Világirodalmi lexikon 3. F–Groc (1975)
G - Godefridus Viterbiensis - Godefroy de Breteuil; Godefroy de Saint-Victor - Godet,Philippe - Godina, Ferdo - Godínez, Felipe
GODIN háborúk idején a lengyel légió soraiban harcolt, ütközetben esett el. Irodalmi pályáját katonaújság szerkesztésével kezdte, az ún. lengyel légióköltészet legkimagaslóbb egyénisége. A Lengyelorban igen népszerű Wiersz do legiów polskich ('Vers a lengyel légiókhoz', 1805) szerzője. Meséket, elbeszéléseket is írt, műfordítással is foglalkozott. O Önálló kötete Grenadier-filosof ('Gránátosfilozófus', 1805; új kiad.: 1953) c. jelent meg. O Gyűjt. kiad.: Dziela wierszem i prozy ('Művek versben és prózában', válogatás, 1821). Fejér Irén Godefridus Viterbiensis [godefridusz viterbienzisz]. Gottfried von Viterbo (német név), (1120 k. —1197 után): latinul alkotó, valószínűleg német születésű történetíró. Itáliában élt, királyi káplánt, jegyzői tisztet viselt, sokszor járt diplomáciai küldetésben. Műveit versekkel kevert prózában vagy versben írta. A Két „könyv"-re (—liber) osztott Speculum regum ('Királyok tükre', 1180 után) c. művének tárgya az összes királyok és császárok genealógiája a trójaiaktól a német-római birodalom koráig. Memoria saeculorum ('Századok emlékezete', 1185) c. verses, részben prózai munkájában nagyjából az előző könyvében mondottakat ismétli meg. Legnevezetesebb műve a Pantheon, korának legátfogóbb, a világ teremtésével kezdődő történeti kompendiuma, melyet Mo.-on is jól ismertek. A Gesta. Friderici ('[I.] Frigyes tettei') c., 47 kisebb költeményből álló művében 1162 —1180-ig mondja el a császár életét és tevékenységét. O Kiad.: MG, Scriptores (22. köt., 1872). O trod.: E. Schulz: Die Entstehung der Werke Gottfrieds von Viterbo (1925). W. Berges: Fürstenspiegel des hohen und späten Mittelalters (1958). Tarnai Andor Godefroy de Breteuil [godfroy döbrötől]. Godefroy de Saint-Victor, ( ?, ? — ?, 1196), középkori latin költő. Hosszabb ideig filozófiát és tudományokat tanított, majd egyházi elöljáró a saint-victori apátságban. Valószínűleg öt himnusz tulajdonítható neki, legfontosabb a Flanctus antenescia ('Siralmat azelőtt nem ismerve') kezdetű Mária-siralom, amely a viktorinus hagyományt fejleszti tovább, és nagy hatással volt a későbbi Mária-panaszokra, ennek fordítása az Ómagyar Mária-siralom is. Filozófiai költészete fontosabb: Szent Bernát hatását mutatja a Microcosmos ('Mikrokozmosz') c. mű, mely allegorikus kommentár a Genesis 1. könyvéhez. A Fons philosophiae ('A filozófia forrása') c. tanköltemény a hét szabad művészet dicsőítése. Művei között találunk még egy Szent Ágostont dicsőítő költeményt, egy sor prédikációt és levelet. Zemplényi Ferenc Godet [gode], Philippe (Neuchâtel, 1850 — uo., 1922), svájci francia író, irodalomtörténész. Apja protestáns lelkész, a porosz trónörökös nevelője volt. Godet hét évig ügyvéd volt, s közben már megjelentek nem túlságosan jelentős első verseskötetei, amelyek azonban világosan mutatják, hogy párizsi hírnévre törő svájci francia írótársaitól eltérően, ragaszkodik szűkebb hazájához. Szülővárosában a francia irodalom tanára lett, s közben számos svájci napi- és hetilapnak rendszeres munkatársa. Kutatómunkájának legfontosabb eredménye az igen alapos, de a nagyközönség számára népszerűen megírt Histoire littéraire de la Suisse française ('Francia Svájc irodalomtörténete', 1890), amelynek fő célja francia Svájc kulturális örökségének és kulturális egységének tudatosítása volt. Egyéb főművei: Le coeur et les yeux ('A szív és a szemek', költ.ek, 1882); Les réalités ('Realitások', költ.ek, 1887); Madame de Gharriére et ses amis (Charriére-né és barátai', tan., 1906). O Irod.: A. Berchtold: Philippe Godet (La Suisse romande au cap du 20e siècle, 1963). Szávai János Godina, Ferdo (Dolnja Bistrica, 1912. okt. 7.—): szlovén író. Mint főiskolai hallgató részt vett a felszabadító harcokban, majd a háború után különböző politikai funkciókat és szervezési feladatokat töltött be könyvkiadóknál és a filmnél. Realista, helyenként naturalista stílusban mutatja be a Murán túli parasztok, egyetemi hallgatók, papok és nők, valamint a háború utáni önző és spekulációból élő emberek életét. Számos novelláskötetet is közreadott. Főbb regényei: Bele tulpike ('Fehér tulipánok', 1945); Babilon ljubezni in sovrastva ('A szerelem és a gyűlölet Babilonja', 1966). O Magyarul: 1 elb. (Bodrits I.: Téli éj. Mai szlovén elbeszélők, 1970). O írod.: V. Petersies: Fehér tavirózsák (Nagyv, 1964, 2.); M. Mejak: Knjizevna krónika 1962 — 1965 (1966). Anton Slodnjak Godínez [godinesz], Felipe (Sevilla, 1588 — 1637 vagy 1639), spanyol író. A teológia doktora volt. Zsidó származása és a zsidók melletti állásfoglalása felkeltette az inkvizíció gyanúját, és hoszszabb börtönbüntetésre, ill. száműzetésre ítélték. Színpadi alkotásai alapján Lope de Vega iskolájához tartozik.