Világgazdaság, 2003. július (35. évfolyam, 126/8635-148/8657. szám)

2003-07-07 / 130. (8639.) szám

14 VILÁGGAZDASÁG 2003. július 7. hétfő MAKROGAZDASÁG A háztartások anyagi helyzetéről KSH: tovább nyílik az olló a jómódúak és a szegények fogyasztása között A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai 1996 óta rendszeresen felmérik a ma­gyar háztartások anyagi helyze­tét. A feldolgozás azoknak a háztartásoknak az adataira épül, amelyek a KSH felkérésé­re bevételeikről és kiadásaikról naplót vezetnek. VARGA ZSUZSA A véletlenszerűen kiválasztott és adatszolgáltatásra felkért háztar­tások közül 9879 vállalkozott 2002­­-IV. negyedévében a ház­tartási napló egy hónapon át tartó vezetésére és jövedelmi elvárásai­nak közlésére. Ezen adatok alap­ján a statisztikában széles körben alkalmazott becslési eljárások se­gítségével az ország megközelítő­en 3,8 millió háztartásáról kaptak képet a szakemberek.­ ­ Növekednek a fogyasztási kiadások A háztartások összes folyó fo­gyasztási kiadása 2002-ben a ház­tartás-statisztika évközi előzetes adatai alapján számítva 7,5-8 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 2001- ben. Az első félévi mintegy 7 szá­zalékos fejlődést a második fél év­ben 8,5 feletti követte, összefüg­gésben a jövedelmek - a közalkal­mazotti béremelés, a nyugdíja­soknak folyósított egyszeri 19 000 forint, az iskolakezdéshez bizto­sított kétszeres családi pótlék ré­vén - felgyorsult növekedésével. Az élelmiszer-fogyasztás 1998 óta - a 2000-ben bekövetkezett át­meneti megtorpanást nem szá­mítva - évről évre növekszik. 1988-1997 között leginkább a húsfélék, továbbá a zöldség, a gyümölcs, a tej, a tejtermékek, va­gyis a táplálkozás-élettanilag igen értékes élelmiszerek fogyasztása csökkent, mennyiségük 1997-ben csak 71-85 százaléka volt az 1987. évinek. 2002-re a friss és feldolgo­zott gyümölcsök egy főre jutó mennyisége meghaladta, a tejter­mékeké, a húsféléké, a zöldsége­ké 95-99 százalékra közelítette meg az 1987-es szintet. A tej, va­lamint a tojás fogyasztása 2002- ben is csak 73, illetve 85 százalé­ka volt az 1987. évinek. A 80-as évek második felétől fo­lyamatosan javul a tartós fogyasz­tási cikkek kínálata és árszínvona­la. Személygépkocsija 2001-ben a háztartások 40, 2002-ben 44 szá­zalékának volt. Az arány az aktív háztartásoknál 60, a nyugdíjasok­nál 20 százalékos. Teljesnek mondható a televí­zióval való ellátottság, ebben az aktívak és a nyugdíjasok között szinte nincs különbség. Gyorsan emelkedik a második, harmadik készülékek száma. Az aktívak háztartásainak 72, a nyugdíjaso­kéinak csupán 22 százalékában volt videó. CD-lejátszóval, video­kamerával, DVD-vel a háztartá­sok csekély, de növekvő mérték­ben bírnak. A legdinamikusabb a személyi számítógép és a mobil­telefon terjedése. (Lásd tábláza­tunkat.)­ ­ Gyermekes és gyermek nélküli háztartások A gyermekes családok anyagi vi­szonyai javultak, de helyzetük a nem gyermekesekéhez képest to­vábbra is kedvezőtlen. A legrosz­­szabbul az inaktív családok, az aktívak közül pedig a három vagy több gyermekesek élnek. Az inaktív családok felnőtt tagjai munkanélküli­, gyermek­­gondozási ellátáson lévő, nyugdí­jas, illetve eltartott személyek. Munkajövedelmük minimális, az adókedvezményt és a gyedet adóköteles jövedelem híján nem tudják igénybe venni. Számuk az 1990-es években a korábbi 100- 150 ezerről 1996-1997-ig 750 ezerre emelkedett. Jelenleg mint­egy 600 ezer személy - közülük 300 ezer gyermek - él ilyen ház­tartásban. A háztartási költségvetési fel­vétel adatai szerint 2002-ben a gyermektelen aktív háztartások folyó fogyasztási kiadásainak egy főre jutó havi értéke átlagosan 51 800, az egygyermekes aktívaknál 40 600 (ami a gyermektelenekhez képest 78 százalék), a kétgyerme­keseknél 35 100 (68 százalék), a három vagy több gyermekeseknél 28 900 (56), ám a gyermekes inaktív háztartásokban csupán 21 900 forint (42) volt. A gyermekes háztartások jö­vedelmük nagyobb hányadát for­dítják élelmezésre, bár ezen költségeik összege sokkal ki­sebb: a gyermek nélküli aktívak egy főre jutó havi 15 800 forintjá­val szemben a három vagy több gyermekes aktív háztartásoké 10 500, az inaktív gyermekeseké 9600 forint. A többgyermekes aktív és a gyermekes inaktív háztartások hátrányos helyzete különösen a gyermekek egészséges fejlődésé­hez szükséges tej, tejtermék és gyümölcs fogyasztásánál érhető tetten. E három termékcsoport­ban a három vagy több gyerme­kes aktívaknál az egy főre jutó át­lag 85, 67, illetve 82 százalék volt, a gyermekes inaktív háztar­tásokban pedig csupán 75, 51, il­letve 53. A lakásfenntartásra fordított költségek a gyermekes háztartá­sok folyó fogyasztási kiadásaiból 18-19, a gyermek nélküli háztar­tásokéban átlagosan 23 százalé­kos arányt képviselnek. A gyer­mekes aktívak a gyermek nélküli aktívakhoz képest valamivel na­gyobb alapterületű lakásokban élnek, a gyermekes inaktív ház­tartások tagjai valamivel kiseb­bekben. A gyermekes háztartá­sokban azonban sokkal több személy lakik együtt: a gyermek nélküli aktívakban 100 szobára 104, az egy-, a két-, a három vagy több gyermekesek közül az aktí­vaknál 142, 166, 202, az inaktí­vaknál pedig 146, 194, 260 sze­mély jut. Villany gyakorlatilag minde­nütt van. Folyó víz az aktív ház­tartások 96-97, a gyermekes inak­tív háztartáscsoportok 74-86 szá­zalékában található. A fürdőszo­bával, WC-vel való felszereltség az aktívak közül a gyermek nél­külieknél, az egy- és a kétgyer­mekeseknél hasonló a folyóvíz­zel való ellátottsághoz, de a há­romgyermekeseknél néhány szá­zalékkal alacsonyabb, a gyerme­kes inaktívaknál 68-79 százalék közötti. Az élelmezésre és lakásfenn­tartásra felhasznált ráfordítások után az összes többi szükségletre a gyermek nélküli aktív háztartá­sokban a folyó fogyasztási kiadá­soknak 49 százaléka jut, ez az arány a három vagy több gyerme­kes aktívaknál 46, a gyermekes inaktívaknál 36 százalék. Hűtőberendezéssel (hűtőgép, mélyhűtő, kombinált hűtő) 2002- ben az aktív háztartások minden csoportjának 99, a gyermekes inaktívak 92-99, mosógéppel az aktív háztartások 98-99, a gyer­mekes inaktívaknak 95-100 szá­zaléka rendelkezett. Gyakorlati­lag minden háztartásban találha­tó valamilyen rádió. Színes tele­víziója a gyermekes aktív háztar­tások 99, a gyermekes inaktívak 90 százalékának van. Telefonja 2002-ben a gyerme­kes aktív háztartások 93-94 szá­zalékának volt, a gyermekes inaktív háztartásokban is vi­szonylag magas, 68 százalékos az ellátottsági szint. Számítógép­pel a gyermektelen aktív háztar­tások 29 százalékával szemben a gyermekes aktívaknak 36-45, a gyermekes inaktívaknak 13 szá­zaléka bír. A gyermektelen és a három vagy több gyermekes ak­tív háztartások 57 százaléka gép­kocsi-tulajdonos. Száz gyerme­kes inaktív háztartás közül átla­gosan csak 19 tart gépkocsit. Az autók átlagos kora 10-12 év. Az inaktív gyermekes háztar­tásoknak gondot okoz lakásuk fenntartása. A gyermekes aktívak közül a gyermek nélküli aktívak­hoz képest sokkal magasabb azok aránya, amelyeknek lakbér­­hátralékuk van: a gyermek nél­küliek 9, a gyermekesek 20-22 százalékának. Az inaktív gyer­mekes háztartásoknál még rosz­­szabb a helyzet: 35 százalék. A villanyszámla kifizetésével a gyermek nélküli aktív háztartá­sok 5, a három vagy több gyer­mekes aktív családok 19, az inak­tív gyermekes háztartások 34 százalékának van elmaradása. A gázszámlával - az előbbi sor­rendben - 5,11, 19, a víz- és csa­tornadíjnál 3, 10, 26, a távfűtés­nél 6,7,36 százaléknál van elma­radás.­­ A háztartások jövedelemelvárásai A KSH háztartási költségvetési felvételében 2002 IV. negyedév­ében részt vevő 2431 háztartás által a nagyon szűkös megélheté­si szinthez szükségesnek vélt összegeknek egy főre számított havi értéke 32 300 forint, ami 13 százalékkal magasabb a 2001. IV. negyedévi 28 700-nál. A szűkös megélhetéshez 42 400, az átla­goshoz 59 600, a jóhoz 88 300, a nagyon jóhoz 136 100 forintos egy főre jutó havi értéket tarta­nak szükségesnek 2002. IV. ne­gyedévben a háztartások. Az át­lagosnál kisebb létszámúak vála­szaiban a korábbiaknál magasab­bak, a nagyobb létszámúakban pedig alacsonyabbak az értékek. Ez azzal is összefügg, hogy a la­kásfenntartási (lakbér-, közüze­mi, energiafelhasználási, lakás­karbantartási és -javítási stb.) költségek nem arányosak a ház­tartás nagyságával. 2002 IV. negyedévében a na­gyon szűkös szinthez szükséges­nek tartott összeg egy főre jutó átlagosan 32 300 forintos havi ér­tékén belül az egy főre jutó jöve­delem nagysága szerint sorba rendezett 1. népességötödbe - a legalacsonyabb jövedelmű ötöd­be - tartozók átlagosan 20 700, míg az 5. - a legmagasabb jöve­delmű - ötödbe tartozók 45 600 forintot jelöltek meg, ami mint­egy 2,2-szeres érték. A szakemberek megállapítot­ták, hogy a háztartások vélemé­nyei nem tükröznek saját hely­zetükhöz képest irreális elvárá­sokat. Különösen az alacsony jö­vedelműek véleménye figyelem­re méltó: e népességötöd háztar­tásai a nagyon szűkös megélhe­tési szinthez 2002. IV. negyedév­ben is a saját bevallott jövedel­mükhöz hasonló összeget tarta­nak szükségesnek. A vélemény­­felmérés adatai szerint a lakos­ság a ténylegesnél kisebb jöve­delmi különbségeket tart kívána­tosnak. Az elvárások az évek során fo­lyamatosan emelkednek, a szin­tekhez megjelölt összegek kö­zötti arányok ugyanakkor több­nyire állandóságot mutatnak. Az átlagoshoz képest a nagyon szű­kös szinthez elvárt összeg 1996 óta mindig 50-60 százalék kö­zötti arányú, ugyanakkor a na­gyon jó szinthez elvárt mindig 3,8-4,4-szerese a nagyon szűkös szintnek. A nagyon jó szintnek tartott összegek aránya felfelé mozog. 1997-ben ez a nagyon szűköshöz képest átlagosan 376 százalékos volt, az utóbbi két év minden negyedévében 400 szá­zalék feletti. A lakossági jövedelemelvárá­sok dinamikája 1998 közepéig ha­sonlóan alakult a KSH ugyanar­ra az időszakra vonatkozó fo­­gyasztóiár-indexeihez, ettől kezd­ve gyakorta nagyobb azoknál. E dinamikái azért módosultak így, mert a reálmutatók kedvező ala­kulásának megfelelően a jövedel­mek és a kiadások nominális nö­vekedése nagyobb a fogyasztói árakénál.­ ­ A fogyasztási minta jövedelemfüggő A különböző szinten lévő háztar­tások közül 2002. IV. negyedév­ben a nagyon szűkösen élők jö­vedelmük 35 százalékát élelme­zésre fordították, lakásfenntar­tásra mintegy 20, egyéb célokra - úgynevezett szabad rendelkezé­sű hányadra - 45 százalék ma­radt. A jóléti skálán felfelé halad­va egyre kisebb az élelmezési ki­adások aránya (a nagyon jó szin­ten már csak 16-17 százalék), és csökkennek a lakáskiadások is. A jövedelem fennmaradó, egyéb célokra fordítható hányada a jó­léti skálán folyamatosan növe­kedve a felső szinteken már két­harmad-háromnegyed. Ez azt je­lenti, hogy 2002. IV. negyedév­ben egy főre számítva a nagyon szűkös szinten mintegy havi 14 000, a nagyon jón mintegy 92 000 forint szabad rendelkezé­sű jövedelem maradt. Az élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása a nagyon szűkös szinten 11 300 forint volt, a jónál 17 200, a nagyon jónál 21 700. A jó és nagyon jó szinthez képest a nagyon szűkösen leginkább a gyümölcs, zöldség és a tejtermé­kek fogyasztása alacsony: 3,7, 3,2 és 1,2 kg az egy főre jutó havi átlag. Ez mintegy fele a jó, illetve a nagyon jó szintnek. Az egészségügyi, testápolási költségek, a háztartással kapcso­latos­­takarítási, mosási, konyha­felszerelési, és így tovább­ folyó kiadások vizsgálatakor - a jöve­delmi skálán felfelé haladva - az egy főre jutó jövedelemhez ha­sonló, vagy kisebb ütemben nö­vekvő összegeket jelöltek meg. Ugyanakkor a jövedelem függ­vényében gyorsabban bővülnek az oktatásra, művelődésre, szó­rakozásra, üdülésre fordított ösz­­szegek, valamint a jármű-üze­meltetési kiadások, amelyekre együttesen 2002-ben a nagyon szűkös szinten élő háztartások­ban fejenként átlagosan havi 2700, a jó és a nagyon jó szinten lévők pedig 10 900, illetve 15 500 forintot fordítottak. A háztartások által szükségesnek tartott összegek a különböző megélhetési szintekhez (ezer forint) ■­[1 2002 2001 szűkös átlagos nagyon jó VMAFIKA Forrás: KSH A FOLYÓ FOGYASZTÁSI KIADÁSOK ÉRTÉKÉNEK ÉS VOLUMENÉNEK ALAKULÁSA (egy főre jutó volumenindexek 2001 azonos negyedévének százalékában) 2001 2002 egy főre jutó összeg Ft/hó 1. II. 2002 III. IV.­­-IV. Élelmezés 12 416,0 13 592,0 106,3 101,7 106,5 103,7 104,5 Lakásfenntartás 7 318,0 8 568,0 109,8 104,6 115,6 112,9 110,6 Élelmezés és lakásfenntartás 19 734,0 22 160,0 107,7 102,8 109,6 107,2 106,8 Egyéb folyó fogyasztási kiadás 16 421,0 18 816,0 106,3 111,7 107,9 109,8 108,9 Ebből ruházkodás 2 184,0 2 341,0 98,7 109,1 109,3 96,7 103,0 egészségügy, testápolás 2 267,0 2 417,0 94,6 96,4 99,3 104,6 98,8 közlekedés és hírközlés 5 371,0 6 403,0 111,3 122,3 112,9 118,8 116,2 oktatás, művelődés, szórakozás 2 241,0 2 665,0 121,0 119,3 105,0 106,9 111,9 Folyó fogyasztási kiadás összesen 36 155,0 40 976,0 107,1 106,7 108,8 108,4 107,8 Forrás: KI ARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEKKEL RENDELKEZŐK ARÁNYA (százalék) 2001* 2002 Összes Ebből Összes Ebből háztartás aktív nyugdíjas háztartás aktív nyugdíjas háztartások háztartások Személygépkocsi 40,2 56,2 17,2 43,9 59,8 20,1 Hűtőszekrény 81,4 78,4 86,3 80,3 77,0 86,0 Fogyasztógép 55,6 59,8 51,0 57,5 61,1 53,9 Hűtő- és fagyasztógép 21,8 26,4 15,4 23,1 28,0 15,6 Mikrohullámú sütő 53,2 68,7 32,2 59,6 74,0 38,2 Automata és félautomata mosógép 63,3 78,2 42,7 67,0 80,9 46,8 Színes televízió 92,1 94,9 88,6 95,4 97,9 92,1 CD-lejátszó 10,7 16,7 2,0 13,9 20,9 2,9 Képmagnó, videó 48,9 69,1 18,6 52,3 71,8 22,0 Videokamera 4,1 6,2 1,0 5,4 8,2 1,2 Személyi számítógép 17,3 27,5 2,4 22,5 34,7 3,6 Mobiltelefon 35,7 53,7 8,4 54,2 74,0 18,3 * Éves feldolgozás adatai. Forrás: KSH A GYERMEKES ÉS GYERMEK NÉLKÜLI HÁZTARTÁSOK FOLYÓ FOGYASZTÁSI KIADÁSAI___________ (egy főre jutó havi összegek, forint, 2002-ben) Gyermek Gyermekes aktív háztartások Gyermekes nélküli aktívak egy két gyermekkel 3 vagy több inaktív háztartások Élelmezés 15 847 12 794 11 607 10 490 9 563 Lakásfenntartás 10 418 7 806 6 471 5 030 4 450 Egyéb folyó fogyasztási kiadás 25 561 20 038 16 992 13 350 7 901 Ebből ruházkodás 3 114 2 645 2 637 1 8411 282 egészségügy, testápolás 2 670 2 064 1 594 1 583 1 287 közlekedés és hírközlés 9 497 7 276 5 724 3 9192 001 oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás 3 247 3 137 3 0232 816 867 Folyó fogyasztási kiadás összesen 51 826 40 639 35 070 28 870 21 914 Forrás: KSH

Next