Világosság, 1946. május (3. évfolyam, 96-120. szám)
1946-05-29 / 118. szám
1941. május 29 Csősör Lajos rektor nyilatkozata . Megmarad a Bolyai-egyetem jogi karának épülete, felemelték az állami ösztöndíjakat és orvosi felszerelést utaltak ki a vásárhelyi klinikáknak KOLOZSVÁR. — Hírt adtunk már röviden arról, hogy a romániai egyetemek rektorai az elmúlt héten miniszterközi megbeszélésen vettek részt Groza Péter miniszterelnök jelenlétében. Lapunk munkatársa felkereste Csőgör Lajost, a Bolyai Tudományegyetem rektorát, aki a következőket mondotta a bukaresti tárgyalásokról: — Bukarestbe a kolozsvári Ferdinand-egyetem rektorával és vezetőségével utaztunk, hogy megbeszéljük a kormánynyal az egyetemeken észlelhető politikai tüneteket és a kormány elé tárjuk azokat a pénzügyi kívánságainkat, amelyek teljesítése nélkül sem a Ferdinand-egyetem, sem a Bolyai-egyetem nem tudja munkáját korszerű viszonyok között végezni. Ezekről a kérdésekről először Groza Péter miniszterelnök úrral tárgyaltunk, majd javasoltunk, hogy az egyetemek kérdését miniszterközi értekezleten vitassuk meg. — A miniszterközi értekezletre meghívták a bukaresti és iasii egyetem vezetőségét is s így egyszerre tájékoztathattuk a jelenlevő minisztereket és államtitkárokat a romániai egyetemek, intézmények és klinikák általános anyagi helyzetéről . A tájékoztató után, amint azt már a lapok is közölték — folytatta Csőgör Lajos rektor — Groza Péter miniszterelnök ígéretet tett, hogy a kormány a legrövidebb időn belül rendezni fogja kívánságainkat, tudatában lévén annak, hogy a költségvetésben előirányzott összegek távolról sem fedezik a szükségletet. A politikai helyzet és az egyetemek rendjének biztosítására felmerült kérdések megtárgyalása után jelentette ki Groza Péter miniszterelnök a magyar egyetem rektorának, hogy a kormány mindazt, amit a párisi döntés előtt ígért, a legmesszebbmenően biztosítani fogja s fokozott erővel törekszik arra, hogy a teljes jogegyeznőség alapján minden magyar otthon érezze magát Romániában. — Itt kell megjegyeznem azt — mondotta a továbbiakban Csőgör Lajos rektor —, hogy bukaresti tárgyalásaink alkalmával az egészségügyi minisztérium egy teherautónyi egészségügyi felszerelést, kötszert, gyógyszert és egyéb felszerelési tárgyat bocsátott orvosi karunk rendelkezésére, ami azóta már meg is érkezett Marosvásárhelyre. Ezen kívül még egy fontos eredménye van bukaresti tárgyalásainknak A miniszterközi értekezleten felmerült a jog- és közgazdaságadományi kar épületének kérdése is s úgy döntöttek, hogy a Kereskedelmi Akadémia véglegesen Brassóban marad s így a Bástya utcai épület végérvényesen a Bolyai-egyetem jog- és közgazdasági karáé lesz. Tárgyalásokat, folytattunk hat természettudományi intézetünkre vonatkozólag is, amelyek ma még fedél nélkül állanak. Ezeknek elhelyezésére pénzt kértünk a kormánytól, mire szintén komoly ígéretet kaptunk. — Végezetül talán még annyit említek meg — fejezte be nyilatkozatát Csőgör Lajos —, hogy a Bolyai-egyetem szegénysorsú diákjainak segélyezésére kiutalt 190 ösztöndíjat a kormány április 1-től személyenként 30 ezer lej összegről 60 ezer lejre emelte fel. ■V KOLOZSVÁR. Mint ismeretes, a Magyar Nép Szövetség ezévi nagygyűlését Székelyudvarhelyre hívta össze. Bár a nagygyűlés időpontját az országos központ május 30- ról elhalasztotta, Székelyudvarhely magyarsága nagy lendülettel készülödik a MNSz történelmi jelentőségű közgyűlésére. A közgyűlésre mintegy 400 kiküldöttet várnak az ország minden részéből, akiknek elszállásolását mire biztosították. A város lakossága ugyanakkor társadalmi különbség nélkül vállalta a kiküldöttek egy részeinek élelmezését is, míg a többi kiküldöttek a gimnázium étkezdéjében fognak ellátásban részesülni. Székelyudvarhelyt lázas előkészületek folynak a Székely Színház ünnepélyes megnyitására, a romániai magyar írók ért közgyűlésére, a Bányakutató Intézet kiállítására s amint legújabban értesülünk, a székely borvízkiásításra is. Míg Székelyudvarhely magyarsága az országos közgyűlés előkészítésével foglalkozik, a Magyar Népi Szövetség megyei szervezetei sorra tartják meg éti közgyűléseiket, hogy számba vegyék eddig végzett munkájukat s megválasszák a megyei magyarság képviselőit a székelyudvarhelyi országos nagygyűlésre. Brassó Szolnok-Doboka, Kolozs, Maros-Torda és Arpád után az elmúlt napokban tartotta meg közgyűlését a Magyar Népi Szövetség brassó megyei szervezete is. Közel száz kiküldött vett részt a közgyűlésen, melyen igen szép számmal vonultak fel a brassómegyei falvak kiküldötte is. A nagygyűlésen mint vendég részt vett Mitrian Dumitru csendőrfőhadnagy, a pandúrhadosztály tisztje is. Jakab János elnök megnyitója után az egyes községi kiküldöttek mondották el jelentéseiket, nyugodt lélekkel tárva fel az utóbbi időben tapasztal soviniszta kilengéseket, valamint egyes csendőrségek erélytelenségét. Hosszufalu kiküldötte után Barcaújfalu, Keresztvár, Krizba, Tatrang, Zajzon, Zernest, Feketehalmi kiküldöttei a végzett munkáról s a legsürgősebben megoldandó feladatokról számoltak be. A községi elöljáróságok és a csendőrségek működéséhez szóló beszámolóikhoz mindannyiszor külön-külön is hozzászólt Marian Dumitru csendőrfőhadnagy, aki a panaszok elhangzása után őszinte demokrata szellemben igyekezett tisztázni a felmerült kérdéseket és a legmesszebbmenő segítséget ígérte a panaszok kivizsgálásánál. Hangsúlyozta, hogy az elhangzott panaszok nagyrésze, már ami a közigazgatási és csendőrségi vonatkozású, olyan, amin aránylag könnyen lehet segíteni. A rossz elöljáróságot a község lakosságának kell elmozdítania, a kötelességüket nem teljesítő csendőröket pedig ftt kell cserélni. Csakis így tudjuk a demokráciát meg- erősíteni és a falvak békéjét megteremteni — fejezte be beszédét Marian Dumitru csendőrfőhadnagy. A közgyűlés azután szervezeti ügyeket tárgyalt meg, majd az udvarhelyi országos nagygyűlésen való részvéti kérdését tisztázták. Szatmár Szatmár vármegye magyarsága az elmúlt hét szerdáján tartotta megyei nagygyűlését a MNSz szatmárnémeti székházában. A nagygyűlésen résztvett Borsi József nagyváradi tartománytitkár de igen szép számmal vonultak fel a környék falvainak földművesei és a bányavidéki bányászok kiküldöttei is. A nagygyűlés fényes bizonyítéka volt annak, hogy a falvak népének magyar vezetői nemcsak megértették a MNSsp-be való tömörülés nagy jelentőségét, hanem alkalmasak is a vezetésre. Az egyes beszámolók kemény, lankadatlan munkáról tettek tanúbizonyságot. Ugyanakkor messzemenőleg kifejezésre jutott az a szándék is, hogy a román nép fiaival együttműködve, mindent el kell követn, a demokrácia megerősítéséért és a nemzetiségi jogegyenlőség megvalósításáért. Különösen gazdag munkáról számolt be Lengyel Béla, a nagybányai járás vezetője, Kupás Antal felsőbányai kiküldött, valamint Nagy Elek megyei elnök a szatmári járás nevében. A beszámolók után Szatmár vármegye a székelyudvarhelyi országos nagygyűlésre a következőket küldötte ki: Szabó Ödön dr., Mat,öles Lajos, Valemi Gyuláné, Nagy János Szatmárnémeti, Bagossy Sándor dr. Nagybánya, Tündik László Turterovas, Miskojczi Károly Géres, Olsovszki Zsófia Csedreg, Fábián Elemér Szinérváralja, ffju Szász Károly Géres, Kánya Gusztáv Patóháza, Zsigrai Ferenc Kakszentmárton, Nagy Elek Kiskolos, Szűcs Zoltánná Nagybánya és Bolyaid Imre Pettyén. A nagygyűlést Borsi József tartománytitkár zárta be a MNSz eddigi munkáját méltatva s a még elvégzendő feldatok nagyságára mutatva rá. — Az a nép — mondotta —, amely Dózsát, Petőfit és Kossuthot adta a világnak, megállja helyét, ezután is, ha olyan vezetői lesznek, mint ők s a néppel érző, a nép akaratát csetekvés vezetőkkel haladva előre a fellelés útján eléri, hogy megkapja méltó helyét a szabad népek nagy családjában. Remcabánya Ugyancsak az elmúlt héten tartott rendkívüli közgyűést a MNSz krassó megyei szervezete is Resicabányán. A közgyűlést, melyet nagy népgyűlés követett, Konrád Péter, a megyei szervezet elnöke nyitotta meg, majd Oláh Benjámin és Tódor Sándor ismertették a váasztási előkészületeket, valamint a Székelyudvarhelyre összehívott országos nagygyűlés jelentőségét. Az udvarhelyi nagygyűlés krassómegyei résztvevőinek Konrád Pétert és Tóthka Lajost választották meg. A krassómegyei közgyűlés megyei választási bizottságot is választott, majd kimondották a megyei gazdasági bizottság felállításának haladéktalan szükségességét is. A közgyűlést Juhász Lajos százas intézőbizottsági tag részletes politikai tájékoztatója és Tódor Sándor zárószavai rekesztették be. Zilah Szilágy vármegye magyarsága a MNSz megyei elnökségének hívására Zilahon tartott közgyűlést. A közgyűlésen Enyedi Ferenc alelnök megnyitója után Csörgei József megyei titkár számolt be a szilágysági magyarság jelenlegi helyzetéről és a MNSz végzett munkájáról Ezután Kovács Elek tartományi kiküldött szólt az egybegyűltekhez, méltatva a Magyar Népi Szövetség székelyudvarhelyi nagygyűlésének jelentőségét s kemény harci kiállásra szólitva fel a megye magyarságát még megoldatlan kérdései sikeres orvoslása érdekében. Köteles István kisgazda alelnök javasla- - —Mjimoin——------1—M ~wm— Sorra megválasztják a székelyudvarhelyi nagygyűlésre a Magyar Népi Szövetség megyei szervezetei Veszek két üres Aragáz-startálist Linaar, Sziesztaszálló Hegedűs Sándor utca 4. Világosság Mindenféle színben, legmodernebb választékban nyári és fürdőcipők készülnek Hosszu utca 5 sz. FARKAS cipésznél. MOLNÁR és PINTÉR műmalom Kolozsvár keres szakképzett molnárokat. Bánságiak előnyben. ______________________Vezetőség. Jókarban lévő 24-es keretfilrészt (gattert) lehetőleg gyorsjáratot keresünk megvételre. Cím a kiadóhivatalban. Tito tábornagy születései napját ünnepelték a múlt héten Jugoszlávia népei. A világ demokratikus közvéleménye is szeretettel fordul ezalkalommal a tábornagy felé. Titoban a fasizmus elleni harc idején népének legendás vezérét láttuk, a háború után eltelt alkotó esztendőben pedig a bölcs államférfit és a céltudatos újjáépítőt ismertük meg. Mi, magyarok emellett hálával gondolunk Titorai, az államférfira, mert ő valósította meg a Jugoszláviában élő magyarság egyenjogúságát, ahogyan egyenlő jogokat biztosított a soknemzetiségű ország valamennyi együttélő népe számára. Már ai győzelem után elmondott első beszédében hangsúlyozta a megbékélés fontosságát: — Nálunk azelőtt azért voltak nemzetiségi ellentétek — mondotta —, mert egy klikk elnyomta nemcsak a többi népeket, hanem saját népét is. Mi ezt felszámoltuk és most mindenki a maga ura . . Országunkban nem lehetnek másodrendű polgárok! Mindenki, nemzetiségre való tekintet nélkül, elsőrendű polgár és mindenkinek egyenlő jogai vannak. Ezt a programot Tito tábornagy véghezvitte. Elég volt egy békés esztendő ahhoz, hogy megtisztítsa a jugoszláv állami életet és közigazgatást a nácibarát elemektől és népének adott új alkotmányával biztosítja valamennyi állampolgár számára az őt megillető szabadságjogokat. A demokratikus államkeretek között Tito és kormánya gazdaságilag erős országot épített fel. A háború okozta rongálásokat helyreállították, a nehéz élelmezési helyzeten kívül ma már semmi sem emlékezteti a háborúra. S Tito hozzáfogott a szellemi újjáépítéshez és a jugoszláv ifjúság új alapokon való neveléséhez. Tito Jugoszláviájának külpolitikája a Duna-medence népének megbékélését és Testvéri együttműködésének megteremtését tűzte ki céljául. Ugyanez a célja minden demokrata magyarnak, románnak s bolgárnak egyaránt A tábornagyban tehát a többi dimavölgyi népek is őszinte barátjukat és harcostársukat ünnepelhetik. Mára a közgyűlés új megyei vezetőséget is választott, majd a székelyudvarhelyi országos nagygyűlésre a következő kiküldötteket jelölte ki: Tóth Gusztáv és Lovain Sándor Nagykároly, Bene Géza Börvely, Görgey Dezsőné Nagykároly. Balogh Lajos az alsószopori járás, Szokor Márton a zsibói járás, Tapodi Kálmán, Makk Vendel, Varga Lajos dr., Kótya István és Rozs Imréné a tasnáci járás, Kiss Mihály és Kinda György a szilágysági járás, Csörgey János, Vincze György, Varga Bálint, Kajla Piroska, Kincses Károlyné a zilahi járás, Ferenc Lajos, Budai László, Varga Károly, Baráti Béla, Potyák Irén az érmihályfalvi járás, Bara G. lstván, Cseme István, Szentpétery Elemér dr., Borosa Jenőné és ifjú Tóth Ferenc a szilágysomlyói járás kiküldötteként. A nagygyűlés Köteles István megyei elnök zárószavaival ért véget. Kinevezték a magyar kereskedelmi iskolai tanári képesítő vizsgák bizottságait KOLOZSVÁR. A kolozsvári magyar tankerületi főigazgatóság közli, hogy a közoktatásügyi miniszter kinevezte a kereskedelmi iskolai tanárok részére tartandó képesítő vizsgák bizottságait. A kereskedelmi ismeretek szakcsoportjánál elnök Bajthy Tivadar dr. kolozsvárii egyetemi tanár. A bizottság tagjai: Ehminger József dr. egyetemi előadó, Tamasan Traian kereskedelmi líceumi tanár és Horváth Lajos kereskedelmi líceumi tanár. A jog- és közgazdaságtani szakcsoport elnöke Kislégi Nagy Dénes kolozsvári egyetemi tanár. Tagok: Sövényházy Ferenc egyetemi tanár, Pop Sabin kereskedelmi líceumi tanár és Agyagásy Piroska kereskedelmi líceumi tanárnő. Az áruismereti szakcsoport elnöke Vargha László kolozsvári egyetemi tanár, tagja: Felseghy Ödön egyetem, előadó, Cseke Domokos és Szabó Árpád tanárok. 500.000 lej jutalmat adok annak, aki nyomára vezet 24-én éjjel történt cipészműhelyem betörőinek. Ahonnan egészen új, félig kész, javított, javításra adott cipőket,bőr- és talpanyagot vittek el. Himbrik Károly cipész . Kolozsvár, Hasdeu u. (v. Kőkert) 2 .