Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972)
C (folytatás) - Czehowicz, Józef - Czechowski, Heinz - Czepko von Reigersfeld, Daniel - Czeszko, Bohdan - Czyzewski, Tytus
híres Gzartoryski hercegi család sarja. Vezetése alatt nyílt meg az első katonai akadémia Lengyelor-ban (1765), s ugyancsak tagja volt az 1773-ban megalakult Nemzeti Nevelésügyi Bizottságnak. Később ellentétbe került a királlyal, Senator Palatínussá kinevezve, visszavonult birtokára, Pulawyra, ahol a királyi udvarral vetélkedő szellemi központot teremtett. O Számos pedagógiai művet írt, középszerű drámaíró, de darabjait értékes előszóval látta el, melyekben kifejti, hogy az idegen színműveket a lengyel körülményekre alkalmazva kell színpadra vinni. Főbb művei: Panna na wydaniu ('Eladó leány', vígj., 1771); Kawa ('Kávé', vígj., 1779). Pályi András Czechowicz [csehovics], Józef (Lublin, 1903. márc. 15.—uo., 1939. szept. 9.): lengyel költő, fordító. Kezdetben falusi tanító volt, majd Lublinban és Varsóban tanított. 1934-től rossz egészségi állapota miatt otthagyta a pedagógus pályát, s haláláig — mely Lublin bombázásakor következett be — különböző irodalmi folyóiratok szerkesztőségében dolgozott. A húszas évek második felében, amikor Chechowicz színre lépett, már kihunyt az előző évek optimizmusa. A költő — az ún. „második avantgarde"hoz tartozó társaival együtt — az ember létét tragikusan fogta fel. „Katasztrofizmusa" a történelem és a természet szembeállításából fakadt. Az ember — mely számára a biológiai embert jelenti — az a középpont, melyben a hatalmas, pusztító természet és az értelmetlen történelem összecsap. Költészete azonban nem kétségbeesett, tragikus hangvétele hősi, küzdő jellegű. Mély humanizmusa a korabeli történelmi eseményekkel való kíméletlen szembenézésből, a történelmi erőkkel való szembeszállásból táplálkozott. O Főbb verseskötetei: dzien jak codzien ('nap nap után', 1930); nic wiecej ('semmi több', 1936); Bez nieba ('Ég nélkül', 1939). O Gyűjt. kiad.: Wiersze wybrany ('Válogatott k-11 reményei', 1955). O írad.: P. Kuncewicz: „Prymierze z ziemitj," jako kategória poetycka drugiej Avangardy (Z problemów literatury polskiej XX wieku, 2. köt., 1965). Bojtár Endre Czechowski [cehovszki], Heinz (Drezda, 1935. febr. 7. — ): német (NDK) költő. A lipcsei Johanes R. Becher irodalmi intézetben töltött három év után 1961 — 1965-ben kiadói lektor Halléban, 1965-től kizárólag írásaiból él. O Hölderlint tekinti mesterének, a természeti költészet, a gondolati líra, valamint a politikai vers ötvözetére törekszik. Fordít oroszból és litvánból. O Főbb verseskötetei: Nachmittag eines Liebespaares ('Egy szerelmespár délutánja', 1962), Wasserfahrt ('Vízi út', 1964). Magyarul: 1 —1 vers (Asztalos J., Nagyv, 1968, 2; Hajnal G., uo., 1969, 10.). Asztalos József Czepko von Reigersfeld [cepko fon reigerszfeld], Dániel (Koschwitz, Liegnitz mellett, ma Legnica, Lengyelo., 1605. szept. 23. — Wohlau, 1660. szept. 8.), német író, költő. Az epigramma formát alkalmassá tette a misztika gondolatvilágának kifejezésére. Versei — melyek életében főként kéziratban terjedtek — nagy hatással voltak Angelus Silesiusra. Verstanilag M. Opitz követője volt. Vallásos (Geistliche Schriften) és világi (Weltliehe Schriften) művei csak 1930, ill. 1932-ben jelentek meg nyomtatásban. Czeszko [ciesko], Bohdan (Varsó, 1923. ápr. 1. —): lengyel író. Értelmiségi családból származik. A német megszállás idején asztalosként dolgozott, majd a Népi Gárda katonája lett. Részt vett az ellenállásban, a lengyel hadseregben harcolt. 1947-től 1951-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet. Azóta különböző folyóiratok, kulturális hetilapok szerkesztőségében dolgozik. Első művei, így a Pokolenie (reg., 1951; Mészáros I., A mi nemzedékünk, 1952), magukon viselik az 50-es évek sematizmusának jegyeit. Újabb műveit, melyek főleg a 2. világháború témáját dolgozzák fel, a naturalizmus és a népballadás líraiság sajátos ötvözete jellemzi. Különösen nagy sikert aratott a Tren ('Siratóének', kisreg., 1961). O A mi nemzedékünk c. regényéből A. Wajda rendezésében 1955-ben film készült. O Egyéb fő művei: Edukacja iiesentymentalna ('Nem szentimentális nevelés', elb.-ek, 1958); Makatka z jeleniem ('A szarvasos szőnyeg', elb.-ek, 1961). O Magyarul még: 1 nla (Zsigmond L., Előre, 1960, 3853); 1 nla (Ungvári J., Hét, 1960, 17.); 2 nla (Mészáros I., Mai lengyel elbeszélők, 1965). Bojtár Endre Czyzewski [csizsevszki], Tytus (Przybyszow, 1885. dec. 28.—Krakkó, 1945. máj. 6.): lengyel költő, festő. Képzőművészeti főiskolát végzett. 1908-tól 1909-ig és 1911 —1912-ben Párizsban folytatta festészeti tanulmányait. Gimnáziumi rajztanár volt 1914-ig, majd különböző képzőművészeti és irodalmi folyóiratok munkatársa. Az ún. formisták képzőművészeti csoportjának alapító tagja, majd 32* 499