Világosság, 1946. október (3. évfolyam, 228-259. szám)

1946-10-07 / 234. szám

fi választások fontosságát ismertette a nagybányai MflSz r.fi­ bizottsága nagygyűlésénH IRER VILÁGOSSÁG NAGYBÁNYA. — A nagybányai MNSz nőbizottsága a Polgári Olvasókör zsúfolásig megtelt­ nagytermében tartott népes nagy­gyűlését özvegy Gottibássyné —­ a nagybá­­nyai MNSz női bizottság-inait elnöknője — nyitotta meg Üdvözölte a megjelenteket s örömét, fejesze ki, hogy a női bizottság tag­­jainak m­uniti­ja iránt ilyen lel­kes érdeklődés nyilvánul meg , felhívott minden asszonyt hogy ebben a munkában mindannyian vegye­­nek részt, ki-ki a maga ereje szerint. Beszéde során a nők munkájának jelesz­tőségéről beszélt, majd Moravszty Edit női kiküldöttet üdvözölte, aki ismerte­tte a temes­vári kongresszus határozatait és a női bi­zottságok munkájának jelentőségét. Utána Bundár Sarolta a kongresszus határozatai­­ttett egyes pontjait olvasta fel s a jelenlevők élánk és értékes felszólalásai közben ma­gyarázta meg. Varga Sándor a választások jelentőségéről tartott rövid ismertetőt. A népes gyűlés —­ amelyen még a környe­­ző ipar terepükről, Araósernezelyről is szép számmal jöttek érdeklődők — az elnöknő zárószavaival és e MNSz központjához teté­zett távirat szövegének felolvasásával ért végt. A lelkes gyűlés után a hallottakról meg­elégedéssel beszélgető csoportok élénk zajá­ban Varga Sándor örömmel újságolta, hogy a szervezőbizottság munkája nyomán a nagy­­holikon­ MNSz taglétszáma rohamosan enyol­­ítettre. A Romániai Marry*' Népi Szegete és központi naptór­­a. Kolozsvári szerkesztőség és kiadóhiva­­­­tal: Brassai­ utca 7. Távbeszélő %58. Nagyváradi szerkesztőség: MNSz.székház, Visinszki-utca 27. Távbeszélő 12—47.­ ­ A TANÍT­ÁS KEZDETŰ A KÖZÉPISKO­­LAKBA.V. A kolozsvári Magyar Tankerületi f­elügyeli cég közli, hogy a tamitás vala­mennyi középiskolában október 7-én reg­ 11 & órakor megkezdődik. » A GRAFIKAI MUNKÁSOK ELLATO­­RZERVE hétfőn 10 órá­tól nullás’tettet vez! tagjain­ak és azok családtagjainak. Feren­jemn! fé­ldiogramot Kiváltába kötelező,­­ (•) HADIFOGL­YOK, aki tud valamit feorváthy Ekidre huszárhadapródról és Dom­­nokos Sándor főhadfedgyról, orosz foglyok, Értesítse Hervf­thy Endrét Kolozsvár, Már­t­via 6 (Szentegyház)­utca 13. , TÓTLEVÉLÉIRT FOLYAMODOTT EGYE­­ITEMI HALLGATÓK FIGYELMÉBE. Fel­hívjuk az előbbi egyetemi hallgatókat, hogy azonnal vegyék át utazási engedéllyel (vi­­kumma!) ellátott útlevelüket a Magyar Népi S­zövetség Országos Közmű­védődés Bizott­ságánál (Kolozsvár, Mária királyné­ utca 16. ) emelet 2.1: Békés László, Póczy Erzsébet, Derzsy László, Györgypál József, Selényi Katalin, Lánatóczki Gyula, Dégenfeld Sán­­j­or, Szatmári Lajos, Újvári Erzsébet, Gre­ifi­czki Tibor, Budai Albert, Incze Jenő, Ko- Gyula, Belle Ernő, Kát rövid­ Antal, Klára, Cssendes Zoltán, Kádár Zsol­­***, Keresztes Gyula, Boó Árpád, Balogh Sán­dor, Nagy István, Baka Károly, Tóth L.­­Albert, Eisler Benedek, Vágó László, Far­kas György, (•) ESKÜVŐI HÍR. Budai Mária Erzsé­bet egyetemi hallgatónő 5, okleveles tanítónő 4. Tóthpál Béla evangélikus lelkész október 6-án, vasárnap dél fél 1 órakor tartják lesküvőjüket az evangélikus lutheránus templomban. Minden külön értesít­és helyett, f (•) FELKÉREM mindazon orosz fogság­ból hazatért foglyokat, akik valamit tudnak Kerekes Márton őrvezető kolozsvári lakos­tól. át­u­tóig a 204/1-es fogolytáborban van, értesítsék aggódó édesanyját, özvegy Kere­kes Mártáinét, Hasdeu­ utca, 13. Eladó egy 45 lóerős ,Catabell motor gáz, benzin és motorina meghajtással, kifogás­talan állapotban, esetleg betár­sulnék a motorral malomhoz vagy más komolyabb üzemhez Guttmann Kolosvár, Har­cok­ útja 44 szám. Főtérhez közel magán autógarázst bérelnék. Dm a kiadóban. Nar?ism­:ret$Si*f gyorsaság, elő­­zéleig kiszolgálás. PROCUM Kádár Tábor Ingatlanforgalmi iroda. RilkeCzf*uton *5 szobi modern komfort 166.000.000. Orvosok | Ügyvédek! Központ mellett 4 szoba komfor­tos nagy ke rtes ház 170.000.000. Kereskedők 1 Üzletesház központban 100 millió. Tisztviselők! 2 szoba modern komfort 55 millió Ui családi kertes ház 55.000.000 2 szobás uj csl­ádi ház 45 millió. Befektetés! 3X1 szoba, mellékhelyiségek 22 millió, telek, föld, erdő, házak­ban válogathat. Emeletes h­ázak. I PROCURA cratiu (Kőtő,­u. 4. udvarban. I Világosság 1946 of iísher­i Koloas megye főispánja ígéri» Október 10-től mindenki megkapja a kenyér adagját KOLCASVAR. *-D­raguman Vaspe, Ko­lom megye főispánja magához kéret­te a „Világosság“ munkatársát és a város ke­nyérrel való ellátása ügyében a következő o­kát jelentette ki: — A város közellotása érdekében métes­ körű értekezletet tartottunk, így többek kö­zött megbeszéltük a város kenyérellátása ügyét is. Elhatároztuk, hogy új alapokra fektetjük azt. Kérem, nyugtassa meg a la­­kneságot, hogy a város nem marad kenyér nélkül. Október 10-től­ kezdve Kolozsvár egész lakossága kenyérjegyeire meg fogja kapni kenyér»*­­gy&t. Kijelentette a főispán hogy nagy nehézsé­­get okoz a közelátásnál az a tény, hogy a Szamosban nim­a elég viz és így a malmok nem tudnak dolgozni. Mindent el fognak azonban követni, hogy a kenyérjárandóságát mindenki pontosan megkapja. Meg vagyunk győződve arró­l, hogy a főispán ígérete nemcsak megnyugtatás, ha­nem valóság lesz és nemsokára örömmé­ fog­juk újra hazacipelni a mi mindennapi ke­nyerünket. M­ŰVÉSZET­I IRODALOM M­ Ások védelmében, akik otthagyták a „Párisi kirakat** előadását Jordáky Lajos, a Világosság szombati számában a kolozsvári Állami Magyar Zsinházban most bemutatott „Párisi kira­kat“ kétségtelen bukásával kapcsolatban erőteljes bírálatban részesítette a közön­séget. A darabot kitűnőnek, a magyar szö­veget elsőrendűnek, az előadást pedig jó­nak tartja. Szerinte a darab bukásának oka az, hogy a k­özönség részben álszent, részben értetlen s nem tudván elviselni, még vígjáték formájában sem, a társa­dalmi kritikát, közönyösen fogadja, vagy megbuktatja a darabot. Úgy érzem, hogy Jordáky Lajos jelen­tősen messze felülértékelte ezt a francia és magyar színpadi mesteremberek által ös­épkotyva irtott darabocskát. Lehetsé­­es, hogy a szerzőkben valóban motoszkált a társadalmi visszásság bemutatásának szándéka, de ennek megvalósítására ere­jükből és szellemükből nem futotta. Jor­dáky rámutat ugyan egynéhány pontra, ahol ilyesmi felfedezhető, azt azonban nem veszi f­igyelembe, hogy a szerzőknek nincsen ereje következetesen végigvinni a vonalat s valóban azzá tenni a darabot, aminek Jordáky Lajos látni szeretné. Ha csak a bírálatot olvasom el , nem ismerem a darabot, már-mér arra kell gondolnom, a bírálat nyomán, hogy remekművet buktatott meg a közönség, mert nem tud­ja elviselni azt a látványt, ami az elébetartott görbe tükörből rámer­jedt. Holott a közönség — évszázadok si­kerei bizonyítják ezt — a legkeményebb bírálatot is kibírja; teletoroktól kacag Tartuffen, a fösvényen, az úrhatnám pol­gáron. Ujya.na — az olyan régi dolog, hogy szinte fölösleges leírni — senkinek sem ötlik eszébe, hogy esetleg éppen ő Tar­tuffe, az úrhatnám polgár, vagy a fös­vény. A színpadi uzsorások szívtelensé­gén pedig közismerten a nézőtéri uzsorá­sok hullatják a legkövérebb könnyeket. Itt, a „Párisi kirakat“ előadásán a kö­zönség egyszerűen unatkozott. Aki szatírára vállalkozik, annak mély­ségesen bölcsnek és szikrázóan elmésnek kell lennie. Olyannak, mint Arisztofánész, Moliere, vagy, hogy magyar ivót enyisék, mirti Karínthy. A „Párisi kirakat44 mesterembereiből azonban úgy a bölcsesség, mint az elmés­­ség hiányzott. Vontatott, malack­odások­­kal fűszerezett Ungli-langli a darabjuk, itt-ott megspékelve a társadalmi kritika halvány nyomaival. Mindezeken a hiá­nyosságokon valamelyest segíthetett vol­na a rendezés, ha a szatíra síkjára terel­te volna az előadást. Ezt azonban nem tette meg. Jordáky valószínűleg nem is­meri annyira a színház műhelytitkait, hogy tudná, jól „kihegyezett“ jelenetek­kel, megfelelően hangsúlyozott párbeszé­dekkel, a tempó fokozásával sokat lehetett volna emelni az előadás értélién■ Ez azon-­­­ban nem sikerült. A kolozsvári előadás­t gondosan kerülve minden szatirikus élt,­­ leányintézeti bájolgás volt. Az unatkozó közönségnek volt igaza, amikor otthagy­a az előadást, nem pe­dig Jordáky­ Lajosnak, aki azt bírálta meg, ami lehetett voln­a darab, ha jól ír­ták volna meg és nem azt, ami valójában volt. NAGY ELEK. Basi­lides Mária I 1888-1846 | A legnagybb magyar énekesnő halálá­nak hírét hozta a rádió: Basilides Má­riáét. Világnagyság volt művészetében; mindenütt ismertél, ahol a komoly dal­­művészetet tisztelik. Csodálatosan szép althangja kiegyenlítve szólt a mezzoszop­­rán fekvésekben is. Maga volt a megteste­sült jóság, tisztesség és műveltség. Azért lehetett olyan kimagasló zenélésében, mert emberi kiállásában mindig nemes maradt. Művészete nemzetközi jelentősé­gű és nagysága az olyan előadókéhoz mérhető ,amilyen Busonit Kreisler, Ysaye, Casals vagy Hubermann, akiknél a mes­terségben tökély és emberi nagyság sze­rencsésen találkoztak. AMW­YCRHKAiEB/tt,mEStcri.............. áldozatokkal i­lyen kongna* szerve*©** a\ ar*e y o^r­­«mely nagy külföldi étteremmel felveszi a versenyt. Mi­ndenki lá­ngassa megi­s's utána mondjon bírálatot. Olcsó árak, elsőrangú borok, babkávé. A kávéházban kemerszjétékok, sakk, dominó, table állanak a közönszag rendelkezésére. A vezetőség kéri Kolozsvár n. é. közönségének támogatását. Szeretettel várja vendégeit Spli­rád és Hottender. Sokoldalú énekesnő volt; egyforma, tőn­y:e’etességgel énekelte Behüte, Bach kantám 'Hitt, Händel,­­Buck vagy Monteverdi dale műveit és Mahler, Musszorgszki, Schubert, Brahms vagy Kodály és Bartók dalait. Vendégül látta a vitáét sok híres operája és végigénekelte a zenei központok nagy hangversenytermeit. Ünnepelték olyan korban, amikor sztárkultusz volt, anélkül, hogy ilyesmihez köze lett­ volna. A dalmű­­vészet félként papnője volt: kristálytiszta hangvétele, szaktalan stílusérzéke, pom­­pás ízlése­­­s csodálatos hevessége tették­ozsá. Mint oratórium-én-': ~~nő Bach művé­szetét felejthetetlen, komolysággal és őszintén tudta megszól­altatni. Nem túlo­zunk hát. Ja azt állítjuk, hogy a világ legnagyobb alténekesnőjét vesztette el benne. A magyar poroszt K­ff ő tette hangver­­senyképessé. Művészete győzte meg a ma­gyar és idegen közönsége arról az érték­ről, melyet parasztdalaink képviselnek. Kodály Zoltán több dalciklusát írta Basi- Ixdesnek. Ének­művészetét szent áhitati feltétel­­nélküli odaadás, hallatlan szerénység és derült nyugalom jellemezte, melyet csak alátámasztott meleg vérmérséklete, cso­dá­latos rittineérzéke és a kifejezés határ­talan biztonsága. A tiszta, ártatlan líra éppen olyan meggyőzően szólalt meg éne­kében, mint a lendületbe csökkenő párhosz. Szegénységétől, annak ellenére, hogy művészete előtt megnyílhatott volna min­den kincseskamra, mindenki tudott. Ahol művészetével nevelhetett ott szívesen énekelt. Ott lehetett mindig találni, ahol a szegényeket, a dolgozókat kellett dalo­­lásával megajándékozni és visszavezette a tömegeket a saját dalaikhoz. Ismét meg­tanította őket parasztdalaikra. Nemzeté* nek igazi nevelője volt és pótolhatatlan* nak látszik az űr, melyet halála okozott. Éneklését egész sor hangosan beszélő* lemez örökítette meg az utókornak, kö* zöttük sok parasztdal, melyeknél Bartók Béla kiséri. Ha az embereket barátaikról lehet meg­ismerni, akkor meg kell említenünk, hogy bizalmas köréhez tartozott Bartók, Ko­dály és Hubermann, aki nem egyszer ját­szotta vele hangverseny dobogón Brahms híres altdalait brácsával. Hubermann brácsajátéka és Basilides éneke Brahms a műveiben felejthetetlen élmény marad an­nak, aki hallhatta. Basilides Mária 1001 február 11-én éne­kelt utoljára Kolozsváron, az Egyetemi Diákház nagytermében Wehner Tibor zongorakiséretével Schütz, Schubert, Hän­del állottak műsorán és régi magyar per rasszénekek, Kodály és Bartók feldolgo­zásában. Halálának tragikuma senkit sem sújt­­hat annyira, mint a magyar előadóművé­­szeit.Im LAKATOS ISTVÁN IMRE, A KOT­OZSVARI ..SZENTGYÖRGYI IST­VÁN“ ÁLLAMI MAGI­KA SZÍNHÁZ MŰSORA: Vasárnap délután 4 órákon Párisi Id.­rakat. Jegyek sorszáma 30. Vasárnap este 7 órakor: ünnepi r­őadán. I. A 13 aradi vértanúról megemlékezik Szemntdimrei Jenő. II. Cigánybáró, Strauss János nagyoperettje. (Jegyek sorszáma 13.) Hétfőn este 7 órakor: A néma leventa. Kovács György felypésével. A szervezett munkássága részére tartandó előadás. (Je­gyek apnszányi 33.) A színház Iroda hírei: A vértanúk ün­nepségén, ma, vasárnap este 7 órai kezdet­­tel színházunk la- ünnepi külsőségek között tartja meg elő­rdását. A szabadodguare 13 vértanúja áldozatának napjainkra kiható jelentőségéről Szentimrei Jenő igazgató mond bevezető beszédet. Jancsó Adrienné elszavazja Medgyes Lajos ,,Békeszózat“­át, utána a „cigánybáró“ előadása következik a bemutató szereposztásában, Takács Paula, Hegyi Lili, Szentes Ferenc és De­ésy Jenő­­vel a főszerepekben, a teljes balettkar közttifiókönősével, élén Rimóczy Violával és Cserminzky Kárttal. KOLOZSVÁRI MOZIK MŰSORA» Capitol: öten voltak. Előadások kezdete: fél 4, tS 6, fél 8 és fél 10 órakor. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné. Corso: Sárga rózsa. Főszerepekben: Szö­rényi Éva, Kamarás, Gregus, Kormos Márta. Fia: Egy tál lencse. Főszerepekben: Ka­­rády Katalin, Mály Gerő, Jávor Pál és Mak­lári Zoltán. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. Royal: Az utolsó dal. Műsoron kívül új híradó. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 óra­kor. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné. Sp­ot: Maria Malibran. Főszereplő: Marta Cebot­.Kn világs­írű román énekesnő. Előadá­sok kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 0 órakor matiné.

Next