Világgazdaság, 2001. február (33. évfolyam, 23/8038-42/8057. szám)

2001-02-27 / 41. (8056.) szám

6 HÍRSOROK Kétmilliárdért pályáztat az ISM E héten szerdán teszi közzé az Ifjúsági és Sportminisztérium idei részletes pályázati felhívásait. A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, a Regionális Ifjúsági Tanácsok és az ifjúsági ügyekért, valamint a kábítószerügyekért felelős államtitkárság szám szerint 70 pályázatot tesz közzé. A tárca támogatná a fentieken kívül a fogyatékosok sportját és egyéb sportügyeket is. Várhatóan a számítástechnikai pályázatokat kíséri a legna­gyobb érdeklődés. Jóllehet a felhívásokat egyszerre hozzák nyilvánosságra, a beadási határidők nem esnek egybe. A két­milliárd forintot meghaladó értékű felhívásokról a pályázati időszakban a regionális ifjúsági szolgáltatóirodák által megren­dezendő tanácsadó napok keretében lehet többet megtudni. Ezenkívül a szerdától üzemelő, 06-80-200-380-as zöld számon lehet érdeklődni. (VG) Együttműködés az OKF és a BVOP között A kölcsönös segítségnyújtásra és továbbképzésre vonatkozó együttműködési megállapodást kötött az Országos Katasztró­favédelmi Főigazgatóság és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. A dokumentumot Bakondi György főigazga­tó és Bökönyi István parancsnok írta alá. (MTI) Átlőttek a jugoszláv-magyar határon Ismeretlen személy négy lövést adott le jugoszláv oldalon a magyar határ közelében, amelyek közül egy a magyar határőr­járőr terepjárójába fúródott. Krisán Attila, a határőrség szóvi­vője elmondta: az esetet a határrend megsértésének minősítet­ték, és a jugoszláv fél elrendelte az elkövető felkutatását. (MTI) A honvédelmi miniszter nem tud újabb cseréről Tas­zári titkok A honvédelmi miniszter nem tud arról, hogy csere készülőd­ne a harmadik nemzeti befogadó repülőtér helyszíne tekinte­tében, s erre a szerepre ismét Pápát jelölnék ki. Ha egy ame­rikai tábornoknak ilyen ötlete támad, az semmit sem jelent, mi kormányokkal tárgyalunk — fogalmazott Szabó János. MUNKATÁRSUNKTÓL Semmilyen kérés sem érkezett hozzánk arra vonatkozóan, hogy ne Taszár, hanem mégis Pápa legyen a szövetség rendelkezé­sére álló, úgynevezett nemzeti befogadó repülőterek egyike— szögezte le a Világgazdaságnak Szabó János. Állítólagos ameri­kai tervek szerint a Boszniából kivonandó tengerentúli erőket ide telepítenék. A magyar kor­mány álláspontja változatlanul az — mondta lapunknak a mi­niszter—, hogy a pápai repteret értékesítésre átadják az ÁPV Rt.-nek. A nemzeti befogadó objektum feladatai szerint agresszió ese­tén ide érkezhet az országot se­gítő szövetségi erő. A NATO Kecskemétet, Ferihegy 1-et és Pápát jelölte ki a szerepre, s egy­úttal 25 milliárd forint körüli fel­újítási támogatást szavazott meg. Egyedül Pápa 13 milliár­­dot kapott volna. Időközben azonban a magyar kormány úgy döntött, hogy a MiG—21 -es ez­red felszámolása után nem kí­vánja fenntartani a repteret sem, miután évi közel egymilliárdot kellett volna fordítania a rend­szeres állapotmegőrzésre. Ezért a kabinet azt kérte Brüsszeltől, hogy Pápát az amerikai haszná­latban álló taszári bázis váltsa. Az európai erők vezérkari főnö­ke a közelmúltban hivatalosan is jóváhagyta ezt, így a visszacse­­rélés kétségkívül kínos lenne Magyarország számára. Szabó János leszögezte: a Honvédelmi Minisztérium (HM) kormányokkal áll kapcso­latban, tehát az egyes katonai vezetők esetleges tervei mind­addig irrelevánsak, amíg nem válnak hivatalos politikai kérés­sé. A HM-ben azt is cáfolják, hogy magyar kezdeményezés­re máris tárgyalások kezdődtek volna a Pápa—Taszár “vissza­­cserélésről”. A VÉGTAGHIÁNYOS GYERMEKEKÉRT ALAPÍTVÁNY Adószám: 19006994-1-42 Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu ^­s -----NAP ^ KELTE----­ Február 28-án szerda, reggel is Nap-kelte a Magyar ATV-n 5.50 és 9 óra között stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezeti témáink: Mire bizonyíték egy üres magnókazetta? Székely Zoltán ártatlan? A hajnali Beszélőben Futó Barnabás, a kisgazdabotrányt kirobbantó, korrupcióval vádolt Székely ügyvédje. Visszaélé­sek gyanúja merült fel az FVM 100 százalékos tulajdonában lévő Concordia Rt. elmúlt kétéves pénzügyi gazdálkodásában — nyilatkozta Lengyel Zsolt, az igazgatóság nemrég felmentett elnöke. Állítása szerint a stratégiai fontosságú közraktározási társaságot az igazgatóság és a felügyelőbizottság teljes kiiktatásával vezette Korompai Nicolette, a cég vezérigazgatója. Korompait közvetlenül Torgyán József és Szabadi Béla irányította. Stúdiónkban Lengyel Zsolt. Kereszttűzben Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke; Ébredjen vidáman Megyesi Gusztáv jegyzetével; Sportriporter kerestetik; Ingyenlottó-sorsolás. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Aczél Endre. Telefonszámunk az adás idején: 251-0519. VILÁGGAZDASÁG TÁRSADALOM ÜZLETI NAPILAP Btk. -módosítás a számítógépes bűnözés visszaszorítására Fiktív netáruház fiktív vásárlásokra Először fordult elő Magyarországon, hogy elektronikus bűnelkövetők internetes áruházat hoztak létre fiktív vásárlások céljára, amelyekkel a velük szerződésben lévő banktól közel 54 millió forintot csaltak ki. Az idén Magyarország is csatlakozik az Európa Tanács (ET) által a számítógépes bűnözés visszaszorítása céljából kezdeményezett nemzetközi egyezményhez. NÉMETH I. GERGELY Mintegy 53,8 millió forintot sikerült 214 fiktív vásárlással eltulajdonítani egy banktól an­nak a bűnöző párosnak, amely egy internetes áruházat hozott létre a velük szerződésben álló pénzintézet megkárosítására. Varga Attila, a BRFK vagyon­védelmi alosztályvezetője a Vi­lággazdaságnak elmondta: az elkövetők az internetes áruház létrehozása után fiktív vásárlá­sokat hajtottak végre, majd a ve­lük szerződésben lévő bankkal közölték, hogy 214 személy vá­sárolt tőlük, s — megállapodá­suk értelmében—fel­szólították a pénzintézetet, utalja át a vásár­lók által a bankon keresztül ki­fizetett összeget. A pénzintézet a csaknem 54 millió forintot ki is fizette, s csak ezt követően jött rá arra, hogy tényleges vásárlás nem történt. A bank feljelentése után a rendőrség megkezdte a nyomo­zást, s a két elkövető közül az egyik már előzetes letartóztatás­ban van, a másik, külföldi állam­polgárságú személy azonban még szökésben. A vásárlások közül eddig 172 esetben bizo­nyosodott be, hogy csupán fik­tív ügylet történt. A páros egyéb­ként egy Nyugat-Európában jól ismert módszert “adaptált”. A rendőrség évről évre egyre több számítógépes bűncselek­ménnyel találkozik, s bár mind több új módszer jelenik meg, az esetek többségét évek óta válto­zatlan eszközökkel—többnyi­re bankkártyák klónozásával— követik el. A BRFK alosztály­­vezetője szerint a hamis kártyák­kal elkövetett esetekben a kár nagysága általában néhány száz­ezer és néhány millió forint kö­zött mozog. Nem ritkák a több tucat esetet felölelő bűncselek­mény-sorozatok sem, amelyek összesített kárértéke gyakran több tíz millió forint. A számítógépes bűnözés ter­jedésére figyelmeztet az ORFK februárban közzétett éves jelen­tése is, amely szerint az elmúlt években jelentősen emelkedett az értékpapír- és bankkártya­hamisítások, valamint a hamis bankkártyákkal elkövetett csa­lások és visszaélések száma. A fejlődő pénzpiac és a tőzsde az értékpapírok iránt is felkeltette a bűnözők figyelmét, s a szerzői vagy szomszédos jogok megsér­tésével kapcsolatos bűncselek­mények is egyre gyakoribbak. A beszámoló szerint az elkövetke­ző években — az internet terje­dése miatt—elsősorban a világ­hálós eszközökkel elkövetett bűncselekmények számának emelkedésére kell számítani. Magyarország decemberben részt vett azon az ET által kez­deményezett kongresszuson, amelynek célja egy számítógé­pes bűnözés elleni nemzetközi egyezmény előkészítése volt. Ez egységesítené és kiterjesztené egyes jogosulatlan informatikai tevékenységek büntethetőségét, továbbá meghatározná azokat az eljárásjogi szabályokat, amelyek életbeléptetése elengedhetetlen az elektronikus bűnözés elleni hatékonyabb fellépéshez. Sós László, az Igazságügyi Minisz­térium főosztályvezetője el­mondta: a 95 százalékban már elkészült egyezményt még az idei évben aláírják. Konkrétan ugyan még nem lehet tudni, hogy Magyarországnak hol kell a Btk.-t módosítania, azonban az már valószínűnek tűnik, hogy a számítógépes csalással, vala­mint a gyermekpornográfiával kapcsolatos pontokat meg kell változtatni. Eladhatja archívumát a közszolgálati televízió Hagyják-e „futni” az elnököt? További költségcsökkentésre készül a Magyar Televízió (MTV), amely tízmilliárdos deficit­jét valószínűleg archívuma eladásával és visszabérlésével kívánja kiegyenlíteni. A kuratóri­um mai ülésén néhány tag kezdeményezheti, ne menesszék Szabó László Zsolt MTV-elnököt. MUNKATÁRSUNKTÓL Nem kellene futni hagyni Sza­bó László Zsoltot — mondta el a Világgazdaságnak az MTV tu­lajdonosi jogait gyakorló köz­­alapítványi kuratórium egyik tagja. Szerinte meg kellene aka­dályozni, hogy a tavaly húszmil­liárd forint tartozást felhalmozó vezető most “simán” távozzon és —egyes hírek alapján—diplo­máciai pályára váltson. Szabó visszahívásának napirendre tű­zését két kurátor kérte. A kuratórium ma megtárgyal­ja az MTV ez évi üzleti tervét is, amely — sokadik tervezetként — nullszaldóval számol. Úgy tudjuk, szó lesz az archívumról is. Erre utal az üzleti terv egy tíz­­milliárdos rendkívüli bevétele, amely megfelel az archívum könyv szerinti értékének és az MTV jelenlegi tartozásainak. A konstrukció hasonló lenne, mint az MTV értékesített, de sa­ját használatra megtartott ingat­lanai esetében: egy állami cég költségvetési pénzből megven­né a filmtárat, majd bérletben bo­­csátaná a köztévé rendelkezésé­re. Költségcsökkentés várható a műsorkészítésben, és nem kizárt egy újabb, néhány száz fős elbo­csátás sem. A kuratórium ülésén napi­rendre kerülnek az elmúlt idők személyi döntései is. Szabó László Zsolt általános alelnök­­ké nevezte ki Mendreczky Ká­roly programigazgatót, pár nap­­pal később pedig rendkívüli és azonnali felmondással elbocsá­totta Szenes Andreát, a műsoro­kért felelős alelnököt. A kurató­rium ezeket a döntéseket utólag megvétózhatja, amire két éve már volt példa. Információnk szerint Szenes eltávolítása 54 millió forintjába kerül a köz­tévének. Az alelnök négy évre szóló szerződéséből még nem telt el két esztendő, s a hátralé­vő időre jutó bért az MTV-nek ki kell fizetnie. Valószínűleg napirenden lesz a külső-belső műsorkészítés is. A kurátorok eddigi kísérletei ku­darcba fulladtak, az MTV veze­tése üzleti titokra hivatkozva nem engedett betekintést a szer­ződésekbe a tulajdonosi szerv tagjainak, akik most állásfogla­lást várnak az adatvédelmi biz­tostól arról, hogy erre van-e jo­guk. Arra kíváncsiak, milyen szerződések alapján adott az MTV megrendelést műsorokra, s mi a magyarázata annak, hogy a belső készítésű programra csu­pán 1,8 milliárdot, a negyedak­kora arányú, 13 százaléknyi kül­ső előállításúakra viszont 3,3 milliárdot fizettek ki tavaly. Hírzárlat Torgyán Attila és Székely Zoltán ügyében Bálla hallotta a magnófelvételt A szembesítés során részleteket olvastak fel Székely Zoltánnak az egyik találkozónkon ké­szült hangfelvétel írott anyagából, és hallottam is a hanganyagot — nyilatkozta lapunknak Bálla Dániel vállalkozó arra a hírre reagálva, hogy megsemmisültek a vesztegetést bizonyí­tó felvételek, amit maga Székely állít. A hatóságok hírzárlatot rendeltek el. BARTUS LÁSZLÓ “A 2001. február 1-jei szem­besítés során kiderült, hogy az addig fennen hirdetett hangfel­vételek az ügyészi nyomozók­nál megsemmisültek”—ezt ál­lította Székely Zoltán az Info Rádiónak küldött közleményé­ben, amelyben “az igazságszol­gáltatásban megingott bizalmát és mérhetetlen csalódását” igye­kezett “mindenki tudomására hozni”. A háromoldalas levél­ben az előzetes letartóztatásban levő független képviselő kije­lentette, hogy “2000. október 12-én az ügyészségi nyomozó hivatal rendezésében úgy értek tetten, hogy azt a mai napig nem tudják bizonyítani”. Balla Dániel vállalkozó, aki a korrupciós bűncselekménnyel gyanúsított Székely Zoltánnak 20 millió forintot adott át, a kép­viselő kijelentéseit cáfolta: ál­lítása szerint az említett, február 1-jei szembesítés során részle­teket olvastak fel Székelynek a 2000. október 3-án egy görög étteremben készült titkos felvé­tel legépelt hanganyagából. A nyomozók arra keresték a vá­laszt, hogy a “dokumentumok­ról” szólva a beszélgetés során miért százalékokban határozták meg a mértékegységet (a köz­­beszerzés keretében zajló beru­házások szerződéseinek 5-10 százalékáról volt szó — a szerk.). Balla Dániel a Világgazda­ságnak kijelentette: ennek a fel­vételnek a hanganyagát maga is hallotta. Elmondása szerint a szembesítésre elsősorban az első találkozáson történtek mi­att került sor, mert arról nem készült titkos felvétel. A hiva­tal azt tudakolta, hogy a sikere­sen megnyert csatornázási pá­lyázat miatt milyen okból keres­te Bálla Dániel a kapcsolatot Székely Zoltánnal. A képvise­lő erre nem tudott kielégítő ma­gyarázatot adni. Kérdésünkre Bálla Dániel megerősítette, hogy nem ő ké­szítette a felvételt, rajta csak az adóberendezés volt. A tetten érő akcióban negyvenen vettek részt, akik folyamatosan hall­gatták, mi történik, és a képvi­selőt ennek alapján fogták le. Más forrásból származó infor­mációink szerint a Székely Zoltánnal szembeni gyanúsítás megalapozott: a hangfelvételek nélkül is elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a képviselő ellen a nyomozás vé­gén vádat emeljenek. Kandikó Gyula, a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivata­lának vezetője megkeresésünk­re a nyomozás érdekeire hivat­kozva nem nyilatkozott. Horá­­nyi Miklós, a Legfőbb Ügyész­ség szóvivője ugyancsak elzár­kózott, mondván: a nyomozás sikere az első számú érdek, és ennek szabályait be kell tartani. Torgyán Attila ügyvéd, az FKGP elnökének fia “kazetta­ügyben” történő esetleges gya­núsítottként­ kihallgatásával kapcsolatban hasonlóképpen nyilatkozott. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője megerősítette, hogy a nyomozás érdekei miatt ebben az ügyben is hírzárlatot rendeltek el. 2001. FEBRUÁR 27. Elektronikus bűnözés Magyarországon 1996 1998 2000 Bankkártya-hamisítás:1 92 20 Visszaélés bankkártyával:3 160 791 Számítógépes csalás: 84 419 183 Szerzői vagy szomszédos jogok megsértése: 528 1567 11968 Forrás: ORFK Rádióelnök-választás: Marinovich esélyes Esély mutatkozik arra, hogy csütörtökön, harmadszori neki­futásra elnököt válasszanak a Magyar Rádióban (MR). Az egyetlen jelölt Marinovich End­re, az Antall-kormány kommu­nikációs kabinetjének vezetője­­döntött az MR Közalapítvány kuratóriumának elnöksége teg­nap. A hat érvényes pályaművet a 21 tagú “civil” kuratórium 80- 90 százaléka átvette és elolvas­ta, s visszajelzéseik alapján mindössze kettő volt olyan mi­nőségű, amelynek szerzője elvi­leg jelölhetőnek bizonyult az el­nöki tisztségre—mondták a Vi­­lággazdaságnak a testület tag­jai. Egy anyagot, a Reális Zöl­dek Klubja elnökéét komolyta­lannak találták. A kuratórium el­nöksége a pályázás súlyának nö­velése érdekében ezúttal 25 ezer forintot kért a jelentkezésért, ezt most a többi pályázó visszakap­ja. Az elnökké váláshoz kéthar­mados kuratóriumi támogatás kell, az informális puhatolódzás alapján az elnökségben remény­kednek a sikerben. (VG)

Next