Világosság, 1988. július-december (29. évfolyam, 7-12. szám)

1988 / 12. szám - AZ ANARCHIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL - Gábor György: "A megösmerésnek erőszak nélkül való világossága": Schmidt Jenő Henrik gnósztikus anarchista államelmélete

„A megösmerésnek erőszak nélkül való világossága ” Schmitt Jenő Henrik gnosztikus anarchista államelmélete AI. királyi törvényszék elé terjesztett vádiratá­ban 1897. május 10-én dr. Baumgarten Izidor királyi ügyész a btk. 173. §-ában meghatározot­tak alapján bűnösnek nyilvánította dr. Schmitt Jenő Henriket az alkotmány intézményei ellen elkövetett izgatás vétségében, s ellene az esküdt­széki sajtóbíróságtól eljárást és megfelelő ítélet­­hozatalt kért.­ A vádirat büntetendőnek minősí­tette azokat a gondolatokat, amelyeket a vádlott Állam nélkül c. folyóiratának 1897. február 22-i számában­ megjelent Az anarkia kivihetőségéi c. cikke tartalmazott, s amelyek közül a legjellem­zőbbeket és legsúlyosabbakat maga a vádirat is összefoglalja: „az állami törvény lényegileg a banditák törvénykönyvétől semmit sem külön­bözik”, „a törvényhatalom miben sem különbö­zik az elvetemedett közönséges gonosztevőtől”, „maga az állam szüli a bűnt” stb. A vádat sú­lyosbította az a körülmény, hogy ezek és ezek­hez hasonló kijelentések az Állam nélkül hasáb­jain, a vádlott különböző írásaiban rendre fel­bukkantak, így például a lap 9., februári számá­ban, ahol Schmitt Jenő Henrik nevének megje­lölése nélkül bocsátott közre — Párhuzam cím­mel — egy rövid írást, amely az államokat, biro­dalmakat egy parancsnok által vezetett rabló­bandának minősítette, s kimutatta, hogy az ural­kodó és a kalóz mestersége teljesen azonos, csu­pán a rablás mennyiségében mutatható ki jelen­tős különbség, az előbbi javára.3 Dr. Baumgarten Izidor, aki az állami cenzúra érdekeit a legmesszebbmenőkig szem előtt tart­va példamutató bajnokként jeles szakértelem­mel igyekezett fellépni a sajtószabadság fenye­gető réme ellen, nem kimondottan volt jártas a patrisztikában, a keresztény egyházatyák tanítá­saival foglalkozó tudományban. Mindenre ki­terjedő figyelmét ugyanis csupán az az apró tény kerülte el, hogy a Párhuzam címmel közre­ 784 adott írás valódi szerzője egy bizonyos Aurelius Augustinus, ismertebb nevén Szent Ágoston IV—V. századi egyházatya, Hippo püspöke, a katolikus egyház egyik legnagyobb szentje, aki De civitate Dei c. munkájának IV. könyve 4. fe­jezetében írta le ezeket a sorokat, a 400-as évek elején. Mindenesetre Zsitvay Leo törvényszéki ülnök bölcs belátásának, no és Schmitt Jenő Henrik finom kiigazító leleplezésének­ köszön­hető, hogy a bíróság nem indított felségsértési pert Szent Ágoston ellen. Joggal merül fel a kérdés: Szent Ágostonra csupán egy — végül is happy enddel záródó — történet igazi csattanójaként lett volna szüksége Schmitt Jenőnek, avagy majd’ másfél ezer év távlatából is lényegi módon tudott meríteni a „doctor gratiae” életművéből? Annyi minden­esetre bizonyosnak tűnik, hogy Szent Ágoston nemigen kaphat helyet az anarchisták panteon­jában és Schmitt Jenő Henrik sem képzelhető el — még a legnagyobb blaszfémia árán sem — az egyház szentjeinek sorában, aki ily módon, a Rövidítések:­­ N = Állam nélkül, 1897—99.; RG = Religion des Geistes; A. = Anarkizmus. A Társadalomtudományi Tár­saság által rendezett felolvasó-, illetve vitaüléseken tartott elő­adások, Bp. 1904.; B. = Krisztus és Buddha, RG.; D. = Dan­te Isteni színjátéka, Bp. 1926.; E. = Schmitt Jenő Henrik Három előadása, Bp. 1911.; G. = Die Gnosis, 1.­­. Die Gno­sis des Altertums, Leipzig, 1903.; I. = Krisztus istensége a modern ember szellemében, Chicago, 1925.; J. = A jövendő pozitiv-tudományos világszemlélete a modern fizika átalaku­lásával való vonatkozásban, Bp. 1921; K. = A szellemi vallás katekizmusa, Élet, V. évf., 3—4—5. sz. (1894) Kr. = Krisz­tus, Bp. 1920.; R. = Religió azoknak, akikben fiatal a kedély, egyben Jézus élete és bevezetés a megismerésbe bárki számá­ra, Bp. 1927.; Sz. = A szellem fejlődéstörvénye, Bp. 1920.; V. = A szellem vallása — a szocializmus világnézete, RG. 1 A sajtóperről, valamint Schmitt Jenő Henriknek az utolsó szó jogán elmondott beszédéről: Dr. Schmitt Jenő sajtópere, Az állam az igazság ítélőszéke előtt, Bp. 1897. 2 ÁN, 1/4. sz. 5 ÁN, 1/9. sz. * Vö. Dr. Schmitt Jenő sajtópere, i. m. 43. o.

Next