Világgazdaság, 2012. március (44. évfolyam, 44/10812-63/10831. szám)
2012-03-22 / 57. (10825.) szám
16 TORDAI PÉTER Kinek kell ma bróker? A pénzügyi világ a nagy iparágak sorában az utolsók között mozdult el az online kiszolgálás és kommunikáció irányába, de az elmúlt években hatalmas lépésekkel igyekszik behozni lemaradását. Csak a szűkebb környezetünkben körülnézve azt látjuk, hogy a dinamikusan növekvő varsói tőzsdén a magánbefektetők megbízásaik 74 százalékát online csatornán adták tavaly, s a börzén kötött összes üzlet 72 százalékát az interneten bonyolították le. A Budapesti Értéktőzsdén ennél kisebb az arány, de az azonnali piacon kereskedő lakossági befektetőktől érkező megbízások így is mintegy 45 százalékban elektronikus felületeken keresztül futnak be. Ezek ráadásul még csak az első lépések. A pénzügyi szolgáltatókat Európában sokszor veszik egy kalap alá a hasonlóan szigorúan szabályozott gyógyszeriparral a közösségi médiában betöltött szerepük vagy az online kiszolgálás kockázatai alapján, és kétségtelen, hogy maguk a piaci szereplők is óvatosan közeltenek a témához. A tengerentúlon ezzel szemben már a befektetési bankok ötöde jelen van a közösségi médiában. A tartalomszolgáltatás és az ügyfélkezelés terén hódít a Facebook és a Twitter, és különösen a befektetési szolgáltatások területén erős az online térnyerés. Az sem véletlen, hogy a legsikeresebb technológiai startupok között számos tőzsdével, befektetésekkel foglalkozó szolgáltatás és közösségi médiaplatform indul hódító útjára. A tőzsde az a szegmens, amely minden tekintetben optimális terepe az online megoldásoknak az óriási, valós idejű információszükséglet és azonnali tranzakciós lehetőségek igénye miatt. Ezt csak fokozza a folyamatos kapcsolatot lehetővé tévő mobilinternet, és hogy az élet bármely területén nyugodtan intézhetjük ügyeinket az interneten keresztül is. A gyakran pufogtatott közösségi médiafrázisok is valódi értelmet nyernek az online brókerszolgáltatások kapcsán. A „tőzsdézők” ideális közösséget alkotnak: azonos érdeklődésű, azonos célokat követő, azonos nyelvet beszélő felhasználók, akik együtt dolgozzák fel a szinte végtelen mennyiségű információt, amely az online csatornákon áramlik feléjük. Éppen ezért tévedés azt gondolni, hogy az online kereskedési platformokat használó ügyfelek egyetlen elvárása, hogy olcsó legyen a szolgáltatás, ennél sokkal mélyebb paradigmaváltás tanúi vagyunk. Ebben a modellben a brókercég is új szerepbe kerül. A fókuszált szakértelem és személyes kapcsolat helyett egyfelől kifogástalan minőségű és a lehető legnagyobb elérésű technikai hátteret kell biztosítania, ahol az ügyfelek a piacok, termékek minél szélesebb palettájából válogathatnak szabadon. Másfelől viszont aktívan kell maga körül építenie a közösséget, amelyet gazdag tartalommal kell ellátnia és stimulálnia, lehetőleg minél több felületen és platformon keresztül. Ebben a felállásban nem lehet hosszú távú sikereket elérni az online média és a modern webes eszközök alapvető ismerete nélkül. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a hagyományos, személyes kapcsolatra építő „offline” brókermodellnek el kellene tűnnie a piacról, pusztán a szerepek és feladatok alakulnak át. A relatíve költségesebb, de egyúttal mélyebb együttműködést lehetővé tévő modellben a bróker az interneten szabadon hozzáférhető piaci információk helyett a szofisztikált, stratégiai szemlélettel és minél inkább egyénre szabott kiszolgálással tud hozzáadott értéket teremteni ügyfelei számára. A skála végén a direkt befektetési tanácsadás, sőt, a privátbankihoz hasonló kiszolgálás áll. Ezt természetesen nem lehet egyik napról a másikra elérni, de a személyesség nyilvánvalóan másfajta ügyféligényekre válaszol, mint a széles elérésű, sztenderdizált online csatorna. Ez a szerepváltás oda vezet, hogy kisebb szolgáltatók, amelyek az online szegmensben nem tudják elérni a szükséges „kritikus tömeget”, önállóságukat részben feladva, az egyedi kiszolgálásra fókuszálva nagyobb szolgáltatók ügynökeiként folytathatják tevékenységüket. ■ Nem lehet hosszú távú sikereket elérni az online média és a modern webes eszközök alapvető ismerete nélkül. A SZERZŐ A KBC SECURITIES VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTESE 1I ! VÉLEMÉNY 2012. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK IHÜTTi A hétfejű nehéz helyzetben voltunk, amikor meg kellett tanulni, miben különbözik a BKV, a BKK és a BVK. A három nagy fővárosi cég, szinte megegyező névvel, a létrehozása után okozott némi kavarodást a médiában: mikor kinek a sajtosaihoz kell éppen fordulnunk, nem volt ez feltétlen egyszerű kérdés. Azt persze hamar megtanultuk, hogy a városüzemeltetéssel foglalkozó BVK-nak nincs köze a másik kettőhöz, de a két közlekedési céget megkülönböztetni a kezdeti időkben néha szinte fej vagy írás szinten működött, azóta eltelt másfél év, de a helyzet nem lett sokkal egyszerűbb. Érdekes dolgok történtek pedig azóta, a BKV-ról például épp az a hír, hogy épp nem megy csődbe, a Budapesti Közlekedési Központ pedig néha gyönyörű álmokat kergetett, néha valóban értékes, ám sok nyilvánosságot nem kapott tanulmányokat készített, de leginkább a bulvársajtó foglalkozott velük néhány pénzügyük miatt, eközben pedig Budapest tömegközlekedését fenn kell tartani. A csődveszély mellett azonban foglalkozni kell olyan részletkérdésekkel is, mint hogy kapjanak támogatást a kormánytól, működjenek az uniós pályázatok, ássák tovább a négyes metrót, és ne égjen bent senki a már meglévő háromban. Ehhez pedig működőképes irányítási rendszer kell, pontosan tisztázott hatáskörök, gyors, de higgadt döntéshozatal. Ez valóban nem egyszerű akkor, amikor már másokon múlik, megmarad-e a cég, de kötelező. Vegyük még be a rendszerbe a főváros ilyenkor nyilvánvalóan közbeavatkozó vezetőségét, a kormány illetékeseit, és azokat, akiktől épp nem a város, hanem a minisztérium rendel tanulmányt - csoda, hogy nehéz átlátni, hogy mi lesz A történet vége, egyelőre nem tudni. Ha fogadni kellene, túl nagy presztízsveszteség lenne a politikusoknak, ha hagyják bedőlni a BKV-t, de az irányítás sem egyszerű. Az embernek önkéntelenül eszébe jut Romhányi zseniális verse a hétfejű sárkány összevesző és egymást leharapó fejeiről: „Hogy hol itt a tanulság? Szájbarágom, tessék. Minden fejtúltengés vége teljes fejetlenség.” SZTOJCSEV IVÁN CSOMAI LÁSZLÓ Uniós adatvédelem: a felejtés joga, a felejtés ára Az Európai Bizottság év elején az Európai Unió adatvédelmi szabályozásának átfogó reformjára tett javaslatot. A korábbi irányelveket, melyeket az egyes EU-tagállamok sok esetben eltérően értelmezve adaptáltak, felváltaná egy egységes és több szempontból szigorúbb szabályozás. De mégis, mennyire időszerű ez a változás? A jelenlegi szabályozást 1995-ben léptették életbe, s bizony eljárt felette az idő. A hatályos irányelv létrehozásakor még nem az internet okozta a legnagyobb kitettséget. Márpedig az adatvédelem kapcsán ma talán a legnagyobb kihívást az online tevékenységek jelentik. Mindennapi felhasználói vagyunk közösségi oldalaknak, interneten bankolunk, vásárolunk, gyakorlatilag életünk egy jelentős részét elektronikusan éljük, így épp itt volt az ideje, hogy a szabályozás is igazodjon a 21. századhoz. Az Európai Unió versenyképességének megtartásához elengedhetetlen az egységes adatvédelmi környezet kialakítása és elfogadása. A következő fontosabb változtatások kerültek a javaslatba: • „felejtés joga”: ez kimondja, hogy mindenki kérheti adatai törlését bármely szolgáltatótól, ha adatai tárolásához már nincs „legitim indok”. Ilyen indok lehet még a fennálló szerződéses viszony, de várhatóan kizárólag marketingcélból már nem lehet korábbi ügyfelek adatait felhasználni. Ez a gyakorlatban egyelőre nehezen megfogható, s kérdéses, mennyire kell majd minden adatot törölni. Elvégre egy vállalatnál a biztonsági mentésekből egyes ügyfelek adatait kitörölni jelenleg nehezen megoldható és költséges folyamat. • A 250 FŐNÉL TÖBBET FOGLALKOZTATÓ cégeknek kötelező lesz adatvédelmi felelőst kijelölni. Ez ma már a legtöbb hazai nagyvállalatnál működik, így inkább azon cégeknél lesz újdonság, amelyek a megadott létszám közelében vannak. • AMENNYIBEN AZ ADATKEZELÉSHEZ BELEEGYEZÉS SZÜKSÉGES, Úgy azt direkt módon, célhoz kötötten kell kérni és adni, nem elég általános vagy indirekt jóváhagyás. Ezzel elsősorban az online cégek szabályozása a cél, mert egyre gyakoribb, hogy a szerződési feltételekben elrejtve a felhasználók gyakorlatilag korlátlan hozzáférést adnak adataikhoz. Véleményem szerint ez mindenképpen üdvözölendő, hisz sokkal jobban tudjuk kontrollálni saját adatainkat. • adatlopás, illetve adatokkal történt visszaélés esetén a társaságoknak a tudomásra jutás után azonnal, lehetőleg 24 órán belül értesíteni kell a hatóságokat. Ez rendkívül érdekes újdonság, mely várhatóan sok fejtörést fog okozni egyes cégeknek. Izgalmas kérdés, mit is veszünk tudomásra jutásnak. Amikor már bebizonyítottuk, hogy történt, vagy már amikor felmerült a gyanú? Gondoljunk bele: egy rosszindulatú munkavállaló ellen, aki fontos adatokat tulajdonított el, úgy kell lefolytatni a belső vizsgálatot, hogy a vizsgálat tényéről a hatóságokat már értesítettük. Ez véleményem szerint nem feltétlenül szolgálja bármilyen felderítés hatékonyságát, viszont van egy igencsak pozitív üzenete is. Mégpedig minden adatvesztés, adatlopás akár nyilvánosságot is kaphat, s ezáltal arra ösztönzi a hazai cégeket is, hogy hatékonyabban foglalkozzanak az adatvédelem kérdésével. • a szankcionálásra is van javaslat: az adatvédelmi törvény megszegéséért kiszabható bírság súlyosabb esetben az éves forgalom 2 százaléka is lehet. Ez mindenképpen a gyakorlati alkalmazásban lesz érdekes, hogy milyen súlyú törvénysértést mekkora bírsággal fognak büntetni. Itt elsősorban a globális cégeknek kell majd figyelni, mert a bírság összegét kirívó esetekben a cégcsoport szintű forgalom alapján is számolhatják. Ami biztos: a kiszabható büntetés mértéke motiválni fogja a cégeket, hogy komolyan vegyék a törvényi megfelelőséget. Az Európai Bizottság által kiadott tájékoztató szerint az új törvény segíteni fogja a kis- és középvállalatokat is azáltal, hogy az emberek bátrabban fordulnak innovatív technológiai megoldásokhoz. Ez véleményem szerint csak korlátozottan igaz, s itthon többnyire azok a cégek tudják kihasználni, amelyek országhatáron átívelően tevékenykednek. Nekik minden bizonnyal könynyebbség lesz az új szabályozás. Számítások szerint az európai vállalkozások megközelítőleg 2,3 milliárd eurót is megspórolhatnak azzal, hogy egységes adatvédelmi szabályozás lép életbe, azonban a pluszköltségekről valamiért kevés szó esik. Márpedig sok adat kezelése sok pénzbe kerül. Felmérések szerint évente 30-40 százalékkal nő az elektronikusan tárolt adatok mennyisége, s bizony a több adat feletti erősebb kontroll és az elvárt hordozhatóság, flexibilitás nagyon költséges tud lenni. Itt igencsak fontosak lesznek a tervezet gyakorlati alkalmazását segítő útmutatások,és érdekes lesz látni, milyen pragmatikus megközelítések látnak majd napvilágot. Az új szabályozásnak több jótékony hatása is lehet a hazai vállalatokra. A jelenlegi, kevésbé kiszámítható gazdasági környezetben a cégek úgy tudnak versenyelőnyhöz jutni azonos költségszint mellett, ha kisebb kockázattal működnek. Az új szabályozás reményeim szerint az adatvédelmet is kiemelt területté emeli itthon is. Gyakran a magyar cégek egyszerűen együtt élnek az adatok kezelésével kapcsolatos kockázatokkal, mivel kvázi olcsóbb kifizetni egy-egy pár milliós bírságot, mint rendszerszinten kezelni az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket. A napi munkánk során gyakran tapasztaljuk, hogy a hazai vállalatok nem feltétlenül hanyagság miatt, de nincsenek tisztában a működésükhöz kapcsolódó adatvédelmi kockázatokkal. S hogy az új javaslat mennyiben tér el a mai magyar szabályozástól? A jelenleg Magyarországon érvényben lévő adatvédelmi törvény az egyik legmodernebb az EU-ban, s bár közel sem tökéletes, de így az itthoni cégeknek akár előnyt is jelenthetnek a viszonylag szigorú változtatások. A tervezet jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, így elfogadás után még mind a 27 tagállamnak ratifikálni kell. Ez pedig, mint minden manapság, nem fog könnyen menni. Az új szabályozásnak több jótékony hatása is lehet a hazai vállalatokra. A SZERZŐ AZ ERNST & YOUNG INFORMATIKAI VISSZAÉLÉSEKKEL FOGLALKOZÓ ÜZLETÁGÁNAK VEZETŐ MENEDZSERE VILÁGGAZDASÁG A szerkesztőség központi száma: 489-1195 A kiadó központi száma: 489-1175 Felelős szerkesztő: Újviri Miklós • Lapszerkesztők: Giál Csaba, Szerdahelyi Csaba ■ Vezető szerkesztők: Barát Mihály (vállalatok, piacok, befektetések), Gaál Csaba (vélemény), Gyükeri Mercédesz (belföld, külföld, Európai Unió) ■ Kocsi Ilona főmunkatárs ■ Kiadó: Zöld Újság Zrt ■ Szerkesztőség és kiadó: 1122 Budapest, Városmajor utca 12-14. Postacím: 1539 Bp. Pf. 653. Telefon: 489-1175, 489-1195, fax: 489-1189 ■ Hirdetések felvétele: 1122 Budapest, Városmajor utca 12-14. Telefon: 488-5676, 488-5626, e-mail: hirdetesfelvetel@axelspringer.hu ■ Ügyfélszolgálat előfizetéssel kapcsolatos információ, megrendelés: telefon: 488-5588, fax: 488-5562 ■ Előfizetési díj: 1 évre 78 876 Ft, fél évre 39 438 Ft, negyedévre 19 719 Ft, egy hónapra 6573 Ft ■ Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt Hírlap Üzletága ■ Árus terjesztés: Lapker Zrt ■ ISSN 0042-6148 ■ Nyomdai előállítás: ÁS Nyomda Kft Szilády Üzem 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 63., telefon: 76-481-401, fax: 76-481-204, felelős vezető: Futó Imre ■ Munkaszám: 300011 ■ Nyomás napja: 2012. március 21. ■ A Világgazdaság bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Világgazdaságra hivatkozva lehet. A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. « A Világgazdaság és a Világgazdaság Online tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével közvetíthetők a nyilvánossághoz. Tájékoztatták Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Axel Springer Magyarország Kft., Axel Springer-Budapest Kiadói Kft . Harlequin Magyarország Kft., Zöld Újság Zrt., Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft . Népújság Kft., Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról s céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését.