Világ, 1946. július (327-352. szám)

1946-07-21 / 344. szám

Vasárnap Este a parkban Ha az ember Nancyban a Hra­­nislas-tér felé igyekszik, a leg­jobb, ha, átvág a Pepinféle-kere­ten. A nancy-i lányok azonban még sokáig meg fogják gondolni, hogy beforduljanak az árnyas fasorba, estefelé. Az események idén tavasszal kezdődtek. Majd minden este meg­támadtak a parkban egy-egy fia­tal nőt. A körülmények mindig ugyanazok voltak. Valaki a nya­­kukba vetett egy kötelet, a földre teperte őket, valami fényes csil­lant meg a sötétben és az áldoza­tok jobbára csak otthon vették Fenyő Éva rm —............) POLOSKA, LÉGY, HANGYA, SVÁB, TETŰ ELLEN PUSZTA ÉRINTÉSRE ÖLI A ROVART! ■etterem METROPOLKAvéház-TÁNC! *ör*M* tAnci ■ UTTOLA-JASZ, Halmos István, MoraMi, Buzogány I Anci, Szűcs Edit, Hamvai Mária énekel. ciSnvzétmi®^ HUudCU SXOUáfaUótá IS t/OcUtM^ d­ggd­ 6-ig, ugUt/a /// |■ ■■■■■■■■■ Rákocsi-Az SS. ■■■■■■■■■P Szombaton. 20*áp és vasárnap. 31-én T.tol­gárórsig.­­ Kéményseprő vendéglő kerthelyiségében M­­ . Diana QyUrgy-Id lOs.­ Táncos TARKA EST Latabár Kálmán. Rác, Vali, Kamiba V­ilmos. Kardos Magda. Harc-- laac. Rákanay Tibor. I­antoa Olivér. Altomé. Rákásay Magda Pákáié Pál. Karai László. Lugonay György. Ko­vács Aladár: Vádnál Jóssef. Kösse­­dd esején lédétt terrasz Köaz.gi-jazz. Asztaltemlélén: 128-007. FOGARE-rendezés. V&GS. A csábító kertészlegény, az elhagyott férj , és a nancy-i rém története Franciaországban semmi sem változott: még a bűntettek is a békebeliek“ Budapest ostroma alatt kitört a szobám ablaka. Egy régi francia újsággal ragasztottam be. Nap hosszat álltam az ablaknál és az 1938-as Petit. Parikien minden so­rát kívülről tudtam már. Egyet­len oldalán három bűnügy: csa­ládi dráma, merénylet, kaland. "Annyi bizonyos, gondoltam akkor, hogy az emberek világ­szerte úgy elrontják a gyomru­kat ezen a tömegmészárláson, hogy­ a háború után nem egyha­mar olvasunk majd magánkezde­ményezésre elkövetett bűnesetek­ről. Most elmondok három esetet. A szereplők mások, de a történetük ugyanaz. A forrásom pedig nem az a régi párisi lap, hanem a­­Le Parisien Libertás, az lÉptiqtic és a Libé-Soir leg­újabb számai. A crime passion­­nek­ feltámadt. A magánügyek megint­ divatba jöttek. Csábító vagy betörő ? A chatresi kastély ura Uuvat­e, az idősebbik, éppen be akarja csukni a régi, nehezen járó ablak­­táblákat — még hűvösek a kora­­tavaszi éjszakák. — amikor gya­nús zajt hall a park fái közül, íjesztelenül szalad le a tölgyfa­­lépcsőn. Csak a fasorban talál­kozik a fiával. — Én is hallottam — suttogja , az. — Gyerünk! A kerítés felől nehéz csizma koppan. A hívatlan vendég most kiér a tisztásra. Vonásai élesen rajzolódnak ki a holdfényben. Tehát­ Alphonse Albert, a ker­tészlegény! Apa és fiú összenéz­­nek. Egyszerre vetik magukat a betörőre. Az auxerrei ügyész gyilkosság­­gal vádolja Ducatte urat és fiát. A kertész zsebében szerelmes­­levelet találtak. Jacotte irta, a chabresi kastély kisasszonya. Az apa és a finér a csábítót­­ütötték le azon, a holdfényes éj lnkárt. A koronatanú a vézna kis ,Ta­­cod­é. Alig-alig csinoska, majd összeroskad szerepének súlya alatt. Úgy felel a kérdésekre, mintha leckét mondana A­ zsűri nem faggatja tovább a levélről. Vannak dolgok, amiket, leírhat egy tavaszi estén egy kislány, de amikért, nem vonhatják felelős­ségre idegen férfiak Francia­­országban, mégha százszor es­küdtek is. Az idősebbik Ducatte négy évet kapott, az ifjabbik hármat. Indo­kolás: védekezésből, gyilkossági szándék nélkül ütötték le azt, aki birtokukba betörni készült. Egy bárány, aki megvadul Amikor Louis Mauclaire párisi lakos ötéves hadifogság után ha­zatért, azt kellett látnia, hogy a felesége elfelejtette. A quartier­­ben, ahol laktak, senki se szólí­totta már az asszonyt Mme Mau­­clairenek, hanem mindenki Mme, Ballois-nak ismerte. Ballois volt a neve annak a gyógyszerész­segédnek, akinek mostanában az ebédjéről gondoskodott, az asz­­szony. És arról, hogy van-e tiszta inge vasárnapra. Maudlaire csendes ember volt, sok minden látott a hosszú fog­ság alatt, megértette az asszonyt is. Vannak, akik nem tudnak egyedül maradni. Megértette őt és reménykedett. Amíg egy forró júliusi délutánon szembe nem ta­lálkozott vele. Szép virágos ruhát viselt és ugyanolyan anyagból egy kézitáskát. Bizonyára ő ma­­ga készítette. Ügyes és szorgal­mas volt mindig. Mauclarre Lajos fejébe szaladt a vér és három késszúrássl megölte a feleségét. — Még volt ereje a járda szé­léig vánszorogni, de azután ösz­­szeesett. Én mentem telefonálni a rendőrségnek. Sajnálom ké­rem ... Félénk kishivatalnok a gyilkos. Szelíd, mint egy bárány. — Csakhogy néha a bárányo­k is megvadulnak — mondotta dr. Ábelig, az orvossz­akértő. Szerinte a­ vádlott, felelősségtudatát az átélt szenvedések, erősen csökken­tették. A bíróság felmentette Louis Muuclairet. Az ügyész nem fel­lebbezett­ észre, hogy hiányzik a legszebb hajfürtjük. — Rossz tréfa mondogatták a nancyak. Egy áprilisi reggelen azonban az őr piroskabátos lányt vett észre a fűben fekve. Creak amikor egészen közel ment hozzá, látta, hogy halott. Kézitáskáját kitépték a kezéből, kötéllel fojtot­ták meg, fejét pedig pontosan úgy skalpolták n meg, amint ez az indiánregényekben olvasható. A nyomozás rövidesen ered­ménnyel kecsegtetett. Egy csavar­góban több lenyírt hajú nő felis­merte támadóját. A szoprongyos alak már büntetve is volt erő­szakoskodásért. Sem is tagadott. — Ellenállhatatlan kényszer — — mondta folyékonyam. A nyomozó rendőrkapitánynak éppen ez nem tetszett. Kereszt­­kérdések: kiderült, hogy a tet­tes mániákus hazudozó. A me­rénylet éjszakáját a m­enhelyen akadta át. — Hát, akkor ki? Két­ újabb merénylet. A nyomo­zók minden este lesben astták a parkban. Egy kisfiú folyton kö­rülöttük labatlankodott — tizenöt éves, de annyit se mutat. — Miért nem vagy otthon ilyen későn? — förmed rá a rendőr­kapitány. A suhanc megzavarodott. Fél óra se kellett és mindent beval­lott. A szobájában pedig ott volt a rablott kézitáska és rengeteg szőke, barna, fekete vörös haj­fürt. A szülei nem törődtek vele, naphosszat ponyvaregényeket ol­vasott a parkban. Az egyiknek a hőse gyilkosság előtt mindig levágta áldozatai haját. — Gondoltam, én is megpróbá­lom, ugy­e elég jól sikerült? A szemébe néz a rendőrtiszt­nek. Elismerést vár a szakértőtől. Legfeljebb öt évet kap a javí­tóban. Mi lesz belőle, ha kisza­badul? Esküvőt (elvetelok cefeteatusa: IS-60. 50. Várkonyi Stu­dió, TV., Deak tér S. Ma és holnap Az ördög nem alszik a két utolsó előadása a Magyar Színházban,­­Jövő héten mutatja be a színház új nyári vidám műsorát Itt a forint! cím­mel. (X) bétát. .­­a r­égi toitiOffigoeH. (fWICC41 bútorgyár Eladás: Erzsébet­ körút 33. Gyár: Thék Endre utca 6. FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ Színes film nappali és műfényhez is, friss előhívással, kapható. SZEMES IV. ,Somogyi Béla­ út 16. Tel.: 389-169. 1946 július 21 Augusztus 15-én megkezdik a kereskedők igazolását A magyar kereskedőtársadalom­ nagy izgalommal várja, hogy az iparrevízió során sorra kerülő igazolások miképpen és mikor kezdődnek meg. Bródy Sándor, a KOKSz elnöke, az igazolási el­járások lefolytatásával kapcsolat­­ban a következőket mondotta a Világ munkatársának: illetékes hatóságokkal meg­állapodás jö­tt létre, hogy a keres­kedők igazolását augusztus 10-én kezdjük meg országszerte. Minden kamara szék­helyén és nagyobb kereskedelmi gócpontokban úgynevezett ipar­­revízió-igazolóbizottságok alakul­nak, amelyek elnökét az illetékes iparkamara tisztviselői közül je­lölik ki, míg három tagját a KOKSz, kettőt pedig a kereske­delmi alkalmazottak szabad szak­­szervezete delegál. A bizottság­ban, olyan tag nem foglalhat he­lyet, aki régen a Baross Szövet­ségnek tagja volt. Az­­iparrevízió során külön figyelemmel végzik a bizottságok a munkájukat gu Baross-szövetségi tagokkal Szem­­ben. A bizottságok munkájukat három héten belül befejezik. Mint illetékes helyről értesü­lünk, az igazolásoknál különleges figyelemmel keze­lik a textil-, bőr, és ékszer­ szakmát. Ebben a három szakmában 1938 óta szokásban volt a kijelölés és árut csak kijelölt, kereskedők kaptak. A bizottságoknak jogukban áll az igazolás, alá vont kereskedő vagyoni helyzetét is megvizsgálni, főleg pedig­, hogy 1938 előtt és 1­938 után mi­lyen volt az arány a vagyon­­gyar­apodás tekintetében. Az igazolás során azoknak a kereskedőknek iparigazolvány­­bevonása is elrendelhető, akik 1944 március 19-e után üldözött kereskedő üzlethelyiségét­­ kiigé­nyelték. Meg akarják szüntetni a magyaróvári és keszthelyi gazdasági akadémiákat Vita a földművelésügy és a kultusztárca között Agrár szakoktatásunk terén ér­dekes intézkedés készül: centra­­lizálni akarják a mezőgazdasági szakoktatást, olyan módon, hogy egyedül a nemrég létesített Ag­rártudomány Egyetemit nevelje a jövőben a földművelés szakem­bereit, a gazdászokat és az úgy­nevezett mintagazdákat. Amióta az Agrártudomány Egyetemet felállították, fennhatósága alá rendelték az eddig önállóan mű­ködő, nagymurtú magyaróvári, keszthelyi, gazdasági akadémiá­kat és a debreceni Pallagi­ akadé­­mi­át is. Értesülésünk szerint a közokta­tás egységesítése címen a jövő­ben az agrárszakoktatás is a kul­tusztárca fennhatósága alá tar­toznék és a kultuszminisztérium csak az agrártudomány-egyete­met tartaná meg a mezőgazdasági szakoktatás céljára. A közelmúlt­ban az egyetem leányintézeteivé alakított gazdasági akadémiák megszűnnek. Értesülésünk szerint ez hatá­rozott terv a mezőgazdasági szakemberek részéről márts­z élénk ellenzéssel találkozik. Arra hivatkoznak, hogy az Agrártudo­mány Egyetem nem elegendő az új Magyarország nagyszabású ag­rárprogramjának továbbfejleszté­sére. A háború annyira meg­tépázta a magyar földművelést, hogy a nagymúltú gazdasági inté­zetekre, amelyeknek falai közül annyi kitűnő gyakorlati szak­ember került ki, feltétlenül szük­­ség van. Az agrártudomány-egyetem egész szervezete szigorúan elméleti cé­lokat követ, már­pedig a föld­reform során földhöz jutott 600.000 új gazda, jórészt teljesen kis­ember, nem egy ilyen elméleti­­jellegű intézetben tanulhatja m­ég a m a­odern többtermelést,­­ a bel­terjes gazdálkodást. Hír szerint a két érdekelt mi m­inisztérium, a földművelésügyi és kultuszminisztérium között az is vita tárgya, hogy a mezőgazda­­sági szakoktatás továbbra is ma­radjon-e a földművelésügy jog­körében, vagy valóban átkerüljön a kultuszminisztérium szárnyai alá. Jó fogás a B­O­N­A édes finom krém! Látható viharos örömmel fogadja a család apraja-nagyja: sütemény, helyett az ünnepi lakomán. Ha egyszer valami egész finomat sze­­retne az asztalára tenni, szervírozzon BON­A-krémet. P­ALAIS ne DANSI - TÁNCPALOTA kávéházban, VL, Paulay Ede utca 35. Telefon: 227-005 . Z­ie Szombaton és vasárnap Labodh Mir # - Tánc veretésével nagy artista művesz-est záróráig. |

Next