Világgazdaság, 1994. február (26. évfolyam, 21/6277-40/6296. szám)
1994-02-17 / 33. (6289.) szám
4 m VILÁGGAZDASÁG ÁVÜ- ÉS ÁV RT.-DÖNTÉSEK Zsinagógát vesz az ÁVÜ (Folytatás az 1. oldalról) Az ÁVÜ kérte, hogy 150- 160 milliárd forint értékű kötelezettséget vállaljon át az ÁV Rt. Ezek után az ÁV Rt. 1300- 1500 milliárd forint értékű vagyonát a következő kötelezettségek terhelik: a kárpótlási jeggyel szemben 150-160 milliárd forint, a tb-nek átadandó vagyon 250-270 milliárd és a KRP keretében 70-80 milliárd forint. Néhány apróbb kötelezettséget is átvállalt az ÁV Rt., legnagyobb tétel az ÁVÜ 10 milliárd forintos garanciavállalása. Csépi Lajos hangsúlyozta: semmiféle döntés nem született arról, hogy a tb-nek milyen portfoliót ad át az ÁV Rt., és a vagyont csak azt követően adhatják át, amikor megszületik a tb-vagyon kezeléséről szóló törvény. A Matáv Rt.-vel kapcsolatos, ugyancsak nagy visszhangot kiváltó döntésről szólva elmondta: az 500 millió forint névértékű részvény tőzsdei bevezetését értékmérőnek szánják a kárpótlási jegyű részvény-cseréhez. A Világgazdaság kérdésére válaszolva a vezérigazgató elmondta, információi szerint a tőzsdei bevezetésről a külföldi társtulajdonos tudott. Nem döntöttek a társaság jelentősebb tulajdonhányadának értékesítéséről, az ÁV Rt. arra vár, hogy a nemrég befektetett tőke minél hatékonyabban működjön. Bár a társtulajdonosnak sem vétó, sem elővásárlási joga nincs, a további értékesítések során konzultálni fognak. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a kárpótlási jegy ellenében 4,5 milliárd forintos részvényt ajánlanak fel, a KRP- ben pedig a Matáv 5 százalékát kitevő, 4,3 milliárd forint névértékű részvénycsomagot. Megalakult a Matáv Rt. vezérigazgatói tisztére kiírt pályázatot elbíráló bizottság is. Nevek nem hangzottak el, csupán annyi, hogy elnöke és egyik tagja ÁV Rt. igazgatósági tag, a bizottságban részt vesz a szaktárca egyik helyettes államtitkára, a műsorszórással foglalkozó egyik hatóság vezetője és más szakemberek. Az ÁV Rt. igazgatósága elvetette a Mal Rt. szétbontását, és az integrált nemzeti társaság megőrzése mellett döntött. Privatizálásának fő iránya a társaság egészének tőzsdei bevezetése. Ezt megelőzően a teljes Mol értéknövekedése érdekében a Szászhalombattai Kőolajfinomító számára tőkeerős szakmai befektetőt keresnek a fejlesztések megvalósítására. Ha márciusban ez megtörténik, 1994 végén, de legkésőbb a jövő év elején a Mal Rt. egésze megjelenhet a Budapesti Értéktőzsdén. További vizsgálat tárgya, hogy ezt megelőzően egy szerény mértékű részvénycsomagot, a Matávhoz hasonlóan, értékmérőként felkínálnak. A Monimpex Rt. jegyzett tőkéjének 51 százalékát 46 százalékos árfolyamon veheti meg a társaság 23 vezetőjéből alapított Investmon Kft. — jelentette be Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője az igazgatótanács tegnapi döntéseit ismertetve. Az 1,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű társaság 85 százaléka volt állami tulajdonban, és 195 embert foglalkoztat. Mivel a cég belvárosi székházát becsült értékével közel azonos 600 millió forint jelzálog terheli, a vevő tulajdonába kerül. De két éven belüli eladása esetén a többletbevételen osztoznia kell az ÁVÜ-vel. Mivel az Albaregia Rt. privatizálását hátráltatta a tulajdonában lévő Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, amely miatt közel 500 millió forint jelzálogot jegyeztek be, a zsinagógát az ÁVÜ megveszi, és értékesítését lebonyolítja. A csak hitközségi célra használható épület feltehetőleg a KVSZ-hez vagy a tb-hez kerül. Az ÁVÜ készpénzzel fizet, és cserébe ingatlant szeretne kapni. Ennek rendeződése után az Albaregia 50 százalék plusz egy szavazatot kitevő részvénycsomagját (névértéke 472 millió forint) pályázaton hirdetik meg. A cég iránt nagy az érdeklődés. A további 24 százalék eladásának sorsáról később döntenek. Módosította az igazgatótanács a Közép-alföldi Sütödék Vállalattal kapcsolatos múlt év decemberi döntését. A hatásvizsgálat során kiderült, hogy a tervezett decentralizált privatizáció költségtöbblettel jár, csak a végkielégítések 220 millió forintba kerülnének. A vállalat 19 egységéből 9-et már értékesítettek, a maradékból további hármat egyenként privatizálnak. Az így megmaradó 7 egységből 280 millió forint jegyzett tőkével részvénytársaság alakul, ennek piaci részesedése 30 százalék alatti. A társaságot nyilvános pályázaton értékesítik, 25 százalék plusz egy szavazatot kitevő részvénycsomagot mezőgazdasági termelőknek kárpótlási jegyért kínálnak fel. mm "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Minden nap 9.60-10.00 ■ értéktőzsde • árutőzsde ■ deviza-valuta árfolyamok ■ bankkamatok ■ befektetések - értékpapírpiac - nemesfém- és olajárak - exkluzív interjúk - az ÁVÜ privatizációs hírei - a bel- és külgazdaság legfrissebb hírei Szerkeszti a MARCO ♦ Kft. "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Minden nap 9.00*10.00 A MATÁV RT. támogatásával VÁLLALKOZÁSOK Fonyódi Ásványvíz Kft. Pénzt mosnak az üzemben? Munkatársunktól A fonyódi ásványvíz-előállító üzem ugyan eladó, ám vevője még nem akadt. Az elmúlt időszakban viszont egyre több és jobb ajánlatot kapott a 70 százalékos többségi tulajdonú Bankár Kft. Amióta a cég tavaly december elején átvette a Kanizsai Sörgyár irányítását, több vevő jelentkezett már a 72 millió forintra értékelt fonyódi kutakra. A napokban egy magyar—német vegyes vállalat járt Fonyódon, majd egy osztrák—magyar vállalkozással tárgyalt a helyi ügyvezető igazgató. A Kanizsai Sörgyár Rt. elnök-vezérigazgatója, Réthy Imre a Világgazdaságnak elmondta, igaz, több érdeklődő is megfordult a cégnél, az értékesítést azonban nem kívánják elkapkodni: “megvárjuk a legjobb ajánlatot”. A fonyódi üzem tavaly Fonyódi Ásványvíz Kft.-vé. A Kanizsai Sörgyár Rt., illetve később az új tulajdonos a Bankár Kft. kezében — 50,5 millió forintos apporttal — közel 70 százalék tulajdonhányad maradt. A fennmaradó rész egy angolszász céghez került. Réthy Imre nem cáfolta, igaz, nem is erősítette meg, hogy ez a Triumph Investment Company Ltd., amely hasonló arányban tulajdonos a sörgyárban is. Ám cáfolta, hogy a cég mögött egy pénzmosás lehetősége, illetve a sörgyár hajdani vezetői húzódnának meg. A harminc alkalmazottat foglalkoztató üzem tavaly, 34 hektoliteres termeléssel, nyereséges évet zárt. Két kútja percenként 60-80 liter — évente 80 ezer hektoliter — vizet képes kibocsátani; ez a kapacitás jóval nagyobb, mint amennyit a jelenleg működő, 40 ezer hektoliter kapacitású gépsorok palackozni tudnak. Mivel Fonyódon a fejlesztési kötségek nem terhelik a terméket, így az ásványvizet olcsóbban kínálják, mint versenytársaik. A fonyódi víz minősége egyébként igen jól tartalmaz káliumot, kalciumot, magnéziumot, jódot és nátriumot. A hazai piacból 7-8 százalékban részesedő fonyódi üzem joggal bízik abban, hogy az egy főre jutó nyugati ásványvíz-fogyasztás 10 százalékát sem elérő magyar forgalom növekszik. Az ásványvíz termelés jövőjében rejlő igen jó üzleti lehetőségeknek kedvez, hogy a fonyódi az ország egyik legkiválóbb ásványvize. Contur Kereskedőház Rt. Előnyös kereskedelem a keleti piacokon M. Vadas Zsuzsa jelenti Borsod megyéből A keleti, elsősorban az orosz piacon kíván tartósan jelen lenni a miskolci székhelyű Contur Kereskedőház Rt. Több mint egyéves működése alatt mindenesetre sikerült eredményesen megvalósítaniuk ezt az üzletfilozófiát, mivel partnereik mintegy 80 százaléka orosz kereskedelmi cég volt. Az 1992 őszén, 6 millió forintos alaptőkével létrejött társaság vezetői korábban is a keleti piacon dolgoztak, 1993- ban már 600 millió forintos árbevételt produkáltak. Mint azt Ryblikné Incze Erika igazgató elmondta, a cégnek nincsenek gondjai az orosz partnerek fizetőképességével. Elsősorban hazai élelmiszer- és konzervipari termékeket és gyümölcsöket, valamint édesipari cikkeket exportálnak. Energiahordozókat, acélipari termékeket, textilárukat és műtrágyákat importálnak. Mivel az orosz piacokon továbbra is a legjobban eladható cikkek az élelmiszer-ipari termékek, úgy döntött a Contur Rt., hogy megvásárolja a mintegy 2 ezer hektárral rendelkező Hejőmenti Állami Gazdaságot. A jövőben a gazdaság gyümölcstermesztési ágazatára kívánnak építeni. Ezen belül az almatermés mennyiségét tartják fontosnak, mivel a korábbi években éppen az árualap hiánya miatt nem tudtak annyit szállítani Oroszországba, mint amennyit el tudtak volna adni. Harmadik ország piacain is keresnek olyan termékeket, melyek jól eladhatók a kelet európai országokban. Olyan befektetők megjelenésére is számítanak, melyek új technológiát hoznak a gazdaság tejfeldolgozásához, a szarvasmarha-tenyésztéshez, valamint az öntözéshez. Nem rúgott labdába az MRP? Váltás a Szegedi Kábelgyárban is Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből A Magyar Kábel Műveknél a privatizálást követően az új, többségi tulajdonos konzorcium — amelynek tagjai az Österreichische Kabelwerke GmbH (OEKW), valamint a Creditanstalt Értékpapír Rt. — átalakítást tervez a társaság szerkezetén. A változás első érzékelhető jele az volt, hogy új igazgatója lett a szegedi gyárnak, Zoltánfi Zoltán személyében. A konzorcium a múlt év végén szerzett többségi részesedést a Kábel Művekben azzal, hogy megvásárolta az ÁVÜ 40 százalékos tulajdonhányadát képező 2 milliárd 113 millió forintos részvénypakettjét, s tőkeemelést hajtott végre 1,1 milliárd forint erejéig. Ez utóbbi a pályázat egyik feltétele volt. Az OEKW opciót kapott további részvények megvásárlására is. A Szegedi Kábelgyár privatizációja kapcsán az elmúlt esztendőben helyi szenzáció volt, hogy a céget az MRP-szervezet szerette volna megvásárolni. A kezdeményezés nem indult nagy esélyekkel, mivel az ÁVÜ egyben kívánta értékesíteni a vállalatot, s a “központi” MRP- szervezet nem jött létre. Az igazgató szerint nem gondolták át az emberek, mire számíthatnak, hiszen a kábelgyártás tőkeigényes folyamat, a forgalom 60-70 százaléka az anyagköltség. Az MRP-nek tehát 2-3 hónapra előre meg kellett volna finanszíroznia a termelést. Erre nem lett volna képes, hiszen milliárdos nagyságrendekről van szó. A szegedi gyár életképességét — mivel ott hírközlő kábelt gyártanak szériában — az határozza meg, milyen nagyságrendű megrendelést kapnak egy-egy szériából. Az új tulajdonos elképzelései között szerepel a cég korszerűsítése, amihez 50 millió dollárt ígért. A jelenleg foglalkoztatott dolgozói létszámnál kevesebbre lesz szükség. Az MKM összlétszáma 2100, ezen belül Szegeden 500-an dolgoznak. Az osztrákok úgy számolnak, egy-egy emberre éves szinten 10 millió forintos forgalom jut. A pespektíva tehát szegedi viszonylatban a 3-3,5 milliárdos éves forgalom, 10 százalékos létszámleépítés mellett. Ám ez még mindig nem éri el az európai átlagot. Az MKM jelenlegi négy gyára — a budapesti, a balassagyarmati, a kisteleki, a szegedi — a konszernen belül specializálódni igyekszik. Szegeden az 1994-es beruházási elképzelések már ezt a célt szolgálják. Olivetti Hungary Kft. Az ADE-X a nyomtató-nagykereskedő Nagykereskedői jogokat szerzett az Olivetti nyomtatók hazai forgalmazására az ADE-X Kft. — jelentették be közös tájékoztatójukon a megállapodásban érintett cégek. Az Olivetti Hungary Kft. eddig egyedüli, de nem kizárólagos joggal felruházott disztribútora csak az olasz cég printereit forgalmazhatja, lényegében erre a feladatra is hozta létre tavaly novemberben három alapító tulajdonosa, 1 millió forint alaptőkével. Az értékesítési lehetőség azonban csak a személyi és nagyobb teljesítményű, úgynevezett üzleti célú nyomtatókra szól, a banki és egyéb speciális típusokra nem. Ezt a leányvállalat továbbra saját részlegén belül kívánja forgalmazni. A tájékoztatón elhangzott, hogy az Olivetti Hungary Kft. múlt évi bevételei meghaladták a 900 millió forintot, ami 20 százalékos teljesítményjavulás volt az egy évvel korábbihoz képest. A hazai PC-piacon a klónokat is beleértve 3,7 százalékos, a minőségi PC- ket figyelembe véve megközelíti a 7 százalékot. Ma még elenyésző a nyomtatók értékesítése, idén többek között ebben lát nagyobb üzleti lehetőséget, s ezáltal kívánja eddigi alig 3 százalékos részesedését több mint 7 százalékra feltornászni. S. Gy. 1994. február 17. Fémmunkás Rt. Gyáravatás Déván A romániai Déván alumíniumablakokat és -ajtókat készítő gyárat avattak nemrégiben, ahol a Fémmunkás Rt. knowhow-ja alapján állítják elő termékeiket. File Miklós, a Fémmunkás Kereskedelmi és Fejlesztési Rt. elnök-igazgatója elmondta: ezzel még nem fejeződött be dévai üzletük, mert további munkákra és fejlesztésekre vállalkoznak. A Fémmunkás Rt. 1989-ben alakult. Tulajdonosai 90 százalékban belföldi magánszemélyek és 10 százalékban svájci cég. A társaság alumínium nyílászárók, fém tömegcikkek gyártásával, építőipari tervezéssel, szereléssel foglalkozik. Az elmúlt évben éves forgalma 600 millió forint volt. A társaság nyereséges. A hazai piac igényeinek kielégítése mellett exportra termel. Elsősorban Németországban értékesíti termékeit. A GE—Tungsrammal együttműködve oroszországi szállításról tárgyal, ahol a dévaihoz hasonló üzemet adnának át. P.E. Meditres Kft. Orvosvállalkozók - japán hitellel Ballai József jelenti Kecskemétről Kecskemét első orvosi vállalkozása a közelmúltban kezdte meg működését az általa épített egészségházban. A társaság azonban csak évei múlva számít némi nyereségre. A Meditres Kft. 1992 végén alakult, amikor a helyi önkormányzat pályázatot hirdetett orvoscsoportoknak műszerbeszerzésre. A Meditres azonban ennél sokkal többet akart, mégpedig egészségházat építeni egy olyan városrészben, ahol addig nem volt rendelő. E terv megvalósításához kapott is 5 millió forintot az önkormányzattól. Cserébe vállalta, hogy tíz évig nyújt területi egészségügyi ellátást. A továbbiakban — tájékoztatta a Világgazdaságot dr. Pongrácz József gyermekgyógyász szakorvos, a Meditres Kft. egyik ügyvezetője — üzleti terveket kellett készíteniük, hogy hitelt kérhessenek. Ez sikerrel is járt, és a társaság egyike lett azon kevés vállalkozásoknak, amelyek kaptak a kedvezményes japán hitelből — a Meditres esetében 10,5 millió forintot. A vállalkozás részben háziorvosi szolgáltatásokat kínál, részben — üzleti alapon — magánorvosi kezelést nyújt. Aki a saját lábára áll és saját munkáltatójává szegődik, sokkal jobban jár még így is, mint aki önkormányzati alkalmazott marad — vélik a kft.-nél. Viszont minden vállalkozó háziorvost egyaránt sújt, hogy az egészségbiztosítási pénztár rendkívül szűkösen értelmezi az alapellátást. Például nem téríti meg a laboratóriumi költségeket, vagy a diagnosztizálásban egyre nélkülözhetetlenebb ultrahangvizsgálat árát. Mindezen körülmények azzal járnak, hogy a Meditres Kft. hosszú évekig legföljebb a hiteltörlesztést képes kigazdálkodni, ám sem az egészségház mintegy 30 milliós beruházási költségeinek megtérülésére, sem pedig újabb fejlesztésre nem nagyon gondolhat.