Világosság, 1946. március (3. évfolyam, 47-72. szám)

1946-03-28 / 69. szám

t SS ffA magyar rontás ellen...“ Választások közelednek s a sajtó naponta ad híreket, hogy a nagyhatalmak megkezd­ték a mi békeszerződéseinket előkészítő tár­gyalásokat. Mindkét esemény olyan, hogy alkalmas érzelmi talajt nyújt a gonosz ki­hívások, provokációk, hajtogatások számára. Sajnos, így van ez. Az az új demokratikus szellemiség, mely a mindannyiunkat vérbe­­fürösztő közelmúlt megismétlődéseinek a le­hetőségeit akarja kiküszöbölni, nem dolgoz­­hatik hajtogatásokkal. Az új utat keresi, a becsületesebb megoldást, az új szellem, bé­kekötést, amely népeket fog össze és állít egymás mellé építő munkára. Ezt az utat meg is találta a haladó demokráciában s most azért harcol, hogy m­egmaradhassunk ezen az uton. Ennek a harcnak néhány szép és meggon­­dolkoztató megnyilatkozását továbbítjuk alább a mi hajtogatásnak s gonosz provoká­cióknak egyaránt kitett erdélyi magyarsá­gunkhoz. Meg kell szilárdulnia bennünk a becsületes szándék nyugalmának, hogy harc­­képesek maradhassunk az eddigieknél tisz­tább, mert a demokrácia szellemiségéből fa­kadó megoldások érdekében. Ehhez segíthet­nek hozzá az alábbi sorok, amelyeket a bu­dapesti „Új Magyarország“ című lapból idé­zünk M. Káldor Györgynek „A magyar ron­tás ellen" cimű Cik­kéből. „Mi a Dunavölgye nemzetiségeinek — írja Káldor György — a demokratikus emberi jogokon alapuló békés együttélését, különös­képpen a magyar nemzeti kisebbségek jo­gainak intézményes, ellenőrzött biztosítását tartjuk külpolitikánk egyik legfőbb céljának. De éppen kisebbségi politikánk eredményes keresztülvitele céljából kell végre egyértel­műen megvonni a határvonalat azok között, akik a nemzetiségi politikában a Szovjet­unió lenin-sztatinl elvein alapuló korszak­alkotó gyakorlatát tartják eszményinek a Dunavölgye számára is, és azok között, akik ma is, mint 25 éven keresztül, a határkérdés mythizálásával ködösítik a magyar lelkeket.‘‘ „Ki kell végre mondanunk: nem az a dön­­tő, hogy hol húzzuk meg a határokat, hanem az, hogy milyen jelentőséggel ruházzuk fel azokat. Embertelen és antidemokratikus vol­na magyarok és románok, magyarok és szlovákok, magyarok és szerbek százezreit, sőt millióit ősi falvaikból kihajszolni, hogy népességcsere útján oldják meg a nemzeti­ségi kérdést. A Dunavölgye nemzetiségi je­­len­­l­éseinek komplex jellegénél fogva se­­m­ilyen határmegvonás nem lehet igazságos és nem vezethet zárt német­i államok alakí­tásához. Ezért azt kell követelnünk, hogy ezen a területen a határok gazdasági és po­litikai jelentősége a minimumra redukáltas­­sék és az Itt élő népek között olyan őszin­tén testvéri viszony fejlődjék ki, amilyenről a Petőfiek és Kossuthok, Ady Endrék és­­Jó­zsef Attilák álmodtak." „Ezt a politikát nem lehet abban a régi szellemben keresztülviinni, amely szándé­kosan misztikus ködben tartotta a magyar nemzeti követeléseket a revizionizmus és a szentistváni Integritás vágyálmai között. Ennek a politikának egyszers mindenkorra szakítania kell azzal a sovinizmussal, mely a néprajzi argumentummal kezdődött, hogy a földrajzival folytatódjék, s a történelmi érvben kulmináljon. Ez a gondolat a revi­zio­nizmusról a magyar Integritás „dunavöl­­gyi elsőszü­lötd­ségi“ elméletén keresztül a német rablóimperializmushoz vezetett s a hitlerizm­ushoz láncolta a m­agyar sors sze­kerét. Ki kell világosan mondanunk, hogy semmi közösségünk ezzel az eszelős bu­gris­­inmperiatizmussal, és ha a dunavölgyi nem­zetiségi kérdés végrehajtása tekintetében a Szovjetunió péld­aadása lebeg szemünk előtt és ha azt óhajtjuk, hogy minden nemzeti­­­­ségi kérdés e területen az Egyesült Nemze­tek ellenőrzése alá helyeztessék, akkor ebben az a meggyőződés vezet bennünket, hogy a határokon innen és túl még oly hatalmas fasiszta csökevényekkel kell megbirkóznunk, hogy ebben a nemzetközi igazságtevés de­mokratikus erőit nem nélkülözhetjük ...« Erről a kérdésről cikkezik Darvas­­József is az „Új Magyarország“-nak ugyanebben a számában. Az időszerű és legfontosabb teendőre mutat rá, az első feladatra, a reakció elleni hárem, mert a reakció műve az a gonosz bujtogatás és provokáció, amely Kolonavár 1946 március 28 A MNSz magyar szövetkezetet alapit Bukarestben Újabb 58 vspríti szivjet pilosi­a érkezik Kelozsvárra Szerkesztőbizottság­­ BENEDEK MARCELL, KACSÓ SÁNDOR, KÓS KÁROLY Felelős szerkesztő: BALOGH EDGÁR ÁRA 1 200 lej­­ Csütörtök III. évfolyam, 69. szám A szovjet politika ismét bebizonyította őszinte békekészségét — állapítja meg a moszkvai rádió LONDON, március 26. (Radar) Az Egye­sült Nemzetek biztonsági tanácsa hétfőn keleteurópai időszámítás szerint fél tizen­kettőkor megnyitotta második ülésszakát. A­­ megnyitó ülésen U-Taj-Csi dr., Kína képvi­selője, aki az ülésszakon elnökölni fog, azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a tanács­­meg fog felelni a beléje helyezett remé­nyeknek és a világ bizalmának. Byrnes amerikai külügyminiszter fel­olvasta ezután Truman elnök üdvözlő levelét. — Az amerikai nép teljes támogatást fog A perzsa kérdés a NEW YORK, március 26. (Rádió) A biz­tonsági tanács keddi ülésén a perzsa kér­dés vitáját kezdték meg. Ennek a megvi­tatását nagy mértékben megkönnyítette az a tény, hogy a szovjet csapatok meg­kezdték Perzsia teljes kiürítését. A moszkvai rádió foglalkozva Perzsia szovjet részről történő elhagyásával, ki­fejtette, hogy a szovjet politika ismét be­bizonyította őszinte békekészségét. Tette ezt azért, mert a rettenetes háború tanul­nyújtani a nemzetközi szervezetnek, hogy erőt adjon számára a világ békéjének fenn­tartásához — szögezte le levelében az elnök. Byrnes a maga részéről fűzött hozzá ez­után néhány megjegyzést a levélhez. — A tanácsnak foglalkozni kell mindazok­kal a kérdésekkel­, melyekért a­ múltban a nemzetek háborúzni voltak készek — mond­ta. — Fel kell készülnie arra, hogy gyorsan működjék, hogy megtarthassa a béke útját, melyet a nemzetek követni akarnak. tanács napirendjén sagaként tisztában van azzal, hogy a­­mérhetetlen szenvedések utál), az emberi­ség igazi békére vágyik. De utalt a mosz­kvai rádió hírmagyarázója azokra az egyes nyugati politikai csoportokra is, amelyek tevékenysége az emberiséget a békés fejlődés útjáról eltérítve, minden­áron háborúba sodrásra irányul. Ezeknek a reakciós köröknek előbb a háború, majd a demokrácia megsemmisítése a­ céljuk, azonban ezt a szovjet népek nem fogják eltűrni. A szovjet távirati iroda­ jelentése sze­rint a teheráni rádió nagy örömmel jelen­tette be a szovjet csapatok távozásáról szóló hírt, hangsúlyozva, hogy ez Gava Szultanah­ miniszterelnök politikájának nagy sikerét jelenti. Gavan Szultanah perzsa miniszterelnök megerősítette, hogy Kaszvin és Cheren tartományokat a szovjet csapatok kiürí­tették s miután hat héten belül a szovjet csapatok elhagyják az ország többi tarto­mányait is, kormányának a biztonsági ta­nács elé terjesztett panaszirata tárgyta­lanná válik. A miniszterelnök közölte azt is a sajtó képviselőivel, hogy Husszein Allah wa­shingtoni perzsa nagykövet második jegy­zéke, melyet Lie-hez, az Egyesült Nemze­tek főtitkárához intézett, a kormány tudta és hozzájárulása nélkül történt. A nagy­követet a kormány ezért szigorúan megintette és megtiltotta, hogy a jövőben hasonlóna­ járjon el. A minin tábornoki kar élesen állást foglalt Maniu lapjának otromba támadása ellen BUKAREST, március 26. A „Drepta­tea“, Maniuék szócsöve, élesen megtámad­ta a Tudor Vladimirescu hadosztályt. A lap a román hadsereg legvitézebb egysé­gét, a szovjet—román fegyverbarátság legigazibb képviselőjét a maga szemtelen modorában aposztrofálta. A „Dreptatea“ arra számított, hogy ez- s­zel a mesterkedésével rést üt a hadsereg egységén. Rosszul számított. A támadást az egész román hadsereg magáévá tette, a „Dreptatea“-t Vasiliu­ Rascanu hadügy­miniszter a bíróság elé állította és kitűnt, hogy a különböző magas rangú táborno­kok is mélyen elítélik a „Dreptatea“-t. A Román Kommunista Párt lapja, a „Scân­teia“ hasábjain egymásután szólalnak meg Damaceanu tábornok államtitkár, Barbuneanu tábornok, a flotta parancsno­ka, Ionescu tábornok, a repülőerők pa­rancsnoka, Atanasiu tábornok, az I. had­sereg parancsnoka, Lascar tábornok, a IV. hadsereg parancsnoka, Nicolau tábor­nok, a II. hadsereg parancsnoka és több más magasrangú katonatiszt. Mindnyájan kemény hangnemben ítélik el a „Drepta­tea“, és meleg szavakkal mutatnak rá arra a hősiességre, amelyet a Tudor Vla­­dimírescu-hadosztály a fronton tanúsított s arra a nagy szerepre, melyet ez a had­osztály a hadsereg demokratizálása körül betölt. A Magyar Szövetkezetek problémái vitatja meg a ci a K­isvásárheli szövetkezetek kon­esszusa KOLOZSVÁR, március 26. A kolozsvári „Szövetség“ Gazdasági és Hitelintézetek központja, valamint a marosvásárhelyi „Kaláka“ (Hangya) Erdélyi Népi Szövet­kezetek központja közös felhívással for­dulnak az összes magyar szövetkezetek­hez, hogy az áprlis 9-én kezdődő marosvá­sárhelyi szövetkezeti kongresszuson kép­viseltessék magukat A két magyar szövetkezeti központot e kongresszus összehívására a történelmi idők és a sorsdöntő körülmények bírták rá. Az új szövetkezeti törvény most van készülőben, a magyar szövetkezetek nem kapnak árut, a hitelszövetkezetek nem kapnak visszleszámítolást a Nemzeti Banktól és e súlyosan rájuk nehezedő kér­dések mellett a szövetkezeteknek megvan­nak a maguk, belső kérdései is, amelyek szintén megoldásra várnak. A magyar szövetkezeti élet nagy kérdé­seit az általános vita előtt nyolc szakbi­zottság tárgyalja meg Marosvásárhelyen. A szakbizottságokat a kiküldöttekből állít­ják össze és azok a főbb szövetkezeti problémák szerint vitatják meg a magyar szövetkezeti életet érintő ügyeket. A szakbizottságok feldolgozzák a fo­gyasztási-, a hitel-, a tejtermelő szövetke­zetek problémáit, valamint a faszövetke­zetek időszerű kérdéseit. A jogi bizottság szövetkezeteink adó- és jogügyi kérdései­vel foglalkozik és napirendre kerülnek a mezőgazdasági értékesítő, valamint az is­kolaszövetkezeti nevelőmunka problé­mái is. A kongresszus határozati javaslatát fel­terjesztik a szövetkezetügyi minisztérium­ba és az országos szövetkezeti központba. A magyar szövetkezeti kongresszus kér­déseire idejében visszatérünk. utját állja az új szellemiségnek s az ebből adódó kibontakozásnak. „Nem tudoma — írja —, hogy az elkövet­kező békekötés hogyan teszi majd próbára a most szövődő és mindenképpen szükséges román—magyar barátságot. Egyet azonban tudok. Tudom, hogy vannak még nálunk olyanok, akik titokban igen örülnek azoknak a híreknek, amelyek Romániából Maniuék mozgolódásáról, szólnak. Tudom azt is, hogy Romániában is vannak, akik örülnek a magyar reakció megerősödéséről szóló híreknek.“ „Az első feladat nyilván az, hogy mi itt, a magyar barátság szükségességében hivő románok pedig odaát harcoljanak ezek ellen az elemek­­len, mert ez a reakció sikerei­nek örülő cinkosság nem a két nép, hanem a mega érdekeit nézi .. „Mi örömmel fogadjuk az odaátról jövő nyilatkozatokat, szóljanak akár csak a szel­lemi közeledésről, vagy vetítsék elénk a magyar—román vámunió komolyabb per­spektíváját. És ígérjük, hogy mindent meg­teszünk a két nép őszinte barátságának megteremtésére. De ugyanezt kérjük és vár­juk román barátainktól is. Tegyenek rá mindent, hogy a közöttük élő magyar­,, valóban a demokrácia, a szabadság level, jól kapja — ne engedjék, hogy a real­­ ottani mesterkedése bizonyítási anyag, adjon a mi reakciósaink kezébe ...“ Íme, tiszta az a kép, ami a két idézett,*1 elénk tárul. Ezért a tiszta képért, amely a jobb jövőt jelenti a Duna völgyében, érdemes küzdeni. Ebben a pillanatban, a mostani gonosz provokációk és hajtogatások idején azzal, hogy szilárd marad bennünk a becsü­­les szándék nyugalma. fy Mipőcén MOSZKVA. A Szovjetunióban az idei vetésterület nyolcmilió hektárral fogja meghaladni a tavalyit. RÓMA. Herbert Hoover, aki mint Tru­man elnök különmegbízottja az európai élelmiszerhelyzet tanulmányozására jelen­leg Olaszországban tartózkodik, kijelen­tette, hogy az elkövetkezendő négy hónap­ban összesen tizenkilenc európai államnak húszmillió tonna élelmiszer behozatalára lesz szüksége. SZÓFIA: A bolgár régenstanács a le­mondott Timon Gyorgyev miniszterelnö­köt bízta meg ismét kormányalakítással. Gyorgyev tárgyalásokat folytatott a pár­tok vezetőivel s kijelentette, hogy rövide­sen sikerül megalakítania az új kor­mányt KAIRO. Egyiptom fővárosában hétfőn tanácskozásra ültek össze az Arab Liga tagállamainak képviselői. ATHÉN­ Szofianopulosz volt görög kül­ügyminiszter azzal a kéréssel fordult a választásokra érkezett francia megfigye­lők vezetőjéhez, járjon közbe a választá­sok elhalasztása érdekében. BRÜSSZEL: A belga kommunista párt úgy határozott, hogy az általa reakciós­nak bélyegzett kerlem­ényszocialista párt kormányalakítását megakadályozzá. BUDAPEST. Keresstury Dezső magyar kultuszminiszter Kállai Gyula államtit­kár és Záahy Lajos táviratban köszönték meg Groza Péter miniszterelnöknek a ma­gyar művészküldöttség bukaresti szívé­lyes fogadtatását. PARIS. A mexikói kormány közölte, hogy Franciaország minden lépését támo­gatni fogja a Franco-ügyben. ROMA. Az olaszországi községi válas­­zá­sok második részének ideiglenes ered­ményei szerint a keresztényszocialista 575, a munkásegységfrontiak 565, a k­ö­zéppártok pedig 322 községben szerezte többséget.

Next