Világirodalmi lexikon 4. Grog–Ilv (1975)
G - gtercsosz - gterma - Guadeloupe irodalma - Gualterus Burlaeus; Burley, Burleigh
GUALT nyelvű lengyel költő, humanista. A reneszánsz gondolkodás legkiemelkedőbb képviselője Lengyelor-ban. 1428-tól a krakkói Akadémián tanult, 1433-tól ugyanott a római költészet előadója volt. 1437 — 1439 között IV. Jenő pápa udvarában tartózkodott, 1440-ben elkísérte Ulászlót a magyarok-i hadjáratban, 1444-ben részt vett a várnai csatában. Egy ideig Hunyadi János, majd Vitéz János humanista udvarában tartózkodott. 1451-től lwówi (Lemberg) érsek. A maga alapította Dunajów városkában (Lwów mellett) létrehozta a szellemi élet központját, püspöki palotája Lengyelok első humanista udvara. Teológiai felfogásában sok az önállóság, függetleníteni kívánta a tudományt, a filozófiát, az etikát, a politikát és a nevelést a középkori tekintélykultusztól. Fellépett a természet teleologikus felfogása ellen. A középkori embereszménnyel szembeállította a reneszánsz emberideált. Műveinek nagy része elpusztult. Életéről és működéséről alapvető forrás: Kallimakhosz: De vita et moribus Gregorii Sanocensis ('Sanoki Gergely élete és szokásai', kiad.: 1835, lengyel kiadás: 1909). ,rod.: Kovács E.: A krakkói egyetem és a magyar művelődés (1964). Kovács Endre gtercsosz:+gterma gterma (tibeti 'kincs'); gtercsosz (tibeti 'kincs + irat, könyv'); terma, tercsö (népnyelvi formák); tibeti apokrif mű; Buddhának, Gsenrab Mibónak (a bon vallás legendás alapítójának) vagy egy kései szentnek tulajdonított szöveg, amelyet szerzőjük állítólag elrejtett az utókor számára, és amelyet aztán természetfeletti sugallatra egy választott személy, a gterbton (tibeti 'kincs -- előhozó') vagy gterszton (tibeti 'kincs -ttanító, tudós') fedezett fel. Egyes gtermák teljes egészükben ,, felfedező "-ik alkotásai, mások valóban korábbi munkák felhasználásával készültek. Nagyrészt doktrinális vagy misztikus - mágikus szövegek, s vagy elfeledett régi tanokat, szertartásokat elenerítenek fel, vagy épp ellenkezőleg, az „ortodox" felfogástól idegen, „eretnek", új tanokat hirdetnek. Akad azonban a gzermák közt néhány, aktuális politikai célokat követő epikus történeti múlt is. Irodalmi szempontból a Manibkabum, a+Bardoi toszgrol, a Gzermjig és kiváltképpen az Orgjanglingpa által „felfedezett" gtermák a legjelentősebbek. Uray Géza Guadeloupe irodalma: Guadeloupe két nagyobb — voltaképpen egy tengerszoros által elválasztott kettős — szigetből és öt kisebb szigetből áll; a középamerikai Szélcsendes-szigetek (Kis-Antillák) sorába tartozik. Területe 1779 négyzetkilométer. Lakossága (1970-es becslés szerint) 327 000, többségükben négerek és mulattok, továbbá fehérek, főként a 300 évvel ezelőtt bevándorolt bretonok és normannok leszármazottai. A Francia Köztársaság tengerentúli területe, hivatalos nyelve a francia. — A felnőtt lakosság 16%-a analfabéta. A 19. sz.-i, guadeloupe-i származású Ph. F. Dumanoir jellegzetesen francia drámaíróvá lett: népszerű vaudevillejeit és melodrámáit sokfelé játszották — így a század közepétől kezdve nálunk is — mint tipikusan francia színműveket. A guadeloupe-i irodalom kibontakozása az 1920-as években indult meg, párhuzamosan a közép- és dél-amerikai néger mozgalmak fellendülésével. Az 1932-ben Párizsban megjelent Légitime défense ('Jogos védekezés') c. folyóiratnak csak egyetlen száma került a párizsi néger értelmiségiek körébe, de így is felrázta az antillai diákokat, közöttük a guadeloupe-i G. Tirolient. Nagy hatással volt a későbbi fejlődésre az 1947-től kezdve megjelenő afrikai Présence Africaine, valamint a tíz évvel később megindult Black Orpheus (az afrikai és az afroamerikai irodalom folyóirata), továbbá a négritude szemlélete. 1949-től több jelentős guadeloupe-i író és költő művét adták ki, túlnyomórészt Párizsban, nemritkán kitűnő előszavakkal (mint P. Fort, P. Mac Orlan és mások bevezetői), neves kiadóknál (Gallimard). Néhány ismertebb szerző: S. Alcandre (regény), J.-L. Bagidoo (regény, verseskötet), M. Lacrosile (regények), F. Morand (verseskötetek, elbeszélések), P. Niger (verseskötet, regények), M. de Rivel (elbeszélések), G. Tirolien (verseskötet). O írod.: J. Jahn: A Bibliography of Neo-African Literature — from Africa, America and the Carribean (1965). Keszthelyi T.: Az afrikai irodalom kialakulása és fejlődése napjainkig (1971). Kovács Endre Gualterus Burlaeus [guálterusz burleusz]; Burley, Burleigh (angol névváltozatok). (1275 ? —1344 után); latinul alkotó angol Ferenc-rendi szerzetes. 1290—1306 között Oxfordban tanult, ill. tanított, majd Duns Scotust követve Párizsba ment (1307 — 1326/1327), ahol Albertus Magnus és Aquinói Szent Tamás befolyása alá került. Később többször járt el diplomáciai megbízatásokban. A 14. sz. legjelentősebb angol sko-