Világ, 1948. május (876-897. szám)
1948-05-29 / 896. szám
4 1948 május 29 Beillesztették a Margit-híd legutolsó tartóívét is A tegnapi ünnepnapon is teljes lendülettel ferjét a mun■ka a Margit hídon. Megkezdték a budai hídrész legutolsó hármas pillérívének beillesztését. Estére már két hatalmas vasívet illesztettek be, míg péntek reggelre a harmadik ív is a helyére került és ezzel teljesen befejeződött a híd tartószerkezetének beépítése. Most már csak a szerelési munkálatok és az úttest, valamint a villamossínek megépítése van hátra. Az utolsó pillérívek beemelésénél ismét nagy szerepe volt a két úszódarunak, a József Attilának és Ady Endrének. t . Egészen magán kívül volt. Még soha sem láttam ilyen izgatottan. Értelmetlenül néztem rá. — Bennünket becsukni, miért? Te vagy bolond Bandi, hogy ilyen hülyeségeket beszól. Hát akkor jó, nem beszélek senkinek a hangárról. Hagyjuk az egészet. Kérlek, ne izgasd magad! Három nap múlva lementem Baranyavárra. Poro bácsi örömmel üdvözölt és azt ajánlotta, hogy menjünk be Eszékre a vonattal. Nagyszerű film megy az egyik moziban. Elfogadtam a meghívást. Baranyavártól alig félórára fekszik Eszék. Végignéztünk egy érzelmes filmet. Könnyes Szemmel emlékeztem Bandira s még a mozi hatása alatt ültem be a cukrászdába. — Mi van Bandival? — kérdezte Pero bácsi, miután megrendelte a forró habos kávét. — Ó, Pero bácsi, Bandi imád engem. Bizony bevitt a repülőtérre. Rajzolt nekem ott az irodában egy repülőgépet, háromfelé formában, de láttam én magam is tíz gépet — dicsekedtem. Egy pillantást sem vetett Bandi vázlatára, de zsebre gyűrte. — És te! Várjon te is tudsz rajzolni repülőgépet? Le tudnád rajzolni, amit a hangárban láttál? Lássuk, ügyes lány vagy-e? Elővette blokkfüzetét, ceruzáját és elém tette. Én megpróbáltam lerajzolni a hangárt, a benne pihenő gépekkel. Jeleztem a bejáratot, felvázoltam, hogy , miképpen sorakoztak a különböző típusú gépek egymás mellett. — Hát látom már Olga, hogy fogalmad sincs a rajzolásról — nevetett Pero bácsi. — Figyelj ide, majd én megmutatom neked, hogy miképpen kell lerajzolni belülről egy helyiséget és érzékeltetni a benne lévő tárgyakat. Mit rajzoljak neked? Akarod látni papíron a belgrádi Nemzeti Színházat? Hát akkor nézz ide! Gyors ujjai ügyesen vetítették elém a színház alaprajzát, a néző, teret, a páholyokat, a nagy csillárt, a színpadok — Hát látod, ilyesfélén kell azt csinálni — mondta aztán. — Próbáld meg t© is. De majd otthon. Tegyük fel, vázold így fel... Na mit? Ami neked a legkedvesebb: Bandi lakását. Az egész házat, az utcát, amely hozzá vezet. Bent a szobát, a bútorokat. Szórakozz majd vele. Sőt legokosabb, ha veszel Pécsett egy térképet és oda pontosan berajzolod, hogy hol áll imádott vőlegényed háza. .Te? Visszaérkezve Pécsre, hiába vártam Bandit, nem jött elém az iskolához- Nem tudtam mi történhetett vele. Délután otthon voltam anyámnál Január elején ugyanis el kellett távoznom mint bentlakónak a református női kollégiumból. Az igazgatónő megtudta,hogy naponta együtt se kilók egy hadnaggyal. Bandit bekérette az iskolába és megkérdezte, hogy mi értelme van ezeknek a sétáknak? Bandi kijelentettehogy ő a vőlegényem és három év múlva elvesz feleségül. Ennek dacára az igazgatónő értesítette anyámat, hogy vigyen haza az intézetből, így tehát már hetek óta otthon éltem. Délután öcsém jött be a szobába, azzal a hírrel, hogy Bandi áll a ház előtt_ — Mi van veled Bandikám? — rohantam eléje — Haragszom rád — mondta nekem. ,— Tulajdonképpen nem is akartalak látni- hátha járattad a szádat Jugoszláviában a hangárról. — Nem igaz Bandikám, egyezőt sem szóltam senkinek — hazudtam Bandinak, életemben először. Nem bírtam volna túlélni, ha el kell őt veszítenem ilyen gyerekség miatt — Pere bácsi nem volt kíváncsi a gépekre, nem kérdezett semmit — hazudtam tovább és természetesen elhallgattam előle a térképhistóriát és azt, hogy az ő lakásának a fekvését is le fogom rajzolni. Január 30-án reggel szokás szerint jó korán siettem az iskola felé, mert előadás előtt mindig találkozni szoktam Bandival, aki ugyanazon az úton ment a hivatalba. Leszállom a villamosról, hogy Bandi elé siessek, amikor egy jólöltözött magas úriember lépett elém és azt mondta nekem: — Zdravo! — Majd szerbül kezdett beszélni. Elmondóta, hogy éppen hozzánk tart, nagyanyámtól hozott üzenetet. De megátett engem leszállni a villamosról s így inkább itt beszél velem. Ugyanis éppen én rólam van szó. Nagymama a mincheti jugoszláviai sorshúzásnál nagy összeget nyert és tegnap házat és 50 holdas birtokot vásárolt. Ezt a vagyont mind az én nevemre akarja íratni, mint egyetlen unokájára. Egyébként Pere bácsi is sokszor üdvözöl. Kérdezett, hogy vagyok, hogy halad a rajzolási tudományom? Várjon elkészült-e már a térkép Bandi lakásának a tervrajzával? Mondtam, hogy még nem csináltam semmit, de most nem érek rá erről beszélgetni. Délelőtt 10 órakor üres órám lesz az iskolában, mert fel vagyok menve tornából, találkozzunk akikor itt s majd, mindent megbeszélünk. Ezzel gyorsan elbúcsúztam az embertől, mert már láttam Bandit befordulni az utcasarkon. — Kivel beszél él az előbb? — kérdezte Bandi gyanakvó hangon. — Kivel? Senkivel. Vagy úgy? Egy ember azt kérdezte tőlem, hogy merre van a Peste-utca — hazudtam Bandinak. Nem kérdezett, többet. Elkísért az iskoláig. Megbeszélük, hogy öt órakor újból találkozunk, aztán elváltunk. Az iskolában nagyon figyelmetlen valami, folyon azon történi a fejem, vájjon mond-e még valami érdekeset nekem ez a bácsi. Ha a nagymama rámiratja vagyonát, akkor lesz kaució és Bandinak nem kell lemondani a kardbójról, elvehet feleségül, így álmodoztam egész algebra, óra alatt. (Folytatása következik.) twmno Elveszett a Strici zsemlyeszinü. trimmel. írterrier tűm. Megtaláló jutalomban részéről. IV., Kossuth lajos utca 12. l/ éra. Telefon: 189-554.. VILÁG Dóráti Antal az Operaház vendégkarnagya olyan, mintha nem is Texasból, hanem egyenesen Hollywoodból érkezett volna, 42 éves. Az egykori Kodály-tanítvány négy évig közre petitoroskodot az Operaháznál, mielőtt a brezilai Operaház fruseh medé szerződtette asszisztensnek. Huszonegy néhány éves tiarában a ministeri dalszínház igazgatója. A párisi rádióban is vezényelte az első operaelőadást. Hosszú évekig járta a világot az orosz balett együttessel. Nyolc évig dolgozott Ausztráliában, ott született kislánya, aki most itthon úgy érezheti magát, minit a szárazra dobott hal, mert bár mindent megért, egy szót sem beszél magyarul. Pedig mamája is magyar. Doráti nem is tudja, hány koncertet vezényelt életében. Belé a Dél-Amerikát, az Egyesült Államokat, sokszor szerepelt Havannában s most mint a dallasi filharmonikusok karnagya évenként száznál több hangversenyt vezényel. Az ő tolmácsolásában ismerkedett meg Amerika Kodály Psalmus, Hungaricusával. A író -személyes kórus kissé sivábos* kiejtéssel ugyan, de magyarul énekli a szöveget. Doráti, mint mondja,»ifjabb éveiben* szenvedélyes lovas volt, most a zene köti le minden percét. ishorti elsőszámú öröme a magyar konyha, melyben szerinte első hely illeti a töröttpapkát... (D) A Radikális Demokrata Pártszövetség folyó hólyán, vasárnap délelőtt 1X órakor Szegeden, a Hungária szálló emeleti termében gyűlést tart, melynek előadói: Csécsy Imre és Gorzó Nándor. A gyűlésre leutaznak a Pártszövetség képviselői közül Halász Aladár, Kadakovits József, Kende Zsigmond, Szekeres János valamint a két párt számos vezetője. Az MNDSz és az iskolák államosítása Az MNDSz nagybudapesti teljes vezetőségi ülést tartott ma, 28-án délelőtt az Újvárosháza dísztermében, B Baráth Mária elnöki megnyitója után dr. Jóbory Magda főtitkár ismertette az MNDSz álláspontját az egyházi iskolák kérdésében és ehhez hozzászóltak az anyák és a pedagógusok. Nádas Klára számolt be a háromhónapos munkatervről, amely elsősorban az iskolák államosítása terén való felvilágosító munkára, újabb napközi otthonok megszervezésére, szociális okokból iskolába nem járó iskolaköteles gyermekek felkutatására, továbbá a szociális és egészségügyi védnöki hálózat kiépítésére irányul. A nagybudapesti új vezetőség megválasztása után dr. Székely Sándorné munkaversenyt hirdetett a nők számára, kulturális, szociális és pedagógiai munkaterületeken. Végül dr. Nagy Tamásné zárta be az óriási érdeklődést keltett ülést. Szombat Hogyan került Milánóba Liszt koronázási miséjének kézirata Csákváryné árulja 2000 dollárért Svéd Sándor muzsikus társaságban nagy érdeklődés mellett mesélte el a következőt: — Két héttel ezelőtt a milánói szállodában, ahol otteni vendégszereplésem során megszálltam, felkeresett egy hölgy. Bemuatkozott. Azt mondta, hogy Csáki■áriné a neve és az ismert bárzongorista felesége. Megkérdeztem tőle, hogy mit óhajt. Akatáskájából elővett egy kéziratköteget és átnyújtotta: — Szerénám, — mondotta — ha megvásárolná ezt tőlem 2000 dollárért... — Megnézem a kéziratot, jobbanmondva a kottakötetet és legnagyobb meglepetésemre Liszt Ferenc közéírását ismertem fel rajta. Eredtei kézirat. Liszt Ferenc »Koronázási misés-jének eredeti kézirata. Nem vásároltam meg az ereklyét, mert nem tudhittam, hogyan jutott a birtokába. Ezzel szemben elhatároztam, mint Budapestre érek, közlöm ezt az esetet zenész-barátaimmal. Amit Svéd Sándor nem tudhatott Csákvárinéról, azt a magyar hatóságok viszont jól tudják. Csákváryné vőlegényével, Rosti Gézával szökött meg tavaly Olaszországba. Rosti Géza, a Papíripar hírhedt igazgatója, akinek ügyével sokat foglalkoztak a lapok, szélhámosságokat követelt, Budapestn. Sokszázezer forinttal károsított meg hiszékeny embereket. Ezenkívül liléében, német kapcsolataira való hivatkozással rengeteg zsidó vagyont szedett össze. Amikor a zsidók egy része visszatért és értékeit követelte Rostitól, a szélhámos igazgató azzal védekezett, hogy azokat tőle is elrabolták. A Papíriparnál agyafúrt szélhámosságokat követett el. A hatóságokat megtévesztve kiküldette magát külföldre. Vele ment ♦menyasszonyát, Csákváry ,Tinosné, a sváb származású, jobboldali érzelmű zongorista felesége. (Sákváryt a felszabadulás után nem igazolták.) Rosti Géza ellen a magyar hatóságok körözést adtak ki. Ki is kérték őt az olasz hatóságoktól. Birkát hizlal, lucernát termel Amerikában a most hazaérkezett Virág-Ébner Ede birkózóbajnok Hárman jönnek szembe az utcán: Tasnády József, a birkózás Európa bajnoka és Lovas Antal a hosszútávfutó angol nyelvmester. Köztük különös viseletben a harmadik, Virág-Ébner Ede, 84 éves Európabajnok birkózó. Teveszőr zakót, búzavirágkék nadrágot visel. Sötétbarna az inge és narancsszínű zsinór a nyakkendője. Betessékeljük a kis társaságot egy kávéháziig- Virág-Ébner le sem teszi széles karimájú kalapját, ellenben mindkét lábát felteszi egy székre. — Nem sértő ez, és nem is neveletlenség, — kezdi. — Amerikában általános szokás, mert így jobban pihen a láb és 105 kg, testsúllyal már erre is ügyelni kell. Egy cent nélkül... Feleleveníti régi sportemlékeit. — 1932-ben kezdtem birkózni. 1936-ban már félnehézsúlyú Európabajnok lettem. Első bajnoki győzelmem óta nem szenvedtem vereséget. 1936-ban mentem el hazulról. Lovas Antal tanított az amerikai angolra. Hajójegyen kívül 10 dollárral indultam útnak. Ezt egyik útitársnőnimel szerencsésen el is költöttem a hajón, egyeten vacsorára Egy fillérem Sem volt, amikor Newyorkba érkeztem. Profibirkózó lettem. Eleinte nehezen ment ez a szokatlan versenystílus. Szűkös jövedele m©t biztosított- Havonta legfeljebb 250 dollárt. De azután megnyertem az amerikai közép államok, a Middle West bajnokságát. Ott élnek Amerika legjobb birkózói. Azóta ezer dollár tiszteletdíjon ahol ki sem álltam a szőnyegre. — Sorsom jobbra fordult. Birkózom ugyan most is, de elsősorban a földetkaparok. Mint farmer, birkát hizlalok, lucernát és kukoricát termelek. Amerikai nőtt vettem feleségül. Ő is dolgozik a farmon és már magyarul is tanul. 5000 dolláros veszteség Nyolc nyelven beszél Virág- Ébner és kiejtése egy kissé idegenszerű már. — Nincs okom panaszkodni. Pedig tavaly a birkák bérhizlalásán 5000 dollárt vesztettem. Szüleim látogatására jöttem haza. Utbaejtettem Brüsszelt, Antwerpent, Lürichet, Amszterdamot, Rotterdamot és Parist. Brüsszelben az éhező francia gyermekek, javára birkóztam. — Európában Budapesten láttam a legjobban öltöző nőket. Szebben is, mint a párisiak. Pár libán igen sok a magyar. A Folies Bergere-ben a tánctanárok, a zenekar és a táncosnők többsége magyar. Sokat hallottam a háborús pusztításokról. De bámulom az itthoniak csodálatos életösztönét. Ha nem látnám, elképzelhetetlen lenne az újjáépítés üteme. Hiszen a régi városkép alig változott. Távozóban ki akartuk fizetni a feketénket. — Ezt nem engedhetem meg, — mondta búcsúzóul Virág-Ébner Tiltakozása jeléül lefogott és nyomban le is győzött. Magyar Károly Montag Imréné szül- Sámsion Sarolta mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett jó férje Montag I. Imre a Sepsiszentgyörgyi Textilművek rt. nyo ilazgatója életének 68-ik évében, 21 évi boldog háza£ásr után e ’hó 26-áns rendesen elhunyt. Temetése e hó 30-án, vasárnap déli 12 órakor lesz a rákoskeresztúri szrtemetőben. Gyászolják ráélő gyermekei: Sehustek Györgyné. Sáliéi Lászlóné, vejei, unokái Sehustek Ferkó és Marika, testvére özv. Winkler Manóné, kiterjedt rokonsága és számos barátja. Részvétlátogatások mellőzését kérjük. A jövedelemtöbbletadó és vagyonadóbevallás részleteit a napokban megjelenő pénzügy, minisztériumi végrehajtási utasítás fogja szabályozni. A vallomások határidejét június 15-ében állapítják meg. Orvosi hír. Prof. Zárday Imre wdv: betegeknek újból rendel a Fasor-szanatóriumban. (X) Halálozás. Sebesre Sándor ny. Mérktár igazgató 75 éves korában elhunyt. Temetése szombat cm. éo-én d. u. 3 órakor lesz a farkasréti temetőben. (X) Fájdalmas szívvel tudatjuk, hogy drága jó feleségem, édes jó Anyánk Friedmann Mihályné szül. Stern Téréi hosszú szenvedés után 1948 május 26-án itthagyott bennünket. Bánatos szívvel siratja Friedmann Mihály férje, özv. Alenénd fitock Izaréné sz. Friedmann Lívia, Friedmann Aranka, dr. Érdi Pálné szül. Friedmann Magda syermekei, Jancsi, Gabi, Péter unokái és a gyászoló rokonság. Részvétlátogatások mellőzését kérjük.