Világosság, 1946. október-december (2. évfolyam, 221-295. szám)
1946-11-03 / 249. szám
I anyára gdes&ny&w, én S* veitoa, Wtaet te S* vegyél vaafy rendeljél Sevoleaálajxwithsxtdigmr$fe&wet BENSCO BANK rész-résyársaaásnuJJ VX» inZreesv 4A 3b. , HUgAS MAS nevembe* 8 és, IS^ss gyemorttdgr nép« 'és m nagym' ésmokrácia a világbéke szent nevében felkéri az ország népét, hogy térjen vissza a munkához“. Tisza Istvánt megölik Csütörtökögr délután hat felfagrírverzett katona benyomult gróf a Tisza István Hermina út 15. számi alatt lévő villájába. Hárman szembetalálkoznak Tiszával, feleségével is Álotfasy Denise grófnővel. ,,A katonák kiküldték a szobából a »■őket — írja a Néteszava —, azok ■nem mentek Erre a katonák Tiszáitok szegezik a fegyvert, azt mondva midegyikük: — Maga az oka a háborúnak! Maga miatt halt meg annyi emberi Tisza ezt tagadta és félre akarja falni a feléje irányuló fegyvereket. Ebben a pillanatban eldördülnek a fegyverek közvetlen közelből, többször egymásután. Tiszát két golyó találja és összeesik. Az október 31-i nagyszerű forradalmi nap vertelésül múlt volna el, ha a kivívott iker után nem akadt volna mégis egy áldozat, gróf Tisza István. A geszti kényurat, a háború egyik főbűnöne, Magyarország megroncásolt, akit eddig elkerült a népitélet golyója, csütörtökön este elkeseredett forradalmárok megölték — írja az újság. h uEllenforradalmai szerveinek & papok* & Kemseti Tanács intészkedésére az iglnsáilgyminisztérium feávirati.lag elrendeli, hogy mindazokat, akik seregsértés, királysértés, hűtlenség, lázadás, izgatás vagy lazítás miatt islesaten letartóztatásban vannak vagy büntetésüket töltik, azonnal bocsássák szabadon. Országszerte győz a vértelen forradalom, de a Népszava már november 1-én megírja, hogy „Ellenforradalmat szerveznek a papok“. Megalakult a N Nemzetvédelmi Szövetség, amely pogromot akar rendezni, egyházi faja Csertrock János hercegprímás és sok helyen már áldozatai is vannak a gyújtogató munkának. A gyárakban, üzemekben százak , ezrek hallgatják a munkásság szónokait, megnyílnak a színházak, a katonatanár is a diáktanács részére elrekvirálja a Hindy-Zsemberi-féle jobboldali egyetemi kör helyiségeit, a Belvárorsi Színház a nemzeti ünnep alkalmából ingyenes előadást rendel és a lakáshivatalok tárgyalásai a további intézkedésig elmaradnak. Este tíz órakor pedig összeült Magyarország első népkormánya, az első minisztertanácsra. A minisztertanács „a legsürgősebb állami feladatokat és a belső rend fenntartására szükséges teendőket tárgyalta, és kiáltványt bocsátott ki. Budapest, 1919 okt. 11 „Polgárárm. Dicsőség, tisztelet és hódolat Budapest diadalmas népének.’ A nép forradalma győzött! Magyarország első népkormánya megalakult és átvette az ország ügyeinek vezetését. Legelső és legsürgősebb dolga lesz a béke megkötése“. A kiáltvány közli, hogy azonnal helyreállítják az ország elkobzott szabadságjogait, megvalósítják az általános, egyenlő, titkos választójogot, hozzáfognak a szociálpolitikai és munkásvédelmi tennivalókhoz. Miz kétfél éven át végeztették velünk a halál kárhomtas munkáit — fejeződik be a kiáltvány —, jöl jön az élet újjáteremtő munkája. Harcoltunk, most dolgozunk! Nyugalmat, türelmet és bizalmat kér Magyarország népétől az első magyar svépkormány, Budapest, 1918 október 3.“ A így él a magyar mise lapjain 1918 október 81. halhatatlan emléke... A Szovjet, Jugoszlávia és Csehszlovákia nem vesznek részt a dunai értekezleten • Az angol hírszolgálat értesülése szerint a Szovjet Unit, Jugoszlávia és Csehszlovákia nem fogadta el a dunai értekezletre vonatkozó meghívást. Nagy-Britannnia és az Egyesült Államok hajlandók résztvenni az értekezleten, Franciaországviszont részvételét attól teszi függővé, hogy a dunai államok kedvezően vélekednek-e az értekezletről. Trygve Lie főtitkár ezek után valószínűleg kérdést intéz a nyugati hatalmakhoz, hogy kívánják-e az értekezlet megtartását. (MTTI A londoni rádió megemlékezet a ferebek 31-éről A londoni rádió megemlékezett a magyarországi októberi forradalom 28. évfordulójáról. A háború alatt a londoni magyarok ezt a napot annak az embernek jelenlétében ünnepelhették meg, akinek neve oly szorosan összefüggött vele. Károlyi Mihály eddig Londonban tartózkodott, de a mai évfordulón száműzetéséből visszatért hazájába. Az első hiteles beszámoló Rónai Zoltánnak, a magyar szocialista mozgalom nagy tanít tragédiájáról A német megszállás alatt, felesége eltűnése után, leugrott a brüsszeli igazságügyminisztérium legfelső emeletéről és szörnyethalt StreMt $ waetáidasaoSinta *tojg*.Soi?! egyik legmarkánsabb vosaetóegyéjilsége volt. A »social!** amatollómán& rengeteget jöff is lenhet, aki, aki ISIS-ben aktív politikai szereplét !» vállalti igazságügyi népbiztos tett. Tér* messotescu « Hortby-reakció kitükrözte az országbéli emigrációja első idejében, a*, osztrák szociáldemokrata párt munkájában vett részt, majd elvállalta a» Internationale meghívását * titkári tisztség betölésére. Az, emigránsi» ból is állandó kapcsolatokat tartott fenn a magyar ujunkásfiiorgalommal, ■ írásait a »Szoela* VaiSas** részére Vándor ZSoltást néven küldte Brissasolből, ahol a másdik villasháboni kitörése is érte. Amikor a nácik Belgiumot elfoglalták, Rónai Zoltán megpróbálta az Internacionále legfontosabb iratait s megmosíteni. Ez azonban nem sikerült, feleségét elvesztette, Rónai Soltán pedig öngyilkos lett. Tragikus hálájának pontos •teülményedt most, tea* év után feltárja a magyar kimérői Stény előtt Szombati Sán*dor, a Világossság brüsszeli tudósítója. Budapestre érkezésem óta özönlenek hozzám a levelek, melyekben ■szóéi állepiokra !- barátaim kérik, hogy közöljem dr Rónai Zoltán tragikus halálának hiteles körülményeit. Azt hiszem, én vagyok az ügyetlen, aki erről mindent tud, mert közelről láttam a nagy szocialista harcos életének utolsó periódusát. Nine as igazság , dr Rónai Zoltán Brüsszelben élt egy kültelki kis sn hnzardlakásban feleségével, Kunfi Flórával. Annak idején Castell András, a Népszava mártírhalált halt munkatársa ajánlott figyelmébe és rövidesen bizalmas barátságba kerültem vele. Rónai büszkén és öntudatosan vi-selte szegénységének terhét. A N-1 Internacionálé titkárságán dolgozott, míg felesége nyelvleckéket adott. A brüsszeli szociáldemokrata csoport, a „Világosság“ vezetője volt, ahol hetenkint tartotta értékes és tartalomdús előadásait. Nem hitt a háborúban. Remélte, hogy el lehet kerülni a katasztrófák Hitte, hogy a fasizmust le lehet gyűrni vérfürdő nélkül. Amikor 1939 szeptemberében testi-lelki jóbarátja, Havassy professzor Amerikába ment, ő nem akarta ezt a példát követni. Azt mondta nekem: Itt kell maradnom Európában. Itt, Magyarországhoz közel, hogy állandóan népem ütőerén tarthassam kezemet... Ez az emigráció már nem tarthat sokáig. Vissza akarok térni és folytatni munkámat a Magyar Szociáldemokrata Párt kebelében. Aggályaimat leintette, rábeszélésemre nem hallgatott. 1940 május 10-én, amikor a német seregek váratlanul, hadüzenet nélkül megtámadták Belgiumot, Rónai nem akart elmenni Brüsszelből. Azt mondta, hogy a németeket összetörik a szövetséges seregek. "A belga szocialista párt vezetői inasukkal akarták vinni, de ő visszamaradt. Csak el és későn három nap múlva, szánta rá magát, hogy feleségével és Vas Frigyes közös íróbarátunkkal együtt meginduljon Franciaország felé. Már késő volt, mert időközben a náci seregek már mélyen bennjártak a francia földön. Caxide-ban„ a francia határon, Kunfi Flóra, aki súlyos betegen indult el férjével, könyörgött Rónainak, hogy hagyja őt ott és igyekezzék egyedül Dél- Franciaországba menekülni, ahonnan majd bizonyára könnyen eljut Amerikába. Rónai el is indult, de már túlfáradtnak érezte magát ahhoz, hogy ilyen kalandba bocsátkozzék. Mire visszajött Coxkleba, a belga-francia határon lévő kis tengerparti városba, már nem találta feleséget. Lehet, hogy bomba ölte meg, lehet, hogy a náergyilkosok tették ki láb alól ezt a csodálatos embert akinél ideálsabb asz asszonyt, megértőbb élet- és munkatársat soha nem láttam. Soha nem tudtuk megáltalítani pontosan, mi történt vele... Rónai visszatért Brüsszelbe és 1949 június 10-én fellepődzett a Rue Ledeganek 25. szám alatti lakásába, ahol egész éjjel égette papirosait, okiratait mindent tűzbe vetett,ami barátait bajba keverhette vagy kompromittálhatta volna a Gestapo előtt. Június 7-érs reggel a házmester megpillantotta Rónait a lépcsőháziban, amint éppen lefelé jött Megijedt tőle. Sápadt volt és meggyötört Haja kuszán az arcába lógott Amikor észrevette a házmestert, elbújt előle. És ekkor elment a Palais de Justice-hez, a brüsszeli igazságügyi palotához s ott levetette magát az épület legfelső emeletéről. Azonnal meghalt... Tragikus véletlen, hogy holttestét dr Dénes Sándor magyar orvosbarátom ismerte fel, aki éppen akkor inspekcióé volt a Saint Pierre kórházban .. * ■ Az öngyilkossági tragédia idejére már én is Brüsszelben voltam. Szocialista barátaink köre szétszóródott Rónai Zoltán temetésén senki sem volt jelen, mert a bujdosó magyarok nem is tudták, hogy Rónai öngyilkos lett Dr Dénes Sándor nem árulta el a kórházban, hogy az öngyilkos, a magyar szocialisták híres evederével azonos és Rónai Zoltánt minden feltűnés nélkül temették el Dr Dénes Sándor orvos egyébként ma már szintén nem beszélhet a tragédiáról, mert 1943-ban Magyarországon meggyilkolták■ Rónai Zoltán legjobb brüsszelibarátja, Vas Frigyes, szintén a náci gyilkosok áldozata lett Belgiumban. Rónai halála görög tragédiába ülik. A nagy demokrata, aki aranyira hitt a demokrácia győzelmében, összeomolni látta élete művét A fasiszta német seregek __ minden vonalon győztek és úgy tűnt hogy a nácizmus diadalmaskodni _ fog. Ezt nem élhette túl. Ilyen világban nem kívánt élni. ^V.öregnek és fáradtnak érezte magát ahhoz, hogy újabb keserves bujdosást, illegalitást vállaljon. És főként: elvesztette feleségét aki mindene volt és aki nélkül nem érzett elég erőt magában ehhez az óriási harchoz. A belgiumi Magyar Függetlenségi Mozgalom a felszabadulás után kegyeletes ünnepség keretében leplezte le a demokrácia nagy tanítómesterének arcképét és ez a Mozgalom tartja rendben mindeddig sírkő nélkül levő utolsó földi lakhelyét... 4 betörné a fejét! Soke pénzt nem#• nyermi? Vegyen Osztálysorsjegyet Minden második sorsjegy nyer! Merxus tutéi* not%