Világgazdaság, 1968. november (mutatványszám)

1968-11-21 / Mutatványszám

VI­LAG GAZ­DASAG 1968. NOVEMBER 21. CSÜTÖRTÖK MUTATVÁNYSZÁM Forrponton a pénzügyi válság Az események gyorsuló üteme arra enged következtetni, hogy az új pénz­ügyi válság férrpontjához közeledik. A bejelentések, az intézkedések, a­ tanács­kozások egymást követő áradatát hírek, kombinációk, találgatások özöne kíséri. A szerdai napon, amikor nyilvános­ságra került, hogy a hét elején meghir­detett francia és nyugatnémet rendsza­bályokat követően bezárták a deviza­piacokat és sebtiben összehívták a „Ti­zek Klubját”, megerősödtek azok a hangok, amelyek a nyugati devizák ár­folyamainak általános és­ összehangolt módosítását helyezték kilátásba. Párizsi bankkörökben valószínűtlen­nek tartják a frank egyoldalú leértéke­lését, viszont úgy vélik, hogy a bonni értekezleten az általános rendezés ke­retében egyaránt devalválják a francia frankot, a belga frankot és az olasz lí­rát, egyúttal felértékelik a nyugatné­met márkát, és ez magával vonja majd a többi szilárd valuták, például a hol­land forint és a svájci frank értékének emelését is. A font ugyancsak a gyönge láncszemek közé tartozik — véleked­nek —, s a kétirányú parításkiigazítási műveletek veszélyeztetni fogják a font amúgy is ingatag helyzetét. Sőt, a parí­­tásmódosítások az aranyhoz kötött dol­lár, a tőkés pénzügyi rendszer sarokkö­vének biztonságát is fenyegetik majd. Bonnban tagadják az általános átren­dezés valószínűségét, helyette úgy gon­dolkodnak: a bejelentett és a bejelen­tésre kerülő pénzügyi és kereskedelmi intézkedések elkerülhetővé teszik a de­vizaárfolyamok módosítását. Az idei év várható 15—17 milliárd márkás export­­többletéből ugyanis hozzávetőleg 5 mil­liárd márkát lefaragnak az importösz­tönző, exportfékező rendszabályok kö­vetkeztében — állítják a hivatalos és nem hivatalos nyugatnémet pénzügyi karok. Az NSZK rendszabályai — a kül­k­ereskedelmi hatást tekintve — mint­egy 3—4 százalékos felértékeléssel egyenértékűek, de időlegesek, változ­tathatók és bármikor visszavonhatók, ellentétben a revalvációval. A nemzet­közi nyomással szemben jelentkező nyu­gatnémet ellenkezésnek adott hangot Schiller gazdasági miniszter, amikor ki­jelentette: az NSZK nem hajlandó rendbehozni mások, saját hazájukban elkövetett hibáit, s nem büntethető meg gazdaságának sikereiért. Moszkvában a válság politikai vo­natkozásaira hívják fel a figyelmet. Az Izvesztyija szerdai száma megállapítja: nem lehet elhessegetni a gondolatot, hogy a francia frank ellen bonyolult politikai játék folyik. A nyugati sajtó nem titkolja, hogy az USA és az NSZK szívesen látja a csapást a frankra és az egész francia gazdaságra. A Reuter pénzügyi tudósítójának vé­leménye szerint „tartani lehet attól, hogy a válság a frank leértékelésével és nem a márka felértékelésével végző­dik”. A központi bankok vezetőinek többsége azt fogadná a legszívesebben, ha az egyensúlyt az arany árának fel­emelése révén állítanák helyre. Most azonban tartós megoldást aligha lehet találni Amerika tevékeny közreműkö­dése nélkül, már­pedig az Egyesült Ál­lamokban jelenleg interregnum van, a Nixon-adminisztráció csak január 20-án lép hivatalba. Hozzászóltak a problémához Zürich­ben is, még­hozzá gyakorlatilag. Zürich ugyanis az egyetlen nagy nyugati pénz­ügyi központ, amely szerdán is nyitva tart. Az­ esti órákban a nyugatnémet márka a dollárhoz képest gyengült, mi­után a kereskedelem jelek szerint mind valószínűtlenebbnek tartja a márka fel­­értékelését és a nyugatnémet valutát dollárra cseréli be. V. J. ÜLÉSEZIK A „TIZEK KLUBJA” Bonn, november 20. — Szerdán a nyugatnémet fővárosban megkezdő­dött a tőkésvilág tíz leggazdagabb or­szága pénzügyminisztereinek, bank vezetőinek tanácskozása. A lázas siet­séggel összehívott rendkívüli tanácsko­zás feladata, hogy megkeresse azokat a lehetőségeket, amelyeknek segítségével megszüntethető a francia frankra nehe­zedő nagy presszió és a spekulációs márkavásárlás. A tanácskozáson a tizek csoportjá­nak képviselői: az USA, Anglia, Fran­ciaország, Kanada, Olaszország, Svéd­ország, Belgium, Hollandia, az NSZK és Japán megbízottai, továbbá Svájc megfigyelői vesznek- e részt. Képvisel­teti magát az értekezleten az OECD, a Nemzetközi Valuta Alan és a Nemzet­közi Fizetések Bankja is. Bonnba érkezett többek között Fowler amerikai pénzügyminiszter és McChesney Martin, a Federal Reserve Board elnöke, Jenkins brit pénzügy­­miniszter, O’Brien, az Angol Bank el­nöke, Orioli francia és Colombo olasz pénzügyminiszter, továbbá Schweitzer, a Nemzetközi Valuta Alap elnöke, Cottier, az OECD főtitkárhelyettese és Ferras, a BIS igazgatója. (Reuter) Mélyponton a dollár zürichi árfolyama ZÜRICH, NOVEMBER 20. — A zü­richi devizapiac — ellentétben a leg­több nyugati központtal — szerdán is nyitva volt. Az amerikai dollár már nyitáskor a mélypontra, 4,2950 svájci frankra esett. Ezen a szinten a svájci Nemzeti Bank általában támogatja a dollárt, de piaci körök szerint hivata­los vásárlásokra nem volt szükség. A márka értéke a dollárhoz képest gyen­gült. A többi nyugati valutában, mint­hogy a devizapiacok zárva tartottak, nem volt számottevő forgalom. Az aranypiacon unciánként 40,125—40,375 dollárt jegyeztek, de 40,50 dolláros áron is­­kötöttek ügyleteket. (Reuter) Olaszország támogatja Anglia közeledését az EGK-hoz BRÜSSZEL. NOVEMBER 20. — Az olasz, nyugatnémet, belga, holland, luxemburgi és angol külügyminiszterek másfél órás magánbeszélgetés során megegyeztek abban, hogy Olaszország — nagyrészt­ a Harmel-javaslat alap­ján — munkatervet dolgoz ki arra, hogy Angliát közelebb hozza a Közös Piachoz. Franciaország képviselője a megbeszélésen nem volt hajlandó meg­jelenni. A külügyminiszterek megegyeztek a jövőbeni együttműködés tárgyában, s a cél eléréséhez szükséges lépésekben. Elsődleges fontosságúnak nyilvánítot­ták az együttműködést a külügyekben és katonai ügyekben. Szorosabb együtt­működést­­kívánnak biztosítani techno­lógiai és nemzetközi pénzügyi vonalon is, ezek azonban pillanatnyilag másod­lagos fontosságúak. Az olasz javaslatot a Nyugat-európai Unió minisztereinek tanácskozása elé terjesztik, amely jövő januárban vagy februárban ül össze Luxemburgban. Stewart angol külügyminiszter meg­magyarázta, annak ellenére, hogy Fran­ciaország nem volt hajlandó részt ven­ni a brüsszeli megbeszélésen, az ott je­lenlevő külügyminiszterek nem szán­dékoznak Franciaországot izolálni, vagy a Közös Piac egységét­­veszélyeztetni. (Reuter) AMERIKA ÉS A NYUGA­T-EURÓPA! KERESKEDELMI EGYEZMÉNY BONN, NOVEMBER 19. — Az NSZK külügyminisztériumának szóvivője kö­zölte, hogy az Egyesült Államok kor­mánya hivatalos tiltakozást jelentett be a hatok és Anglia, illetve más nyu­gat-európai országok közötti kereske­delmi egyezmény terve ellen. Koráb­ban Rush külügyminiszter a NATO brüsszeli értekezlete alkalmából a Kö­zös Piac többi tagját is figyelmeztette, hogy a washingtoni kormánynak „fenn­tartásai” vannak a francia—nyugatné­met tervvel kapcsolatban, amely ilyen kereskedelmi egyezmény megkötését irányozza elő. Az amerikaiak attól tar­tanak, hogy az egyezmény hátrányos lenne az amerikai exportra a nyugat­európai integráció tényleges megvaló­sításából származó előnyök nélkül. (Reuter) Kedves Olvasóink! Felhívjuk figyelmét, hogy la­punk 1968. december 3-tól pró­baszámokkal hetenként ötször megjelenik. A példányokat a lap előfizetői, továbbá a Konjunk­túra- és Piackutató Intézet rend­szeresen megjelenő kiadványai­nak 1968. évi előfizetői decem­berben megkapják. Ugyanakkor beszüntetjük a Gazdasági Hírek és a Sajtószemle kiadványok megjelentetését és helyettük a VILÁGGAZDASÁG­­ot kézbesítjük.­­ 1969. január 1- től pedig megszűnik, illetve a VILÁGGAZDASÁG oldalain je­lenik meg az eddig havonta pub­likált Nemzetközi piaci tájékoztató A tőkés valuták helyzete a tíznaponként megjelent Áralakulás a tőkés világpiacon az évente kétszer megjelent Fontosabb hitelnyújtások a nemzetközi kereskedelemben Fontosabb fejlődő piacaink helyzete Az újság mellékletében a fenti témaköröket újakkal bővítjük, így rendszeresen beszámolunk a szocialista országok gazdasági helyzetéről, a világkereskedelem alakulásáról és más témákról. A VILÁGGAZDASÁG célkitű­zése, hogy az Intézet régi kiad­ványainak olvasóit és az új lap előfizetőit egyaránt megfelelő színvonalon és terjedelemben tájékoztassa a világgazdaság ese­ményeiről és a fontosabb össze­függésekről. Mostani mutatvány­­számunk ezeket a törekvéseket igyekszik megvalósítani. Kérjük kedves Olvasóinkat, segítsék munkánkat észrevétele­ikkel. A szerkesztőség TARTALOMBÓL: • A francia frank újabb válsága • Melléklet a tőkés konjunktúráról • KGST: az új szállítási feltételekről • A szocialista országok gazdasága ERŐSÍTSÜK A AZEAK-BAN PIACKUTA­TÁST Dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes nyilatkozata Dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes november 11—17-ig az Egyesült Arab Köztársaságban tárgyalásokat folytatott, amelynek eredményeként aláírásra került a két ország közötti árucsereforgalmat szabályozó jegyzőkönyv. Dr. Szalai Béla miniszterhelyettes hazaérkezése után a Világgazdaság munka­társának kérdéseire az alábbi nyilatkozatot adta:­ ­ Milyen tényezők határozzák meg az Egyesült Arab Köztársaság import­igényét? — Korábban főleg gépeket szállítot­tunk Egyiptomba. Az izraeli agresszió óta azonban Egyiptom korlátozta be­ruházásait. Ez gépipari termékeink ex­portjánál visszaesést okozott. Az egyip­tomi kereskedelem fejlesztésében je­lenleg a lakosság ellátásához szükséges legfontosabb élelmiszerek és ipari nyersanyagok importját tartják legfon­tosabbnak. Ennek megfelelően a szo­cialista országoktól is ezt kérik. A me­zőgazdasági termékek közül a mi szál­lítási lehetőségeink szerények, sajtot, paprikát, dohányt és növényi olajat tudunk exportálni. Az ipari nyers­anyagok közül hengerelt acélárukból, alumíniumból, vegyitermékekből nö­veljük a kontingenseket. Egyiptom je­lentős felvevő piaca a magyar medi­cináknak. Évi exportunk mintegy 150 ezer egyiptomi font, s ez a volumen a következő időszakban fenntartható­nak látszik, annak ellenére, hogy Egyiptom gyógyszeripara gyorsan fej­lődik, belső piacának igényét 85 szá­zalékban ma már kielégíti. Exportunk­ban továbbra is a legnagyobb rész­arányt a gépek, műszerek képviselik. Mint ismeretes, az EAK jelentős tex­tiliparral rendelkezik, így textilipari gépeket és alkatrészeket, anyagvizs­gáló műszereket, továbbá híradástech­nikai berendezéseket szállítottunk. Egyiptomi tartózkodásunk alatt mó­dunkban volt a magyar gépek és mű­szerek felhasználóival megismerkedni, akik általában elégedettek a termé­keinkkel, azonban egyes esetekben jobb alkatrészellátást igényelnek. Ugyanak­kor néhány termékünknél az árainkat magasnak tartják.­ ­ Magyarország számára mit kínál Egyiptom cikklistája? — Egyiptom exporttermékei közül számunkra a legnagyobb jelentőségű a gyapot. Az idei gyengébb gyapottermés miatt csökkentettük a gyapotkontin­genseket. A megállapodás jövőre 18 ezer bála gyapot szállítását irányozza elő. Másik fontos importtermékből, a rizsből, az ideinél nagyobb mennyisé­get, 10 ezer tonnát vásárolunk. Az iz­raeli agresszió óta nem tudtunk Egyip­tomtól nyersolajat vásárolni. Ma már azonban Egyiptom új olajmezőin meg­növekedett a nyersolajtermelés, s így 250 ezer egyiptomi font értékben ter­vezzük a jövő évi behozatalt. Az el­múlt években Egyiptom — a Szovjet­unió segítségével — erőteljesen fejlesz­tette saját feketefém kohászatát. A jövő évben tovább folytatjuk az idén meg­kezdett feketefém kohászat vásárlá­sainkat. Fontos importcikk még szá­munkra a különféle textilipari termék, a fonál és a nyersszövet. A hazai áru­­választék bővítésére a most aláírt meg­állapodás bőrkabátok, bőrcipők, bőr­díszműáruk és egyéb közfogyasztású cikkek behozatalát teszi lehetővé.­­ Kínálkozik-e lehetőség a külkeres­kedelem hagyományos formáin kí­vül a korszerűbb együttműködésre? — Egyiptomban ugyanúgy, mint a többi fejlődő országban, partnereink igénylik a kooperációs kapcsolatok ki­­szélesítését, abból a meggondolásból, hogy a gazdasági-műszaki kooperáció a szocialista országokkal elősegíti szük­ségleteik kielégítését, iparuk fejleszté­sét. A gazdasági szakemberekkel foly­tatott beszélgetés során kifejezték kí­vánságukat, hogy például műszergyár­tásban, úszódarugyártásban, szeretné­nek együttműködni. A közlekedési mi­niszter felvetette, hogy a jövőben épí­tendő kairói földalatti vasút tervezé­sénél szeretnék, ha magyar szakembe­rek közreműködnének. A kereskedelmi tárgyalások kapcsán kairói nagyköve­tünkkel együtt meglátogattuk dr. Azis Sitky ipari minisztert, aki hangsúlyoz­ta, hogy szívesen venné, ha a magyar iparral új kooperációs kapcsolatok épülnének ki. Különösen a komplett berendezések közös szállítását hangsú­lyozta. Most már az ipari és külkereskedel­mi vállalatainkon a sor, hogy minél több magánjogi szerződést kössenek. Ehhez természetesen az EAK-ban is intenzívebbé kell tenni a piackutató munkát. Kairóban több külkereskedel­mi vállalatnak van önálló irodája, amelyek jól kiegészítik az ottani ke­reskedelmi kirendelték munkáját. Ugyanakkor szükséges, hogy minél több ipari és külkereskedelmi szakember utazzon Egyiptomba, hogy a helyszínen ismerjék meg az igényeket, a konkur­­rencia munkáját, a helyi piaci felté­teleket. A magyar—egyiptomi tárgyalás lég­köre kedvező volt. Egyiptomi partne­reink nagyra értékelik a magyar kor­mány szolidaritását, a gazdasági kap­csolatok érdekében tett erőfeszítésein­ket — fejezte be nyilatkozatát dr. Sza­lai Béla külkereskedelmi miniszterhe­lyettes. Mocsári Erika GYORSABBAN NÖVEKSZIK A VILÁGKERESKEDELEM GENF, NOVEMBER 11. — Most folyik a GATT háromhetes ülésszaka. Az ülésszak alkalmából az alábbi konjunktúrajelentést tették közzé. Az Általános Kereskedelmi és Tarif­a­egyezmény (GATT) szakértői szerint a világkereskedelem volumene idén — a múlt évihez képest — 8 százalékkal növekszik, szemben az 1967. évi csupán 5 százalékos emelkedéssel. A GATT évi jelentése ezenkívül azt jósolja, hogy 1968-ban a fejlett ipari országok exportja mintegy 9 százalékkal emelkedik, s hasonló mértékű lesz importjuk növekedése is. Az iparilag fejlett területek külkereskedelmének ez a kiegyensúlyozott hely­zete azonban nem vonatkozik egységesen a kisebb csoportokra: a Közös Piac külkereskedelme várhatólag aktívnak bizonyul idén, s ez ellensúlyozza­­majd az EFTA, talán Észak-Amerika deficitjét is — állapítja meg a GATT-jelentés. A jelentés kifejti, hogy a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben az egyes országok exportjának várható növekedéséről nem lehet megbízható prognózist felállítani. „Feltehető azonban, hogy az exportnövekedés üteme a regionális átlag fölött lesz Japánban, a Benelux-államokban az NSZK-ban és Olaszországban. Elmarad viszont az átlagtól az Egyesült Államokban, Franciaországban és Ang­liában.” Az iparilag fejlett országok exportjának az év első felében tapasztalt erő­teljes, 8 százalékos emelkedése elsősorban az Egyesült Államok és Japán import­keresletének következménye. Az Egyesült Államok összes bevitele 21 százalékkal növekedett, kivitele azonban csak 6 százalékkal, s ezzel eltűnt az exporttöbblet, ,.amely hosszú évek óta jellemezte ennek az országnak az árukereskedelmét”. Ami viszont Japánt illeti, az import 12 százalékos­ emelkedését ellensúlyozta a kivitel 20 százalékos felszökése. Az első fél évben a Közös Piac exportja 9 százalékkal, az EFTA-országoké csak 1 százalékkal emelkedett, sőt a Közös Piac kivitele ezúttal először emelke­dett az EFTA-országok exportjának kétszeresére, holott tíz évvel ezelőtt még csak 47 százalék volt a különbség. Ami a fejlődő országokat illeti, a kereskedelem általános fellendülése vár­hatólag kedvező hatással lesz az országoknak erre a csoportjára. Exportjuk évi növekedése előreláthatólag 6—8 százalék között lesz, szemben az előző évi 2,5 százalékkal. Az import növekedése valószínűleg csak 4—6 százalék lesz, tehát remélhető, hogy a fejlődő országok külkereskedelmi deficitje, amely 1967-ben jelentős mértékben növekedett, idén újra csökken. (Reuter) Emelkedik az arany ára Londonban LONDON, NOVEMBER 20. — Lon­donban a rendkívüli események elle­nére is nyitva tartott szabad arany­piacon az ár magasabbra szökött, mint négy hónap óta bármikor. A spekulá­ció, minthogy megfosztották attól a le­hetőségtől, hogy devizával kereskedjék, az aranypiacra özönlött, és az 5200 centtel 40 dollár 75 centre hajtotta fel az unciánkénti árat. A piac csak a dél­utáni órákban vált óvatossá. A bizony­talan hangulatban 40,35—40,65 dollár közötti áron kötöttek ügyleteket. (Reu­ter)

Next