Világ, 1946. július (327-352. szám)

1946-07-07 / 332. szám

Vasárnap Bocsánatot kérek, 4* Bafc-ft0T, ebben a Szabó Dezső­­s ügyban különvéleményem van. Mindjárt meg is mondom, miért. Méltóz­tatik tudni, miről van­ szó. Arról, hogy a főváros küzgyűlé­­sén legutóbb indítványt terjesz­tettek be, — még­pedig sürgőset, — amely szerint az ostrom alatt meghalt Szabó Dezső sírját , Gel­lérthegyen jelöljék ki. Hosszas és szenvedélyes vita után úgy dön­töttek, hogy az ügyet kiadták a polgármesternek. Ami mármost a kérdésre vonat­kozó különvéleményemet illeti, az a következő: 1. Eddig az volt a szokás, hogy a temetőkbe temetkeztünk. A Gel­lérthegy nem temető. Nem értem, miért kellene a jól bevált szokás­tól ezúttal eltekintenünk. 2. Szabó Dezső kétségkívül ko­moly értéke volt a magyar szel­lemi életnek. Ámde jól tudjuk, hogy ez a fejünk felett elvonult szörnyű világégés a magyar szellemi életnek milyen rengeteg komoly értékét pusztította el Egy részükről azt sem tudjuk, hol találtak örök nyugalomra, más részük tömegsírba került, ismét mások messze idegenben kallódtak el Szabó Dezsőt szerencsére nem érte ez­ a sors. Holttestét felis­merték, illően eltemették, semmi akadálya annak, hogy híveinek kegyelete díszemléket emeljen sírja fölé. 3. Szabó Dezső — mondják a gellérthegyi indítvány szerzői — olyan érdemeket szerzett a német pestis elleni harcban, hogy meg­­különböztetett eltemettetése indo­kolt. Bocsánat, de szerény véle­­ményem szerint a Kerepesi teme­­tőben díszsírhelyen eltemetve lenni nem éppen megaláztatás- Pihennek ott olyanok, akiknek szintén volt némi részük a német veszedelem elleni élet-halál küz­delemben. (Egyiküket — úgy em­­lékszem — Kossuth Lajosnak hív­­tá­k.) 4. Szabó Dezső írói nagysága előtt feltétlenül meg kell hajol­nunk. Az ellen azonban a legha­tározottabban tiltakozunk, hogy őt most, mint nemzeti ideált pél­daképül állítsák a demokratákra magyar ifjúság elé. Ne kavarjuk fel Szabó Dezsőnek, a politikus­­nak­ viselt dolgait, mert ezzel emlékének csak ártanánk. De ne írjunk le olyasmit, hogy »ő volt a magyarság egyik legnagyobb nevelője*, mert akkor rákénysze­rítik a másik oldalt arra, hogy kimondja: Szabó Dezső volt az 1819-ben felülkerekedett kurzus* egyik legvégzetesebb szellemi száll­ás csinálój­­a, aki szóban, de írásban a legalpáribb modorban uszított nemcsak a szervezett munkásság és nemcsak a bal­oldali gondolat, hanem mindenki és minden ellen, aki és ami tilta­kozást jelentett itt a Duna-Tisza táján a különítményes terror, a végül is a nyilas szörnyűségbe torkolló * ébred­és j ellem, sis aki ezt nem hiszi el, vagy fiatalabb, semhogy azokra az évekre vissza, emlékeznék, az menjen be a Nem­zeti Múzeumba, kérje ki onnan a Virradat című napilap évfolya­mait, olvassa el bennük Szabó Dezső vezércikk­ kirohanásait. Szép érámmal talál majd közöttük olyan eszmefuttatásokat, amelyek­hez képest enyhe zsörtölődés a Magyarság és a Pesti Újság egész, zsurnalisztikája. Hagyjuk tehát ezt az egész gel­lérthegyi ügyet. Ne kavarjuk fel a Szabó Dezső-problémát, mert megelevenedhetnek az egykori idézetek ezrei ée ezzel — higgyék el — igazán nem használnánk Szabó Dezső emlékének. Aki — ismétlem — minden hibája elle­né­re is nagy ember volt, de ré­szemről a magyar demokrácia szellemi őseit egészen másfelé ke­­resném. Béke velünk. Remény István Tízezer név kerül a kultuszminisztérium B-listájára Megkezdődött­ a magyar kultúr­alét gyökeres megtisztítása. A kul­tuszminisztériumban megkezdődött a B-lista bizottságok működése. Magában a központban három bi­zottság ült össze. Kétszázon felüli azoknak a tisztviselőknek száma, akiket a minisztériumban B-lis­­tára kell tenni, azonban előrelát­hatólag ezt a számot a megbíz­hatatlannak talált tisztviselők száma jóval túl fogja lépni. Az­­ állami színházak, főiskolák, egye-­­temek, tantestület és egyéb, a ma-­ gyár kultúrához tartozó intézmé-­ nyek tisztviselőinek megrostálód­á­sára 80 bizottság alakult. Ezek­ rövidesen szintén megkezdik raü­l­ködésüket összesen tízezren felüli­­ lesz a kultusz B-listabizottsága­i által nem megfelelőnek pecsételt pedagógusok, hivatalnokok és mű­vészek létszáma. Jelentkezzenek a Brazíliával kapcsolatban állott cégek­ A Ma­gyar-Brazil Kereskedelmi Kama­­ra a Brazíliával való kereskedelmi kapcsolatok mielőbbi felvétele céljából jelentkezésre szólítja fel mindazokat a kereskedelmi cége­ket és iparvállalatokat amelyek a háború kitörése előtt brazil cé­gekkel üzleti kapcsolatban állot­tak. Ugyanekkor kéri a kamara oly cégek és vállalatok jelentke­zését is, melyek a múltban nem állottak ugyan brazil cégekkel összeköttetésben, de tevékenysé­güket a jövőben Brazíliára is ki akarják terjeszteni. A Magyar- Brazil Kereskedelmi Kamara VII., Madách Imre­ út 7. I. em. alatt (tel.: 426-932) d­ e. 9—13 óra között fogad ügyfeleket. m . lyen­ dfcro­­aj 1 * IV., u­gyó-u. 5.1 NAGEL-ZSÁK papírzsák eladás-kölcsönzés ! Tőzsdepalota.T.: 124-6431 ?00 kém mAjdnem új Zündapp mo ferdeivé áprís» papírokkal eladók Elit nagyipar. Alsóerdösor 22. Autósok ügyelem! Mindennemű autójavítást vállal, generáljavitást is a legrövidebb időn belül készít Mogyorósai László autójavító, Bajsa-utsa 47-Török Ruth g­yermekfiadSilőre Budafok—Rosssvölgy, Magyar-u. 14. 300 méter magas. Ki­tű­nő ellátás. Strand. Fele.: Király-p. NyomcratikVenc­­ül emelet 1. Telefon: 4SS-911. fa színes előhívással CVrifre kapható. ^ B*­fi. H­íd IV., Somogyi Béla­ út 16 Fotókópiák és amateurmun­­kák kidolgozása VBLAO Ezt hallottuk. A tiltott­­húsételek kiszolgálásai miatt internált vendéglősök közötti volt a rendőrség hivatalos közlései szerint Fazék Lajos, a nevéről e­l­nevezett étterem tulajdonosa is.­­ Tegnap este viszont, tiz óra táj-­ ban, a jogerősen internált ven-­f­déglős az Abbázia-kávéház torra, I­szán sörözött barátaival. Ismerő-­ sei, akik megpillantották, azt ta-1 lálgatták, vájjon szabadlábra he-1 lyezték-e vagy csupán egy kis­­ víkendre engedték ki az internáló-­ tábor jószívű vezetői. Az ügyvédi gyakorlattól néhány hete elmozdított dr. Káldi István fegyelmi ügyében a Kúria Izsák Gyula tanácsa az ügyvédi kama­ra fegyelmi bíróságának döntésé­vel szemben megszüntető határo­zatot hozott. Káldi István felfüg­­gesztését azonnali hatállyal és jogerősen megszüntette, eg­yen elvi határozatban mondta ki, hogy nem fegyelmi vétség az, ha valaki önként vállalja a háborús főbű­nös védelmét. A Kúria viszont jelentősebb pénzbüntetésre ítélte dr. Káldi Istvánt azért, mert az újságokban közzétette, hogy dr. Bencze Imre ügyvéd ,nemzetgyű­lési képviselővel közös irodát nyi­tott. Kánikulában, mindig népszerűek is voltak a budapesti strandok és a Duna-uszodák. Az ostrom óta el-­­ tűntek a kapartok alatt zöldelé­si kabinházak, a nyári Budapestnek ezek az eredeti színfoltjai. Ré­­szint elpusztultak, másrészt a híd­roncsok miatt nem lehet kivon­tatni őket régi helyükre. A strandárak az inflációs pengő szökellésével versengenek. A víz és a nyári sportok szerelmesei tehát úg­y oldották meg a káni­kulai problémát, hogy ellepték az óbudai Dunapartot. A Szépvölgyi úttól a hajógyárig a legvidámabb szabad strandélet folyik. Vetkőző, kabinokká a parti bokrok léptek elő. Régen a rendőrség m­egtil­­t­otta, hogy itt úszkáljanak az em­berek, mert­ nappal is nagy volt­ a hajóforgalom és ez óva intett a balesetektől.­­Az idén semmi sem zavarja nyári élvezetében a polgárságot. Késő estig csobog a víz a lubickolók karcsapásaitól. Délutánonként, munkájuk után még Pestről is átrondulnak az emberek egy kis fürdőzésre. Va­laki találóan jegyezte meg: — Most már igazi fürdőváros lett Budapest. Sving és humor. Alfonso, Bellik, Halmai, Kazal, Erdődy 10 tagú saving zenekara stb. van. d. e. 11 órakor a Hagyek­kostzban. (X) PIANIAZSI Szombaton, július 6-án először és azután minden­­ este 9 órakor A DZSUMUEL ANGYALA Látványos, énekes, vidám táncosnevü. Irta: Nádassy László. Zenéjét szerezte: Feleky László. A főszerepben: L­ATABÁR KÁLMÁN­­ KAZAL LÁSZLÓ NÉMETH MARICA SZÁNTÓ KLÁRI LANTOS OLIVÉR ILONA & Ered LARRY JIMMY IVONNE GRANA GLADYS KUSSEROV VÉRTES KLÁRI — SIMON SYLVIA HOLLYWOOD SISTERS BENKE IRMA — HELEN MORGAN DÉRI T­BOR és JAZZ ZEnEkARa Énekei: LAKATOS ILONKA 1946 7 Károlyi Mihály megérkezett Londonba Károlyi Mihály prágai hivata folytatott­ Benes elnökkel az álla fol, így a magyar-csehszlovák vi­szélés során felidézte a Londont és biztosította Károlyit arról, és legközelebbi látogatása alkat kicserélésit. A londoni rádió teg Mihály felesége és titkára kísére érkezett Londonba. Mos jelentés szerint megbeszélést János politika különféle kérdésvs­­szonyról is. Benes elnök a megbe­­an kialakult baráti kapcsolatokat boldog lenne, ha viszont láthatná mával folytathatná vele nézeteik nap este közölte, hogy Károlyi tében délután repülőgépen meg­ Szenzációs leleplezés: A németek már 1941-ben meg akarták szerezni a tispei olajkutakat A napokban Budapestre került Günther Reiman híres amerikai publicistának «Patens for Hitler] című nemrégiben Newyorkban megjelent könyve. A könyv szá­mos fontos dokumentumot tartal­maz Hitlerék gazdasági terjesz­­kedéséről. Többek között közli a Standard Ott Company jelentését a Trum­an akkori szenátor veze­­tése alatt kiküldött­ vizsgáló­­bizottsághoz a magyarországi olajkutak tervezett eladásáról. A­­jelentés így szól:­­ Hónapokkal ezelőtt az X. G. I Farbenindustrie igazgatósága te­lefonon érdeklődött, vájjon haj­landók volnánk-s magyarokig­ ola­iérdekeltségeinket eladni. Ter­melésünk 1910-ben mintegy 1,935.000 barrelre rúgott és azt egy ma­gyar vállalat, a MAORT (Ma­gyar Amerikai Olajtermelési Rész­vénytársaság) vezette- Utóbbinak részvényei száz százalékig az European Ga­s & Electric Com­pany birtokában voltak, amely viszont a Standard­­ Oil leányvál­lalata volt. Az ajánlatról értesí­tettük az északamerikai külügy­minisztériumot és azt válaszoltuk az I. G. Farbenner­, hogy hajlan­dók vagyunk az üzletről tárgya­lásokba bocsátkozni. Arkinnal ér­tesítettek bennünket, hogy már küldik is megbízottjukat New­­yorkba. Megbízottjuk, egy Pen­­thal nevű úr el is jutott Rio de Janeiróig, onnan azonban nem tu­dott tovább utazni, mert nem ka­pott beutazást az Egyesült Álla­mokba. Erre Mr. Harden elnök­­helyettesünk ment Rióba, hogy kiderítse, mi is a németek aján­latának a lényege. Az I. G. Far­­ben legelőnyösebb ajánlata, mely a mi szemszögünkből nézve na­gyon is elfogadható volt, abból á­llt, hogy felvásárolja a MAORT összes részvényeit és azokért a következő fizetéseket eszközli: Aranyban (valószínűleg túlnyo­mó részt német érmében): 13.500.000 dollár, svéd korona, svájci frank és vagy közép- vagy délamerikai valutában vagy devizában 5.000.000 dollár, I­­G. Farben kö­telezvényekben 5,000900 dollár, összesen 23,500.000 dollár. A kötelezvények USA dollárban fizetendők, kamatokkal együtt, három­ hónappal a háború befeje­zését követően és biztosítékul az I. G. Farben amerikai követelé­sei szolgálnak. Amennyiben az Egyesült Államok kormánya elv­ben jóváhagyja magyarországi érdekeltségeinek eladását, úgy minden reményünk megvan rá, hogy sikerül az angol kormány engedélyét megszereznünk az aranynak Lisboából va­ló kihajó­­zására. Ezt az előterjesztésünket mr. Ray Adherton, az északame­rikai külügyminisztérium európai osztályának vezetője, akivel az ügyről először folytattunk tár­gyalásokat, jóváhagyta. 1941 augusztus 19. : A Truman-bizottság kiderítette, hogy a németeknek ezzel az aján­lattal kettős céljuk volt. Egyrészt döntő befolyást akartak szerezni gazdasági téren is Magyaror­szágra, másrészt a Lati és Conder repülővállalataik számára akar­ták továbbra is biztosítani a New Jersey államban előállított Rocta­­net gázt, mely nélkül a hosszú, járatú repülőgépek nem voltak üzembentarthatók. A Troraan­­vizsgálat azt is megállapította, hogy ebben az időben az amerikai cégek 90 százaléka már megsas­­kította­ a­ nácikkal a kapcsolato­kat, de ezek között a cégek kö­­zött nem fordult elő a Standard Oil neve. A Szent István korútl nyilasház Kilenc gyilkosát halálra ítélték Kétnapos tárgyalás után pénte­ken késő délután hirdette ki íté­letét a Népbíróság Kiss-tanácsa a Szent István-körúti nyilas párt­­ház volt pártszolgálatos gyilkosai­ nak ügyében. Kilenc vádlottat, Gorohovszky Sándor kereskedő­segédet, Bekkor Emil, Tisza Vil­mos, Kacsmann-Baritz István, Je­­rebitz István, Schütz József ma­gántisztviselőket, Monostor­-Kri­­zsán Sándor szerelőt, Kollaríck Károly pénzbeszedőt és Pintér Józsefné Nagy Rozáliát kátétól i­tali halálra és vagyonelkobzásra, míg Poór Mária takarítónőt tízévi kényszermunkára ítélték. Az ítélet megokolása kiemeli, hogy a tár­gyaláson bebizonyosodott: milyen szadista módon kínozta a Szent István­ körúti nyilasház Népbíró­­ság előtt álló társasága az össze­­fogdosott ártatlan embereket és hogy a minden képzeletet felül­múló gyilkosságok tettesei ők vol­tak. A kilenc halálos ítélet jogerős. Az elítéltek valamennyien kegyel­met kértek. ANGOL PARK szombaton és vasárnap délután 6 órakor GMLM-EST KOMIKUSOK JÚLIUSI PARÁDÉJA Fejes Teri, Fellegi Teri, Rácz Vali, Raffay Erzsi, Latabár Kálmán, Rákossy Tibor, Fekete Pál, Csikós Rózsi, Kökény Ilona, Rajna Alice, Herczegh — Komlós, Petriss —Dénes, Ericszi Tivadar, Kazal László, Halmai Imre, Peti Sándor, Tompa Es Pali, Pártos Gusztáv, Lantos Olivér HALLÓ! OKVETLEN LEGYEN HALLÓ* 7-én, vasárnap este 7-től záróráig a Kéményseprő vendéglő kerthelyiségében (Dózsa György­ út 106) Remek műsor, hangulatos jazz, tánc, cigányzene Rossz idő esetén fedett terrasz Fogam* Ha ngven­seny in*o el a mentié mém­e

Next