Világ, 1948. október (1000-1026. szám)

1948-10-05 / 1003. szám

Hadifogolynévsor­­ • Rádió-mŰSok ^mgm asszonyok náci-máglyán VILÁG 1003. SZÁM * ÁRA 60 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1948 OKTÓBER 5 * KEDD ­­jabb szovjet jegyzék Az apák vétke írta Bálint Imre Volt idő, amikor Német­­országról azt mondották: a dal és csendes örömök hazája. Hová fajult a dal, hová va­dultak az örömök, mire az Úrnak ezerki­lencszázharminc­­harmadik esztendeje elkövet­kezett­ A negyvennyolcas nagyapák, a századfordulón még emberséges eszménye­­kért hevülő apák emléke ki­­hányt, törekvésük feledésbe, vagy megvetésbe hanyatlott, a »dal és csendes örömök« földje a gyűlöletnek vérten­gert fakasztó tenyésztalajává­­vált, így tud megváltozni és nem egyszer betegesség per­dülni egy két emberöltő, de még rövidebb idő alatt a lel­kűlét, amelyet érdemes elő­dök örökítenek utódaikra, így világik ki annak a tétel­nek méltányossága, igazsága, hogy nem lehet mindig he­­lyesen következtetni apákból fiúkra s fiúkból apákra. Mert az őszinteség kötelez, legyen szabad nyíltan kimon­dani, hogy ezt a következte­tést még olyan enyhe s két­­ségbevonhatatlanul jószándé­kú esetben sem tudjuk helye­selni, mint amilyen az iszko­­lás felvételek most nálunk időszerű kérdése.Felesleges újból és új­ból ismételni, bizonygatni, meny­nyire helyesli minden tisz­tességes érzésű, haladó szel­lemű ember a tudás és kép­zés kapuinak kitárását a munkás és parasztgyermekek, ifjak minél nagyobb tömege előtt. A felvilágosult polgárság képviselői mindenkor a ta­nulás szabadsága mellett szálltak síkra, olyan időkben is, amikor a szervezett mun­kásmozgalom szószólói még nehezen törhették csak át magukat a nyilvános szerep­lés dobogóihoz, de amikor a népkormányzat eszméje már nemcsak elmélet és távoli vágy alakjában jelentkezett, hanem közvetlen célként vi­lágított az emberiség felsza­badulásra igyekvő tömegei előtt. Tanszabadság­a pedig nem a szónak elvont értelmé­ben, mint eseményi követe­lés, amelyet azonban a gaz­­dasági egyenlőtlenség amúgy sem enged gyakorlattá válni, hanem éppen azoknak a ré­tegeknek érdekében és be­kapcsolására az általános mű­­veltség­be, amelyeket a sze­génység akadályozott abban, hogy a jogegyenlőség áldá­sát élvezhessék, gyermekei­ket taníttathassák. Be kell ismerni, hogy ki­elégítő eredményt elérni nem tudtak. De ezt bűnül fel­róni elfogultság lenne. Rész­ben azért, mert a konok ma­­radiság ellen vívott küzde­lem még siker nélkül is ér­­dem- Részben azért mert a kötelező s az ingyenes nép­oktatás, hogy csak ezt a két, kiragadott mozzanatot em­lítsük, mégis csak helyi arc­­vonal-áttöréseket jelentettek a nehéz, szívós harcokban. De legfőként azért, mert a jelen­ségeket a szaguk környezeté­­ben vizsgálva, nem szabad az elismerést megtagadni olyan erőfeszítésektől, amelyek mai szemmel talán kezdetlegesek­nek, a fejlődés alacsonyabb fokának, esetleg tétováknak tűnhetnek, de a maguk órájá­ban elvégezték az áttörés, a kezdeményezés, az ébresztés munkáját. Ha mindez valójában kevés volt is, az akadályok teljes összeomlása után korunk hi­vatása, hogy ne csak kiegé­szítse, de tökéletessé tegye. Igazi népoktatássá az előlege­zett kifejezés a valóságban csak akkor lesz, ha minden tehetség, képesség kifejlődhet, ha a kereseti viszonyok nem szorítanak libapásztorkodásra eleven eszű béres gyerekeket, nem tartják a tudatlanság sötétkamrájában s nem foszt­ják meg az előbbre jutás lehe­tőségétől a segédmunkás csa­ládjának sarját. Minden esz­közt, minden intézkedést csak helyeselni lehet, ha arra szol­gál, hogy az évszázadokig el­nyomott, döntő jelentőségű osztályok új nemzedéke nem­csak kivételes esetekben, de általánosságban súlyának és számának megfelelő mérték­ben elfoglalja az őt megillető helyet az életnek minden terü­letén. Az anyagi jólét adott­sága nem lehet többé előny. De ne legyen hátrány sem. Különösen, ha tekintetbe vesz­­szük, hogy ez a jólét sokszor már csak képzeletbeli s meg­határozója: a családfőnek­ a múltban tényleg kedvezőbb vagyoni viszonyokat feltéte­lező foglalkozás®. A közéleti megbízhatóság, a népkormányzat rendszerének határozott igenlése kétségte­lenül el nem hanyagolható szempontok. De ebben a te­kintetben sem megnyugtató, sem feltétlenül helyes mérték a szülők múlt társadalmi el­helyezkedése. A gyermek még csak most fogja értelmét megnyitni, szelleme csak most fog alakulni: kitűnő munkája, odaadó híve lehet a szabad­­­ág, függetlenség és emberi méltóság rendszerének még akkor is, ha atyja a másik táborhoz tartozott. De ha ilyen beállításban a dolog kételyeket engedhet, sokkal élesebb példán: a volt­ nyilas cinészsegéd fia semmivel sem méltóbb vagy alkalmasabb az iskola bármelyik fokozatának padjába, mint az az ifjú, aki­nek apja derék, újításodért lelkesedő, becsületes baloldali ember volt, de történetesen — ügyvéd. Soha nem tudtuk magunkévá tenni az ószövet­ségi rideg tételt, amely az apák vétkét a fiúkban bünteti meg. . . ■ Még kevésbé tehát az olyan következést, amely az apák ártatlanságáért fiaikat sújtja. Az elmúlt 48 óra legjelentősebb eseménye: A berlini kérdés biz­tonsági tanácsbeli vitájának elő­estéjén a sz­ovjet kormány újabb jegyzékben javaslatot tett­­a külügyminiszterek tanácsának összehívására. A berlini kérdés mellett ma is az UNO politikai bizottságának atomvitája áll az érdeklődés előterében. Az UNO európai gazdasági bizottsága egyhangú határozatot hozott, amely fokozott együttműködést sürget Kelet- és Nyugat-Európa között. A biztonsági tanács­ ­ délután kezdi meg a berlini kérdés megvitatását. A tanács­nak­ először is azt­­ kel­l eldönte­nie, vajjo­n nem lépi-e túl hatás­körét a német főváros kérdés­­komplexusának napirend­retű­zésé­vel. Pak­sban úgy tudják, hogy a nagyjelentőségű vitában a Szovjetuniót maga Visinszki kül­­ügy­miniszter helyettes képviseli, az USA Szószólója pedig Jessup, a Columbia egyetem jogászpro­fesszora lesz. Zeliacus brit mun­káspárti képviselő tegnap heves támadást intézett Bevin Berlin­nel kapcsolatos politikája ellen és leszögezte:­­„A brit munkásság nem hajlandó a kettészakító poli­tikáért és a brit megszálló csapato­tok Berlinben maradásáért har­colni«. Szokolovszki tábornagy, Német­ország szovjet övezetének kato­nai kormányzója szombaton nyi­latkozatot tett a berlini helyzet­ről. Nyilatkozatában a többi kö­­zött leszögezte: »Az a benyomá­­sunk, hogy a nyugati hatalmak nem is kerestek megoldást a ber­­lini kérdésben, hanem olyan zá­­raadópolitikát folytattak, amely nem egyezik a berlini helyzet rendezésére irányuló törekvéssel. Nem törekedtek lojális megoldás­ra, hanem Berlint a demokrácia és a szocializmus ellen folyta­­tandó harc bástyájává akarják kiépíteni. Bizonytalanságot és­ nyugtalanságot akarnak fenntar­­tani, hogy ily módon megvalósít­­sák a támadó szándékú nyugati tömböt, amely a Szovjetunió és a népi demokráciáik ellen irá­nyul.* Szokolovszki részletesen ismer­tette a jelenlegi válság előzmé­nyeit, majd a szovjet kormány tárgyalási készségének kifejezés­re juttatása után kijelentette: »Az a tény, hogy a nyugati hatalmak megkísérlik a berlini kérdés meg­oldását más úton elérni, azt bizo­nyítja, hogy a nyugati szövetsé­gesek az általuk teremtett abnor­­mis helyzetet kívánják tovább fenntartani, ez azonban nem ve­zethet arra az eredményre, amely­re a nyugati megszálló hatalmak számítanak.­ Molotov szovjet külügyminiszter tegnap jegyzéket intézett az USA Nagybritannia és Franciaország kormányához, válaszképpen a há­rom nyugati kormánynak szep­tember 26-án a berlini kérdésben a Szovjetunióhoz intézett jegy­zékére­. A szovjet jegyzék beve­zetőül leszögezi, hogy »a Ber­linben keletkezett helyzetért ki­zárólag a három nyugati hatal­mat terheli a felelősség«, majd rámutat, hogy az USA és Nagy britannia már 1946-ban, a brit és az amerikai övezet gazdasági egyesítésével elkezdte Németor­szág kettéosztását, súlyosan meg­sértve a potsdami egyezményt. A szovjet jegyzék megállapítja, hogy ez a politika­­a demo­kráciaellenes és náci elemek fo­kozatos növekedéséhez vezet*, és rámutat, hogy ezek az elemek urnáig sem adták fel bosszúra való törekvésüket, amely nem­csak a szomszédos országokat fenyegeti, hanem egész Európa népeinek biztonságát*. A szovjet jegyzék hozzáfűzi, hogy­­különösképpen a Marshall­­terv megvalósításával kapcso­latban helyreállított német hadi­ipar jelent komoly veszélyt­. A szovjet válasz ezek után éles hangon bírálja a londoni hat­hatalmi értekezlet döntéseit, majd hangsúlyozza: „Ha nem lett volna külön pénzügyi re­form, nem merült volna fel a berlini kérdés. ’ A szovjet kor­mány intézkedése védekező lépés volt a három nyugati hatalom támadó lépései ellen. A szovjet jegyzék megállapítja, hogy a nyugati hatalmak aknázták alá­ berlini jogaikat, majd részlle­tesen ismerteti a moszkvai tár­gyalásokat, amelyeket — mint hangoztatja —­­az USA szep­tember 26-i jegyzéke helyteleníti ismertetett*. . . , A szovjet kormány álláspontjá­­nak kifejtése után a szovjet jegy­­zése azt javasolja, hívják össze a külügyminiszterek tanácsát a berlini kérdés és az egész német probléma megvitatására, hangsú­­lyozva, hogy a moszkvai tárgya­­lás továbbra is újabb­­ megbeszé­­léseik alapja lehet. A­­ szovjet jegyzék befejezésül a berlini kér­­désnek a­ biztonsági tanács elé történt terjesztését bírálja, meg­­állapítva, ez a lépés azt a célt szolgálja, hogy az UNO-t eszkö­­zül használják fel a nyugati ha­­talmak céljaira. Az UNO politikai bizottsága ma folytatja az atomellenőrzé­s kérdésének meg­vitatását. Mint ismeretes,­ Vi­sinszki szombaton új javaslatot terjesztett elő. Az új szovjet in­dítvány azt ajánlja, készítsenek külön-külön egyezménytervezetet az atomfegyverek megtiltására és az atom­erő ellenőrzésére és ezt a két egyezményt egyidejűleg írják alá és léptessék életbe. MacNeil brit delegátus ma ismerteti a­­nyu­gati hatalmaknak a szovjet javas­lattal kapcsolatos álláspontját. (Párisi MTI-jelentés szerint egyéb­ként a newyor­ki lapok Visinszki felszólalásai a­lapján nagybetűs­­címekben azt írják, hogy a Szov­jetuniónak is van atombombája.­ Az UNO­­tárgyalásaival párhu­­zamosan tovább folyik a nyugati unió kiépítése is. Bevin a hét vé­­gén hosszasan tanácskozott Schu­­man francia külügyminiszterrel az unió kibővítéséről és a nyu­­gati államok katonai terveiről.­­A moszkvai rádió jelentése­­­ szer­­int az UNO közgyűlésén részt, vevő közelkeleti delegátusok, kö­­zött élénk tanácskozások folynak­ egy közelkeleti tömb megterem­­tése céljából.) Maurice Thorez, a francia KP főtitkára tegnapi be­­szédében éles­­hangon támadta, a nyugati unió megvalósítását és szembeszállt azzal a háborús han­gulattal, amely — mint mondotta — a nyugati hatalmak politikájá­­nak eredménye.* Platts Mills brit pártonkívüli képviselő Skó­­ciában erélyesen bírálta Bevinék külpolitikáját és hangoztatta, hogy senki sem tud a legcseké­lyebb bizonyítékkal szolgálni a Szovjetunió vagy bármely kelet- európai ország újbóli felfegyver­­­zéséről­. Világhíradó: Az UNO európai gazdasági bi­zottságának genfi értekezletén határozati javaslatot fogadott el, amely leszögezi: »Az európai újjáépítés alapja a fokozott gaz­dasági együttműködés Kelet- és Nyugat-Európa között, kereske­delmi, ipari és mezőgazdasági téren egyaránt.­ Az értekezlet a szovjet, brit és amerikai­­megbí­zott részvételével különbizottsá­got alakított a Kelet és Nyugat közötti gazdasági együttműködés­­részleteinek kidolgozására. Franciaországban 400.000 bánya­munkás sztrájkbalépésével van , újabb hatalmas sz­­rájkhullám in­dul meg. Thorez francia kommu­nista vezér tegnap újból követelte a­­kommunistáknak a kormányba való bevonását, majd a következő­ket m°ndotta, de Gaulle legu­óbbi nyilatkozatáról: »De Gaulle tör­vénytelennek merte minősíteni a kormányba való bekapcsolásunkat, hatott mi általános titkos szava­zás útján nyertük megbízatásun­kat, ő pedig nem más mint egy pártüxő, aki ismét előszedte a pe­­tavi­izmus és fasizmus j ócskasá­­gait.­ A bolgár kormány keményhangú válaszban utasította vissza az USA kormányának tíz nappal ez­előtt átnyújtott em­lékiratát, amely azzal vádolta meg a bolgár kormán­yt,­ h­ogy a nent b­izt­osítj­a a lakosság jogait és politikai, sza­badságát és nem hajtotta végre a békeszerződés katonai záradé­kait­. A bolgár kormány egyéb­ként éleshangú jegyzékben tilta­kozott a jugoszláv kormánynál azért, mert jugoszláv részről soro­zatosan megsértették Bulgária hat­­árait. A szovjet rádió a MAORT. üggyel kapcsolatban megállapí­­totta: »Az új Magyarország füg­­getlen demokratikus ország, mely gazdasági kapcsolatait az egyen­­jogúság alapján, nemzeti érdekei figyelembevételével állapítja meg­. " a külügyminiszterek tanácsának összehívását javasolja

Next