Világgazdaság, 1998. június (30. évfolyam, 104/7364-124/7384. szám)
1998-06-24 / 120. (7380.) szám
1998. JÚNIUS 24. A Fidesz összevonná az állami alapokat Magyarország az egyik legfelkészültebb Vizsgálandó privatizációs szerződések Az új kormány három-öt éves bérmegállapodásokat tervez kötni, ezzel is elősegítve az infláció mérséklését. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke tegnap megerősítette azt is, hogy különféle ösztönzőkkel az ország keleti felébe szeretnék terelni a külföldi működőtőket. MUNKATÁRSUNKTÓL Az infláció további mérséklése érdekében a Fidesz szorgalmazza, hogy a következő kormányzati időszakban három-öt éves bérmegállapodásokat kössenek a szociális partnerek. Az ilyen megállapodások hozzáigazítanák a bérkiáramlást az infláció csökkenésének várható üteméhez, s ily módon mérséklődnének az inflációs várakozások—fejtette ki Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Magyar Nemzeti Bizottságának tegnapi budapesti gazdasági fórumán arra is felhívta a figyelmet, hogy a monopolhelyzet miatt nem érvényesül a piaci verseny jó néhány területen. Példaként említette a távközlést és az energiaszektort. Az állami gazdaságpolitikának elemi érdeke, hogy mérsékelje az infláció alakulására nagymértékben ható áringadozásokat. Ezért mindenképpen át kell gondolni, hogy ezeknek a magánmonopóliumoknak a működését miként lehet a piaci verseny eszközeivel korlátozni. Varga arra számít, hogy jövőre és az azt követő 2-3 évben is évi 2 milliárd dollár működőtőke áramlik be Magyarországra, ezért különféle befektetésösztönző lépéseket terveznek. Szeretnék, ha az újabb külföldi befektetésekből az ország középső és keleti része az eddiginél nagyobb arányban részesülne. Ezt elősegítendő folytatni kívánják az autópálya-építéseket, mégpedig vegyes finanszírozással, hogy az állami és a magántőkét egyaránt bevonják a finanszírozásba. Olyan alapot is létre szándékoznak hozni, amelyből néhány főútvonal elkerülő útjait építenék meg. Mindezzel összefüggésben is szükségesnek ítéli a különböző fejlesztési alapok összevonását, koncentrálását, példaként említve a területfejlesztési és a munkaerő-piaci alapot. B.Gy. Varga Mihály elmondta azt is, hogy az új kormány át kívánja tekinteni az előző kormány által már vizsgált, az azt megelőző ciklusban végzett privatizációs tranzakciókat (akkor összesen négynél találtak valamilyen szabálytalanságot). Ugyanakkor megnézik azokat a szerződéseket, amelyek az idén május 24-e és június vége között születtek — mondta. Közbeszerzést sértett az MKGI?„ Kifogásolt műszaki paraméterek A közbeszerzési döntőbizottság ideiglenesen felfüggesztette a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) az idén áprilisban indított központosított informatikai közbeszerzési eljárása 11 nyertesével a további szerződéskötéseket—derült ki az MKGI tegnapi sajtóbeszélgetésén. Addigra azonban a 6-8 milliárd forintra becsült másfél évi összbeszerzés kapcsán kilenc megállapodást aláírtak. MUNKATÁRSUNKTÓL Horváth János, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, az informatikai tárcaközi bizottság elnöke elmondta, hogy a központosított közbeszerzés tavalyi hatálybalépését követő első informatikai tender nyerteseivel egy évre kötöttek szerződést, s ez június 30-án jár le. A költségvetési szervezetek ez idő alatti beszerzéseinek összértékét 4-4,5 milliárd forintra becsülik, az elért árnyereség pedig 25 és 35 százalék között Forrás: MKGI mozgott, de néhány terméknél az 50 százalékot is meghaladta. A folyamatosság biztosítása érdekében az MKGI áprilisban írta ki az újabb — ezúttal az 1998. július 1-jétől 1999. december 31-ig tartó , másfél éves időszakra szóló informatikai tenderét. Eredményt június 11-én hirdettek. A 22 ajánlattevő közül 11 cég nyert lehetőséget informatikai eszközök és szolgáltatások szállítására a központi költségvetési intézmények számára. Az ajánlati dokumentációban közzétett, egységes keretszerződéseket pedig az ezt követő napokban folyamatosan megkötötték. Ez egyébként megfelel a törvény előírásainak is. A Kventa Kft. és az Olivetti Hungary Kft. azonban időközben jogorvoslati kérelmet nyújtott be a közbeszerzési döntőbizottsághoz, és a testület ideiglenes intézkedésként június 16-án a további szerződések megkötését felfüggesztette. Ez az addig még alá nem írt két szerződést érintette, így a Montana Rt.-vel és a Selectrade Kft.vel való megállapodás létrejötte már a bizottság döntésétől függ. Az említett két részteljesítés egyébként a teljes másfél évi 6- 8 milliárd forint értékű informatikai beszerzés 30 százalékát meghaladja. Az MKGI közbeszerzési igazgatója elismerte, hogy az egyik részteljesítésben győztes Kventa árajánlata kedvezőbb az általa kifogásolt részteljesítések nyerteseinél. Ám az ajánlott termék műszaki paraméterei nem teljesítik a kiírási feltételeket. Mint mondta, a központosított közbeszerzés alapvető célja, hogy csak ellenőrzött minőségű, garantált technikai adatokkal rendelkező, jó minőségű eszközök kerüljenek az államigazgatás használatába. A nyertes ajánlattevő Az ajánlott termék gyártmánya Albacomp Rt. Activa Szinvanet Kft. Packard Bell Platinium Bull Magyarország Kft. Z-Station LX3 Selectrade Kft. AcerPower T5234mt/32 Montana Rt. Compaq Proliant Siemens Rt. Primery Synergon Rt. Acer Extensa Siemens Rt. Scenic mobile Műszertechnikai Rt. Alkatrészellátás, karbantartás Albacomp Rt. Alkatrészellátás, karbantartás Kventa Kft. Alkatrészellátás, karbantartás Megjegyzés: az első hat részteljesítés különböző PC-ket takar. Elfogadták az EÖ mérlegét MUNKATÁRSUNKTÓL Az Egészségbiztosítási Önkormányzat (EÖ) tegnapi közgyűlésén a képviselők elfogadták az alap tavalyi, auditálás utáni mérlegét, melyet 1998. június 30-ig a kormánynak és az Állami Számvevőszéknek el kell küldeni a zárszámadási törvény elkészítéséhez. Az egészségbiztosítási ágazat az elmúlt évet 56,9 milliárd forintos hiánnyal zárta — mondta Szabó István, az EU alelnöke. (A nyugdíj- és egészségbiztosítási ágazat együttesen 51,181 milliárdos hiányt könyvelt el az 1997- es évre.) A testület döntött arról, hogy a tervezettnél mintegy 3,3 milliárddal több vagyont értékesít 1998- ban. Az ebből származó bevételt a világbanki projekt megvalósításához szükséges informatikai fejlesztésre kívánják felhasználni. Az egészségbiztosító a tavalyi maradványalapból mintegy 560 millió forintot az idei működési költségekre használ fel, továbbá szakképzési pótlékra fordítja. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy az önkormányzatiság védelmében a parlamenti frakciókhoz fordulnak, és részletes tájékoztatást adnak az új kormánynak az egészségbiztosító munkájáról. Visszavonják a vagyont is (Folytatás az 1■ oldalról) Az egészségbiztosítónak ugyanakkor módjában áll befolyásolni, meghatározni az egészségügy finanszírozását, azt például, hogy honnan vásárol, mennyit költ akár gyógyszerekre, akár a járóbeteg- vagy rokkantellátásra, a kórházak fenntartására. A jelen felállásban az EÖ-nek semmi érdekeltsége nincs abban, hogy hatékonyan költse el a rendelkezésre álló pénzt. Nincs, nem lehet szankciója költségtúllépésének, a kormánynak ugyanis kötelezettsége fedezni számláit, nem maradhatnak ellátás nélkül a lakosok akkor sem, ha a biztosító túlköltekezett. Mi sem jellemzi jobban a helyzetet, mint az, hogy az egészségbiztosító éves hiánya mindig többszöröse volt a tervezettnek az elmúlt négy évben —mondja Bokros. Mint ismert, pénzügyminisztersége alatt Bokros is a biztosítók “visszaállamosítását” szerette volna elérni. Szerinte már maga a konstrukció is hibás: egy második parlament alakult ki, amely azonban nem képviseli jobban a biztosítottakat, mint az Országgyűlés. Mindez megengedhetetlen egy olyan fontos területen, mint amilyen az egészségügy. Szerinte az egészségügynek alapvetően a szolidaritás elvén kellene működnie, adóból finanszírozni—véli Bokros. A két testület véleménye szöges ellentétben áll a megszüntető tervekkel. Kovács Pál, az EÖ elnöke a testület tegnapi közgyűlésén határozottan cáfolta, hogy az önkormányzat testülete korrupciós ügyekbe keveredett volna. Az EU nyilatkozatot fogadott el, amelyben tiltakozik az ellene felhozott vádak ellen. Kovács szerint az önkormányzat jövőjével kapcsolatban a képviselők törvényjavaslatot dolgoznak ki. Amennyiben a tb-járulék az adórendszerbe kerülne, tartani lehet attól, hogy a biztosító nem jut hozzá hiánytalanul a járulékokhoz. Az elnök kijelentette: a kormánybiztos kinevezése a tb felé és a központosítási szándék antidemokratikus eljárás. Szeremi Lászlóné, az NVÖ elnöke elmondta: a leendő egészségügyi és a népjóléti miniszterjelöltekkel felvették a kapcsolatot, remélhetőleg hamarosan véleményt cserélhetnek. A vitának—a járulékfizetők érdekében — kizárólag szakmai tartalma lehet. Kökény Mihály, a leköszönő kormány népjóléti minisztere szerint a tb felett mindenképpen társadalmi kontrollra van szükség, e nélkül a biztosítottak érdekei sérülnének. Azt pedig a politikának kell eldönteni, hogy milyen legyen ez a felügyelet. Kaán Miklós, a Magyar Orvosi Kamara elnöke kérdésünkre azt válaszolta: úgy kell változtatni az önkormányzatiságon, hogy az új irányítás a gyógyító ágazat működőképességét legalább a jelenlegi szinten tartsa. Csehák Judit, az előző parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint a testületek ügyetlensége, hozzá nem értése és a gazdálkodásukat szabályozó törvény hiánya is oka lehetett, hogy nem tudtak hatékonyan gazdálkodni. Lapunk érdeklődésére azt is elmondta: annak eldöntése, hogy adóból vagy járulékból finanszírozzák az egészségügyet, az dönti majd el, hogy melyik drágítja kevésbé a foglalkoztatást. Az üzleti biztosítók térhódításával szerinte csökkeni fog a tb gazdasági és politikai súlya, ami nem zárja ki, hogy a jövőben is szükség lesz az általános biztosítóra. M. R.M.-N.T.E.-N.V.Zs. Sok száz milliárd kell A mezőgazdaság hatékonyságának és versenyképességének javulása nélkül az Európai Unió által nyújtott potenciális előnyök könnyen hátránnyá válhatnak — mondta Csáki Csaba, a Világbank mezőgazdasági tanácsadója. Kevin Cleaver igazgató szerint sok száz milliárd dollárt kellene a régió agrárgazdaságára fordítani. MUNKATÁRSUNKTÓL A regionális egyezmények tapasztalatait, a csatlakozás összefüggéseit és a közös agrárpolitika várható változásait vitatták meg a Világbank, a Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) támogatásával Budapesten tegnap megrendezett tanácskozáson. A konferencián — a felvételre váró tíz ország szakemberein kívül — az Európai Unió és a FAO is képviseltette magát. A résztvevők egyetértettek abban, hogy valamennyi ország mezőgazdasága számára egészében véve előnyös lehet az unióba való belépés. Ám azt átgondolt felkészülés és körültekintő kormányzati politikának kell megalapoznia. Magyarország a megfelelő gazdasági környezet megteremtésében a régió országai között élenjár. Ugyanakkor a hatékonyság és a versenyképesség növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen integrálódjon az európai gazdasági rendszerbe — fejtette ki Csáki Csaba. A kis családi gazdaságok megerősítése és kiépítése nagyon fontos a vidékfejlesztés szempontjából. A belépés után a gazdák szembesülnek majd az uniós versennyel, s ha erre nem készülnek fel időben, akkor lassú sorvadásnak indulhatnak a farmok. A felkészülés színvonalas programok mellett azonban nagyon sok pénzt is igényel, az EU pénzügyi alapjai és a PHARE által biztosított források viszont nem elegendőek a csatlakozási előkészületek felgyorsításához, ezért a Világbank és más nemzetközi pénzintézetek bevonására van szükség. A régió mezőgazdaságának — a víztisztítástól az erdőgazdálkodásig — mindenre kiterjedő fejlesztése sok száz milliárd dollárt igényelne — tette hozzá Kevin Cleaver, a Világbank európai részlegének vidékfejlesztéssel és környezetvédelemmel foglalkozó igazgatója. Szerinte ez az összeg reális, ha figyelembe vesszük, hogy az Európai Unióhoz társult államok közül Lengyelország mellett néhány nagyobb ország, például Románia és Bulgária is felvételre vár. A Világbank szorgalmazza, hogy az unióba belépni szándékozó országok a korlátok lebontásával liberalizálják külkereskedelmüket, az adókulcsokat és a vámtarifákat a megfelelő szintre szállítsák le. Bizonyos feltételek kialakításával lehetővé kell tenni a külföldiek számára a földtulajdonlásban való részvételt is. Gy.J. Átadták az M 15-ös első szakaszát ígéretes tárgyalások Átadták tegnap az M 15-ös autópálya első szakaszát. Az M 1- est a rajkai határátkelővel összekötő, mintegy ötmilliárd forint beruházással elkészült 13,7 kilométer hosszú M 15-öst— a Lébény—Hegyeshalom közötti koncessziós autópálya-szakaszhoz hasonlóan — az üzemelteti. LEHOCZ RUDOLF Az első ütemben fél autópályaként kiépült M15-ös építési költségeit a koncessziós szerződés szerint magában foglalja az M1 -es mintegy 26,7 milliárd forintos építési költsége. Ugyanakkor a koncessziós autópálya és a rajkai határátkelő közötti út második ütemét az M1-es bevételeiből kell az Elmkának finanszírozni. Jean-Yves Goavec, a társaság vezérigazgatója szerint az eredeti szerződéseknek megfelelően legkésőbb 2009-re az M15-ös második üteme is megvalósul. (Az építkezés kezdetekor Petki Gusztáv, a cég műszaki igazgatója úgy fogalmazott, hogy amennyiben az M1 -es bevételei 2007-ig nem tennék lehetővé a második ütem munkáinak megkezdését, úgy más forrást felhasználva kell elindítani az építést.) Az Elmka vezérigazgatója a Rt. finanszírozza, építteti és vállalat pénzügyi helyzetéről annyit mondott, hogy a hitelek átütemezése mindenképpen szükséges. A koncessziós rt. nehéz anyagi helyzetben van, de folynak a tárgyalások a magyar állammal és a hitelezőkkel. Lotz Károly közlekedési miniszter az autópálya átadásakor ugyancsak megerősítette, hogy az Elmkával és a koncessziós szakasz építését finanszírozó bankokkal folyó előzetes tárgyalások ígéretesen haladnak. A következő fél évben az új kormány minden bizonnyal megoldást talál e problémára — mondta a leköszönő miniszter. Az M15-ösön nem épülnek díjszedő kapuk. Az eddig fél autópályaként megépült szakaszon elválasztó sáv nélküli, kétirányú forgalom zajlik a második ütem elkészüléséig. A most átadott autópályát használva a Budapest—Rajka közötti utazási idő másfél órára csökken. Az M1/M15-ös autópálya beruházási költségei (millió forint) Építési költségek...................................................................... 26 668 Pénzügyi költségek................................................................... 12 657 Projektfejlesztési költségek.......................................................... 2 550 Egyéb projektköltségek.................................................................1 500 Vállalati költségek..........................................................................645 Koncessziós és ellenőrzési díj..........................................................449 Előüzemeltetési költségek...............................................................399 Összesen............................ 44 868 Az M1-es útdíjbevételei: 1996. évi árbevétel: 2 495 000 000 forint (1996. évi értéken) 1997. évi árbevétel: 2 805 000 000 forint (1997. évi értéken) Forrás: Elmka 3