Világ, 1946. március (235-259. szám)

1946-03-17 / 248. szám

VILÁG 248. SZÁM * ÁRA 20.000 PENGŐ______________Főszerkesztő SUPKA GÉZA PR, 1946 MÁRCIUS 17 * VASÁRNAP K­étszeresére emelték a postatarifát és a d­ohámyá­rakat Kettévágott női hullát találtak egy kapualjban HáGTIBORSZÁGI ÉS A SZOVJETÉN­­é ! (S. G.) A napokban újra egy­szer elő kellett a Bécsi Képes Krónikát vennem, amelyet tudva­levőleg 600 évvel ezelőtt irt meg Nagy Lajos királyunk udvarában Kálti Márk székesfehérvári őr­­kanotok. Tessék elhinni, igen sok tanul­ságos dolog akad ezekben az öreg salabakterekben. Véletlenül a SO-ik fejezetre nyitottam rá, amely le­írja, hogy Árpádházi Bazil her­ceg fiai hogyan menekülnek a német császár által Magyarország élére állított velencei doge-fiú, Péter elől, Kasért felé. A fiúk közül Béla Lengyelországban ra­gad. Endre és Levente azonban­­ méltatlannak tartják magukra nézve a helyzetet, hogy őket csak Béla kedvéért, kegyelemkenyéren tűrik meg a lengyel udvarban. Tovább vándorolnak hát Lodomé­­ria királyához, »ez azonban nem fogadta be őket, innen a kunok­hoz mentek tovább«. Ezek viszont, azt vélik a két hercegről, hogy­ csak azért jöttek hozzájuk, hogy kikémleljék országukat.­­Ha nem lett volna ott egy magyar fogoly, aki felismerte őket, egészen bizo­nyosan megölték volna mindkette­jüket­. »Mivel ilyenformán nem volt a fejüket hol lehajtaniok, Oroszországba mentek tovább«. A honalapító Árpád vezér egye­­nsőságú utódainak tehát nem volt fejüket hol lehajtaniuk, s ekkor Oroszországban lelnek otthonra. S várjon mi történt közben itt­hon, Magyarországon? »Abban az időben — mondja az Orkánon­ok — Magyarország né­hány főura keservesen siratta az ország romlását és azon vágya­kozott, hogy Magyarországot megszabadítsák Péter zsarnoksá­gától. Péter király ugyanis, aki a teutonok királyának hatalma segítségével került trónra, már nem is annyira uralkodott, mint inkább zsarnokságának kegyet­lenségével elnyomta és korbácsolta Magyarországot. Az egész orszá­got olyan szörnyű szorongással töltötte el, hogy a magyarok in­kább választották volna a halált, semhogy ilyen nyomorúságosan éljenek. Ezért a magyar nemes­­urak, látván a fajukat sújtó ba­jokat, Csanádon országos tanács­ülést tartottak s onnan ünnepé­lyes követeket küldtek Orosz­országba, Andráshoz és Leventé­hez. Azt üzenték velők, hogy az egész Magyarország hűséggel vár­ja őket, csak jöjjenek be minél elébb a haza földjére és védjék meg őket a németek dühétől (a furore Teutonicorum).« A két herceg vissza is tért, mire a magyarok tömegesen csatlakoz­tak hozzájuk, úgy hogy Feternek, aki Ausztriába szeretett volna el­inalni, s akit saját katonái is cserbenhagytak, sikerült Moso­­nyig eliszkolnia. A magyarok pe­dig­­Péter király ellen lázadozva, az összes teutonokat és olaszokat, akik széles Magyarországon a legkülönbözőbb hivatalok élén szétszórva voltak, csúnya halállal kivégezték. A két herceg semmi­seknek nyilvánította ki Péternek a maga németjeivel és olaszaival kötött szerződéseit, minélfogva a németeket és olaszokét — bárhol bukkanjanak is rájuk — ki kell irtani, Péternek az emléke pedig * Ez a dolog pontosam 300 évvel ezelőtt. Joki bán játszódott le, de az erőtényezők szinte kísértetie­sen azonosak. Adva van Péter, a németek quislingje, aki teutono­kat és tal­ánokat, telepít be — a nácizmus és fasizmus előfutárjait — s ezek kerítik mindenütt a ma­gyar közigazgatást a hatalmuk­ba. S ugyanakkor a magyar népi lélek igazi képviselőinek »nincs a fejüket hol sehajtaaáok, s végül Jiaaciában találnak védelemre. (Hogy Endre és Levente mennyi­re az ősi lélek képviselői, azt ma­ga Krónika is bizonyítja. Leven­te halálakor elmondja, hogyha ez a her­ceg életben marad, akkor s egészen bizonyosan a pogány bálványimádással rontotta volna meg Magyarországot. S mivel nem is élt a katolikus hit sze­­rint, ezért Taksony községben és nem Székesfehérvárott temették el. Taksonyban, ahol az ő Tak­sony nevű őse is, úgy mondják, pogány szertartás szerint fekszik eltemetve*. * Hát igen: 900 év távlatából is ez a nagy vagy-vagy áll újra előttünk — Németország vagy Oroszország. Illetőleg, ahogy Jászi Oszkár megállapította: Német­ország teljes háborús megsemmi­sült­ével vákuum következett be, s ebbe most Oroszország lépett be. Igenis, feleim, ez a realitás, s aki nem akar álomkergető poli-­ tikát követni, annak tudomásul, kell vennie, hogy Kuszinszkónak a Szovjetunióhoz való csatlakozá­sával itt van közvetlen szomszéd­ságunkban az óriási orosz gigász.­ Próbáljuk ezt a tényt egy kissé realizálni. A Szovjetunióban 170,167.000 lé­lek él, Magyarországon 9,453.000 ember. A Szovjetunió lélekszáma tehát a 16-szorosa hazánkénak. A Szovjetunió területe 21,175.00­ 11 négyzetkilométer, Magyarországé­­ 93.073. A Szovjetunió területe te­­­­hát 227-szerese a Magyarországé-­ nak. A Szovjetunióban 8 a népsűrű­ség, Magyarországon 101 lélek jut egy négyzetkilométerre. Ebben a három számadatban bennefoglaltatik az egész mai ma­gyar helyzet A Szovjetunió — ha akarná és ha érdekében lenne — akár erőteljes nyomással is ki­kén­yszeríthetné Magyarországnak­­ ilyen vagy olyan formában az Unióhoz való csatlakozását. D­e ezt nem akarja és ez nem is ér­deke.­ Mi érdeke lehessen abban,, hogy egy újabb kis államtörme­­léket ragasszon a perifériájához, olyan államot, amelyhez még csak faji azonosságok sem kap­csolják s amelynek excentrikus fekvése csak annál több gondot okozna Moszkvának? Ellenben igenis érdeke az, amit egy felelős szovjet államférfiúval való beszélgetésem során kölcsö­nösen megállapítottunk: hogy nyugat felé legyen egy sor olyan polgári állam, amely védőöveze­tet alkosson egy esetleges újabb német feltámadás idején- Vagy ahogy Sztálin csak három napja igen pontosan állapította meg a­­Pravda--nak adott nyilatkozatá­ban: — Mi a csodálatos abban, hogy a­ Szovjetunió biztosítani akarja önmagát az eljövendő időkre és arra tülekszik, hogy ezekben az országokban olyan kormányok le­gyenek,­­ amelyek a Szovjetunió irányában lojtális magatartást ta­núsítanak.­­ Pontosan tudjuk, hogy Ma­gyarországnak m­ennyire érdeke természetesen az is, hogy ugyan­akkor,­ár mikor lojálisan viselke­dik hatalmas keleti szomszédjá­val szemben, ugyanakkor benső­séges kapcsolatban maradhasson a Nyugattal is — hiszen ezer év kultúrája fűződik ahhoz é­s fő­ként a Nyugatnak ez időszerinti két vezető hatalmához, az angol­szászokhoz. Nem kell különösebb jóstehetség annak a megállapítá­sához, hogy az egész­­ Európa újraépítése ma a Fort Knox ka­zamatáiban­ őrzött aranytól függ. Így elsősorban a talán legtöbbet szenvedett Magyarországé is. Ámde bohóctitok lenne annak ki­hangsúlyozása is, hogy maga a­ Szovjetunió is számít Amerika fegyvertársi segítségére a bé­kében és az újjáépítésben is. Komoly nézeteltérések tehát a „három nagy“ között aligha adódhatnak mostanság. S ez je­lenti hazánk sorsának második aktuális tényezőjét. Ahogyan szá­munkra súlyos veszedelmet jelen­tene a snyugati tömb* összeüt­közése a­­keleti tömbbek, ugyan­úgy viszont jelenti a békés fej­lődés útját a három szövetséges hatalom­­ további békés és baráti együttműködése- Bolond ember az, — és hazánkra nézve minden­képpen katasztrófapolitikát kap­­— aki bizonyos kuncogó W­isttérzéssel hallgatja vagy ol­vassa Churchill veszedelmes ria­dóját, vagy abból pláne bizonyos következtetéseket akarna levonni a magyar külpolitika új irányí­tására nézve,­­ azon is túl­. K­edden reggel kvégzik Szöllősit, Keményt és Csiátt vesszen ki mind­örök időkre és Az igazságügyminisztérium szombaton délelőtt hivatalosan ér­tesítette a budapesti népügyész­­séget és népbíróságot, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök eluta­sította Kemény Gábor, Szállási Jenő és Csia Sándor kegyelmi kérvényét. A népbíróság elnökségétől szom­baton délelőtt a következő hiva­talos értesítést kapta a Világ: — A kegyelmi kérvények, ame­lyeket a Jankó-tanács a Népbíró­ságok Országos Tanácsán keresz­tül terjesztett fel az államfőhöz, eddig még nem érkeztek meg hozzánk. Értesítést kaptunk ar­ról, h­gy a kabinetiroda a ke­gyelmi kérvényeket a­z igazság­ügyre­gisztérium útján vissza­küldte. Ezek szerint már a buda­pesti népbíróság intézkedik arról, hogy az iratok visszaérkezése után, amelyre minden valószínű­ség szerint hétfőn reggel kerül sor, hétfőn délelőtt Szelföti Jenő, Kemény Gábor és Csitt Sándor előtt hivatalosan kihirdessék a köztársasági elnök döntését. A jogerőre emelkedett ítéletet a há­­rom vádlotton kedden reggel 8 órakor a Markó-utcai fogdáz udvarán hajtják végre. A népügyészségtől nyert értesü­lésünk szerint a népügyészség ve­zetősége már értesítette is az ál­lami ítéletvégrehajtókat, hogy kedden reggel három kivégzés lesz a Markó­ utcai fogház udva­rán. f. J. „Amint az időjárás megengedi, újra megindul a hadifoglyok hazaszállítása" Miliők államtitkár nyilatkozata Az utóbbi időben mind sűrűb­ben foglalkoztatja a hadifoglyok hozzátartozóit a hadifoglyok ha­zaszállításának kérdése. Miliők Sándor miniszterelnökségi állam­titkár, hazahozatali kormánybiz­tos az egész magyar társadalmat a legmélyebben érintő ügyről a következőket mondotta a Világ munkatársának: — Megdöbbentő, hogy egyesek még a hadifoglyok sorsát is fel­használják a társadalom izgatá­sára. A háborút elvesztettük, nincs jogunk követelni, csak jó­indulatot kérhetünk. És éppen a hadi­foglyok hazaengedésével kap­csolatban bőven tapasztalhattuk a Szovjetunió ás a szövetséges ha­talmak nagylelkűségét. Ma már ezt a kérdést leg­főképpen a gördülő anyag, tehát a hazahozatali eszközök hiánya okozza. A háborúban legtöbbet szenve­dett, legtöbbet vesztett Orosz­ország csak áldozatok árán tudja a hadifoglyok rendelkezésére bo­csátani a vasúti szerelvényeket, mégis ősszel igen nagy számban, rendszeresen jöttek a hadifogoly­­csoportok. Csak a kemény tél be­­állta akadályozta meg a hadifogo­lyok további hazatérését. Ígére­tünk van arra, hogy amint az időjárás megengedi, újból megindulnak a haza­szállítások. A Magyar Vöröskereszt a moszkvai­ Vöröskereszt segítségé­­vel addig is közvetíti a levelezést az elszakadt családtagok között. — Szólnom kell még az egyen­ként, éhesen, rongyosan haza­térőkről is. Ezek megszöknek a táborokból, pénzük, ennivalójuk, ruházatuk nem lévén, végig­koldulják az országot és itthon a legvadabb híreket terjesztik a foglyokkal való bánásmódról.. A legálisan hazatérők és a vörös­­keresztes nővérek mind arról számolnak be, hogy az orosz lakosság szeretettel veszi körül a magyar hadi­foglyokat és azok mindenütt a polgári lakossággal egyenlő ellátásban részesülnek. Milick államtitkár nyilatkozata alapján joggal remélhetik a sze­retteikért aggódók, hogy hozzá­tartozóik hamarosan mind haza­kerülnek. T. M­ Felemelték a közmunkaváltságot A márciusi összeg felét kell még pótlólag fizetni Az újjáépítési miniszter ren­deletet bocsátott ki a közmunka­­váltság alapjául szolgáló föld­birtokjövedelem és a közmunka­­váltság kiszámításánál irányadó napszámbér megállapításáról. A rendelet ferint a földbirtokból származó jövedelem fejében a kataszteri tiszta jövedelem 96.000- s kérésének egy hónapra eső ré­szét, tehát havonta a kataszteri tiszta jövedelem 8000-szeresét kell számításba venni. A közm­unka­váltság kiszámításánál az átla­gos napszámbér összegét 10 r, március 16-ától kezdve 210.OOO pengővel kell számítani. Az átla­gos napszámbér emeléséből ere­dő közmunkát áll­ságkülönbözet­et minden váltságköteles öt nap alatt köteles kifizetni a­ koráb­ban már szabályozott módon■ E hónapra tehát a váltságkötelesek a március havára lefizetett vált­­ságösszeg 50 százalékát tartoznak még kiegyenlíteni.

Next