Világgazdaság, 1971. április (3. évfolyam, 63/558-83/578. szám)

1971-04-08 / 68. (563.) szám

2 Az olasz munkásság sztrájkja A szerda délutáni jelentések szerint az olasz dolgozók egész napos általános sztrájkja (az első általános munkabeszüntetés 17 hónap óta) megbénította az ország iparát. A szakszervezetek közlése szerint az ország nagy ipari központjaiban 95—100 százalékos volt a munkabeszüntetés. A sztrájk célja — mint már jelentettük —, hogy a kormányzatot a tervezett szociális reformok végrehajtásának meggyorsítására bírja és kiharcolja a lakásépítési reformjavaslat módosítását. A szakszervezetek nézete szerint a kormány szükségtelenül magas árakat kínál a lakásépítések céljaira kisajátítandó telkekért, és a magántőkének túl nagy a szerepe az építkezési programban. A sztrájk előestéjén a miniszterelnök nyilatkozatban védelmezte a lakásépítési javaslatot. Ugyanakkor hozzáfűzte, a kormány kész a javaslat módosítását célzó előterjesztések megszívlelésére. A békülékenység, de egyben a határozottság mutatására hivatott nyilatkozat érzékelteti, hogy Colombo miniszterelnök számára igen nagy a tét. Elég arra emlékeztetni, hogy a három nagy szakszervezet legutóbbi általános sztrájkfenyegetése buktatta meg — egy nappal a sztrájk kirobbantása előtt — Rumor volt miniszterelnök kormányát. A gazdasági viszonyokról alkotott kép teljessé tételéhez helyénvaló idézni Giolitti költségvetés- és tervügyi miniszter nyilatkozatát, amelyet a sajtó képviselőinek adott. Giolitti szerint az ország gazdasága stagnál, és a recesszió veszélye fenyeget, hacsak nem foganatosítanak intézkedéseket a termelés és a beruházások ösztönzésére. A recessziós veszély kifejezésre jut abban, hogy az ipari termelés majd egy százalékkal esett vissza az év első két hónapjában — mondotta. A hanyatlásnak a restriktív pénzügyi politika, az előző évi magas kamatlábak, a deflációs hatású gazdasági intézkedések, illetve a sztrájkok az összetevői. A helyzetet súlyosbítja az a körülmény, hogy az új kollektív szerződések keretében kialkudott magasabb bérek nem tükröződnek vissza a fogyasztói kereslet növekedésében. A takarékoskodási kedv viszont fokozódóan növekszik. Eme irányzat, párosulva az egyéb deflációs tényezőkkel, nagy és egyre növekvő kihasználatlan kapacitásokat eredményez a gazdaságban. A kapacitások kihasználatlansága ugyanakkor további depressziós hatással van a beruházások mértékére. A gyenge kapacitáskihasználás, az egységnyi költségek emelkedése, a profitmargó apadása, különösen a kis és közepes méretű vállalatok életére hat kedvezőtlenül. E cégek mind makacsabbul zárkóznak el az elől, hogy újabb adósságokat vállaljanak és a jelenlegi magas kamatlábak mellett beruházásokat finanszírozzanak. Giolitti a hét végi kamatláb-leszállítást kedvező lépésnek minősítette a beruházások szempontjából, de megjegyezte, további költségvetési és egyéb pénzügyi intézkedésekre van szükség, hogy a gazdaságot visszatérítsék a növekedés útjára. A miniszter bejelentette, egyelőre nem terveznek reflációs intézkedéseket. De megjegyezte, a kormány tanulmányozza valamiféle költségvetési beavatkozás lehetőségét, esetleg csökkenti egyes iparágak szociális kötelezettségeit. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormányzat kötelezte magát arra, hogy az elmaradt vidékek fejlesztését ösztönözze. Túl az elmondottakon — meglehet, a kormány úgy dönt — fejezte be nyilatkozatát Giolitti —, hogy bizonyos szociális programok költségvetéseit felemeli, annál is inkább, mert a pótlólagos állami beruházások a gazdaságilag elmaradott területeken ösztönözhetik a magáninvesztíciót is. 1971. ÁPRILIS 8. A belga—luxemburgi gazdasági unió januári fizetési mérlege 3,1 milliárd belga frank felesleggel zárt. A többlet 900 millió frankkal kisebb, mint 1970 januárjában volt. • Genscher nyugatnémet belügyminiszter négynapos látogatásra Romániába érkezett. Tárgyalni fog bukaresti kollégájával, Onescuval és Kozma idegenforgalmi miniszterrel. A megbeszéléseken elsősorban a környezetvédelem és a területi tervezés kérdései szerepelnek. • A Chrysler Co. bejelentette, mintegy 40 ezer személygépkocsit és 25 ezer tehergépkocsit visszahív felülvizsgálatra és alkatrészcserére. Nemrégiben hasonló intézkedésre kényszerült az amerikai Ford, amely konstrukciós hiba miatt 200 ezer személyautót hívott vissza. A Szovjetunió évente 20 ezer tonna gyapotot szállít Indiába egy most megkötött egyezmény értelmében. A gyapotmennyiséget az indiai textilgyárakban dolgozzák fel és ezután visszaszállítják a Szovjetunióba. • A nyugatnémet Ford gyár saarlouisi üzemében még e héten megkezdődik a munka teljes munkaidőben. Az üzem 6000 munkása közül 4200 március 1-e óta rövidített munkaidőben dolgozott az angol Fordsztrájk következtében előállott alkatrészhiány miatt. Az osztrák fogyasztói árindex márciusban 4,4 százalékkal volt magasabb, mint 1970 márciusában és elérte a 118,1 százalékot (1966 - 100). A nagykereskedelmi árindex 6,1 százalékkal haladta meg a tavaly márciusi szintet és 120,9 százalékra nőtt (1964 - 100). • Az ónérc-szállítmányok elmaradása miatt bezárták Hollandia egyetlen ónkohóját. A Royal Dutch Shell egyik leányvállalata az NV Hollandie Metallurgische Industrie bejelentette, hogy a kohó bezárása miatt néhány hónapon belül 600 fővel csökkenteni fogja dolgozóinak létszámát. Megkezdik a kairói nemzetközi repülőtér modernizálását és bővítését — jelentette be az EAK polgári repülésügyi minisztere. A növekvő légiforgalom igényeinek megfelelően a legmodernebb elektronikus műszerekkel szerelik fel az irányító központot. A Trinidad és Tobago miniszterelnöke bejelentette, hogy Trinidad partjai mentén, a kontinentális talapzaton folyó olajkutatások nagy lelettel kecsegtetnek. Az olaj kiaknázása lehetővé tenné az országnak — mondotta a miniszterelnök —, hogy megküzdjön a munkanélküliséggel és rohamléptekkel megkezdje a gazdasági fejlesztést. Az új-zélandi tejipar visszautasított egy 9000 tonna vajra szóló francia megrendelést. A kormány szóvivője a lépést azzal indokolta, hogy az elsőrendű feladat a hagyományos piacok ellátása. • Az acélárak 24 százalékkal mennek feljebb a következő három évben, ha a nemrégiben megkötött amerikai kollektív szerződéseket az acéliparra is kiterjesztik — mondotta a Betlehem Steel elnöke egy interjúban. Az ár emelkedésére hatást gyakorol az alapanyagok és a szolgáltatások költségeinek növekedése is -- mondotta az acélkonszern elnöke. a W JELENTI 0 A múlt hónapban 101,8 millió dolláros rekordösszegért vásároltak külföldiek japán értékpapírokat. Az eddigi rekordot 1969 novemberében jegyezték fel, amikor 91,3 millió dollárért vettek külföldön japán értékpapírt. A KLM holland légiforgalmi társaság repülőgépe kedden megtette első útját Európa és Japán között Szibérián keresztül. A KLM a szovjet Aeroflot légiközlekedési vállalattól bérelt IL— 62-es gépeken bonyolítja le a forgalmat ezen az útvonalon hetenként egyszer. Robert Bourassa, a kanadai Quebec tartomány miniszterelnöke európai körútra indult, hogy az üzleti köröket meggyőzze a québeci beruházások előnyeiről és felkeltse érdeklődésüket a tartomány iránt. A miniszterelnök útjának első állomása Párizs, innen Düsseldorfba, Milánóba, majd Rómába utazik. Egy nyugatnémet jelentés szerint 1968-ban 1 millió elektromos meghajtású autó lesz forgalomban a Német Szövetségi Köztársaságban. Becslések szerint az országban közlekedő elektromos autók évente 9 billió kilowattóra energiát használnak fel majd a 80-as években. Ez az ország energiafogyasztásának mintegy 2,35 százaléka lesz. Amerikai—japán árharc kezdődött a hónap elején a japán színesfilmpiacon. Az amerikai offenzívát az Eastman Kodak vezeti, amely színes filmjeinek árát több mint 10 százalékkal leszállította és csökkentette az előhívási díjat is. A japán filmgyártó cégek is kénytelenek voltak 8—10 százalékkal mérsékelni termékeik árát. Nagy-Britannia három hónapon belül eltörli a Rhodesiával szemben alkalmazott szankciókat — mondotta Duncan Samdys konzervatív párti képviselő. Szerinte az összes korlátozó intézkedéseket feloldják, nemcsak a beirai kikötő blokádját. Argentin és olasz cégekből álló konzorcium nyerte azt a versenytárgyalást, amelyet az argentin kormány írt ki évi 140 000 tonna kapacitású alumíniumgyár építésére. A gyár 1974-ig épül fel, költségei mintegy 140 millió dollárt tesznek ki. A termelés nemcsak az ország szükségletét fogja fedezni, hanem 70 000 tonna exportálható felesleget is biztosít. Argentína jelenleg évi 40 000 tonna alumíniumot kényszerül importálni. A Lockheed repülőgépgyár öthónapos késéssel, 1972 áprilisában kezdi meg a Tristar légibusz szállítását a légitársaságoknak, ha a Rolls Royce-szal kötött feltételes megállapodást jóváhagyják. A szállítás folyamatossága attól is függ, hogy a Rolls Royce motorokat milyen ütemben kapják Nagy- Britanniától — mondotta a Lockheed szóvivője. Kanada állami repülőtársasága, az Air Canada több mint 1 millió dolláros veszteséggel zárta a múlt évet. A vállalat, amely 7 év óta nyereséges, az általános gazdasági lassulással és az egyéni utazók érdeklődésének lanyhulásával indokolta a veszteséget. A Jugoszlávia 25 000 Zastava 1300 típusú személygépkocsit szállít négy éven belül Kolumbiának. A nemrégiben aláírt szerződés értéke 25 millió dollár, a jugoszláv üzem részben komplett gépkocsikat, részben alkatrészeket szállít a dél-amerikai országnak. Kínai gazdasági küldöttség Chilében A Kínai Népköztársaság gazdasági küldöttsége, élén a külkereskedelmi miniszterhelyettessel, szerdán hivatalos látogatásra a chilei fővárosba érkezett. A delegáció a két ország közötti árucsere-forgalom növelésének lehetőségeit tanulmányozza. Tárgyalásokat folytatnak Allende köztársasági elnökkel, Almeyda külügyminiszterrel és a kereskedelmi élet vezetőivel. (Reuter) A Szovjetunió húskonzervet vásárol Szomáliától A Szovjetunió 3 millió doboz konzervhúst rendelt a Szomáliai Kismayu húsipari vállalattól 3 éven belül történő szállításra. Nem ez az első ilyen jellegű rendelése a Szovjetuniónak Szomáliában; két alkalommal vásárolt már 5, illetve 6 millió doboz húskonzervet a gyártól. Ez az első alkalom viszont, amikor kormányközi jegyzőkönyvet írtak alá a megállapodásról. A hússzállítások a szovjet gyapjút és más, a Szovjetunió által Szomáliának eladott termékeket ellentételezik. (Reuter) A japán—kongói kapcsolatok erősítése Mobutu Kinshasa kongói elnök tíznapos japán látogatását megelőzően tizenhárom japán vállalat szervezetet hozott létre a két ország közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésére. A Kongó—Japán társaságot hivatalosan május elején hívják életre. E vállalatok között szerepelnek olyan óriások, mint a Hitachi, a Mitsui és a Codemico, a kongói ásványi kincsek feltárásával megbízott tokiói központú cég. A japán cégek élénken részt vesznek Kinshasa Kongó rézbányáinak fejlesztésében, hajókat, elektromos ipari berendezéseket, gépkocsikat s egy sor más ipari terméket szállítanak kongónak. (Kyodo) Nagyobb svéd export — kisebb haszonnal Svédország 22 legnagyobb exportvállalata a hozzá intézett kérdésre azt válaszolta, hogy 1971—72-ben az export további dinamikus növekedésére számít. A beérkezett válaszok szerint az export értéke 1971-ben 9 százalékkal, 1972-ben pedig 11 százalékkal nő. Volumenben a megkérdezett vállalatok csak évi 6 százalék növekedést várnak, 2,5 százalékkal kevesebbet, mint amennyit a kormány pénzügyi előrejelzésében feltüntet. A vállalatok által jósolt átlagban 10 százalékos értékemelkedés viszont 1,5 százalékkal alacsonyabb a kormány prognózisánál. A 22 vállalat egyébként azon a véleményen van, hogy a jelenlegi inflációs irányzat továbbra is érvényesül, és a világpiacon évente körülbelül 3 százalékos drágulást hoz magával. Ez kevesebb az 1969—70. években bekövetkezett kivételes áremelkedésnél, de meghaladja a 60-as évekre általában jellemző 1—2 százalékot. A vállalatok általában úgy nyilatkoztak, hogy a következő két üzletév során a forgalom fejlődése ellenére csökken a nyereség. (SIP) A nyugat-európai ipari expanzió A jelenlegi tendenciák alapján úgy tűnik, hogy 1971-ben az európai tőkésországok ipari termelése csak 2—3 százalékkal növekszik, hacsak az NSZK-ban, Franciaországban és Olaszországban az év második felében váratlanul fel nem lendül a termelés — írja az US. News and World Report című amerikai hetilap az EGB szakértőire hivatkozva. A lap szerint az NSZK gazdaságának növekedése lelassult, csak csekély mértékben nőttek a tőkeberuházások. Franciaországban az ipari problémák kiéleződésének jelei láthatók, Olaszországban pedig a sztrájkok miatt nem tudták teljesen kihasználni a kapacitásokat. Angliában az EGB szakértők az ipari termelés 1,5 százalékos növekedésére számítanak, az 1970. évi 2 százalékkal szemben. A kormány ennek ellenére reméli, hogy az új költségvetés segítségével 3 százalékra tudja emelni a rátát. Ausztriában, Svájcban és a skandináv államokban (Norvégia kivételével) az ipari expanzió messze elmarad a várakozástól. (AP) Francia szerszámgép-kiállítás Moszkvában Moszkvában francia szerszámgépipari kiállítás nyílt. A bemutatón, amely 12 napig tart, 23 francia cég vesz részt. Francia üzleti körökben remélik, hogy sikerül tovább növelni a Szovjetunióba irányuló szerszámgépexportot, amely az elmúlt öt év során több mint másfélszeresére emelkedett. VILÁGGAZDASÁG KELET-PAKISZTÁN POLITIKAI VÁLSÁG GAZDASÁGI HÁTTÉRREL Kelet-Pakisztán neve az utóbbi hetekben ritkán került le az újságok első oldaláról. A kirobbant politikai válság, a polgárháborús helyzet súlyosbodása felkeltette az érdeklődést Pakisztán iránt, amely két , egymástól kétezer kilométerre fekvő országrészből áll. Az ország kialakulásának körülményei némi magyarázattal szolgálnak a jelenlegi eseményekre. 1940 márciusában az úgynevezett lahorei határozat mondta ,ki először az önálló Pakisztán létrehozását. A muzulmán többségű állam „atyja”, Dzsinnah, már ekkor felhívta a figyelmet: a két országrész viszonyát szövetségi — tehát bizonyos függetlenséget biztosító — alapon kell rendezni. Hét évvel később, kikiáltották Pakisztán államot, de az alapító okmányban szó sem volt a két országrész föderációs kapcsolatáról. Egy államként szerepelt a 800 000 négyzetkilométer területű Nyugat-Pakisztán és a 142 000 négyzetkilométeres Kelet-Pakisztán. A két részt lakóinak száma jelentős eltérést mutat: nyugaton harmincöt millió, míg keleten meghaladja a hetvenmilliót. A lakosság számarányának eltérése kezdettől fogva nem tükröződött az ország belpolitikájában, a nyugati rész előnyösebb pozíciókat kapott az államapparátusban, a hadseregben. A pakisztáni hadsereg — amely félmilliós létszámával, korszerű fegyverzetével a térségben a legerősebbek közé tartozik — tisztikarának nagy többsége nyugatpakisztáni, és a keleti országrész köztisztviselőinek zöme is a nyugati részből származik. 1947-ben, az állam alapításakor Kelet-Pakisztán volt gazdaságilag előnyösebb helyzetben, itt termesztették az ország legfontosabb kiviteli termékének, a jutának nagy részét. A keleti országrészben sajátos munkamegosztás működött: a nyersjuta egy részét a szomszédos indiai tartomány, Nyugat-Bengália jutagyárai dolgozták fel fonallá vagy szövetté. Az önálló Pakisztán létrejöttével ,ez a kapcsolat sorvadásnak indult. Mi volt a helyzet a nagyrészt mezőgazdaságból élő keleti országrész földtulajdon-rendszerével? 1947-ben a hindu vallású földbirtokosok Indiába települtek át, a nagybirtokokat később szétosztották a muzulmán parasztság között. Kis, egy-két hektáros törpegazdaságok alakultak ki, amelyek fejlesztéséhez viszont hiányzott a tőke. Ennek egyetlen — magától értetődő — forrása lett volna a fejlődésnek indult Nyugat-Pakisztán. A nyugati rész azonban nem adott elegendő tőkét a mezőgazdaság alapjának, a kisparaszti gazdaságoknak a korszerűsítéséhez. Az első és a második ötéves tervben (amelyek 1955-től 1960- ig, illetve 1960-tól 1965-ig tartottak) a beruházások kétharmadát a nyugatpakisztáni rész kapta meg. Az egyenlőtlenség kifejeződött a jövedelmekben is, amelyek — a londoni Financial Times adatai szerint — már az ötvenes évek végén húszszázalékos eltérést mutattak a nyugatiak javára. Jóllehet, az 1962-es alkotmánymódosításkor kísérletet tettek a különbségek csökkentésére, a jó szándék csak papíron maradt, hiszen 1970-re a Kelet és a Nyugat egy főre jutó jövedelme csaknem ötven százalékkal különbözött — természetesen a nyugati rész javára. Jelenleg Kelet-Pakisztánban az egy főre számított nemzeti jövedelem alig éri el az évi hetven dollárt. Ez az átlag egyike a világon a leggyengébbeknek. A nyugati országrészben ugyanakkor erőteljes iparosítás folyt, Karachiban, Lahoreban, Hyderabadban kőolaj- és földgázfeldolgozók, acélművek, cukor-, és pamutipari gyárak épültek. Néhány ipari egységet a keleti országrészben is felépítettek — például a khulsi hajógyárat —, de az ipartelepítési politika világosan mutatta, hogy a kulcsfontosságú nehézipart a Nyugatra alapozták, (például fegyvergyár Peshawarban, atomreaktor Islamadban, az új fővárosban). Ugyanez a jelenség figyelhető meg az infrastruktúra területi megoszlásában, a vasúthálózat háromnegyed része, a kiépített utak hatvan százaléka Nyugat-Pakisztánt hálózza be. Néhány szó az ország külkereskedelméről, legfontosabb termékeiről. Pakisztán exportjának 90—93 százaléka származik a mezőgazdaság termékeiből. Az ország első számú kiviteli cikke a juta, amelynek termesztésében második-harmadik helyet tartják. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a jutarost nagy részét és az ország élelmezésében kiemelkedő szerepet játszó rizs kilenctizedét Kelet-Pakisztán adja. Kevésbé fontos a gyapottermesztés (a világon a tíz-tizennegyedik), a tea és a dohány termesztése. Az elmaradottság, a keleti országrész gazdasági függősége magyarázza azt a tényt, hogy a jelenlegi válságot közvetlenül kiváltó általános választásokon az Awami Ligát és vezetőjét, Mudzsibur Rahman sejket Kelet-Pakisztán csaknem mindegyik jelentős politikai ereje támogatta. Rahman programjának legnépszerűbb részlete a keleti országrész nagyobb politikai és gazdasági függetlenségét tartalmazó követelések voltak. A keleti fővárosban, Daccában folytatott egyezkedések végül is — a hírügynökségek értesülése szerint — a gazdasági követelések teljesítésén futottak zátonyra. Jahja Khan, az ország elnöke és Bhutto, a nyugat-pakisztáni jobboldal, a nagytőke embere hirtelen visszautazott a nyugati országrészbe, s kirobbantak a véres összecsapások. A pakisztáni válság katonai „megoldása” semmiképpen sem jelentené, hogy a kiváltó ok megszűnt. A polgárháborús veszély elhárításának, a keletpakisztáni lakosság megóvásának egyetlen reális megoldási módozatára szólítja fel Jahja Khan kormányát Podgornij, a szovjet államfő április harmadik felhívása. A szovjet felhívás kimondja: Rahman sejket és híveit az általános választásokon a kelet-pakisztáni lakosság túlnyomó többsége támogatta, ezért az egész pakisztáni nép érdekeinek a tárgyalások útján megvalósítandó békés politikai rendezés felelne meg a legjobban. —i—r AZ UNCITRAL NEGYEDIK ÜLÉSSZAKA Tudósítónktól: Genfben március 29-én nyílt meg az ENSZ nemzetközi kereskedelmi jogi bizottságának (UNCITRAL) negyedik ülésszaka. Az ülésszak három napirendi ponttal: a nemzetközi hajózás, a nemzetközi adásvétel és a nemzetközi fizetések jogával foglalkozik. Napirendjén szerepel továbbá a szakképzés és a jogi területeken való segítségnyújtás előmozdítása. Az UNCITRAL létrehozására vonatkozó határozatot az ENSZ- közgyűlés — magyar javaslat alapján — 1966 decemberében fogadta el. A bizottságnak 29 ország a tagja. A tagországokat a közgyűlés választja hatévi időtartamra. Jelenleg a szocialista államok közül a Szovjetunió, Lengyelország, Románia és Magyarország szerepel a tagok között. A közgyűlési határozat szövege szerint az UNCITRAL feladata „a nemzetközi kereskedelmi jog folyamatos összhangba hozatala és egységesítése”, vagyis a nemzetközi kereskedelmi forgalom útjában álló jogi akadályok kiküszöbölése. A közgyűlés a bizottság feladatává tette a nemzetközi kereskedelmi jog területén működő szervezetek munkájának összehangolását, nemzetközi egyezmények, típusszerződések, és egységes törvények készítését, és ezek elfogadtatásának szorgalmazását. Tevékenységéhez tartozik a meglevő egyezményekhez való szélesebb körű csatlakozás, valamint az egységes törvények és nemzetközileg elfogadott szövegek egységes értelmezésének és alkalmazásának előmozdítása. Az UNCITRAL foglalkozik a nemzeti jogszabályokra és törvényekre, a modern jogfejlődésre vonatkozó anyagok és értesülések összegyűjtésével, terjesztésével is. Az UNCITRAL évente beszámol munkájáról az ENSZ-közgyűlésnek és jelentését tanulmányozás és hozzászólás céljából az UNCITRAL elé terjeszti. A negyedik ülésszak a program szerint április 20-ig tart. Bolgár—brit kereskedelmi megállapodás Bulgária és Nagy-Britannia kormányának képviselői a múlt hét végén megállapodást írtak alá az 1971. április 1. és 1972. március 31. között lebonyolítandó kölcsönös szállításokról — jelenti a brit kereskedelmi és iparügyi minisztériumra hivatkozva az East-West Trade News. A megállapodás annak a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezménynek a keretében jött létre, amelyet a két ország 1970 áprilisában kötött. Ebben az egyezményben Nagy-Britannia a Bulgária által szállított, továbbra is importkorlátozás alá eső áruk értékkontingensét 184 000 fontra emelte. Bulgária viszont szabaddá tette valamennyi brit árucikk bevitelét. Libanon kereskedelme 1970-ben Tudósítónktól: A bejrúti központi statisztikai igazgatóság hivatalos adatai szerint a libanoni import 1970-ben 2 232 563 000 libanoni font volt az 1969. évi 2 006 431 000 libanoni fonttal szemben. Az emelkedés tehát körülbelül 10 százalék. Az export körülbelül 15 százalékkal emelkedett, 643 342 libanoni font volt az előző évi 554 301 000 libanoni fonttal szemben. Az iparcikkexport emelkedése jelentősebb: értéke 1970-ben 208 107 000 libanoni font az 1969. évi 165 652 000 libanoni fonttal szemben, ami körülbelül 25 százalékkal több. Az iparcikkexport az egész libanoni exportnak 32 százaléka. Az ipari export legnagyobb részét az arab országok vették át.