Világosság, 1976. január-június (17. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 4. szám - A hírhedt Moon-szekta

előtt a Jézus Társaságban kellett éreztetniük hatásukat. Vrijburg, amszterdami diák­páter megszegte a katolikus papok számára előírt nőtlenségi fogadalmat, és meghá­zasodott. Két másik jezsuita, Oosterhuis és Van der Stop védelmébe vette a hierarchia előtt, és ezért nekik is el kellett hagyniuk a rendet. Loyolai Ignác követői ma bonyolult és mélyreható változásokkal néznek szembe. Maguk a jezsuiták ezt azzal magyarázzák, hogy másoknál jobban belebonyolódtak a modern társadalmat foglal­koztató válság­problémákba. „Megfertőztük magunkat a betegséggel, amelyet gyógyítani akarunk.” Az egysé­ges gondolkodás hiánya, politikai és bibliaértelmezési ellentétek, a rendi fegyelemmel ellentétes viselkedés, a misszionárius hagyomány kritikája, a folyamatos szeku­­larizálódási tendenciák: mindez az utóbbi tíz évben meggyengítette a rend monolitikus jellegét, bevethető­ségét. A 32. egyetemes kongregáción kísérlet történt a renden belüli széthúzó tendenciák megfékezésére. A jezsuiták új módon szeretnék megoldani gondjaikat. Annyi bizo­nyos, hogy nem csupán a Jézus Társaságot, hanem a ró­mai katolikus egyházat is érintő problémákról van szó. Képletesen szólva: a jezsuita rend a katolikus egyház „lakmuszpapírja”. A beavatottak azt tanácsolják: figyel­jen arra, mi történik a jezsuitáknál, s akkor tudni fogja azt is, mi megy végbe az egész római egyházban. K. E. A JEZSUITÁK SZÁM SZERINTI MEGOSZLÁSA (1974-es adatok) Európa 11 720 Amerika 11 142 Ázsia 4 897 Afrika 1 333 Óceánia 370 Összesen 29.462 (Die Weltwoche, 1975. nov. 19.) A HÍRHEDT MOON-SZEKTA IV mintegy húsz esztendeje, egy Sun Myung Moon nevezetű, koreai származású ember vallást alapított az Egyesült Államokban. „Az Egyesített Egyház”, amely főként a fiatalok körében népszerű, az­óta valóságos földalatti szervezetté terebélyesedett, s ma már nemcsak az Egyesült Államokban, de Ja­pánban, Dél-Koreában, sőt Fran­ciaországban is vannak közös­ségei. Bernard Poirier abbé, a jezsuiták által szerkesztett Etudes című fo­lyóirat 1975 augusztusi számában írt erről a különös mozgalomról, amely a francia fiatalok közül is szedi áldozatait. Moon hitelveiről meglehetősen ho­mályos információink vannak. Elfogadja, sőt el is várja híveitől, hogy Messiásként tiszteljék: azt állítja, hogy nagyobb ember ma­gánál Jézusnál is. Moon, noha üres 266 zsebbel érkezett az Egyesült Ál­lamokba, jelenleg tizenöt millió dolláros vagyon tulajdonosa, s több fontos iparvállalat vezérigaz­gatója. Hogy honnan szerezte ezt a hatalmas összeget, rejtély. Mind­össze annyi bizonyos, hogy szek­tája évi hat millió dolláros segélyt kap az államtól, és tekintélyes po­litikai körökkel áll kapcsolatban. A szekta tagjai a „karizmatikus” gyülekezetekre emlékeztető val­lási közösségekben élnek. Minden­kit tárt karokkal fogadnak, és fő­ként ez a színlelt baráti légkör vonzza a fiatalokat — elsősorban azokat, akiket magukra hagynak. Igen sok fiatal a családi melegség utáni vágyában sodródik Moon hívei közé. A tagok rendkívül in­­tenzív vallásos életet élnek, sokat imádkoznak, több órát naponta, mégpedig spontán stílusban, mondják, kiáltozzák, ami éppen eszükbe jut. A közösségi életet szigorú törvények szabályozzák. Keveset alszanak, keveset esznek és sokat dolgoznak. Gyakran ti­zenhat órát is naponta, bár erről tilos idegeneknek beszélni. Pihe­nés nincs. „Szabadidejükben” éne­kelnek vagy előadásokat hallgat­nak. Baráti kapcsolat nemigen ala­kulhat ki közöttük: minden be­szélgetés vagy vita lehetetlen, s úgyszólván sosem maradnak egye­dül. A fiatalok csak levelezőlapo­kat írhatnak családjuknak. A ta­gok közti házasságot a vezetők hozzák létre, úgy hogy egy listá­ról vagy fényképről kiválasztják a megfelelő párokat. A mozgalom célját egy ösztövér sokszorosított könyvecske fogal­mazza meg, amely Az isteni hitel­vek címet viseli. Ez az elmélet kü­lönös elegye az Evangéliumokból és az Ótestamentumból vett, szó szerint értelmezett idézeteknek, a keleti filozófiának és Moon tu­lajdon zagyvaságainak. Moon szó-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék