Világosság, 1949. január (6. évfolyam, 1-23. szám)

1949-01-08 / 5. szám

A SZOVJETUNIÓ A, Szovjetunó 25 állatkertje már reál nem nevezhető a nézők szórakoztatására szolgáló egyszerű állatkiállításnak. Az állatkertek személyzete, híres biológusok veze­tésével aktív tudományos, nevelői és kulturális tevékenységet fejt ki. A látogatók milliói előtt érdeke­sebbnél érdekesebb előadásokat tar­tanak az állatvilág eredetéről, a biológia legújabb felfedezéseiről és a felfedezéseknek a mezőgazda­ságban és az orvostudományban való alkalmazásáról. A moszkvai állatkertben megte­remtett különleges körülményeknek tulajdonítható, hogy a „Molly** anyaelefánt gyönyörű elefántköly­­köt szült, amelyet „Moszkvics“- nak kereszteltek el. Két hónappal ezelőtt még egy elefántkölyök szü­letett az állatkertiben. Ez a jelen­­ség nem mondható megszokottnak, mert nagyon ritkán fordul elő, hogy fogságban tartott elefánt sza­porodjék Ugyanaz a helyzet a ví­zilovakkal is. A moszkvai állat­­kertben eddig három víziló kölyök, néhány jegesmedve, sőt még orosz­lán és tigris kölyök is született. A szovjet állatkertek­­személyze­tének hatalmas támogatást nyújta­nak a fiatal természetked­velők. A gyermekek nagyszámban vesznek részt az állatkertekben végbemenő tudom­ányos és nevelő tevékenység­ben, a­hol biológiai kollektívákat szerveztek. Számos olyan kiváló­­szovjet zoológus, aki nagy tevé­kenységet fejt ki a tudományos kutatások terén, vagy előadáso­kat tart a szovjet egyetemeken, volt ifjúkorában természetbarát és tagja ezeknek a biológiai kollektí­váknak, amelyek a Szovjetunió ál­latkertjeiben tevékenykednek. USA J­im Gun­ther amerikai újságíró az Egyeült Államokról szóló köny­vének az adatai megdöbbentő vád­­ a­b­­ ként beszélnek Amerikáról s életé­ről. íme néhány a könyv adatai­ból: Az amerikaiak 1945-ben a há­ború utolsó esztendejében, 1 mil­liárd 200 millió dollárt költöttek ékszerre. Ugyanabban­ az esztendő­ben több mint 1 milliárd 306 mil­lió dollárt vesztettek versenyfoga­dásokon. Viszont 1946-ban a kép­viselőház elutasította azt a tör­vényjavaslatot, amely 100 mill­ó dollárt kért a rákelenes küzdelem tudományos céljaira. Günther ada­tai szerint évi 700 millió dollárra becsülhető a szépítőszerekre Ame­rikában költött összeg. Ugyanak­kor Nevada állam nem tudja ren­­desen fizetni a tanítói illetményeit s kórházai pusztulásáról hírhedt. Egyébként Nevada állam paradi­csoma a játékházaknak, amelyek­nek hivatós szószólója Kenneth Johnson szenátor, maga is tulaj­donosa ilyen játékháznak, ennek havi haszna 100 ezer dollárra te­hető. Az Egyesült Államok szíve­sen hirdeti magát a művelődés földjének. Mégis, 1943-­ban a moz­gósított katonák között 13,9 száza­lék írástudatlan volt. John Gun­ther ehhez még hozzáteszi, hogy 3 millió felnőtt amerikai polgár so­hasem járt iskolába. Az Egyesült Államokban ugyanakkor s talán éppen ezért, 25.000 jós működik, „csalhatatlanul“ nyilatkozva múlt­ról, jelenről, jövendőről. Az ame­rikai egészségügyre vet némi fényt Gunthernek az a közlései, amely szerint a háború folyamán katonai szolgálatra szólított amerikaiak közül 40 százalék szolgálatra al­kalmatlannak bizonyult, közülük 12 százal­­ék elme-­, vagy ideggyen­­geség miatt. Chicagóban ma 250 ezer néger él azokban a városré­szekben, ahol 1925-ben 125 ezeren éltek. A számuk megkétszerező­dött, de a lakott terület változat­lan. Gunther hozzáteszi, hogy 30 családnak csupán egy WC jut. Beiktatták a kolozsvári Román Nemzeti Színház új igazgatóját KOLOZSVÁR : Mihail Rátett, a színházak minisztériumi vezér­igazgatója szerdán délelőtt, társu­lati gyűlés keretében, beiktatta hi­vatalába a kolozsvári Román Nem­zeti Színház új igazgatóját, Vasile Moldoveanut, aki eddig a Művé­szet- és Tájékoztatásügyi Minisz­térium kolozs megyei kulturtaná­­csosaként működött. Ioan Moga egyetemi tanár- a színház eddigi igazgatója, egyetemi dékánként és a Román Népköztársaság Akadé­miája Történelemtudományi Inté­zetének az igazgatójaként folytatja tudományos munkásságát­ A beiktatást követően, Mihail R'Mcu délelőtt és délután részt vett a társulat munkaülésein, amelye­ken Arthur Miller közelebbről műsorra kerülő „Édes fiaim“ cí­mű drámáját és Valentin Katajev szovj­et író , ,,Bolondos vasárnap“ („ro zi de odihna“) című vígjáté­kénak a kedd esti bemutató elő­adását vitatták meg. Csütörtökön délelőtt az Állami Magyar Színház munkaülésén vett részt, melynek tárgya a színház legközelebbi be­mutatójának, Bernard Shaw „Pyg­malion“ című színművének a megbeszélése volt. A színházi ve­zérigazgató mind a román, mind a magyar színház munkaülésein ér­tékes, tisztázó észrevételekkel egé­szítette ki a társulat tagjainak a színművekkel és előadásokkal kap­csolatos elképzeléseit. ­ GEORGI GULIA Fordította: Szilágyi AndrásKaukázusi tavasz (26-ik közlemény) „Meg is trágyázod?“ Kés­za pillantásával szinte át­fúrta az elnököt. „Mért, talán ellene vagy?“ „Én?“ felelte Niko­la és vono­­gatta a vállát. „Mi közöm nekem ehhez? Kértél te engedélyt tő­lem? ... fia jó lesz, megköszön­jük ... De ha rossz lesz, meg­verünk.“ „Hát az csak magától értető­dik . . .“ Keszu lefegyverezte Nikualát. .Légy nyugodt. Mindent írásban terjesztek elő . . papíron?“ kérdezte Nikuala csodálkozva. (Félt minden papír­tól.) „Igen, beadvány lesz, jelentés. Nevezheted, ahogy akarod . . .“ Az elnök bizonytalanul mosoly­gott, mintha azt akarta volna ez­zel mondani, ahogy jól esik , legyen beadvány, vagy jelentés, vagy akármi. Különben tetszett a csoport munkája. ..Látom, Antal derekasan dol­gozik“ jegyezte meg Nikuala, a RAsZOTilC siáb." Nikuala elbúcsúzott és megmár­gyo­­zta, hogy a többi szántócso­portot is meg kell látogatnia, ahol a munka gyengébben halad előre. „A felsőbbség a helyzet magas­latán áll“ mondotta Keszu és megnyomta ekéjét. ,,Énekeljetek valamit!“ kiáltotta. A szakem­eket nem kell sokall­ kérni a dalolásra. Szívesen teszik. A parasztok kórusban énekeltek, először össze-vissza, aztán egyre jobban és jobban. Énekeltek és úgy látszott, hogy ezzel az erejük is nagyobbodott. És a Szákén alatt lakók el­árvulva kérdezték: „Tulajdonkép­pen hol is énekelnek?“ S miközben tanácskoztak, az is­mert vidám dal csengett a leve­gőben: A zöld réten, a gyepű előtt ifjú szarvas áll, ifjú szarvas áll, és nem megyen Asszonyára vár, asszonyára vár türelmesen . , . A házakban sokat beszéltek Ra­sit érkezéséről. Olyan időben buk­kant fel Szákenben, amikor az út még teljesen járhatatlan volt. Hogy jött, mint jött, milyen aka­dályokat győzött le? Egyedül me­részkedett előre, vagy tapasztalt vadászokkal együtt találta meg az utat? Érdekes beszédtéma volt. De Rasit a kérdések elől tréfával mindig kitért. Homályosan célzott a kerületi hatóságok bizonyos in­tézkedéseire. Aki nem ismerte jól Rasitot, az vakarta a fejét, —­ahá, úgy látszik, mégis magas ismeret­ségei lehetnek a legénynek. „Mintasuszter leszek“ mondotta nem minden büszkeség nélkül. Felvilágosításért a falu szovjet titkárához fordultak. A legény (akinek náthája közben elmúlt), elismerte, hogy Rasit az új cipész­­műhelyt fogja vezetni. Beszélhet­nek róla, amit akarnak, de ez mégis bámulatos újdonság volt. (Folytatjuk) 12. A moszkvai­­Maxim Gorkij állami akadémiai színház 50-ik évfordulója befolyásáról, amelyet megszámlál­­hatatlan közönségére, a Szovjet­unió valamennyi színházára és az egész világ színművészet­ére gya­korol, ismernünk kell félévszáza­dos ragyogó történelmét, amely a­ realista művészetért, a népért való művészetért való kemény harc­ története.­­ A Művész Színház alkotó ereje csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után tudott egészen kibontakozni. A Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártja előre­látó és helyes politikájának s a nagy tanító J. V. Sztálin szemé­­lyes útmutatásának köszönhető, hogy a Művész Színház olyan klasszikus és időszerű műsort ala­r­kított, mely tükrözi az orosz rea­lista művészet nagy hagyomá­nyait és a szovjet ember legjobb tulajdonságait. -Valóban nem létezik a világon még egy olyan színház, amelyet művészi érték és társadalmi jelen­tőség szempontjából összehasonlí­­tani lehetne a moszkvai Művész Színházzal. A színház megszervezésekor, alapítói nem korlátozódtak csak esztétikai célok elérésére, hanem társadalmi eszme megvalósítását is terv­be vették, mert a színmű­vészet, Nemirovics-Dancsenko szer­­int három igazságnak éspedig: a társadalmi, az élet és a színházi igazságnak a szintézise kell, hogy legyen. A Művész Színház később a „Maxim Gorkij“ elnevezést kapta, mintegy politikai-társadalmi vona­lának és realista állhatatosságai­nak a kifejezéseként, amelynek kezdeményezője a nagy író volt. A szocialista realizmus megterem­tőjének a neve ugyanakkor a vi­lág színpadművészetének a törté­netében új korszakot nyitó szín­ház jövő programját is jelölte. A moszkvai­­Maxim Gorkij a színház évfordulója az egész ha­ladó színházi világ ünnepe volt Gazdag tapasztalatai a mi színhá­zaink számára is igaz támog­ást és értékes iránymutatást jelente­nek s e réven fontos tényező a szocialista realizmus Népköztársa­ságunk színművészetébe való be­vezetésében. Színházi emb­ereink és az egész, művészetet kedvelő nép gazdag ih­lető forrásokat és nevelő útmuta­tást tanulhatnak a realizmus e nagy iskolájától, a nagy szocialis­ta és humánus eszmék szellemé­be,­­ mert a ,Maxim Gorkij“ művész színház valóban a realiz­mus nagy iskolája. Munkájának 8. törvényét magas szinvonalu ideoló­gia adja, létezését népi jellege iga­zol­ja s művészi elve: az életigaz­­ságok. Félévszázaddal ezelőtt, 1898 ok­tóber 27-én Moszkvában új szín­ház nyitotta meg kapuit, hogy nemcsak Oroszországban, hanem az egész világon a színházi művé­szet forradalmasítója legyen. Ala­pítói: C. Sztaniszlavszkij és V. Nemirovics-Dancsenko. „Népszín­házinak nevezték, ezzel is hang­súlyozva mind a maguk, mind az akkori még ismeretlen 39 művész­­munkatársuk ama akaratát, hogy az új intézmény a demokratikus jellegű színművészet kifejezője­ként, a széles népi közönség szín­háza legyen. Erről a színházról szólva, álla­pította meg A. Csehov: „A Mű­vész Színház Története, már a má­sodik évadjában, a legjobb olda­la lesz annak a könyvnek, melyet a korabeli orosz színházról valaha írni fognak." Ahhoz, hogy egészében megért­sük e színház hatalmas szerepét mind a színházi kultúra, mind a társadalmi haladó értelmű fejlődés terén és számot adhassunk erő. OPERAKALAUZ smelanii„ ^zeLJofl n Bmetan* Frigyes, a cseh zeneköl­­tök kimagasló egyénisége, 181-ben született Leitomischlben. Tanulmá­nyait Prágába* végezte, majd Liszt Ferenc tanítványa lett, ami döntő hatással volt további fejlődésére. Göteborgba* karmesterkedett, majd visszatérve a cseh fővárosba az ot­ani Nemzeti Színház igazgatója­ként folytatta tevékenységét. Smetana első művei a romantikus dal­költemények csoportjában a han­­gulat s a könnyedség képviselői. A kifúr­ott művész — ugyancsak ro­mantikus felfogásban — a népi dal­lamokat dolgozza fel. Zenéjét a nép egészséges humorának s a népi zene ben­őséges lírájának a remek tolmá­csolása jellemzi. 1871-ben elveszi, te­tte hallását, ez azonban nem aka­dályozta meg zeneszerzői munkássá­­gát, noha karmesteri tevékenységé­vel ké­ptelen volt felhagyni A csők( 1 1­76) és „Libusza“ (1881) című operája, „Életemből* cimü vo­­nósk­égyest, a p­azám“ című 6 té­telből álló szimfonikus költeménye­k— a megsiketült mester művei — örökértékű da­rbja­i az opera-, illet­­ve a szimfonikus zeneszerzésnek. A kolozsvári átjárni Magyar Ope­rában csütörtökön este bemutatott „Az eladott menyasszony“ című mű­vét 1866-ban fejezte be, abban azi évben, amikor megbízták a Cseh Nemzeti Színház igazgatásával. Az operát ugyanabban az évben, Prágá­ban mutatták be. Egyöntetű róla a megalap­­ás, hogy a benne feldol­­gozott vé­d­ő­k és nép­­táncok ré­vén, ugyanúgy egész elgondolásában és s­zép­ésében, jellgztesen cseh és jellegzetesen népi opera. , Az ela­dott menyasszony“ a mu­zsika finom bájával, népi zenei érté­keivel, vidám, kedves cselekményé­vel egyike a legsikerültebb vígopa­­ráknak. Három felvonásból ál. Sze­­mélyei Krusina (bariton), Katinka (st­p­án), Mária (szoprán), Mika (bariton), Agnes ( mezzoszoprán) Vencel (tenor), Kecál (bariton), Sismeralda (szoprán), Hans (te­nor). A cselekmény egy cseh falu­ban történik, 1865-ben. A falu vendégfogadója előtti té­ren ünneplő tömeg szórakozik. Ott van Hans — származását komály fedi —, aki szerelmesét, Krusina Máriát vigasztalja. Szülei a leányt Vanemihez egy ostoba fickóhoz, a jómódú Mika fiához akarják adni, pedig ő Hansot szereti. A leány szülei Kecált bízzák meg a házas­ság nyélbeütésével, e­z azonban hiába mesterkedik. Mária hajthatat­lan nem akar férjhez menni, nem akar hűtlen lenni Banshoz. ’Kecál ezért Banshoz siet, mert azt hiszi, hogy ha a fiú lemond Máriáról, si­­ker­ülne nyélbeütni a Vencellel való há­asságot. Ez az el­ső felvonás cse­lekménye. A második felvonásban a korcs­­mai mulatók között találkozunk Sansszal s a házasságközvetítő Kr­eállal. Az előbbi Máriára, Kecál pe­dig a remélt pénzjutalomra űzí­ti poharát. Ugyanakkor Vencel talál­­koz­ó Máriával, akit még nem is is­mer a nem tudva kilétét, halálosan beleszeret a leányba. Mária rábe­szélésére a fiú lemond ismeretlen menyasszonyáról s különösen akkor teszi ezt szívesen, mikor megtudja Má­rától, hogy kiszemelt menyasz­­szonya mást szeret és ha elvenné, nyilván megcsalná. A házasságköz­­vetvő ezalatt igyekszik lebeszélni Hav­snt a Máriával való házasság­ról Pénzt ígér a fiúnak, ha lementi Maric­ól. Bans bos­zankodik s el,­hat­­ózza, h­gy becsapja Kecált. Bár mi Az fő imért eladja meny­asszonyát, de kiköti, ho­gy a leányt nem veheti el más, csak „Mika fia“. Harmadik felvonás: A falu piac­imé­n­t a dorok­ka­z tanyázik. Az ügyefogyott Vencel ott lődörög és bel­szeret a társulat primadonnájá­­ba Eszmeraldába. Ennek fedésére Vencel elvállalja, hogy az előadá­­son éljeti a medve szerepét. Éppen próbálnak, amikor a fiú szil­­l­i a házassá közvetítővel arr® menve meglepik őket és meghek­­kelve értesülnek arról, hogy Vencel egy ismeretlen nőt akar elvenni fe­leségül. Mária viszont tudomást szerez Bans alkujáról. Elkeseredé­sét szülei és Kreál igyekeznek eny­­hiteni Megjelenik Herns, akiben az öreg Mika felismeri ejtő házasságá­ból származott s elbujdosott fiát. B*s, mint ,,Mika fia“, feleségül kapja Máriát, aki boldogan borul szerelmese karjába. — ék — !) menyasszony it Az Mami Magyar Színház és az Mami Magyar Opera -I KÖZLEMÉNY­EI " Színház, pénteken „Vitézek in hősök** »gombaion „Leánynéző** Gergely Sáridkor nagyhatású színműve, a VITÉZEK ÉS HŐSÖK ma, pénteken este tizenegy­edikszr ... a műsoron. Az anyai ön­felál­dozásnak és az emberi igazságokért vállalt hőssé­­gnek valóságos himnusza Gergely Sándornak ez a sorozatos siker: elért színműve, amely a ma esti előadáson kívül holnap, szombaton délután a tanu­lóifjúság előtt kerül bemutatásra, vasárnap pedig délutáni előadás­ban van műsoron, hogy a dolgozók, akik tömegesen igényeltek ked­vezményes szelvényeket a színháztól, pihenőnapjukon is megtekint­hessék ezt a mélyhajtású drámát. Szombaton este Gogoly mulatságos vígjátékát, a LEÁNYNÉZŐT játssza a színház, bemutató kitűnő szereposztásában, pazar díszletekkel és jelmezekkel. AZ ÁLLAMI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Pénteken este fél 8 órakor: VITÉ- Szombatim este fél 8 órakor. ZEK ÉS HŐSÖK. Bérletszünet. JE­­LKÁNYNÉZŐ. Bérletszünet. Jegyek gyek sorszáma: 178. sorszáma: 180. Szombaton délután 4 órakor ifjú- Vasárnap délután 4 órakor. VITÉ- sokri előadásban: VITÉZEK­­ÉS HO­­ZEK É­S HŐSÖK Jegyek sorozá­ SoK. Jegyek sorszáma: 179. ma: 181. AZ ÁLLAMI MAGYAR OPERA MŰSORA: Vasárnap este fél 8 órakor: ELADOTT MENYASSZONY, B-börte* Jegyek sorszáma 182. MOZIK MŰSORA: CAPITOL: JIRAKATITc. Az CORSO: Kalózok szigete. Előadó­i atomenergia titka. Előadások: Fél 4, kezdete. 4 8 órakor , fél 6, fél 8, fél 10 órakor. ^ Kezdete: 4, 5, B órakor. URÁNIA­ ,JURAKATITA, Az UJ IDŐK: Az ember és a majom, atomenergia titka. Előadások: 3, 5, A hohlomai művészek. Tudomány 7. f1 órakor,­ és technika.

Next