Világgazdaság, 1995. február (27. évfolyam, 22/6531-41/6550. szám)

1995-02-03 / 24. (6533.) szám

1995. február 3. Vendégségben Magyarországon ’96 Az 1996-ra tervezett Vendég­ségben Magyarországon című programsorozatra a szakértők szerint 2,5 milliárd forint költ­ségvetési támogatásra lenne szükség. A rendezvény — az előzetes számítások szerint — összesen mintegy 7-7,5 milliárd forintba fog kerülni. Az előkészítő munkákra 1995-ben mintegy egymilliárd forintra van szükség. Ennek egy részét — mintegy félmilliárd fo­rintot — elsősorban a világkiál­lítási és a hozzá kapcsolódó fej­lesztési alapból kapná az ipari tárca. Az összeg nagysága attól függ, hogy az expo lemondása miatti kártérítási kötelezettségek kifi­zetése után mennyi pénz marad az alapban. Emellett elképzel­hető, hogy a második félévben a költségvetés általános tartaléká­nak felosztásakor is szóba kerül a Vendégségben Magyarorszá­gon támogatása. Az 1996-ra tervezett 1,5 milli­árd forintot pedig a következő évi költségvetés biztosítaná. Az előzetes számítások szerint a vál­lalkozók, vállalatok, önkor­mányzatok mintegy 5 milliárd forintot vállalnának a rendezés költségeiből. Szakértők rövidesen megkez­dik annak a pénzügyi konstruk­ciónak a kidolgozását, amely szerint az egyes rendezvényekre támogatást lehet majd kapni. A kormány elé terjesztett kon­cepció szerint a programokat két fordulóban bírálják el. Az első körbe kerülő események beke­rülnek a programok hivatalos jegyzékébe, ám csak a második fordulóba bejutók kaphatnak anyagi támogatást is. Jelenleg közel 300 pályázó készített rész­letes megvalósíthatósági tanul­mányt és pénzügyi tervet. Szakértők szerint a Vendég­ségben Magyarországon rendez­vénysorozat 1996-ban mintegy 18-20 milliárd forinttal növeli meg Magyarország turisztikai bevételeit. A ráfordítások költ­ségei pedig már egy év alatt meg­térülnek. Lázár Ildikó Magyar-olasz kapcsolatok Február 6-án hivatalos látoga­tásra Olaszországba utazik Göncz Árpád köztársasági el­nök, és kíséretében magyar üz­letemberek jelentős csoportja. A látogatás előkészítésébe be­kapcsolódva rendezte meg teg­nap a Kárpátok-Adria Alapít­vány egynapos szimpóziumát a magyar—olasz gazdasági kap­csolatok fejlesztésének lehető­ségéről . A két ország közötti kap­csolat megfelelő, de sok esetben tovább fejleszthető a meglévő lehetőségek jobb kihasználásá­val — mondta Kupa Mihály, az alapítvány elnöke. Olaszország egyes kimutatá­sok szerint Magyarország ne­gy­edik legfontosabb kereskedel­mi partnere, de a tényleges tőke­­befektetések területén csak a 10. helyen áll. Az eladott magyar állami vállalatok közül mind­össze 22 került olasz kézbe, és ez a privatizált vállalatoknak mind­össze 2,2 százaléka. Az olasz tőkével finanszíro­zott vegyes vállalatok száma 700 körül van, a Magyarországon felhalmozott tőkeállomány pe­dig közel 500 millió dollár. Az 1993-ben létrehozott ala­pítvány fontos célként tűzte ki a olasz vállalatok magyarországi tevékenységének aktivizálását. Elsősorban az informatika, a bi­otechnológia, az energetika, va­lamint az infrastruktúra fejlesz­tésében nyílik lehetőség az olasz cégek beruházásaira. Quittner Katalin AKTUÁLIS OTP-privatizáció Zártkörű értékesítés és nyílt kibocsátás Munkatársunktól A kormány tegnapi ülésén megtárgyalta és elfogadta az OTP Bank privatizációs stratégiá­jának elveit, és ezek alapján még az év első felében megkezdődhet a részvények zártkörű értékesítése, illetve nyílt kibocsátás útján történő eladása. Farkas István bankprivatizá­ciós kormánybiztos a kormány­­szóvivői tájékoztatón hangsú­lyozta: a stratégia a bank közép­távú üzletpolitikájára épül, és figyelembe veszi azt, hogy az OTP tőkemegfelelési mutatója, tőkeellátottsága jó, profitkilátá­sai kedvezőek. Ezért az elfogadott koncepció szerint a privatizációnál nincs szükség tőkebevonásra, így le­hetőség nyílik a bankrészvények egy részének eladására, ami után az állami tulajdon 25 százalék + 1 szavazatra csökken az OTP- ben. A koncepció szerint első lép­csőben az OTP nem több mint 10 százalékát zártkörű értékesí­tés útján privatizálnák. Ennek során figyelembe kell venni azt az elfogadott szempontot, hogy a külföldi befektetők nem sze­rezhetnek 5 százaléknál nagyobb részt a bankból, míg a hazai tő­kénél ez a határ 10 százalék. A zártkörű eladás után sor ke­rül — hasonló nagyságrendben — nyílt kibocsátásra a kisbefek­tetők részére, és ezt követően haladéktalanul megtörténik a tőzsdei bevezetés. A társadalom­­biztosítási önkormányzatoknak az állami vagyonátadás kereté­ben várhatóan 10-10 százalék jut a bankból, ennek előkészítő munkája már folyik. Farkas István lapunk kérdésé­re elmondta: a tb-önkormányza­tok a zártkörű eladás során már nem szerezhetnek újabb rész­vénycsomagot, mivel ezzel át­lépnék a 10 százalékos határt. Leszögezte azt is: a nyílt kibo­csátás során a befektetők nem fizethetnek kárpótlási jeggyel. A kormánydöntés nyomán egy hónapon belül el kell készí­teni a privatizációs ütemtervet, amelynek alapján még az első félévben meg kell indulnia az értékesítésnek. Farkas István kifejtette: a pri­vatizációt 1996 végére be kell fejezni, és ennek során a későb­biekben a bank vezetőinek és dolgozóinak, valamint a helyi önkormányzatoknak is lehetővé kell tenni a részvényvásárlást. Kétszer ennyi orosz földgáz is jöhetne (Folytatás az 1. oldalról) A magyar fél — egy dollárel­számolásos ügylet közbeiktatá­sával — végső soron áruval fizet — közölte a sajtótájékoztatón az idei árformuláról szóló szerző­dést aláíró négy cég egyikének, a Panrusgaznak a vezérigazga­tója. Mihail Rahimkulov elmond­ta, hogy a Gazprom 40 millió dollár értékben olajipari szerel­vényeket, továbbá Magyaror­szágon gyártott, pb-gáz szállí­tására alkalmas vasúti tartály­­kocsikat, valamint olajipari au­tomatizálási és távközlési be­rendezéseket kap. Ezekből an­nyit át tudna venni, hogy cseré­be a szerződött gázmennyiség­nek akár a kétszeresét is szállíta­ná. Az ország mintegy 10,5 milli­árd köbméteres éves földgáz­­igényének körülbelül a fele Oroszországból érkezik. Eb­ből januárban mintegy félmil­liárd köbméter érkezett már az új, “karbantartott” áron. A korábbiakhoz képest merő­ben új felállásban született meg az idei gázmegállapodás. (Vi­lággazdaság, 1995. febr. 3., 1. oldal.) Eladóként továbbra is a Gazprom (illetve Gazexport ne­vű leányvállalata) szerepelt, a vevő viszont a Panrusgaz, amely a Malnak adja el az árut. A Gazprommal tavaly ötéves magánjogi gázszállítási szerző­dést kötött Mineralimpex az idén a Panrus bizományosaként vesz részt az ügyletben — ismertette Szalóky István, a Mól vezérigaz­gató-helyettese. A négy cég azon kívül, hogy megkezdte az orenburgi árfor­mulán alapuló jamburgi egyez­mény előkészítését, más közös terveket is fontolgat. Együttesen kívánnak fellépni például a tér­ség más országainak gázpiacán, s megkezdték egy Oroszország­ból induló és Olaszország felé tartó tranzitgázvezeték építési terveinek kidolgozását is. A cső éves kapacitása 10 milliárd köb­méter lenne. Megépítése révén egyrészt biztonságosabbá válna a belföl­di gázellátás, kiváltva a kimerü­lő hazai forrásokat, a tranzit ré­vén pedig bevételekre lehetne szert tenni. Ehhez azonban még vevőket is kell keresni a tranzit­­gázra. B. H. L. „A labda a Pénzügyminisztériumnál van... ” Amerikai támogatás lakásépítéshez Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) segítséget kíván nyújtani Magyarországnak olyan intézményi bázis megteremtéséhez, amely révén finanszírozható a piaci alapú lakásépítés és -vásárlás — hangzott el az USAID budapesti irodájának tegnapi sajtókonzultációján. David Cowles, az USAID bu­dapesti irodájának vezetője sze­rint ennek érdekében szerveze­tük lakásépítési garanciális prog­ramja keretében 60 millió dollár garanciális kölcsönt készül Ma­gyarország rendelkezésére bo­csátani. Ennek első, 20 millió dolláros részletét már a közeli hónapok­ban folyósítanák, ha sikerül meg­­egyezniük a magyar kor­­mánnnyal — a Pénzügyminisz­tériummal — a folyósítás felté­teleiről. A kölcsön révén alacso­nyabb kamattal lehetne több pénzt felvenni lakás célú hitel­ként a programban részt vevő magyarországi bankoknál. A Pénzügyminisztériumtól ezért olyan tájékoztatást várnak, amelynek alapján az US­AID fel­hatalmazást ad majd a magyar kormánynak, hogy megjelenjék az amerikai tőkepiacon, az ame­ri­kai kormány által garantált köl­csön felvétele érdekében. Jelenleg a legfontosabb nyi­tott kérdésnek az számít, hogy a Pénzügyminisztérium és a Ma­gyar Nemzeti Bank milyen fel­tételeket szab a részt vevő ban­koknak a kölcsön folyósítása­kor felszámítható kamatlábakat illetően. “A labda a Pénzügymi­nisztériumnál van, várjuk, hogy eleget tegyen a kondícióknak” — hangzott el az amerikai sajtó­­tájékoztatón. A lakásfinanszírozást jelenleg lényegében az OTP monopoli­zálja. Az USAID arra törekszik, hogy még több bank vegyen részt ilyen finanszírozásban, hogy verseny alakulhasson ki közöt­tük. E célra 5 millió dollárnyi technikai segélyt nyújt. B. Gy. Soós Károly Attila az EU központjában Több PHARE-pénz Magyarországnak (is)? Az Európai Unió 1995-99-es indikatív PHARE-programját csak négy országgal fogják aláírni, közöttük Magyarországgal, és a következő években remélhetően több PHARE-pénzhez jutunk — tájékoztatta a Világgazdaságot az IKM Segélykoordinációs Titkárságának vezetője. Iván Gábor szerint — aki a Soós Károly Attila államtitkár vezette delegáció tagjaként részt vett a PHARE nemzeti koordi­nátorainak e héten Brüsszelben tartott negyedik találkozóján — áttekintették az esseni csúcsta­lálkozónak a PHARE-program jövőjével kapcsolatos elképze­léseit. A bizottság elismerte, hogy a programban részt vevő orszá­goknak szükségük van középtá­vú támogatásra. Ezért biztosan lehet azzal számolni, hogy a PHARE-program 1995-től 1999-ig folytatódik. A tanácskozáson az is egyér­telműen kifejezésre jutott, hogy a PHARE támogatni kívánja az integrációs törekvéseket, ugyan­akkor beruházásokra és beruhá­zásorientált programokra kell a költségvetése nagyobb részét fordítani. Összesen 5,5 milliárd ECU-t helyeztek kilátásba vala­mennyi országnak öt évre, mint­egy alsó limitként. Ám a bizott­ság javaslata 7,1 milliárd ECU volt, ami jelentős növekedés len­ne. Összehasonlításképpen: ed­dig évente körülbelül közel 1 milliárd ECU volt ez az összeg. Az összegből 11 ország része­sedik, nevezetesen a négy viseg­rádi ország, a három balti állam, további két társult ország: Ro­mánia és Bulgária, végül Albá­nia és Szlovénia. Mivel a már kilátásba helyezett 5,5 milliárd ECU is bizonyos növekedést je­lez, Magyarország remélhetően ismét el fogja érni az évi átlag 100 millió ECU-s szintet. Bányai Gyula A VILÁGGAZDASÁG 3 Adria olajvezeték A Mol szed tranzitdíjat A napokban várhatóan megkezdődik a hazai olajimportő­rök és az Adria olajvezetéket üzemeltető Jadranskij Nafto­­vod (Janaf) cég közötti tranzitdíj-egyeztetés. Bár a Mal Rt. és a Minaralim­­pex külön-külön tárgyal a hor­­vát céggel, nem valószínű (per­sze eltérő cégstratégiák esetén nem is zárható ki), hogy külön­böző tranzitárakban állapodná­nak meg. Alács Lajos, a Mineralimpex igazgatója szerint konkrét szál­lítópartnerekről és import­mennyiségekről még korai gon­doskodni, cége egyelőre a hor­­vát fél javaslatát szeretné látni. Amellett tehát, hogy még kör­vonalazódnia kell a behozatal gazdaságosságának, a szakem­ber komoly , nehézségeket lát az árubiztosításban is. A Mal Rt., mint a magyar szakasz tulajdo­nosa és üzemeltetője, az ország­határon belüli szállításért nem fizet, hanem maga is díjat szed — például a Mineralimpextől, ennyiben kedvező­bb helyzet­ben van nála — tudtuk meg Jó­zsef Gábor ügyvezető igazgató­tól. A Mal egyedüli gondja az, hogy a (Krk-szigeten fekvő) omisalji kikötőből érkező olaj magyar határig történő szállítá­sáért a Janafnak kell fizetnie a bérszáll­ításért. B. H. L. A kormány egyeztetési javaslata (Folytatás az 1. oldalról) Kósáné Kovács Magda mun­kaügyi miniszter beszámolt ar­ról is, hogy a kormány indokolt­nak tartja a munka törvényköny­vének módosításáról szóló tör­vényjavaslat parlament elé ter­jesztését, de ez előtt, február 6- án újabb egyeztetést kezdemé­ny­ez az Érdekegyeztető Tanács­ban. A kormány úgy véli: nem len­ne szerencsés, ha a parlament olyan javaslatot tárgyalna, ame­ly nem búja a munkaadók és a munkavállalók bizalmát, vi­szont ha az újabb tárgyalások is eredménytelenek lesznek, akkor a kormány saját javaslatát nyújt­ja be az Országgyűlés elé. A miniszter azt is elmondta: a kormány nem lát esélyt az ere­deti formában és tartalommal a társadalmi-gazdasági megálla­podás megkötésére, mivel a tg-­­ről szóló tárgyalásokat az ÉT plenáris ülésén még meg sem kezdték. A kabinet ezért a követ­kező ÉT-ülésen javaslatot tesz az eddig történtek értékelésére és a folyamat lezárására, és a további társadalmi párbeszéd folytatására. A szóvivői tájékozatatón azt is bejelentették, hogy a kormány a jövő héten nem ülésezik, mivel nincs olyan előterjesztés, amit sürgősen meg kellene tárgyal­nia. A Versenyhivatal döntései Az elmúlt évben 1993-hoz képest mintegy 15 százalékkal több, összesen 116 esetben hozott határozatot a Versenytanács. A Gazdasági Versenyhivatal előzetes összesítése alapján 48 esetben állapítottak meg jogsér­tést. A kirótt bírság összege több mint 626,7 millió forintot tett ki — mondta el az MTI érdeklődé­sére Boytha Györgyné, a Ver­senyhivatal elnökhelyettese. A fogyasztók megtévesztése miatt 29 esetben szabtak ki pénz­­büntetést, mintegy 204,2 millió forint értékben. Az eljárások többsége versenytársi kezdemé­nyezésre indult. A generálklau­zula — amely többek között ki­mondja, hogy tilos üzleti tevé­kenységet a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon folytatni — megsértését 9 eset­ben állapította meg a Versenyta­nács. A jogsértőket összesen 9,9 millió forint megfizetésére kö­telezte. Az erőfölénnyel való visszaélés kategóriájába 6 eset tartozott. A kartellbe tömörülést a Versenyhivatal egy esetben ta­lálta törvénybe ütközőnek. A Vasárnap elköltözött Munkatársunktól Többségi tulajdont szerzett az Első Magyar Alap a Vasárnapot kiadó kft.-ben, miután megemelte annak törzstőkéjét. Elkép­zelhető, hogy a hetilap több területen is együttműködik majd a Népszabadsággal, amelyben szintén érdekelt az alap. A Vasárnapot még a Közép­­európai Befektetési Társaság (CEIC) tulajdonában lévő Cen­tál Kft. indította el. Később a CEIC-től megvásárolta a lapot a Newscoop, amelynek kiadócé­gébe lépett most be az Első Ma­gyar Alap. Horváth István, a Vasárnap főszerkesztője és a kiadó Vasár­­nap Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: a mostani tőkeemeléssel megol­dódott a lap hosszú távú finan­szírozása, amelynek időtartama természetesen függ a Vasárnap sikerességétől. A főszerkesztő tájékoztatása szerint a Vasárnap jelenleg több mint 20 ezer példányban fogy el. Szerinte a nyereségességhez 40- 50 ezer eladott példányra lenne szükség. Kérdésünkre, vajon a Vasárnap szekesztőségének Népszabadság-székházba költö­zése jelenti-e a két lap közötti együttműködést, a főszerkesztő azt válaszolta: folynak a tárgya­lások egy szorosabb együttmű­ködésről, de a lap önállósága akkor is megmarad, ha kiadói, hirdetésszervezési vagy más te­rületen igénybe veszik a Nép­­szabadság szakmai hátterét. NAPRÓL NAPRA ▲ Január 1-től a háztartási tüze­lőolaj fogyasztási adóját az üzemanyagtöltő állomás, az önálló hto-eladóhely és a hto-t is értékesítő tüzelőanyag telephely tulajdonosa, bérlője, üzemelte­tője igényelheti vissza. A jöve­déki engedéllyel rendelkező cé­gek jegyzékét a Pénzügyi Köz­löny második száma tartalmaz­za. (MTI) ▲ Még nem dőlt el, hogy az állam és a helyi önkormányza­tok részt vegyenek-e, s ha igen, akkor milyen arányban a győr­­gönyüi kikötő megvalósítására alapítandó koncessziós társaság­ban. Szakemberek szerint a 20- 25 százalékos részvétel indokolt. Mindez azon a kétnapos konfe­rencián hangzott el, ami tegnap kezdődött Győrben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék