Világgazdaság, 2001. február (33. évfolyam, 23/8038-42/8057. szám)
2001-02-27 / 41. (8056.) szám
6 HÍRSOROK Kétmilliárdért pályáztat az ISM E héten szerdán teszi közzé az Ifjúsági és Sportminisztérium idei részletes pályázati felhívásait. A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, a Regionális Ifjúsági Tanácsok és az ifjúsági ügyekért, valamint a kábítószerügyekért felelős államtitkárság szám szerint 70 pályázatot tesz közzé. A tárca támogatná a fentieken kívül a fogyatékosok sportját és egyéb sportügyeket is. Várhatóan a számítástechnikai pályázatokat kíséri a legnagyobb érdeklődés. Jóllehet a felhívásokat egyszerre hozzák nyilvánosságra, a beadási határidők nem esnek egybe. A kétmilliárd forintot meghaladó értékű felhívásokról a pályázati időszakban a regionális ifjúsági szolgáltatóirodák által megrendezendő tanácsadó napok keretében lehet többet megtudni. Ezenkívül a szerdától üzemelő, 06-80-200-380-as zöld számon lehet érdeklődni. (VG) Együttműködés az OKF és a BVOP között A kölcsönös segítségnyújtásra és továbbképzésre vonatkozó együttműködési megállapodást kötött az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. A dokumentumot Bakondi György főigazgató és Bökönyi István parancsnok írta alá. (MTI) Átlőttek a jugoszláv-magyar határon Ismeretlen személy négy lövést adott le jugoszláv oldalon a magyar határ közelében, amelyek közül egy a magyar határőrjárőr terepjárójába fúródott. Krisán Attila, a határőrség szóvivője elmondta: az esetet a határrend megsértésének minősítették, és a jugoszláv fél elrendelte az elkövető felkutatását. (MTI) A honvédelmi miniszter nem tud újabb cseréről Taszári titkok A honvédelmi miniszter nem tud arról, hogy csere készülődne a harmadik nemzeti befogadó repülőtér helyszíne tekintetében, s erre a szerepre ismét Pápát jelölnék ki. Ha egy amerikai tábornoknak ilyen ötlete támad, az semmit sem jelent, mi kormányokkal tárgyalunk — fogalmazott Szabó János. MUNKATÁRSUNKTÓL Semmilyen kérés sem érkezett hozzánk arra vonatkozóan, hogy ne Taszár, hanem mégis Pápa legyen a szövetség rendelkezésére álló, úgynevezett nemzeti befogadó repülőterek egyike— szögezte le a Világgazdaságnak Szabó János. Állítólagos amerikai tervek szerint a Boszniából kivonandó tengerentúli erőket ide telepítenék. A magyar kormány álláspontja változatlanul az — mondta lapunknak a miniszter—, hogy a pápai repteret értékesítésre átadják az ÁPV Rt.-nek. A nemzeti befogadó objektum feladatai szerint agresszió esetén ide érkezhet az országot segítő szövetségi erő. A NATO Kecskemétet, Ferihegy 1-et és Pápát jelölte ki a szerepre, s egyúttal 25 milliárd forint körüli felújítási támogatást szavazott meg. Egyedül Pápa 13 milliárdot kapott volna. Időközben azonban a magyar kormány úgy döntött, hogy a MiG—21 -es ezred felszámolása után nem kívánja fenntartani a repteret sem, miután évi közel egymilliárdot kellett volna fordítania a rendszeres állapotmegőrzésre. Ezért a kabinet azt kérte Brüsszeltől, hogy Pápát az amerikai használatban álló taszári bázis váltsa. Az európai erők vezérkari főnöke a közelmúltban hivatalosan is jóváhagyta ezt, így a visszacserélés kétségkívül kínos lenne Magyarország számára. Szabó János leszögezte: a Honvédelmi Minisztérium (HM) kormányokkal áll kapcsolatban, tehát az egyes katonai vezetők esetleges tervei mindaddig irrelevánsak, amíg nem válnak hivatalos politikai kéréssé. A HM-ben azt is cáfolják, hogy magyar kezdeményezésre máris tárgyalások kezdődtek volna a Pápa—Taszár “visszacserélésről”. A VÉGTAGHIÁNYOS GYERMEKEKÉRT ALAPÍTVÁNY Adószám: 19006994-1-42 Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu ^s -----NAP ^ KELTE---- Február 28-án szerda, reggel is Nap-kelte a Magyar ATV-n 5.50 és 9 óra között stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezeti témáink: Mire bizonyíték egy üres magnókazetta? Székely Zoltán ártatlan? A hajnali Beszélőben Futó Barnabás, a kisgazdabotrányt kirobbantó, korrupcióval vádolt Székely ügyvédje. Visszaélések gyanúja merült fel az FVM 100 százalékos tulajdonában lévő Concordia Rt. elmúlt kétéves pénzügyi gazdálkodásában — nyilatkozta Lengyel Zsolt, az igazgatóság nemrég felmentett elnöke. Állítása szerint a stratégiai fontosságú közraktározási társaságot az igazgatóság és a felügyelőbizottság teljes kiiktatásával vezette Korompai Nicolette, a cég vezérigazgatója. Korompait közvetlenül Torgyán József és Szabadi Béla irányította. Stúdiónkban Lengyel Zsolt. Kereszttűzben Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke; Ébredjen vidáman Megyesi Gusztáv jegyzetével; Sportriporter kerestetik; Ingyenlottó-sorsolás. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Aczél Endre. Telefonszámunk az adás idején: 251-0519. VILÁGGAZDASÁG TÁRSADALOM ÜZLETI NAPILAP Btk. -módosítás a számítógépes bűnözés visszaszorítására Fiktív netáruház fiktív vásárlásokra Először fordult elő Magyarországon, hogy elektronikus bűnelkövetők internetes áruházat hoztak létre fiktív vásárlások céljára, amelyekkel a velük szerződésben lévő banktól közel 54 millió forintot csaltak ki. Az idén Magyarország is csatlakozik az Európa Tanács (ET) által a számítógépes bűnözés visszaszorítása céljából kezdeményezett nemzetközi egyezményhez. NÉMETH I. GERGELY Mintegy 53,8 millió forintot sikerült 214 fiktív vásárlással eltulajdonítani egy banktól annak a bűnöző párosnak, amely egy internetes áruházat hozott létre a velük szerződésben álló pénzintézet megkárosítására. Varga Attila, a BRFK vagyonvédelmi alosztályvezetője a Világgazdaságnak elmondta: az elkövetők az internetes áruház létrehozása után fiktív vásárlásokat hajtottak végre, majd a velük szerződésben lévő bankkal közölték, hogy 214 személy vásárolt tőlük, s — megállapodásuk értelmében—felszólították a pénzintézetet, utalja át a vásárlók által a bankon keresztül kifizetett összeget. A pénzintézet a csaknem 54 millió forintot ki is fizette, s csak ezt követően jött rá arra, hogy tényleges vásárlás nem történt. A bank feljelentése után a rendőrség megkezdte a nyomozást, s a két elkövető közül az egyik már előzetes letartóztatásban van, a másik, külföldi állampolgárságú személy azonban még szökésben. A vásárlások közül eddig 172 esetben bizonyosodott be, hogy csupán fiktív ügylet történt. A páros egyébként egy Nyugat-Európában jól ismert módszert “adaptált”. A rendőrség évről évre egyre több számítógépes bűncselekménnyel találkozik, s bár mind több új módszer jelenik meg, az esetek többségét évek óta változatlan eszközökkel—többnyire bankkártyák klónozásával— követik el. A BRFK alosztályvezetője szerint a hamis kártyákkal elkövetett esetekben a kár nagysága általában néhány százezer és néhány millió forint között mozog. Nem ritkák a több tucat esetet felölelő bűncselekmény-sorozatok sem, amelyek összesített kárértéke gyakran több tíz millió forint. A számítógépes bűnözés terjedésére figyelmeztet az ORFK februárban közzétett éves jelentése is, amely szerint az elmúlt években jelentősen emelkedett az értékpapír- és bankkártyahamisítások, valamint a hamis bankkártyákkal elkövetett csalások és visszaélések száma. A fejlődő pénzpiac és a tőzsde az értékpapírok iránt is felkeltette a bűnözők figyelmét, s a szerzői vagy szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények is egyre gyakoribbak. A beszámoló szerint az elkövetkező években — az internet terjedése miatt—elsősorban a világhálós eszközökkel elkövetett bűncselekmények számának emelkedésére kell számítani. Magyarország decemberben részt vett azon az ET által kezdeményezett kongresszuson, amelynek célja egy számítógépes bűnözés elleni nemzetközi egyezmény előkészítése volt. Ez egységesítené és kiterjesztené egyes jogosulatlan informatikai tevékenységek büntethetőségét, továbbá meghatározná azokat az eljárásjogi szabályokat, amelyek életbeléptetése elengedhetetlen az elektronikus bűnözés elleni hatékonyabb fellépéshez. Sós László, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a 95 százalékban már elkészült egyezményt még az idei évben aláírják. Konkrétan ugyan még nem lehet tudni, hogy Magyarországnak hol kell a Btk.-t módosítania, azonban az már valószínűnek tűnik, hogy a számítógépes csalással, valamint a gyermekpornográfiával kapcsolatos pontokat meg kell változtatni. Eladhatja archívumát a közszolgálati televízió Hagyják-e „futni” az elnököt? További költségcsökkentésre készül a Magyar Televízió (MTV), amely tízmilliárdos deficitjét valószínűleg archívuma eladásával és visszabérlésével kívánja kiegyenlíteni. A kuratórium mai ülésén néhány tag kezdeményezheti, ne menesszék Szabó László Zsolt MTV-elnököt. MUNKATÁRSUNKTÓL Nem kellene futni hagyni Szabó László Zsoltot — mondta el a Világgazdaságnak az MTV tulajdonosi jogait gyakorló közalapítványi kuratórium egyik tagja. Szerinte meg kellene akadályozni, hogy a tavaly húszmilliárd forint tartozást felhalmozó vezető most “simán” távozzon és —egyes hírek alapján—diplomáciai pályára váltson. Szabó visszahívásának napirendre tűzését két kurátor kérte. A kuratórium ma megtárgyalja az MTV ez évi üzleti tervét is, amely — sokadik tervezetként — nullszaldóval számol. Úgy tudjuk, szó lesz az archívumról is. Erre utal az üzleti terv egy tízmilliárdos rendkívüli bevétele, amely megfelel az archívum könyv szerinti értékének és az MTV jelenlegi tartozásainak. A konstrukció hasonló lenne, mint az MTV értékesített, de saját használatra megtartott ingatlanai esetében: egy állami cég költségvetési pénzből megvenné a filmtárat, majd bérletben bocsátaná a köztévé rendelkezésére. Költségcsökkentés várható a műsorkészítésben, és nem kizárt egy újabb, néhány száz fős elbocsátás sem. A kuratórium ülésén napirendre kerülnek az elmúlt idők személyi döntései is. Szabó László Zsolt általános alelnökké nevezte ki Mendreczky Károly programigazgatót, pár nappal később pedig rendkívüli és azonnali felmondással elbocsátotta Szenes Andreát, a műsorokért felelős alelnököt. A kuratórium ezeket a döntéseket utólag megvétózhatja, amire két éve már volt példa. Információnk szerint Szenes eltávolítása 54 millió forintjába kerül a köztévének. Az alelnök négy évre szóló szerződéséből még nem telt el két esztendő, s a hátralévő időre jutó bért az MTV-nek ki kell fizetnie. Valószínűleg napirenden lesz a külső-belső műsorkészítés is. A kurátorok eddigi kísérletei kudarcba fulladtak, az MTV vezetése üzleti titokra hivatkozva nem engedett betekintést a szerződésekbe a tulajdonosi szerv tagjainak, akik most állásfoglalást várnak az adatvédelmi biztostól arról, hogy erre van-e joguk. Arra kíváncsiak, milyen szerződések alapján adott az MTV megrendelést műsorokra, s mi a magyarázata annak, hogy a belső készítésű programra csupán 1,8 milliárdot, a negyedakkora arányú, 13 százaléknyi külső előállításúakra viszont 3,3 milliárdot fizettek ki tavaly. Hírzárlat Torgyán Attila és Székely Zoltán ügyében Bálla hallotta a magnófelvételt A szembesítés során részleteket olvastak fel Székely Zoltánnak az egyik találkozónkon készült hangfelvétel írott anyagából, és hallottam is a hanganyagot — nyilatkozta lapunknak Bálla Dániel vállalkozó arra a hírre reagálva, hogy megsemmisültek a vesztegetést bizonyító felvételek, amit maga Székely állít. A hatóságok hírzárlatot rendeltek el. BARTUS LÁSZLÓ “A 2001. február 1-jei szembesítés során kiderült, hogy az addig fennen hirdetett hangfelvételek az ügyészi nyomozóknál megsemmisültek”—ezt állította Székely Zoltán az Info Rádiónak küldött közleményében, amelyben “az igazságszolgáltatásban megingott bizalmát és mérhetetlen csalódását” igyekezett “mindenki tudomására hozni”. A háromoldalas levélben az előzetes letartóztatásban levő független képviselő kijelentette, hogy “2000. október 12-én az ügyészségi nyomozó hivatal rendezésében úgy értek tetten, hogy azt a mai napig nem tudják bizonyítani”. Balla Dániel vállalkozó, aki a korrupciós bűncselekménnyel gyanúsított Székely Zoltánnak 20 millió forintot adott át, a képviselő kijelentéseit cáfolta: állítása szerint az említett, február 1-jei szembesítés során részleteket olvastak fel Székelynek a 2000. október 3-án egy görög étteremben készült titkos felvétel legépelt hanganyagából. A nyomozók arra keresték a választ, hogy a “dokumentumokról” szólva a beszélgetés során miért százalékokban határozták meg a mértékegységet (a közbeszerzés keretében zajló beruházások szerződéseinek 5-10 százalékáról volt szó — a szerk.). Balla Dániel a Világgazdaságnak kijelentette: ennek a felvételnek a hanganyagát maga is hallotta. Elmondása szerint a szembesítésre elsősorban az első találkozáson történtek miatt került sor, mert arról nem készült titkos felvétel. A hivatal azt tudakolta, hogy a sikeresen megnyert csatornázási pályázat miatt milyen okból kereste Bálla Dániel a kapcsolatot Székely Zoltánnal. A képviselő erre nem tudott kielégítő magyarázatot adni. Kérdésünkre Bálla Dániel megerősítette, hogy nem ő készítette a felvételt, rajta csak az adóberendezés volt. A tetten érő akcióban negyvenen vettek részt, akik folyamatosan hallgatták, mi történik, és a képviselőt ennek alapján fogták le. Más forrásból származó információink szerint a Székely Zoltánnal szembeni gyanúsítás megalapozott: a hangfelvételek nélkül is elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a képviselő ellen a nyomozás végén vádat emeljenek. Kandikó Gyula, a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalának vezetője megkeresésünkre a nyomozás érdekeire hivatkozva nem nyilatkozott. Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője ugyancsak elzárkózott, mondván: a nyomozás sikere az első számú érdek, és ennek szabályait be kell tartani. Torgyán Attila ügyvéd, az FKGP elnökének fia “kazettaügyben” történő esetleges gyanúsítottként kihallgatásával kapcsolatban hasonlóképpen nyilatkozott. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője megerősítette, hogy a nyomozás érdekei miatt ebben az ügyben is hírzárlatot rendeltek el. 2001. FEBRUÁR 27. Elektronikus bűnözés Magyarországon 1996 1998 2000 Bankkártya-hamisítás:1 92 20 Visszaélés bankkártyával:3 160 791 Számítógépes csalás: 84 419 183 Szerzői vagy szomszédos jogok megsértése: 528 1567 11968 Forrás: ORFK Rádióelnök-választás: Marinovich esélyes Esély mutatkozik arra, hogy csütörtökön, harmadszori nekifutásra elnököt válasszanak a Magyar Rádióban (MR). Az egyetlen jelölt Marinovich Endre, az Antall-kormány kommunikációs kabinetjének vezetőjedöntött az MR Közalapítvány kuratóriumának elnöksége tegnap. A hat érvényes pályaművet a 21 tagú “civil” kuratórium 80- 90 százaléka átvette és elolvasta, s visszajelzéseik alapján mindössze kettő volt olyan minőségű, amelynek szerzője elvileg jelölhetőnek bizonyult az elnöki tisztségre—mondták a Világgazdaságnak a testület tagjai. Egy anyagot, a Reális Zöldek Klubja elnökéét komolytalannak találták. A kuratórium elnöksége a pályázás súlyának növelése érdekében ezúttal 25 ezer forintot kért a jelentkezésért, ezt most a többi pályázó visszakapja. Az elnökké váláshoz kétharmados kuratóriumi támogatás kell, az informális puhatolódzás alapján az elnökségben reménykednek a sikerben. (VG)