Világirodalmi lexikon 3. F–Groc (1975)

F - Fulton, Robin - Fumet, Stanislas - Funabashi Seiichi - Fundoianu, Benjamin - Funger, Joannes - funkció

böző irányzatait követte, s olyan, az angol nyelvű irodalmak egészét tekintve is kiemelkedő költőket és írókat adott, mint a költészetben N. Joaquin, az impresszionista T. D. Agcapili és a tagai irodalmi stíluselemeket szerencsésen használó R. Demetillo, a prózairodalom­ban pedig E. L. Tiempo és N. V. M. Gon­zález. Az angol nyelvű drámairodalom a szigetvilág irodalmában alárendelt szerepet játszik. Csak az 1920-as évek végén a manilai egyetemen bontako­zott ki egy máig is ható színházi mozga­lom C. P. Romulo és J. M. Hernandez egyetemi tanárok vezetésével. Napjaink színműirodalmában az egyetemi hagyo­mányokat követő W. M. Guerrero, az amerikai mintájú modern utazószínház megszervezője, S. Montano és N. Joaquin működése a legértékesebb. Az irodalmi kritika ismert művelője R. Demetillo, N. V. M. González és C. P. Romulo. O írod.: Filipine poetry (1924); Philippine plays (1930); A doveglion book of Philip­pine poetry (1962); T. del Castillo y Tuazon—B. S. Medina: Philippine literature from ancient times to the present (1964); L. Casper: New writing from the Philippines. A critique and anthology (1966); E. O. Constantino: Cebu's young prose and poem writers (Solidarity, 2. köt. 1967); F. Arcellana: American influence in Philippine lite­rature (Solidarity, 2. köt., 1967). Polricsy Pál Fulton [fultn], Robin (Arran, 1937. máj. 6. — ): skót költő. Edinburghben tanult. 1967-től egy edinburghi irodal­mi folyóirat szerkesztője. Verseskötetei: A Manner of Definition ('Egy fajta meg­határozás', 1963); An Italian Quartett ('Olasz kvartett', 1966); Instances ('Pél­dázatok', 1967); Inventories ('Leltárak', 1969); Fumet [fumé], Stanislas (Lescar, Bas­ses-Pyrénées, 1896. máj. 10. —), francia esszéíró. Már diákkorában folyóiratot alapított Echos du silence c. Az I. világ­háború után a francia katolikus megújulás harcosainak egyike, J. Maritain-nel együtt szerkesztette a Roseau d'Or c. könyvsorozatot, majd 1937 után át­vette a Temps Présents c. baloldali kato­likus folyóirat irányítását, amelynek legfőbb munkatársai Glaudel, Mauriac és Maritain volt. A 2. világháború alatt, míg be nem tiltották, a folyóirat Lyon­ban jelent meg Temps Nouveau c.­ Fumet élénk kapcsolatban állt az ellen­állási mozgalommal, három hónapot töltött a Gestapo börtönében. A háború után még 3 évig irányította a Temps Présents-t; a rádiónál működött, az író­szövetség alelnöke, a Paul Claudel-tár­saság elnöke volt stb. írt regényeket, irodalmi és művészettörténeti esszéket, tanulmányokat.­­ Főbb művei: Le procés de l'art (tan., é. n.: Eckhardt S., A művészet pere, Új francia katolikus írók antológiája, 1947); Mikael ou Qui comme le Dieu ('Mikael, avagy ki olyan, mint az Isten', reg., 1949); Braque (monogr.); Paul Glaudel (tan., 1958); Rimbaud, mystique contrarie ('Rimbaud, a megbántott misztikus', 1966). Tótfalusi István Funabashi Seiichi; Funabasi Szejicsi (Tokyo, 1904. dec. 25.—): japán író. Egyetemi tanár fia. Gyermekkorától kezdve sokat betegeskedett. Idejét főleg olvasással töltötte, a színház és a sumojá­ték rajongója. Első színműveit még közép­iskolás korában publikálta. A Tokyo Egyetemen japán nyelv és irodalom sza­kot végzett. Aktívan bekapcsolódott a modern színházi mozgalmakba.­­ Első drámakötete Aiyoku no hito saji ('Egy kanál szerelemvágy', 1930) c. jelent meg. Az ún. tiszta irodalomban az intellek­tuális behaviorizmus tipikus képviselője. 1938-ban adta ki egyik legismertebb novelláskötetét Bokuseki ('Fák-kövek') c. A háború óta főleg az addig tiltott erotikus témákat dolgozza fel regényei­ben nagy művészi erővel, egyedi látás­móddal.­­ A japán klasszikus regénye­ken nevelődött, mély líraiságú írásművé­szete egyedülálló helyet biztosít számára a modern japán irodalomban. O Egyéb főművei: Yuki fujin­ezu ('Vázlat Yuki úrhölgyről', reg., 1948 — 1950); Hana no shogai ('A világ élete', reg., 1952 — 1953); Aru onna no enkei ('Egy nő távolról nézve', reg., 1963). Halla István Fundoianu, Benjámin: —Fondane, Benjámin Funger, Joannes (? —1612), holland származású latin költő, tanár. Egy Krisz­tus életét feldolgozó epikus költemény (Sacrorum carminum sylloge, 'Vallásos versek gyűjteménye', 1591) és didakti­kus versek mellett legjelentősebb műve az 1100 hexameterből álló Epinicia ('Győ­zelmi vers', 1595), melyben Orániai Móric németalföldi helytartó haditetteit énekelte meg, helyenként elevenen ecse­telve a harci eseményeket, másutt ros­kadozva az antik szóvirágok súlya alatt. O­­rod.: G. Ellinger: Geschichte der neulateinischen Lyrik in den Nieder­landen (1933). Tarnai Andor funkció [latin functio­­elvégzés, el­intézés) : 1. általános értelemben fel- 25* 387

Next