Világosság, 1949. április-június (5. évfolyam, 76-149. szám)
1949-06-01 / 126. szám
Zsúfolt nézőtér előtt rendezte hétfőn a Városi Színházban az Országos Könyvhivatal az ötödik szabad könyvnap bevezető ünnepségét. A nézőtéren íróink, költőink, művészeink mellett a politikai és társadalmi élet számos kiválósága is megjelent. Amikor felgördült a függöny, önkéntelenül is tapsra verődött össze minden tenyér: gyönyörű látvány fogadta a nézőt, a színpadon vörös és nemzetiszín zászlók övezte hatalmas ötágú csillag díszlett, közepén Rákosi Mátyás domborművű arcképével. A csillag ágai között öt hatalmas könyv hirdette Rákosi Mátyás könyvnapra megjelenő művének címét: építjük a nép országát". Losonczy Géza miniszterelnökségi államtitkár volt az ünnepi est első szónoka. Visszapillantott azokra a reakciós időkre, amikor a könyv a gazdagok, a kiváltságos kevesek monopóliuma volt, amikor az üzlet irányította a könyvkiadást s az ellenforradalmi rendszer politikája arra irányult, hogy a népet kirekessze a művelődésből. A mi könyvlitikánk: műveit népi erős nemzet Kiemelte Losonczy államtitkár, hogy a felszabadulás után a születő és a győzelmes újat néhány tisztességes egyéni kezdeményezéstől eltekintve egyedül a Magyar Kommunisa Párt vállalta, a Szikra képviselte. Beszélt az államosított könyvkiadás jelentős eredményeiről, majd az idei könyvnap politikai terméséből külön kiemelte azt a művet, amely messze felülmúlja könyvnapunk jelentőségét: Lenin válogatott műveinek második kötetét. Ily módon teljessé vált magyar nyelven Lenin válogatott műveinek kiadása. Szólott Losonczy államtitkár a magyar Puskin-kiadásról is, amely népünk tiszteletét fejezi ki a nagy orosz géniusz s az orosz nép kultúrája iránt. A magyar könyv útnak indul, hogy elfoglalja méltó helyét a magyar dolgozó szívében — ezekkel a szavakkal fejezte be bevezető beszédét Losonczy Géza államtitkár. Rudas László egyetemi tanár Rákosi Mátyás könyvnapi könyvét, (Építjük a nép országát) — ismertette. — Könyvnapunk legnagyobb, legkiemelkedőbb eseménye kétségtelenül Rákosi Mátyás könyve — mondotta. — Mint a könyv címe is mutatja: építjük a nép országát, építjük a szocializmus országát. Olyan ember szól erről a történelmi jelentőségű tárgyról, akinél hivatottabban senki sem szólhat a madár nép sorsáról a magyar néphez, z egész könyvet áthatja az a kommunista optimizmus, amely soha nem dugja fejét a homokba, nem titkolja és kicsinyli a nehézségeket, de ugyanakkor szilárdan hisz abban, hogy a nehézségeket legyőzzük. Befejezésül kiemelte Rudas László, hogy Rákosi Mátyás soha nem mulasztja el kidomborítani és hangsúlyozni: minden ténykedésünknek, egész nemzeti létünknek és függetlenségünknek alapja a Szovjetunióhoz és Sztálinhoz való törhetetlen hűség. Az ünnepi előadás közönsége többször szakította meg tapsaival az előadást, lelkesen ünnepelte a magyar nép hivatott vezetőjét, Rákosi Mátyást. Rudas László könyvméltatása után sorra mutatták be az ötödik szabad könyvnap könyveit. Ascher Oszkár Kölcsey Ferenc és Farkas Mihály műveiből mondott el részleteket. A műsort érdekesen és ötletesen érzékeltette a színpad dekorációja, amelyen a könyvek címei mindig az előadott számok szerint változtak. Mádi Szabó Gábor Csokonai Vitéz Mihály, Ladomerszky Margit Komját Aladár, a proletariátus nagy költőjének egyik gyönyörű versét adta elő. A műsor további részében Nagy Lajos, Kuczka Péter, Sz. Nagy László, Benjámin László műveiből adott elő Lehotay Árpád, Palotai Erzsi és Ladomerszky Margit, majd bemutatták Fagyejev „Ifjú Gárda" című színművének híres börtönjelenetét Görbe Jánossal és Mádi Szabó Gáborral. Hatalmas sikere volt a Vásárhelyi-kórus szereplésének: egy megzenésített Kölesér-verset s Komját Aladár híres „Nemzetközi brigád-indulóját adták elő. A honvédség tánc- és énekegyüttese a közönség vastapsai közben táncolta el máris híressé vált fegyvertáncát. Nagy sikerrel szerepelt a MINSz Bartók vegyeskara is. po!ki. hB AZ IDEI KÖNYVNAP ESEMÉNYEI LENIN, RÁKOSI, PUSKIN könyveiről beszélt Losonczy Géza és Rudas László a Könyvnap nagysikerű megnyitó ünnepségén KLASSZIKUSOK, NAGY KÖNYVSIKEREK az idei 3D&nganapton „Soha nem volt olyan nehéz válogatni, mint az idei könyvnap alkalmával" — írtuk egyik legutóbbi könyvnapi beszámolónkban, holott akkor csak a Szikra ünnepi kiadványait ismertettük. Most a könyv barátainak bizonyosan őszinte örömére folytatjuk azoknak az érdekes és értékes könyveknek felsorolását, amelyek birtokában az olvasó tudás- és szépségszomját kielégítheti. Kezdjük talán azokkal a művekkel, amelyek éppen hallatlan sikerük folytán hosszabb ideje már csak antikvárban voltak fellelhetők s most gyönyörű kiállításban viszonylag rendkívül olcsó árban újból megszerezhetők lesznek. Itt van például Móricz Zsigmond kétkötetes remeke, a Rózsa Sándor, amelyben a nagy író a történelmi valóságot érdekfeszítően izgalmas história keretében dolgozza fel, a múlt század betyárromantikájának ponyvaízű hőse helyett azt a Rózsa Sándort mutatva meg, aki a valóságban lehetett. A mintegy nyolcszáz oldalas könyvet az Athenaeum adta ki, fűzve 16, kötve 24 forintos árban. Ezúttal ötödik kiadásában jelenik meg újból a felszabadulás utáni idők egyik legnagyobb könyvsikere, Illés Béla Kárpáti rapszódiája, amely lebilincselően érdekes és valóságos képest fest a kárpátoroszok földjéről. Illés remek elbeszélőképessége és eredeti humora, valamint a könyv rendkívül izgalmas témája indokolttá tették azt a hatalmas sikert, amely az új kiadással előreláthatólag folytatódik majd. A csaknem ezeroldalas, egybefűzött trilógia ára 30 forint. (Új Idők kiadása.) Akinek viszont hiányozna könyvtárából a másik nagy könyvsiker: Déry Tibornak A befejezetlen mondat című regénye, az most, bibliofil papírra nyomva kaphatja meg 48 forintos árban. A könyvet, amely egyetlen könnyen kezelhető kötetbe sűríti a nagyterjedelmű, háromkötetes művet, a Hungária adta ki. Füst Milán régen nem kapható öt kisregényét Szakadékok gyűjtőcímmel a Révai adta ki. Köztük van az Advent is, amely allegorikus formában szenvedélyes vádirat volt a nemzetgyilkos Horthy-rendszer ellen, de a kötet minden darabját a nagy Kossuth-díjas író szinte páratlan írásművészete és hiteles emberábrázolása jellemzi. Az újdonság erejével hat Táncsics Mihály Életpályám című műve is, amely hetven évvel ezelőtt jelent meg először s most részletek után újból teljes egészében kerül a magyar olvasók elé. A leghitelesebb forrásból ismerhetjük meg a munkásság és parasztság közös harcának első nagy képviselőjét, életét és küzdelmeit, egyben hiteles ábrázolását kapjuk a XIX. századi magyar társadalom állapotának, válságának, fejlődésének is. A könyv a Révai kiadásban, fűzve, 17 forint 50 filléres árban jelent meg. Ha a felsoroltakon kívül még megemlítjük Mikszáth Kálmán ragyogó kisregényét, A kis prímást (Révaikiadás), Kölcsey Ferenc és Csokonai Vitéz Mihály válogatott műveinek kiadását (Hungária, Franklin), Kaffka Margit Kis emberek, barátocskáim című, a nagy írónő legjobb műveihez méltó gyermekkönyvét, valamint József Attila válogatott verseinek új, népszerű és rendkívül olcsó kiadását, képet nyerhetünk klasszikusaink és legnépszerűbb íróinknak az idei könyvnapon való rendkívül gazdag szerepléséről. Lányi Ernő : (Vasárnap délután 1914-ben, harmincöt éve adta ki id. Lányi Ernő tíz néprománcát. Az előszóban azt írja, hogy azért adta ki saját maga, mert a kiadók azzal küldték el, hogy nincs Magyarországon tíz ember, aki ilyen komoly dalok iránt érdeklődik. Ő ezeknek ajánlja dalait. Id. Lányi Ernő már régóta halott, de ezek az értékes dalok élnek, sőt most élnek igazán, mikor elérkeznek nemcsak a tizekhez, hanem sokezres tömegekhez. Igazi poéta szólal meg bennük, a valódi tehetség soha el nem avuló formájában. Most a felejthetetlen zeneköltő örökösei az első kiadás hű másaként adták ki a másodikat. (p.) MOSZKVÁBAN bemutatták a hatalmas május elsejei felvonulásról készült filmeseményt, amely három részből áll: a fegyveres erők felvonulása, a dolgozók látványos demonstrációja és az utcán önfeledten, boldogan ünneplő tömegek vidám szórakozása. Júniusban 16 világattrakció DANDY BROTHERS Pest kedvencei BARIO CSOPORT PROLONGÁLVA FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ VÁROSLIGET d u. 4. este 3/1 8-kor Telefon: 428 300 és 428 535 A varázskristály Amikor a grúz tánccsoport Magyarországon járt, ízelítőt kaptunk a Szovjetunió nemzetiségi tánckultúrájáról, ahol a modern balett a népi tánc motívumain alapszik, csodálatos gazdasága éppen ezért kimeríthetetlen. Most a Varázskristályban a türkmén táncművészet elbűvölő szépsége tárul fel előttünk, amely éppen olyan színes, változatos, mint a grúzoké. A Varázskristály kettős felépítése alkalmas arra, hogy a népi tánc és a nagy balett elemeit tisztán hozza elénk. A film keretes mese. Falusi lakodalom, ahová a hegyek mesemondója, afféle türkmén Bolond Istók vetődik be. Szegény, mint a templom egere és mégis véghetetlenül gazdag, mert a csodakristály van a zsebében — aki ebbe belenéz, saját sorsát látja tündéri távlatokban megelevenedni. A jó sorsát és a rossz sorsát. És miután a garabonciás lakodalomba téved be, a fiatal pár előtt a boldog és a boldogtalan szerelem tükröződik a Varázskristályban. A garabonciás a mesét hozza magával a lakodalmas népnek, költők, a hegyek mesemondója. A filmben hegyek, legelők jelennek meg, faluvége, öregekkel, mezítlábas porontyokkal, furcsatetős házakkal a türkmén falusi lakodalom minden egzotikus ízével, amelybe érdekesen keveredik a városi élet valósága. A Varázskristály históriái: balett és kisopera. Helyenként teljesen színpadszerű. A kánttáreme, a száz háremhölggyel olyan látványosság, amihez hasonlót keveset láttunk. Lényegesen eltér a hollywoodi produkcióktól. Ez a film bebizonyította azt az igazságot, hogy a szocialista kultúra formájára nemzeti és lényegében internacionálist tanulhatunk tőlük. A film az ashabadi filmstúdióban készült, rendezője Atahanov. (I. M.) EGY NAGY CSALÁD ÜNNEPE TVékonyka, keszeg fiatalember volt, annyi biztos. Hogy melyik sátor előtt állt és melyik esztendőben a negyvenes évek elején, azt már nem tudom. De az arcára, pirosló képére és vidám tekintetére emlékszem, akárcsak a ruhájára. Kék overall feszült fajta, kissé olajos, nyűtt ruhadarab. Pénzét a kezében csörgette. Csörgette, mégpedig csupa vashúszfilléresben. Egy könyvet vásárolt a könyvnapi sátornál s boldog mosollyal szorította a vajsárga kötetet kütött kékoverallja melléhez. Aztán egy másik arcra is mosoly húzódott. A bolt gazdája — saját személyében árusított a könynapon: — gúnyosan elhúzta a száját az összeizzadt vashúszfilléresek láttán s lekicsinylően nézett a vevő után. — Minek ez ennek, — mondta egy illatos dámának, aki a bestsellerek között válogatott —, úgyse érti !... Erre a számomra felejthetetlen kis jelenetre kell gondolni így a Magyar Könyv Ünnepe előtt. Ezekre az előkelő könyvesekre, finom és disztingvált széplelkekre, akik nem hittek abban, hogy munkásnak, parasztnak is kell a könyv. Az a kékoverallos fiatalember akkor, 1940 táján kuriózum volt, ritkaság: csak egy-egy munkásembernek jutott néhány zsugorgatott fillérje a könyvre. A nagy egész, az osztály, kenyérgonddal küzdött, a könyv fényűzés volt számára. Arról nem is beszélve, hogy a könyv akkor nem is számára készült, egy vékony réteg igényét szolgálta. Ez is megváltozott. Kenyér a könyv és ital víz, szüksége van rá a dolgozó embernek, élete részévé válik. Ma legfeljebb rossz emlék az a régi jelenet. Az idei Könyvnap a dolgozó ember ünnepnapja lett. Túl azon, hogy az idén a könyvek ára is jelentősen olcsóbbodott, közelebb került a dolgozóhoz — végre a Könyvnapon is érvényesítik a demokrácia szempontjait. Az a kékoverallos legény, aki a negyvenes évek Könyvnapján ott állott a sátor előtt, tavaly, még tavalyelőtt még találkozott volna a „régi ismerősökkel’. Az üzletes könyvkiadó még itt volt, s ha, Gyula diák könyvei el is tűntek, itt volt „helyettük’’ Legindi Mária, az ősz, monoklis Molnár és Körmendi Ferenc... Az idén nincs már ilyesmi. Az öt könyvkiadó nemzeti vállalat nem a főkönyvszagú üzleti számítást vette alapul, amikor a Könyvnapot előkészítette. Az Országos Könyvhivatal a valódi kultúra érdekeire gondolt, amikor a Magyar Könyv Ünnepének kiadványait átnézte. Holnap reggeltől szerte az országban, Budapesten és vidéken, utcán, gyárban, laktanyában kirakják az asztalokra az idei Könyvnap könyveit. Mindenki megtalálja közöttük azt, amellyel ünnepelni akar. Sőt: nehéz a választás is. A mi kékoverallos legényünk — biztosan népi kollégista, élmunkás, vagy traktorista lett azóta belőle — várjon milyen könyvet szorít most a szívéhez? Rákosi Mátyás könyvét, a magyar Lenin-kiadás második kötetét, Révai József, Farkas Mihály írásait? Ha a marxista-leninista tudomány ér,dekli, Lukács György, Molnár Erik, Rudas László, Kállai Gyula könyvei közt válogathat. Ha a szépirodalomból akar választani, a kétkötetes Puskin mosolyog rá, vagy Móricz, Mik,száth, Csokonai, Kölcsey! Élő irodalmunk — hogy csak néhányat említsünk a Könyvnap könyvei közül — Nagy Lajos, Gergely Sándor, Illés Béla, Szabó Pál, Füst Milán, Benjámin László könyveivel köszönti regényünket — szóval lehet válogatni. A Könyvnap — könyveivel és sátraival, vidám, színes forgatagaival, íróival, művészeivel — az egész népé lett. Az a kékoverallos fiú azóta megnőtt s megférfiasodott. Megnőtt és naggyá, elpusztíthatatlan erőssé lett a nép hatalma is. Ez tükröződik ezen a könyvnapon. Rossz giccs és ódon ostobaságok helyett jelen és múlt haladó, a szabadság eszményeinek tiszteletében született művek köszöntik a könyvnapi vásárlókat — a kékoverallos legényke széles családját, a népet Gárdos Miklós. Díszsátor, tánc, dal, szavalat a könyv minden eddiginél nagyszerűbb ünnepén Még huszonnégy óra és új, gazdag színekkel, dallal, verssel és zenével lesz tele a város. Nyolcvan feldíszített könyvsátor áll majd a fővároskülönböző pontjain, amelyekben negyvenkét magyar könyv várja majd az ötödik szabad könyvnap közönségét, a dolgozó nép legszélesebb rétegeit. Már ma elkezdődött a lázas munka. A Nemzeti Színház előtt állnak majd a legnagyobb sátrak. Itt lesz a Népszava, az Athenaeum és a Sarló könyvsátra, de itt készítik elő a legnagyobb magyar könyvkiadó, a Szikra nagyszerű, hétszer hétméteres díszsátrát is, amelyben holnap délelőtt tizenegy órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg az ötödik szabad könyvnapot. A homlokzaton Lenint, Sztálint, Rákosit, Kossuthot, Petőfi és Táncsicsot ábrázoló domborművek díszlenek majd, s hirdetik: az idei könyvnapot harcos, forradalmi szellem hatja át. A fővárosi üzemek is méltón ünnepüik meg a magyar könyv nagy ünnepét. A legtöbb helyen megnyitó ünnepségeket rendeznek, s ezeken a könyv ünnepének jelentőségét méltatják. Valamennyi élvonalbeli írónk felkeresi az üzemkönysátrakat, ezzel is dokumentálva a népi íróinak szoros kapcsolatát a dolgozó néppel. Minden egyes könyvsátorban legkiválóbb fővárosi művészeink tolmácsolják a könyvnap költőinek és íróinak műveit. Tánc-, dal- és zenecsoportok szórakoztatják a könyvnapokon a főváros közönségét. A laktanyákban előadásokon ismeretetik a gazdag könynapi termést. Minden honvéd legalább egy könyvet akar vásárolni 1949 könyvnapján. Egy nap múlva tehát újabb hatalmas demonstrációnak lesz tanúja Budapest. A főváros dolgozó népe tart újabb seregszemlét ezúttal a „kiművelt emberfők sokasága“ jelszavának jegyében, hogy: szabad, független hazában erős, művelt nép legyen. Könyvek ezreitől díszük majd a város, tánc, dal és szavalat hirdeti: az idei könyvnapokban a magyar kultúra ünnepét látja a dolgozó nép. FÜST MILÁN KOSSUTH-DÍJAS ÍRÓNK kis regényeinek gyűjteménye „Szakadék" címmel jelenik meg a könyvnapon. Az öt kis regény közül is első, az „Advant”, a magyar forradalom emlékét idézi, a többiek: „Nevetők’, Aranytál”, „Amine emlékezete” és a „Szakadék” egy-egy kiváló műve, költészettel és valósággal teli, szépnyelvű írása a nagy írónak. Mikszáth Kálmán „A kis prímás" című kis remekműve ma megjelenik az idei könyvnapon. Estei Hipolyt herceg, a hétesztendős kis prímádról szól ez a kis regény, a gyermekérsekről, akinek kalandjain keresztül a feudalizmusról és klerikalizmusról írt nagyszerű szatírát a nagy magyar realista.