Világosság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 1-74. szám)

1945-07-06 / 4. szám

I 2 'Vdá$Cddé# 1041'viL 6 „ Az önként elhurcoltak ■ A mai nap“ ismét próbálkozik. Ezúttal a Németországba „elhurcolt“ orvostanhallgatók sorsát ecseteli megható színekkel, az orvos-szakszervezetően elhangzott, beszámoló alapját,. Nem állítjuk, hogy kivétel vel kell minden Németországba „ürített“ orvostanhallgató fasiszta volt, de kétségtelen, hogy erre „az elhurcolásra“ önként lehetett jelentkezni. És bizonyos, hogy az önként jelentkezők többsége csak néhány hónappal ezelőtt, a szövetséges győzelem ptán jött rá arra, hogy ő nem önt,ént és csupán a végső győzelemig leürített, hanem tulajdonképpen elhurcolt. Igen valószínű, hogy egyetemeink Hírig Simon nevű ősdiákja is azok között van, akik „A mai nap“ menlevelével igyekeznek majd viszszacsempészni magukat, az egyetem fali térre, hogy azután ezeket a falakat kézjegyével és nem éppen antifasiszta jellegű jelmondataival díszítse fel. Ajánlatos lenne óvatosabban bánni azzal a bárány bőrrel, amelybe egyesek válogatás nélkül igyekeznek határátlépő farkasainkat belebujtatni. „Szabad kenyér“ Nincs kenyér és mégis van. A pék azi mondja: jegyzet tessék később jönni. Ha később megy az illető, a pék lemondóan int, már elfogyott. Nem jöhetsz olyan korán, hogy mer ne fogyott volna el és nem mehetsz olyan későn, hogy kisült volna a kenyér. Rejtélyes, hogy mikor sütnek és mikor árusítanak a pékek, tér hogy sem lehet kiszámítani. Am a,rakatban ott díszeleg a „szabad“ kenyér, mely a nap minden szakában kapható. Ropogós, ízletes, félbarna. A jegy ellenében kapott kenyér pedig olyan, mint egy koraszülött csecsemő, az ember nem mer hozzányúlni. Nem lehetne a jegére kapott kenyeret, mely a dolgozók, a pótadagosok megérdemelt tápláléka, ugyanabból a lisztből sütni, amiből a szabad kenyeret? Mert ha ei a szabad kenyér ott pöffeszkedik .a boltban s ugyanakkor sajnálkozva közli:, hogy jegyre nincs kenyér. —■ a kenyér lehet, hogy szabad fesz, de aki süli, az nem sokáig. (. b.) Visszafizetni ! A fasiszta uralom parazitái közé' 'tartoztak azok a kereskedők és iparosok, akik az önálló ítási alapból kaptak tekintélyes kölcsönöket vállalkozásui megindításához. Aki ebből az alapból részesült, az a fasisztarendszer dédelgetett kedvence volt. Éppen ezért éber figyelemmel kell kísérni ezeknek az rellmukig önállósított kereskedőknek és iparosoknak működését, ezenfelül pedig vissza, kell fizettetni velük a kölcsönkapott tekintélyes összegeket. Ezeket a kölcsönöket az államkincstár folyósította, jogos tehát a követelés, hogy az önállósított kölcsönnel kitüntetett fasiszták kamatos kamatokkal együtt haladéktalanul visszafizessék a nemzetrontó érdemeikért kapott állami kölcsönöket. A pénzügyminiszter sürgősen tegye meg a szükséges intézkedéseket az állam pénzéből önállósított zugkereskedők és konjunktúraiparosok ellen, a sokmillió pengőt kitevő kölcsönök viszszatérítése céljából. Háromszázmillió pengő a főváros júliusi költségvetése A polgármesteri hatodik ügyosztály most terjesztette be a főváros júliusi költségvetését. Eszerint 100 millió pengőt fordítanak személyi kiadásokra, 100 milliót tesz ki a rendes dologi kiadások összege, míg valótérítési célokra Szkitín 100 millió pengőt fordítanak. Az így adódó 300 millió pengőből Hat millió pengő az adóból befolyik, míg az államtól 200 millió pengőt kér kölcsönképpen a főváros. A CSEPELI Weiss Viait védgyálmunkásai elhatározták, hogy az újjáépítési verseny keretében díjazás nélküli túlórák alatt húsz vastal kocsit kijavítanak. Hogyan hátráltatják a polgári pártok népbírái a tárgyalásokat? A Világosság foglalkozott elsőnek a Polgári Demokrata Párt által delegált népbírák felelősségének kérdésével. Illetékes helyen megállapították, hogy a népbíróságok késedelmes működésének egyik oka a Polgári Demokrata Pártot képviselő népbírák kifogásolható magatartása volt. A Szabius Nép is erősen bírálta a Polgári Demokrata Párt kiküldötteit. A népbírák ügyéről beszélgetést folytattunk egy nép- bíróval. Az illető, pártunk delegáltja, László Lajos elvtárs, aki a polgári pártokhoz tartozó népbírák működéséről a következőket mondotta : — A polgári bíráknál többször tapasztaltam, hogy a pártjuk, által képviselt társadalmi rétegből kikerült bűnöst enyhébben bírálják el. Nagy baj az is, hogy a polgári népbírák folyton változnak, nincs idejük arra, hogy belejöjjenek a bírói gyakorlatba, mert állandóan leváltják őket. Nehézséget okoz ez a tanácsvezetőnek is, akinek új és új emberekkel kell dolgoznia. — A népbírák magatartásával kapcsolatban ki kell jelentenem, hogy nem szeretem az ítélhető gépeket. A szigorú, de igazságos ítéletek híve vagyok. Aki részt vett az ország tönkretételében, az mindenre való tekintet nélkül bűnhődjék. Érdekes példa eddigi gyakorlatomból Günther Gabriella tizenhatéves, sváb lány esete. A leány kijelentette, hogy a terhére rótt két halálosan végződő besúgást más írta és vele csak aláírattak anélkül, hogy tudni volna, miről van szó. Bírótársaim hajlottak arra, hogy hitelt adjanak védekezésének, én, azonban kierőszakoltam egy hathónapos ítéletet. A fejlemények engem igazoltak. A kis ártatlanság, amint elhagyta a tárgyalótermet, azonnal bebizonyította, milyen öntudatos nyilas. A folyosóm várakozó rokonait, karlendítéssel és „kitartás“ felkiáltással üdvözölte. — Állandóan figyelemmel kísérem atöbbi tanácsok munkájét is, megbeszélem az ügyeket népbírótársaimmal. Megfigyeléseim alapján helyesnek tartanám, ha minden párt iskolázná saját népbíráit. A párt legjobban bevált népbírái és világnézetileg legképzettebb vezetői tarthatnának előadásokat ezeken a bírói tanfolyamokon * Ezt láttuk A PÁRTNAPO... • --------^ — Kedd, délután hat óra. Pártnap. Az ajtóban állunk, az egyik pártszervezet ajtajában. Erős a forgalom, egyre-másra nyomják a kilincset, egyre több arc tünedezikfel, egyre jobban telik a terem. Már csak néhány üres szék van a sarokban, hogy aztán az elkésve érkezőkkel az is megteljék, sőt még az előszobába is jusson néhány későn jött elvtárs. Várakozásteljes zsongással teli a terem. Megkezdődik az előadás, amely a pártnap gerince. A közönség szinte lélekzetvisszafojtott csendben figyel. A falon a kalapácsos ember is mozdulatlan mozdulattal emeli ütésre szerszámját, amely fegyvere is egyben, hogy szétzúzza a reakciót. Éppen erről van szó. Az előadó lelkesen beszél, öntudattal, határozott gesztusokkal. A háborút vesztett Magyarországról szól, amelyet a reakció juttatott mai állapotába, aztán a reakcióról beszél, amely most sértődötten áll félre s vonul résznt értelmezett passzív rezisztenciába. Ez ellen az álsértődöttség ellen, ez ellen a másnak semmit, önmagának mindent megbocsátó hamis attitűd ellen zuhognak szavai, mint a pörölycsapások. Ez a reakció, amely végignézte a szocialistaveréseket, assszisztot a deportálásoknál, évtizedekig részvétlen közönnyel ,szemlélte a munkásság tantaluszi küzdelmét a filléres bérek és milliárdos profit ellen, most szemérmesen „nem ér a nevem“-et igyekszik játszani —, de a figyelő tekintet ott látja ravasz szemében az alamuszi éberséget, mikor tudná visszacsempészni magát régi, méltósásos helyére. Itt meg kell állnia a beszélőnek, mert a közönség közbeszól. Olyan erővel, olyan egy akarattal, hogy szinte megrendítő. Az egésznapi fáradságos munka után a gyárból, szerszám mellől idesiető hallgatókból, akik az imént fáradtan, jóleső nyílt lózással terpeszkedtek ki a székeken, most kitör a tiltakozóig hosszú pillanatokig dübörög. Lassan ül el a zaj, de nem véglegesen. Most már szinte peremiként szakítják meg az előadót, lelkesen helyeselve, vagy elkeseredett elszántsággal tiltakozva. A tömeg feloldódott. A szónok megragadta s most viszi magával a hallgatóit. Szinte egyek lettek: a téma, a/, elmondottakban rejlő örök, változhatatlan igazságok összeforrasztották őket. Hány pártszervezet tart ma pártnapot az egész országban! S mindenütt ugyanilyen lelkesen figyelő arcok, ugyanez az erő és elszántság! Hirtelen arra gondolunk: mni lenne, ha látná ezt a reakció!? Hogy rémülne el, hogy bújna vissza odújába! Mert neki is látnia kellene, amit mi, akik itt vagyunk, mindnyájan látunk és tudunk: az idősebbek ifjúi lelkesedését, amelyben vágya,s az ifjak komolyodó értelmét, amelyben ígérete ül már az eljövendő szebb koroknak. (béta) A fasizmus megmérgezte, A SZOVJET MEGGYÓGYÍTJA a gyermeklelket Központi Elmegyógyás moszkvai szati Intézet gyermekklinikájára nagy csoport különféle korú gyermeket hoztak, akik sokáig voltak német megszállta területen. Ezek a gyermekek szörnyű kínzásokon estek át. A gyermekklinikán több mint 25 éve dolgozó Szuahareva Agrafena professzor mesélt nekem kis pácienseiről, akiknek életrajzai szörnyű vádiratot jelentenek a hitlerizmus ellen. — A 61 éves Valeria Kozlova anyja, nagyanyja, nővérei és fivérei estek áldozatul a szörnyű gázkamrának, amelynek segítségével a német vadállatok tömegesen semmisítették meg a szovjet embereket. A véletlenül életben maradt gyermek történetesen meglátta gázzal leült rokonainak holttestét és azóta Valja a teljes apátia állapotában van. Nem akar enni, folyton sír és csak ezt hajtogatja: „Mind meghaltak.“ — Nem kevésbé tragikus a 14éves, serdületlen Vadim Kuznyecov esete. A fiúnak sikerült megszöknie a német őrizetből, amikor más szovjet polgárokkal együtt német kényszermunkára hajtották. Elmenekülve az üldözések elől, Vadim Kuznyecov körülbelül egy éven át az erdőben, a környező falvak, padlásain és pincéiben bujkált. A németektől való rettegés a gyereknél üldözési mániává fajult, amelyet eddig nem lehetett meggyógyítani. — Egy beteg leánykának, Irina Grinevának nem egyszer jelen kellett lennie tömeges kivégzéseknél. Őt magát a németek bekergették egy kunyhóba, amelyett a sartfon rágyújtottak. A leánykát öntudatlan állapotban dobták ki az ablakon. A szovjet közegészségügyi szolgálat nagy figyelmet szentel ezeknek a gyermekeknek, akik lelki sérülések áldozatai lettek. A moszkvai Központi Elmegyógyászat minden szükséges eszköz felett rendelkezik, hogy azokat a gyermekeket, akiknek lelki életét a fasizmus szörnyűségei megbénították, teljesértékűekként adja vissza az életnek. A gyógyintézet Moszkva környékének legfestőibb részén fekszik. A kezelést az ország legjobbideggyógyász szakorvosai végzik és az intézet fel van szerelve a legtökéletesebb gyógyászati eszközökkel. Az iskolaköteles korban levő gyermekeket tapasztalt pedagógusok tanítják. A gyermekek egyes csoportjai a kórház állat- és növénykertjében játszanak. A gyermekek irorlatmi,művészeti újságot adnak, ki, amelyben elhelyezik vázlataikat, verseiket, meséiket. A szovjet állam mindent megtesz, hogy a fasiszta állatiasság fiatal áldozatai elfelejtsék az átélt szenvedéseket és íogy azok, akik ezekben a szenvedésekben bűnösek, elvegyék méltó büntetésüket. R. Zvermna A két munkáspárt egysége biztosítja a reakció elleni harc sikerét A Savoieil demokr ■■1 a Párt ás Magyar Kommunista Párt VII. területi szervezete közös sportnapot rendezett a Dohány ucca 76. szám alatt levő két illeti központunkban. A Marseillaise és az Internacionálé hangjaival kezdődött az együttes pártnap, majd a Szociáldemokrata Párt VII. kerületi szervezetének dalkara énekelt, utána pedig Ruttkai Éva szavalata következett. Száva István elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a külföld megbecsülése olyan mértékben tér vissza Magyarország iránt, amilyen mértékben leszámol az ország demokratikus közvéleménye a reakció maradványaival. Réti László, a Kommunista Párt részéről szólalt föl. Rámutatott arra, hogy a Szovjet Unió mind bel-, mind külpolitikájában mindig a népek szabadságáért küzdött. Szakosíts György hangsúlyozta, hogy csírájában el kell fojtani minden újabban jelentkező reakciós kísérletet is. E harc sikerének a legbiztosabb záloga a két munkáspárt szétbonthatatlan harci egysége. A hatalmas tömeg hosszantartó lelkes tüntetést rendezett a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt egysége mellett és a reakció ellen. Rövidesen megnyílik a Gellért szálló CITROM pótló akkor jó, h* - márkája A POLL? 11V4 A főváros vezetősége az idegenforgalmi szempontok figyelembevételével elhatározta a Gellért szállónak mielőbbi helyrehozatalát. Az újjáépítési miniszter 15 millió pengőt utalt ki a szálloda helyre-, állítási költségeire. A munkálatok már megkezdődtek és 91 szobával néhány héten belül megnyílik a Gellért szálló. A margitszigeti Fedettuszoda megnyitásának régóta húzódó kérdését most a főváros vette kezébe. „A Gestapo foglya voltam“ — a címe Petyke Mihály most megjelent politikai riportregényének. Szerző ellenzéki újságíró volt és mint ilyen került a Gestapo karmai közé. Élményeit lélegzetállító hűséggel vetette papírra. Politikai regénye legalább annyira történelmi dokumentum, mint irodalom Izgalmas olvasmány, amely fölülmúlja a legfantasztikusabb detektívregények borzalmait. A Szociáldemokrata Vasutasok nagygyűlésén, vasárnap, e hó 8-án d. e. 10 órakor, a XIV. ker., Szent Domonkos utca 13. sz. alatt dr Kies István, Pozsgay Gyula kereskedelemügyi államtitkár, Vizi András, Rákosi Elemér szólalnak fel.