Világgazdaság, 1981. szeptember (13. évfolyam, 164/3165-185/3186. szám)

1981-09-03 / 166. (3167.) szám

1981. SZEPTEMBER 3. A hőálló kartonok növekvő szerepe a korszerű élelmezésben A hőálló, hevíthető kartonokkal az élelmiszer- és hűtőipar olyan cso­magolóanyagot kapott a papíripartól, amelytől bízvást várható a fejlett országokban a félkész- és készéte­lek forgalmazásának ugrásszerű emelkedése. A hőálló kartonok mí­nusz negyven és plusz kettőszáz­negyven Celsius fok között semmi­nemű károsodást nem szenvednek, azaz a hűtőszekrények mélyhűtőiből közvetlenül a sütőkbe, főzőlapokra te­hetők. A felfőzés, sütés után a kész­étel vagy sülttészta az eredeti kar­tonban tálalható. Már a hatvanas évek közepén kí­sérleteztek Skandináviában hőálló kartonokban gyorsan fel­melegíthető, mindenféle kiegészítő edényzetet nél­külözni tudó üzemélelmezési meg­oldással. Az akkoriban előálított kartonok azonban 160 fok felett már elszíneződtek, illetve elszenesedtek, így a háztartásokban, ahol a főzé­si­ hőmérséklet csak kevésbé ponto­san szabályozható, a hőálló karton évekig nem terjedhetett el. A hetvenes évek közepén új len­dületet kaptak a hőálló kartonra vo­natkozó kutatások. A műszaki fej­lődés a háztartásokba is mindinkább benyomuló vívmányai, valamint a nyersanyagok és az energia szerepé­nek átértékelődése két-három éve széles teret nyitott a hőálló kartonok alkalmazásának. A mikrohullámos sütő- és főzőberendezések gyorsüte­mű térhódítása is ösztönzőleg hatott a hűtőiparra. A mikrohullámos kony­hai technikával az energiaköltségek akár nyolcvan, a konyhai időráfor­dítások hetven százaléka megtaka­rítható a hagyományos (elektromos, gáz), főzési, sütési eljárásokkal szem­ben. A még jelenleg is széles kör­ben használatos alumíniumfóliákból készülő tálcákkal és tálakkal szem­ben a hőálló kartonok nagy előnye, hogy előállításuk az alumíniumhoz viszonyítva csak egyharmadnyi ener­giát igényel.­ Mindamellett az alu­míniumfóliát csak a hagyományos sütőkben lehet felhasználni, mert az alumínium a mikrohullámokat je­lentős arányban visszaveri, amivel a sütés-főzési időt aránytalanul meg­nyújtja, a mikrohullámokkal működő konyhaberendezésekben üzemzavaro­kat okoz. Az általában 240—400 gramm/ négyzetméter súlyú hőálló kartonok tiszta cellulózból készülnek speciá­lis gyártástechnológiával, különleges enyvek hozzáadásával. Felületükre extrudálással műanyag bevonatot — többnyire poliésztert vagy polietilént — visznek fel, amely a teflonedé­nyekhez hasonlítható tulajdonságo­kat kölcsönöz a kartonnak. A hőálló kartonok hulladéka a papírgyárak­ban teljes mértékben értékes alap­anyagként újra felhasználható. Ugyanúgy mint a hagyományos kar­tonok a hőálló kartonok is jól nyom­tathatók, tetszetős reklám- és infor­mációhordozók, az olvasógépes EAN vagy UPC pénztárforgalomnak min­den tekintetben megfelelnek. A hőálló kartonok különösen az USA-ban terjednek gyorsan. Ugyan tavaly még alig 10 000 tonna hőálló kartont gyártottak az USA-ban, a piaci előrejelzések az alumíniumtál­cák és fóliák gyors ütemű kiváltása miatt már 1988-ra 200 000 tonnás fel­használással számolnak. Az USA- ban számos kedvező tényező segíti a mélyhűtött készítmények hőálló kar­toncsomagolásának terjedését: egy­részt az európaival szemben kevés­bé konzervatív fogyasztói szokások, a gyorsan elkészíthető ételek népsze­rűsége és az erőteljesebb piaci be­vezetés. De az is segíti az elterjedé­sét, hogy az amerikai háztartások egynegyede már rendelkezik mikro­hullámos főzőkkel. Az évtized vé­gére még a mértéktartó becslések szerint is legalább a kétszeresére emelkedik ez az arány. Az üzemi étkeztetésben, a falatozókban, az ön­­kiszolgáló éttermekben a mikrohul­lámos főzési mód még inkább meg­határozó lesz. Nyugat-Európában — noha a hőálló kartonok kikísérlete­zése innen származik — nem vár­ható ilyen viharos fejlődés. Az ame­rikai kontinensen érvényesülő motí­vumok hatása Európában gyengébb, s egyelőre a háztartások felszerelt­sége sem közelíti meg az amerikai szintet a mikrohullámos készülékek tekintetében, átlagosan minden öt­venedik-századik családnak van Nyugat-Európában mikrohullámos konyhaberendezése. (Papier und Kunststoffverarbeiter, Verpackungs­­rundschau) A GYORSFALATOZÓK JÓL KIHASZNÁLJÁK A FAGYASZTOTT ÉLELMISZEREK ELŐNYEIT Az olyan gyorsfalatozó hálózatok, mint a McDonald’s, a Burger King vagy a Kentucky Fried Chicken és a Church’s az Egyesült Államok ven­déglátóiparában a legnépszerűbb vál­lalkozások közé tartoznak. Nyugat- Európában a gyorsfalatozókat csak most kezdik felfedezni, így nem cso­da, hogy a tengerentúli gyorsfalatozó óriások mind gyakrabban kacsingat­nak Európa felé a gyors felfutás, a jövedelmező üzlet reményében. Egye­lőre azonban még a merész jóslatok is csak viszonylag lassú térnyerést jeleznek, ami elsősorban az európai étkezési szokások eltéréséből, a ha­gyományoshoz való fokozottabb ra­gaszkodásból adódik. A gyorsfalatozók — legyenek a vi­lág bármely pontján — kétszeresen is elősegítették, illetve elősegítik, gyorsítják a hűtőipar fejlődését. Egy­részt a gyorsfalatozók kínálatának nagy része mélyhűtött készétel, más­részt néhány tipikus gyorsfalatozói kínálat, mint a grillcsirke vagy a pizza olyan népszerűségre tett szert McDonald’s-nál és társainál, hogy az a kiskereskedelmi értékesítés ugrás­szerű növekedésit is magával vonta. Az Egyesült Államokban a McDo­nald’s 5747 elárusítóhelyén 5,4 mil­liárd dollárt forgalmaztak 1979-ben, a Kentucky Fried Chicken 5444 egy­ségében 1,67 milliárd, a Burger King 2439 falatozójában 1,463 milliárd dol­lár forgalmat bonyolítottak le. A számok jól érzékeltetik, hogy az ol­csó és kényelmes gyorsfalatozók mi­lyen gigantikus részarányra tettek szert az USA vendéglátóiparában. A Közös Piac országaiban a gyors­falatozó üzletek száma nem egészen 2400 volt tavaly, ezeknek csaknem fele Nagy-Britanniában működött. Becslések szerint az USA-ban, ahol a munkaképes nők fele dolgozik, az élelmiszerekre fordított pénzek egy­­harmadát a vendéglátásban költik el, ebből 20 százaléknyit a gyorsfalato­zókban. A nyugat-európai országok­ban az élelmiszer-kiadások egyhete­­de kerül csak a vendéglátáshoz, eb­ből a jóval kisebb összegből a gyors­falatozók részesedése csupán néhány százaléknyi. A klasszikus gyorsfalatozóknak a tengeren túl és Európában is szigorú „tízparancsolata” van, amelyből a leglényegesebbek: a folyamatosan gyors kiszolgálás, a viszonylag cse­kély választék nagy mennyiségű ér­tékesítése, az olcsó menüárak, a standard nemzetközi ételek egyenle­tes minősége, és az ételek helyben és elvive egyaránt fogyaszthatók. A gyorsfalatozókat évtizedekkel ezelőtt a motorizáció fejlődése hívta létre, McDonald’s-nak a hamburgerrel két­ségkívül úttörő szerepe volt. Az évente értékesített hamburgerek mil­lióiból a többség ma már hűtőházak­ból kerül a McDonald’s egységek­hez. A nagy gyorsfalatozó cégek el­látásában több tucat éjjel-nappal üzemelő hűtőház vesz részt. A gyors­falatozók egyéb menüi, így a csirke, a pizza egyre nagyobb arányban fa­gyasztott állapotban érkezik a gyors­­falatozókhoz. A mélyhűtött készít­mények különösen jól alkalmazkod­nak a gyorsfalatozók követelményei­hez. A Frost and Sullivan kutatóin­tézet szerint a gyorsfalatozóknál alapvető követelmény, hogy a meg­rendelést követő három percen be­lül a vevő átvehesse a kiválasztot ételt, ellenkező esetben aligha szá­míthat a gyorsfalatozó tartós sikerre. S. L A brazil hűtőipar eredményes exportőr Brazíliában az elmúlt években a hűtőipar rendkívül gyorsan fej­lődött különösen gyorsan növeke­dett a marhahús, a baromfihús és a hal feldolgozása és exportja. A mélyhűtött áruk belföldi kiskeres­kedelmi forgalma viszont jelentő­sen elmarad még a hűtőipar fej­lettségi szintjétől. Brazília lakossága durván 115 millió fő, területének nagysága az Egyesült Államokéhoz hasonlítható, éghajlata többnyire trópikus. A la­kosság 90 százaléka a tengerpart közelében él. Brazília gyorsan nö­velte az elmúlt években export­ját, de az olajimport rendre fel­emésztette az export eredményeit. Ma Brazília a világ legnagyobb narancslé-koncentrátum exportőre. A tavalyi termelés 550 ezer tonna volt, ebből 333 ezer tonnát exportál­tak. Az USA ugyan több mint két­szer ennyi narancslevet állított elő az elmúlt évben, de az 60 ezer tonna kivételével a belföldi piacra került. Többnyire tonnánként 900 dolláros áron értékesítették 1980- ban a brazil narancslé-koncentrátu­­mot, de mivel a belföldi tároló- és feldolgozókapacitás kicsinek bi­zonyult a bő terméshez viszonyít­va, így egyes­­szállítmányokat ton­nánként 200 dollár árengedménnyel is piacra dobtak. A brazil export 60 százaléka Európába kerül, de az USA is vásárol koncentrátumot Brazíliától. A belső piac ellátása problematikus, mert a szállítói, tá­rolói hűtőlánc kiépítettsége kezdet­leges, és a háztartások jelentős ré­sze nem rendelkezik hűtőszekrény­nyel. A brazil kormány különböző adókedvezményekkel ösztönzi a na­rancsléexportot. Noha Brazília tengerparti szaka­sza rendkívül hosszú, halászati tel­jesítményével az ország világvi­szonylatban csak a huszonhatodik. Ennek fő oka, hogy a brazilok nem kedvelik különösképpen a halat, a marhahús sokkal népszerűbb ele­del. Az évi 8000 tonnás rákhalá­szat viszont már nemzetközi mér­cével mérve is tekintélyes teljesít­mény. A rákok 90 százaléka ex­portra kerül, a kivitel 90 százaléka az USA-ba, egyre nagyobb arány­ban fagyasztott állapotban. Brazíliában hagyományosan nép­szerű a marhahús fogyasztása. A tavalyi marhahústermelés 93 mil­lió tonna volt, amiből csak mint­egy 3 millió tonna volt hűtött, illetve fagyasztott. Marhahúsból azonban Brazíliának nem telik ex­portra, sőt tavaly mintegy 200 ezer tonna fagyasztott marhahúst im­portáltak is. Az import várhatóan növekszik a következő években a belföldi termelés növekedése elle­nére is. Gyors ütemben fejlesztik a baromfitenyésztést, tavaly már 986 ezer tonna baromfihúst állí­tottak elő. Ebből 110 ezer tonna hűtött és­­ fagyasztott feldolgozott baromfiterméket exportáltak a QFF című hűtőipari szaklap szerint, az idén az exportot 250 ezer tonnára akarják­ emelni. A belföldi értéke­sítésben a hűtött és fagyasztott ba­romfi nem jellemző, a brazil pia­con értékesített baromfi csaknem teljes egésze élő állat. HŰTŐIPAR Növekszik a mélyhűtött áruk forgalma Dél-Afrikában Noha a körülbelül 25 millió lakost számláló Dél-Afrikai Köztársaság­ban az egy főre jutó 2,9 kilogram­mos mélyhűtött élelmiszer-fogyasztás elmarad akár Nagy-Britannia 13,5, akár az USA 36 kilogrammos egy főre számított adatától, az elmúlt tíz évben mégis jelentős fejlődés zajlott le a dél-afrikai hűtőiparban, hiszen a termelés 1970-hez viszo­nyítva 1980-ig a kétszeresére nőtt. A mélyhűtött élelmiszer értéke ta­valy meghaladta a 125 millió ran­­dot, illetve mennyisége a 71000 tonnát (1 dollár =1 0,943 rand). Mintegy 700 üzletben árusítanak mélyhűtött élelmiszereket, különö­sen a szupermarketek kínálata bő­séges. A nagy üzletek részaránya a kiskereskedelmi értékesítésben az 1970-es 65 százalékról 1980-ra 85 százalékra emelkedett a Quick Fro­­zen Foods című szaklap szerint. A mélyhűtött áruk csaknem fele zöld­ség, egyharmada feldolgozott hal. A félkész- és készételek aránya még viszonylag kicsi, de a dél-afrikai­ hűtőiparban a készletek termelése ma már a leggyorsabban növekszik. Hasonlóan jó a külöböző burgerek és burgonyakészítmények értékesí­tési lehetősége. A következő évekre a dél-afrikai hűtőiparban évi 7 szá­zalékos növekedéssel számolnak, elsősorban a kiskereskedelmi eladás fokozására alapozva. A DÉL-AFRIKAI HŰTŐIPAR FEJLŐDÉSE 1970 ÉS 1980 KÖZÖTT 1970 Mennyiség Érték tonnában ezer rand 1980 Mennyiség Érték tonnában ezer rand Halkészítmények 13 750 9 985 26 000 46 555 Zöldségfélék 14 1758 445 32 000 42 975 Burgerek 200 180 5 100 10 545 Készételek 600 500 5 200 10 770 Gyümölcslevek 1 300 865 965 1 540 Más egyéb 1 750 3 885 2 450 13 430 összesen 31 775 23 860 71 715 125 815 ebből Kiskereskedelmi 18 747 14 650 44463­ 80 880 Vendéglátóipar 13 028 9 210 27 252 44 935 Megtorpant az olasz hűtőipar forgalma 1980-ban A felmérések szerint az olasz ház­tartások 61 százaléka rendszeresen vásárol fagyasztott élelmiszereket. 1979-ben­­az olasz hűtőipar terme­lése 173 000 tonna volt, ami az előző évhez viszonyítva 17,5 százalékos növekedést jelentett. Az egy főre jutó mélyhűtött élelmiszer fogyasz­tása 3,04 kilogrammra emelkedett. (Az Olaszországban előállított fa­gyasztott élelmiszerek fajtánkénti megoszlását a táblázat mutatja.) Olaszországban jelenleg csaknem 90 000 üzlet kínál mélyhűtött élelmi­­szereket. A lakosság ellátásában fontos szerepet játszik a több mint 50 000 tonnás mirelitáru import, amely döntően feldolgozott tengeri halból és fagyasztott húsokból áll. Az export ennél kisebb mennyiségű, összetételében a zöldségfélék, tészták és különböző ízesítésű pizzák a meghatározóak. Az elmúlt évben több éves fejlő­dés után megtorpant az olasz­ hűtő­ipar, a mélyhűtött élelmiszerek for­galma még az 1979-es szintet is alig érte el. A megtorpanás leginkább az olasz sajtóban napvilágot látott gyanúsításoknak tudható be. Egy rádióhír­ azzal borzolta fel a köz­vélemény kedélyét, hogy egyes hal­készítmények tetracyclint tartalmaz­nak. A közvélemény megnyugtatá­sára az olasz egészségügyi miniszter kénytelen volt vizsgálatot elrendel­ni, amelynek során aztán hivatalo­san megállapították, hogy sem tetra­cyclint, sem más antibiotikum nem került a meggyanúsított Findus és Brina halkészítményekbe. A minisz­ter egyidejűleg elrendelte a vizsgá­latok szigorítását, ami azonban mind ez ideig nem tudta teljes mér­tékben eloszlatni a mélyhűtött éte­lekkel szembeni fogyasztói ítéletet. AZ OLASZ HŰTŐI­PAR GYÁRTMÁNYAI 1979-ben Termékek Mennyiség t­ermékek tonnában Gyümölcsök, zöldségek 75 000 Hal­ 36 900 Baromfi 14 000 Húsfélék 11 600 Készételek 13 900 Imbiszek 12 700 Édességek 2 600 Egyéb 3 900 összesen 173 300 (Forrás: QFF, 1981. 4. 1.) EGYENLETESEN FEJLŐDIK A JAPÁN HŰTŐIPAR Japánban a meleg és nedves klíma, a földtani feltételek kedvez­nek a földművelésnek, a termesz­tett növényi kultúrák évezredekre meghatározták, sajátosan zárttá tet­ték a japánok étkezési kultúráját. Olyan hagyományos ételt, mint a miso-shirut (leves tésztával és babbal) az átlag japán minden nap fogyasztott. Az életszínvonal növe­kedésével a japánok étrendjébe fo­kozatosan bejutottak a nyugati stí­lusú ételek. Egészen a hetvenes évek elejéig ezeket a külföldi ételeket csak hotelekben, választékosabb ét­,­termekben szolgálták fel. A hetvenes évek elejétől azonban jelentős változás állt be. A szokások megváltozását jól kihasználta a hűtőipar, amelynek fejlődését az 1. és 2. táblázat szemlélteti. A japán mélyhűtő társaság — amelynek 730 tagvállalata között hűtőházak, hűtő­gépgyártók egyaránt megtalálhatók — a közelmúltban három nagy­városban 1000—1000 családnál vég­zett felmérést a mélyhűtött áruk fo­gyasztásával kapcsolatosan. Az ada­tokból kitűnt, hogy a fogyasztók négyötöde rendszeresen vásárol fa­gyasztott árukat, leginkább zöldsé­get, halkészítményeket. A családok többsége havonta 500—1000 jent költ mirelit termékekre. A felmérésben résztvevők nagyobb változatosságot, az újdonságok szélesebb körű ismer­tetését várták a hűtőipartól. 1. táblázat A TERMELÉS MEGOSZLÁSA (1979-ben) Egyre keresettebbek a mélyhűtött ételek Angliában Az elmúlt évben a kiskereskedelmi forgalomba került fagyasztott kész-­ ételek forgalmi értéke elérte a 820 millió font sterlinget Nagy-Britan­­niában. A reálnövekedés 1979-hez viszonyítva 2,5 százalékpont volt, ami ugyan erősen mérsékelt eredmény­nek tűnik, de az egész brit élelmi­szeripar lehangoló helyzetét figye­lembe véve mégis figyelemreméltó. A hűtőiparon belül a szigetország­ban manapság a legmagasabb érté­kesítési arányt a félkész és készéte­lek­ érik el. A legnagyobb angol hű­tőipari cég, a Birds Eye egy sor új­donsággal jelent meg a piacon, ame­lyek mind­ magasabb feldolgozottsági fokokkal, gyors tálalhatóságukkal kitűnő készételek. Egy ilyen újdon­ság a Captain’s Pie, ami nem más, mint tőkehal vaj mártásban burgo­nyapürével és reszelt sajttal. Az új­donság sikeréhez a csomagolás is minden bizonnyal hozzájárult, ugyan­is olyan zárófóliás kartontálcába cso­magolják a Captain’s Pie-t, amiben közvetlenül felmelegíthető, majd fo­gyasztható. A Bird’s Eye régi nagy sikere, az ágyúgolyónak is csúfolt nagyméretű borsó újból a reneszán­szát éli. Az angolok ugyan nem ked­velik a zöldségféléket mártásban, el­lenben az étolajban, vajban gyorsan megfőzhető, megpuhítható saláta­­zöldségeket annál inkább. A Bird’s Eye három újdonságot is piacra do­bott az úgynevezett stir-fly zöldség­családban hagyományos angol, euró­pai kontinentális és mediterrán íze­sítéssel. Nagy-Britanniában a pizza értéke­sítés jól érzékelhetően mind inkább szétválik két fő területre: az imbisz jellegű pizza árusításra és a főétel­ként fogyasztott pizza éttermi fel­szolgálására, illetve kiskereskedelmi értékesítésére. Az angol háziasszo­nyok kedvelik az érdekes ízkombi­nációkat, a paradicsommal és sajttal ízesített pizza még mindig a legnép­szerűbb. A pizza más gyorsan elké­szíthető és fogyasztható ételfélesé­gekkel a gyorsfalatozókban egyre na­­­­gyobbb népszerűségre tesz szert, mi­vel az angol étkezési szokások egyre­­ inkább­­eltérnek a hagyományos fő­étkezésekre alapuló napirendtől.­ A mikrohullámos főzési mód el­terjedése lassú indulás után felgyor­­sulóban van. A hűtőházak többsége áruik csomagolására rányomtattatja a mikrohullámos elkészítési módhoz szükséges használati utasításokat. A piaci elemzések szerint a jövőben el­sősorban azok az imbisz jellegű fa­gyasztott készítmények számíthatnak jobb értékesítési sikerre, amelyek sütése, főzése 10 percnél több időt nem vesz igénybe. Várható, hogy más országok nemzeti ételei, ízesítései mind nagyobb mértékben behatol­nak az angol konyhákba. Részben ezek igazodnak majd a brit szoká­sokhoz, részben eredeti állapotukat megtartják, de fogyasztásuk semmi­képpen sem korlátozódik csak az egyes etnikai csoportokra. (Quick Frozen Foods, 1981. 4. 1.) Haltermékek 40 830 tonna Mezőgazdasági termékek 91 692 tonna Tejtermékek 12 952 tonna Kész-és félkész ételek 369 224 tonna Cukrászati termékek 6 502 tonna összesen 521200 tonna . 2. táblázat A JAPÁN HŰTŐIPAR FEJLŐDÉSE A HETVENES ÉVEKBEN Hűtő- Egy Udőre Év házak ?ereMléS , iUt0 . száma tonnában fogyasztás kg-ban 1971 373 183 953 1,7 1972 422 244 875 2,3 1973 500 317 772 3,1 1974 549­­338 820 3,4 1975 578 355 131 3,4 1976 573 409 105 4,0 1977 590 448 601 4,4 1978 625 482 913 4,8 1979 625 521200 5,2 (Forrás: QSF, 1981. 4. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék