Világ, 1947. október (700-726. szám)
1947-10-07 / 705. szám
Ma: A piszlicsárok földjén VILÁG 705!'SZÁM * ÁRA 40 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1947 OKTÓBER 7 * KEDD Megegyeztek a kormányprogramban a koalíciós pártok Százalékos vagy demokratikus bíráskodás? írta Vészy Mátyás dr. Híreket hallunk arról, hogy az igazságügyminiszter az igazolási eljárás és a népbíráskodás kérdésében változtatni kíván az 1945-ös debreceni megállapodás rendszerén. Megértjük- Hiszen nincsenek örök elhatározások és nem lehet régi elképzeléseket örökre megrögzíteni- Amikor a debreceni megegyezés 1945 elején létrejött és az úgynevezett Nemzeti Függetlenségi Frontban öt párt tömörült: a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt, akkor az illetékesek úgy látták, hogy körülbelül ebben az öt pártban nyilatkozhatik meg teljességében a nemzet minden rétege. Ezen az ötpárt-rendszeépültek a Nemzeti Bizottságok- és ezen az alapon kerültek be a képviselőtestületi tagok is. Megértem, ha olyan vélemény is akad, amely szerint ezen a rendszeren — az idők változása és a hangulat kialakulása folyományaként — változtatni kell. De ha változtatunk, akkor ez a változtatás legyen igazságos és feleljen meg a demokrácia követelményeinek. Mert ha igaz is, ahogy a Polgári Demokrata Párt, legalább is a szavazatokon keresztül, nem tömöríti magában a polgári gondolat összes képviselőit, viszont igaz az is, hogy a másik négy párt, röviden a koalíciós pártok — a Szakszervezettel együtt — hasonlóképen nem tömörítik magukba az ország közvéleményének teljességét. Ha tehát a kormányzat bármilyen kérdésben hozzányúl a debreceni egyezményhez, akkor ezt nem lehet azzal az egyoldalúsággal tenni, ahogy az igazságügyminiszter tervezi. Akkor ám bontsuk fel ezt a debreceni egyezményt, amely valójában a gyakorlatban úgyis már régen felbomlott, és a demokrácia követelményeinek megfelelően helyesbítsük, fektessük azt új alapokra.Minél gyorsabban lesznek meg a községi és törvényhatósági választások, amelyeknek Budapestre is ki kell, terjedniük- annál könnyebb az eligazodás. Ebben az esetben nem sürgető a képviselőtestületeknek és nemzeti bizottságoknak újjászervezése. De annál sürgetőbb a népbíráskodásnak és az igazoló eljárásnak új alapokra helyezése. Mert ha az a cél, mint ahogy mindenki vallja, hogy ez két eljárási csoportban a népbíráskodás gondolatát A politikai életben teljes csend jellemezte a hétvégét A vasárnapnak egyetlen eseménye volt: Dinnyés Lajos miniszter,elnök látogatása Hévízen a köztársaság elnökénél. A miniszterelnök folyó ügyekről számolt be az államelnöknek. Ma délelőttre pártvezéri konferenciát hívtak össze, az értekezlet azonban elmaradt Az értekezletnek az lett volna a feladata, hogy a kormányprogram részleteit tárgyalja le, miután azonban a kormányprogram tekintetében a koalíciós pártok között teljes a megegyezés, az értekezletre nem volt szükség. A kormányprogramot igen részletesen holnapi beszédében, fogja ismertetni a miniszterelnök. Politikai körökben élénken kommentálják a Szociáldemokrata Pártnak azt az intézkedését, amellyel külföldön tartózkodó pártvezetőségi tagjait sürgősen visszahívta Budapestre. A pártvezetőségi tagok sürgős visszahívása azzal van összefüggésben, hogy a párt a közeljövőben politikai bizottsági és pártvezetőségi ülést akar tartani és ennek előkészítésére szükség van a pártvezetőség valamennyi tagjának jelenlétére. Ma délelőtt búcsúzott el a miniszterelnökség személyzetétől Pongrácz Aladár, a miniszterelnökség volt politikai államtitkára. A miniszterelnökség tisztviselői nevében Bojta Béla adminisztratív államtitkár búcsúztatta a távozó Portifrácz Aladárt. Meleg szavakkal emlékezett meg a közösen eltöltött munka hónapjairól. Ponorácz Aladár rövid beszédben köszönte meg az üdvözlést s elmondotta, hogy államtitkári működése alatt minden képességével igyekezett azokat az eszméket és célokat szolgálni, amelyeket bemutatkozó beszédében hangsúlyozott. Arra kérte a miniszterelnökség tisztviselői karát, hogy százszázalékos akarják megvalósítani, akkor tudomásul kell vennünkhogy a népbíráskodás létének alapja, hogy ott a nép minden rétege és felfogása képviselethez jusson. E Ezen az elven épült fel régente az esküdtbíráskodás is A népbíráskodást más alapra helyezni: nem felelne meg a demokráciának és akarva támogatást nyújtsanak utódjának, aki nyilvánvalóan szintén a tiszta demokrácia eszméit fogja szolgálni. A Pfeiffer-pártból több képviselő válik ki, s vagy akaratlanul is út a diktatúra felé. Mert ha a népbíróság a maga összetételén keresztül nem az általános nemzeti hangulatot juttatja kifejezésre, akkor már nem demokratikus bíráskodás, s akkor nem éri el azt a közmegnyugvást, amelyet minden jó ítélettől várni kell A legközelebbi napokban bejelenti kilépését a pártnak dr. Párkányi Ferenc, aki az iparosság képviselője volt a pártban. Beszélnek ezenkívül Palmnay Ferenc kilépéséről, valamint még egy-két képviselőnek a pártból való távozásáról is, akiket a párt maga óhajt »kihajózni« politikai múltjuk miatt Heffymeni Kiss Józi már régebben bejelentette kilépését. Dinyés miniszterelnök holnap ismerteti a Házban a munkatervet Óriási világpolitikai jelentősége van a kommunista Tájékoztató Iroda felállításának Truman felhívása az Egyesült Államok népéhez Hja Ehrenburg a Pravda hasábjain igen ékeshangú cikkben bírálja az USA külpolitikáját. Jellemző megnyilatkozásnak mondja Novromon volt moszkvai nagykövetnek azt a kijelentését, amely szerint s mivel a Szovjetunió veszélyezteti a békét, az USA-nak küzdenie kell a szovjet terjeszkedés ellen és fenn kell tartania atombomba-készletét. Ehrenburg ehhez kapcsolódva azzal vádolja meg Washingtont, hogy gyámsága alá akarja helyezni az egész világot és hogy közben a Szovjetunióra igyekszik ráfogni a más államait belügyeibe való beavatkozást. Cikke végén leszögezi:Nálunk senki sem akar háborút. Mi hiszünk az értelem és kultúra győzelmében, az ember diadalában. Az európai kommunista pártok szeptember végén Lengyelországban megtartott tájékoztató tanácskozásán megfogalmazott nyilatkozat a többi között azzal vádolja meg az angolszászokat, hogy politikájuk ráz imperializmus megerősítésére és a demokrácia megfojtására irányult. A nyilatkozat befejezett tényként beszél a világ két részre szakadásáról és leszögezi, hogy s az USA vezetése alatt álló imperialista tábor támadó aktivitást fejt ki katonai, gazdasági és ideológiai téren egyaránt* és mindezt a liberális, pacifista álarc mögé rejti*. Rendkívül éles hangon árulással vádolja meg a jobboldali szocialista vezetőket (Slamachert, Blum-t, Asfrict, Bevint, Schumachert, Saragatot és Rennert), majd pedig leszögezi, hogy a kommunista pártoknak egy behangolt akcióprogrammal kezükbe kell venni a nemzeti szuverenitás és függetlenség védelmét, mert írni ként a müncheni politika szabad keze adott a hitleri agreszsziónak, úgy az USA és az imperialista tatám új irányzatának tett engedmények is még arcátlanabbá és agresszívabb® tehetik annak mozgatóit. A nyilatkozat végezetül a legfőbb veszélynek minősítia saját erők lebecsülését és az imperialista tábor erőinek túlbecsülését* és hangsúlyozza, hogy a kommunista pártoknaktömörülniök kell közös imperialistaellenes és demokratikus program alapján. »A tapasztalatok kicserélése és az egyes pártok tevékenységének önkéntes koordinálása érdekében a 9 ország (a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Olaszország és Franciaország) kommunista pártjainak delegátusai belgrádi székhelyei Tájékoztató Iroda felállítását határozták el, amely sajtóorgánummal is fog rendelkezni. A vasárnap miatt még alig hangzott el kommentár a nagyjelentőségű értekezlettel kapcsolatban. Nemzetközi politikai körökben érdekesnek tartják, hogy több európai állam kommunistái mellett fils angol és az osztrák EP sem vett részt a megbeszéléseken. Washingtonban ma reggel félhivatalosan politikai hadüzenetnek minősítették az értekezletről kiadott nyilatkozatot. Ami pedig a Tájékoztató Irodát illet, Londonban megállapították, hogy az Iroda felállításának bejelentése, tekintettel a kommunista pártok között már eddig is fennállótt kapcsolatokra, főként demonstratív jellegű és tulajdonképpen az 1913-ban feloszlatott kommunista internacionálé újjáélesztését jelenti. Világszerte nagy érdeklődéssel várják London, Washington és Páris hivatalos állásfoglalását és nem utolsó sorban a szociáldemokráták magatartásának asfkulását. Churchill és de Gaulle Nagybritannia, illetőleg Franciaország háborús vezére csaknem egyidejűleg nagyeszédetmondott. De Gaulle leszögezte, hogy a francia nép francia jrítékot akar játszani. Churchill éles hangon támadta a kormány belpolitikáját, az sállandó merényletekről beszélt, amelyeket a kormány nemzeti szabadságjogok egésze ellen elkövet és leszögezte, hogy az idő a konzervatív párt számára dolgozik. A továbbiakban elismeréssel szólott Hetin külpolitikájáról és kijelentette, hogy neki 3 célja van: testvéri közösség a brit nemzetek között. Európai Unió és testvéri szövetség az USA-vrd I Önkormányzat mellettszavazott a Saar-vidék London, október 6. A vasárnapi sasi-vidéki választások eredménye a következő: Kér. néppárt 330.000 szav. (51%) Szoc. Dem. 147.000 szav. (32%) Demokraták 36.000 szav. ( 8%) Kommunisták 85.000 szav. ( 8%) A Sabbi saavanat érvénytelen. A választók 95 százaléka adta le szavazatát. A választási eredmény azt jelenti, hogy biztosítva van az új alkotmánytervezet elfogadása. Ennek értelmében a Saer-vidész önkormányzatot kap és gazdasági szempontból Franciaonwághez kapcsolódik.