Világosság, 1946. május (3. évfolyam, 96-120. szám)

1946-05-29 / 118. szám

1941. május 29 Csősör Lajos rektor nyilatkozata . Megmarad a Bolyai-egyetem jogi karának épülete, felemelték az állami ösztöndíjakat és orvosi felszerelést utaltak ki a vásárhelyi klinikáknak KOLOZSVÁR. — Hírt adtunk már röviden arról, hogy a romániai egyetemek rektorai az elmúlt héten miniszterközi megbeszélésen vettek részt Groza Péter miniszterelnök jelenlétében. Lapunk munkatársa felkereste Csőgör Lajost, a Bo­lyai Tudományegyetem rektorát, aki a következőket mondotta a bukaresti tárgyalásokról: — Bukarestbe a kolozsvári Ferdinand-egyetem rektorával és vezetőségével utaztunk, hogy megbeszéljük a kormány­nyal az egyetemeken észlelhető politikai tüneteket és a kormány elé tárjuk azokat a pénzügyi kívánságainkat, amelyek tel­jesítése nélkül sem a Ferdinand-egyetem, sem a Bolyai-egyetem nem tudja munkáját korszerű viszonyok között végezni. Ezekről a kérdésekről először Groza Péter miniszterelnök úrral tárgyaltunk, majd javasoltunk, hogy az egyetemek kérdését miniszterközi értekezleten vitassuk meg.­­ — A miniszterközi értekezletre meghívták a bukaresti és iasii egyetem vezetőségét is s így egyszerre tájékoztat­hattuk a jelenlevő minisztereket és államtitkárokat a romániai egyetemek, intézmények és klinikák általános anyagi hely­zetéről . A tájékoztató után, amint azt már a lapok is közölték — folytatta Csőgör Lajos rektor — Groza Péter miniszterel­nök ígéretet tett, hogy a kormány a legrövidebb időn belül rendezni fogja kívánságainkat, tudatában lévén annak, hogy a költségvetésben előirányzott összegek távolról sem fedezik a szükségletet. A politikai helyzet és az egyetemek rendjének biztosítására felmerült kérdések megtárg­yalása után jelentette ki Groza Péter miniszterelnök a magyar egyetem rektorá­nak, hog­y a kormány mindazt, amit a párisi döntés előtt ígért, a legmesszebbmenően biztosítani fogja s fokozott erővel tö­rekszik arra, hogy a teljes jogegyeznőség alapján minden magyar otthon érezze magát Romániában. — Itt kell megjegyeznem azt — mondotta a továbbiakban Csőgör Lajos rektor —, hogy bukaresti tárgyalásaink alkal­mával az egészségügyi minisztérium egy teherautónyi egészségügyi felszerelést, kötszert, gyógyszert és egyéb felszerelési tárgyat bocsátott orvosi karunk rendelkezésére, ami azóta már meg is érkezett Marosvásárhelyre. Ezen kívül még egy fon­tos eredménye van bukaresti tárgyalásainknak A miniszterközi értekezleten felmerült a jog- és közgazdaságadományi kar épületének kérdése is s úgy döntöttek, hogy a Kereskedelmi Akadémia véglegesen Brassóban marad s így a Bástya­ utcai épület végérvényesen a Bolyai-egyetem jog- és közgazdasági karáé lesz. Tárgyalásokat, folytattunk hat természettudományi intézetünkre vonatkozólag is, amelyek ma még fedél nélkül állanak. Ezeknek elhelyezésére pénzt kértünk a kormánytól, mi­re szintén komoly ígéretet kaptunk. — Végezetül talán még annyit említek meg — fejezte be nyilatkozatát Csőgör Lajos —, hogy a Bolyai-egyetem sze­­génysorsú diákjainak segélyezésére kiutalt 190 ösztöndíjat a kormány április 1-től személyenként 30 ezer lej összegről 60 ezer lejre emelte fel. ■V­ KOLOZSVÁR. Mint ismeretes, a Magyar Nép­ Szövetség ezévi nagygyűlését Székely­­udvarhelyre hívta össze. Bár a nagygyűlés időpontját az országos központ május 30- ról elhalaszt­otta, Székelyudvarhely magyar­sága nagy lendülettel készülödik a MNSz történelmi jelentőségű közgyűlésére. A közgyűlésre mintegy 400 kiküldöttet várnak az ország minden részéből, akiknek elszállásolását mire biztosították. A város lakossága ugyanakkor társadalmi különbség nélkül vállalta a kiküldöttek egy részeinek élelmezését is, míg a többi kiküldöttek a gimnázium étkezdéjében fognak ellátásban ré­szesülni. Székelyudvarhelyt lázas előké­születek folynak a Székely Színház ünne­pélyes megnyitására, a romániai magyar írók ért közgyűlésére, a Bánya­kutató Inté­zet kiállítására s amint legújabban értesü­lünk, a székely borvízkiásításra is. Míg Székelyudvarhely magyarsága az or­szágos közgyűlés előkészítésével foglalko­zik, a Magyar Népi Szövetség megyei szer­vezetei sorra tartják meg éti közgyűléseiket, hogy számba vegyék eddig végzett munká­jukat s megválasszák a megyei magyarság ké­pviselőit a székelyudvarhelyi országos nagy­gyűlésre. Brassó Szolnok-Doboka, Kolozs, Maros-Torda és Arpád után az elmúlt napokban tartotta meg közgyűlését a Magyar Népi Szövetség brassó megyei szervezete is. Közel száz ki­küldött vett részt a közgyűlésen, melyen igen szép számmal vonultak fel a brassó­­megyei falvak kiküldötte is. A nagygyűlé­sen mint vendég részt vett Mitrian Dumitru csendőrfőhadnagy, a pandúrhadosztály tisztje is. Jakab János elnök megnyitója után az egyes községi kiküldöttek mondották el je­lentéseiket, nyugodt lélekkel tárva fel az utóbbi időben tapasztal soviniszta kilengé­seket, valamint egyes csendőrségek erély­­telenségét. Hosszufalu kiküldötte után Barcaújfalu, Keresztvár, Krizba, Tatrang, Zajzon, Zer­­nest, Feketehalmi kiküldöttei a végzett munkáról s a legsürgősebben megoldandó feladatokról számoltak be. A községi elöljáróságok és a csendőrsé­­gek működéséhez szóló beszámolóikhoz mindannyiszor külön-külön is hozzászólt Marian Dumitru csendőrfőhadnagy, aki a panaszok elhangzása után őszinte demokrata szellemben igyekezett tisztázni a felmerült kérdéseket és a legmesszebbmenő segítséget ígérte a panaszok­ kivizsgálásánál. Hangsú­lyozta, hogy az elhangzott panaszok nagy­­része, már ami a közigazgatási és csend­­őrségi vonatkozású, olyan, amin aránylag könnyen lehet segíteni.­­ A rossz elöljáróságot a község lakos­ságának kell elmozdítania, a kötelességüket nem teljesítő csendőröket pedig ftt kell cse­rélni. Csakis így tudjuk a demokráciát meg-­­ erősíteni és a falvak békéjét megteremteni — fejezte be beszédét Marian Dumitru csendőrfőhadnagy. A közgyűlés azután szervezeti ügyeket tárgyalt meg, majd az udvarhelyi országos nagygyűlésen való részvéti kérdését tisz­tázták. Szatmár Szatmár vármegye magyarsága az elmúlt hét szerdáján tartotta megyei nagygyűlését a MNSz szatmárnémeti székházában. A nagygyűlésen résztvett Borsi József nagy­váradi tartomány­­titkár de igen szép számmal vonultak fel a környék falvainak földművesei és a bányavidéki bányászok ki­küldöttei is. A nagygyűlés fényes bizonyí­téka volt annak, hogy a falvak népének magyar vezetői nemcsak megértették a MNSsp-be való tömörülés nagy jelentőségét, hanem alkalmasak is a vezetésre. Az egyes beszámolók kemény, lankadatlan munkáról tettek tanúbizonyságot. Ugyanakkor messze­­menőleg kifejezésre jutott az a szándék is, hogy a román nép fiaival együttműködve, mindent el kell követn, a demokrácia meg­erősítéséért és a nemzetiségi jogegyenlőség megvalósításáért. Különösen gazdag munkáról számolt be Lengyel Béla, a nagybányai járás vezetője, Kupás Antal felsőbányai kiküldött, valamint Nagy Elek megyei elnök a szatmári járás nevében. A beszámolók után Szatmár vármegye a székelyudvarhelyi országos nagygyűlésre a következőket küldötte ki: Szabó Ödön dr., Mat,öles­ Lajos, Valemi Gyuláné, Nagy Já­nos Szatmárnémeti, Bagossy Sándor dr. Nagybánya, Tündik László Turterovas, Mis­­kojczi Károly Géres, Olsovszki Zsófia Csed­­reg, Fábián Elemér Szinérváralja, ffju Szász Károly Géres, Kánya Gusztáv Patóháza, Zsigrai Ferenc Kakszentmárton, Nagy Elek Kiskolos, Szű­cs Zoltánná Nagybánya és Bolyaid Imre Pettyén. A nagygyűlést Borsi József tartomány­­titkár zárta be a MNSz eddigi munkáját méltatva s a még elvégzendő fe­ldatok nagyságára mutatva rá. — Az a nép — mondotta —, amely Dó­zsát, Petőfit és Kossuthot adta a világnak, megállja helyét, ezután is, ha olyan vezetői lesznek, mint ők s a néppel érző, a nép akaratát csetekvés vezetőkkel haladva előre a fellelés útján eléri, hogy megkapja méltó helyét a szabad népek nagy családjában. Rem­cabánya Ugyancsak az elmúlt héten tartott rend­kívüli közgyű­ést a MNSz krassó megyei szervezete is Resicabányán. A közgyűlést, melyet nagy népgyűlés követett, Konrád Pé­ter, a megyei szervezet elnöke nyitotta meg, majd Oláh Benjámin és Tódor Sándor is­mertették a vá­asztási előkészületeket, va­lamint a Székelyudvarhelyre összehívott or­szágos nagygyűlés jelentőségét. Az udvar­helyi nagygyűlés krassómegyei résztvevői­nek Konrád Pétert és Tóthka Lajost vá­lasztották meg.­­ A krassómegyei közgyűlés megyei válasz­tási bizottságot is választott, majd kimon­dották a megyei gazdasági bizottság felállí­tásának haladéktalan szükségességét is. A közgyűlést Juhász Lajos százas intézőbi­­zottsági tag részletes politikai tájékoztatója és Tódor Sándor zárószavai­ rekesztették be. Zilah Szilágy vármegye magyarsága a MNSz megyei elnökségének hívására Zilahon tar­tott közgyűlést. A közgyűlésen Enyedi Fe­renc alelnök megnyitója után Csörgei Jó­zsef megyei titkár számolt be a szilágysági magyarság jelenlegi helyzetéről és a MNSz végzett munkájáról Ezután Kovács Elek tartományi kiküldött szólt az egybegyűltek­hez, méltatva a Magyar Népi Szövetség székelyudvarhelyi nagygyűlésének jelentősé­gét s kemény harci kiállásra szólitva fel a m­egye magyarságát még megoldatlan kér­dései sikeres orvoslása érdekében. Köteles István kisgazda alelnök javasla- - —Mjimoin——------1—M ~wm— Sorra megválasztják a székelyudvarhelyi nagygyűlésre a Magyar Népi Szövetség megyei szervezetei Veszek két üres Aragáz-startálist­ Linaar, Sziesztaszálló Hegedűs Sándor­ utca 4. Világosság Mindenféle színben, legmodernebb választékban nyári és fürdőcipők kész­ülnek Hosszu­ utca 5 sz. FARKAS cipésznél. MOLNÁR és PINTÉR műmalom Kolozsvár keres szakképzet­­t molnárokat. Bánságiak előnyben. ______________________Vezetős­ég. Jókarban lévő 24-es keretfilrészt (gattert) lehetőleg gyorsjáratot keresünk megvételre. Cím a kiadóhivatalban. Tito tábornagy születései napját ünnepelték a múlt hé­ten Jugoszlávia népei. A világ demokra­tikus közvéleménye is szeretettel for­dul ez­­alkalommal a tábornagy felé. Titoban a fasizmus elleni harc idején népének legendás vezérét láttuk, a há­ború után eltelt alkotó esztendőben pe­dig a bölcs államférfit és a céltudatos újjáépítőt ismertük meg. Mi, magyarok emellett hálával gon­dolunk Titorai, az államférfira, mert ő valósította meg a Jugoszláviában élő magyarság egyenjogúságát, ahogyan egyenlő jogokat biztosított a soknemze­tiségű ország valamennyi együttélő né­pe számára. Már ai győzelem után el­mondott első beszédében hangsúlyozta a megbékélés fontosságát: — Nálunk azelőtt azért voltak nem­zetiségi ellentétek — mondotta —, mert egy klikk elnyomta nemcsak a többi né­peket, hanem saját népét is. Mi ezt fel­számoltuk és most mindenki a maga ura . . Országunkban nem lehetnek másodrendű polgárok! Mindenki, nem­zetiségre való tekintet nélkül, elsőrendű polgár és mindenkinek egyenlő jogai vannak. Ezt a programot Tito tábornagy vég­­hezvitte. Elég volt egy békés esztendő ahhoz, hogy megtisztítsa a jugoszláv állami életet és közigazgatást a náci­barát elemektől és népének adott új al­kotmányával biztosítja valamennyi ál­lampolgár számára az őt megillető sza­badságjogokat. A demokratikus államkeretek­ között Tito és kormánya gazdaságilag erős or­szágot épített fel. A háború okozta rongálásokat helyreállították, a nehéz élelmezési helyzeten kívül ma már sem­mi sem emlékezteti a háborúra. S Tito hozzáfogott a­ szellemi újjáépítéshez és a jugoszláv ifjúság új alapokon való neveléséhez. Tito Jugoszláviájának külpolitikája a Duna-medence népének megbékélését és Testvéri együttműködésének megterem­­tését tűzte ki céljául. Ugyanez a célja minden demokrata magyarnak, román­nak s bolgárnak egyaránt A tábor­nagyban tehát a többi dimavölgyi né­pek is őszinte barátjukat és harcostár­sukat ünnepelhetik. Mára a közgyűlés új megyei vezetőséget is választott, majd a székelyudvarhelyi orszá­gos nagygyűlésre a következő kiküldötteket jelölte ki: Tóth Gusztáv és Lovain Sándor Nagykároly, Bene Géza Börvely, Görgey Dezsőné Nagykároly. Balogh Lajos az alsó­­szopori járás, Szokor Márton a zsibói járás, Tapodi Kálmán, Makk Vendel, Varga Lajos dr., Kótya István és Rozs Imréné a tasnáci járás, Kiss Mihály és Kinda György a szi­lágysági járás, Csörgey János, Vincze György, Varga Bálint, Kajla Piroska, Kin­cses Károlyné a zilahi járás, Ferenc Lajos, Budai László, Varga Károly, Baráti Béla, Potyák Irén az érmihályfalvi járás, Bara G. lstván, Cseme István, Szentpétery Ele­mér dr., Borosa Jenőné és ifjú Tóth Ferenc a szilágysomlyói járás kiküldötteként. A nagygyűlés Köteles István megyei­ el­nök zárószavaival ért véget. Kinevezték a magyar kereskedelmi iskolai tanári képesítő­ vizsgák bizottságait KOLOZSVÁR.­­ A kolozsvári magyar tankerületi főigazgatóság közli, hogy a köz­­oktatásügyi miniszter kinevezte a kereske­delmi iskolai tanárok részére tartandó ké­pesítő vizsgák bizottságait. A kereskedelmi ismeretek szakcsoportjánál elnök Bajthy Tivadar dr. kolozsvárii egyetemi tanár. A bizottság tagjai: Ehm­inger József dr. egye­temi előadó, Tamasan Traian kereskedelmi líceumi tanár és Horváth Lajos kereskedelmi líceumi tanár. A jog- és közgazdaságtani­ szakcsoport elnöke Kislégi Nagy Dénes kolozsvári egye­temi tanár. Tagok: Sövényházy Ferenc egyetemi tanár, Pop Sabin kereskedelmi lí­ceumi tanár és Agyagásy Piroska kereske­delmi líceumi tanárnő. Az áruismereti szakcsoport elnöke Vargha László kolozsvári egyetemi­ tanár, tagja­: Felseghy Ödön egyetem, előadó, Cseke Domokos és Szabó Árpád tanárok. 500.000 lej jutalmat adok annak, aki nyomára vezet 24-én éjjel történt cipészműhelyem­­ betörőinek. Ahonnan egészen új,­­ félig kész, javított, javításra adott cipőket,bőr- és talpanyagot vittek el. Himbrik Károly cipész . Kolozsvár, Hasdeu­ u. (v. Kőkert) 2 .

Next