Világ, 1945. október (115-140. szám)
1945-10-07 / 120. szám
VILÁG 120. SZÁM BUDAPEST, 1945 OKTÓBER 7. VASÁRNAP ÁRA 6 PENGŐ Szálasi vall a hatalom átvételéről Vagy — vagy (S. G.) Az a hetek óta folyó kortézia, amely — ezt őszintén meg kell mondanunk — kissé túlságosannagyvonalú* volt a magunk elesettségéhez a főként papírhelyzetéhez képest s amely az egyes pártok részéről kezdeményezett »amerikaias« tempójával itt-ott már kissé ráment az utóbbi esztendők eseményeitől amúgy is túlságosan megviselt idegeinkre, s ez a kortézia vasárnap reggelre elcsitul: a főváros lakosságának a propaganda álomvilágából le kell szállania a realitás tényvilágába. Budapest népének vasárnap nyíltan és érthetően meg kell az urnákba leadott voksaival mondania: minő vezetést talál a legelőnyösebbnek a magyar főváros élére. Az illojalitásnak még csak a látszatát is el akarnék kerülni s azért nem esünk bele abba a lélektani hibába, amelyet a lefolyt kampány során egyes pártok a kortézia hevében elkövettek, amikor olyan rétegek között verbuváltak maguknak híveket, amelyek világszemléletileg is, gazdasági vonatkozásban is homlokegyenest szemközt állanak az illető pártok társadalmi elgondolásaival. Viszont annál erőteljesebben kopogtatunk most az utolsó percben a polgárság lelkiismeretének kapuján: ismerje fel végre ez a polgári társadalom a maga igazi érdekeit, ébredjen végre rá a maga polgári öntudatára. Attól természetesen senkinek sem kell tartani, hogy egy mai polgári többség csak a legtávolabbról is a reakció szekerét tolná. A polgári pártok vezetése egytőlegyig olyan kezekben van, amelyek a lefolyt negyedszázad s főként az ellenállás éveialatt bőséggel bebizonyították, hogy akár életük veszedelmeztetése árán is, becsülettel akarják a szociális haladás és a fasisztaellenes életszemléletet követni és szolgálni. Viszont ez a polgári többség arra is elegendő biztosítékot nyújtana, hogy Budapest életének munkaritmusát egyenletesebbé, kevésbé lázassá formálja át, s hogy a főváros hitelképességét befelé és kifelé egyaránt tetemesen felfokozza. Márpedig ma a hitelképességen múlik, a főváros újraépítése. Ennek megerősítéséhez pedig az kell, hogy a külföld — Keleten és Nyugaton egyaránt — azt a meggyőződést szerezze a vasárnapi választásból, hogy itt nem kerülhet sor egyoldalú pártdiktatúrára, hanem hogy a főváros népében megvan a kellő józan ítélőképesség ahhoz, hogy belássa: a polgári társadalomban rejlő alkotó és irányító erők aktiválása nélkül nincs feltámadás. Budapest népe harminc év óta éppen eleget szenvedett ahhoz, hogy most végre önmagára, a maga erejére és igazi érdekeire eszméljen. S mi meg vagyunk róla győződve, hogy a pestbudai polgárság igazi érdekeit nem képviselhetik egyoldalú társadalmi rétegek pártjai, hanem csakis az a Polgári Demokrata Párt, amely egyetemesen magába öleli minden társadalmi réteg tömegeinek végső életcélját, a harmonikus, békés munkát s a civilizáció — vagyis szó szerint, a polgárosodás — nyugodt haladását. Jöjjön el végre a józan építés korszaka. Ennek pedig, egyetlen kezese kifelé és befelé egyaránt: apolgári demokrácia diadala. Hamis okmányokkal „igazolták" annak idején Imrédy keresztény származását A volt miniszterelnök családfájának hiteles adatai Imrédy Béla kihallgatása során arra a kérdésre, hogy milyen mértékben zsidó származású, azt válaszolta: Nem tudom, mert annyi hitelesnek mondott irat volt forgalomban, hogy magam sem tudom, melyik az igazi. Érzésem szerint nincs bennem zsidóvér. Törzsökös vagyok.) A Világnak most módjában áll Imrédy Bélának mind anyai, mind pedig apai családfáját ismertetni. Ezekből kitűnik, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke több mint egynegyedrészben zsidó származású. Imrédy 1939 február 15-én lemondott a miniszterelnökségről. Lemondását így indokolta meg: ■bOlyan adatok merültek fel, amelyek arra mutatnak, hogy nagyanyámnak apai ágon nagyszülei nem származtak keresztény családból, hanem már élő fiukkal — egyik anyai dédatyámmal — együtt 1811-ben tértek ki.I. Imrédynek anyai ágon dédapja Heller Mórse zsidónak született, mint ahogy azt régebben már hivatalosan kimutatták. Tehát anyai nagyanyja, Vajkainé Heller Karolin félzsidó volt. Idáig terjedt Imrédy beismerése. Hiteles adatok megállapítása szerint nem ez az egyetlen ág, ahol Imrédy zsidó származása kimutatható. Egyik dédanya anyja, Barbara Eibel szintén zsidó származású volt. Apai ágon sem volt tiszta keresztény származású Imrédy Béla, mert dédnagyapjának, Alois Heinrichnek felesége, Rosina Knotz szintén a zsidó hitfelekezet tagja volt. Imrédy anyai nagyatyja, Zenger Károly 1848-ban nevét Vajkayra magyarosította. Zenger Károly 1825 február 22-én született Bécsben. Keresztlevelében, melyet a Szent Péter plébánia lelkészhivatala állított ki, anyja vallása: r. k. apjáé, Zenger Györgyé Izr. Karl Zengernek volt egy bátyja, Simon Zenger, akit 1822 november 10-én kereszteltek meg a schotteni lelkészhivatalnál és itt az ő keresztlevelében az áll, hogy anyja, Barbara Eibel izr. és apja Zenger György, szintén izr. Ezek szerint 1822. és 1825. között Barbara Eibel az izraelita hitfelekezetet elhagyta és római katolikus hitre tért át. Imrédy családfáját apai ágon 1719-ig lehet visszavezetni. Az ómoravicai nemesi előnév 1827- ből származik, amikor is Alois Heinrich feleségével, a zsidóhitű Rosina Knotz-cal nemességet kapott s ettől kezdve ómoravicai Heinrich néven szerepeltek. Aloisnak a fia, Franz 1845-ben a Heinrich nevet elhagyja s az Imrédy nevet veszi fel. Érdemes megemlíteni, hogy 1944 nyarán, amikor Imrédy Bélát gazdasági csúcsminiszterré kinevezték, Rátz Jenő akkori miniszterelnökhelyettes, Rajniss Ferenc és Kolosváry-Borcsa Mihály megvizsgálták családfáját és hivatalosan hírlapokban nyilatkoztak arról, hogy Imrédy családjában nincsen egy csepp zsidóvér sem. Most sikerült megtudni, hogy az iratokat, amelyeket akkoriban tényleg bemutattak Szálasiéknak, a Vár egyik titkos nyomdájában állították elő. Szálasiék megnézték az iratot és Gera József »testvér«, az ő akkori anyakönyvi szakértőjük röviden kijelentette: — Ez hamisítás, mert az eredetiek az Andrássy út 60 ban vannak. Márpedig okirathamisításért, kivált ha valaki zsidóságát akarja eltusolni, büntetés jár. Rajnisék Szálasi Ferencnél léptek közbe, hogy a szerintük megbolondult Gera testvér véleménye nyilvánosságra ne kerüljön. A nemzetvezető testvér nagy kegyesen kijelentette: — Egyelőre elismerem Imrédyt kereszténynek, de mikor úgy látom, hogy zsidónak kell lennie, akkor majd kipakkolok. Fahidy József Újabb rendelettel szabályozták: mennyi közmunkaváltságot kell fizetni A hivatalos lap mai száma újabb rendeletet közöl az újjáépítési munkakötelezettség szabályozásáról. Ezzel a korábbi kormányrendeletek egyes rendelkezéseit módosították és kiegészítették. A rendelet szerint mentességben részesülnek a munkaképtelenek, a vakok, a terhes nők, azok az anyák, akik közös háztartásban élnek egy 6 évnél, két 8 évnél vagy három 14 évnél fiatalabb gyermekeikkel, valamint a háztömbmegbízottak és az olyan házmegbízottak, akiknek házában 25-nél több lakó van a megbízás tartamára. A természetbeni közmunkára kötelezettek váltságdíját a munkáltató köteles megfizetni. A szolgálati és munkaviszonyból származó jövedelem alapján a közmunkaváltság-díjat az átlagos napszámbér alapján kell megfizetni. A kormány e hónapra napi 300 pengőben állapította meg az átlagos napszámbért.Akiknek fizetése — pótlékok nélkül — a havi 7500 pengőt nem haladja meg fél napszámbért, vagyis 150 pengőt, akiknek fizetése a 9600 pengőt nem haladja meg havi 225 pengőt, akiknek fizetése a 12.000 pengőt nem haladja meg 300 pengőt, akiknek fizetése a 15.000 pengőt nem haladja meg, 450 pengőt, akiknek fizetése a 18.000 pengőt nem haladja meg, 600 pengőt, akiknek fizetése a 21.000 pengőt nem haladja meg, 750 pengőt, akiknek fizetése a 24.000 pengőt nem haladja meg 900 pengőt tartoznak fizetni. Ha a váltságalap 24.000 pengőnél magasabb, a váltság minden újabb 1500 pengő után fél napszámbérrel, azaz most 150 pengővel emelkedi, de a váltság- BUDAPEST VÁLASZTÓIHOZ! A Polgári Demokrata Párt lobogójával, a polgári demokrácia eszményeiért indulunk vasárnap az első választási küzdelembe. Aranyhegyet, kacsalábon forgó várat nem ígérhetünk. Ezt ne várja tőlünk senki. De ígérünk és vállalunk. Gerinces kiállást jogért, igazságért. Küzdelmet az emberi méltóság elismeréséért — osztályra, felekezetre, származásra, pártállásra való tekintet nélkül. Harcot a közélet tisztaságáért, a szakértelem érvényesüléséért, a dolgozók tisztes megélhetéséért. Harcot a korrupció, a panama, a visszaélés ellen. Harcot az eszményi demokráciáért, szemben a lappangó re- i akcióval, az önkényeskedéssel, a zsarnokság minden fajtájának minden újjáéledési kísérletével. Harcot a közszabadságokért, amelyek minden feddhetetlen állampolgár elidegeníthetetlen tulajdonai. Harcot az őszinteségért a közéletben. Harcot a kártékony jelszavak ellen. Harcot a tömegek felvilágosításáért, műveléséért. Harcot az igazságos, méltányos, progresszív közteherviselésért. Harcot az élelmiszerek és elsőrendű közszükségleti cikkek helyes és igazságos elosztásáért. Harcot a feltétlen közbiztonságért. Harcot a nyitott kapu politikájáért, hogy Budapest ismét átvehesse szerepét a Kelet és Nyugat, Észak és Dél átmenő forgalmában, ami egyedül emelheti ismét világvárosi szintre, erősítheti meg gazdasági helyzetét s teheti a keleti és nyugati demokráciák szintézisének gócpontjává. Harcot méltó helyünkért a Nap alatt — elismertetésért a szabad és független nemzetek nagy családjában. Ezekért az eszményi és gyakorlati célokért küzd a Polgári Demokrata Párt, amelynek listavezetői : Szent-Iványi Sándor, Bródy Ernő, Supka Géza, Kokovics József, Rupert Rezső. alap 10 százalékát nem haladja meg. A közmunkaváltság minden köt* nap tizedik napjáig annál inkább befizetendő, mert különben a kö*telezetteket természetbeni köz* munkára igénybe lehet venni. A kormány most ismertetett rendelete október havára már érvényes. A hercegprímás a budapesti katolikusokhoz Witz Béla általános érseki hely* tartó Mindszenty József veszprémi püspöknek esztergomi érsek* ké, Magyarország hercegprímá* sává történt kinevezése alkalmá* val a budapesti hívek nevében hódoló táviratot küldött. A táv* iratra a hercegprímás a követ* kezőkben válaszolt: »A főváros katolikus híveinek köszöntése, amelyet főpásztori ki* nevezésem alkalmával hozzám küldtek, s amelyet bérmautam befejezésével most kaptam kéz* hez, igen jól esett. Tolmácsolja érte meleg üdvözletemet nekik. 1919 óta a fővárosi katolikusok mindig az élen jártak a vallásos buzgóságban, az áldozathozatalban s a karitatív munkában. Üzenem nekik, hogy mindebben számítok megértésükre, jóakara tukra s ha a helyzet úgy kívánná, egyértelmű helytállásukra. Szeretném, ha a főváros katolikusai az egész országnak példát adnának a mai időkben annyira szükséges fegyelmezettségre, katolikus hithűségre és kötelességtudásra. Csak ezekkel az erényekkel tudjuk az országot újjáépítseni. Ebben a munkában magam akarok előljárni. Kövessenek! A meleg üdvözlést köszönöm s atyai áldásomat küldve, maradok. Veszprém, 1945. október 3. Mind*szenty József s. k. kinevezett hercegprímás, esztergomi érsek.« Meg akartak szobni az internálásra vitt nyilasok Tegnap délután 3 órakor 500 internálásra váró nyilast, csavargót és feketézőt kísértek a rendőrök a toloncházból a kistarcsai internálótábor felé. Amikor a menet a Keleti pályaudvar elé ért, az internáltak csapata mintegy parancsszóra szétugrott és igyekezett egérutat nyerni a tömegben. A menetet követő lovasrendőrök közül kettő azonnal a Mosonyi utcai rendőrparancsnokságra vágtatott és segítséget kért. Pillanatok alatt több riadóautón rendőrök százai érkeztek a Keleti pályaudvar elé és az ott lévő orosz katonákkal karöltve elzárták a környező mellékutcák bejáratát s mindenkit igazoltattak, aki bent maradt a gyűrűben. Rövid idő leforgása alatt mind az 500 szökevény kézrekerült, sőt az igazolás során újabb bűnözők is horogra kerültek. A jól sikerült alkalmi razziáért Szabados József rendőrfőparancsnok kyettes díc évében részesíítette beosztottjait.