Világgazdaság, 1971. április (3. évfolyam, 63/558-83/578. szám)

1971-04-08 / 68. (563.) szám

4 1971. ÁPRILIS 8. A LONDONI FÉMTŐZSDE London, április 7. — A réz piacán lanyhuló irányzat érvényesült, a huzal­­tuskó jegyzései általában 4 font ster­linggel sodródtak lejjebb. Az ünnepek előtti likvidációs, árbiztosító és veszte­ségmegelőző kínálatot nyereségrealizáló kereslet vette fel, de csak szórványo­san, a fém iránt termelői érdeklődés nem mutatkozott. A katódréz jegyzései csekély forgalom közepette 5 fonttal estek. Az ón irányzata tartott volt, a jegy­zések 3 fonttal szöktek feljebb. Új külső kereslet jelentkezett, főként kontinen­tális és amerikai számlára. Az áralaku­lást ezenkívül befolyásolta az is, hogy a közeli ellátási helyzet továbbra is igen szűkös. Az ólom piacát is tartott irányzat jel­lemezte, a forgalom viszont csak sze­rény mértékű volt. Az árak szilárdsá­gát segítette elő a kisebb külső érdek­lődés és az ausztráliai Broken Hill bá­nyában uralkodó helyzet. A horgany jegyzéseit valamelyest le­szorította a túlzott kínálat. Az ezüst irányzata tartott volt, tük­rözve a New York-i és szabad kereske­dői áralakulást, az új keresletet és az eladók tartózkodását. Záráskor uncián­ként 0,2—0,4 penny nyereséget jegyez­tek. (Reuter) JAPÁN ÉRDEKLŐDÉS KÜLFÖLDI ÉRDEK IRÁNT A jugoszláv kormány felkérésére öt nagy japán rézkohó képviselőiből álló bizottság utazik Jugoszláviába, hogy ott a feltárt rézkészletek közös hasz­nosításának lehetőégeiről tájékozódjék. A szóban forgó készleteket, amelyek az ország északkeleti részében találhatók, körülbelül 500 millió tonnára becsü­lik. A Japan Metals and Chemicals Co. közölte, hogy Törökországból 1 millió tonna krómércet vásárolt. Az érc el­lenértéke fejében a japánok ferro­­krómfinomító-berendezést és az ahhoz tartozó know-how-t szállítanak. Az említett krómérc 1972-től kezdve 11 év alatt kerül szállításra. A finomító vi­szont 1973 őszére készül el, évi kapa­citása 17 000 tonna szilikokróm, 25 000 tonna magas széntartalmú és 25 000 tonna alacsony széntartalmú ferro­­króm. Az egész üzlet értéke körülbelül 6 millió dollár. Mindkét vásárlást a ja­pán és a török kormánynak még jóvá kell hagynia. (Reuter) AZ EGK ÉS A KANADAI ALUMÍNIUM Kanada szóbeli jegyzékben panaszt tett a Közös Piac Végrehajtó Bizottsá­gánál, hogy a közösség által nyers alumíniumra érvénybe léptetett új be­hozatali szabályozás a kanadai alumí­nium szállítóit versenytársaikkal szem­ben hátrányos helyzetbe hozza. A folyó év január 1-én életbe lépett AZ INCO NIKKELT VÁSÁROL A SZOVJETUNIÓTÓL Az INCO londoni szóvivője közölte a Reuter-iroda londoni tudósítójával, hogy az előző évek gyakorlata szerint idén is tárgyaltak nikkelvásárlásról a Szovjetunióval. Árakat és mennyisé­get azonban nem volt hajlandó kö­zölni. A londoni szabad piacon az a hír terjedt el, hogy az INCO 10—12 ezer tonna nikkel vásárlására kötött megállapodást a Szovjetunióval. Árat ezek a hírforrások sem tudtak. A Reuter hírmagyarázója szerint az INCO idén felesleggel rendelkezik. Ezért a vásárlásban annak az igyeke­zetnek jelét látják, hogy az INCO más feleslegek eltüntetésével megakadá­lyozza az elsődleges katódpiac össze­omlását. Az­­INCO a világ legnagyobb terme­lője, az elsődleges nikkelkatódok szál­lításában a második helyet a Szovjet­unió foglalja el. A fémpiacon elter­jedt vélemények szerint az INCO ma­gas árat fizetett a fémért és cserébe ígéretet kapott a Szovjetuniótól, hogy nem kínál a szabad piacon az INCO termelői áránál alacsonyabb áron. Ezért valószínűtlen, hogy a katódár a jövőben tovább hanyatlana; az INCO igen erős kézzel tartja a szabad pia­cot. A termelői ár és a szabadpiaci ár közötti különbözet azonban — mond­ják a szakértők — a másodlagos fer­­ronikkel-szektorban tovább bővül, an­nál is inkább, mert nem várható a fo­gyasztói kereslet javulása. Nem épül meg az új holland finomító A Shell és a DSM a Holland válla­latok közösen petrolkémiai finomító­üzemet kívántak építeni Limburg tar­tományban. A két vállalat most beje­lentette, hogy ezt a tervet elejtik, mert a szükséges invesztíció az eredetileg kiszámított 350 millió holland forint helyett már 500 millió holland forint fölé emelkedett, és ez az egész elgon­dolást gazdaságtalanná teszi. (Reuter) VILÁGPIACI ÁRFOLYAMOK április 7. REUTER NYERSANYAG-ÁRINDEX 1931. IX. 15. 1971. IV. 7. 1970. IV. 7. 10 537,5 570,8 ZURICH, DEVIZA, svájci frankban USA................................................. 4,2955-4,2960 4,3056-4,3061 Egyesült Királyság ..... 10,3850-10,3870 10,3580-10,3605 Kanada ............................................ 4,2670­ 4,2700 4,0140-4,0160 NSZK................................................. 118,27-118,30 118,06-118,10 Hollandia............................ 119,41-119,44 118,64-118,67 Franciaország ....... 77,89-77,92 77,71-77,74 Belgium...................................... . 8,6525-8,6625 8,6550-8,6625 Olaszország................................. 0,6904-0,6907 0,6846-0,6849 Ausztria ......... 16,6325-16,6425 16,6375-16,6450 LONDON, DEVIZA, 1 . az egyes országok pénznemében USA.................................................. 2,4167-2,4169 2,4055-2,4057 Kanada...................................... . 2,4315-2,4335 2,5800-2,5810 NSZK................................................. 8,7750-8,7800 8,7700-8,7750 Hollandia....................................... 8,6950-8,7000 8,7315-8,7365 Svájc...................................... 10,3775-10,3825 10,3575-10,3625 Belgium ............................................ 119,87-119,97 119,60-119,70 Franciaország.................................. 13,3200-13,3250 13,3250-13,3300 Oldlxország ....... 1502,50-1503,00 1513,00-1513,50 PÁRIZS, ARANYÉRME, francia frankban Napoleon....................................... 60,30 58,60 USA 20 f-M.................................. 337,30 309,60 finom arany 1 kg-os rúd ban . 6970 6400 NEMZETKÖZI ARANY, 1 finom uncia/USA % Zürich London Párizs 38,85­ 38,95 38,90 39,24 35,275­ 35,375 35,30 35,91 LONDON, EZÜST, .999 finomságú, kivatalos raktári ár, új penny/troy uncia hél napra........................................I 71,8 I 77,3 3 hónapra.......................................I 73,2 I 79,4 LONDON, FÉMTOZSDE, déli, 8/metr. to. RÉZ házaltuska azonnalra . 3 hónapra.................................. forgalom, tonna....................... Irányzat.................................. .­ÖN, azonnalra 3 hónapra . . . forgalom, tonna . Irányzat .... ÖLÖM, azonnalra 3 hónapra . . . forgalom, tonna . Irányzat .... HORGANY, azonnalra . . 3 hónapra............................ forgalom, tonna . . . . Irányzat.................................. EZÜST, új penny/trof­uncia azonnalra ...... 3 hónapra ...... 7 hónapra ............................. forgalom, 10 M Irányzat . . . 527.00- 527,50 537,00- 537,50 4100 alacsonyabb szinten tart. 1480-1481 1479-1480 410 szilárdabb 112,25-112,50 113,75-114,00 425 tartott nyugodt 118,00- 118,25 120,00- 120,25 1125 gyengén tart. 72,0-72,2 73,4-73,5 75,2-75,4 14 tartott nyugodt 738,00- 739,00 114,00- 114,50 2250 1594-1595 1593-1594 195 138,00-138,25 135,25-135,50 925 123,25-123,50 123,50-123,75 350 77,1-77,2 79,3-79,4 82,0-82,2 27­­ mm na m Jonyostóft 1 p na m éri ázott be 2 — zárva P — prolongációsf Ügylatok FP mm Főlag prolongációs ügy­letek l.hár „C” .... f.hái „O" .... Tosta ,.C’ .... Toxia „D" .... LONDON NYERSCUKOR, 2 kontraktus d­f London, 1/h­o napi ár május 47,00 47,55-47,60 30-1861 nyugodt forgalom, 50 long tonnás tétel irányzat.......................... LONDON, KAKAÓ, bázis: ghanai fatermÁc.­­/h­o május................................. . . , 237,5-238,5 július....................................................... 238,0-238,5 forgalom, 3 tonnás tétel . . . 325-5343 Irányzat ..................................... tartottabb LONDON, HALASZT, perui, 65%, 8/Ko április—Június ....... 1­86,00 39,50 38,25-38,30 125-2430 298,0-298,5 289,5-290,0 178-5466 81,00 63,8-64,0 80,1-80,2 LENMAG, No. 1. 256% 256% 65,0-65,8 ' 81,9-82,1 70 304 július.................................................. nagyon szilárd REPCEMAG, No. 1. 286 elf észak-európai kikötők, n/h­o július ............................................. 273 -143,00 133,00 NEW YORK, NYERSCUKOR, Vili. kontraktus, f_ 67,00 azonnali ........................................ 4,69_ 142,50 május.................................................. 4,72 X 134,00 forgalom, 50 long tonnás tétel Irányzat ............................................. tartott LANTOS, KÁVÉ, „D" kontraktus, cruzeiro/10 kg május . július . irányzat AMERIKAI ZSÍR Ömlesztett, Chicago, azonnali, 1/100 lb........................................ Hordában, fab New York, cent/lb ...... . . 25.00 26.00 nyugodt N­V2 W/1 HV2 14V2 CHICAGO, VÁGÓSERTÉS, 8/100 Ib élősúly 14 ..................................I 16,50-17,00 I 25,25-25,65 AZ ÁRFOLYAMOKKAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKBEN FELVILÁGOSÍTÁS: 9 ÉS 17 ÓRA KÖZÖTT A 380-193 TELEFONSZÁMON __________ 1971. IV. 7.­­ 1970. IV. 7. LONDON, FÉMEK PLATINA, finomított, szabad­piaci ár, ab raktár ft/trog­ancia ... . .... . HIGANY, 99,99%, ab raktár £/76 Ib-s palack: Amióta . . Siele .......................................... HIGANY, 99,99%, elf Egyesült Királyság, vagy Európa, £/71 Ib-s palack............................... WOLFRAMÉRC, 65%, WO 3 d­f fi/to egység (22,04 Ib) . . ALUMINIUM, 99,5%-os E/metr.to ANTIMON, angol, 99%-os £-lto SINGAPORE, ON ab gyár, straits F/picul . . . ab gyár, E/metr. to. 43,50-47,50 212 212 131-134 25,25-26,25 257,20 710 646 1472,26 71-75 212 212 192-197 31,50-33,00 252,61 870 697 V, 1611,00 LONDON, GUMI, RSS I. min. cif bázis kikötő, új penny/kg április .......................................... 15,25-15,40 10,12-10,21 május .......................... 15,45-15,55 10,24-10,33 irányzat.......................................... nyugodt ANTWERPEN, GYAPJÚ, ausztráliai fésűsszalag, Bfr/kg április . . május . . forgalom, kg Irányzat . . 90 901/,, 112% 113 15 750 LONDON, FÉSUSSZALAG, Bradford, 64,s „B’­ új penny/kg május július..................................... forgalom, 2250 kg-os tétel irányzat................................ 81,2-83,0 81,0-82,0 103,8-105,0 105,1-105,8 18 egyenetlen SYDNEY, ZSIROSGYAPJÚ, A.W.B. 68 tip., ausztráliai cent/lb május . ................................ július..................................... forgalom, 3000 Ib-s tétel .­rányzat................................ Cuttings irányzat április 6. 1971. IV. 6. 1970. IV. 7. NEW YORK, GYAPOT, Middling White 1". No 1. kontraktus, cent/lb április június irányzat 23.00 23.00 nyugodt CHICAGO, BOR, nedvesen sózott, cent/lb OKORBOR, 50 Ib ét n.hu.bb , TEHÉNBOR, S3 Ib ét n.h.iebb 1«-1«‘/x BORJÚBOR, (Páckor) »»/, Ib és könnyebb.................................. 32•/, 20,00 20,00 U’/j-IS 15-i«y2 CHICAGO, GABONA, cent/bushel BÚZA, No. 2..................................... május ............................................. 1­61.1/h—161­­/4 július ............................................. 1535 8-15378 irányzat...................................................... szilárd TENGERI, No. 2. Yellow május ............................................. 1465, s—1466. július.................................................. 14772—148 irányzat...................................................... tartott 42­/s 14772-1473/s 13877 125­78—125% 1267* WINNIPEG, GABONA, ab raktár, kanadai cent/bushel ROZS Ne > májút július ZAB, No. Z május ................................................... július.................................................. ARPA, No. 1. május........................... • • • • július.................................................. BÚZA, ab Fort William vagy Port Arthur Northern Manitoba No. 1. . . Amber Durum No. 1...................... 102>/8 103 74 'k 74'/, 115'/2 115 1807, 179'/s 1067* 1057* 74 V2 74V, 107 1067, 1797* 1837* WINNIPEG, OLAJOS MAGVAK, kanadai cent/bushel 275 275'/*—275'/ 2737', 268 3,58 3,54-3,55 2199 22,60 22,80 Fémek új előírások szerint a Közös Piac te­rületére bevitt alumíniumra egysége­sen 7 százalék vámot állapítottak meg. Egyidejűleg megszüntették az addig ér­vényes 9 százalékos vámtételt, vala­mint az 5 százalékos kedvezményes vámmal behozható évi 130 000 tonnás tarifakontingenst. A régi szabályozás Kanada számára kedvező volt, mert a Közös Piacra menő exportjának leg­nagyobb része belefért a tarifakontin­gensbe. A Közös Piac alumíniumszállítói kö­zött Kanada az 1969-ben eladott 41 625 tonnával a harmadik helyen­ állt. Kanada felszólamlására a Közös Piac eddig hivatalosan nem válaszolt. Le­hetséges, hogy a miniszteri tanács fog­lalkozik majd az üggyel. (Reuter) Brazília acéliparának fejlesztése és az amerikai tőke Brazília 500 millió dollár beruházá­sával akarja acéliparát fejleszteni. En­nek érdekében többek között kölcsö­nért fordult a Világbankhoz is. Ez a lépés viszont elégedetlenséget okozott a brazil acélipart eddig finanszírozó in­tézetnél, az Egyesült Államok Export- Import Bankjánál. A Világbank rész­vétele esetén ugyanis az amerikai szál­lítóknak versenyezniük kellene az acél­mű-berendezéseket szállító külföldi gyárakkal a szóban forgó három acél­mű berendezéseinek szállításáért. A Világbank hosszabb lejáratú hitelt ké­pes ugyan nyújtani, közölte az Export- Import Bank, ezzel szemben az ame­rikai vállalatok minőségben és árban egyaránt feltétlenül versenyképesek. A Reuter hírügynökség Washington­ból származó jelentése szerint az ame­rikai pénzintézet részvételét illetően elvi megállapodás jött létre; valószí­nűleg kompromisszumos megoldás szü­letik és a nagyszabású elgondolás fi­nanszírozásában mindkét pénzintézet részt vesz. Mezőgazdasági cikkek JUGOSZLÁVIA CUKORBEVITELE Jugoszlávia idén 150 ezer tonna cu­kor importját tervezi. Az első verseny­­tárgyalást már meghirdették 20 ezer tonna bevitelére a konvertibilis valuta­­területről — közölték hivatalosan Belg­­rádban. Az importot a jugoszláv kül­kereskedelmi vállalatok, főként a belg­rádi Centroprom bonyolítja le az élel­miszertartalékok hivatala számára. (Reuter) A SZICÍLIAI GYÜMÖLCSPIAC Catania, április 7. — A téli citrom piacának üzletmenete vontatott, mert a nyugat-európai vevőktől nem jelent­kezik újabb igény. A gyümölcs ára a termőterületeken kilogrammonként 73— 78 líra, a for­ár duplakartonban nyu­gati piacokra szállítva 2650—2700 líra, kelet-európai piacokra 2500—2550 líra. Az ipari célokra felhasznált téli citrom kilogrammonként 30—35 lírát ért el. Csendesedik az érdeklődés a Verdelli citrom iránt, de a termelők tartják az árat: kilogrammonként 100—110 lírát kérnek. A narancs piaca nagyon vontatott, az árak alacsonyak, s a gyümölcs főleg belföldön kerül értékesítésre. A San­­guinelli narancs utolsó tételei a termő­­területen 110—125 lírába kerülnek, az Oval 150—160 lírát ér el. Külföldi szál­lításra csak néhány kisebb tétel Oval narancs került, for­maritásban, kilo­grammonként 170—180 líráért. A mandula és a pisztácia iránti ér­deklődés csendesebb, a mogyoró piaca kissé megélénkült, de csak kevés kötés jött létre. (Reuter) ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK A falemezipari termékek növekvő szerepe A lemezek, lapok rohamos elterje­désének két alapvető összetevője a fa­hiány következtében a hulladékok fo­kozott feldolgozásának követelő szük­ségessége, valamint a felhasznált fa­termék műszaki, technológiai tulajdon­ságainak javítása volt. Egyrészt a fel­­használás, a főképpen bútoripari és építőipari szükséglet növekedése, más oldalról a gyártási technológiák fejlő­dése következtében Európa falemez- és lapgyártása az 1950. évi 2,36 millió köbméterről 1967-re 15,77 millió köb­méterre emelkedett, a világon pedig ma már 50 millió tonna körül mozog az összkapacitás. A lemezipari termékek fogyasztása lényegesen gyorsabban emelkedik, mint amekkora az általános gazdasági növekedés üteme. Így a FAO adatai szerint például 1965 és 1969 között a bruttó nemzeti termék 1 százalé­kos növekedése Európában a le­mezipari termelés 2,5-szeres, az Egyesült Államokban 1,6-szeres nö­vekedéssel járt. Ily módon a fafeldol­gozóipar e részterülete önmagában is jelentős iparággá nőtte ki magát. A megtermelt volumenen kívül a terme­lő egységek száma is igen jelentős: 1970-ben már több mint 3000 volt a le­meztermelő üzemek száma. A növeke­dés, e nagy szám azért is figyelemre méltó, mivel a nagyságrendek, az opti­mális üzemnagyság e területen is nö­vekszik, így például 1967-ben a fafor­gácslap-gyártásban az átlagos üzem­nagyság 17 ezer tonna körül mozgott. Érdekes módon a növekedés a többi területen a farostlemezeknél, a bútor­lapoknál lényegesen kisebb. E tenden­ciák — mint a későbbiekben lesz róla szó — a különböző termékek piaci helyzetét, árszínvonalát is jelentősen befolyásolják. A lemezek, lapok világtermelésében, a termelőkapacitások alakulásában az elmúlt évek folyamán megfigyelhető volt Észak-Amerika részarányának csökkenése, Európa és — döntően Ja­pán előretörése következtében — Ázsia részesedésének emelkedése. A termelő­­kapacitások alakulása szerinti meg­oszlást a fő termelő területeken (a vi­lágkapacitások százalékában) a követ­kező táblázat mutatja: A legnagyobb termelő kapacitással az Egyesült Államok rendelkezik (16 ezer tonna), őt Japán (5,4 ezer tonna), a Szovjetunió (3,0 ezer tonna) és az NSZK (2,9 ezer tonna) követi. A világtermelésnek valamivel több mint a fele az enyvezett lemezre jut, de részarányában e termékcsoport csökkenő tendenciát mutat. Ugyan­csak csökken a farostlemez ará­nya, amelynek részesedése 1970-ben kereken 20% volt; abszolút és relatív értelemben is a legdinamikusabb szek­tor a faforgácslap-termelés, részará­nya a 30% felé közeledik. A felhasználási szerkezet, az igények és a szokások, a nyersanyag-ellátottság eltérése következtében az összfogyasz­­tásban az egyes földrajzi területeken azonban az átlagtól igen eltérő a kü­lönféle lemezipari termékek megosz­lása. Európában a legnagyobb szektor a faforgácslap-termelés és a kapacitások növekedését szemlélve ezt a pozícióját a jövőben is megtartja, sőt növeli. Az Egyesült Államokban az enyvezett lemez termelése a lem­ezterm­elés több mint kétharmadát adja, és még nagyobb az aránya Ázsiában. Európa Észak- Amerika Ázsia 1967 1969 1971 előzetes 35,7 36,9 38,0 43,7 40,1 36,6 15,2 17,5 19,9 Ami a további fejlődést illeti, a prog­nózisok, közgazdasági felmérések első­sorban Európával foglalkoznak. Enyvezett lemezben a termelés 1969- ben és 1970-ben is 6—6%-kal nőtt, 1971-re a FAO 3%-os növekedést vár. A faforgácslap és pozdorjalap felhasz­nálása e területen 1969-ben 16%-kal növekedett, 1971-ben a prognózis sze­rint a termelés növekedése meghaladja majd a fogyasztás emelkedését. A fa­rostlemez fejlesztésének üteme az eny­vezett lemezével megközelítően azonos. A piaci helyzetet és tendenciákat szemlélve 1970 a falemezek számára is kedvező konjunktúrát jelentett. Az ál­talános konjunkturális fellendülés ha­tására, illetve közvetlenebbül az épít­kezések és a bútoripar gyors termelés-növekedése következtében e termékek iránt is jelentősen megnőtt a kereslet. A szükségletek konjunkturális meg­emelkedése ugyanakkor találkozott a lemezlapok iránti hosszú távú kereslet­­növekedés tendenciájával és mindez tovább javította a piaci helyzetet. Az árak az egyes termékeknél 12—20%­­kal, sőt esetenként azt meghaladó mér­tékben nőttek. Az árnövekedéshez hoz­zájárult a fapiac kedvező­­konjunktú­rája következtében megemelkedett alap­­anyagár-növekedés, valamint a mun­kabérek nominális emelkedése miatt is növekvő termelési költségnövekmény. A kereslet általában valamennyi le­mezféleség iránt jelentősen nőtt, az ár­alakulást alapvetően befolyásolta a kí­nálat alakulása. Mint a fentiekből lát­ható, a termelési lehetőségek a fafor­gácslapnál nőttek legjelentősebben, a farostlemeznél, bútorlapnál, enyvezett­lemeznél kevésbé. Így az utóbbiak pia­ca különösen feszült volt és az 1971 elején meginduló lanyhulás is e terü­leteken lassabban jelentkezett, a fa­forgácslap-piacot pedig érzékenyen érintette. Az ez évi piaci helyzetet szemlélve az elmondottak további kibontakozása várható. A konjunktúra általános lany­hulása mérsékeli a piaci feszültséget és az árcsökkenés irányába hat, amelyet erősíthet a fapiac kisebb mértékű, de érezhető gyengülése. Az árak mér­séklődése elsősorban a faforgácslap­piacot fogja jellemezni, ahol a kapaci­tások — mint említettük — nagy ütem­ben (valamelyest a szükségleteket meg­haladó ütemben) nőttek, illetve ma is bővülnek. Távlataiban azonban a fale­mezek, lapok területe az elmúlt évek­hez hasonlóan, a fafeldolgozóipar egyik legdinamikusabb szektora marad. Práger László Enyvezett lemez Európa 21,3 Észak-Amerika 68,2 Ázsia 16,9 AZ EGYES FÖLDRAJZI (százalékban) gácslap Farostlemez 54,5 24,2 12,9 18,9 4,2 8,9 Növekszik a világ kőolajigénye A világ kőolaj kereslete a következő tíz évben évente 6,5 százalékkal nö­vekszik, a tankhajóforgalom pedig évente 8,2 százalékkal — jósolja New­ton, a londoni Petroleum­­ Economics Ltd. igazgatója. Becslése szerint a kő­olajigény 1975-ben napi 65 millió, 1980- ban napi 88 millió barrel lesz a ta­valyi 46 millió barrel helyett. A tankhajókon szállított mennyiség 1975-ben eléri a napi 40 millió bar­relt és 1980-ban már a napi 56 mil­lió barrelt, a múlt évi 27 millió bar­rellel szemben, öt éven belül eléggé jelentős felesleg lesz tankhajókapaci­tásban, hacsak a kőolaj iránti kereslet a vártnál gyorsabban nem növekszik. Tavaly 139 millió dwt-tonna kapa­citás volt, de az igény 141 millió ton­nára nőtt. 1975-ben az igény 211 mil­lió dwt-tonna lesz, az ellátmány pedig 231 millió tonna, és 1980-ban a keres­let eléri a 318 millió tonnát, de az el­látmány akkorra már 344 millióra emelkedik. A Szuezi-csatorna hajózha­tóvá tétele viszonylag kevés hatással lenne a tankhajó iránti igényre, mert megnyitása csak azt jelenti, hogy a Perzsa-öböl helyett a Földközi-tenger­ről lehet indítani a szállítmányokat — fejtette ki Newton. (Reuter)

Next