Világ, 1946. március (235-259. szám)
1946-03-17 / 248. szám
VILÁG 248. SZÁM * ÁRA 20.000 PENGŐ______________Főszerkesztő SUPKA GÉZA PR, 1946 MÁRCIUS 17 * VASÁRNAP Kétszeresére emelték a postatarifát és a dohámyárakat Kettévágott női hullát találtak egy kapualjban HáGTIBORSZÁGI ÉS A SZOVJETÉNé ! (S. G.) A napokban újra egyszer elő kellett a Bécsi Képes Krónikát vennem, amelyet tudvalevőleg 600 évvel ezelőtt irt meg Nagy Lajos királyunk udvarában Kálti Márk székesfehérvári őrkanotok. Tessék elhinni, igen sok tanulságos dolog akad ezekben az öreg salabakterekben. Véletlenül a SO-ik fejezetre nyitottam rá, amely leírja, hogy Árpádházi Bazil herceg fiai hogyan menekülnek a német császár által Magyarország élére állított velencei doge-fiú, Péter elől, Kasért felé. A fiúk közül Béla Lengyelországban ragad. Endre és Levente azonban méltatlannak tartják magukra nézve a helyzetet, hogy őket csak Béla kedvéért, kegyelemkenyéren tűrik meg a lengyel udvarban. Tovább vándorolnak hát Lodoméria királyához, »ez azonban nem fogadta be őket, innen a kunokhoz mentek tovább«. Ezek viszont, azt vélik a két hercegről, hogy csak azért jöttek hozzájuk, hogy kikémleljék országukat.Ha nem lett volna ott egy magyar fogoly, aki felismerte őket, egészen bizonyosan megölték volna mindkettejüket. »Mivel ilyenformán nem volt a fejüket hol lehajtaniok, Oroszországba mentek tovább«. A honalapító Árpád vezér egyensőságú utódainak tehát nem volt fejüket hol lehajtaniuk, s ekkor Oroszországban lelnek otthonra. S várjon mi történt közben itthon, Magyarországon? »Abban az időben — mondja az Orkánonok — Magyarország néhány főura keservesen siratta az ország romlását és azon vágyakozott, hogy Magyarországot megszabadítsák Péter zsarnokságától. Péter király ugyanis, aki a teutonok királyának hatalma segítségével került trónra, már nem is annyira uralkodott, mint inkább zsarnokságának kegyetlenségével elnyomta és korbácsolta Magyarországot. Az egész országot olyan szörnyű szorongással töltötte el, hogy a magyarok inkább választották volna a halált, semhogy ilyen nyomorúságosan éljenek. Ezért a magyar nemesurak, látván a fajukat sújtó bajokat, Csanádon országos tanácsülést tartottak s onnan ünnepélyes követeket küldtek Oroszországba, Andráshoz és Leventéhez. Azt üzenték velők, hogy az egész Magyarország hűséggel várja őket, csak jöjjenek be minél elébb a haza földjére és védjék meg őket a németek dühétől (a furore Teutonicorum).« A két herceg vissza is tért, mire a magyarok tömegesen csatlakoztak hozzájuk, úgy hogy Feternek, aki Ausztriába szeretett volna elinalni, s akit saját katonái is cserbenhagytak, sikerült Mosonyig eliszkolnia. A magyarok pedigPéter király ellen lázadozva, az összes teutonokat és olaszokat, akik széles Magyarországon a legkülönbözőbb hivatalok élén szétszórva voltak, csúnya halállal kivégezték. A két herceg semmiseknek nyilvánította ki Péternek a maga németjeivel és olaszaival kötött szerződéseit, minélfogva a németeket és olaszokét — bárhol bukkanjanak is rájuk — ki kell irtani, Péternek az emléke pedig * Ez a dolog pontosam 300 évvel ezelőtt. Joki bán játszódott le, de az erőtényezők szinte kísértetiesen azonosak. Adva van Péter, a németek quislingje, aki teutonokat és talánokat, telepít be — a nácizmus és fasizmus előfutárjait — s ezek kerítik mindenütt a magyar közigazgatást a hatalmukba. S ugyanakkor a magyar népi lélek igazi képviselőinek »nincs a fejüket hol sehajtaaáok, s végül Jiaaciában találnak védelemre. (Hogy Endre és Levente mennyire az ősi lélek képviselői, azt maga Krónika is bizonyítja. Levente halálakor elmondja, hogyha ez a herceg életben marad, akkor s egészen bizonyosan a pogány bálványimádással rontotta volna meg Magyarországot. S mivel nem is élt a katolikus hit szerint, ezért Taksony községben és nem Székesfehérvárott temették el. Taksonyban, ahol az ő Taksony nevű őse is, úgy mondják, pogány szertartás szerint fekszik eltemetve*. * Hát igen: 900 év távlatából is ez a nagy vagy-vagy áll újra előttünk — Németország vagy Oroszország. Illetőleg, ahogy Jászi Oszkár megállapította: Németország teljes háborús megsemmisültével vákuum következett be, s ebbe most Oroszország lépett be. Igenis, feleim, ez a realitás, s aki nem akar álomkergető poli- tikát követni, annak tudomásul, kell vennie, hogy Kuszinszkónak a Szovjetunióhoz való csatlakozásával itt van közvetlen szomszédságunkban az óriási orosz gigász. Próbáljuk ezt a tényt egy kissé realizálni. A Szovjetunióban 170,167.000 lélek él, Magyarországon 9,453.000 ember. A Szovjetunió lélekszáma tehát a 16-szorosa hazánkénak. A Szovjetunió területe 21,175.00 11 négyzetkilométer, Magyarországé 93.073. A Szovjetunió területe tehát 227-szerese a Magyarországé- nak. A Szovjetunióban 8 a népsűrűség, Magyarországon 101 lélek jut egy négyzetkilométerre. Ebben a három számadatban bennefoglaltatik az egész mai magyar helyzet A Szovjetunió — ha akarná és ha érdekében lenne — akár erőteljes nyomással is kikényszeríthetné Magyarországnak ilyen vagy olyan formában az Unióhoz való csatlakozását. De ezt nem akarja és ez nem is érdeke. Mi érdeke lehessen abban,, hogy egy újabb kis államtörmeléket ragasszon a perifériájához, olyan államot, amelyhez még csak faji azonosságok sem kapcsolják s amelynek excentrikus fekvése csak annál több gondot okozna Moszkvának? Ellenben igenis érdeke az, amit egy felelős szovjet államférfiúval való beszélgetésem során kölcsönösen megállapítottunk: hogy nyugat felé legyen egy sor olyan polgári állam, amely védőövezetet alkosson egy esetleges újabb német feltámadás idején- Vagy ahogy Sztálin csak három napja igen pontosan állapította meg aPravda--nak adott nyilatkozatában: — Mi a csodálatos abban, hogy a Szovjetunió biztosítani akarja önmagát az eljövendő időkre és arra tülekszik, hogy ezekben az országokban olyan kormányok legyenek, amelyek a Szovjetunió irányában lojtális magatartást tanúsítanak. Pontosan tudjuk, hogy Magyarországnak mennyire érdeke természetesen az is, hogy ugyanakkor,ár mikor lojálisan viselkedik hatalmas keleti szomszédjával szemben, ugyanakkor bensőséges kapcsolatban maradhasson a Nyugattal is — hiszen ezer év kultúrája fűződik ahhoz és főként a Nyugatnak ez időszerinti két vezető hatalmához, az angolszászokhoz. Nem kell különösebb jóstehetség annak a megállapításához, hogy az egész Európa újraépítése ma a Fort Knox kazamatáiban őrzött aranytól függ. Így elsősorban a talán legtöbbet szenvedett Magyarországé is. Ámde bohóctitok lenne annak kihangsúlyozása is, hogy maga a Szovjetunió is számít Amerika fegyvertársi segítségére a békében és az újjáépítésben is. Komoly nézeteltérések tehát a „három nagy“ között aligha adódhatnak mostanság. S ez jelenti hazánk sorsának második aktuális tényezőjét. Ahogyan számunkra súlyos veszedelmet jelentene a snyugati tömb* összeütközése akeleti tömbbek, ugyanúgy viszont jelenti a békés fejlődés útját a három szövetséges hatalom további békés és baráti együttműködése- Bolond ember az, — és hazánkra nézve mindenképpen katasztrófapolitikát kap— aki bizonyos kuncogó Wisttérzéssel hallgatja vagy olvassa Churchill veszedelmes riadóját, vagy abból pláne bizonyos következtetéseket akarna levonni a magyar külpolitika új irányítására nézve, azon is túl. Kedden reggel kvégzik Szöllősit, Keményt és Csiátt vesszen ki mindörök időkre és Az igazságügyminisztérium szombaton délelőtt hivatalosan értesítette a budapesti népügyészséget és népbíróságot, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök elutasította Kemény Gábor, Szállási Jenő és Csia Sándor kegyelmi kérvényét. A népbíróság elnökségétől szombaton délelőtt a következő hivatalos értesítést kapta a Világ: — A kegyelmi kérvények, amelyeket a Jankó-tanács a Népbíróságok Országos Tanácsán keresztül terjesztett fel az államfőhöz, eddig még nem érkeztek meg hozzánk. Értesítést kaptunk arról, hgy a kabinetiroda a kegyelmi kérvényeket az igazságügyregisztérium útján visszaküldte. Ezek szerint már a budapesti népbíróság intézkedik arról, hogy az iratok visszaérkezése után, amelyre minden valószínűség szerint hétfőn reggel kerül sor, hétfőn délelőtt Szelföti Jenő, Kemény Gábor és Csitt Sándor előtt hivatalosan kihirdessék a köztársasági elnök döntését. A jogerőre emelkedett ítéletet a három vádlotton kedden reggel 8 órakor a Markó-utcai fogdáz udvarán hajtják végre. A népügyészségtől nyert értesülésünk szerint a népügyészség vezetősége már értesítette is az állami ítéletvégrehajtókat, hogy kedden reggel három kivégzés lesz a Markó utcai fogház udvarán. f. J. „Amint az időjárás megengedi, újra megindul a hadifoglyok hazaszállítása" Miliők államtitkár nyilatkozata Az utóbbi időben mind sűrűbben foglalkoztatja a hadifoglyok hozzátartozóit a hadifoglyok hazaszállításának kérdése. Miliők Sándor miniszterelnökségi államtitkár, hazahozatali kormánybiztos az egész magyar társadalmat a legmélyebben érintő ügyről a következőket mondotta a Világ munkatársának: — Megdöbbentő, hogy egyesek még a hadifoglyok sorsát is felhasználják a társadalom izgatására. A háborút elvesztettük, nincs jogunk követelni, csak jóindulatot kérhetünk. És éppen a hadifoglyok hazaengedésével kapcsolatban bőven tapasztalhattuk a Szovjetunió ás a szövetséges hatalmak nagylelkűségét. Ma már ezt a kérdést legfőképpen a gördülő anyag, tehát a hazahozatali eszközök hiánya okozza. A háborúban legtöbbet szenvedett, legtöbbet vesztett Oroszország csak áldozatok árán tudja a hadifoglyok rendelkezésére bocsátani a vasúti szerelvényeket, mégis ősszel igen nagy számban, rendszeresen jöttek a hadifogolycsoportok. Csak a kemény tél beállta akadályozta meg a hadifogolyok további hazatérését. Ígéretünk van arra, hogy amint az időjárás megengedi, újból megindulnak a hazaszállítások. A Magyar Vöröskereszt a moszkvai Vöröskereszt segítségével addig is közvetíti a levelezést az elszakadt családtagok között. — Szólnom kell még az egyenként, éhesen, rongyosan hazatérőkről is. Ezek megszöknek a táborokból, pénzük, ennivalójuk, ruházatuk nem lévén, végigkoldulják az országot és itthon a legvadabb híreket terjesztik a foglyokkal való bánásmódról.. A legálisan hazatérők és a vöröskeresztes nővérek mind arról számolnak be, hogy az orosz lakosság szeretettel veszi körül a magyar hadifoglyokat és azok mindenütt a polgári lakossággal egyenlő ellátásban részesülnek. Milick államtitkár nyilatkozata alapján joggal remélhetik a szeretteikért aggódók, hogy hozzátartozóik hamarosan mind hazakerülnek. T. M Felemelték a közmunkaváltságot A márciusi összeg felét kell még pótlólag fizetni Az újjáépítési miniszter rendeletet bocsátott ki a közmunkaváltság alapjául szolgáló földbirtokjövedelem és a közmunkaváltság kiszámításánál irányadó napszámbér megállapításáról. A rendelet ferint a földbirtokból származó jövedelem fejében a kataszteri tiszta jövedelem 96.000- s kérésének egy hónapra eső részét, tehát havonta a kataszteri tiszta jövedelem 8000-szeresét kell számításba venni. A közmunkaváltság kiszámításánál az átlagos napszámbér összegét 10 r, március 16-ától kezdve 210.OOO pengővel kell számítani. Az átlagos napszámbér emeléséből eredő közmunkát állságkülönbözetet minden váltságköteles öt nap alatt köteles kifizetni a korábban már szabályozott módon■ E hónapra tehát a váltságkötelesek a március havára lefizetett váltságösszeg 50 százalékát tartoznak még kiegyenlíteni.