Világirodalmi lexikon 3. F–Groc (1975)
G - Gressmann,Uwe - Gretser, Jacobus - Grettis Saga - Greulich, Emil Rudolf
747 GREUL 1909; 2. kiad. 1926) c. nagyszabású forrásgyűjteménynek. A. Ungnaddal közösen vallástörténeti kommentárt írt a Gilgames-eposz újasszír változatához: Das Gilgamesch-Epos. . . (1911). Főbb munkái még: Der Ursprung der israelitischjüdischen Eschatologie (Az izraeli—zsidó eszkhatológia eredete', 1905); Die alteste Geschichtsschreibung und Prophetie Israels ('Izrael legkorábbi történetírása és próféciája', 1910); Mose und seine Zeit ('Mózes és kora', 1913); Die Anfange Israels ('Izrael kezdetei', 1914); Der Messiás ('A Megváltó', 1929); Israels Spruchweisheit im Zusammenhang der Weltliteratur ('Az izraeli bölcs mondások világirodalmi összefüggései', 1925). Műveinek teljes bibliográfiája: ZAW 69. köt., 1957. Komoróczy Géza Gressmann [greszman], Uwe (Berlin, 1933—Berlin, 1969), német (NDK) költő. Háború alatti hányatott élete és korai betegsége ellenére már nagyon fiatalon írt és rajzolt. Az új, NDK-beli irodalom nagy ígérete volt. O Der Vogel Frühling ('Tavaszmadár', költ.-ek, 1966) c. kötetével aratta legnagyobb sikerét. O Magyarul: 1 vers (Tóth B., Utunk, 1964, 41.); 2 vers (Hajnal G., Nagyv, 1969, 10.); 1 vers (Nagy L., Nagyv, 1974, 5.). Komáromi Sándor Gretser [greccer], Jacobus; Gretscher; Grether (névváltozatok); (Markdorf, Meersburg köz., 1562. márc. 27.—Ingolstadt, 1625. jan. 29.): latinul alkotó német író. Petrus Ganisius mellett a legjelentősebb német jezsuita. Fribourgban (Svájc) és Ingolstadtban működött mint a skolasztikus teológia és az erkölcstan tanára. Több mint 300 műve jelent meg, görög nyelvtanát Mo.-on is használták a jezsuita iskolákban. Elsősorban teológus, ennek ellenére humanista módon vonzódott az antikvitáshoz. Első drámáját (Timon, 1584) Lukianosz egy dialógusa ihlette; ugyancsak antik és humanista műveltségéről tanúskodik trilógiája, a comoedia de regno humanitatis ('Komédia az emberség birodalmáról', 1585 k.). Az Udo von Magdeburg püspök legendáját feldolgozó Udo c. drámájának „szerződés az ördöggel" motívuma Bidermann Cenodoxusának előképe. 23 iskoladrámájával a jezsuita színjátszás stílusára tett erős hatást, közülük ismertebbek: De conversione Sancti~ Pauli ('Szent Pál megtéréséről'), Der conversione S[ancti~ Augustini ('Szent Ágoston megtéréséről'). O Magyarul: Görög prozodia (1738). O Irod.: A. Dürrwachter: Jákob Gretter und seine Dramen (1912). Tarnai Andor Grettis saga [grettisz szága]; Grettla (közkeletű név). ('Grettir története'): regíny jellegű, anonim izlandi történet az 1300 körüli évekből. Egy 1270 és 1280 körül írt első változat alapján készült. Címkése Gretthr Ásmundarson (996 k.— 1031), ahogyan a saga néhány strófabetétje is mutatja, a szkaldikus költészet egyik neves művelője is. A 11 eredeti nyelvű kiadásban (először 1756-ban), majd 7 nyelven 30 ízben megjelent, rendkívül népszerű mű a sagairodalom legeredetibb műfajának, a nemzetségi sagálénak késő klasszikus darabja. Grettir az izlandi történelem legnagyobb, tragikus indíttatású kitaszított figurája, aki 17 évig bírta ki jogfosztott bujdosásban, mígnem megölték. Ebben az időkeretben esett kalandjai során, a honi paraszti világ realista részletábrázolásai közepette mindinkább népi hőssé, szabadítóvá (egyfajta Robin Hooddá) növekszik alakja, jó kontrasztban hivatalos kisemmizettségével. A nagy íráskészségű szerző egész könyvtárat használt fel munkája írásakor a Beoumlftól szinte az egész sagairodalmon át a legfrissebb lovagregényekig. Az egy-két évszázados múltba „természetesen", szinkretikusan, a történelmi hitelesség képzetének egyértelműségével pillant vissza, régibb nemzetségi sagákkal szemben sok esetben már nagy hatású esztétikai tényezőnek használja a történelmi környezetet, így műve a történelmi regény prototípusának nevezhető. O Mai Izlandira átírva H. Laxness bevezetőjével jelent meg (1946). O Legjobb kiadása Gudni Jónsson bevezető tanulmánya (1956). O Irod.: D. Stedman: Some points of resemblance between Beowulf and the Grettla (Saga-Book of Viking Society, 1913); J. Lange: The relation and development of English and Icelandic Outlaw Tradition (1935); S. Nordal: Sturla Jjórdarson og Grettis saga (1938); H. Laxness: Lítil samantekt um útilegumenn (Tímarit Máls og Menningar, 1949); O. Nordland: Norrene og_ europeiske litteraere Ián i Grettis saga Ásmundarsonar (Mál og Minne 44, 1953); M. Ciklamini: Om Grettis saga (Arv 22, 1966). Bernáth István Greulich [graflihh], Emil Rudolf; Erge (írói név), (Berlin, 1909. okt. 6. —): német (NDK) elbeszélő és szatirikus író. Nyomdász volt, 1933 után illegális tevékenységet folytatott; elítélték, majd büntetőszázadba helyezték. 1945 után szerkesztő, majd szabad foglalkozású író. O Humánus mondanivalójú kalandregények, szatírák, „berlini történetek" ügyes tollú szerzője. O Főműve: Reiner wird als