Világ, 1948. március (826-849. szám)

1948-03-17 / 838. szám

2 1948 március 17 tábornok is. Szakosíts Árpád megnyitó beszédében hódolat­tal adózott 1848 hőseinek em­­léke előtt, majd a főváros ne­vében köszönetet mondott a nemzet szabadságát kivívó szovjet hadseregnek és vezé­rének­ Budapest díszpolgárai­nak Sztálin generalisszimusz­­nak. Bognár József polgármes­ter ünnepi­­beszédében hang­súlyozta, hogy ma nem állunk egyedül a szabad­ságért folyó küzdelemben, mint száz évvel ezelőtt, mert mellettünk van a Szovjet­unió­, a népszabadság legna­gyobb harcosa. Goda Gábor tanácsnok ter­jesztette elő a határozati ja­vaslatokat. Többek között el­határozták, hogy 60.000 forin­tos nagydíjat alapítanak az 1848 szellemét leginkább tük­­röztető alkotások számára. A záróbeszédet Széll Jenő al­­elnök mondotta, majd a dísz­­közgyűlés a Kossuth nóta el­éneklésével véget ért. 1848 dicsőséges emléke: törvény Délben ünnepi ülésre ült össze a magyar országgyűlés, hogy törvényben örökítse meg az 1848—49- évi forradalom és a szabadságharc emlékét. A karzatokon külföldi delegá­ciók, meghívott vendégek so­kasága­ Tildy államelnök is megérkezett az ülésre. Nagy Imre az országgyűlés elnöke mondotta az ülés ünnepi meg­nyitó beszédét, majd Révai József terjesztett® elő az 1848—49. évi szabadságharc emlékét megörökítő törvény­javaslatot, hangoztatva- hogy ez az aktus a magyar nemzet tiszteletének és kegyeletének bizonysága-1848 dicsőséges emlékének törvénybe iktatása azt jelenti, hogy hároméves demokrá­­­iánk tetteit és vívmányait illesztik bele a magyar hala­dás történelmi folytonossá­gába­— Meghajtjuk fejünket egy Eötvös József, egy Klauzál Gábor, egy Nyári Pál, egy Bezerédi és Beöthy emléke előtt, folytatni, tudva, hogy a magyar haladás történetében a maguk módján ők is előre vitték a fáklyát egy hosszú útszakaszon. Ezután Dinnyés Lajos mi­niszterelnök beszélt arról, hogy 1848 értelmét és értel­mezését meghamisították, de mi folytatjuk azt, amit Kossuth Lajos és nemzedéke megkezdett, de az akkori nem­zetközi viszonyok folytán be­fejezni nem tudtak. A magya­r függetlenség és szabadságharc nyomdokain járunk, amikor a békét és biztonságot a felszabadult nemzetek demokratikus tár­saságában keressük, abban a szövetségben, amelyet Kossuth S­porkruházat kirakatait nézze meg, mielőtt Trenchh­odt - Bánon átlátszó- lódenk­abátot vesz Baim-ZtlIinszkv-ii* *3 íAndráuv-úXarokj 35 éveta tisztít a Vörösmarty Inap alatt Telefon 122-305. Háztól-házig VI., Andrássy-út 66 sarok CZINKA PANNA oALLADÁJA Balázs-Kodály bemutató az Operaházban­­ Irta Somogyi Vilmos Balázs Béla is Kodály Zoltán közös darabja, a Czinka l'anna bal­adája, műfajilag igen nehe­zen osztályozható. A színlap ezen­­játéknak mondja — ebbe az á­ta­­lános keretbe sok minden belefér. Mi a Czinka Pannát Talán dal­betétes történelmi népszínmű. De történelemről szó sem lehet: Czinka Panna és Ócskái László regénye merő lehetetlenség. Czin­ka Panna a hollóhajú, vajákos balladamondó szép c­eányleány, Ócskái halála után született­ek tehát nem találkozhattak... Inkább mondjuk azt, hogy dal­játék erős melodramatikus aláfes­téssel. Ki tudja, talán új műfaj indult útjára ezzel a színpompás ünnepi játékkal. A Czinka Panna hangja komor. Sok sötét szín a színpadon. Bal­­­­ladai homály, balladai nyugalom.­­ Nem is mindig színpadszerű. A Háry János csupa vidámság, já­ték, életöröm. Olyan egyszerű ott minden, amit vitéz Johannes Háry meg tud csinálni, az neki mind semmi­ — amit pedig nem tud, azt nem csinálja. A Czinka - Panna csupa borús árnyék, holló­­károgás, sötétenlátás. zádh szomorún szól a Rákóczi rézdobja ...« * Kodály Zoltán­ a kuruckor zenei kifejezését kereste. Fis­ha Háry példájára összeállítja egyszer­ű ku­­rucszvitjét­, annak messzehangzó sikere lesz.­­egyébként azzal az energiával, amelyet Kodály Zol­tán a balladai szöveg zenei illuszt­rálására fordított, akár önálló operát is írhatott volna. Nemesen egyszerű zenei technikája, ízlése­sen modern zenekarkezelése a régi Kodályt mutatta. A legtöbb szöveges dallam a néphagyományból való. A nép­dalgyűjtést — fonográffal — Ma­gyarországon Vikár Béla kezdte el. Számos nehézséggel küzdött, a falu bizalmatlan volt, sok he­lyütt adóvégrehajtónak nézték, nem egyszer az ablakon át mene­kült. Első fonográfgyű­jtemén­­yét Pe­­tőfit id­őre adta át Kodálynak és Bartóknak: aMit én nem egészen dicstelenül kezdek Folytasd te barátom ,teljes dicső­séggel.« A Cr­i­tikába . Kodály számos hangszeres da­rabot ír*, önállóan szereplőt és’ aláfedést­ A hang­szerek közül Kodály kihagyta a kora­be­i hangszereket, a dudát, a tárogatót és a cimbalmot és ezeknek hangszínét mai hangsze­rekkel* tudta kifejezni. Amikor a megszállott Czinka Panna felrohan a dombra és rá­zendít hegedűjén a harci induló­­ra, hogy a csata sorsát megfor­dítsa és elhitesse a katonákkal, hogy Ócskás áll a seregek élén, akkor halljuk: új induló z­endül fel: Kodály újjá­írta a Rákóczi­in­dulót. A Rákóczi induló mozgal­mas és izgalias — van valami határozott tragikus aláfestése, amely egyébként megfelel a da­rab alapszínének. A kuruc felkelés kudarcba fullad. tábor, a tá­bor — zászlóit lehajtja a majthé­­nyi páston, — Szegény kuruc tá­bor, — Hajh, Károlyi Sándor ...« Kodály azt mondja: a leghitele­sebb történelmi adatok egymásra­­halmozásából sem keletkezik jó színdarab. Így is van: a lényeges az, hogy az irreális­­ meggyőző legyen . * A színpadon Rösler Endre tet­szett legjobban. Saját személyé­ben egyesíti a Nemzeti és az Opera tagjaitól megkövetelhető legjobb kvalitásokat. Az ő sze­mélyében létrehozott és megvaló­sult perszonális unió jelképezi az ország két reprezentatív színházá­nak vállvetett együttműködését. Lukács Margit a címszereplő a prózaiak közül a legszebb hang­szín­ebben van bűvereje. Balla­damondása, zengő dek­amálása, nem válik unalmassá. Az első felvonásbeli purcémozsdatás fi­nom, operetthat * Rajczy Lajos ragyogó színészi adottságainak latbavetés­­el ér­dekes figurát formál Ocská­ból. Néha egy meghaso­nlott lélek kó­ser­ű tüzeit villantja meg előt­tünk . . Van a figurának valami intrikus íze is — de hát csak nem glorifikálhatja az árulót?!.­. Szerin­tünk a darab legizgalma­sabb és legszínpadszerűbb jelené­sei a kurír megjelenése körül ala­kulnak ki. Bozóky remek futár. A veterán Bartos régi nagy for­májára emlékez­ető erővel zengi el a jobbágyok tiborci panaszát. Az együt­és egyik legjobb tagja, Kiadásdy főrendező az operaia­­kat és a nemzetieke­t nagy munká­val közös nevezőre hangol a játék­stílusában és akusztikai szempont­ból, ami szín­én nem lehetet­­könnyű. A díszletek Chík és­ Fülöp kollektív alko­t­ai. A pozsonyi díszlet nagyon nyomasztó, nyilván mert látomásszer­ű. A kuruco­k Márk T­radar korhű jelmezeiben ugrálnak. A hajduláncos, dadalát B­eci Harangozó tanította be. Vezé­nyel: Ferenc­sík János, a színház vezető karnagya. Pi­us László kar­­igazga­tó rendkívül fon­os ténye­zője az előadásnak. Komor hangu­latú kórusai tömör erővel szól­nak ... Megemlítjük még,­ hogy a meg­szállott cigánylány virtuóz he­gedűszólóit Garay György he­gedűművész, hangversenymester szólaltatja meg a színfalak mö­­gül. Osváth Júlia rövid áriája alatt pillanatra a azt hittük­, hogy az Operában vagyunk. VILÁG Lajos lángelméje elképzelt, kitervelt, reális szerkezetében felvázolt. — A megnyilvánuló nagy lelkesedésből megállapítom, hogy az országgyűlés a tör­­vény­ja­vaslatot egyhangúlag elfogadta — hirdette ki a ha­tározatot nagy taps közben Nagy Imre elnök. Vorosilov: „Boldogan üdvözlöm a magyar népet" Vorosilov marsall a Szov­jetunió küldöttségének veze­tője lépett ezután a szónoki emelvényre. Üdvözlő beszédé­ben kifejtette, hogy a sza­badságáért küzdő magyar nép történelmi sorsában sok a közös vonás, a Szovjetunió népeinek sorsával, mert a Szovjet népeinek is, hosszú és kemény küzdelmet kellett folytatni a cári önkényura­lom ellen, éppúgy mint Ma­gyarországnak a Habsburgok­kal — A szovjet nép nevében — -­mondotta ezután — boldogan üdvözlöm a magyar népet, melyet az 1948 február 18 án Moszkvában aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűz a Szovjetunióhoz. Ez a szerző­dés, amint erre Molotov a mi külügyminiszterünk rá­muta­tott, s népeink tartós közeledé­sének és szoros együttműködé­sének ügyét szolgálja, függet­lenségünk és nemzeti szuvere­nitásunk kölcsönös tisztelet­­ben tartása alapján- Ez a szer­ződés egyszersmind fontos új eszköze az európai béke és biztonság megszilárdításának­* — Engedjék meg — mon­dotta­­ Vorosilov marsall, — hogy ma a hős magyar forra­dalom századik évfordult­ja al­kalmából a Szovjetunió nevé­ben szívből jövő jókívánsá­gaimat tolmácsoljam a ma­gyar népnek és további sike­reket­ kívánjak az új demo­kratikus Magyarország építé­sében. Éljen a szovjet nép és a magyar nép, a Szovjetunió év. A magyar köztársaság megbonthatatlan barátsága. A hatalmas lelkesedéssel fogadott beszéd után szólal­tak fel. Galas Mirovan, ju­goszláv, Stefan Voit­ec, a román­ Anton Korzycki len­gyel.­­ Anton Jugov bolgár, Fierlinger csehszlovák, Tuk Ja­hova albán kiküldött. Nagy Imre­ elnök az elfoga­dott törvényjavaslatot Ding­­nyés miniszterelnöknek adta át, aki a pergamentpapírra nyomott törvényt az ülésterem közepén helyett foglaló Tildy Zoltánnak adta át kihirdetési záradék és aláírás céljából. Történelmi pillanat volt, ami­kor az államfő az ország­­gyűlés jelenlétében nyomban aláírta az elfogadott törvény­­javaslatot. Nagy Imrének, a törvény beiktatását kihirdető Tildy Zoltán: „Törhetetlentül bízom népünk jövőjében" Az országgyűlés ünnepi ülése után a köztársasági el­nök a kormány tagjaival, a képviselőkkel és az ünnepi ülésen részt vett külföldi és belföldi vendégekkel a Kossuth Lajos­ térre ment, ahol­ ekkor már százezres tömegek gyűl­tek össze a centenáris ünnepi nagy­gyűlésre. Szakosíts Árpád miniszter­el­nök helyettes nyitotta meg az ülést ünnepi beszédével, majd Tildy Zoltán köztársa­sági elnök emlékezett meg 1848 márciusának történelmi előzményeiről- arról a széllé-, méhen ébredező korról, amely­k­ben a nemzet legjobbjai fúl­tak oda a haladás és a nép szabadságának ügye mellé. A 100 év előtti március csak­ a rabláncot vette le a jobb­ágyok kezéről, de a következő­ korszak gondoskodott arról, hogy a jobbágyrétegek to­vábbra is gazdasági és politi­kai elnyomásban maradjanak és csak most három éve a forradalmi földreform hozta meg a teljes és visszavonha­­tatlan szabadságot. — Amint hiszem, hogy jó úton jár ma a nemzet — foly­tatta ezután,h­­olyan tűrhetet­lenül bízom népünk jövendő­jében, mert nőnünk tehetsé­ges nép s eddig sorvadásra ítélt erői a szabadság tavaszi levegőjében, szepseszven és élettel teljesen fognak kivirá­­gozni. Az államelnök, a tömegek lelkes éljenzésével és tapsával fogadott beszédét a magyar szabadságnak és nemzeti füg­getlenségnek, valamint , a sza­bad népek békét teremtő test­vériségének éltetésével fejezte be. Utána Rákosi Mátyás miniszterelnökből tettes be­szélt, majd Szakasity Árpád ünnepélyesen bezárta a nagy­gyűlést. v Szempillafestés, szőrszálak, szemöldök végleges eltávolítása, egyéni arcápolás kozmetikában, if Cl lltift IV., Ferenciek­ tere 7. 11/5 Szerda szavaira a képviselők felállva tapsoltak, majd felhangzott a Ház minden oldalán a Him­nusz. Kossuth-díj kiosztás, Kö­vös-emlék, ünnepi es­ély a Házelnölnél A fővárosban később is szünte­lenül tartottak az ünnepségek. A Nemzeti Múzeumban rendezett sajtókiálítást Tildy Zoltán köz­­társasági eln­ük és Vorosilov mar­sall, a szovjet küldöttség vezetője együtt tekintette meg. Az állam­elnök délután osztotta ki a Kos­­sztt­i-d­í­jakat, a kormány több tag­jának jelenlétében. Díjkiosztás előtt Ortutay Gyula mondott be­szédet, aki a százéves vallás- és közoktatásügyi minisztérium első miniszterének, Eötvös Józsefnek emlékére rendezett zeneakadémiai ünnepségen is beszédet mondott. Ebben hangoztatta, hogy közokta­tásunk és köznevelésünkre az első útbaigazítást Eötvös életművében találjuk meg. Centenáriumi disghingvarsety volt a Zeneakadémián a zenész­­szakszervezetek­ rendez­sében. A Városi Színházban az ifjúság est­jén megjelent Vorosilov marsall, Tildy államelnök és a kormány több tagja is. A külföldi küldött­ségek délután megkoszorúzták a gellérthegyi Szabadság-szobrot. Este díszelőadás volt a Balázs-— Kodály Cinika t­an­újából az Operaházban . Katona József Bánk bánját játszotta a Nemzeti Színház-A­­hivatalos ünnepségeket Nagy Imrének, az országgyűlés elnöké­­ne­k az Országházban adott pará­dés fogadóestje zárja be. Az ünneplő seregek kora délután lassan szétoszlok­­ak, ha még késő éjszaka is ezrével járkáltak a­z em­berek az utcán, gyönyörködi­­k a parlament kivilágított kupolájá­ban, szemlélték­ az éjszakában csil­lagként villogó jánoshegyi kilátó­­tornyot és a gellér hegyi Szabad­ság-szobrot Fogadós Dinnnyés minisz­erelnöknél Dinnyés Lajos miniszter­­elnök ma délelőtt miniszter­elnökségi­­ dolgozószobájában fogadta a centenáris ünnep­ségre Budapestre érkezett kül­földi delegációk vezetőit, az akkreditált követeket és a küldöttségek miniszteri rang­ban lévő tagjait. A fogadáson résztvett Rákosi Mátyás és Szakosíts Árpád miniszter­­elnökhelyettes, Molnár Erik külügyminiszter, Nógrádi Sán­dor és Posta László miniszter­­elnökségi államtitk­ár­ Néhány perccel tizenegy óra előtt érkezett meg Vorosilov marsall és kísérete. Dinnyés La­kos miniszterelnök és Mol­­nár Erik külüg­ymi­ni­szter üdvözöl , őket majd a többi delegáció sorra érkező veze­tőit fogadták. A delegációk vezetői barát­ságos megbeszélést folytattak a magyar államférfiakkal ­Dánia kopenhágai vásári u­­tazásra előjegyzést elfogad a vásár hivatalos megbízottja a■ „VIA“ utazási iroda, IV., Váci­ utca 36. Telefon 181-256

Next