herendi kávés­­készlet. Este 7—8. (714)

Next