Világ, 1948. május (876-897. szám)
1948-05-23 / 892. szám
Rádió műsor fiadifogolynévsor és üzeneted VILÁG nimbium————i————hii»uih nm ina n—i»p— i 1948 MÁJUS 23 .VASÁRNAP 892. SZÁMÁRA 60 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. úiasokozhatunk: A 15 éves pécsi kém nő regénye --------—-■■■ ■■ "■ 1 11 ' ...................—Külföldre akarnak szöktetni egy futballcsapatot Halálra ítélték Werthet Igen tisztelt, olvashatatlan aláírású Elnök Úr! Miként Ön is bizonyára igen jól tudja, közéleti emberek a címükre érkező névtelen leveleket rövid úton papírkosárba szokták dobni. A névtelenség mögé vagy a gyávaság vagy a szemtelenség szokott bújni: egyikük sem olyan társadalmiérték, amellyel érdemes volna szóbaálni. Ön azonban az olvashatatlan aláírása fölé, olyan bizánci pompalatosságú címet biggyesztett, hogy fel kellett rá figyeljek, mert ez a cím ,így szó,- - . í, lök Valláson Szövetsége Országos Intéző Bizottsága latározottbóktr fiát ez már igen! Egy ilyen — nyilván belügyminiszterileg is jóváhagyott — szövetségnek Országos Intéző Bizottságával már illik eszmét cserélni. Hát, hogy megmondjam őszintén — levelének már kezdő sorai sérti voltak egészen ínyemre. Arról méltóztatik példálózni, hogy Önöknem is vetnek ügyet felelőtlen újságírók, naponta ismétlődő, alaptalan támadásaival. Alázatos tisztelettel bocsánatát esedezem,, de figyelmeztetnem kell arra, hogy ma 1948-at írunk, s nem 19,44-et. Ma nem Kolozsváry-Borcsa Mihály és Bulin Elek urak állanak a sajtókamara élén, amikor is valóban felelőtlen újságírók ismételtek naponta alaptalan támadásokat- Avagy nem méltóztatik emlékezni mondjuk egy Milotay István nevére, aki a Központi Sajtóvállalat keretében hol .zsidó pénzencsinált .antiszemita propagandát, hol a királyhű mágnások pénzén szabad.király választásért lelkesedett, ellenben mindig és mindenkor csakis a maga zsebére csinált üzletet.? Avagy el méltóztatott felejteni egy Nyisztor Zoltán nevű közíró nevét, — ugyancsak a K. S. V- keretében — akinél idegbajosabb, uszítóbb írásokat keveset produkált a magyar sajtó Avagy netán Elnök Úr emlékezetébe idézzük a boldogtalan emlékű Egyedül Vagyunk, vagy Harc című sajtódegeszeket, ahol ugyancsak megjelent naponta egy-egy felelőtlen és alaptalan támadás? Nem, igen tisztelt Elnök Itr, ma nem ezeket az időket éljük. A ma újságírója százszor is meggondolja, mielőtt papírra teszi a maga becsületes meggyőződésű véleményét. A nun újságírója nem handabandázhat olyan felelőtlenül, mint ama régibb sajtókorszak embere. Ma igen szigorúan vesszük az újságírás erkölcsét s higyye meg, ha egyetlen egyénkről is kiderülne, hogy felelőtlenül ír, hogy alaptalanul tálad — maga az újságírók hivatalos szerve közösítené ki az illetőt-De hát hiszen az Ön levelének ez csupán egy mellé vágása." Nem erről van szó-Ami a dolog lényege: Ők nékem, mint alkotmányhü orszá'iggy ülési. képviselőnel..ár s azt kívánja tőlem, hogy ne támogassam a kormányzatnak a »hitvallásos iskolák államosítására«, célzó elgondolását. Ha jól sejtem, Elnök Úr természetesen a mai alkotmányhoz való hűségemre appellál, amelynek tudvalevőleg egyik oszlopa az 1946. I. törvénycikk. Ez arra van hivatva, hogy a magyar állampolgárok gondolat- és véleményszabadságát minden felekezeti megkötöttség nélkül biztosítja-Elnök Úr bizonyára nem gondolja, hogy akad ebben az országban egyetlen olyan kába ember is, aki letagadná v.. egyes szerzetesi ,kólák kitűnő, teljesítményeit. Annyi megannyi valóban szabadon gondolkodó katolikus és nem katatikus egyéniséget tudnék negnevezni hazánk múltjából, aki ilyen iskolákban kapta meg a műveltségét. Tudtommal a kormány nem is gondol ezeknek az iskoláknak az államosítására. .. Amiről szó van, az általános iskolák laicizálása, tehát annak biztosítása, hogy valóban "felelőtlen" elemek az állami akarat ellenére ne befolyásolhassák a kiskorú — tehát még teljesen kiszolgáltatott — lelkeket" egy bizonyos irányban, amely esetleg ellentétes lehet az állam létérdekével. Arról vann szó, hogy az állam biztosítsa a maga alaptörvényét a gondolat- és véleményszabadságét, minden esetleges , egyoldalú befolyás ellen. Valljuk be. . a katolikus kánonjog népi ismert, mert nem ismerheti *el a vadásszabadságot.. A reverzálisok áldatlan kérdése ennek a szigorú álláspontnak a legdöntőbb bizonyítéka. A katolikus felfogás impériumot kíván a lelkek fölött, egyoldalút- kizárólagosat s ez a katolikus (Folytatás a 2. oldalon) A háborús bűnösök egyik listavezetőjének, Werth Henrik volt vezérkari főnöknek ügyét tárgyalta ma a népbíróság válosi tanácsa. Werth valahol nyugaton bujkál. Távollétében ítélkezik felette a magyar nép bírósága A mai tárgyalás megnyitása után. Pálosi pipák tanúként hallgatta ki Kuti László vezérezredes, honvédelmi államtitkárt. — Werth Henrik a jobboldali és németbarát katona megtestesítője volt — kezdte vallomását Kuti államtitkár. A németekkel olyan megállapodást kötött már 1941- ben, hogy az egész magyar hadsereget be kellett volna vetni a szovjet-német háborúba. Werth abban állapodott meg a németekkel, hogy 1941 szeptemberében az egész magyar hadigépezetet mozgásba hozzák és az egész magyar erőtartalékokat harcba vetik Amikor a minisztertanácsban elvetették ezt a gondolatot Werth a kormány tudta nélkül nyolc hadosztályt önként felajánlott a németeknek. Ennek a nyolc hadosztálynak nagy része meg is semmisült. — Werth Henrik a kormány tudta nélkül több esetben jogtalanul olyan intézkedést, hajtott végre, amely magyar emberek ezrednek pusztulását okozta. Szörnyű anyagi kárt is okozott. Kuli László vezérezredes kihallgatása után Pálosi tanácselnök Bárdossy László vallomását ismertette. Ebből kitűnt, hogy Teleki Pál Werth és több más magas,raiskú katonatiszt előtt kijelentette: *»a németek nem nyerhetik meg a háborút és ezért ősi útán kell bánni a dolgokkal«, mire Werth Henrik elesett kikelt és a németek győzelme mellett szállt síkra. . Bárcziházi „ Bárczy István volt , m a szlovei nekégiadminisztratív államtitkár írásbeli vallomásából idézett ezután az elnök. Ebből kitűnt, hogy Hitler 1941 elején vetette fel először a magyarok előtt a szovjetnémet, konfliktus lehetőséget. 1941 május 6-án, — mint Bárdossy és Bárcziházi vallomása mondja . Mierth a német kormánytól megtudta, hogy szovjet-német összecsapás van készülőben és ezért hangsúlyozta az illetékes magyar fórumok*özött, hogy a németek mellett teljes erővel ki kell állni,. 19 '] jannur 17-én Sztójay Döme akkori berlini követ sürgette, hogy a magyar hadsereg önként ajánlkozzék fel és csatlakozzék a németekhez. Két nappal később, június 19-én — mint Bárcziházi Bárczy István vallomásából kitűnik — Werth jelentette a minisztertanácson, hogy a németek kijelentették: a németorosz háború rövidesen bekövetkezik. Szükségesnek tartotta, hogy a Kárpátok vonalát megerősítséke, szükség esetén Kelyetország Magyarországon rádióállomásokat állíth J,sson , fel és a németek részére a kárpátaljai és magyarországi vasútvonalakat átengedhessék. Az iratok ismertetése után sem a védelem, sem a vád nem terjesztett elő kérelmet újabb bizonyítás iránt és így Pálositanácselnök felkérte a vád képviselőjét, dr. Kertész Endrét vádbeszédének megtartására. — Bizonyítást nyert. . — mondotta Kertész ügyész. hogy Magyarországnak a háborúba való belépései Werth Henrik kierőszakolta."Nem törődött a következményekkel. Akarata az volt, hogyteljes erővel, vegyen részt az ország a háborúban és álljon ki a németek mellett.Rém törődött, azzal, hogy ez magyar ezrek, tízezrek és százezrek pusztulását vonhatja maga után, hogy romladon étheti az országot. őt, csak az érdekelte, hogy a németek oldalán harcbaszórítsa a magyarságot. Az adatokból megállapítható, hogy Werth 1941-ben rész vett azokon a tanácskozásokon, amelyek Jugoszlávia hátbatámadását célozták. (Ez volt egyike azoknak, akik ezt a támadást szintén kierőszakolták. A magyar nép nevében kérem, hogy a népbíróság Werth Henrikre a magyar vezérkar volt véreskezű főnökére a legsúlyosabb ítéletet mondja ki. Rövid szünet után a Pálosi tanács már ítéletet is hirdet. — A népbíróság bűnösnek mondja ki Werth Henriket a vezérkar volt főnökét és elkövetett bűncselekményeiért halálra ítéli, továbbá kimondja egész vagyonának elkobzását. A tanácselnök részletesen megindokolja " ezután az ítéletet" . Werth Henrik a magyar vezérkar főnöke volt, amikor Magyarország ,Jugoszláviával és Oroszországgal hadiállapotba került. Mint vezérkari főnöknek teljesen tisztában kellett volna lennie a magyar hadsereg ütőképtelenségével és azzal, hogy a hadsereg olyan állapotban volt, hogy nem lehetett volna vele háborúba lépni. A Százezer s százezereJHH p . bér halálának és an-nipg rombadöntésének cikl'fm előidézője volt, pedig mint vezérk^^^|hjök oda tudott volna a Telelő* magyar ő ellenvéleményének meghallgatása után ne bele babánkat' ebbe a. tnMIHk küzdelembe. *Si» A vagyonelkoBzasg gjtgí'rős és azt azonnal, végre is kell hajtani. nyolc magyar hadosztály nácilelkű gyilkosát A volt vezérkari főnök súlyos bűnlajstroma Osztrák jegyeit érvényesíti a cseh mérkőzésre Ma délelőtt letm fózaitték Unttá Jgic és Szilágyi István ’ állás nélküli kárpitossegédeket, mert a cseh-magyar futballmérkőzés jegyeit kamiotották. . A tízbbszörösen büntetett két szélhámos bevallotta, hogy a Pécs—Budapest an* Inak idején 165 je-ít. Ez * j nyakukon maradt s.-^p^t a .in* gyek dátuma^ meghamisították ■hogy a cseh-magyar mérkőzésre eladhassák őket.'4HWK