Világgazdaság, 1989. február (21. évfolyam, 22/5028-41/5047. szám)

1989-02-04 / 25. (5031.) szám

2 VILAGGAZDASAG A francia kormány újraszabályozza a reprivatizált állami vállalatok helyzetét Miközben a francia szocialista kormány törvénytervezetet tett közzé a reprivatizált állami vállalatok helyzetének módosítására, a jobboldalhoz közelálló érdekcsoportok kivételezett helyzetét megszüntetendő, tovább gyűrűzik a tőzsdebotrány. A hivatalos vizsgálóbizottság vádemelést javasolt a magas köröket is kínosan érintő tisztességtelen részvényvásárlások ügyében. Keményen megbélyegezte a francia televíziónak adott nyilatkozatában Bé­­régovoy francia pénzügyminiszter azo­kat a spekulánsokat, akik tisztességte­len úton „botrányos profitokhoz” jutnak. A miniszter azt követően nyilatkozott, hogy a francia tőzsdeműveleteket fel­ügyelő bizottság (COB) úgy döntött, vádemelést javasol a bíróságnak a hat hete kirobbant Péchiney-botrány ügyé­ben, amelybe a szocialista párthoz közel álló személyiségek is belekeveredtek. A 47 oldalas jelentésben a bizottság nevén nevezi Roger-Patrice Pelat-ot, Mitterrand elnök közeli barátját, továb­bá Max Theret szocialista párti bankárt is, a párthoz közel álló, nemrég csődbe ment Le Matin című lap alapítóját. (Őket és másokat is azzal vádolják: indiszkré­ció miatt megtudták, hogy a Péchiney cég fel kívánja vásárolni az amerikai tulajdonú Triangle Industries céget, ezért a tervezett ügylet előtt néhány nappal tetemes mennyiségben vásároltak rész­vényeket, hogy sokszoros haszonnal túladjanak rajtuk. A Péchiney alumi­­niumkonszern állami tulajdonban van és sokan azt gyanítják, hogy a tervezett ügylet kiszivárogtatása egészen magas helyről történt.(Lásd VILÁGGAZDA­SÁG, 1989. január 24., 1.oldal). Bérégovoy miniszter kijelentette, hogy erkölcsi követelményeket kell érvénye­síteni a tőzsdén, és rendellenesnek nevezte, hogy tisztességtelen módszerek­kel néhány ember „aratni tudjon” a tőzsdén. A miniszter szerint a párizsi értéktőzsdét a valódi befektetések köz­pontjává kell tenni, nem pedig botrá­nyos profitok megszerzésének színhe­lyévé. A jobboldal „álszentséggel” vádolja a szocialistákat, akik viszont igyekez­nek meggyengíteni azoknak az érdek­­csoportoknak a helyzetét, amelyek a Chirac-kormány támogatását élvezve, jelentős tőkeérdekeltségekhez jutottak a reprivatizált cégekben. Az 1986 és 1988 között reprivatizált nagyvállalatokban érdekeltséggel bíró intézményes befekte­tők megállapodtak a kormánnyal, hogy csak bizonyos korlátozásokkal adnak el részvényeket, nehogy veszélyeztessék a vezető tulajdonosok, a „kemény mag” érdekeit. A kormány által javasolt változtatás értelmében a „kemény maghoz” tartozó cégek teljes mozgásszabadságot kapná­nak a részvények eladásában, a kormány pedig megvétózhatna minden olyan ügyletet, amely 10 százalékosnál nagyobb részvényérdekeltséghez juttatna valamely befektetőt. Szakértők szerint a korábbi kormány által hozott védőrendelkezések lényegében a jobboldalhoz közel álló érdekcsoportokat védik az „ellenséges" felvásárlásokkal szemben. Az érintett részvénytársaságok között van a Société Générale, a Compagnie Financiere de Suez, továbbá a Paribas, a Saint-Gobain és a Matra.(Reuter, AP-DJ) Dél-koreai cégek építkezése Moszkvában? A Szovjetunió felkérte a dél-koreai Ssangyong Construction Co. építőipari konszernt, hogy Moszkvában építsen fel egy 70-80 emeletes kereskedelmi köz­pontot - idézi a Korea Times című dél­koreai lap hivatalos helyről meg nem erősített hírét a VWD. A megállapodásra vonatkozó javaslatot a konszern Moszk­vában tárgyaló egyik vezetőjének nyúj­tották át a szovjet illetékesek, s egy­szersmind hiteleket is kértek a dél-ko­reai tárgyalópartnerektől a vegyes vál­lalati formában megvalósítani kívánt vállalkozáshoz.(VWD) A brit Saatchi reklámcég szervezi a szovjet tévé hirdetéseit A világ legnagyobb reklámcége, a brit Saatchi and Saatchi - amelynek igen nagy érdemei vannak abban, hogy Margaret Thatcher lett Nagy-Britannia miniszter­­elnöke - szerződést kötött a moszkvai rádióval és televízióval, hogy kézbe vegye a reklámok irányítását. A brit cég PR- igazgatója, Michael Parker tájékoztatá­sa szerint kezdetben nyugati cégek hir­detéseit sugározzák majd, később egyre inkább be szeretnék vonni a szovjet vállalatokat is. „A mai napig a Szovjetunióban nem tudtak túl sokat a reklámról, jelenleg viszont szinte kimeríthetetlenek a tele­víziós hirdetés lehetőségei" - mondta a brit szakember. A nyugatiakhoz képest itt sokkal kisebbek a költségek, a hatás viszont óriási, hiszen naponta 180 mil­lióan néznek tévét, illetve hallgatnak rádiót.(Reuter,APA) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ÉRVÉNYBEN: DEVIZÁK 1989. 1989. február.4-6. (Tőzsdei jegyzés február 3. alapján) Devizanem Vételi Közép Eladási USAdollár az egyes árf. 100 egységrent-ban országok pénznemében Angol font 9447.39 9456.85 9466.31 London* 1,7457—1.7467 Ausztrál dollár 4778.38 4783.16 4787.94 Sydney 1.1373—1.1379 Belga frank 137.50 137.64 137.78 Brüsszel 39.3025—39.4825 Dán korona 741.80 742.54 743.28 Koppenhága 7.2930 Finn márka 1252.22 1253.47 1254.72 Helsinki 4.315—4.327 Francia frank 846.60 847.45 848.30 Párizs 6.3895—6.4015 Holland forint 2552.84 2555.40 2557.96 Amszterdam 2.1220 ír font 7693.40 7701.10 7708.80 Dublin* 1.4205—1.4220 Japán jen (1000) 418.71 419.13 419.55 Tokió 129.25—129.30 Kanadai dollár 4551.15 4555.71 4560.27 Torontó 1.1910—1.1915 Kuvaiti dinár 18757.15 18775.93 18794.71 Kuvait— Norvég korona 798.24 799.04 799.84 Oslo 6.7820—6.7870 NSZK —márka 2881.03 2883.91 2886.79 Frankfurt 1.8758—1.8838 Olasz líra (1000) 39.46 39.50 39.54 Milánó 1372.00 Osztrák schilling 409.75 410.16 410.57 Bécs 13.22—13.23 Portugál escudo 35.06 35.10 35.14 Lisszabon 154.30—154.50 Spanyol peseta 46.08 46.13 46.18 Madrid 117.399—117.693 Svájci frank 3396.57 3399.97 3403.37 Zürich 1.5980—1.5990 Svéd korona 849.73 850.58 851.43 Stockholm 6.3600—6.3750 Tr. és cl. rubel 2897.10 2900.00 2902.90 USA dollár 5407.69 5413.10 5418.51 ECU (Közös Piac) 6015.23 6021.25 5418.51 1 SDR USA—dollárban 1.30614 6015.23 6021.25 6027.27 1 ECU USA—dollárban 1.11062 A fr. és dl. rubel árfolyama 1989. január 1—jétől érvényes. *1 1 font USA dollárban Nemzetközi arany dollár/finom uncia London: 390.00; Zürich 389.50—392,50 Devizatáblázatunkban a nyugati tőzsdék délutáni jegyzéseit adjuk meg. Az MNB a forintárfolyamok kialakításakor nem ezeket, hanem a reggeli jegyzéseket veszi alapul. Ausztria szovjet rakétákat akar vásárolni Ausztria szovjet gyártmányú légvé­delmi rakéták vásárlását tervezi - idézi a Reuter bécsi keltezésű tudósításában Robert Lichal osztrák honvédelmi mi­niszter szavait. Tájékoztatása szerint az Igla M-I elnevezésű rakétákból vásárol­na Ausztria, ezeket a miniszter tavalyi moszkvai látogatása során megtekintet­te. A hírügynökségi jelentés emlékeztet rá, hogy Ausztria az 1955-ös államszer­ződésben vállalta: nem rendszeresít hadseregében rakétákat. Ezt az állam­­szerződést - amelyben Ausztria örökös semlegességet vállalt - mint ismeretes, a Szovjetunió, az USA, Franciaország és Nagy Britannia írta alá. Ezzel kap­csolatban a miniszter elmondta: ha a Szovjetunió nem ad el rakétákat Auszt­riának, akkor az USA-tól vagy Fran­ciaországtól fognak vásárolni. Ausztria védelmének erősítése céljá­ból tankelhárító rakétákat is szeretne vásárolni Franciaországtól és Svédor­szágtól, ezekre, valamint a légelhárító rakétákra összesen 7,7 millió dollárt szán az osztrák kormány - mondta a miniszter. (Reuter) Fidel Castro elutasítja A PERESZTROJKÁT Lehet, hogy a peresztrojka hozzájárul a szovjet gazdasági gondok megszünte­téséhez, de Kuba nem akarja átvenni a szovjet megoldásokat - mondta Fidel Castro kubai vezető, aki Pérez venezu­elai államelnök beiktatásán vett részt Caracasban és ott nyilatkozott újságí­róknak. Pérez egyébként további együtt­működést ajánlott fel az Egyesült Álla­moknak, és erőfeszítéseket ígért a latin­amerikai adósságválságból származó gondok enyhítésére. Castro alkalmi sajtóértekezletet tartott caracasi szállása előtt. Havanna nem fogja átvenni a szovjet gazdasági átszervezést célzó peresztrojkát, szerinte ez olyan volna, mintha valaki más feleségét vinné fel a saját lakásába. ,,Ez nem lenne korrekt dolog.” A kubai vezető bírálta az Egyesült Államokat, mondván, hogy improvizált külpolitikai vonalat követ Latin-Ameri­­kával szemben. Reményét fejezte ki mindazonáltal, hogy Bush elnöksége alatt ez a gyakorlat meg fog változni. Bush talán pragmatikusabb, kevésbé ideolo­gikus vonalat fog követni, mint elődje. Ami a latin-amerikai térséget illeti, Castro kifejezte készségét a térség or­szágaival való együttműködésre, a béke mielőbbi helyreállítása céljából. A kubai vezető dicsérte Oscar Arias Costa Ricai elnök békeerőfeszítéseit. Carlos Andrés Pérez venezuelai elnök egyébként beiktatási beszédében többek közt elmondta: szándéka együttműköd­ni az Egyesült Államokkal a latin-ame­rikai térség legégetőbb gondjainak enyhítése céljából. Caracas közre kíván működni a latin-amerikai adóssággon­dok végleges megoldásában. Pérez Caracasban találkozik a legeladósodot­­tabb latin-amerikai országok csoportjá­val, a „nyolcakkal”, és előzetes értesü­lések szerint javasolni fogják az ipari államoknak, segítsenek az adósságter­hek enyhítésében. (Reuter) Tavaly megalakult kereskedelmi Rt majdnem TÖKÉLETES TITKÁRNŐT keres elnök-ügyvezető igazgató mellé, az igényekkel arányos jövedelemmel. Jelentkezéseket önéletrajzzal a kiadóba kérjük ,Rigolyás főnök” jeligére. A TRADE-COOP Ipari Szövetkezeti Kereskedőház Rt. (A-kategóriájú külkereskedelmi vállalat) felsőfokú külkereskedelmi vagy egyéb felsőfokú végzettségű és felsőfokú külkereskedelmi áruforgalmi szakvizs­gával rendelkező, orosz nyelvből nyelvvizsgát tett gyakorlott ÜZLETKÖTŐK jelentkezését várja. Keresünk továbbá felsőfokú raktárgazdálkodó tanfolyamot végzett legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező RAKTÁRVEZETŐT Jelentkezni lehet a 335-520/25 telefonszámon. Cím: 1097 Könyves Kálmán krt 24/a. 1989. február 4. Több hitelt nyújtott az Ázsiai Fejlesztési Bank Tavaly minden eddiginél több hitelt nyújtott az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) a térség fejlődő országainak, ám a feltételek nem teljesítése, illetve a hosszadalmas ad­minisztratív eljárás miatt nem folyósított kölcsönök aránya még mindig nagyon magas. Átalakulóban van viszont a hitelnyújtás struktúrája; egyes programok finanszírozása helyett már gyakrabban ad­nak kölcsönöket vállalatoknak, mindenekelőtt a magánszek­torban működőknek. 1988-ban az Ázsiai Fejlesztési Bank 3,15 milliárd dollárnyi hitelkérelmet hagyott jóvá, ez 29 százalékkal több az előző évinél. Az ADB hiteltevékenysége a nyolcvanas évek közepének stagnálá­sát követően 1987-ben élénkült meg igazán, amikor az elfogadott hitelkérel­mek összege 22 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1986-ban. Az elmúlt két év gyors növekedésé­nek hátterében az rejlik, hogy új hitel­­felvevőként jelentkezett India, amely 1986-tól és Kína, amely 1987-től vesz föl kölcsönöket az ADB-től. Indiától tavaly az előző évinél 100 millió dol­lárral több, 493 millió dolláros, Kínától pedig 150 millióval több, 283 millió dolláros hitelkérelmet fogadtak el. A legnagyobb hitelkeretet tavaly Indonéziának és Pakisztánnak biztosí­tották, az előbbi az 1987-esnél 11 mil­lió dollárral kevesebbet, de még így is 565 millió dollárt kaphat, míg Iszlámá­bád részére 93 millió dollárral több, 634 millió dollár áll rendelkezésére. 1988 során a Fülöp-szigetek is jóval bőségesebb hitelkeretet kapott a bank­tól: az 1987-es 43,5 millió után 178 millió dollárt. A pénz döntő része azonban az ADB szegényebb ügyfelei számára hite­lező Ázsiai Fejlesztési Alaptól ered. 1988- ban ez utóbbi szervezet kedvezményes hiteleinek nagy részét Pakisztán és Banglades kapta. Ha a manilai székhelyű ADB elfogad egy hitelkérelmet, az nem jelenti azt, hogy az összeg automatikusan le is hívható. Ehhez a kölcsönt fölvenni szándékozó országnak több követel­ménynek kell megfelelnie. Ennek elma­radása és az ADB bürokratikus útvesz­tői komoly akadályt képeznek a hitelek lehívásának útjában. Ugyancsak kritika éri az Ázsiai Fej­lesztési Bankot azért, mert megnöveke­dett hitelnyújtása ellenére is jelentős érintetlen alapjai vannak. Tavaly a bank készpénzben és likvid befektetésekben rendelkezésre álló, tulajdonképpen fel­használatlan tartaléka 3,8 milliárd dol­lárt tett ki. A szervezetet az utóbbi időben azzal is vádolták, hogy nem hatékony a hiteleknek a rászorulókhoz való eljutta­tásában és nem teszi meg a szükséges erőfeszítéseket a magánszektor támo­gatására a térségben. A tavalyi hitelpolitika viszont várha­tóan lecsendesíti a kritikát, a magán­­szektor részére elfogadott hitelkeret ugyanis az 1987-es 48,5 millió dollár­ról csaknem a duplájára, 95 millió dol­lárra nőtt. A hasonló ütemű növekedésnek azonban gátat szabhat, hogy a magán­szektornak nyújtott kölcsönök kockáza­tosabbak, mint a kormányzati progra­mok finanszírozása. A magánszektor részesedésének nö­vekedését az ADB kölcsöneiből első­sorban a szervezet felállításában és működtetésében Japánnal együtt vezető szerepet vállaló Egyesült Államok szor­galmazta. Bár az Ázsiai Fejlesztési Bank az elmúlt években az USA és Japán közös vezetése alatt működött, az utóbbi idő­ben Tokió nagyobb gazdasági szerep­­vállalása és megnövekedett hozzájáru­lásai nagyobb beleszólást tesznek lehe­tővé a japánoknak az Ázsiai Fejlesztési Bank dolgaiba.(AP-DJ) Feltételekhez kötik a Daewoo hajógyárának megmentését A szöuli kormány valószí­nűleg még e hónapban dönt arról, hogy mentőövet dob-e a Daewoo vállalatcsoport súlyos gazdasági nehézsé­gekkel küzdő hajó- és nehéz­gépgyárának - derül ki abból az interjúból, amelyet Han Szjung Szu, dél-koreai keres­kedelmi és ipari miniszter adott a The Asian Wall Street Journalnak. A miniszter elmondta, csak akkor lehet szó az 1400 milliárd vonnás fizetési hátralékban lévő Daewoo Shipbuilding & Heavy Machinery megmentéséről, ha az eleget tesz a kormány három előzetes feltételének. Az első, hogy hatékonyab­bá és racionálisabbá teszik a vállalat vezetését. A második, hogy belátható időn belül megoldják a gyár munkásaival folytatott vitákat, mert a vállalat nehéz­ségeinek nagy része az 1987-88-as, a munkások és a vezetés között kialakult ellentétekből és az azt követő munka­beszüntetésekből ered. Harmadsorban, bármilyen kormányzati segítséget meg­előzően, magának a bajban lévő válla­latnak kell minden lehetséges pénzfor­rást előteremtenie adósságának vissza­fizetésére. Han Szjung Szó kiemelte, hogy csakis e három feltétel teljesítése után tárgyal­hatnak az állami segítségről, és minden­féle konzultációval meg kell várni Szun Cse miniszterelnök-helyettest, aki egy­ben az ország gazdaságának koordiná­lásáért is felelős és ma érkezik haza a davosi konferenciáról. A Daewoo hajógyár és egyben az egész vállalatcsoport elnöke azt szeretné, ha az állami kézben lévő Korea Develop­ment Bank - amely 33 százalékkal ré­szesedik a Daewoo Shipbuilding & Heavy Machinery-ben (67 százalék a Daewoo­­csoporté) - 500 milliárd vonnal növelné részesedését, ami így 49 százalékra ugrana föl. Kijelentette, hogy ebben az esetben a Daewoo-csoport is befektetne további 300 milliárd vont. A kereskedelmi és ipari miniszter elmondta, hogy a Daewoo hajógyárával szemben elfoglalt kemény álláspont része annak az új kormánypolitikának, amely szerint­­ a múlt gyakorlatától eltérően - az adófizetők pénzét nem arra használ­ják, hogy megmentsenek minden ela­dósodott vagy nehéz helyzetbe került nagyvállalatot. A miniszter megjegyezte még, hogy a kormánynak szándékában áll pénzü­gyileg segíteni a nehézséggel küzdő kis- és középvállalatokat, amelyek százai váltak csaknem fizetésképtelenné az elmúlt két év során . A helyzet különösen súlyos Puszan­­ban és Teguban, Dél-Korea második, illetve harmadik legnagyobb városában, ahol a helyi gazdaság nagymértékben függ az olyan munkaigényes ágazatok­tól, mint a cipőgyártás vagy a konfek­cióipar. A probléma megoldása végett a kormány arra bátorítja a kereskedelmi bankokat, hogy a bajban lévő kis- és középvállalatoknak nyújtsanak annyi hitelt, amennyit csak lehet - mondta a miniszter. (AP-DJ) A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 228-014 Telex:22­ 7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0042-6148

Next