Világosság, 1949. április-június (5. évfolyam, 76-149. szám)

1949-06-01 / 126. szám

Zsúfolt nézőtér előtt rendezte hétfőn a Városi Színházban az Országos Könyvhivatal az ötödik szabad könyvnap bevezető ünnepségét. A nézőtéren íróink, költőink, művé­szeink mellett a politikai és társadalmi élet számos kiválósága is megjelent. Amikor felgördült a függöny, önkénte­lenül is tapsra verődött össze minden tenyér: gyönyörű látvány fogadta a nézőt, a színpadon vörös és nemzetiszín zászlók övezte hatalmas ötágú csillag díszlett, közepén Rákosi Mátyás dom­borművű arcképével. A csillag ágai között öt hatalmas könyv hirdette Rákosi Mátyás könyvnapra megjelenő művének címét: építjük a nép orszá­gát". Losonczy Géza miniszterelnökségi államtitkár volt az ünnepi est első szónoka. Visszapillantott azokra a re­akciós időkre, amikor a könyv a gaz­dagok, a kiváltságos kevesek monopó­liuma volt, amikor az üzlet irányította a könyv­kiadást s az ellenforradalmi rendszer politi­kája arra irányult, hogy a népet ki­­rekessze a művelődésből. A mi könyv­­litikánk: műveit nép­i erős nemzet K­iemelte Losonczy államtitkár, hogy a felszabadulás után a születő és a győ­zelmes újat néhány tisztességes egyéni kezdeményezéstől eltekintve egyedül a Magyar Kommunisa Párt vállalta, a Szikra képviselte. Beszélt az államosí­tott könyvkiadás jelentős eredményei­ről, majd az idei könyvnap politikai terméséből külön kiemelte azt a művet, amely messze felülmúlja könyv­napunk jelentőségét: Lenin válogatott műveinek második kötetét. Ily módon teljessé vált magyar nyelven Lenin válogatott műveinek ki­adása. Szólott­ Losonczy államtitkár a magyar Puskin-kiadásról is, amely né­pünk tiszteletét fejezi ki a nagy orosz géniusz s az orosz nép kultúrája iránt. A magyar könyv útnak indul, hogy el­foglalja méltó helyét a magyar dol­gozó szívében — ezekkel a szavakkal fejezte be bevezető beszédét Losonczy Géza államtitkár. Rudas László egyetemi tanár Rákosi Mátyás könyvnapi könyvét, (Építjük a nép országát) — ismer­tette. — Könyvnapunk legnagyobb, legki­emelkedőbb eseménye kétségtelenül Rákosi Mátyás könyve — mondotta. — Mint a könyv címe is mutatja: építjük a nép országát, építjük a szocializmus országát. Olyan ember szól erről a történelmi jelentőségű tárgyról, akinél hivatottabban senki sem szólhat a ma­­dár nép sorsáról a magyar néphez, z egész könyvet áthatja az a kom­munista optimizmus, amely soha nem dugja fejét a homokba, nem titkolja és kicsinyli a nehézségeket, de ugyan­akkor szilárdan hisz abban, hogy a nehézségeket legyőzzük. Befejezésül kiemelte Rudas László, hogy Rákosi Mátyás soha nem mu­lasztja el kidomborítani és hangsú­lyozni: minden ténykedésünknek, egész nemzeti létünknek és függetlenségünk­nek alapja a Szovjetunióhoz és Sztá­linhoz való törhetetlen hűség. Az ünnepi előadás közönsége több­ször szakította meg tapsaival az elő­adást, lelkesen ünnepelte a magyar nép hivatott vezetőjét, Rákosi Má­tyást. Rudas László könyvméltatása után sorra mutatták be az ötödik sza­bad könyvnap könyveit. Ascher Oszkár Kölcsey Ferenc és Farkas Mihály műveiből mondott el részleteket. A műsort érdekesen és öt­letesen érzékeltette a színpad deko­rációja, amelyen a könyvek címei mindig az előadott számok szerint változtak. Mádi Szabó Gábor Csoko­nai Vitéz Mihály, Ladomerszky Mar­git Komját Aladár, a proletariátus nagy költőjének egyik gyönyörű versét adta elő. A műsor további részében Nagy Lajos, Kuczka Péter, Sz. Nagy László, Benjámin László műveiből adott elő Lehotay Árpád, Palotai Er­zsi és Ladomerszky Margit, majd be­mutatták Fagyejev „Ifjú Gárda" című színművének híres börtönjelenetét Görbe Jánossal és Mádi Szabó Gábor­ral. Hatalmas sikere volt a Vásár­­­helyi-kórus szereplésének: egy meg­­­­zenésített Kölesér­-verset s Komját Aladár híres „Nemzetközi brigád-in­dulóját adták elő. A honvédség tánc- és énekegyüttese a közönség vastap­sai közben táncolta el máris híressé vált fegyvertáncát. Nagy sikerrel sze­repelt a MINSz Bartók­ vegyeskara is. po!­ki. h­B AZ IDEI KÖNYVNAP ESEMÉNYEI LENIN, RÁKOSI, PUSKIN könyveiről beszélt Losonczy Géza és Rudas László a Könyvnap nagysikerű megnyitó ünnepségén KLASSZIKUSOK, NAGY KÖNYVSIKEREK az idei 3D&nganapton „Soha nem volt olyan nehéz válo­gatni, mint az idei könyvnap alkal­mával" — írtuk egyik legutóbbi könyvnapi beszámolónkban, holott ak­kor csak a Szikra ünnepi kiadványait ismertettük. Most a könyv barátainak bizonyosan őszinte örömére folytatjuk azoknak az érdekes és értékes köny­veknek felsorolását, amelyek birtoká­ban az olvasó tudás- és szépségszom­­ját kielégítheti. Kezdjük talán azokkal a művekkel, amelyek éppen hallatlan sikerük foly­tán hosszabb ideje már csak antikvár­ban voltak fellelhetők s most gyö­nyörű kiállításban viszonylag rend­­kívül olcsó árban újból megszerezhe­tők lesznek. Itt van például Móricz Zsigmond kétkötetes remeke, a Rózsa Sándor, amelyben a nagy író a törté­nelmi valóságot érdekfeszítően izgal­­mas história keretében dolgozza fel, a múlt század betyárromantikájának ponyvaízű hőse helyett azt a Rózsa Sándort mutatva meg, aki a valóság­ban lehetett. A mintegy nyolcszáz ol­dalas könyvet az Athenaeum adta ki, fűzve 16, kötve 24 forintos árban. Ezúttal ötödik kiadásában jelenik meg újból a felszabadulás utáni idők egyik legnagyobb könyvsikere, Illés Béla Kárpáti rapszódiája, amely le­­bilincselően érdekes és valóságos képest fest a kárpátoroszok földjéről. Illés remek elbeszélőképessége és ere­­deti humora, valamint a könyv rend­kívül izgalmas témája indokolttá tet­ték azt a hatalmas sikert, amely az új kiadással előreláthatólag folytató­dik majd. A csaknem ezeroldalas, egybefűzött trilógia ára 30 forint. (Új Idők kiadása.) Akinek viszont hiányozna könyvtá­rából a másik nagy könyvsiker: Déry Tibornak A befejezetlen mondat című regénye, az most, bibliofil papírra nyomva kaphatja meg 48 forintos árban. A könyvet, amely egyetlen könnyen kezelhető kötetbe sűríti a nagyterjedelmű, háromkötetes művet, a Hungária adta ki. Füst Milán régen nem kapható öt kisregényét Szakadékok gyűjtőcímmel a Révai adta ki. Köztük van az Advent is, amely allegorikus formá­ban szenvedélyes vádirat volt a nem­zetgyilkos Horthy-rendszer ellen, de a kötet minden darabját a nagy Kossuth­-díjas író szinte páratlan írás­­művészete és hiteles emberábrázolása jellemzi. Az újdonság erejével hat Táncsics Mihály Életpályám című mű­ve is, amely hetven évvel ezelőtt jelent meg először s most részletek után újból teljes egészében kerül a magyar ol­vasók elé. A leghitelesebb forrásból ismerhetjük meg a munkásság és pa­rasztság közös harcának első nagy képviselőjét, életét és küzdelmeit, egy­ben hiteles ábrázolását kapjuk a XIX. századi magyar társadalom állapotá­nak, válságának, fejlődésének is. A könyv a Révai kiadásban, fűzve, 17 forint 50 filléres árban jelent meg. Ha a felsoroltakon kívül még meg­említjük Mikszáth Kálmán ragyogó kisregényét, A kis prímást (Révai­­kiadás), Kölcsey Ferenc és Csokonai Vitéz Mihály válogatott műveinek­ ki­adását (Hungária, Franklin), Kaffka Margit Kis emberek, barátocskáim című, a nagy írónő legjobb mű­veihez méltó gyermek­könyvét, vala­mint József Attila válogatott versei­nek új, népszerű és rendkívül olcsó kiadását, képet nyerhetünk klassziku­saink és legnépszerűbb íróinknak az idei könyvnapon való rendkívül gaz­dag szerepléséről. Lányi Ernő : (Vasárnap délután 1914-ben, harmincöt éve adta ki id. Lányi Ernő tíz néprománcát. Az elő­szóban azt írja, hogy azért adta ki saját maga, mert a kiadók azzal küldték el, hogy nincs Magyarorszá­gon tíz ember, aki ilyen komoly dalok iránt érdeklődik. Ő ezeknek ajánlja dalait. Id. Lányi Ernő már régóta halott, de ezek az értékes dalok élnek, sőt most élnek igazán, mikor elérkez­nek nemcsak a tizekhez, hanem sok­ezres tömegekhez. Igazi poéta szólal meg bennük, a valódi tehetsé­g soha el nem avuló formájában. Most a felejt­hetetlen zeneköltő örökösei az első ki­adás hű másaként adták ki a máso­dikat. (p.) MOSZKVÁBAN bemutatták a hatal­mas május elsejei felvonulásról készült filmeseményt, amely három részből áll: a fegyveres erők felvonulása, a dolgo­zók látványos demonstrációja és az utcán önfeledten, boldogan ünneplő tömegek vidám szórakozása. Júniusban 16 világattrakció DANDY BROTHERS Pest kedvencei BARIO CSOPORT PROLONGÁLVA FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ VÁROSLIGET d u. 4. este 3/1 8-kor Telefon: 428 300 és 428­ 535 ­ A varázskristály Amikor a grúz tánccsoport Magyar­­országon járt, ízelítőt kaptunk a Szovjetunió nemzetiségi tánckultúrá­járól, ahol a modern balett a népi tánc motívumain alapszik, csodálatos gazdasága éppen ezért kimeríthetet­len. Most a Varázskristályban a türk­­mén táncművészet elbűvölő szépsége tárul fel előttünk, amely éppen olyan színes, változatos, mint a grúzoké. A Varázskristály kettős felépítése alkal­mas arra, hogy a népi tánc és a nagy balett elemeit tisztán hozza elénk. A film keretes mese. Falusi lakodalom, ahová a hegyek mesemondója, afféle türkmén Bolond Istók vetődik be. Sze­gény, mint a templom egere és mégis véghetetlenül gazdag, mert a csoda­kristály van a zsebében — aki ebbe belenéz, saját sorsát látja tündéri távlatokban megelevenedni. A jó sor­sát és a rossz sorsát. És miután a garabonciás lakodalomba téved be, a fiatal pár előtt a boldog és a boldog­talan szerelem tükröződik a Varázs­kristályban. A garabonciás a mesét hozza magával a lakodalmas népnek, költő­k, a hegyek mesemondója. A filmben hegyek, legelők jelennek meg, faluvége, öregekkel, mezítlábas porontyokkal, furcsatetős házakkal a türkmén falusi lakodalom minden eg­zotikus ízével, amelybe érdekesen ke­veredik a városi élet valósága. A Varázskristály históriái: balett és kis­opera. Helyenként teljesen színpad­szerű. A kánttáreme, a száz hárem­­hölggyel olyan látványosság, amihez hasonlót keveset láttunk. Lényegesen eltér a hollywoodi produkcióktól. Ez a film bebizonyította azt az igazsá­got, hogy a szocialista kultúra for­májára nemzeti és lényegében inter­­nacionális­t tanulhatunk tőlük. A film az ashabadi filmstúdióban készült, rendezője Atahanov. (I. M.) EGY NAGY CSALÁD ÜNNEPE TV­ékonyka, keszeg fiatalember­­ volt, annyi biztos. Hogy melyik sátor előtt állt és melyik esztendőben a negyvenes évek ele­jén, azt már nem tudom. De az arcára, pirosló képére és vidám tekintetére emlékszem, akárcsak a ruhájára. Kék overall feszült fajta, kissé olajos, nyűtt ruhadarab. Pén­zét a kezében csörgette. Csörgette, mégpedig csupa vashúszfilléresben. Egy könyvet vásárolt a könyvnapi sátornál s boldog mosollyal szorí­totta a vajsárga kötetet kütött kék­­overallja melléhez. Aztán egy má­sik arcra is mosoly húzódott. A bolt gazdája — saját személyében áru­sított a könynapon: — gúnyosan elhúzta a száját az összeizzadt vas­­húszfilléresek láttán s lekicsinylően nézett a vevő után. — Minek ez ennek, — mondta egy illatos dámának, aki a bestsel­lerek között válogatott —, úgyse érti !... Erre a számomra felejthetetlen kis jelenetre kell gondolni így a Magyar Könyv Ünnepe előtt. Ezek­re az előkelő könyvesekre, finom és disztingvált széplelkekre, akik nem hittek abban, hogy munkásnak, pa­rasztnak is kell a könyv. Az a kék­­overallos fiatalember akkor, 1940 táján kuriózum volt, ritkaság: csak egy-egy munkásembernek jutott né­hány zsugorgatott fillérje a könyv­re. A nagy egész, az osztály, ke­nyérgonddal küzdött, a könyv fény­űzés volt számára. Arról nem is be­szélve, hogy a könyv akkor nem is számára készült, egy vékony réteg igényét szolgálta. Ez is megváltozott. Kenyér a könyv és ital víz, szüksége van rá a dolgozó embernek, élete részévé válik. Ma legfeljebb rossz emlék az a régi jelenet. Az idei Könyvnap a dolgozó ember ünnepnapja lett. Túl azon, hogy az idén a könyvek ára is jelentősen olcsóbbodott, közelebb került a dolgozóhoz — végre a Könyvnapon is érvényesítik a de­mokrácia szempontjait. Az a kékoverallos legény, aki a negyvenes évek Könyvnapján ott állott a sátor előtt, tavaly, még tavalyelőtt még találkozott volna a „régi ismerősökkel’­. Az üzletes könyvkiadó még itt volt, s ha, Gyula diák könyvei el is tűntek, itt volt „helyettük’’ Legindi Mária, az ősz, monoklis Molnár és Kör­mendi Ferenc... Az idén nincs már ilyesmi. Az öt könyvkiadó nemzeti vállalat nem a főkönyvszagú üzleti számítást vette alapul, amikor a Könyvnapot elő­készítette. Az Országos Könyvhiva­tal a valódi kultúra érdekeire gon­dolt, amikor a Magyar Könyv Ün­nepének kiadványait átnézte. Holnap reggeltől szerte az or­szágban, Budapesten és vidéken, utcán, gyárban, laktanyában kirak­ják az asztalokra az idei Könyvnap könyveit. Mindenki megtalálja kö­zöttük azt, amellyel ünnepelni akar. Sőt: nehéz a választás is. A mi kékoverallos legényünk —­ biztosan népi kollégista, élmunkás, vagy traktorista lett azóta belőle — várjon milyen könyvet szorít most a szívéhez? Rákosi Mátyás könyvét, a magyar Lenin-kiadás második kötetét, Révai József, Farkas Mihály írásait? Ha a marxista-leninista tudomány ér­,­dekli, Lukács György, Molnár Erik, Rudas László, Kállai Gyula könyvei közt válogathat. Ha a szépirodalomból akar választani, a kétkötetes Puskin mosolyog rá, vagy Móricz, Mik­,­száth, Csokonai, Kölcsey! Élő iro­dalmunk — hogy csak néhányat említsünk a Könyvnap könyvei közül — Nagy Lajos, Gergely Sán­dor, Illés Béla, Szabó Pál, Füst Milán, Benjámin László könyveivel köszönti regényünket — szóval le­het válogatni. A Könyvnap — könyveivel és sátraival, vidám, színes forgatagai­val, íróival, művészeivel — az egész népé lett. Az a kékoverallos fiú azóta meg­nőtt s megférfiasodott. Megnőtt és naggyá, elpusztíthatatlan erőssé lett a nép hatalma is. Ez tükröző­dik ezen a könyvnapon. Rossz giccs és ódon ostobaságok helyett jelen és múlt haladó, a sza­badság eszményeinek tiszteletében született művek köszöntik a könyv­napi vásárlókat — a kékoverallos legényke széles családját, a népet Gárdos Miklós. Díszsátor, tánc, dal, szavalat a könyv minden eddiginél nagyszerűbb ünnepén Még huszonnégy óra és új, gazdag színekkel, dallal, verssel és zenével lesz tele a város. Nyolcvan feldíszített könyvsátor áll majd a főváros­­különböző pontjain, amelyekben negyvenkét magyar könyv várja majd az ötödik szabad könyv­nap közönségét, a dolgozó nép leg­szélesebb rétegeit. Már ma elkezdődött a lázas munka. A Nemzeti Színház előtt állnak majd a legnagyobb sátrak. Itt lesz a Népszava, az Athenaeum és a Sarló könyvsátra, de itt készítik elő a legnagyobb magyar könyvkiadó, a Szikra nagyszerű, hétszer hétméteres díszsátrát is, amelyben holnap dél­előtt tizenegy órakor ünnepélyes kere­tek között nyitják meg az ötödik sza­bad könyvnapot. A homlokzaton Le­nint, Sztálint, Rákosit, Kossuthot, Pe­tőfi és Táncsicsot ábrázoló dombor­művek díszlenek majd, s hirdetik: az idei könyvnapot harcos, forradalmi szellem hatja át. A fővárosi üzemek is méltón ünnepüik meg a magyar könyv nagy ünnepét. A legtöbb he­­lyen megnyitó ünnepségeket rendez­nek, s ezeken a könyv ünnepének je­lentőségét méltatják. Valamennyi él­vonalbeli írónk felkeresi az üzem­könysátrakat, ezzel is dokumentálva a népi íróinak szoros kapcsolatát a dolgozó néppel. Minden egyes könyvsátorban legkiválóbb fővárosi művészeink tolmácsolják a könyvnap költőinek és íróinak műveit. Tánc-, dal- és zenecso­portok szórakoztatják a könyvnapokon a főváros közönségét. A laktanyákban előadásokon ismeretetik a gazdag könynapi termést. Minden honvéd leg­alább egy könyvet akar vásárolni 1949 könyvnapján. Egy nap múlva tehát újabb hatalmas demonstrációnak lesz tanúja Budapest. A főváros dol­gozó népe tart újabb seregszemlét ezúttal a „kiművelt emberfők soka­sága“ jelszavának jegyében, hogy: szabad, független hazában erős, mű­velt nép legyen. Könyvek ezreitől díszük majd a város, tánc, dal és szavalat hirdeti: az idei könyvnapok­ban a magyar kultúra ünnepét látja a dolgozó nép. FÜST MILÁN KOSSUTH-DÍJAS ÍRÓNK kis regényeinek gyűjteménye „Szaka­­dék" címmel jelenik meg a könyv­napon. Az öt kis regény közül is első, az „Advant”, a magyar forradalom em­lékét idézi, a többiek: „Nevetők’, Arany­tál”, „Amine emlékezete” és a „Sza­kadék” egy-egy kiváló műve, költészet­tel és valósággal teli, szépnyelvű írása a nagy írónak. Mikszáth Kálmán „A kis prímás" című kis remekműve ma megjelenik az idei könyvnapon. Estei Hipolyt herceg, a hétesztendős kis prímádról szól ez a kis regény, a gyermek­érsekről, akinek kalandjain keresztül a feudalizmusról és klerikalizmusról írt nagyszerű sza­tírát a nagy magyar realista.

Next