Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972)

C (folytatás) - cywydd - Cyzius, Juozas - Czahrowski, Adam - Czajkowski, Michal - Czambel, Samo - Czartak - Czartoryska, Izabela - Czartoryski, Adam Kazimierz, herceg

CYWYD cywydd [kivid], walesi (kymri): lírai metrum és műfaj. Alapegysége két 7 szótagos sor, felváltva hím- és nőrímmel. Alapformájának metrikailag több válto­zata ismert, ezekben általában egy sor egy cynghanedd-sz&k&szn&k felel meg, iiy módon alliterációval, belső rímekkel ékesített: dan wydd / rhwng mynydd / a maes yn gorllwny / fy nyn/ geirllaes, Dafydd ap GvÁlym: Y rhugl groen, 'A kavicscsörgettyű' 'A hegy a mező közötti berek alján várván a kedves lányra', O Legkorábban a 9. sz.-tól ismert néhány soros lírai strófa, az englyn keretében fordul elő, majd így nevezik az ilyen fel­építésű strófákból álló hosszabb költe­ményeket is. A korai cywydd szerzői leg­többször ismeretlenek, jellemzője az epig­rammatikus, gnomikus tömörség, szen­tenciák és közmondások használata. A cywydd virágkorában (1350 ós 1650 között) az ókelta elégia gyakorlatához a dolce stil nuovo újításait társítják, és kialakul a terjedelmesebb, érzelmes sze­relmi elégia, amelynek legnagyobb mes­terei Dafydd ap Gwilym és követői. O (--kelta irodalmi formák) O írod.: I. Williams—T. Roberts: Cywyddau Da­fydd ap Gwilym a'i Gyfoeswyr (1935). Voigt Vilmos Cyzius [csizsjusz], Juozas (Eigeloniai, 1930 —): litván drámaíró. 1930-tól újság­író. O Főbb művei: Nesavas zmogus ('Furcsa ember', dráma, 1947); AtsineStiné ('A jövevény', dráma, 1950); PaSviesé­jusios naktya ('Fehér éjszakák', dráma, 1950). Czahrowski [csahrowszki], Adam (Czak­rów, 1565 k.—Lwow, 1599 után): lengyel katonaköltő. A végvári vitézek viszontag­ságos életét élte, többnyire Mo.-on keresve a hadiszerencsét. 1594-ben Esztergomnál együtt harcolt Balassi B.-tal, s csak Eger eleste után tért vissza hazájába. O Költészetében Kochanowski tanítványa, de lírája rokonságot mutat Balassiéval is. Egyébként nem nagy talentumról tanúskodó verseiben a végvári vitéz honvágyát, szorongásait szólaltatja meg. O Főbb művei: Treny i rzeczy rozmaite ('Gyászdalok és különféle dolgok', versek, 1,597). O írod.: Csorba T.: Czahrowski Ádám XVI. századi lengyel katonaköltő Magyarországon (EPhK, 1942, 2.); T. Mikulski: Adam Czahrowski (1947); Waldapfel J.: A magyar végek lengyel költője (Irodalmi tanulmányok, 1957). Pályi András Czajkowski [esajkovszki], Michal (Hal­czyniec, 1804. szept. 29.—Borki, 1886. jan. 18.): lengyel író. Élete nagy részét aktív politikusként emigrációban töl­tötte, az 1853 —1856. évi krími háború­ban a török hadseregben harcolt Sadyk pasa néven. 1873-ban cári kegyelemmel Ukrajnában telepedett le. Regényeiben a kozákok életét elevenítette meg. O Főbb művei: Wernyhora (reg., 1837); Powieéci kozackie ('Kozák történetek', 1837); Kirdzali (reg., 1839). Czambel [cambel], Samo (Slovenská Lupca, 1856. aug. 24.—Bp., 1909. dec. 18.): szlovák nyelvész. A magyar minisz­terelnökség sajtóosztályának főnöke volt. Tudományos alapokra helyezte a szlovák irodalmi nyelv kutatását. Erős harcot vívott a szlovák és cseh nyelv egysége­sítésére irányuló törekvések ellen. A szlovák nyelvről magyarul is írt. Magyar írók műveit szlovák nyelvre fordította. O Főbb művei: RukováV spisovnej reci slovenskej ('A szlovák irodalmi nyelv kézikönyve', 1902—1919); Slováci a ich reS ('A szlovákok és nyelvük', 1903); Slovenské l'udové rozprávky ('Szlovák népmesék') c. gyűjteményét J. Minárik adta ki 1959-ben. Sziklay László Czartak [csartak]: lengyel irodalmi csoportosulás. 1922-ben alapította E. Z/egadlowicz költő. Rajta kívül még Janina Brzostowska, E. Kozikowski, T. Szantroch és J. N. Miller tartozott az 1928-ban feloszlott csoporthoz. A szerény tehet­ségű expresszionista költők folyó­iratukban, a Czartakban, almanachjaik­ban ós költői estjeiken anti-urbanizmust ós sajátos vallásos-társadalmi miszticiz­must hirdettek. A természet „őserejé­hez" akartak visszatérni, innen jelsza­vaik: A Föld — A Természet, A Föld — Az Ember. Ideáljukat a Beszkidek hegyi lakóiban vélték megtalálni. Bojtár Endre Czartoryska [csartoriszka], Izabela (Varsó, 1746. márc. 3. —Bécs, 1835. jún. 17.): lengyel írónő. A. K. Gzartoryski felesége, irodalmi mecénás volt. Pulawyt a lengyel szentimentalizmus fővárosává tette, itt nyitotta meg az első lengyel múzeumot is. Szorgalmazta a parasztság kulturális fölemelkedését, Pielgrzym w Dobromilu ('Zarándok Dobromilban', 1818) c. kiadott történelmi novelláiban is ehhez nyújtott gyakorlati irányelve­ket. Czartoryski [csartoriszki], Adam Kazi­mierz, herceg (Gdansk, 1734. dec. 1.— Sieniavva, 1823. márc. 19.): lengyel drá­maíró, kritikus, irodalmi mecénás. A 498

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék