Világgazdaság, 1999. július (31. évfolyam, 126/7636-147/7657. szám)
1999-07-15 / 136. (7646.) szám
1999. JÚLIUS 15. A 11 milliárd forintot sem érte el a BÉT részvényszekciójának forgalma. A BUX napközben a 7200-as szinthez is közel járt, végül 7292,28 pontos záróértéke 0,38 százalékos emelkedést jelentett. A Richter kurzusa további 355 forintot gyengült, 12 850 forintra. A Mol árfolyama 70 forintot emelkedett, 6450-re. A nap nyertese a Rába volt, árfolyama 140 forintot emelkedett, 2580-ra. A Matáv 28 forintos plusszal 1434 forinton hagyta el a parkettet. Az OTP árfolyama 95 forintos erősödés után 10 950 forint lett. BÉT - HATÁRIDŐS PIAC Szerény érdeklődés volt tapasztalható a határidős szekcióban is. Az alig 3,5 milliárd forintos üzletmenet mellett az 1999. decemberi új elszámolóár 35 pontos emelkedés után 7650 pont lett. A 2001 .júniusi lejárat 100 pontot erősödött, 9150 pontra. A határidős részvénykereskedelmet pesszimista hangulat uralta, csak az idei decemberi lejáratra született kötés. A Matáv ára 1 forintot csökkent, 1529-re, a Mol kurzusa 40 forintot gyengült, 6750-re, a TVK 2900-on zárt, ami 80 forintos mínuszt jelent. Eltérő vélemények a jelent, de a jövőt illetően is Gyér a vállalati kötvénykínálat Feltűnően tartózkodik a magyar vállalkozások derékhada a kötvénykibocsátástól: néhány bankon kívül egyetlen cég sem volt az első fél évben, amely kisbefektetők széles rétegét célzó emissziót tartott volna. Nem élénkíti majd a magyar piacot a Pannon GSM napokon belül várható akciója sem, hiszen a mobilos cég külföldön értékesíti az euróban denominált papírjait. Szakértők ennek ellenére is optimisták a piac jövőjét illetően. MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar vállalati kötvénypiac élénkülésére számít a következő években a lapunk által megkérdezett szakértők többsége. Konkrétumot azonban keveset említenek, s a kollégáik egy évvel ezelőtti, hasonlóan optimista nyilatkozatait (VG, 1998. július 8., 1. oldal) sem igazolták eddig az események. Nem ugrott meg a nyilvános (valóban forrásbevonást, nem pedig például adókönnyítést vagy kapcsolatépítést célzó) emissziók száma és értéke sem, a kibocsátók között pedig továbbra is messze a bankok viszik a prímet — inkább csak unikum gyanánt tűnik fel egyegy szektoron kívüli vállalkozás. A vállalati kötvénypiac élénkülését jogszabályok is akadályozzák — állapította meg a napokban elfogadott koncepciójában a Pénzügyminisztérium tőkepiaci szabályozásfejlesztési munkacsoportja. A csoport vezetője, Pacsi Zoltán egyelőre egy komoly akadályt említett: a törvény kizárólag bankoknak engedi meg, hogy a saját tőkéjüknél nagyobb mértékben vonjanak be külső forrást. Ez jelentősen leszűkíti a szóba jöhető vállalkozások körét, illetve a kibocsátások értékét. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet összesítéséből mindenesetre kiderül, hogy az idei 10 kötvénykibocsátás közül csupán kettő volt vállalati, a többi tulajdonképpen pénzintézeti forrásgyűjtésnek számíthat. A két kivétel sem számíthat azonban a klasszikus, hitelfelvételt célzó, a befektetők szélesebb rétegének szóló akciók közé: a Synergon Informatika Rt. június végi kibocsátását a menedzsmentre szabták, külső befektetők nem jegyezhettek a később részvényre váltható papírokból; az Országos Közlekedésfinanszírozási Rt. tegnap zárult akciója is meghatározott körnek szólt. (A harmadik akciót, a Baumag Holdingot felfüggesztették, így nem sorolható ide.) Az infláció csökkenésével szűkül a magas hozamú befektetések palettája, ami elvben kedvezne a vállalati kötvénykibocsátásoknak — véli Tamás Tibor. A Postabank Értékpapír Rt. cégfinanszírozási és vagyonkezelési vezérigazgatóhelyettese azonban ennek ellenére is pesszimista a piac közeljövőjét illetően. (Folytatás all. oldalon) Kockázati tőkebefektetőt keres az Albacomp Rt. Külön cég a videoszemüvegnek ♦ Önálló cégbe kívánja szervezni a videoszemüveg-gyártást a székesfehérvári Albacomp részvénytársaság, s ehhez külföldi kockázati tőkebefektetőt keres — tudta meg lapunk Minárovits János elnök-vezérigazgatótól. Az anyacéggel kapcsolatos, múlt év végén leállt tőkebevonási, stratégiai befektető keresési tervek viszont az év végéig egész biztosan nem kerülnek előtérbe — tette hozzá, amit'M. Noha eddig mindössze néhány száz darab készült el és talált gazdára a közel egy éve napvilágot látott és jelentős külföldi érdeklődést is kiváltó videószemüvegből, a szóban forgó magyar találmányban sokkal nagyobb üzlet rejlik. Ennek kiaknázásához azonban további fejlesztések szükségesek — mondta Minárovits János. A pénzügyi háttér megteremtéséhez az Albacomp önálló cég létrehozatalát tartja megfelelőnek, amelybe kisebbségi részvényesként kockázati tőkebefektetőt szeretnének bevonni. A székesfehérvári cég a többségi részesedés fejében a videószemüveg gyártási és értékesítési jogát vinné be apportként. Jelenleg több befektetőszervező céggel is tárgyalunk, és jók az esélyeink arra, hogy néhány hónapon belül megalakíthassuk az új társaságot — mondta az elnök-vezérigazgató. A tervek szerint a kisebbségi befektető néhány millió dollárral szállna be a vállalkozásba. Ez elegendő pénzügyi forrást jelentene a találmány továbbfejlesztéséhez. Minárovits János szerint ugyanis jelenlegi paramétereivel a tömegpiac megcélzására nem alkalmas, szükség lenne egy olcsóbb változatra is. Az Albacomp Rt. saját anyacégének további dinamikus fejlődéséhez is a tőkebevonásban látja a lehetőséget. (Folytatás a 9. oldalon) Közalkalmazottak: legkevesebb havi több száz forint veszteség Törvénysértő bérátutalás? A kormány törvénysértést követ el, mert nem szabályozta rendeletben a közalkalmazotti fizetések banki átutalásának feltételeit. A közszféra dolgozóinak többletkiadása ma emiatt havi 300—3000 forint — véli a közgyűjteményi szakszervezet, amely ismét az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. A bankok szerint mindez a két fél ügye. Mimmumi. Senki sem védi meg a közalkalmazottakat és köztisztviselőket attól, hogy a bankok többletköltségeket rójanak ki rájuk havi járandóságuk felvétele fejében — nyilatkozta Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke. Az érdekképviselet — tavalyi hasonló, ámde elutasított beadványa után — a napokban ismét az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az ügyben, mivel úgy vélte: új helyzet állt elő. Ennek oka, hogy a közszféra 830 ezer dolgozója 65 százalékának átutalásait intéző OTP Bank nemrég díjat szabott ki a havi első két bankkártyás készpénzfelvételre, amely eddig ingyenes volt. Becslések szerint a közalkalmazottak járandóságát — bérüktől függően — havi 300— 3000 forinttal csapolja meg a bankok által felszámított tarifa, vidéken a fiókokhoz vagy készpénzkiadó automatákhoz utazás költsége — mutatott rá Vadász János. Úgy vélte: szemfényvesztés azt állítani, hogy az alkalmazottak az egyik hitelintézet tarifáinak esetén átpártolhatnak egy másikhoz. A bankok bármelyike bármikor növelheti díjait, ami a közszféra tagjaiban a joggal való visszaélés érzetét kelti. (Folytatás a 13. oldalon) KÜLFÖLDI TŐZSDÉK Korrigálták előző napi veszteségeiket a főbb európai tőzsdeindexek. Frankfurtban a DAX Xetra 0,7 százalékkal zárt magasabban bankfúziós híresztelések nyomán. Londonban az FTSE- 100 közel fél százalékkal kapaszkodott följebb, Párizsban a nemzeti ünnep miatt zárva tartott a piac. Vegyesen mozogtak az árak New Yorkban . A csökkenő termelői árakról szóló statisztika közzététele után ugyan erősödött a vásárlói kedv, de ez csak átmenetinek bizonyult. A DJIA lapzártánkkor 0,3 százalékkal előző napi záróértéke alatt mozgott. DEVIZAPIAC Folytatta erősödését a jen a dollárral szemben. A kereskedés egyes szakaszaiban egy dollárért már csak 120,31 jent adtak. Ezt a kereskedők azzal indokolták, hogy egyre élénkebb kereslet mutatkozik a japán részvények iránt a kedvezőbb makroadatok nyomán. A jen látványosabb szárnyalását csak a japán jegybank intervenciójával kapcsolatos várakozások akadályozták meg. Az euró kissé erősödött, miután olyan híresztelések terjedtek el, hogy a Bundesbank vásárolni kezdett. Lapzártánkkor 1,0203 dollárt adtak a közös valutáért. Nem változott a forint pozíciója tegnap a bankközi devizapiacon. A magyar fizetőeszköz végig az intervenciós sáv erősebb szélénél tartózkodott. A forintpiacon éreztette hatását a jegybank előző napi kamatcsökkentése, az overnight kamatok 0,25-0,357 százalékponttal mérséklődtek. Szintén a kamatszint csökkenését segítette az egyhetes betéti konstrukcióból kiáramló többletlikviditás. Az overnight ügyleteket 14,5—14,625 százalékos sávban kötötték. A tomnext kötések átlagos kamata 14,625 százalék volt. Csúszik az MMTS II. Az eredeti tervekkel szemben nem jövő év elején, hanem csak 2000 szeptemberében helyezik üzembe a Budapesti Értéktőzsdén az elektronikus kereskedési rendszer második fázisát, az MMTS II-t. A BÉT azért, hogy a tervezett módosulások azért ne késlekedjenek, 2000 januárjára az MMTS I-et alkalmassá teszi az egyszerűbb elektronikus opciós távkereskedésre. (Cikkünk a 11. oldalon) Erősít a Shell A Shell-csoport Európában elsőként Magyarországon dobja piacra a V-Power elnevezésű új üzemanyagot. A nafta használóinak a motor teljesítményének és élettartamának növekedését ígéri a cég. A mától kapható újdonság literje 197,90 forintba kerül. Az ár a Világgazdaság értesülése szerint hamarosan változik, hiszen a Mal Rt. várhatóan a hét végén emeli az üzemanyagok árát. (Részletek a 8. oldalon) Ötmilliárdot hozott a Clarion Nagykátán avatták tegnap a japán Clarion-csoport legmo dernebb autó-audiókészülékeket előállító gyárát. A cég a világ 10 országában összesen 24 üzemet működtet, a Pest megyei településen összesen 5,2 milliárd forintot ruháztak be. Nagykátán a tervek szerint évente egymillió darab készül majd. (Beszámoló a 9. oldalon) Megtorpant a hozamok látványos esése a másodlagos állampapírpiacon. Tegnap az éven belüli lejáratok hozama gyakorlatilag nem változott, a korábban leginkább dráguló 2-3 éves papírok hozama emelkedett. A hozamok stagnálása a jegybanki kamatcsökkentést követően azt jelzi, hogy a 25-50 bázispontos csökkentés már előzőleg beépült a hozamokba, így a központi bank lépése nem érintette váratlanul a befektetőket. Ma két- és ötéves fix kamatozású államkötvények aukcióját tartja az Államadósság Kezelő Központ.