Világgazdaság, 1999. július (31. évfolyam, 126/7636-147/7657. szám)

1999-07-15 / 136. (7646.) szám

6 HÍRSOROK Kormányértékelés: folytatás két hét múlva Nem kizárt, hogy csak két hét múlva folytatja a tárcák egyéves munkájának egyenkénti értékelését Orbán Vik­tor miniszterelnök — nyilatkozta a távirati iro­dának szerdán Borókai Gábor kormányszóvi­vő. Elmondta, hogy a kormányfő és a miniszte­rek értékelő találkozóira vonatkozóan nem dol­goztak ki előre pontos menetrendet. Stumpf Istvánnal, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszterrel körülbelül két hete már megkezdte a miniszterelnök a MeH munkájának értékelését, de ez a munka is csak akkor folytatódik, amikor Stumpf hazatér kéthetes szabadságáról — közölte a szóvivő. (MTI) Továbbra is kérdés: törvényt sértett-e a MeH? A Fővárosi Bíróság várhatóan szeptember 15-én hirdet ha­tározatot abban a közigazgatási perben, amelynek tárgya, hogy a közbeszerzési törvényt sértő pályázati elbírálás nyomán ju­tott-e az APEH Bűnügyi Igazgatósága 74 darab Toyota márká­jú gépkocsihoz — derült ki szerdán az ügy első tárgyalási napján. A per előzménye, hogy a közbeszerzési döntőbizottság 5 millió forint bírságot szabott ki a Miniszterelnökség Közbe­szerzési és Gazdasági Igazgatóságának közbeszerzési főosztá­lyára, mert az­t az államigazgatási eljárás során született döntés szerint — megsértette a közbeszerzési törvényt azzal, hogy nem a legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázót hirdette ki nyertesnek ez év január 29-én. (MTI) Jól csengő név és ismert jel­tévét indított az Omega Egy hete látható Budapesten és környékén az Omega Tv. Az ismert rockzenekar tagja, Benkő László által indított csator­na az év végéig kapott haladékot a finanszírozó cégtől arra, hogy biztató piaci pozíciót harcoljon ki magának. MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosban és 60 kilomé­teres sugarú körzetében, a 26- os csatornán sugározza adását múlt csütörtök óta az Omega Tv. A 75 százalékban Benkő László, negyedrészben a buda­pesti X. kerületi önkormányzat tulajdonában álló csatorna a nagy tévék által üresen hagyott területekre igyekszik betörni — mondta el a Világgazdaságnak Benkő. Az Országos Rádió és Tele­vízió Testülettel (ORTT) kötött szerződésben az Omega Tv vál­lal­ta, hogy műsorai 40 százalé­kában közszolgálati kötelezett­ségeknek tesz eleget. A keres­kedelmi tévéket nemigen ér­deklik a magyar zenei tehetsé­gek, a színházi, képzőművésze­ti produkciók sem preferált műfajok, az Omega Tv e terü­leteken kíván színvonalas mű­sorokat kínálni — fogalmaz Benkő. Az új csatorna vétele egyelő­re igen korlátozott, mert földi sugárzással terjesztik, márpe­dig a fővárosi háztartások na­gyobb hányada kábelen (vagy az AM-mikrón) keresztül kapja a televízióműsorokat. Az Ome­ga Tv célja e két — az ország­ban a háztartások körülbelül 46 százalékához eljutó — műsor­­terjesztésbe bekapcsolódni. A csatorna mögött finanszí­rozóként az Omega Rt. és a ze­nekarral már szoros kapcsola­tot ápoló Questor pénzügyi cso­port áll. A televíziós vállalko­zás az év végéig kapott türelmi időt alapítóitól arra, hogy biz­tató pozíciót szerezzen a tévés piacon. Fél év alatt 200 millió forintból kell gazdálkodniuk— szögezte le Benkő László, aki egyelőre nem tudja, mennyi reklámbevételük lesz. A főváros várja a kabinet előkészítő anyagait Rendkívüli közgyűlés a Nemzeti miatt Augusztus 3-ára rendkívüli közgyűlést hív össze a főpolgár­mester, ahol a képviselők állást foglalnak az új Nemzeti Szín­ház városligeti helyszínéről. A főváros az ülés előtt várja azokat az előkészítő anyagokat, amelyek alapján a kormány a Hungexpo-terület mellett határozott. MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosi közgyűlés au­gusztus 3-án rendkívüli ülésen tárgyalja majd meg az új Nem­zeti Színház építésével kapcso­latos kormányhatározatot — jelentette be a tegnapi városve­zetői értekezlet után a főpolgár­mester. Demszky Gábor kifejtette: Budapest vezetése feltételezi, hogy a kormánynak a városli­geti helyszínnel kapcsolatos döntése részletes közlekedési és környezetvédelmi hatásta­nulmányokon alapul. A főváros hajlandó érdemben foglalkoz­ni a kabinet kérésével, de a köz­gyűlés állásfoglalásához min­denképpen szükség van ezek­re az előkészítő anyagokra. A Főpolgármesteri Hivatal­ban felmérték, mennyi időt vesz igénybe az új helyszín terveinek elkészítése és a szükséges en­gedélyek megszerzése.Misze­­rint az előkészítés minimális időigénye 523 nap. Ezt nem a­­ főváros, hanem az építési tör­vény, illetve az ezzel kapcsola­tos jogszabályok írják elő — tette hozzá Demszky. A főpol­gármester nem kívánta kom­mentálni azt a felvetést, hogy ennek alapján az építkezés nem kezdődhet meg a jövő nyáron, s nem fejezhető be 2002. már­cius 15-re. 1roo $ K­E05 Q VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP TÁRSADALOM Formálódik a takarékossági program Fogyókúrán a Magyar Honvédség A honvédelmi miniszter vezetői értekezletén ma kerül szóba a Magyar Honvédség jö­vőjét érintő program, amely takarékossági elvek jegyében valószínűleg további fogyó­kúrát ír elő a hadseregnek. Erre enged következtetni a kormány nemrégiben hozott 3000-es, titkos határozata is. MUNKATÁRSUNKTÓL Szabó János honvédelmi mi­niszter ma ismerteti vezetői ér­tekezletén azokat a problémá­kat, amelyekkel a Magyar Hon­védség kénytelen szembenéz­ni. A vezérkarban is elbizony­talanodást kiváltó finanszírozá­si nehézségek miatt — éppen akkor, ami­kor a honvédség élén személycsere is zajlik—a kor­mány két hete nem nyilvános, úgynevezett 3000-es határozat­ban rendelt el stratégiai felül­vizsgálatot (VG, 1999. július 6., 6. o.). Erre utalt tegnapi rádió­interjújában Orbán Viktor mi­niszterelnök is. A felülvizsgálat célja, hogy szeptemberig j­avaslatot készít­sen a tárca a kormánynak arra, mekkora és milyen feladatot ellátni képes honvédségre van szüksége az országnak. A kormányfő a hadsereg át­alakításáról beszélt tegnap reg­gel a Kossuth rádióban, a felül­vizsgálatot végző csoport veze­tője, Wachsler Tamás, a Hon­védelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkára pe­dig az utóbbi időben többször utalt arra, hogy Magyarország most és a közeljövőben még a jelenlegi 50 ezres hadsereget sem tudja fenntartani. Különö­sen úgy nem, hogy szinte min­den területen alapos fejleszté­sek szükségesek, miközben az idén alapfeladatai egy részét sem tudja teljesíteni a honvéd­ség az év végéig tízmilliárd fo­rintra várt hiánya következté­ben. A kormányhatározat intézke­dik arról is, hogy a HM által egész évre tervezett ingatlaneladást mielőbb hajtsák végre, az érté­kesítésre kijelölt objektumok egy kis hányadát már ezekben a he­tekben vegye át az ÁPV Rt., és fizesse ki értük a költségvetésben előirányzott 9 milliárd forintot. Emellett a vagyonkezelő leírja a HM 3 milliárdos tartozását (VG, 1999. július 8., 1—6. o.). A magyar KFOR-erők mégsem haladhatnak át az eredeti terveknek megfelelően Románián, mivel a román alkotmánybí­róság szerdai ülésén nem hozott döntést arról a törvényről, amelynek alapján a román kormány az áthaladási engedélyt megadhatná. Kozsokár Gábor, a román alkotmánybíróság tagja a testület szerdai ülése után elmondta, tárgyalták a kérdést, de végül abban maradtak, hogy még alaposabb vizsgálatra van szükség, ezért az ügy tárgyalását július 20-án folytatják. A magyar KFOR-erők romániai áthaladása azért húzódik, mert a román ellenzéki politikusok egy csoportja megtámadta azt a felhatalmazási törvényt, amellyel a parlament lehetővé tette, hogy a kormány a törvényhozás nyári szünetének idején egyes, a törvényhozás jogkörébe tartozó kérdésekben dönthessen. Közben a szarajevói SFOR-támaszponton építési feladatok teljesítését kezdte meg a nemzetközi katonai erő kötelékében szolgálatot teljesítő magyar műszaki kontingens egy része. (MTI) Elszámolás bemondás alapján (Folytatás az 1. oldalról) A kampány­pénzek elszámo­lását az ÁSZ korábban nem el­lenőrizte, ez volt az első ilyen jellegű vizsgálat. (Az 1997. évi C. törvény kimondja: az ország­­gyűlési képviselő-választásra fordított állami és más pénzesz­közök, anyagi támogatások fel­­használásának ellenőrzése az ÁSZ feladata.) Az ÁSZ az 1998. január 1. és július 22. kö­zötti időszakkal foglalkozott. Teljes körű helyszíni ellenőr­zést a hat parlamenti párton és egy független képviselőn (Kupa Mihály) kívül a KDNP- nél végeztek, a többiek eseté­ben az ellenőrzés az érintettek adatközlésén alapult. A pártok az 1998-as ország­­gyűlési választásokon — a je­löltek száma alapján — közel 3,92 milliárd forintot fordíthat­tak volna választási kiadások­ra; a bevallások szerint 1,438 milliárd forintot használtak föl. A választáson indult és beszá­molót közzétett 19 párt, illetve jelölő szervezet nem lépte át a törvényben meghatározott ke­retet. A független képviselője­löltek közül egyetlen jelölt köl­tekezett túl, aki viszont rendezte már 272 158 forintos tartozását. (Kupa Mihályról van szó, akit a jelentés nem nevesít; az érin­tett nyilvánosan is elismerte a tényt, egyszersmind komikus­nak tartva, hogy egyedül ő akadt fönn a rostán.) Az ÁSZ a pártoknál lényegé­ben mindent rendben talált; két szervezetnél (MSZP, MIÉP) fordult elő kisebb pontatlanság. A szám­vevők javaslataikban a már említett törvényi hiányos­ságok megszüntetését szorgal­mazzák. Feltűnő: az ÁSZ egy olyan fontos témában készült jelentésben, mint amely a kam­­pánypénzek elszámolásáról szóló, többet foglalkozik a sza­bályozatlansággal, mint magá­val a vizsgálat körével. A szám­vevőszékhez közeli források szerint az ÁSZ így kívánta je­lezni: a számvevőszék a lehe­tetlen jogszabályi környezet­ben kötelességét teljeskörűen teljesíteni nem tudta. Az ÁSZ korrekt munkát végzett: a pár­tok bemondásain alapuló idilli állapotot nem hitelesítette te­kintélyével. Jelölő szervezetek választási beszámolójában közzétett ráfordítások, illetve kiadások -1 Szervezetek megnevezése Választási Képviselő­kiadások jelöltek E Ft-ban száma 1. Szabad Demokraták Szövetsége 367 718 385 2. Magyar Szocialista Párt 352 252 386 3. Fidesz — Magyar Polgári Párt 303 630 356 4. Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 139 859 386 5. Magyar Demokrata Fórum 90 024 331 6. Kereszténydemokrata Néppárt 76 752 357 7. Magyar Igazság és Élet Pártja 37 511 383 8. Munkáspárt 27 590 373 9. Együtt Magyarországért Unió 18 689 117 10. Magyar Demokrata Néppárt 8 504 112 A­ beszámolóban vizsgált 19­­ szervezet összesen: 1 438 344 3548 Forrás: ÁSZ Egymilliárdos vagyonvita (Folytatás az I. oldalról) Az 1997. évi CXLII. törvény rendelkezett a társadalmi szer­vezetek és a szakszervezetek kezelésében levő vagyon tulaj­donba adásáról. A társadalmi szervezetek esetében a vagy­on­höz jutás pályázat alapján tör­ténik, és 15 éves terhelési és el­idegenítési tilalommal jár. A szakszervezetek esetében —­­mivel saját vagyonukat kapják vissza — ez a tilalom nem áll fenn. Ha a kezelésükben levő vagyon felosztásáról az összes tulajdonossal meg tudnak egyezni, a megállapodásokat pedig a VIKSZ jóváhagyja, ak­kor a törvény alapj­án a K­VI kor­látozás nélkül köteles a földhi­vataloknál a tulajdonba adást bejegyeztetni. A törvény végrehajtása meg­kezdődött, a vagyon 40 száza­lékának átadása megtörtént. A kormányváltás után azonban a vagyonjuttatások nagyobb ré­szének földhivatali bejegyzése leállt. A KVI — noha a benyúj­tott igények a törvényi feltéte­leknek megfelelnek — felfüg­gesztette a 30-50 milliós szak­­szervezeti üdülők tulajdonba adását. Molnár Zoltán, a KVI vezérigazgatója kérdésünkre megerősítette: a kormány a tu­lajdonba adásra vonatkozó tör­vény módosítására készül. A törvénymódosítás elfogadásáig pedig a KVI az eredeti törvény végrehajtását (az ingatlanok tu­lajdonba adását) felfüggesztet­te. A vezérigazgató szerint “ha a kormány az ügyben másképp dönt, azt a KVI végrehajtja”. Szerdahelyi Péter, a Minisz­terelnöki Hivatal (MeH) vagyo­ni igazgatóságot felügyelő ál­lamtitkára szerint a leállásnak csupán formai okai vannak: nem működik a kérvényeket minősítő bizottság. Arra azon­ban nem tudott válaszolni, hogy ennek mi az akadálya. A terve­zett módosításról viszont el­mondta: a javaslat rövidesen a kormány elé kerül, és ősszel beterjesztik a parlamentnek. A Világgazdaság informáci­ói szerint a tervezett módosítás a társadalmi szervezetekre vo­natkozó megszorításokat kiter­jesztené a szakszervezetekre is. Eszerint a szakszervezeti va­gyontárgyakat sem lehetne 15 évig eladni, vagy jelzáloggal megterhelni. A kormány e mó­dosítás elfogadásáig informá­lisan megakasztotta az 1997. évi törvény végrehajtását, hogy a tilalom a szakszervezeti va­gyontárgyak minél szélesebb körére kiterjedjen — állítják a szakszervezeti vezetők. Az érdekképviseletek szerint a kormány szándéka alkot­mányellenes, mivel a tulajdon­nal való szabad rendelkezés jo­­gát korlátozná. Vadász János úgy véli, az indítvány mögött az a politikai törekvés húzódik meg, hogy a szakszervezetek cselekvőképességét korlátoz­zák. A mobilizálható vagyon visszatartásával igyekeznek megakadályozni, hogy a mun­kavállalók többhetes sztrájkjait a szakszervezetek finanszíroz­hassák. A KVI nem saját hatás­körében döntött: a szakszerve­zetek törvénytelen eszközökkel történő féken tartásáról a kor­mányzat határozott — állítja a közgyűjteményi dolgozók szakszervezetének elnöke. A szakszervezetek a legfőbb ügyészhez fordultak a törvény­­sértő állapot megszüntetése ér­dekében. Emellett perek soka­ságát indították a KVI ellen a tulajdonba adások felfüggesz­tése miatt. Ezzel kívánják kivé­deni, hogy a—nem kétharma­dos — törvény elfogadása ese­tén a korlátozó rendelkezések érvényesek legyenek a most visszatartott ingatlanokra. Mint Kozma Károly elmondta: a per tárgyát a kereset benyújtásának pillanatában hatályos törvé­nyek alapján kell elbírálni, ezért ezekre visszamenőlegesen nem vonatkozhat a jogszabály mó­dosítása. Mivel pedig vala­mennyi visszatartott vagyon­tárgy ügyében pert indítanak, nem lesz olyan ingatlan, amely­re a tervezett törvénymódosítás vonatkozhat. 1999. JÚLIUS 15. Ne bírálják a NATO-t? Intő a HM háttérintézményének Publikálási tilalom nincs, de a Honvédelmi Minisztérium (HM) rendreutasította hát­térintézményét, a Stratégiai és Védelmi Kutató Intézetet (SVKI). A HM közigazgatá­si államtitkára, Wachsler Ta­más nem cáfolta, hogy az intő egyes kutatók közelmúltbeli cikkeinek is szól. MUNKATÁRSAINKTÓL A NATO jugoszláviai bom­bázását több, az S­VKI-ban dol­gozó szakértő is bírálta. A kri­tikákat magyar kormánykö­rökben a NATO eljárásának nehezményezéseként értékel­ték. A HM vezetése a Világgaz­dasághoz eljutott információ szerint szeptemberig publiká­lási ti­lalmat rendelt el az S­VKI- ban. A NATO-tag Magyaror­szág honvédelmi tárcájának ku­tatóintézetében ne bírálják a szövetséget—idézte informá­torunk a HM-ből érkezett uta­sítást. Az intézet igazgatója, Gaz­dag Ferenc nem kívánt meg­jegyzést fűzni a hírhez. A HM közigazgatási államtitkára cá­folta, hogy ilyen drasztikus in­tézkedést hoztak volna. “Kutas­sanak, írjanak, de arról, ami a feladatuk”—válaszolta lapunk kérdésére Wachsler Tamás.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék