Világosság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)
1946-04-02 / 75. szám
2. év, 75 szám inni Minin ii un linem ii mosa Az Országgyűsi Könyvtár állolvalogástól törölve. Budapest, 1946 április 2. kedd Ára pengő Mai számunk 8 oldal A magyar közvélemény mintegy két hete feszült érdeklődéssel várta Nagy Ferenc miniszterelnök, pécsi beszédét, amelyről a sajtó közlései alapján annyi kiszivárgott, hogy állást fog foglalni a magyar belpolitika és külpolitika, valamint a gazdaságpolitika döntő kérdéseiben. Nagy Ferenc miniszterelnök vasárnapi pécsi beszéde mindenképpen megindokolta a feszült érdeklődést. A miniszterelnök részletesen foglalkozott a magyar köztársaság minden politikai problémájával és kül- és belpolitikai vonatkozásban leszögezte a koalíciós kormány álláspontját. A miniszterelnök kíséretében lévő politikusok szinte egyöntetű véleménye szerint Nagy Ferenc beszéde nem is népgyűlési, hanem komoly és országos jelentőségű politikai megnyilatkozás volt. A pécsi Széchenyi téren összegyűlt hatalmas tömeg nyugodt figyelemmel hallgatta a miniszterelnök megfontolt beszédét és fegyelmezetten figyelte az ország döntő kérdéseinek felvetését. Nagy Ferenc miniszterelnök pécsi megnyilatkozásának jelentőségét az egész ország átérezte. A szombat délben induló különvonaton elkísérte a miniszterelnököt dr Ries István igazságügyminiszter a Szociáldemokrata Párt, Rajk László belügyminiszter a Magyar Kommunista Párt ét Keresztury Dezső, a Nemzeti Panaszpárt részéről. A Független Kisgazdapártnak majd minden minisztere Pécsre utazott, ott volt Gordon Ferenc pénzügyminiszter, Tombor Jenő honvédelemügyi miniszter, Dobi István földművelésügyi miniszter, B. Szabó István államminiszter, Bárányos Károly közellátásügyi miniszter, Antall József újjáépítési miniszter, Vargha Béla, a nemzetgyűlés elnöke és a Független Kisgazdapárt államtitkárai, Balogh István miniszterelnökségi államtitkár vezetésével, ij Sok független kisgazdapárti képvi-selő, az összes budapesti napilapok, valamint az orosz, angol és az ame-' rikai sajtó munkatársai is részivel- , sak a B^pgsz&B&csv, amelyre sas a patricikai katonai misszió hat tagjai autón utazott Pécsre. A miniszterel rösz különvonatát vasútállomáson mindenütt küldöttségek várták s majd minden állomáson nagy tömegek várakoztak a vonatra. Dombóvárott, a hárm vármegye összeszögelésénél, Baranya, Tolna és Somogy küldöttségei üdvösen éki a miniszterelnököt. A pécsi állomáson, ahová a vonat menetrendszerű pontossággal futott be, hatalmas ünneplő tömeg várakozott. A honvédzenekar a Himnuszt játszotta, majd Tolnai József Pécs szociáldemokrata polgármestere üdvözölte a miniszterelnököt. — Öröm és büszkeség tölt el bennünket pécsieket — mondotta —, hogy a magyar köztársaság első miniszterelnökét hivatalos minőségben itt üdvözölhetjük. A város lakosságára nézve nagy megtiszteltetést jelent ez a látogatás, mert kormánya programjáról annak a vármegyének székhelyén nyilatkozik, ahonnan elindult. A miniszterelnök az üdvözölő beszédek után kíséretével autóba szállt és a városba hajtatott. Este a pécsi Nemzeti Színház társulata a pesti vendégek tiszteletére Koós Károly, „Budai Nagy Antal“ drámáját mutatta be fővárosi nívójú előadásban amelyből különösen kitűnt Horváth Jenő alakítása. A díszelőadás után Pécs városa a magyar demokráciához méltó egyszerű vacsorán látta vendégül a vendégeket. Vasárnap délelőtt a miniszterelnök és államtitkárok a városháza hivatali helyiségeiben különböző küldöttségekért fogadtak. Közben megkezdődött a vidék felvonulása. Népviseletben öltözött csoportok, szekeres bandériumok vonultak fel és a vonatokon egymásután érkeztek a vármegye különböző pontjairól a küldöttségek. 11 órakor nyitotta meg a nagygyűlést Perl Viktor, a Független Kisgazdapárt pécsi szervezetének elnöke. A szónoki emelvény mögött foglaltak helyet a miniszterek, az alsó sorban Bie István igazságügyminiszter, Rajk László belügyminiszter és Keresztury Dezső kultuszminiszter, mögöttük a Független Kisgazdapárt képviselői és a háttérben színes népviseletbe öltözött csoport. Amikor a miniszterelnök a mikrofon elé lépett, a hatalmas tömeg éljenzéssel fogadta. Nagy Ferenc miniszterelnök általános figyelem közepette lépett a szónoki emelvényre. Beszéde elején visszapillantást vetett a múlt küzdelmeire. — Az első világháború utáni Magyarországon — mondotta — először letörték a demokráciának a munkásoldalról feltörő forradalmi megjelenését, azután szétzüllesztették a parasztdemokráciát és intézményesítették a reakciót a világ legüresebb, legtartalmatlanabb és legléhább jelszavának, a szegedi gondolatnak a jegyében. (Ügy van!) — A reakciónak ezeréves tapasztalata volt, ezeket a tapasztalatokat érvényesítette részint önzésből, részint a saját vezetői képességébe vetett vak hittel. A nagytőkét olyan kiváltságokhoz juttatta, amelyek révén az ipari termelésen és hitelen keresztül szolgaságba hajtotta az egész dolgozó társadalmat. — Én ezt a hamisítatlan képet állítom oda, mindazok elé, akik nem akarnak elmélyedni a régi és mostani, a reakciós és demokratikus világ összehasonlításában, hanem könnyen ráhagyják a mai suttogó reakcióra, hogy milyen jó is volt az a régi világ. ■— Ezt az állapotot nem xnagys rázhatja meg a reakció soha, sem a trianoni állapottal, sem a gazdasági válsággal, mert a magyar fejlődés igazi akadálya az volt, hogy nem a nép kormányzott, nem volt demokrácia, a vezetőknél bölcsebb nép nem juthatott szóhoz. Azért törhetett be hozzánk ilyen könnyűszerrel az őrült nemzetiszocializmus, mert az igazi magyar nép szolgaja szegény volt. (Ügy van!) Ha a dolgozó nép irányíthatta volna a külpolitikát és kezébe vehette volna a belső rendet, akkor véres küzdelem árán is megakadályoztuk volna a háború terjedését. A magyar társadalom és a kormány történelmi feladatairól beszélt Nagy Ferenc Pécsett Állást foglalt az antiszemitizmus ellen és bejelentette a nagy iparvállalatok államosítását Fontos külpolitikai megnyilatkozások a pécsi beszédben A demokrácia nem lehet politikai kísérlet . Ebből az állapotból kellett nekünk átlépni a szörnyű háború, a mérhetetlen pusztulás és az ország összeomlása árán, a demokráciába. Sok ember arcán még ma is meg lehet látni a nyilvános és eltitkolt fintort egyaránt, amikor ez a szó: demokrácia elhangzik. Ezt a fintort a demokrácia öklével, a jóhiszeműeknél barátságos megértéssel a demokrácia áldásainak bebizonyításával kell megváltoztatni. A demiokrácia a második világháború után már nem lehet politikai kísérlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javított formája, hanem örökös és végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és ha kell, meghalni is érdemes. (Éljenzés, taps.) Érdemes érette és benne élni, mert reményt nyújt a legszebb hármas politikai eszménynek, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszményének a megvalósulására. — Érdemes érette dolgozni, hogy tökéletes legyen, hogy megadja a dolgozó magyar embernek a nyugalmat, a békességet, a tisztes megélhetést, hogy megszüntessük hibáit és levessük róla mind a múlt csökevényeit, mind a jelen túlzásait. — De inkább érdemes meghalni is érette, ha kell, mint mégegyszer vállalni a bukást, visszaengedni a múltat a nép elnyomásával, új szerencsétlenségek sorozatának megindításával. . Meg kell fogadnunk azt, hogy a nép kezébe adott hatalmat soha többé nem engedjük elvenni tőle, sem erőszakkal, sem a mai helyzet nehézségeinek igazságtalan felhánytorgatásával, sem széts szóval, sem ravaszsággal (Éljenzés, taps.) — A demokrácia örök időkre való bebiztosításának sok feltétele vasi- Először mindjárt arról szólok, hogy